A G-7 vezetői közös nyilatkozatban „határozottan elítélték az Iránból indított rakéták és drónok kilövését, és ismételten megerősítették Izrael biztonságának teljes támogatását” – közölte az idén soros elnökséget betöltő Olaszország a vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozót követő nyilatkozatában.
Hangsúlyozták, hogy a tágabb régióban a feszültségek enyhítése érdekében el kell kerülni a további konfrontációt, és felszólítottak a gázai válság tűzszünet általi lezárására és a Hamász által ott tartott túszok szabadon bocsátására.
A G7-ek ülését követő külön nyilatkozatában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a csoport „mérlegelni fogja” az Irán elleni további szankciókat, különösen a drón- és rakétaprogramokat illetően.
Az izraeli külügyminisztérium szerint szankciókat kell bevezetni a perzsa állam ellen. Közben az izraeli haditanács felhatalmazást kapott, hogy döntsön az izraeli válaszlépésekről.
Iránnak fizetnie kell az izraeli területet célzó támadása után – jelentette ki Lior Haiat külügyminisztériumi szóvivő. Hozzátette: a büntetőintézkedéseknek elsősorban a rakéták területét kell céloznia, de más területeket is szükséges szankcionálni.
Szombat este Irán megtámadta Izraelt: az első hírek még több tucatról szóltak, később kiderült, hogy valójában több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki a mintegy kétezer kilométerre lévő országból. Teherán egy hírszerzési központot és egy Negev-sivatagban lévő légi támaszpontot vett célba.
Az eset közvetlen előzménye, hogy április elsején az izraeli légierő csapást mértek az iráni damaszkuszi nagykövetség épületére, ahol megölték az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét. Az iráni tisztviselők szerint az akciót azokra a szolgálatokra korlátozták, amelyeket Izrael a szíriai nagykövetség megtámadására használt, mivel nem céljuk a konfliktus eszkalálódása.
Az elemzők szerint a perzsa állam kimért akciót hajtott végre, amivel elkerülte az arcvesztést, de az ország további szankciókkal nézhet szembe.
Svájc az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, de fegyvert nem küldött Kijevnek. Egy népszavazás azonban elejét venné, hogy az alpesi ország büntetőintézkedéseket vezessen be egy állam ellen. Ha sikerrel járnak a kezdeményezők, fel kell oldani a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
A legnagyobb svájci párt, a Svájci Néppárt (SVP) támogatásával aktivisták népszavazást kezdeményezték: a javaslat értelmében Bern nem vezethet be szankciókat egyetlen állam ellen sem, kivéve, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a büntetőintézkedéseket. Mivel a tanácsban Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik, így az alpesi országnak fel kellene oldania a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
Az alkotmánymódosítás azt is megtiltaná, hogy Európa hetedik legnagyobb gazdasága bármilyen katonai szövetséghez csatlakozzon, kivéve ha megtámadják az országot. A kezdeményezést 130 ezer állampolgár írta alá. A lehetséges módosítás Peking szempontjából sem lényegtelen, ugyanis a gazdag kínaiak az elmúlt években Svájc pénzügyi szektorának legfontosabb pénzforrásai közé tartoztak. Az orosz–ukrán háború után pedig felmerült, hogy az ország mit tenne a kínai vagyonokkal egy konfliktus során.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a semlegességről szóló vita egyelőre kevésbé izgatja a svájciakat, de a jelentősége folyamatosan nő. Az alkotmány szerint a parlament először kompromisszumos megoldást javasolhat a kezdeményezőknek, akik eldöntik, hogy elfogadják a felvetést vagy sem. Azonban borítékolható, hogy erre nem kerül sor, így referendumot írnak ki a kérdésben.
A téma mindenesetre megosztja az állampolgárokat és nem jobboldal-baloldal mentén osztható fel. Az SVP mellett ugyanis a Szociáldemokraták (SP) is ellenzik a szankciókat, míg a zöldek és a liberálisok támogatják. Az üzleti élet fontos szereplői, főleg a bankárok szintén bírálták a büntetőintézkedéseket. Azt még nem tudni, hogy a szavazás milyen eredménnyel zárulna, mivel kutatások még nem készültek.
Milyen szankciókat vezetett be Svájc Oroszország ellen?
Két évszázados hagyománya van a semleges politikának, egyik világháborúban sem vettek részt, és szinte az összes konfliktusból kimaradtak. Afganisztánba 2003 és 2008 között összesen 31 katonát küldtek, bár nem játszottak fontos szerepet. Svájc nem tagja a Európai Uniónak és a NATO-nak sem, az ENSZ-hez pedig csak 2002-ben csatlakozott, viszont számos más nemzetközi szervezetnek is tagja.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
A svájci parlament felsőháza márciusban kis többséggel elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, lefoglalt orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként. Az ország semlegessége miatt kulcsfontosságú bankszektor hevesen tiltakozott a javaslat ellen. A kormány közölte: próbál nemzetközi jogi alapot találni a jóvátételi mechanizmusra, csak azután cselekszik.
Diplomáciai és gazdasági támogatást nyújtott ugyan Ukrajnának, de fegyvereket nem küldött Kijevnek, például a brit Rapier légvédelmi rakétáit sem adta át keleti szomszédunknak. Sőt, azt sem engedte, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszereket Ukrajnába szállítsák, Bern pedig többször leszögezte, hogy továbbra is semleges ország marad.
Az elmúlt napokban Svájc azzal került a hírekbe, hogy június közepén Ukrajna-békekonferenciát rendez, de arra Oroszország nem kapott meghívót, így az elemzők egy része szerint a rendezvény gyakorlatilag értelmetlen. Bern később közölte, hogy Moszkva mellett Kínát, Indiát és más országokat is igyekszik meghívni, a szervezők 100 résztvevővel számolnak, a többi között az amerikai elnök is jelen lehet.
Büntetőintézkedéseket vet ki Kína két amerikai hadiipari vállalatra – jelentette be a pekingi külügyminisztérium csütörtökön, indoklásként arra hivatkozva, hogy azok támogatják a tajvani fegyverszállítmányokat.
A szankciók értelmében befagyasztják a General Atomics Aeronautical Systems és a General Dynamics Land Systems Kínában lévő vagyonát, továbbá a két cég vezetői nem léphetnek be Kína területére.
A cégadatok szerint a General Dynamics sugárhajtású repülőgépek műveleteivel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt Kínában több helyszínen.
A cég részt vesz a Tajvan által vásárolt Abrams harckocsik gyártásában is.
A General Atomics az amerikai hadsereg által használt Predator és Reaper drónokat gyártja. A kínai hatóságok azt nem részletezték, hogy a vállalatnak pontosan milyen köze van a Tajvanra érkező fegyverszállítmányokhoz.
„A folytatódó amerikai fegyverszállítmányok Kína Tajvan régiójába súlyosan sértik az egy Kína-elvet és a három kínai-amerikai közös nyilatkozatot, valamint beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, aláássák Kína szuverenitását és területi integritását” – állt a kínai külügyminisztérium közleményében.
Bár formális diplomáciai kapcsolatot nem létesítettek egymással, az Egyesült Államok máig Tajvan legfontosabb támogatója és hadiipari beszállítója.
Kína saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, amely maga is komoly összegeket fordít védelmi fejlesztésekre.
Kína jelenleg tizennégy harci repülőgépet és hat hadihajót mozgat Tajvan körül. A repülőgépek közül hat belépett a sziget légvédelmi azonosító zónájába szerdán és csütörtökön.
Ukrajna és további 8 másik európai ország csatlakozott az EU Tanácsának azon döntéséhez, hogy kiterjessze az Ukrajna szuverenitását és területi integritását megsértő személyek és intézmények elleni szankciókat.
Az EU Tanácsa még március 12-én döntött úgy, hogy további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbítja a szankciórendszert, amely magában foglalja a magánszemélyekre vonatkozó utazási korlátozásokat, a vagyoni eszközök befagyasztását, valamint a magánszemélyek és jogi személyek számára történő pénzellátás tilalmát.
A tanács emellett úgy döntött, hogy nem újítja meg a szankciókat három személy ellen, és kilenc elhunyt személyt töröl a listáról.
A szankciók továbbra is érvényben maradnak több mint 2100 természetes és jogi személlyel szemben.
Ehhez a határozathoz most Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Ukrajna, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein és Norvégia is csatlakozott. Ezek az országok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáik összhangban legyenek az EU Tanácsának határozatával – számolt be az Index az Ukrajinszka Pravda nyomán
Március 29-én a japán kormány jóváhagyta azon határozat egy évvel való meghosszabbítását, amely az ukrajnai invázió miatti gazdasági szankciók részeként Oroszországot megfosztja a „legkedvezményesebb ország” kereskedelmi státuszától. A hírt a Kyodo közölte.
Megjegyzendő, hogy az első szankciókat az Oroszországi Föderáció ellen a japán kormány 2022 áprilisában vezette be.
A pénzügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Japán a nemzetközi közösséggel együttműködve folytatja és fokozza a nyomást Oroszországra a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború miatt.
[type] => post
[excerpt] => Március 29-én a japán kormány jóváhagyta azon határozat egy évvel való meghosszabbítását, amely az ukrajnai invázió miatti gazdasági szankciók részeként Oroszországot megfosztja a „legkedvezményesebb ország” kereskedelmi státuszától.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1711881120
[modified] => 1711828887
)
[title] => Japán egy évvel meghosszabbította az Oroszországi Föderáció elleni szankciókat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108313&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108313
[uk] => 108143
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108144
[image] => Array
(
[id] => 108144
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293.jpg
[original_lng] => 185555
[original_w] => 1140
[original_h] => 759
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293.jpg
[width] => 1140
[height] => 759
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293.jpg
[width] => 1140
[height] => 759
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-29t091204293.jpg
[width] => 1140
[height] => 759
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711821687:5
[_thumbnail_id] => 108144
[_edit_last] => 5
[views_count] => 558
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_28a08fe22801ff0d29e46fd4d42f5020] =>
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A terrorcselekményekkel is vádolt Hamász palesztin iszlamista szervezetet támogató más szervezeteket és vezetőiket sújtotta büntetőintézkedésekkel szerdán az Egyesült Államok, összehangoltan az Egyesült Királysággal – jelentette be az amerikai külügy- és pénzügyminisztérium.
A washingtoni pénzügyi adminisztráció külföldi vagyonok ellenőrzéséért felelő részlege (Office of Foreign Assets Control) két magánszemélyt és három hozzájuk köthető szervezetet vont szankció alá, amiért kulcsszerepet játszanak a Hamász anyagi támogatásában, illetve a források felkutatásában.
Az egyik ilyen szervezet a Gaza Now internetes vállalkozás, amelyhez több kampány köthető a Hamász támogatására 2023. október 7-e, az Izrael elleni elkövetett terrortámadás óta. A vállalkozás alapítója és igazgatója, Musztafa Ajas magánszemélyként kerül szankció alá, amelynek értelmében amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják.
Hasonló büntetőintézkedést hozott az amerikai és a brit kormány Aozma Szultana magányszeméllyel szemben, aki igazgatója a két további szankció alá vont szervezetnek az Al-Qureshi Executivesnak és az Aakhirah Limitednek.
Az amerikai közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy amerikai-brit koordinációval az elmúlt négy hónapban már három hasonló szankciós intézkedést hoztak a Hamász anyagi támogatóival szemben.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be a teheráni rakéta-, nukleáris és védelmi programokat támogató vállalatok ellen. Németországból, Ománból, Törökországból és közvetlenül Iránból származó vállalatokra vonatkoztak a korlátozások. A hírt az Ekonomicsna pravda közölte.
Ismeretes, hogy Irán „három beszerzési hálózatban” vásárolt szénszálat rakétáihoz: Iránban, Törökországban, Ománban és Németországban.
A következőket szankcionálták:
Maziar Karimi, iráni és német állampolgár;
a német Mazixon GmbH és Mazixon Verwaltungs cégek;
az ománi Mazaya Alardh Aldhabia LLC (MAA) cég;
Mahmut Gok török állampolgár;
a török Uluslararasi, Gokler, Skies Petroleum, DM Gold és Klas Kimyasal cégek;
az Iránból származó Alborz Organic Materials Engineering cég.
Az Egyesült Államok szankcióval sújtott szerdán két orosz magánszemélyt és az általuk vezetett, illetve alapított két kommunikációs vállalkozást valótlan információk terjesztéséért külföldön.
A külügyminisztérium közleménye szerint a két vállalkozás, a Social Design Agency és a Company Group Structura LLC az orosz kormány nevében 60 internetes oldalból álló hálózatot alakított ki, ami hiteles hírforrásként tüntette fel magát Európában, és az általa létrehozott információkat hamis közösségi médiaoldalakon keresztül terjesztette.
Az amerikai büntetőintézkedések gazdasági jellegűek, és a bejelentés szerint tükrözik az Egyesült Államok törekvését a „Kreml rosszindulatú befolyásolási műveleteinek” ellensúlyozására, Amerika pedig a jövőben is fellép majd a közvélemény félrevezetésére irányuló orosz kísérletekkel szemben – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.
Fehéroroszországra ugyanolyan szankciókat kell kivetni, mint amelyeket a Nyugat Moszkvával szemben alkalmaz az Ukrajna elleni agresszió miatt – hangsúlyoztak közös szerdai varsói sajtóértekezletükön egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Lengyelország és Litvánia „legfőbb priroritása” az, hogy „az orosz agresszió idején segítsenek a harcoló Ukrajnának” – jelentette ki Sikorski.
Közölte továbbá: Varsó és Vilnius azt akarja elérni, hogy azonos szintre kerüljenek az Oroszországgal és a Fehéroroszországgal szembeni szankciók, valamint azt is, hogy a szankciókat hatékonyan foganatosítsák.
Fehéroroszország szintén az agresszió elkövetőjének tekinthető, mert területét rendelkezésre bocsátotta a Kijev elleni támadáshoz – érvelt Sikorski. Úgy látja: a szankciók kiegyenlítésének gyakorlati és jogi értelme is volna, lehetővé tenné a büntetőintézkedések hatékony végrehajtását.
Landsbergis a Moszkvával és Minszkkel szembeni szankciók további szigorítását szorgalmazta. „Közös szankciókra kell törekedni, és közös erőfeszítéssel biztosítani foganatosításukat” – jelentette ki a litván diplomácia vezetője.
