A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Diaszpóra Tanács és a Máért ülésével a „nemzetpolitikai nagyhét” lezárult. A zárónyilatkozat egyöntetű elfogadása a nemzeti egység erős bizonyítéka – hangsúlyozta Potápi. A következő tematikus év A nemzeti együttműködés éve elnevezést kapta, kifejezve ezzel a nemzeti összetartozás fontosságát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Kárpátalján élő és visszatérni szándékozó magyarságot továbbra is támogatni tudjuk” – nyilatkozta a kárpátaljai médiának Potápi Árpád János. Elmondása szerint a magyar kormány mindennap azon dolgozik, hogy a már elindított programok tovább folytatódjanak, valamint a kárpátaljai magyar intézményrendszer továbbra is működőképes legyen. „Jó látni azt, hogy a statisztikák szerint a háború és minden egyéb nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság kitart. Ez mindannyiunk számára reményt ad” – mondta az államtitkár.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke véleménye szerint a kárpátaljai magyarság még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. „A világ átalakulóban van, véres háborúk dúlnak, és nagyon sajnálatos módon az egyik ilyen szörnyű háború a hazánkban folyik” – vélekedett a KMKSZ elnöke. Magyarország támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, továbbá sürgeti a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését.
„Kétségtelen tény az is, hogy a kárpátaljai magyarság szociális életkörülményei mellett a jogaik is korlátozódtak, hisz egyszerre érdekesnek és szomorúnak mondható az, hogy oktatás terén több jogunk volt a Szovjetunióban” – emelte ki Brenzovics László. A kárpátaljai magyarságnak is érdeke a mihamarabbi fegyverszünet, a béketárgyalások, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai és jószomszédi kapcsolatok normalizálódása. „Ehhez az ukrán kormánynak is lépéseket kellene tennie: elsősorban a nemzetiségi és kisebbségi jogok terén” – húzta alá a KMKSZ elnöke. „A kárpátaljai magyarság természetesen továbbra is hálás az anyaország folyamatos támogatásáért. Köszönjük!” – zárta nyilatkozatát Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi európai uniós bővítési folyamat során – amelybe Ukrajna is beletartozik – kiemelten fontos, hogy a kárpátaljai magyarság visszakapja a korábban megszerzett jogait.
A Máért XXI. plenáris ülésén, pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: továbbra is feladhatatlan stratégiai célnak tekintik a magyar nemzet egységének megtartását és további erősítését.
A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célokat együttműködve valósítják meg, közös erővel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal. Rámutattak arra, hogy a már kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Mindannyian együttes felelősséggel tevékenykednek azért, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon, boldoguljon és gyarapodjon, továbbá hogy megőrizzék kulturális és természeti értékeiket, biztosítva ezzel, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek csak erős magyar érdekképviselettel maradhatnak fenn, ami a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A zárónyilatkozatban kiemelik, hogy a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, és bizalommal számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására annak sikeres megvalósításában.
A gazdaságfejlesztés és az etnikai pártok támogatása kiemelkedő fontosságú a külhoni magyarok identitásának megőrzése szempontjából – húzta alá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az identitás megőrzésére irányuló nemzetpolitikai támogatás összege 2010 óta 13 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy minden olyan gyermek, aki magyar tanintézményben tanul, évente 100 ezer forint támogatást kap. Ez a támogatás a Kárpát-medencében 220 ezer fiatalnak jár, és a diaszpórában élőket is beleértve összesen 300 ezer fiatal részesül belőle.
A Határtalanul program sikeres, az osztálykirándulások révén a határokon átívelő kapcsolatok behálózzák a Kárpát-medencét. Az óvodaprogramra 90 milliárd forintot fordítottak, különös figyelmet fordítva a legnehezebb helyzetben lévő Kárpátaljára. Semjén megjegyezte, hogy a háború és az elvándorlás ellenére egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni.
A családtámogatásokat kiterjesztették külhonba is, és jelenleg 2 013 ösztöndíjast támogatnak a diaszpórában – összegezte az eredményeket Semjén. A külföldi beruházások összértéke közel 500 milliárd forint, ami a gazdaságfejlesztési támogatások jelentőségét hangsúlyozza, és a külhoni magyarok megmaradása mellett erősíti a magyar gazdaságot is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Amint az előre borítékolható volt, Ukrajna nem vette jó néven, hogy Magyarország az Orosz Ortodox Egyház közbenjárására és a Szuverén Máltai Lovagrend közvetítésével átvett 11 magyar nemzetiségű kárpátaljai hadifoglyot Oroszországtól, és Kijev köszönet helyett a Külügyminisztériumba kérette a magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, hogy rosszallását fejezze ki, amiért kihagyták a hadifogoly-szabadításból.
Az Orosz Ortodox Egyház csütörtök este közleményben tájékoztatott arról, hogy az Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló katonák egy csoportját Magyarországra szállították. „Őszentsége Kirill moszkvai és egész oroszországi pátriárka áldásával, az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével, az egyházak közötti együttműködés keretében, a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállították” – olvasható a nyilatkozatban.
A józan gondolkodás szerint üdvözlendőnek tekinthető esemény bejelentésére kisvártatva megérkezett a nem hivatalos ukrán válasz. Az rbc.ua hírportál érdeklődésére egy meg nem nevezett bennfentes forrás közölte: „A hadifoglyok átszállítása semmilyen módon nincs összehangolva Ukrajnával, célszerűségét pedig a katonák „kárpátaljai származásával” magyarázzák. Fontos megérteni, hogy az említett katonák mindegyike ukrán állampolgár, ezért átszállításuk bármelyik harmadik országba nem lehetséges Ukrajna beleegyezése és közvetlen részvétele nélkül.”
A kiadvány informátora azt is kifejtette, hogy ennek az akciónak az a célja, hogy helyreállítsák a kiterjedt nemzetközi szankciók hatálya alá eső orosz egyház elvesztett legitimitását. Pátriárkája más országok tekintélyét és a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi hírnevét próbálja kihasználni – tette hozzá. Azt is állította, hogy Oroszország ismét kijátssza az úgynevezett „magyar kártyát”, és aktualizálja az úgynevezett „kárpátaljai szeparatizmus” kitalált problémáit.
„A másik cél a hadifogolycsere folyamatának delegitimálása. Természetesen pozitív esemény bármely ukrán állampolgár szabadulása a rasiszta fogságból. De katonáink ellenőrizetlen átszállítása más országokba veszélyes út. Még akkor is, ha köztiszteletben álló nemzetközi szervezetek vesznek benne részt” – méltatlankodott a forrás.
Pénteken reagált a fogolyszabadításra az ukrán katonai hírszerzés is. Andrii Juszov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának és a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs törzs szóvivője kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint az Orosz Ortodox Egyház ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállította. Azt is bejelentette, hogy Ukrajna felvette a kapcsolatot Magyarországgal. „Figyelemmel kísérjük az ukrán hadifoglyokkal kapcsolatos információkat, köztük az úgynevezett Orosz Ortodox Egyház honlapján megjelenteket is. Ezeknek az adatoknak a mai napig nincs hivatalos megerősítése.”
Mint a szóvivő jelezte, az ukrán Külügyminisztérium a hadifoglyokkal való bánásmóddal foglalkozó koordinációs törzs munkájának részeként felvette a kapcsolatot a magyar kollégákkal – kijevi és moszkvai magyar diplomatákkal, valamint a Magyar Külügyminisztériummal. „A Külügyminisztérium egyelőre nem erősítette meg ezt az információt. Külügyminisztériumunk emellett felvette a kapcsolatot Semjén Zsolttal, Magyarország vallásügyi miniszterelnök-helyettesével. A kormányuk pedig jelenleg sem erősíti meg az Orosz Ortodox Egyház honlapján közzétett információkat” – mondta, hozzátéve, hogy az egész információ álhír lehet.
Végül pénteken Magyarország is megerősítette a hadifoglyok átszállítását. A hadifogoly-szabadítást koordináló Semjén Zsolt egyházügyi miniszterelnök-helyettes kijelentette: „Ez emberi és hazafias kötelességem.” Ugyanakkor elmondta, hogy „az ügy és az emberek érdekeire” való tekintettel tartózkodik a kommentálástól. Megjegyezte, hogy ez „az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország felé, és ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik”.
A budapesti bejelentésre kisvártatva megérkezett az ukrán válasz. Köszönet helyett Kijev péntek délután a Külügyminisztériumba kérette Magyarország ukrajnai nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, mert – mint Oleh Nyikolenko külügyi sajtószóvivő fogalmazott –, az Orosz Ortodox Egyház Ukrajna beleegyezése nélkül adott át Magyarországnak egy csoport kárpátaljai ukrán hadifoglyot. Mint állította, az ukrán foglyok szabadon bocsátása mindig jó hír, mert Ukrajna a nemzetközi partnerekkel együttműködve aktívan dolgozik azon, hogy minden katonát hazatérítsen. „Ugyanakkor az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és az orosz fél közötti idevágó tárgyalásokról. Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilvános nyilatkozataiból tudtuk meg, hogy Oroszország tizenegy magyar származású ukránt adott át Budapestnek” – méltatlankodott Nyikolenko.
Mint a külügyi sajtószóvivő külön jelezte, Magyarország ideiglenes ügyvivőjét bekérették Ukrajna Külügyminisztériumába tárgyszerű elbeszélgetésre. „Az ukrán fél kérte, hogy adjon részletes tájékoztatást állampolgárainkról, és haladéktalanul biztosítsa az ukrán konzul hozzáférését, hogy megismerhesse egészségi állapotukat, és konzuli segítséget nyújtson számukra” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ukrán fél a megbeszélésen külön hangsúlyozta az együttműködés összehangolásának szükségességét olyan kényes kérdésekben, mint a foglyok szabadon bocsátása.
A magyar ideiglenes ügyvivő bekéretésével kapcsolatban Semjén Zsolt a Mandinernek úgy reagált: „A tizenegy kárpátaljai Magyarországon már nem hadifogoly, hanem szabad ember. Ha én lennék Ukrajna képviselője, akkor köszönetet mondtam volna ezért!”
Magyarország természetes kötelességét teljesíti, amikor támogatja a kárpátaljai magyarságot – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor hétfőn kárpátaljai magyar politikusokkal, önkormányzati és oktatási vezetőkkel közösen átadta az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központjának magyar kormányzati támogatással felújított épületét.
Az egykori beregszászi orosz tannyelvű iskola húsz éve üresen álló és teljesen lepusztult épületét 2018 októberében vette bérbe 49 évre a helyi önkormányzattól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A mintegy ötezer négyzetméter alapterületű épületben és a hozzá tartozó kéthektáros területen elvégzett 123 millió hrivnya (csaknem 1,5 milliárd forint) értékű felújítás és fejlesztés eredményeként idén közel 500 diák részesül magyar nyelvű szakképzésben a magyar állam támogatása révén.
Semjén Zsolt a negyed évszázada sikeresen működő beregszászi magyar főiskola támogatásáról kifejtette: „nem kegyet gyakorol a magyar kormány, amikor támogatja ezt az iskolát és a kárpátaljai magyarságot, hanem természetes kötelességét teljesíti”. Mint fogalmazott, ha bármelyik nemzetrész eltűnik, „akkor az egyetemes magyarság csonkul meg”.
A magyar alkotmány kimondja, hogy „Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért” – fogalmazott, majd a magyar-ukrán kapcsolatokról szólva rámutatott arra: Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét és az Országgyűlés határozatban ismerte el a sztálini önkény által mesterségesen kiváltott ukrajnai éhínséget, a holodomort.
Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a vízummentességet elfogadják az Európai Unióban. „Milyen kár, hogy a vízummentesség elfogadása után rövid időn belül Ukrajnában meghozták azt az oktatási törvényt, amely fenyegeti a magyar intézményeket” – emlékeztette a hallgatóságot a két ország közötti viszony megromlásának okaira Semjén Zsolt.
„Amikor támogatjuk a kárpátaljai magyarságot, akkor ezáltal minden nemzetiséget és a többségi nemzetet is támogatjuk itt Kárpátalján” – fejtette ki a politikus. Mint fogalmazott: „a megoldás az lenne, ha a magyar nemzetiség Kárpátalján őshonos kisebbség lenne”, ami nemcsak a helyi magyaroknak, de egész Ukrajnának „józan érdeke lenne”.
A frissen átadott szakképző központról Semjén Zsolt kifejezte azt a meggyőződését, hogy az intézmény egyszerre őrzi a magyar identitást, kultúrát, nyelvet, ugyanakkor szakmát és ezáltal megélhetést biztosít az itt tanulóknak.
Anatolij Poloszkov, a megyei közigazgatási hivatal elnöke méltatta a beregszászi főiskola oktatási téren elért sikereit és díszoklevelet adott át az intézmény vezetőinek tevékenységük elismeréseként.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke rámutatott arra, hogy az intézmény túlélt gazdasági és politikai szempontból is nehéz éveket, de hála a támogatóknak, mindmáig talpon maradt, a kárpátaljai magyarság meghatározó oktatási és kulturális centrumává vált. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a főiskola tevékenységéhez.
Az utóbbi tíz évben a magyar kormány támogatásával több mint háromezer templomot tataroztak szerte a Kárpát-medencében, az alapoktól a tetőig, és százötven új templom épült, de nem azért, hogy mecset vagy bevásárlóközpont legyen belőlük – hangsúlyozta PestiSrácok-nak adott interjújában Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes az 52. Eucharisztikus Kongresszus idejére ismét Magyarországra látogatható Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a konfliktuszónákban című vándorkiállítás megnyitóján arról is beszélt: sok millió magyar adta az életét a százötven éves török hódoltság és az iszlámmal vívott háromszáz éves háborúban azért, hogy ne kelljen a saría árnyékában élniük.
Semjén Zsolt felidézte, hogy az utóbbi tíz évben több mint háromezer templomot tataroztak szerte a Kárpát-medencében, az alapoktól a tetőig, és százötven új templom épült. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta:
Ezek egyikéből sem lesz sem bevásárló pláza, sem mecset. Nemcsak ezekből, hanem egyetlen templomunkból sem lesz.
A politikus elmondta: a több évszázados marxista és neomarxista aknamunka eredményeként Nyugat-Európa a teljes önfeladás állapotába került, folyamatosan próbálják „kilúgozni” Európából a keresztény civilizáció jegyeit, keresztény gyökereit. A miniszerelnök-helyettes hozzátette: ennek egyik jele, hogy a templomokat mecsetekké alakítják át, és sok esetben pedig bevásárlóközpont lesz belőlük, vagy a helyükön. E folyamatok tükrében pedig nem csoda, hogy az identitását, karakterét vesztett Nyugat-Európába úgy hatol be az iszlám, mint kés a vajba. Semjén Zsolt szerint ennek egyik indikátora a felelőtlen migrációs politika, amely összekeveri a menekülteket a gazdasági bevándorlókkal. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy bár ennek rövid távon van politikai haszna, hiszen a migráns tömegek kezdetben a baloldalra fognak szavazni, előbb-utóbb azonban létrehozzák a párhuzamos társadalmaikat. Mint fogalmazott,
a baloldali nyugat-európai politikusok felismerték, hogy önmagukban nem képesek a nemzetekkel, a nemzetállamokkal és a keresztény civilizációval leszámolni, de hogyha behoznak olyan tömegeket, akik biztosan nem lesznek sem németek, sem franciák, és soha nem fognak a keresztény kultúrkörbe integrálódni, akkor az iszlám és a baloldal nászából megszülethet egy szerintük szép új világ.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a nyugat-európai államoknak szíve joga, hogy bevándorlóországgá váljanak, bár sok esetben ez már nem választás kérdése. Mint kifejtette, a folyamat hasonlatos a béka példájához, ahol a szerencsétlen állat a lassan melegített vízben észre sem veszi, hogy megfőzik. A miniszterelnök-helyettes szerint ez történik Nyugat-Európában, ahol az újabb és újabb migrációs hullámok jelentik a víz lassú felforralását a béka alatt. Semjén Zsolt kitért arra: a jelenlegi francia generáció az utolsó, amely még francia életet élhet Franciaországban. Hozzátette: mivel évszázadokig húztak hasznot gyarmataikból, most nyögik ennek következményét, de senki nem is akarja megszabni sem a franciáknak, sem a németeknek, hogy kivel éljenek együtt, ugyanakkor ők sem írhatnak elő semmit a lengyeleknek, cseheknek, szlovákoknak, horvátoknak, magyaroknak, akik még élhetnek magyar, cseh, horvát, lengyel életet. Semjén Zsolt kiemelte: sok millió magyar adta az életét a százötven éves török hódoltság és az iszlámmal vívott háromszáz éves háborúban azért, hogy ne kelljen a saría árnyékában élniük.
Mi hozzájuk vagyunk hűségesek
– jelentette ki Semjén Zsolt.
Forrás: PestiSrácok
[type] => post
[excerpt] => Az utóbbi tíz évben a magyar kormány támogatásával több mint háromezer templomot tataroztak szerte a Kárpát-medencében, az alapoktól a tetőig, és százötven új templom épült, de nem azért, hogy mecset vagy bevásárlóközpont legyen belőlük – hangsúly...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1631046600
[modified] => 1631044315
)
[title] => Semjén Zsolt: a Kárpát-medence magyar templomai nem azért újultak meg, hogy mecset vagy bevásárlóközpont legyen belőlük
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29707&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29707
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29708
[image] => Array
(
[id] => 29708
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt.jpg
[original_lng] => 68170
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/semjen-zsolt.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631033516:10
[_thumbnail_id] => 29708
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2010
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 21085
[1] => 11291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bevándorlási politika
[1] => Semjén Zsolt
)
)
[4] => Array
(
[id] => 24225
[content] =>
A Lengyel Köztársaság parancsnoki keresztjével tüntették ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettest a budapesti lengyel nagykövetségen kedden.
Az elismerést, amelyben Andrzej Duda lengyel elnök részesítette Semjén Zsoltot, Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet adta át. Az eseményen a miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy alapvetően Szent II. János Pál inspirációjára ment teológiára, a lengyel pápa életszentsége és világpolitikai szerepvállalása hatott rá. Úgy vélekedett: spirituálisan és szellemileg Szent II. János Pálnak köszönhető, hogy véget ért a szovjet megszállás, hogy „megszabadultunk a bolsevizmustól”, hogy „megmaradtunk kereszténynek” Közép-Európában. Kitért rá, hogy gyerekkorában meghatározó volt számára Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjas lengyel író munkássága. Felfigyelt a magyar és a lengyel történelem hasonlóságára – mondta. Semjén Zsolt kijelentette, hogy a lengyelek jobban szenvedtek a szocializmustól. Alapvetően nekik köszönhető, hogy felkelést lehetett szervezni a Szovjetunió ellen. Ők adták meg a reményt, hogy van esélye az antikommunista politikának – mondta, és utalt a KDNP újjászervezésére. Kiemelte a szolidaritás fontosságát is. A visegrádi együttműködés jó érdekérvényesítési lehetőség – vélekedett a miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte: a magyarok és a lengyelek megszokták, hogy nem adják fel. Nehezebb támadásokat is túléltek már, mint amilyenek most Brüsszelből érkeznek – jegyezte meg. Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy dédnagyszülei büszke lengyelek voltak, Krakkó környékéről. Úgy érzi, a kitüntetés nekik is szól – mondta. Jerzy Snopek kijelentette, hogy Semjén Zsolt az egyik legkiválóbb magyar politikus. A KDNP elnöke, aki több ciklus óta országgyűlési képviselő, köztudottan Lengyelország és a lengyelek nagy barátja – tette hozzá. A miniszterelnök-helyettes elkötelezetten működik együtt lengyel intézményekkel, köztük a lengyel nagykövetséggel is. Semjén Zsoltnak köszönhető, hogy több projektjük megvalósulhatott – mondta Jerzy Snopek. Semjén Zsolt a magyar-lengyel együttműködés fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért, a magyar-lengyel kapcsolatok elmélyítésében kivívott elévülhetetlen érdemeiért kapta meg a Lengyel Köztársaság parancsnoki keresztjét.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon – közölte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes hétfőn a Magyarország Barátai Alapítvány online konferenciáján.
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ha eltűnne egy része, például a felvidéki vagy az erdélyi magyarság, megcsonkulna az egyetemes magyarság, ezért kérdésessé válna a magyar nemzet fennmaradása – mondta.
Hozzátette: „minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdaság, amelyet csak az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek”, ezért minden, ami csonkítja a nemzeti létet, az egyetemes értékgazdagságot csonkítja.
Azt mondta: a nemzeti létet megszüntetni kívánó internacionalizmus és a sovinizmus, amely más nemzet életjoga alapján kétségbe vonja más nemzet, nemzetiség jogát a létezéshez, szemben áll a magyar nemzetfogalommal; minden nemzetnek az a küldetése, hogy saját értékeit, örökségét megőrizze és megmutassa.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy a magyar nemzetpolitika szerint identitásában meg kell erősíteni és őrizni a magyarságot, ezért a kormány támogatja a külhoni magyarokat: 2010-hez képest több mint tízszer annyit fordít az állam az identitás megőrzésére, a Kárpát-medencében ezer óvodát építettek vagy újítottak fel, háromezer templomot tataroztak és több százat építettek, az óvodától az egyetemig fenntartják, illetve támogatják a köz- és felsőoktatást. A Kőrösi Csoma Sándor-program részeként több mint száz egyetemistát küldenek ki a külhoni magyarsághoz, hogy magyarul magyar történelmet, kultúrát tanítsanak az ott élőknek, azoknak a diaszpórában élőknek pedig, akik Magyarországon akarják egyetemi tanulmányaikat folytatni, ösztöndíjat adnak – tudatta.
Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében gazdaságfejlesztést is végez a kormány, mert nem elég, hogy a magyarság meg tudja őrizni az identitását, ha nem tud megélni a szülőföldjén.
Az identitásőrzés és a gazdaságfejlesztés lehetővé teszi a magyarság fennmaradását – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy már több mint 1,1 millió külhoni magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. Ez a nemzet közjogi egyesítését jelenti, amely – mint mondta – az egyetlen válasz Trianonra.
A miniszterelnök-helyettes a magyarsághoz szólva úgy fogalmazott: „mi számítunk önökre, rátok, és ti is mindig mindenben számíthattok Magyarországra, a magyar kormányra, számíthattok ránk!”
Kérdésre válaszolva azt mondta: naiv vélekedés volt, hogy a határon túli magyarság problémáját megoldja majd az Európai Unióhoz csatlakozás. Javított ugyan a helyzeten, hiszen például az erdélyi magyarok könnyebben jöhetnek Magyarországra, de azt nem lehet állítani, hogy az uniós tagság megoldotta volna a problémát – vélekedett.
Hozzátette: az EU „hallani sem akar” a nemzetiségek vagy a vallási közösségek jogairól. Ezt mutatja szerinte a Minority SafePack is, amelyet az összegyűlt aláírások ellenére az Európai Bizottság lesöpört az asztalról. „Nem adjuk fel, újra és újra elő fogjuk hozni a nemzetiségek kérdését” – mondta.
A koronavírus elleni oltással kapcsolatban elmondta: minden magyar megkaphatja az oltást és a magyar védettségi igazolványt is.
Magyarország kétoldalú megállapodásokra törekszik a vakcinák elfogadásáról, de ha valamelyik ország nem fogadja el a magyar oltásokat, Magyarország nem ismeri el egyoldalúan az adott országban beadott oltásokat, mert „ez a szuverenitás feladása lenne” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a kétoldalúság jogos elvárás, mert Magyarország csak hatékony oltóanyaggal oltott.
Vizi E. Szilveszter, az alapítvány elnöke arról beszélt: a tíz éve alakult alapítvány fokozatosan fejlődik, fontos célja, hogy a sikeres magyarokat bemutassa Magyarországon, ezzel nemzeti öntudatra nevelve a magyar fiatalságot.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével. A találkozón megvitatták a kárpátaljai magyarság aktuális problémáit. A hírt a miniszterelnök-helyettes Facebook-oldalán olvashatjuk.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a külhoni magyar pártok vezetőivel tartott egyeztetést csütörtökön.
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Az egyeztetésen részt vett Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Grezsa István miniszteri biztos is. A külhoni magyar szervezetek képviseletében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke vett részt a tanácskozáson.
Az egyeztetésre azzal a céllal került sor, hogy a nemzetpolitika vezetői és a külhoni magyar szervezetek elnökei áttekintsék az idei évet érintő terveket. A felek egyeztettek az egyes régiók helyzetéről és aktuális problémáiról. Egyetértettek abban, hogy 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében kiemelten fontos az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás, az anyaország és a külhoni régiók közötti együttműködés, valamint a külhoni régiók egymás közötti kapcsolatrendszerének további erősítése.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezve.
Semjén Zsolt emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért a 2010-es kormányváltáskor nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni, hanem előbb eltakarítani a romokat, utána pedig felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát. Úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál „manifeszt nemzetárulással” képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.
Olyan mély ellenszenv van benne, „mondhatni hungarofóbia”, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ „zsigeri hungarofóbiája” is – vélekedett Semjén Zsolt. Elmondta azt is, a korábbi baloldali kormányfő nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, így a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt. Semjén Zsolt nagy szerencsének nevezte, hogy Szili Katalin akkori parlamenti elnök úgy mentette át a MÁÉRT-et, hogy létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Felidézte, a 2010-es választások előtti időszakban megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem „kvázi magyarok”, ezért nekik nem „kvázi állampolgárság”, hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – hangsúlyozta.
A választásokat követően a Fidesz és a KDNP ezért első lépésként, még a kormány megalakulása előtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét a szavazati joggal együtt minden magyarra, bárhol él a világban, valamint még abban az évben összehívták a Magyar Állandó Értekezletet.
Semjén Zsolt kiemelte: a nemzetpolitikát először filozófiailag gondolták át, és abból vezették le a konkrét lépéseket. Ennek lényege az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak és kizárólag az az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a horvát a horvátságát. Hangsúlyozta: a mai magyar kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is – szögezte le Semjén Zsolt.
Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.
A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik, a legfontosabb az identitás megerősítése. Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is.
Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy ne legyen olyan magyar gyermek, aki úgy végzi el az iskolát, hogy intézményes formában nem volt külhoni magyar környezetben.
Hozzátette: a gazdaság támogatására sem volt soha precedens. Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti – „ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen” – de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható – jelentette ki Semjén Zsolt. Azt mondta: minden külhonban befektetett forint legalább 50 fillérnyi GDP-növekedést eredményez a magyar gazdaságnak, és két forint növekedést az adott terület GDP-jében.
Szólt arról is, hogy a kormány támogatja az etnikai alapú magyar pártokat, mert nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy a magyar szervezetek benn vannak-e az adott utódállam parlamentjében, vagy szerencsés esetben kormányon vannak-e ezek a pártok az utódállamban.
A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a „Trianonra ma adható reális válasznak” nevezte.
Több mint egymillió-egyszázezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”, teljes jogú állampolgársággal, szavazati joggal – emelte ki Semjén Zsolt. Hozzátette: mindez személyes életcélja is volt. Mivel édesanyja erdélyi, ezért pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy évszázadon keresztül „bozgoroznak” egy családot, és kisebbségi sorba kényszerítik az embereket saját szülőföldjükön. Most az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt – vélekedett a miniszterelnök-helyettes.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nem...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1608471048
[modified] => 1608468656
)
[title] => Semjén: a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=16002&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16002
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 16009
[image] => Array
(
[id] => 16009
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[original_lng] => 168242
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/semjen169.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608461456:10
[_thumbnail_id] => 16009
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2301
[_oembed_ac7d066a9858fc6fcee223f47fe98b52] =>
[_oembed_time_ac7d066a9858fc6fcee223f47fe98b52] => 1608463864
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
A magyarság világnemzet, amely képes arra – érje bármilyen megpróbáltatás -, hogy a kihívásokat lehetőségre változtassa, és ez érvényes a diaszpórára is – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén csütörtökön. A tanácskozást a járvány miatt idén online rendezték meg.
Semjén Zsolt kiemelte: a diaszpórát a történelem viharai hozták létre, háborúk, vesztett háborúk, levert szabadságharcok, diktatúrák. Ennek következményeként, hogy magyarok mindenütt vannak a világban. Ugyanakkor a nemzet életerejét mutatja, hogy nem asszimilálódtak, nem tűntek el, hanem őrzik magyarságukat – mutatott rá. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „Bárhova sodort is bennünket a történelem vihara, egy nemzetnek vagyunk a tagjai, és az a büszkeség hat át mindannyiunkat, hogy érdemes ehhez a nemzethez, kultúrához, nyelvhez tartozni.”
Semjén Zsolt, sajátosnak nevezve a magyar nemzetet, egy háromlábú székhez hasonlította. Ennek egyik lába az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, a harmadik pedig a diaszpóráé. Ha bármelyik láb eltörik, vagy kiesik, akkor az egyetemes magyar nemzet lesz örökre szegényebb, csonkább. A magyar megmaradás ezért attól függ, hogy mind a három láb megmarad-e – mondta. Kiemelte: a diaszpóra magyarsága a magyar nemzet megkerülhetetlen, szerves része.
A történelmi előzményeket felidézve azt mondta: 1990 előtt az akkori szocialista rendszer vagy nem vett tudomást a diaszpóra magyarságáról, vagy ellenségnek tekintette őket. 1990 után ugyan ebben történt változás, de az emigráció magyarsága továbbra is „mostohagyerek” maradt. 2010 után valósulhatott meg lényeges nemzetpolitikai fordulat, ekkor alakították meg a Magyar Diaszpóra Tanácsot is – elevenítette fel.
Semjén Zsolt nagy feladatként jelölte meg, hogy olyan magyar szervezeteket hozzanak létre az egykori, gyökerükben emigráns magyar szervezetekből, amelyek „minden magyar otthonát” jelentik. Külön kiemelte a hétvégi magyar iskolákat, ahol a következő magyar generáció megtanulhatja a magyar nyelvet. Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek keretében emigráns iratokat, dokumentumokat hoznak haza. 75 ezer tételről született döntés, és az iratok nagy része már meg is érkezett.
Semjén Zsolt beszámolt a venezuelai magyarok hazamenekítéséről is, jelezve: jól halad a program, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével bonyolítanak. A hazahozott magyarok könnyen integrálódnak a társadalomba, becsületes munkával kezdik megtalálni a helyüket. A miniszterelnök-helyettes biztosította a diaszpóra magyarságát arról, hogy tagjai éljenek bárhol a világban, ha valami miatt egyszer bajba kerülnek, magyarként ellehetetlenül az életük, van egy ország, ahová mindig hazajöhetnek. Ez az ország Magyarország, „ránk mindig számíthatnak” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A tanácskozáson – úgy, mint a Magyar Állandó Értekezleten – levetítették Orbán Viktor miniszterelnök videoüzenetét.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára elmondta: 90 tagszervezetet hívtak meg a diaszpóra tanács ülésére, közülük 83 szervezet képviselteti magát, 27 országból. Kiemelte: tíz év alatt radikális váltás valósult meg a nemzetpolitikában, büszkék lehetnek az elért sikerekre. Egységes magyar nemzet jött létre – jelentette ki.
Kitért arra, hogy 250 hétvégi magyar iskolát tartanak számon világszerte, nekik évente találkozót tartanak. Beszámolt arról, hogy a diaszpóra ifjúsági szervezeteit is támogatják, valamint évente ezer diaszpórában élő magyar fiatal látogatását szervezik meg a Rákóczi Szövetség közreműködésével, és diaszpóra iskolatáborokat is tartanak. Nem csak a Kárpát-medencében újultak meg templomok, hanem a diaszpórában is templomokat, imaházakat építettek – ismertette.
A Kőrösi Csoma Sándor-programban részt vevő ösztöndíjasokat a járványhelyzet kialakulásakor nem rendelték haza, ők maguk, illetve az adott szervezetek döntöttek arról, érdemesebb-e a kiküldetési helyükön maradni, vagy otthonról, távmunkában látni el feladataikat. Fele-fele arányban maradtak, illetve jöttek haza – közölte. Örömét fejezte ki, hogy a Miénk a város! programba a diaszpórából is sokan bekapcsolódtak. Új lehetőségként említette a sárospataki református kollégium kezdeményezését egy diaszpóraosztály indításáról. Kitért a külügyi tárca diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramjára, amely több száz, diaszpórából érkező fiatalnak teszi majd lehetővé, hogy magyarországi felsőfokú oktatási intézményben tanuljon.
A nemzetpolitikai államtitkár a közelgő december 6-i romániai választásokról elmondta: a tét az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meg tudja-e őrizni pozícióját, illetve tud-e azon javítani a törvényhozásban. Számítanak a diaszpóra magyarságára is – mondta, és azt kérte, hogy akinek román okiratai vannak, szavazzon, és támogassa szavazatával az RMDSZ-t.
Potápi Árpád János értékelése szerint 2020-ban a járványhelyzet mitt nem gyengültek meg a magyar közösségek, és minden remény megvan rá, hogy megerősödve kerülnek ki a pandémiából. A diaszpóra magyarságának megerősítése legalább annyira fontos, mint a Kárpát-medence magyarságáé – hangsúlyozta, kiemelve: fontos, hogy a gyermekeik, unokáik is magyarok legyenek.
