Rendkívüli ülést hívott össze a Beregszászi Járási Tanács a Sóház átadásával kapcsolatban a Tiszaújlaki kistérség számára.
A közelmúltban Rezes Károly, a járási tanács elnöke kerekasztal megbeszélést tartott a történelmi jelentőségű épületegyüttes átadásával kapcsolatban, ahol a kitérségi képviselőkkel és a polgármesterrel közösen megfogalmaztak egy memorandumot, ami garantálja, hogy a sóházat a későbbiekben kulturális objektummá kell átalakítani.
Március 19-én tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) Jánosiban, a Helikon Hotel konferenciatermében.
Ukrajna Legfelső Tanácsa 2015-ben elfogadta az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényt, amellyel kezdetét vette az ukrán közigazgatási, vagy más néven decentralizációs reform, melynek következtében a városi és helyi falusi önkormányzatoknak úgynevezett kistérségbe kellett szerveződniük. Kárpátalja vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a korábbi 337 helyi önkormányzat 64 kistérségbe szerveződött.
A Legfelső Tanács 2020. július 17-én megszavazta A járások létrehozásáról és megszüntetéséről szóló rendeletet, amellyel a decentralizációs folyamat jogi szabályozása lezárult. Kárpátalja 13 járása helyett 6 járás (Beregszászi, Huszti, Munkácsi, Rahói, Técsői és Ungvári) maradt. Az újonnan alakult közigazgatási egységekben, járásokban a magyar nemzetiségűek aránya jelentősen csökkent, s megszűnt az országban egyetlen magyar többségű járás is. Ugyanakkor fontos, hogy Beregszász központtal megmaradt egy közigazgatási egység, mivel az előzetes tervek szerint a Beregszászi járást a szomszédos járások javára darabolták volna fel. A Beregszász központú járás megmaradásában nagy szerepet töltött be a megyei tanács KMKSZ-frakciójának munkája is.
A 2020. október 25-én megtartott helyhatósági választások már az új közigazgatási felosztás szerint zajlottak. A kistérségek vonatkozásában 12 magyar érdekeltségű kistérség jött létre (Csapi, Homoki, Nagydobronyi, Szürtei, Bátyúi, Beregszászi, Nagybégányi, Nagyberegi, Mezőkaszonyi, Tiszapéterfalvai, Tiszaújlaki, Viski) és további 8 kistérségben van magyar politikai érdekképviselet.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a megyei tanács képviselője a fórum napirenden szereplő pontjainak megvitatása előtti beszédében aláhúzta: maximálisan támogatták a decentralizációt, amennyiben annak folyamatát a szubszidiaritás elvét követve bonyolították volna le. Ez azonban nem így történt, ugyanis összekötve a közigazgatási reformmal az eredmény az önkormányzatok és járások redukálása lett. Számos kérdés felmerül az újonnan megalakult kistérségek működése kapcsán, s a cél az, hogy ezek működőképesek és sikeresek legyenek.
„Fontos, hogy legyen egy olyan platform, ahol a társulás tagjai teljesen legitim módon, törvényesen meg tudják a felmerült kérdéseket beszélni, tudnak egymásnak tanácsot adni, s lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai segítségben részesüljenek, s olyan pénzügyi forrásokhoz jussanak, amelyek segítenek az anyagi problémák megoldásában. Erre hivatott leginkább ez a társulás” – fogalmazott Barta József, hozzátéve, hogy a KHÖT munkája előnyt jelenthet a határ menti önkormányzatok, valamint a kárpátaljai magyar közösség számára egyaránt. „Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ne csak túléljük ezt a nehéz időszakot, hanem abból megerősödve kerüljünk ki” – szögezte le a KMKSZ alelnöke.
Tóth Miklós, a Beregszászi Járási Tanács képviselője beszédében kiemelte, a legnagyobb probléma valóban a tapasztalat-, a szakember- és a pénzhiány, ebben azonban összefogással képesek lehetnek pozitív eredmények elérésére.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnökének elmondása szerint a KHÖT munkája pozitívumokat hozhat a decentralizáció következtében kialakult határ menti önkormányzatok életébe, s amelynek tagjai hatékonyan tudnak egymással dolgozni, s már „a közeljövőben kézzel fogható eredményt tudnak felmutatni”.
A felszólalások után Babják Zoltán, a KHÖT elnöke ismertette a napirenden szereplő pontokat, amelyek elfogadását követően megtartotta elnöki beszámolóját. „Alig fél évre volt szükségünk a közigazgatási reform és a helyhatósági választások óta ahhoz, hogy újra egységbe kovácsoljuk a határ menti önkormányzatokat. Előremutató, hogy immár más felállásban és összetételben, de továbbra is együtt gondolkodva törekszünk a társulat alapszabályában megfogalmazott célok és feladatok megvalósításán” – mondta Babják Zoltán, hangsúlyozva: a határ menti önkormányzatok hatékonyságának igazi kulcsa az összefogás, a tenni akarás és Magyarország Kormányának segítő szándéka.
„A decentralizációs reform következtében előállt adminisztratív önkormányzás és az újonnan előállt szervezeti jogkörök elég nehéz és komoly kihívások elé állították nemcsak a magyar vonatkozású kistérségi önkormányzatokat is. Ezen kihívások és újdonságok megfelelő szintű elsajátítása kell, hogy legyen az elsődleges szempontja az önkormányzatok képviselő-testületei, valamint végrehajtó bizottságai számára. A 150, különböző szintű mandátumhoz jutott képviselőink túlnyomó többsége első alkalommal lett képviselő, és a mandátummal járó kötelezettségeivel és jogaival nincs teljesen tisztában. Az előttünk álló 2021-es év nagy megpróbáltatások elé állítja az önkormányzati végrehajtó bizottságokat is.” – emelte ki.
Az újonnan előállt megyei adminisztratív felosztás kihívásait figyelembe véve vált szükségessé a KHÖT újjászervezése. Az eddigi 65 tag jogutódjaként 12 önkormányzat lett a KHÖT tagsága: az Ungvári járásban a Csapi, a Szürtei, a Nagydobronyi Kistérségi Önkormányzatok; a Beregszászi járásban a Tiszapéterfalvai, a Tiszaújlaki, a Beregszászi, a Nagybégányi, a Nagyberegi, a Kaszonyi, a Bátyúi Kistérségi Önkormányzatok; a Huszti járásban a Viski, s a Técsői járásban az Aknaszlatinai Kistérségi Önkormányzat.
„A KHÖT-projektek szavatolhatnák a határ menti magyarlakta települések biztonságát, a lakosság egészségügyi helyzetének és életszínvonalának javítását, a településen lévő magyar emlékművek, jelképek, falunévtáblák sértetlenségét, valamint a kisebbségek ellen elkövetett vandalizmus megelőzését és az elkövetők kilétének feltárását is” – foglalta össze Babják Zoltán pontokba szedve az újonnan megalakult kistérségek közös problémáit és az azok megoldására irányuló elképzeléseket.
„Egy biztos: fókuszban voltunk, vagyunk és leszünk. Mi meg fogunk felelni minden elvárásnak, a hatályos ukrán jogi kereteken belül mozgunk és fogunk is mozogni. A mi feladatunk az, hogy a mi munkánktól függők életszínvonala napról napra javuló tendenciát mutasson” – szögezte le, hozzátéve: „Nagyon sok elintézetlen ügy van még előttünk. Figyelembe kell vennünk a reformok nehézségeit és segítenünk kell egymást a hétköznapi problémák megoldásában.”
Az elnöki beszámolót követően a közgyűlés megerősítette a KHÖT 2021. évi tagságát, figyelembe véve a közigazgatási reform következtében átalakult önkormányzati felosztást, s ismertetve a 12 egyesületi tagot, egyhangú döntés született azok elfogadásáról.
A továbbiakban az elnök megválasztására került sor. A tagság egyhangúlag ismét Babják Zoltánnak szavazott bizalmat. Döntést hoztak az elnökségi tagok személyeiről, akik a következők: Jaroszlav Hajovics (Viski kistérség), Oroszi József (Tiszapéterfalvai kistérség) és Nagy Ferenc (Nagydobronyi kistérség). Az ellenőrző és etikai bizottság elnökének Nagy Annát (Nagybégányi kistérség), tagjainak Puskár Árpádot (Szürtei kistérség) és Urszta Jánost (Nagyberegi kistérség) választotta meg a közgyűlés. Végül döntöttek az ügyvezető igazgató személyéről, s a döntés értelmében a posztot Rezes József fogja betölteni.
„Nagyon érdekes kulcsszó a platform, hiszen ez a szervezet egy platformként kell, hogy szolgáljon a kistérségi képviselőktől kezdve a kistérségi vezetők, a járási és megyei tanácsi képviselők, a nemzetközi – határon túli, magyarországi és európai uniós – partnerek felkeresésében és együttműködésében. Ennek a munkának az első és legfontosabb célja az legyen, hogy minél több pozitívumot hozzunk a kistérségeknek. Erre vagyunk hivatva, ezért szerveztük most újra a KHÖT-öt, s remélem, hogy rövid időn belül már tudunk eredményt is felmutatni” – nyilatkozta a sajtónak Rezes József.
A közgyűlés végén a jelenlévők javaslatokat tettek a tagság esetleges bővítése kapcsán, illetve szó esett arról, hogy a nem tag települések hogyan vehetnének részt a KHÖT munkájában. Javaslatok születtek a tagsági díj értékének meghatározásában is. Az említett kérdéseket a későbbiekben megvizsgálják, s majd egy következő közgyűlésen kerülnek megvitatásra.
A Beregszászi Járási Tanács soron következőző ülésén az egykori beregszászi és nagyszőlősi járási erdőgazdaságok, rendvédelmi és ügyészségi szervek vezetői tartották meg éves beszámolójukat. A képviselő-testület fontosabb beadványokat is elfogadott, többek között kérvénnyel fordultak a belügyminisztériumhoz, hogy a Beregszászi járás területén engedélyezzék a közlekedési okmányiroda újbóli megnyitását.
A képviselő-testület elfogadta azt nyilatkozatot, melyben Ukrajna elnökéhez fordulnak, hogy állítsa le a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapítványait érő vegzálási folyamatokat, mivel Kárpátalján nincs szeparatizmus. Ezt Dmitro Kuleba külügyminiszter is megerősítette a legutóbbi ukrán–magyar külügyminiszteri találkozón.
Sin József, a KMKSZ-frakció vezetője elmondta: „A járási tanács az ülés alatt több nyilatkozatot is elfogadott. Számunkra a legfontosabb az általunk felterjesztett nyilatkozat volt, melyben kifogásoljuk és érthetetlenül állunk az előtt a vád előtt, amely szeparatizmussal illeti a kárpátaljai magyarságot. A legutóbbi külügyminiszteri találkozón Kuleba elmondta, hogy semmiféle szeparatizmus nincs Kárpátalján. Éppen ezért érthetetlenül állunk az alapítványaink ellen indult vizsgálódásokkal kapcsolatban, ezért Ukrajna elnökéhez fordultunk, hogy vessen véget ezen vizsgálódásoknak, hiszen fontos közös projekteket valósítunk meg, és munkahelyeket teremtünk, valamint jelentős összegeket fizetnek be az alapítványaink adóként Ukrajnában minden évben.”
Az ülésen több kérdésben is döntés született az oktatási és más ingatlanok átadásáról a kistérségek számára. Emellett a képviselői testületet nyilatkozatban fordul a belügyminisztériumhoz a közlekedési okmányiroda újbóli megnyitása kapcsán a Beregszászi Járás területén.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke elmondta: „Egy olyan központot szeretnénk létrehozni Beregszászban és Nagyszőlősön, ahol az emberek jogosítványért tudnak folyamodni, átregisztrálni autókat, azonban erről a döntést Kijevben kell, hogy meghozzák. A kormányzóhoz is fordultunk, mivel szeretnénk tudni, hogy milyen felújítási tervei vannak a megyének az úthálózat kapcsán, illetve vannak-e konkrét tervek a határátkelők modernizációját illetően. A harmadik beadvány, melyet elfogadtunk, a KMKSZ-t érinti. Ebben az ukrán elnököt kértük, hogy álljanak le a KMKSZ alapítványainak vegzálásával.”
A járási tanács elnöke elmondta, az erdészet vezetőivel is tárgyaltak, hogy hogyan lehetne jutányos áron tüzelőhöz juttatni a nyugdíjasokat. Ígéretet kaptak a főerdészektől, hogy fél árban készek átadni a tüzelőfát a kistérségeknek. Rezes Károly szerint ettől kezdve a kistérségek feladata lesz a tüzelők felvásárlása és eljuttatása a nyugdíjasokhoz.
Az új összetételű Beregszászi Járási Tanács (BJT) munkája nehezen indult, ám az ötödik közgyűlésén – néhány ellenzéki politikus távolléte miatt – gördülékenyen haladtak a a napirendi pontokkal.
„Nagyon produktívan telt el az ötödik közgyűlés” – kezdte hetilapunknak és a TV21 Ungvár stábjának adott interjúját Rezes Károly, a BJT elnöke. Elmondása szerint a a régi Beregszászi és Szőlősi járásban megtalálható különböző (egészségügyi, kulturális és oktatási) objektumok 97 százalékát sikeresen átadták a kistérségek számára. „Operatívan sikerült levezetni a gyűlést, csomagban szavaztunk” – húzta alá, majd hozzátette, hogy ez egy hatalmas eredmény, hisz más járásokban a 97 százaléktól a tisztviselők még nagyon messze állnak. A BJT az átadásokat körülvevő teendők oroszlánrészét már elvégezte, ám a befejezés még odébb van. „Megkezdődik ezeknek az épületeknek az átvétele, leltározása, ami még egy nagyon hosszadalmas munka” – zárta szavait Rezes Károly elnök úr.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség beregszászi járási frakcióvezetője, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke elmondása szerint fontos és halaszthatatlan kérdésekben döntött ma BJT.
December 8-án került sor a VIII. összehívású Beregszászi Járási Tanács első, alakuló ülésére.
A választások eredménye alapján a 42 fős testületbe 6 párt képviselői jutottak be: a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt 15 mandátumot, a Ridne Zakarpattya 10-et, a Nép Szolgája pártnak 7, Andrij Baloga Csapatának 4, míg a Jövőért és az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártnak 3-3 mandátumot sikerült szerezni.
A tanácsülésen 39 képviselő jelent meg, akik a képviselői eskü letételét követően titkos szavazáson döntöttek a tanács elnökének személyéről. A jelenlévő képviselők 31 szavazattal Rezes Károlyt, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt képviselőjét választották a Beregszászi Járási Tanács elnökévé. A Ridne Zakarpattya elnökjelöltje, Vitalij Ljubka 8 szavazatot kapott.
Sin József, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt frakcióvezetője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke újságírónknak Rezes Károly elnökké választásáról szólva elmondta: „Örülök, hogy sikerült ezt végigvinni. A KMKSZ a legnagyobb frakcióval van jelen a Beregszászi Járási Tanácsban, ennek megfelelően „logikus”, hogy az elnöki posztot mi szereztük meg.”
Sin József a kihívások kapcsán megemlítette, hogy a megalakult új Beregszászi járáshoz már hozzátartoznak az egykori Nagyszőlősi járás is, valamint a Beregkövesdi (Кам’янське) kistérség községei, amely így egy 200 ezer főt számláló járást jelent. „A helyzet nem túl fényes, hiszen a járások hatáskörét valójában még nem határozták meg, ezért kicsit aggódunk is, hogy ilyen körülmények között a jogi keretek ismeretének hiányában hogyan lehet dolgozni” – fogalmazott a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt frakcióvezetője, hozzátéve: „Nálunk gyakran előfordulnak problémás helyzetek; kezelni kell a járvány okozta problémákat és a költségvetési kiesések elmaradását, valamint egyúttal biztosítani az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatásügy minden egyes kérdésének a megoldását, s azt, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy el vagyunk vágva a világtól.”
Rezes Károly lapunknak aláhúzta: a járási tanács kompetenciája ugyan nincs még meghatározva, az azonban biztos, hogy a kommunális épületeket, intézményeket a közeljövőben át kell adják a kistérségeknek, illetve bonyolult munka lesz a korábbi Beregszászi és Nagyszőlősi járások egyesítése is.
„A „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt 15 képviselővel a legnagyobb frakciót alkotja a járási tanácsban. A többi politikai párt – a Nép Szolgája, A Jövőért, Andrij Baloga Csapata – szintén támogat minket, emellett az UMDP is természetesen benne van a koalícióban. […] Nem szeretném, hogy nálunk legyen ellenzék és olyan csoport, aki diktál. Egyelőre a Ridne Zakarpattya nincs még igazán a csapatunkban, de mivel olyan kérdéseket fogunk megoldani, amelyek nagyon fontosak a nagyszőlősi járási választóknak is – és többségük ott lakik –, én maximálisan megteszek mindent, hogy közöttünk a munkakérdésekben semmilyen politikai konfrontáció ne legyen” – tette hozzá Rezes Károly.
Megtartotta alakuló ülését a Beregszászi Járási Tanács december 8-án, kedden.
A képviselők 31 szavazattal Rezes Károlyt (KMKSZ) választották a tanács első emberévé. A Ridne Zakarpattya színeiben induló Vitalij Ljubka mindössze 8 szavazatot kapott. A helyhatósági választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt 15 képviselője jutott be a 42 fős testületbe.
