Klaus Iohannis román államfő türelemre intette polgártársait szerdán az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások miatt, kifejezve reményét, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS-nak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) sikerül megállapodnia a közös kormányzásról.
Az elnök szerint nem kell megbélyegezni a koalícióra készülő pártokat, amiért tisztségekért harcolnak. A politika nemcsak elvekről szól, a programokat emberek ültetik gyakorlatba, természetes, hogy minden párt a legjobb embereit akarja döntéshozói helyzetbe juttatni – magyarázta. Szerinte a leendő kormánykoalíció stabilitását szolgálja, ha a pártok közti esetleges feszültségekre már most megkeresik a megoldást.
Iohannis leszögezte: kész kormányalakítási megbízást adni annak a miniszterelnök-jelöltnek, akinek a személyében meg tud egyezni a PNL az USR-PLUS és az RMDSZ, legyen szó – a miniszterelnöki tisztségről a választások után lemondott – Ludovic Orbanról, a PNL által múlt héten javasolt Florin Cituról vagy bárki másról.
Az elnök ezzel gyakorlatilag megüzente volt pártjának, a PNL-nek, hogy – a választási kampánnyal ellentétben, amikor nyíltan a PNL támogatására bíztatta híveit – nem akar már beavatkozni a koalíciós egyezkedésbe vagy párton belüli hatalmi csatákba. A román alkotmány egyébként éppen a kormányalakításnál adja a legnagyobb hatalmat az államfő kezébe: az elnöknek ugyanis nem kötelező a parlamenti pártok által javasolt miniszterelnök-jelöltet kinevezni, ha egyetlen pártnak sincs abszolút (ötven százalék feletti) többsége, hanem bárkit megbízhat kormányalakítással.
Arra az újságírói kérdésre, megfontolja-e a jobbközép koalíció megalakulását hátráltató hatalmi viták közepette, hogy a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást, Iohannis azt mondta: tudomása szerint a PSD nem tárgyal senkivel, illetve senki sem tárgyal a PSD-vel kormánytöbbség kialakításáról, többség híján pedig a PSD nem tarthat igényt a kormányzásra.
Az elnök szerint kizárt, hogy karácsony előtt beiktassák az új román kormányt. Úgy vélekedett, a koalíciós tárgyalások akár két-három hetet is igénybe vehetnek, ugyanakkor megígérte: nem hagyja kormány nélkül az országot, ha a jobbközép pártok nem képesek megegyezni egymással.
Arra a felvetésre, hogy Nicolae Ciuca ügyvivő kormányfő, védelmi miniszter „maradhatna a kormány élén”, amíg lejár a koronavírus elleni oltási kampány, amelyet őt irányít, Iohannis azt mondta: a koalíciós tárgyalások elakadása nagymértékben a sajtón keresztül történt üzengetésnek tudható be, ezért legalább ő tartózkodni szeretne attól, hogy olyan tanácsokkal álljon elő, amelyeket nem kértek tőle.
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
Valamennyi román párt, amely parlamenti képviselethez jutott a december 6-ai választásokon, saját miniszterelnök-jelöltjének kért kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis államfőtől a hétfői konzultáción.
A választásokat megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) Alexandru Rafila orvosprofesszort javasolta a miniszterelnöki posztra és – koalíciós partnerek híján – nemzeti egységkormányt javasolt. Marcel Ciolacu, a PSD elnöke elmondta: a jobboldali államfő gratulált a párt választási győzelméhez, és “tisztességes ajánlatnak” nevezte a – koronavírus-járvány idején reflektorfénybe került, Romániát az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) képviselő – mikrobiológus Rafila jelölését. A pártelnök azzal érvelt a nemzeti egységkormány mellett, hogy az egészségügyi és politikai válság közepette a megalakítandó kormánynak széles parlamenti támogatásra van szüksége, a miniszterelnököt pedig szerinte a legnagyobb frakcióval rendelkező PSD-nek kell jelölnie.
Az államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR-PLUS szövetség múlt héten kifejezte készségét, hogy – a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt – egy jobbközép kormánytöbbséget alakít, koalíciós tárgyalásaik elakadása után azonban hétfőn a PNL Florin Citu pénzügyminiszter, az USR-PLUS pedig Dacian Ciolos EP-képviselő számára kért kormányalakítási megbízást.
Ludovic Orban PNL-elnök elmondta: pártja jobbközép kormányt akar, amely képes fejlődési pályára állítani az országot. Megerősítette: pártja mind a miniszterelnöki tisztségre, mind a képviselőház elnöki tisztségére igényt tart. A két poszt valamelyikét az USR-PLUS is meg akarja kapni. Utóbbi azért kérte hétfőn Ciolos számára a kormányfői posztot, mert a PNL elzárkózott attól, hogy a szövetség másik társelnöke, Dan Barna legyen a képviselőház elnöke.
A konzultáció után Barna és Ciolos elmondta: továbbra is derűlátóak a tekintetben, hogy Romániában stabil jobbközép kormány alakul – mégpedig “nem hat hónapra, hanem négy évre” -, a koalíciós megállapodás azonban szerintük csak bizalomra és egyensúlyra épülhet. “Az nem egyensúly, ha az egyik koalíciós partner minden tisztséget elvisz, a többinek pedig csak maradék jut” – érveltek.
A pártelnökök nyilatkozataiból az is kiderült: a PNL nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz, a PSD pedig nem hajlandó egy kisebbségi PNL-kormányt megszavazni.
A bukaresti parlamentbe újonnan bejutott, nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) küldöttsége elkésett a konzultációról, megvárakoztatva a – pontosságára mindig érzékeny – államfőt. George Simion, az AUR társelnöke jelezte: pártja nyitott a párbeszédre, de sem a jobb-, sem a baloldali pártokkal nem hajlandó koalícióra lépni. Az AUR Calin Georgescu fenntartható fejlődési szakembert javasolta kormányfőnek.
A kormányalakítási konzultációk során Klaus Iohannis államfő hétfő délután az RMDSZ küldöttségét, majd a képviselőház 17 tagú kisebbségi frakciójának küldöttségét fogadja.
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
Miután Klaus Johannis román államfő már hetekkel ezelőtt világossá tette, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetésével képzeli el a következő bukaresti kabinetet is, és újra Ludovic Orbant jelöli miniszterelnöknek, politikai földindulásra nem lehet számítani a vasárnapi parlamenti választások után Romániában.
A felmérések szerint a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) koalíciós partner hiányában még akkor sem sikerülne többséget kialakítania a törvényhozásban, ha megnyerné a megméretést.
Az első helyért egyébként szoros versenyt jósolnak az elemzők a járványhelyzet vitatott kezelése miatt a népszerűségéből folyamatosan veszítő PNL és a belső válságából kilábalni látszó PSD között.
Mindkét formáció 23–33 százalékos eredményre számíthat a közvélemény-kutatások alapján. Majdnem biztosra vehető, hogy a PNL vezette új hatalmi csapatban a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is kiemelt helyet kap, de egy kényelmes parlamenti többséghez e két formáció várhatóan kevés lesz. Ami esélyt ad a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is egy esetleges koalíciós szerepvállalásra.
Nagy kérdés, hogy meghaladja-e a húsz százalékot az USR, és törvényhozói mandátumokhoz jut-e a szintén biztos koalíciós partnerként emlegetett jobboldali, nacionalista Népi Mozgalom Pártja. Ott lesz-e a következő parlamentben Victor Ponta baloldali Pro Románia Pártja? Tud-e meglepetést okozni az egyes elemzők szerint a felmérések ellenére egyre nagyobb támogatottságnak örvendő nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, ha meglesz az erős magyar képviselet, és lehetőségük lesz a kormányalakítási tárgyalásokon részt venni, akkor jön az RMDSZ programjából merítő feltételrendszer.
– A miniszteri tárcákkal kapcsolatban a spekulációknak nincs semmilyen alapjuk, abból indulnak ki, amit korábban már betöltöttünk: egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális minisztérium. Csakhogy ha ma le kellene ülni tárgyalni, ezek közül első körben egyet sem kérnénk – mondta az erdélyi Krónikának adott interjújában Kelemen.
Cristian Pîrvulescu román politológus úgy véli, a részvételi arány a koronavírus-járvány miatt alacsonyabb lesz, mint a szeptember végi helyhatósági választásokon, 35-38 százalékos aktivitás várható a szavazók részéről. A Gândul hírportálnak nyilatkozó elemző szerint falun és a kisebb városokban várható erősebb voksolási kedv, ez pedig a nagyobb pártok közül a PSD-nek kedvez. Hozzátette: a bizonytalan szavazókért óriási harc van az USR és a PNL között. Pîrvulescu nyomatékosította, hogy a szociáldemokraták egy esetleges jó eredmény esetén is esélytelenek a kormányalakításra.
Klaus Iohannis, román államfő, november 18-án kihirdette azt a törvényt, amely a «trianoni szerződés napjává» nyilvánítja június 4-ét Romániában. Románia ezen tettével kapcsolatban Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára közleményt adott ki, amelyben az új román törvényt nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarság számára is mélységesen sértőnek minősítette.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A román képviselőház szerdán elutasította a kormány sürgősségi rendeletét, amely a családi pótlék fokozatos emeléséről rendelkezett.
A kormányrendelet értelmében a családi pótléknak szeptember 1-től kellett volna nőnie 20 százalékkal. A parlament, amelyben az ellenzéki szociáldemokratáknak más kisebb pártokkal együtt többségük van, azért utasította el a rendeletet, mert azt szeretné, ha a kormány megduplázná ennek a juttatásnak az összegét. A kormány szerint az államháztartás jelenlegi nehéz helyzete miatt nincs lehetőség a pótlék megkétszerezésére. Az idén a román államháztartási hiány GDP-arányosan várhatóan eléri a 8,6 százalékot.
A szerdai szavazáson a rendelet elutasítása mellett 166 honatya szavazott, az elfogadását 63-an támogatták. Klaus Iohannis államfő szerdán este egy sajtótájékoztató keretében kijelentette, hogy a rendelet elutasítása „otromba populizmus”, hiszen a jelenlegi gazdasági válságban nem elég akarni a juttatás megkétszerezését, pénz is kell hozzá, amivel nem rendelkezik az államháztartás. Az elnök szerint felelőtlenség sorozatban megbuktatni a kormánynak azokat a rendeleteit, amelyek igyekeznek féken tartani az államháztartási hiányt. A pótlék megkétszerezése mellett érvelő parlamenti pártok szerint ugyanakkor a kormánynak nem a gyermekeken kellene spórolnia.
Az idei 20 százalékos emelést követően 2021-ben és 2022-ben is január elsejétől, illetve július elsejétől kezdődően további 20-20 százalékkal kellett volna emelni a juttatást. Így a gyermekenkénti családi pótlék havi összege két év múlva érte volna el a mostani szint kétszeresét, a 300 lejt a két év feletti, illetve a 600 lejt a két év alatti, illetve fogyatékkal élő 3 év feletti kiskorúak esetében.
A román sajtó szerint amennyiben Iohannis kihirdeti az elutasításról elfogadott szerdai törvénytervezetet, a kormány kénytelen lesz megkétszerezni a családi pótlékot.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A kormányrendelet értelmében a családi pótléknak szeptember 1-től kellett volna nőnie 20 százalékkal. A parlament, azért utasította el a rendeletet, mert azt szeretné, ha a kormány megduplázná ennek a juttatásnak az összegét.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1597936356
[modified] => 1597872644
)
[title] => A román parlament elutasította a családi pótlék fokozatos emeléséről szóló kormányrendeletet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=9642&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9642
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 9643
[image] => Array
(
[id] => 9643
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[original_lng] => 269674
[original_w] => 980
[original_h] => 551
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/roman-parlament169.jpg
[width] => 980
[height] => 551
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1597861844:10
[_thumbnail_id] => 9643
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6623
[_oembed_ffea52ee18df96b3086ed1964a380631] =>
[_oembed_time_ffea52ee18df96b3086ed1964a380631] => 1606066296
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 861
)
[tags_name] => Array
(
[0] => román kormány
)
)
[5] => Array
(
[id] => 2078
[content] =>
Szerdai együttes ülésén szavaz a kétkamarás román parlament arról, hogy tisztségben marad-e Ludovic Orban miniszterelnök jobbközép kormánya – döntötte el keddi ülésén a parlament egyesített házbizottsága.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alig három hónapja beiktatott kisebbségi kormánya ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) terjesztett be bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozza a kétfordulós polgármester-választás bevezetését, amelyet az Orban-kabinet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással terjesztett a parlament elé. Az RMDSZ becslése szerint a romániai magyarság polgármestereinek 20 százalékát elveszítené, ha bevezetnék a kétfordulós választást. Egy második forduló ugyanis lehetővé teszi, hogy a román pártok összefogjanak az első körben élre került magyar jelöltekkel szemben. A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezeteket nem vitathatja meg a parlament, azok automatikusan elfogadottnak minősülnek, ha három napon belül senki sem terjeszt be bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány túléli a bizalmi szavazást. A bizalmatlansági indítvány szerzői hatalmi visszaéléssel, a demokrácia alapvető szabályainak megsértésével vádolják az Orban-kormányt, azt kifogásolva, hogy a kormánypárt „önös érdekei miatt”, a korábbi alkotmánybírósági határozatokat és az európai ajánlásokat megsértve, alig néhány hónappal a júniusban esedékes helyhatósági voksolás előtt próbálja módosítani a választási törvényt. A kormány megbuktatásához és a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet parlamenti elutasításához a törvényhozók több mint felének – vagyis legalább 233 képviselőnek és szenátornak – a támogatására van szükség, a jelenlévők számától függetlenül. A PSD-nek jelenleg 202, az RMDSZ-nek 30 törvényhozója van. A két párt arra számít, hogy a függetlenek közül is többen megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. Bár a közvélemény-kutatások szerint példátlan népszerűségnek örvendő, tavaly november óta kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem titkolja, hogy a parlamenti választások előre hozását is szeretné kiprovokálni, Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn cáfolta, hogy pártja saját kormánya megbuktatására voksolna. A bizalmatlansági indítvány beterjesztői biztosra veszik az Orban-kormány bukását. Amennyiben nem sikerül a kormánybuktatás, a PSD és az RMDSZ alkotmányossági óvással próbálja megakadályozni a kétfordulós polgármester-választás bevezetését.
Ellenszavazat nélkül fogadta el a román képviselőház kedden a bírák, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről szóló törvénytervezetet. A katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati nyugdíjaira a tervezet nem terjedt ki.
Romániában a bírák, ügyészek és bírósági jegyzők az igazságszolgáltatás megbénítását helyezték kilátásba, ha a parlament megfosztja őket szolgálati nyugdíjuktól, amelyre szerintük a pálya kötöttségei és függetlenségük szavatolása érdekében jogosultak.
A keddi ülésen több képviselő is aggályát fejezte ki, hogy a szerzett jogok eltörlése alkotmányellenesnek fog bizonyulni, a plénum azonban elvetette a tervezet szakbizottsági újratárgyalását. A törvénymódosítást 247 szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a képviselőház.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A Ludovik Orban
vezette liberális kormány kétfordulós polgármester-választás bevezetését
tervezi. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség figyelmeztette a kormányt, hogy
megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ha a liberális kormány parlamenti
vita nélkül módosítja a választójogot. Szakértők szerint a kormánybuktatás
hozzásegíti a Nemzeti Liberális Pártot, hogy a parlamenti választásokon stabil
többséget szerezzen.
Kétfordulós polgármester-választás bevezetését tervezi a
román kormány. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi
frakcióvezetője, Korodi Attila arra figyelmeztette a kormányzó liberális
pártot, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági
indítványt, ha az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve a liberális párt a
parlament megkerülésével módosítja a választójogot. A kormány elleni
bizalmatlansági indítványt az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt nyújtotta
be. Szakértők szerint az új rendszer egyértelműen hátrányos helyzetbe hozná a
kisebbségeket.
Egymással ellentétes érdekek is bekerültek az együttműködési
nyilatkozatba Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője a
Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, novemberben a Nemzeti Liberális
Párt arra kényszerült, hogy a parlamentben jelen lévő többi párttal
együttműködési megállapodást kössön annak érdekében, hogy megszerezzék a
Dancila-kormány megbuktatáshoz, a bizalmatlansági indítvány megszavazásához
szükséges többséget.
Hozzátette, a megállapodási szerződésekbe azonban egymással
ellentétes érdekek is bekerültek, például a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel
kötött egyezségben szerepel a kétfordulós polgármester-választás bevezetése,
míg az RMDSZ csak úgy volt hajlandó belemenni az együttműködésbe, ha a Nemzeti
Liberális Párt parlamenti vita nélkül nem vezeti be a kétfordulós választást.
Az RMDSZ-nek is érdeke egy új egyezség megkötése, hogy
rehabilitálni tudja megcsappant népszerűségét, miután egy ideig a vörös
pestisnek nevezett Szociáldemokrata Párt oldalára állt. Az RMDSZ vezetői jó
döntésnek vélték, hogy hozzájárulnak egy liberális kormány megalakulásához.
Döntésük hátterében az állt, hogy népszerűségüket növelhetik.
A Nemzeti Liberális Párt időközben szembesült azzal, hogy a
jelenlegi állapotban nem tudna a parlamenti választásokon többséget szerezni. A
kétfordulós önkormányzati választások kérdését is azért tűzték napirendre –
véli Pászkán Zsolt –, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t és a Szociáldemokrata
Pártot arra, hogy megbuktassák a jelenlegi liberális kormányt, hogy majd a
parlamenti választásokon a liberális párt stabil többséggel kerülhessen be a
parlamentbe.
Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a kétfordulós
választás bevezetése a Nemzeti Liberális Pártnak sem lenne kedvező módosítás,
hiszen a kétfordulós választások sok esetben egy új jelölt hatalomra kerülését
eredményezik. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője hozzátette, a
szociáldemokraták után a liberális pártnak van a legtöbb hivatalban lévő
polgármestere.
Klaus Johannis is stabil többségre törekszik Borboly Csaba,
a Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, Romániában nem államelnöki rendszer
van, de jelenleg a Nemzeti Liberális Párt államelnöke szinte bármit megtehet,
hiszen felügyelete alatt áll a titkosszolgálat, a különböző bírósági,
ügyészségi kinevezések, amelyeknek köszönhetően képes a különböző szerveket úgy
működtetni, hogy számára a legmegfelelőbb legyen, és adott esetben a politikai
ellenfelek eltűnjenek.
