Az ukrán bírósági rendszer sikeres reformja Ukrajna európai uniós és NATO-integrációjának a katalizátora, tekintettel a tisztességes bírósághoz való jog fontosságára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn az Ukrajna 30. Az igazságszolgáltatás fejlesztése nemzeti fórumot megnyitó beszédében, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Az államfő hangsúlyozta: „az ukrán bírósági reform katalizátora az EU-ba és NATO-ba történő integrációnknak.” Hozzátette: a legfontosabb, hogy biztosítva legyen az állampolgárok számára a jog a tisztességes és független bírósághoz, hiszen ez minden demokratikus állam alapelve.
Zelenszkij az ukrán igazságszolgáltatási rendszer legnagyobb problémáiként a bírák hiányát, a bíróságok túlterheltségét és az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés nehézségét jelölte meg. Mint kifejtette, a bírák harmadának hiánya miatt az állampolgároknak hónapokig, évekig kell a bírósági döntésre várniuk. Hangoztatta, hogy a bírósági rendszert tisztességes és szakmailag felkészült bírákkal kell feltölteni.
A fejlett országok G7-es csoportjának ukrajnai nagykövetei közös nyilatkozatban üdvözölték, hogy a Legfelső Tanács pénteken első olvasatban megszavazta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) reformjáról szóló törvénymódosítás-tervezetet – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A nyilatkozat szövege szerint „a G7-ek nagykövetei üdvözlik az SZBU nemzetközi szabványoknak megfelelő reformjára irányuló pozitív lépéseket.” A diplomaták „nagyra értékelik Zelenszkij elnök, Sztefanisina helyettes miniszterelnök és mások szerepét ezeknek a változásoknak a megvalósításában, és arra hívják fel őket, hogy fejezzék be ezt a munkát.”
Korábban az USA, az EU és a NATO képviselőiből álló Nemzetközi Tanácsadói Csoport üdvözölte az SZBU-ról szóló törvénytervezet első olvasatban történt elfogadását, emlékeztetve, hogy elvárja a tervezet kiigazítását a második olvasatban való voksolásig.
A parlament általi elfogadása esetén a reform előirányozná az SZBU bűnüldöző szervből kémelhárító szervvé történő átalakítását. Így az SZBU-t megfosztanák a gazdasági szférára és a korrupció elleni harcra vonatkozó hatásköreitől, 2024-től pedig a nyomozati hatáskörétől is. A reform jelentős létszámcsökkentést és demilitartizációt is előirányoz a titkosszolgálatnál.
Szeptember 23-án az Európai Bizottság újabb kísérletet tett a migráció problémájának leküzdésére, amely az utóbbi időben szó szerint „megosztotta” az Európai Uniót. Maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatta be az új migrációs stratégiát, amelynek célja az EU-ban a „déliek” és az „északiak” közötti legélesebb ellentmondások feloldása a migrációs teher igazságos elosztása kapcsán. Kommentátorok szerint a kezdeményezés valószínűleg nem kapja meg az összes uniós főváros gyors jóváhagyását.
Ursula von der Leyen kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, az elmúlt öt évben az unió nem tudott megfelelő választ adni a migrációs kihívásokra. Az Európai Uniónak le kell tudni küzdeni a kialakult patthelyzetet; fel kell hagynia az eseti megoldásokkal, és kiszámítható, megbízható migrációkezelési rendszert kell létrehoznia.
Az új „migrációs paktum” bemutatásának előestéjén, amely az 1990-es dublini megállapodás radikális reformját javasolja (miszerint az illegális bevándorlók sorsáért a felelősség azokra az EU-országokra hárul, ahol először megjelennek – szerk.), a sajtó képviselői a Brüsszeli kulisszák mögött néhány alapvető tényt tárt fel.
A 2015-ös migrációs válság idején szembesülve a szolidaritás hiányával az EU-ban, számos tagállam határozottan elutasította a csaknem kétmillió fős menekülthullám egy részének befogadását, Brüsszel későn jött rá, hogy reménytelen a nyomás. Tekintettel arra, hogy az EU számos kormánya akkor úgy vélte és hiszi ma is, hogy mindenekelőtt saját polgáraik társadalmi garanciáiról és biztonságáról kell gondoskodniuk, és csak ezután kell hozzájárulniuk az EU kezdettől fogva mesterségesen provokált „migrációs kérdésének” megoldásához, amely sem tervezésében, sem megvalósításában nem tökéletes.
Ezzel kapcsolatban Ursula von der Layen, bemutatva „migrációs csomagját” a következőket mondta: „A migrációs nyomás határainkon eltérő, ezért meg kell találnunk a tehermegosztás új egyensúlyát. A kérdés már nem az, hogy az EU-országoknak szolidaritást kell-e mutatniuk, a kérdés csak az, hogy pontosan hogyan fogják ezt megtenni.”
A pontos paramétereit később hozzák nyilvánosságra. Egyes források szerint azonban, azon tagországok, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni, most kötelesek lesznek csatlakozni a „szponzoráláshoz” – pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtani az illegális bevándorlók az EU külső határaira történő deportálásához.
Ide tartoznak Görögország, Olaszország és Spanyolország, amelyek a keleti (Törökországból), a középső (Líbiából) és a Földközi-tengeri nyugati (Algéria és Marokkó) migrációs útvonalak mentén vannak. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy Görögországból a migránst kellene hazaküldeni, és például egy olyan ország, mint Lengyelország, amely nem akar menekülteket befogadni, köteles lenne felelősséget vállalni a migráns származási országába való visszatéréséért. Ha azonban a kitoloncolás nem sikerül, akár tetszik, akár nem, az illegális migránsokat be kell fogadnia országába.
Így eltűnik a menekültek elosztására vonatkozó kötelező kvóták rendszere, amely ellen Budapest, Varsó, Bécs és Prága 2015 óta aktívan tiltakozik. Athénnak, Rómának és Madridnak meg kell elégednie a migrációs felelősség egy részének átruházásával, különösen azért, mert követelhetik a partnerek részvételét a migránsok hazaküldésében.
Az EB valószínűleg bevezeti az EU áttelepítési koordinátorának posztját, és növeli az EU külső határain fekvő országoknak nyújtott segítséget, mivel jelenleg ők a leginkább veszélyeztetettek a migránsok potenciális beáramlása szempontjából. Ennek megakadályozása érdekében az operatív készültség speciális mechanizmusát dolgozzák ki egy újabb migrációs válság kialakulásának elkerülése érdekében.
Ezen kívül várhatóan megnövelik azon országok pénzügyi támogatását, ahonnan a tömegesen áramlanak a menekültek Európába, valamint megerősítik az embercsempészet elleni küzdelmet.
Várhatóan az Európai Bizottság javaslatait hamarosan benyújtják az EU tagállamainak. Néhányan azonban, amint azt a sajtó feltételezi, nem fognak sietnek egyetérteni velük, mert Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság exelnökének számos korábbi kezdeményezésének is ez lett a sorsa. „A migrációs javaslatokról szóló jövőbeli tárgyalások várhatóan zsákutcában vezetnek annak ellenére, hogy az Európai Bizottság bejelentette, hogy korábban intenzív konzultációs folyamatot folytattak.”
Az EB által javasolt migrációs stratégiát az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, és csak akkor lép hatályba. A „brüsszeli” sajtó előrejelzései szerint ideális esetben ez a jövő nyáron fejeződhet be, de a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ezt a kérdést csak Franciaország 2022-es elnökségének végéig oldják meg.
Hogy addig hogy alakul a több tízezer menekült sorsa, akik már a túlzsúfolt táborokban tartózkodnak a görög Lesbos-szigeten, az olasz Lampedusában, és a Spanyol Kanári-szigeteken – csak találgatni lehet.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A tagállamok felelőssége és szolidaritása, illetve a humanitárius kötelezettségek teljesítése áll az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumjavaslatának középpontjában, amelyet a testület elnöke szerdán mutatott be Brüsszelben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1600941852
[modified] => 1600933540
)
[title] => Az Európai Bizottság bemutatta az EU új válságellenes migrációs stratégiáját
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=11207&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11207
[uk] => 11134
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 11135
[image] => Array
(
[id] => 11135
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12.jpg
[original_lng] => 44789
[original_w] => 910
[original_h] => 583
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12-300x192.jpg
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12-768x492.jpg
[width] => 768
[height] => 492
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12.jpg
[width] => 910
[height] => 583
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12.jpg
[width] => 910
[height] => 583
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12.jpg
[width] => 910
[height] => 583
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/1-12.jpg
[width] => 910
[height] => 583
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1600922740:12
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3500
[_thumbnail_id] => 11135
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c1410fdfd2e3523ea5b9918036b28dd7] =>
Az ukrán Parlament határozata Kárpátalján 6 járást hozott létre. Ezzel a megyében Beregszászi, Munkácsi, Rahói, Técsői, Ungvári és Huszti járások lesznek. A határozat alapján a járások határait az adott járás részét képező települések külső határai határozzák meg.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
A
vezető felsőoktatási intézmények vezetőivel június 2-án megtartott találkozót
követően Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a felsőoktatás fejlesztésének
kérdéseivel foglalkozó Tanács létrehozásáról szóló rendeletet.
„A Tanács feladatai közé tartozik az
ukrán felsőoktatás minőségének és tartalmának javítása, az erre vonatkozó
jogszabályok tökéletesítésére irányuló javaslatok előkészítése, különös
tekintettel a felsőoktatási intézmények pénzügyi autonómiájára, a
magánbefektetések bevonzásának mechanizmusára, valamint a köz- és magánszféra
partnerségének fejlesztésére” – mondta Volodimir Zelenszkij. A rendeletnek
megfelelően a kormánynak az idei év november 1-jéig ki kell dolgoznia és jóvá
kell hagynia a felsőoktatás fejlesztési stratégiáját a 2021–2031-ig terjedő
időszakra. „Egyértelmű célokat kell kitűznünk, versenyképes szakembereket kell
felkészíteni az ukrán gazdaság igényeinek megfelelően. Meghatározni, mely szakmákból van túlképzés,
és ellenkezőleg, melyekre lesz nagy az igény a jövőben” – mondta Ukrajna
elnöke. 2020. december 1-jéig a kabinetnek jóvá kell hagynia a diákkollégiumok
hálózatának helyreállítására és fejlesztésére irányuló állami programot. „A diákkollégiumoknak
modernnek, kényelmeseknek kell lenniük, és ami a legfontosabb a más városokból
jelentkező diákok számára kell legyen elegendő mennyiségben” – mondta az
államfő. A kormány, a Stratégiai Kutatási Intézet, valamint az Pedagógiai
Tudományok Nemzeti Akadémiája 2020. szeptember 1-jéig közösen dolgozza ki és
hagyja jóvá az ukrán kutatási infrastruktúra fejlesztésére irányuló állami
programot, valamint a természettudomány és a matematika népszerűsítését
szolgáló cselekvési tervet. „Ukrajna a feltalálók és az úttörő-kutatók földje,
amelyet az egész világ elismer. Új Szikorszkik, Koroljovok és Vernadszkik kell,
hogy megjelenjenek. Ehhez fejlesztenünk kell a kutatási tevékenységet az
egyetemeken, ki kell építeni a kutatási infrastruktúrát, beleértve az ágazati
laboratóriumokat is. Nem lehet sikeres egy olyan ország, amely a tudósoknak
csak széket, papírlapot és tollat kínál. Ennek meg kell változnia” – mondta
Volodimir Zelenszkij. Ezen túlmenően, ez év szeptember 1-jéig a kormánynak
cselekvési tervet kell kidolgoznia az ukrajnai felsőoktatás népszerűsítésére a
külföldi hallgatók számára. „Ez jelentős bevételeket biztosítana a gazdaság
számára, és elősegítené az erős államközi kapcsolatok kialakítását” – mondta az
államfő. A rendeletnek megfelelően az Elnöki
hivatal vezetőjének két héten belül kell benyújtania a felsőoktatás
fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó Tanács alapszabályát valamint javaslatait
a tagokat illetően. „Hangsúlyozni szeretném, hogy nem csak a felsőoktatásra
koncentrálunk. A közeljövőben találkozókat tartunk az óvodai nevelés,
középiskola és szakképzés képviselőivel, és közösen határozzuk meg ezen ágazatok
fejlesztésének módjait” – mondta az elnök.
Volodimir Zelenszkij kiemelte, hogy
Ukrajnában emberi erőforrás hiánya van,
és ezt a problémát a felsőoktatásnak kell megoldania. A vezető felsőoktatási
intézmények vezetői hangsúlyozták az oktatás fejlesztésének lehetőségeit, az üzleti
vállalkozások bevonását a képzésbe, a jogalkotási kezdeményezések
szükségességét ahhoz, hogy az ukrajnai felsőoktatás modern, kényelmes és
sikeres ágazattá váljon.
