Lemondott miniszterelnöki tisztségéről Romániában Nicolae Ciuca, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn, hogy a koalíciós egyezmény értelmében átadja helyét Marcel Ciolacunak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének.
A PSD, a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakult nagykoalíció már a Ciuca-kabinet 2021 novemberében történt beiktatása előtt megállapodott a cseréről, amelyet a – hétfőn felfüggesztett – közoktatási sztrájk miatt halasztottak el néhány héttel.
Rövid sajtónyilatkozatában Ciuca rámutatott: az eredetileg május 25-ére beütemezett lemondását a koalíciós partnerekkel egyetértésben azért halasztották el, mert sürgősebb volt a társadalmi konfliktust lezárni.
Úgy értékelte, hogy a tanügyi alkalmazottak bérének emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletek hétfői elfogadásával ez a célkitűzés, valamint a tanárok követelései is teljesültek, ugyanakkor kifejezte reményét: a szakszervezetek is megértik, hogy a kormány nem hozhat felelőtlen, populista intézkedéseket.
A liberális politikus nem vont mérleget kormányfői tevékenységéről, csak annyit mondott, hogy a nagykoalíciót egy politikai válság lezárása érdekében hozták létre, amelyeket további válságok követtek, de mandátuma idején sikerült megőrizni az ország stabilitását.
A folytatásról elmondta: gyors váltást terveznek, szerinte a Marcel Ciolacu vezette új kormányt akár már csütörtökön beiktathatja a parlament.
A PNL és a PSD nemcsak a kormányfői, hanem több miniszteri poszton is személycserét tervez, a kormányzati tisztségekért újrakezdődött harc miatt pedig kétségessé vált az RMDSZ további kormányzati részvétele.
Kelemen Hunor szövetségi elnök jelezte: az RMDSZ nem távozik önként a kormányból, de nem zárja ki, hogy kihagyják a következő kabinetből.
Nicolae Ciuca a tizedik, parlament által beiktatott miniszterelnöke volt Romániának az utóbbi másfél évtizedben (az ügyvivők nélkül, illetve a kormány élére más politikai összetételű kabintettel visszatérő miniszterelnököket csak egyszer számolva).
A kommunizmus bukása óta eltelt 33 évben a 18, parlament által beiktatott kormányfő közül csak három töltötte ki négyéves mandátumát: Nicolae Vacaroiu (1992–1996), Adrian Nastase (2000–2004) és Calin Popescu Tariceanu (2004–2008).
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Elhalasztották a román kormány átalakítását a koalíció tagjai, hogy a sztrájkoló pedagógus szakszervezetekkel folytatott párbeszédre, a társadalmi problémák megoldására összpontosítsanak.
Ezt Nicolae Ciuca kormányfő jelentette be Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Ciucának pénteken kellett volna lemondania a miniszterelnöki tisztségről, de a koalícióban az a megállapodás született, hogy a tanügyi sztrájk lezárásáig tisztségében marad.
A parlamenti helyek több mint kétharmadával rendelkező nagykoalíció pártjai a Ciuca-kabinet beiktatása előtt, 2021 novemberében megállapodtak abban, hogy a 2024-es választásokig hátralévő három év félidejénél a liberális kormányfő átadja helyét a szociáldemokraták kormányfőjelöltjének.
Ciuca kifejtette: pártja a politikai stabilitás megteremtése érdekében lépett nagykoalícióra másfél éve a szociáldemokratákkal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), és így sikerült minden válságot kezelni, megfékezni az energiaárakat és az inflációt. A mostani társadalmi feszültségek azonban nem teszik lehetővé, hogy az eredeti megállapodásnak megfelelően, másfél év után pénteken lemondjon miniszterelnöki tisztségről, mert a sztrájkoló szakszervezetekkel mindaddig folytatni kell a tárgyalásokat, amíg meg nem tudnak állapodni.
A tisztség várományosaként Marcel Ciolacu elmondta: a döntést közösen hozták meg, mivel a politikai tárgyalások előtt fel kell vállalni a társadalmi problémák megoldását. A szociáldemokrata politikus szerint a koalíció pártjai prioritásnak tekintik az oktatási rendszerben és az egészségügyben felhalmozódott gondok kezelését, a „politikai vetésforgó” időzítéséről pedig szintén közösen fognak megállapodni.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: a kormánykoalíció tagjai ismerik a problémákat, és meg is oldják őket, de ez csak fokozatosan történhet. Az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi időben egymást érték a válságok: a koalíció „egyik kezével tüzet oltott, másik kezével építkezett”, ezért van értelme a kormányzásnak. Kifejezte meggyőződését, hogy szakaszokra bontva a mostani társadalmi gondokat is orvosolni tudják, és az évtized végéig Románia korszerű és működőképes közszolgáltatásokkal rendelkező országgá válik.
Romániában hétfő óta sztrájkolnak a pedagógusok, akik utcai demonstrációkon követelnek legalább 25 százalékos bérfejlesztést, valamint törvényi garanciát arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány. Munkakonfliktust jelentett be a több mint százezer tagot képviselő Sanitas egészségügyi szakszervezet is, ami még nem sztrájkot, de annak előrejelzését jelenti, és a közigazgatásban dolgozók érdekképviseletei is munkabeszüntetést helyeztek kilátásba.
A román kormány azonban néhány hete takarékossági intézkedéseket jelentett be, mert a költségvetési bevételek (a magas infláció és a fogyasztás visszaesése miatt) elmaradtak a tervezettől, és félő, hogy az amúgy is túlzott deficiteljárás alatt lévő ország nem tudja tartani a 2023-ra kitűzött 4,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök a kormányalakítási tárgyalások felfüggesztését szorgalmazza Romániában a társadalmi elégedetlenség miatt. Hétfőn országos sztrájk készül szomszédunknál, emiatt a kormányátalakítás is elmaradhat.
Marcel Ciolacu, a kormányfői tisztség várományosa szombaton közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kifejtette: pártja azért lépett kormányra – a Nicolae Ciuca miniszerelnök jobbközép Nemzeti Liberális Pártjával (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt – hogy biztosítsa a politikai stabilitást és jó kormánypolitikával segítse a román gazdaságot és a lakosságot a többrétű válság átvészelésében – közölte az MTI, miután a héten több szakszervezet is országos sztrájkot hirdetett a megélhetési költségek drámai mértékű emelkedése miatt.
A nagykoalíció pártjai még a 2021 novemberében alakult Ciuca-kabinet beiktatása előtt megállapodtak abban, hogy a 2024-es választásig hátralévő három év félidejénél – 2023 májusában – a liberális kormányfő átadja helyét a PSD kormányfőjelöltjének, a politikai erőegyensúly megőrzése érdekében pedig több más miniszteri tárcát is kicserél egymás között a két párt.
A másfél éve eltervezett politikai vetésforgó végrehajtását azonban ma már egyik fél sem akarja az eredeti formában végrehajtani, a leendő Ciolacu-kabinet összetételéről kezdődött tárgyalások pedig csütörtökön elakadtak, miután a PNL és a PSD is az RMDSZ-től akart elvenni kormányzati posztokat, hogy a másik román párt hatalmi igényeit – saját veszteségét minimalizálva – kielégítse. Ezt a magyar szövetség nem volt hajlandó elfogadni.
Közben a közalkalmazotti szférában az energiaválság, a magas infláció és a vásárlóerő csökkenése nyomán felhalmozódott társadalmi feszültség egyre radikálisabb megnyilvánulásokat ölt Romániában. A 350 ezer oktatási alkalmazott érdekeit képviselő három oktatási szakszervezeti szövetség – miután az eddigi tüntetésekkel és a szerdai figyelmeztető sztrájkkal nem sikerült általános béremelést kiharcolnia – hétfőtől általános munkabeszüntetést hirdetett.
Világos, hogy a politikusokat nem ugyanaz foglalkoztatja, mint a lakosságot. Márpedig én azt ígértem, hogy sosem fogom a politikai érdekeket a románok érdekei elé helyezni. Ezért úgy gondolom, hogy valamennyi döntéshozónak a szakszervezeti követelések megoldását és a speciális nyugdíjak reformjával kapcsolatos hatalmas adósság rendezését kell prioritásként kezelnie – írta Facebook-bejegyzésében a miniszterelnöki poszt várományosa. Marcel Ciolacu szerint amíg ez a két prioritás nincs megoldva, a leendő kormány összetételéről szóló összes tárgyalást fel kell függeszteni.
Nem sokkal a PSD kormányfőjelöltjének kezdeményezését követően az RMDSZ és a PNL vezetői is a kormányalakítási tárgyalások felfüggesztését támogató nyilatkozatokat tettek. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az Antena 3 hírtelevíziónak azt mondta: egyetért Ciolacu javaslatával, hiszen a kormányzás az embereket szolgálja, és a társadalom prioritásai kell hogy legyenek a kormánykoalíció prioritásait is.
Dan Motreanu, a PNL alelnöke azt mondta: úgy véli, valóban Nicolae Ciuca miniszterelnök a legalkalmasabb arra, hogy „kiegyensúlyozottságával és a társadalmi párbeszéd iránt mindig is tanúsított nyitottságával” megoldást találjon a szakszervezetek egyébként jogos követeléseire.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtartaná eddigi tárcáit a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen alakítandó nagykoalíciós kormányban – közölte kedden Kelemen Hunor, aki szerint erről egyetértés körvonalazódott a leendő partnerek között.
Az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának nyilatkozott, miután a három politikai alakulat vezetői első megbeszélésükön megállapodtak a kormányalakítás menetéről.
„Nagyjából abban megegyeztünk, hogy az RMDSZ megőrzi tárcáit, mert a matematikai képleten kívül van egy politikai elv is: mi egy nemzeti közösséget képviselünk” – magyarázta Kelemen Hunor, arra utalva, hogy a törvényhozói mandátumok hét százalékával rendelkező RMDSZ-nek a parlamenti arányok alapján nem járna három miniszteri és egy kormányfőhelyettesi tisztség a 33 százalékkal rendelkező PSD és 25 százalékos PNL mellett egy húsztagú kormányban.
A tárgyalóküldöttségek szerdán kezdik meg a közös kormányprogram fejezetenkénti egyeztetését. Az RMDSZ elnöke szerint abban a PSD és PNL vezetői is egyetértettek, hogy a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is célkitűzései közé emeli. Kelemen Hunor szerint tisztázni kell például, hogy elnöki vagy parlamentáris köztársaság-e Románia. Az RMDSZ a parlamentáris köztársaság mellett teszi le a voksát, ugyanakkor megerősítené az igazságszolgáltatás valós függetlenségének alkotmányos garanciáit.
Az RMDSZ elnöke azt a kormányprogramot tekinti kiindulási alapnak, amelyről a korábbi jobbközép koalícióban megegyeztek a PNL-vel. Az RMDSZ ragaszkodik a tavalyi választások után kormányprogramba foglalt kisebbségi fejezethez, a kormányprogramnak továbbra is tartalmaznia kell az anyanyelvű oktatásra és kisebbségi törvényre vonatkozó vállalásokat.
A miniszterelnök személyét illetően nem történt előrelépés a szerdai egyeztetésen, a kormányfői posztra ugyanis a PNL és a PSD is igényt tart.
Kelemen Hunor szerint nincs sok változat: vagy „kívülről” kell hozniuk egy független miniszterelnök-jelöltet, amire nem sok esélyt lát, vagy meg kell állapodniuk egy „vetésforgóban”, hogy a pártok egymást váltva adják a miniszterelnököt. Ez esetben tisztázásra szorul, hogy kinek a jelöltje lesz az első, mindhárom párt részt vesz-e benne, és mandátumarányosan, vagy egyforma időközönként cserélik-e egymást. Az RMDSZ elnöke szerint ezt a politikai döntést az államfővel közösen kell meghoznia a leendő koalíciónak, amennyiben egyéb ügyekben meg tud egyezni.
Ha jövő hétig a miniszterelnök személyéről és a tárcák elosztásáról is sikerül megállapodni, november 17-18-án a parlament elé terjeszthetik a kormány programját és névsorát.
Klaus Iohannis román államfő felfüggesztését és leváltását kezdeményezi a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – jelentették be hétfőn a bukaresti parlamentben a nacionalista és vírustagadó szólamokkal tavaly decemberben parlamenti képviselethez jutott párt vezetői.
George Simion, az AUR társelnöke azt állította: más pártok törvényhozóitól is ígéretet kapott arra, hogy aláírják a kezdeményezést. Bejelentette: kedden megkezdik az elnök felfüggesztését célzó aláírásgyűjtést a parlamentben, ugyanakkor az AUR „Iohannis leváltását követelő híveinek százezreit” is arra kérte, hogy online, vagy a párt aktivistái által szervezett akciókon személyes aláírásukkal adjanak nyomatékot a kezdeményezésnek.
Simion azt mondta: a mostani második – szerinte kudarcra ítélt – kormányalakítási kísérlet meghiúsulása esetén tavasszal előrehozott választásokat kell kiírni, és ez kiváló alkalom lehet arra, hogy a választók egyben Iohannis leváltásáról is szavazzanak. Romániában a közvetlenül választott elnököt ugyanis a parlament legfeljebb 30 napra függesztheti fel hivatalából, ez idő alatt pedig népszavazást kell rendezni az elnök leváltásáról.
Az államfő felfüggesztéséről akkor szavaz a parlament, ha ezt a törvényhozók legalább egyharmada – 156 képviselő és szenátor – kezdeményezi. Az AUR-nak kilencszázalékos parlamenti képviselete van.
Ludovic Orban, a két éve kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, aki több mint tíz követőjével együtt kilépett a PNL frakciójából, élesen támadta Iohannist, és már korábban jelezte: kész megszavazni az elnök felfüggesztését, mert szerinte véget kell vetni annak a politikai „ámokfutásának”, amellyel – a PNL jelöltjeként Orban pártelnöksége idején újraválasztott – államfő „semmibe veszi a románok érdekeit”.
A legnagyobb frakcióval rendelkező, két éve ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) óvatosan nyilatkozott az elnök felfüggesztésének lehetőségéről, arra hivatkozva, hogy már két hasonló – Traian Basescu korábbi elnök ellen elindított – kezdeményezéssel „megégette magát”. Sorin Grindeanu, a PSD ügyvezető elnöke jelezte: akkor veszik fontolóra, hogy támogassák-e az AUR kezdeményezését, ha a tavaly decemberben alakult jobbközép kormányból kilépett, és ezzel a jelenlegi kormányválságot előidéző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is ezt teszi.
Dacian Ciolos, az USR elnöke szerint azonban Romániában elegendő válság van, (teljes jogú) kormánya sincs az országnak, nem kell újabbal tetézni.
Az Avangarde közvélemény-kutató intézet múlt heti felmérése szerint a romániai kormányválság kirobbanását követően egy hónap alatt felére (14 százalékra) esett vissza Klaus Iohannis államfő bizalmi indexe. Florin Citu ügyvivő miniszterelnökben, a PNL elnökében a megkérdezettek alig 7 százaléka bízik, az AUR támogatottsága viszont 14 százalékra emelkedett.
Russia's continued attacks against the Ukrainian?? civilian infrastructure on #Danube, in the proximity of Romania??, are unacceptable. These are war crimes and they further affect UA's capacity to transfer their food products towards those in need in the world.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Csehország, Szlovákia és balti államok után Románia is kiutasított hétfőn egy orosz diplomatát.
A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. A MAE döntését hétfőn közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. Bár a kommüniké nem részletezi a kiutasítás okait, a román média szerint az egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése, ugyanakkor felidézik, hogy Aurescu a napokban nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban. A román diplomácia vezetője a múlt héten leszögezte: Románia az uniós külügyminiszterek értekezletén egyértelművé tette Csehország melletti szolidaritását. Az Európai Unió múlt kedden teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek. Aurescu ugyanakkor a – georgiai és ukrán részvétellel regionális biztonsági csúcstalálkozóvá bővült – múlt heti román-lengyel-török külügyminiszteri találkozó házigazdájaként több ízben szót emelt az orosz csapatok Ukrajna határainál és „az illegálisan annektált Krím félszigeten” történt összevonása ellen, a román-lengyel-török külügyminiszter közös bukaresti nyilatkozata pedig a NATO „védelmi és elrettentő szerepének erősítését” szorgalmazta. Ezzel kapcsolatban Valerij Kuzmin a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán úgy vélekedett: „Romániának nincs amiért aggódnia a kelet-ukrajnai helyzet miatt, kivéve persze amennyiben saját elhatározásból vagy stratégiai partnereinek kezdeményezésére részt venne valamilyen, a NATO-központ forrófejű tisztségviselői által kidolgozott katonai kalandban”. Aurescu egy tévéinterjúban többé-kevésbé burkolt fenyegetésként értékelte a nagykövet szavait, és leszögezte: aki Romániát fenyegeti, az a NATO-t fenyegeti. Hozzátette: sajnálatos, hogy az orosz diplomácia 17 évvel Románia NATO-csatlakozása után sem vette tudomásul, hogy „Románia maga a NATO”, vagyis nem holmi katonai kalandorok oldalvizén evez, hanem része a védelmi szövetség döntéshozatalának. A román diplomácia vezetője ugyanakkor azt állította: az orosz csapatvisszavonásról szóló bejelentés egyben azt is jelenti, hogy az ukrán határ közelébe hozott nehézfegyverzet helyben marad, nyilván nem őrizetlenül, és bármikor felhasználható arra, hogy Oroszország újabb aggasztó helyzetet alakítson ki a Fekete-tenger térségében.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
Eredménytelenül zárult hétfőn a bukaresti jobbközép kormánykoalíció vezetőinek első válságtanácskozása: az USR PLUS továbbra is a liberális miniszterelnök menesztését követeli, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban kiállt Florin Citu mellett.
Az USR PLUS szerint nem maradhat következmények nélkül, hogy Citu hozzájárulásuk nélkül váltotta le egyik miniszterüket, de sajtóértesülések szerint már azzal is megelégednének, ha elérnék, hogy a miniszterelnök csak a koalíció jóváhagyásával alakíthassa át kormányát. A PNL és az RMDSZ a jelek szerint nem fogadja el a miniszterelnök jogkörének korlátozását, mondván, hogy a kormányfő alkotmányos joga a miniszterek visszahívásáról dönteni. A PNL és az USR PLUS vezetői távozáskor nem nyilatkoztak érdemben az ülésterem bejáratát négy órán keresztül őrző újságíróknak. Kelemen Hunor annyit mondott: a PNL-USR PLUS-RMDSZ koalíció alig négy hónapja alakult, „nem engedhet meg magának” egy nagyobb feszültséget, konfliktust. Az RMDSZ elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a kormánykoalíció el tudja kerülni egy komoly politikai válság kialakulását. Florin Citu sem árult el részleteket a koalíciós tárgyalásról, de a Digi 24 hírtelevíziónak kifejtette: a maga részéről folytatni akarja a munkát, a koalíciós partnerekkel közösen meg akarja valósítani azokat a célkitűzéseket és reformokat, amelyeket a kormányprogramba foglaltak. Hozzátette: az ország partnerei és a külföldi befektetők egyértelmű jelét adták annak, hogy bíznak a decemberi választások nyomán alakult koalíciós kormányban. A kormányfő azt is bejelentette, hogy – ügyvivő egészségügyi miniszterként – elrendelte egy szakértői bizottság megalakítását, amely kivizsgálja, valósak-e a koronavírusos elhalálozási statisztikákban szereplő adatok. Citut és a PNL-t pénteki sajtóértekezletén vádolta meg az egészségügyi tárca éléről leváltott Vlad Voiculescu azzal, hogy valótlan adatokat közölnek a koronavírusban elhunytak számáról. A kormányfő elutasította és felelőtlennek minősítette Voiculescunak a – vírustagadó összeesküvés-elméleteket tápláló, a szociáldemokrata ellenzék által azonnal felkapott és a kormány támadására kihasznált – vádaskodását, de azt ígérte: kivizsgálják, hogy volt-e bármilyen alapja. Citu megismételte: arra vár, hogy az USR-PLUS új tisztségviselőt javasoljon az egészségügyi miniszteri posztra. A koalíciós vezetők kedden folytatják az egyeztetést.
A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása és az idegengyűlölet hatékony büntetése is szerepel a beiktatásra váró, Florin Citu vezette jobbközép bukaresti kormány programjában, amelyet szerdán tettek közzé a parlament honlapján.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakuló koalíciós kabinet négy évre szóló, 270 oldalas programja kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelv használatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek.Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelv használat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az – egyébként Románia által is ratifikált – európai nyelvi charta előírásait.
Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét még a Tariceanu-kormány terjesztette 2005-ben a parlament elé, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a jogszabály véglegesítésében illetékes képviselőházban.
A kisebbségek kölcsönös védelmére a külpolitikai fejezetnek a román-magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó szakasza is kitér. Románia az 1996-ban aláírt alapszerződés és a 2002-ben kötött stratégiai partnerség jegyében, „az európai értékek szellemében és a jövő felé fordulva” szándékszik jószomszédi kapcsolatait fejleszteni Magyarországgal, és a kisebbségi vegyesbizottság tevékenységének újraindítását sürgeti.
A külpolitikai fejezetben a gyakorlatias együttműködést, a két ország polgárainak jólétét szolgáló, kölcsönösen előnyös projektek előtérbe helyezését, újabb magyar-román közös kormányülések szervezését szorgalmazzák.
Az új román koalíciós kormányban négy poszton – a védelmi, a külügyi, a mezőgazdasági és a kulturális tárca élén – nem lesz változás, ezekre ugyanis már egy éve tisztségben lévő minisztereit jelölte az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A bukaresti parlament szakbizottságaiban szerdán megkezdődött a Citu-kabinetbe javasolt miniszterjelöltek meghallgatása, délután pedig összeül a két ház együttes ülése, hogy bizalmat szavazzon a kormánynak Románia.
Online ülésén szavazta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kormányában való részvételt, és arról is döntöttek, hogy kiket és milyen tisztségekre jelölnek a kabinetben. Az előterjesztés értelmében Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt miniszterelnök-helyettesi tisztségre, Cseke Attilát fejlesztési miniszternek, Tánczos Barnát környezetvédelmi miniszternek, Novák Károly Eduárdot pedig sportminiszternek jelöli a párt.
A csíkszeredai születésű Novák Károly Eduárd a londoni paralimpián aranyérmet nyert pályakerékpárban – ezzel ő lett Románia első paralimpiai bajnoka –, emellett háromszoros világ-, valamint Európa-bajnok. 2013-ban a Román Kerékpáros-szövetség elnökének is megválasztották.
A Nemzeti Sport szerint Novák a bejelentés után azt írta közösségi oldalán, megtiszteltetésnek érzi, hogy sportminiszternek javasolta az RMDSZ, tudatában van a tisztséggel járó feladatoknak és kihívásoknak, és meggyőződése, hogy egy megfelelő csapattal nagyszerű dolgokat tudnak tenni a román sportért.
„A sport szerepe a mi életünkben, mindannyiunkéban alapvető, nem hiszem, hogy ezt bárki is cáfolná. Stabilitást szeretnék hozni, egy olyan irányt kitűzni, amely pozitívan hat a román sportra. A növekedés kulcsfontosságú, és minden sportágban érezhető kell, legyen. Szükséges, hogy olyan szinten tisztában legyünk a fair play fogalmával, mint még soha, elismerjük a bajnokainkat, támogassuk a tehetségeket, és minél messzebb juttassuk a román sportot a nagyvilágban” – tette hozzá.
A 2020–2024 közötti közös kormányzásról kötött megállapodást hétfőn Romániában az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR–PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A parlamenti voksok 56 százalékára számító jobbközép koalíció Florin Cîțu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter számára kér kormányalakítási megbízást az államfőtől.
A megállapodást Ludovic Orban PNL-elnök, Dan Barna és Dacian Cioloș, az USR–PLUS társelnökei és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke írta alá hétfőn a parlamentben.
A közös kormányzás alapelveit lefektető hétpontos dokumentumban arra vállalkoznak, hogy stabil, kiszámítható, szakszerű kormányzással javítsák a közszolgáltatások minőségét, az állampolgárok életminőségét nemtől, nemzetiségtől, vallástól, kortól, társadalmi körülményektől függetlenül. – A szabadság, tisztelet, integritás, egyéni felelősség és szolidaritás közös értékek, amelyek összekötnek bennünket. Készen állunk arra, hogy megvédjük ezeket az értékeket, amikor ezek veszélyben vannak, és hogy továbbvigyük Romániát az európai úton – olvasható a koalíciós megállapodásban.
Az aláíró pártok vállalják, hogy komoly tapasztalattal és jó hírnévvel rendelkező szakembereket javasolnak a köztisztségekbe. Nem támogatják a nepotizmust és a klientúraépítést, a köztisztségek betöltésénél versenyvizsga esetén betartják a kompetencia és a semlegesség elvét. A megállapodás a pártváltoztatás tilalmára is kitér: a pártok vállalják, hogy szervezeteikbe nem fogadnak be más politikai párt színeiben mandátumot nyert képviselőket. A megállapodás szerint a képviselőház élére Ludovic Orbant (PNL), a szenátus élére az egykori Cioloș-kormány volt pénzügyminiszterét, Anca Dragut (USR–PLUS) javasolják házelnöknek.
A megállapodás aláírását követően Ludovic Orban elmondta: a koalíció hozzáértő, felelős, az ország modernizálására, a közszolgáltatásokat korszerűsítő kormányzásra vállalkozik.
Dan Barna elmondta, a mintegy 300 oldalas kormányprogram is nagyjából elkészült, már csak finomításokra szorul, és azokat a közös vállalásokat tartalmazza, amelyekben valamennyi koalíciós partner egyetért.
Kelemen Hunor azt hangsúlyozta: nyolc év politikai válság után véget kell vetni a demagógiának, elérkezett a stabil, kiszámítható kormányzás, a közép- és hosszú távú tervezés ideje, amely képes megteremteni minden ember és közösség számára a biztonságot.
A koalíciós megállapodás aláírásán a miniszterelnöki tisztség várományosa, Florin Cîțu is jelen volt. Kifejezte reményét, hogy a koalíciós pártok összehangolt munkájával lehetővé válik, hogy az új kormány karácsonyig megkapja a parlament bizalmát, és meghozhassa a 2021-es évet érintő legsürgősebb pénzügyi, gazdasági intézkedéseket.
A kormányban a két kisebbik pártnak egy-egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettese lesz, a PNL kilenc, az USR–PLUS hat, az RMDSZ pedig három minisztert jelöl.
