Románia miniszterelnöke azt mondta, hogy Moldovában románok élnek, ami mélységesen felháborította a moldovai gagauzokat. A török dialektust beszélő gagauzok 1994-ben kaptak különleges autonómiát Kisinyovtól. Marcel Ciolacu szavaira a terület vezetője, Jevgenyija Gucul kijelentette, hogy Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket.
Kisinyov csapatokat vezényelhet a moldovai gagauz autonóm területre, és megszüntetheti autonómiáját, ha az kikiáltja a függetlenségét – nyilatkozott hétfőn Jevgenyija Gucul, a terület vezetője. Múlt pénteken Gucul azt mondta, az autonóm terület kilép Moldovából, ha Kisinyov úgy dönt, hogy elindul a Romániával való egyesülés útján. Szavaival Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentésére reagált, miszerint „Moldovában románok élnek”.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez esetben nemcsak Kisinyov, de a moldovai hatóságok intézkedéseit felügyelő Bukarest is válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki.
A válaszok nagyon különbözők lehetnek: a hangzatos, fenyegető nyilatkozatoktól kezdve a csapatok bevonulásáig és a gagauz autonómia feloszlatásának kísérletéig – nyilatkozott a politikus az orosz állami Egyes Csatorna műsorában.
Gucul megjegyezte, hogy az autonóm terület hatóságai minden forgatókönyvre készen állnak. „Gagauzia szilárdan támaszkodik a 2014-es népszavazás eredményére, a különleges jogállásról szóló törvényre, a gagauz törvényekre és régiónk alkotmányos jogaira” – tette hozzá.
A 134 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségben az altaji török népekhez tartozó, de ortodox keresztény vallású gagauzok lakják.
Gagauzia vezetője úgy véli, hogy Moldova esetleges egyesülése Romániával halálos csapás lenne Moldovára, a moldovai nyelvre és kultúrára nézve.
Ez a halált jelentené Moldovának. A moldovai nyelvnek, a moldovai kultúrának, a moldovai etnikumnak – fejtette ki az orosz televízió adásában.
Gucul szerint Moldovában vannak olyan politikai pártok, amelyek az önálló moldovai állam megszüntetését igyekeznek elérni.
A kormány keddi ülésén határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi egy új határátkelőhely megnyitását Ukrajna és Románia között – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy ma a kormány egyik legfontosabb prioritása a gazdaság. Ez magában foglalja a logisztika, exportpotenciál és vállalkozástámogató programok bővítését – tette hozzá.
„Ma Ukrajna és Románia rendkívül jövedelmező partnerséget épít, aminek a folyamatos elmélyítésére törekszünk. Határozatot hoztunk, amely lehetővé teszi egy új ukrán-román átkelőhely megnyitását Bila Cerkva (Tiszafejéregyház) és Máramarossziget között” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„Ukrajna a következőket tervezi: 9 új határátkelőhely létrehozása és további 13 modernizálása. Mindez nagyobb lehetőségeket biztosít az ukrán export számára, és felgyorsítja ágazati integrációnkat az Európai Unióba” – szögezte le Denisz Smihal.
A román kormány vizsgálatot kíván indítani annak megállapítására, hogy a közelmúltban kinek a drónja zuhant le az ország területén. A hatóságok most nem tudják megerősíteni, hogy a drón Oroszországhoz tartozik.
Erről Marcel Colacu román miniszterelnök számolt be – írja a Digi24.
A politikus elmondta, hogy az esetről beszélt Románia védelmi miniszterével és más rendvédelmi szervek képviselőivel.
„Várjuk meg a vizsgálatot. Ha a krátert nézzük, ott nem volt robbanás, tehát akkor sem tudott volna kárt okozni, ha más területen zuhan le” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => A román kormány vizsgálatot kíván indítani annak megállapítására, hogy a közelmúltban kinek a drónja zuhant le az ország területén. A hatóságok most nem tudják megerősíteni, hogy a drón Oroszországhoz tartozik.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1711876020
[modified] => 1711841584
)
[title] => Románia miniszterelnöke még nem tudja megerősíteni, hogy az ország területére zuhant drón az Oroszországi Föderáció tulajdona
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108332&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108332
[uk] => 108224
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108225
[image] => Array
(
[id] => 108225
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[original_lng] => 96482
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711834386:5
[_thumbnail_id] => 108225
[_edit_last] => 5
[views_count] => 748
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2325
[1] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drón
[1] => Románia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 108330
[content] =>
Tizenhárom éves várakozás után Bulgária és Románia vasárnaptól csatlakozik a schengeni övezethez, de csak részlegesen. A tengeri és légiközlekedésben ugyan megszűnik a határellenőrzési kötelezettség, azonban a közutakon továbbra is szükség lesz a határátkelőhelyeken való sorban állásra.
A két ország teljes schengeni betagozodósát Ausztria, majd második körben Hollandia blokkolta – az előbbi a bevándorlók számának fokozódásától tartva.
Stefan Popescu román külpolitikai elemző ennek ellenére „jelentős előrelépésnek” tartja a részleges schengeni csatlakozást is. Szerinte ez „az Európai Unió irányába tanúsított tisztességet és az EU-hoz való tartozást” szimbolizálja.
A schengeni övezethez most vasárnap 4 romániai tengeri kikötő és 17 repülőtér csatlakozik, köztük a legnagyobb, bukaresti nemzetközi reptér is. Az említett helyszíneken megerősítik a rendőrségi jelenlétet és az idegenrendészeti hatóságok is fokozott intézkedéseket vezetnek be, hogy „leleplezzék azokat, akik a schengeni övezet előnyeivel visszaélve illegálisan akarják elhagyni Romániát”.
A román-magyar határon a szállítmányozók számára ma a várakozási idő 8-16 órát tesz ki, a bolgár-román határon pedig 20-30 órát kell várakoznia a kamionoknak, ami miatt egyre több kritika éri a kormányt és az EU-t. Ennek oka, hogy a bolgár árukereskedelem alig 3 százaléka zajlik légi- vagy tengeri útvonalakon, 97 százaléka közutakon bonyolódik.
„Tehát három százalék erejéig vagyunk csak a schengeni övezetben és nem tudjuk, mikor kerül be a maradék 97 százalékunk is” – mondta Vaszil Velev, a Bolgár Ipari Szövetség elnöke.
A bolgár és román kormányok azt remélik, hogy a teljes csatlakozásuk az év végéig megvalósulhat, egyelőre azonban Ausztria álláspontja nem változott.
A szabad (és vámmentes) árumozgást és munkaerőmozgást lehetővé tevő schengeni övezet 1985-ben jött létre, ma több mint négymillió négyzetkilométernyi terület tartozik bele és 420 millió európai polgár használhatja ki előnyeit. Jelenleg 27 teljes jogú tagja van, 23 uniós tagállam, plusz Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein. Bulgáriával és Romániával kiegészülve az övezetnek 29 tagállama lesz.
[type] => post
[excerpt] => Tizenhárom éves várakozás után Bulgária és Románia vasárnaptól csatlakozik a schengeni övezethez, de csak részlegesen. A tengeri és légiközlekedésben ugyan megszűnik a határellenőrzési kötelezettség, azonban a közutakon továbbra is szükség lesz a ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1711875000
[modified] => 1711841455
)
[title] => Bulgária és Románia mától a schengeni övezethez tartozik – igaz csak részben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108330&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108330
[uk] => 108310
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108311
[image] => Array
(
[id] => 108311
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[original_lng] => 20053
[original_w] => 360
[original_h] => 240
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711834256:5
[_thumbnail_id] => 108311
[_edit_last] => 5
[views_count] => 331
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 820
[2] => 313116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => Románia
[2] => schengeni övezet
)
)
[4] => Array
(
[id] => 107959
[content] =>
A kétkamarás román parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Johannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a legfelsőbb védelmi tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Johannis szerint ennek megelőlegezett költségeit a román védelmi minisztérium utólag elszámolja az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójánál (EUMAM Ukrajna).
A román államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába.
A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
A román elnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva –, a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Johannis arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy Románia idén mintegy 5000 katonával és csaknem 2500 belügyi alkalmazottal járul hozzá a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz: közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Johannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Sosoaca kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Sosoaca szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.
Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
Újságírók szerint Iohannis levélben tájékoztatta a parlamentet arról, hogy engedélyt adott az Ukrajnának szánt katonai segélyek Finnországból történő átutalására, valamint arra, hogy mintegy 50 ukrán katona Romániában kapjon kiképzést.
A Digi24 forrásai szerint az ukrán pilóták várhatóan nyáron érkeznek a bázisra. Az ukrán pilóták kiképzése már más országokban is folyik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710841800
[modified] => 1710801483
)
[title] => Iohannis jóváhagyta az ukrán pilóták kiképzését az országban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107146&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107146
[uk] => 107181
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101674
[image] => Array
(
[id] => 101674
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[original_lng] => 512706
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710847596:2
[_thumbnail_id] => 101674
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 695
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19635
[1] => 820
[2] => 100258
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Klaus Iohannis
[1] => Románia
[2] => ukrán pilóták kiképzése
)
)
[6] => Array
(
[id] => 106755
[content] =>
Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.
Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.
„A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Iohannis jó egészséget és békét kívánt a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában élő magyar polgártársainak.
A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszerelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.
„Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel” – hangoztatta Ciolacu.
Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni etnikai hovatartozástól függetlenül.
Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának! – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
A román külügyminisztérium nem ismeri el legitimnek az orosz hatóságok által 2014 óta illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken tartandó orosz elnökválasztást, a román állampolgárokat pedig eltanácsolja attól, hogy megfigyelőként vegyenek részt a voksoláson.
A tárca a jövő hétvégén tartandó oroszországi elnökválasztással kapcsolatos, pénteken kiadott közleményében rámutat: nem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon régióban, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában rendezendő voksolás eredményét.
A román külügyi tárca megerősítette: határozottan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.
A közlemény szerint az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy – nemzetközi kötelezettségvállalásaikat megszegve – nem hívják meg az EBESZ megfigyelőit az elnökválasztásra, ugyanakkor fennáll a lehetősége, hogy más szervezeteket és külföldi magánszemélyeket hívnak meg választási megfigyelésre.
„Az adott körülmények között a minisztérium határozottan elutasítja román állampolgárok vagy szervezetek részvételét az Oroszországi Föderációban zajló választások nyomon követésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Ukrajnához tartozó, az Oroszországi Föderáció megszállása alatt álló területeken román állampolgárok jelenléte, többek között az említett választások nyomon követése és megfigyelése céljából, az ukrán jog szerint büntetőjogi és közigazgatási jellegű következményekkel jár” – zárul a bukaresti külügyi közlemény.
A NATO francia parancsnokság alatt létrehozott romániai harccsoportját 2025-ben dandárszintűre emelik – közölte csütörtökön román újságírókkal Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnokhelyettese, az erdélyi Nagysinken (Cincu) állomásozó harccsoport parancsnoka.
A katonai vezető szerint mindez azt jelenti, hogy a Romániában állomásozó külföldi katonák létszáma a jelenlegi mintegy 1500-ról 4000-re emelkedik jövő év tavaszától kezdődően. A létszámot elsősorban francia katonákkal bővítik, de több belga és luxemburgi kontingens és további 37 Leclerc típusú harckocsi, illetve Caesar típusú önjáró löveg is érkezik Romániába.
Az elmúlt két évben 13 Leclerc harckocsival és több száz páncélos csapatszállítóval, illetve rakétavetővel szerelték fel a NATO romániai harccsoportját. Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai katonák teljesítenek szolgálatot.
A Szabad Európa (RFE) román nyelvű portálja szerint több mint 5500 külföldi NATO-katona állomásozik Romániában, közülük legalább 2000 amerikai. Ha a romániai harccsoportot dandárrá alakítják, létszámuk elérheti a kilencezret.
Nagysink mellett a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu és az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légitámaszponton, az amerikai rakétaelhárító rendszert befogadó dél-romániai Caracalon, valamint Craiován, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságán teljesítenek szolgálatot külföldi katonák Romániában.
A romániai NATO-harccsoport az ukrajnai háború kitörése után alakult meg, és dandárszintűre bővítése Bukarest egyik kiemelt stratégiai célja, amelyről az idei washingtoni NATO-csúcson várható végső döntés.
Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
A román miniszerelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként pártja Maros megyei szervezetének tisztújító gyűlésén mondott beszédet péntek este. A Kultúrpalota dísztermében összesereglett párttársai és a jelen lévő újságírók előtt kifejtette: tudja, hogy Maros, Szatmár, Kovászna és Hargita megyében sajátosabb a helyzet, „görcsösebb a történelmi örökség”, de a maga részéről nem tartozik azon bukaresti politikusok közé, akik népszerűségük átmeneti, távolról sem meghatározó növelése érdekében „összeugrasztják a románokat más etnikumú románokkal”, majd visszamennek Bukarestbe, ahol nem érinti őket, ami ezekben a közösségekben történik.
Marcel Ciolacu elmondta: nem azért jött, hogy összeugrassza a helyi közösség különböző etnikumú tagjait, nem akar gyűlöletet szítani azokban a román fiatalokban, akiknek adott esetben magyar etnikumú barátai vannak, és nem kizárt, hogy magyar etnikumú románokkal fognak házasodni. Úgy vélekedett: nem kell visszatérni a soviniszta diskurzushoz, és azt sem tartja szerencsés hozzáállásnak, hogy a marosvásárhelyi román pártok valakik ellen, a „magyar etnikumú románok” ellen fogjanak össze a közelgő önkormányzati választásokon.
„Jóemberek! Nem fog itt létezni semmilyen Székelyföld. Ilyesmi sosem lesz Romániában! Nem fog senki semmilyen Erdélyt eladni. Nem fog semmilyen határ megváltozni. Hogy miért? Mert az Európai Unióban és a NATO-ban vagyunk” – szögezte le a román miniszterelnök.
Hozzátette: az integráció folytatódik, Románia szerinte év végéig a szárazföldi határátkelőkkel is a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, 2026-ban ott lesz az OECD-ben, jövőre pedig a román állampolgárok vízum nélkül utazhatnak majd az Egyesült Államokba. „Ez az igazság. Ez Románia útja” – hangoztatta a kormányfő.
Hozzátette: normális országban akar élni, nem akar visszatérni a múltba. Mint mondta: nem fog beleszólni abba, hogy a PSD helyi szervezetei milyen lokális választási együttműködést hoznak létre, de a marosváráshelyi párttársainak azt tanácsolta: ne más etnikumú románok ellen egyesüljenek, egy összefogásnak csak az lehet a célja, hogy jobb vezetőt válasszanak a városháza, a megyei tanács élére.
