Új-Zélandon parlamenti választást tartottak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a szavazók a konzervatív változást részesítik előnyben a hat évig tartó liberális kormány után, amelyet nagyrészt Jacinda Ardern vezetett. A szavazatok csaknem egynegyedének összeszámolása alapján Christopher Luxon volt üzletember, a Nemzeti Párt (NZNP) vezetője készülhet arra, hogy az ország következő miniszterelnöke lesz.
Jacinda Ardern januárban váratlanul lemondott a miniszterelnöki posztról, mondván: „elfogyott a nafta”. Az előző választást elsöprő sikerrel nyerte meg, de népszerűsége alábbhagyott, mivel az emberek belefáradtak a koronavírusjárvány miatti korlátozásokba, és az infláció felpörgése kihatott az emberek mindennapjaira.
Távozásával a kormányfői posztot a 45 éves Chris Hipkins vette át, aki korábban oktatási miniszter volt, és ő vezette a koronavírus-járvány elleni védekezést.
Röviddel 9 óra után a szavazatok egynegyedének az összeszámolása után
40,7 százalékkal vezetett Luxon Nemzeti Pártja, amelytől azt várják, hogy szövetséget köt az egyelőre 10 százalékon álló jobboldali-liberális ACT párttal.
A Chris Hipkins jelenlegi miniszterelnök vezette Új-Zélandi Munkáspárt támogatottsága a még messze nem végleges adatok szerint 26,3 százalék, a harmadik helyen pedig a Zöld Párt áll 10,8 százalékkal.
A választási bizottság szerint körülbelül 1,4 millióan, a választók mintegy 40 százaléka szavazott előre az idei választásokon. A szavazás napján a részvétel az előzetes becslések szerint meghaladta a 70 százalékot.
Az új-zélandi parlamentet három évre választják, a parlamenti mandátum megszerzéséhez a pártoknak ötszázalékos küszöböt kell átlépniük.
[type] => post
[excerpt] => Új-Zélandon parlamenti választást tartottak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a szavazók a konzervatív változást részesítik előnyben a hat évig tartó liberális kormány után, amelyet nagyrészt Jacinda Ardern vezetett.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1697308020
[modified] => 1697298363
)
[title] => A konzervatívok nyerték az új-zélandi parlamenti választást a hat évig tartó liberális kormányzás után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=92565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92565
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 92568
[image] => Array
(
[id] => 92568
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[original_lng] => 31582
[original_w] => 1050
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697287564:4
[_thumbnail_id] => 92568
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1553
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 283993
[1] => 1770
[2] => 8555
)
[tags_name] => Array
(
[0] => jobboldal
[1] => parlamenti választások
[2] => Új-Zéland
)
)
[1] => Array
(
[id] => 91278
[content] =>
A választás egyfordulós, az emberek pártlistákra szavaznak és 150 mandátumot osztanak szét.
Megkezdődött a voksolás reggel hét órakor Szlovákiában, ahol előrehozott parlamenti választásokat tartanak szombaton – közölte az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója a közmédia Híradójában.
Bartók Csaba a szlovákiai Szepsiből élőben bejelentkezve elmondta: az országban 25 politikai párt, mozgalom, tömörülés állított jelöltlistát, a parlamenti bejutási küszöb Magyarországhoz hasonlóan öt százalék.
A választás egyfordulós, az emberek pártlistákra szavaznak és 150 mandátumot osztanak szét – ismertette.
Kiemelte: reális esélye a magyarok, illetve a magyar-szlovák vegyespártok közül a parlamentbe jutásra kizárólag az egységes magyar pártnak, a Szövetségnek van, amelyet a kampánycsend előtti utolsó napok felmérései 3,5-5,4 százalék közé mértek.
A tudósító úgy fogalmazott: Szlovákiában 2020-hoz hasonlóan kormányváltó hangulat van és magas részvételi arányra számítanak. Az előrejelzések szerint a részvétel elérheti a 70 százalékot is, ami azonban a kis pártoknak nem kedvez – jegyezte meg.
Ezért mozgósított intenzíven a Szövetség is, hogy a déli régióban megszólítsa a bizonytalan szavazókat annak érdekében, hogy sok év parlamenten kívüliség után legyen hangja a szlovák törvényhozásban a leszakadó, magyarok által lakott régióknak is. Parlamentbe jutásuk esetén a magyarok fontos résztvevői, stabil tényezői lehetnek a kormánykoalíciónak – tette hozzá a tudósító.
A helyszínen vannak a hvg.hu tudósítói is, akik a nap folyamán tudósítanak majd a választásról.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Lengyelországban október 15-én tartják a parlamenti választásokat – jelentette be a lengyel államfő hétfőn, miután aláírta a vonatkozó határozatot.
Andrzej Duda a közösségi médiában tette közzé döntését, és Lengyelország jövőbeni sorsára tekintettel a választáson való részvételre szólította fel az állampolgárokat. A határozatot öt napon belül kell közzétenni a jogi közlönyben, ezt követően hivatalosan is megkezdődik a választási kampány.
Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház 100 szenátorát.
A legutóbbi, 2019-es választásokon az alsóházban a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szerzett többséget, amely közös frakciót alkot két kis konzervatív párttal együtt. A szenátusban a liberális és baloldali ellenzék van többségben.
A PiS-nek az utóbbi hetek felmérései szerint 33-38 százalékos támogatottsága van.
A fő ellenzéki erő a Polgári Platform (PO), mely a legnagyobb pártja a Polgári Koalíció (KO) nevű, további három kis balliberális pártból álló frakciónak. A KO felmérések szerint 28-32 százalékot kapna, ha most tartanák a választásokat.
A jelenleg mért támogatottság nyomán sem a PiS, sem a KO nem tudna önállóan kormányozni.
A szejmben a többséget a jelenlegi helyzet szerint csak a nemzeti és az újliberális pártok alkotta szövetséggel, a Konföderációval (Konfederacja) kötendő koalícióban tudnák biztosítani.
A Konföderációnak jelenleg 10 képviselője van a 460 fős szejmben, a felmérésekben azonban a harmadik legerősebb párttá nőtte ki magát (8-14 százalék). Az érintett pártok elhatárolódnak a PiS-Konföderáció, illetve a KO-Konföderáció koalíció létrehozásának lehetőségétől.
Az ötszázalékos bejutási küszöb átlépésére esélyes még az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű választási lista. A közösen induló több baloldali tömörülésnek jelenleg 7-9 százalékos a támogatottsága.
Harmadik Út néven koalícióban indul a választásokon a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050. Koalíciók esetében 8 százalékos a bejutási küszöb, a szövetség támogatottsága jelenleg 5-9 százalék között mozog.
A szenátusi választáson az ellenzéki KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út egy tömbben szándékozik indulni, bár a koalíciót hivatalosan még nem erősítették meg. A választások napján rendezik meg a tervek szerint az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazást is, az ezt lehetővé tevő törvényről a szejm augusztus közepén fog szavazni.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Szeptember 30-ra tűzte ki Szlovákiában az előrehozott parlamenti választások időpontját Boris Kollár, a törvényhozás elnöke pénteken, s ezzel kezdetét vette a hivatalos kampányidőszak.
A szlovák parlament még január végén hagyta jóvá azt a határozatot, amellyel lerövidítette a jelenlegi törvényhozás megbízatási időszakát, és szeptember végére irányozta elő az előrehozott választásokat, ám az időpont hivatalos kihirdetése a mindenkori házelnök jogköre.
Az indulni kívánó pártoknak jelöltlistáikat legkésőbb a választások időpontja előtt 90 nappal kell leadniuk, így ezúttal júliusig. A pártok legfeljebb 3 millió eurót költhetnek a kampányra, amely 48 órával a választások napja előtt ér véget, amikor is kezdetét veszi a moratórium.
A szlovákiai parlamenti választásokon minden 18. életévét betöltött állampolgár voksolhat, a külföldön tartózkodók is, ők – előzetes kérelem alapján – postai úton adhatják le voksukat.
Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére amiatt került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje.
A kormány bukása után Zuzana Caputová államfő megbízása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait, egészen májusig, amikor Eduard Heger a felmentését kérte az államfőtől.
Ezt követően az államfő szakértői kormányt nevezett ki, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a szlovák központi bank (NBS) korábbi alelnöke lett.
A szakértői kormány kinevezését több politikai párt is bírálta, köztük a legnagyobb ellenzéki párt, az Irány (Smer–SSD) elnöke, Robert Fico, aki azt mondta: a szakértői kormány tagjait Zuzana Caputová az amerikai nagykövetség „útmutatása” alapján válogatta ki, s a kabinetnek semmilyen felhatalmazása nincs a választóktól.
Az utóbbi időszakban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei a szeptemberi választásokon 8-10 politikai párt és mozgalom bejutását valószínűsítik. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi választási időszakban a kormányt alkotó pártok támogatottságának jelentős visszaesését mutatják, az őszi voksolás győztesének pedig rendszerint a többszörös volt miniszterelnök, Robert Fico pártját, az Irányt jelölik meg.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Tart az észt parlamenti választás, az urnáknál 965 ezer választópolgár adhatja le a szavazatát.
A törvényhozás 101 mandátumáért kilenc párt képviselői versengenek. Ez a kilencedik parlamenti választás azóta, hogy Észtország 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól.
A kampányidőszak egyik fő témája a nemzetbiztonság, illetve a növekvő megélhetési költségek voltak.
Közvélemény-kutatások szerint Kaja Kallas miniszterelnök liberális Reformpártja vezeti a népszerűségi listát, de vélhetőleg egyetlen párt sem tudja megszerezni az abszolút többséget.
Kallas, aki 2021-ben lett Észtország első női miniszterelnöke, Ukrajna egyik legkitartóbb támogatója, az oroszellenes szankciók, az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányok és a NATO keleti szárnya megerősítésének egyik leghangosabb szószólója.
Bár felmérések szerint Kallas a legesélyesebb kormányfőjelölt, nem egyértelmű, hogy a szociáldemokratákkal és a konzervatív Haza Párttal (Isamaa) alkotott hárompárti szövetsége meg tudja-e tartani parlamenti többségét. A lehetséges koalíciókat valószínűleg az határozza meg, hogy a két ellenzéki erő, a radikális jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) és a populista Centrumpárt hogyan szerepel a választásokon. Az elemzők éppen ezért számítanak arra, hogy a kormányalakítás nehézségekbe ütközhet.
Kallas egyik legfőbb ellenfele Martin Helme, az EKRE vezetője. A jobboldali párt Kallast hibáztatja a 18,6 százalékos inflációért, és azzal vádolja a miniszterelnököt, hogy aláásta az ország biztonságát az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokkal.
2005 óta az észtek online is leadhatják szavazataikat. A választás napja előtt a választásra jogosultak több mint negyede már leadta voksát az interneten.
Az 1,3 millió lakosú Észtország az Európai Unió és a NATO tagja.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
A Bojko Boriszov volt kormányfő vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt győzelmét jelzik a vasárnapi bolgár előrehozott parlamenti választás exit poll adatai.
A Gallup International és Alpha Research közvélemény-kutató cégek urnazárás után nyilvánosságra hozott, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérései szerint a GERB 24,6-25,5 százalékos eredményt érhetett el. Fő riválisa, a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) párt második helyen végzett 18,9-19,9 százalékos eredménnyel.
A balkáni ország már a negyedik parlamenti választást tartja 2021 áprilisa óta.
A PP kormánya júniusban megbukott egy bizalmatlansági szavazáson. A párt volt miniszterelnöke, Kiril Petkov elutasította a koalíciót a GERB-bel és annak vezetőjével, Bojko Boriszovval. Boriszov kormányzásának a korrupcióellenes tüntetések vetettek véget 2021 áprilisában.
Svédországban a várakozásoknak megfelelő eredményeket mutatnak a parlamenti választások lezárultával közzétett első exit pollok.
A szavazóhelyiségeknél készített közvéleménykutatások szerint az eddig kisebbségben kormányzó szociáldemokraták szerzik a legtöbb szavazatot, a jobboldali populista Svéd Demokraták pedig minden korábbinál több voksra számíthatnak. Övék lehet a második legnagyobb frakció az új svéd törvényhozásban.
Egyelőre úgy néz ki, hogy a rendkívül népszerű miniszterelnök, Magdalena Andersson kormányát támogató pártok most is biztosíthatják majd a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget.
Az intézetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy miután az első exit pollok mindössze 3 mandátum különbséget mutattak a szociáldemokraták és a svéd demokraták vezette blokkok között, a végleges eredmény még fordíthat a helyzeten.
A vasárnapi svédországi általános választásokon négy baloldali és négy konzervatív párt versengett a 349 fős törvényhozás mandátumaiért. A részvételi arány ezúttal valamivel kisebbnek ígérkezik, mint az megszokott, de nagyságrendi különbséget nem jeleznek az intézetek. A legutóbbi parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak 90 százaléka leadta voksát.
A kormányfő töretlenül népszerű, a populisták egyre szalonképesebbek
Anderssen kevesebb mint egy éve, kormányválsággal került a kabinet élére, mint Svédország első női miniszterelnöke. Ő intézte az ország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét, miután Oroszország februárban megszállta Ukrajnát. A kutatások azt mutatják, hogy a svédek bíznak benne.
A jobboldali Svéd Demokraták 2010-ben kerültek be a parlamentbe, és minden egyes választáson egyre több szavazatot szereztek. A párt malmára hajtotta a vizet a 2015-ös európai migrációs válság, amely azóta is megoldatlan helyzetet teremtett, illetve az, hogy egyre gyakoribbá váltak az erőszakos demonstrációk, egyre több lett a bűncselekmény is a svéd nagyvárosok bevándorlók lakta negyedeiben.
A párt radikális nacionalista mozgalomban gyökerezik, de egy ideje szorítja ki a szélsőségeseket, hogy szélesedjen szavazói bázisa. Ennek ellenére a svédek többsége elutasította, és a politikai pártok is kerülték az együttműködést. Az exit pollok tanúsága szerint ez most változóban van.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Libanonban; mintegy 4 millió ember szavazhat az első választáson, amelyet azóta tartanak, hogy 2020-ban halálos robbanás rázta meg a bejrúti kikötőt. A szerencsétlenségnek 203 halálos áldozata volt, 300 ezren pedig elvesztették otthonukat.
A választásokra azt követően kerül sor, hogy 2019-ben tömeges tüntetések söpörtek végig Libanonon, a romló életkörülmények és a korrupt uralkodó elit miatt széles körben elterjedt harag miatt.
A libanoni gazdasági válság a Világbank szerint az egyik legsúlyosabb, amelyet a világ az 1800-as évek közepe óta látott. Az élelmiszer-, gyógyszer-, víz- és üzemanyaghiány már széles körben elterjedt, és gyakoriak az áramkimaradások. Az ENSZ jelentése szerint a szegénység drasztikusan nőtt az elmúlt évben, és jelenleg a lakosság 74 százalékát érinti. A libanoni font értékének 95 százalékát elvesztette.
A német Konrad Adenauer Alapítvány által megrendelt felmérés szerint Libanonban sokak számára a legfontosabb kérdés a korrupció elleni küzdelem. A felmérésből az is kiderült, hogy sok libanoni “új és tiszta politikai osztályt” szeretne.
Az ellenzéki jelöltként induló politikusok közül sokan a 2019-es tüntetésekből kerültek ki. A szavazók 718 jelölt közül választanak képviselőt a 128 tagú parlamentbe.
Libanonban olyan politikai rendszert alakítottak ki, amelyben megosztják a hatalmat a vallási közösségek között.
A libanoni elnök keresztény maronita, a miniszterelnök szunnita muzulmán, a parlamenti elnök pedig síita muzulmán, egy 1943 óta fennálló íratlan egyezmény értelmében, amely egyensúlyt teremt a több felekezetű államban.
Legutóbb 2018. május 6-án rendeztek parlamenti választásokat, kilenc év után először. A törvényhozásban a Hezbollah síita mozgalom és szövetségesei – köztük a Nabih Berri házelnök vezette Amal Mozgalom, valamint a Michel Aun elnök alapította keresztény Szabad Hazafias Mozgalom – a mandátumok több mint felét szerezték meg.
Az Európai Unió választási megfigyelő missziójának mintegy 200 megfigyelője fogja figyelemmel kísérni a libanoni választásokat az átláthatóság és a pártatlanság biztosítása érdekében. A szavazóhelyiségek este 7 órakor zárnak, de szükség esetén tovább is nyitva maradhatnak.
Orosz sajtóbeszámolók szerint Csecsenföldön, ahol az elnök szavai szerint nincsenek „köcsögök”, a választási részvétel 94,42 százalékos volt, 711 ezer 973 voksot húzott be Kadirov.
Úgy tűnik, a 2007 óta regnáló csecsen elnök végtelenül nagy népszerűségnek örvend hazájában, ugyanis a voksok 99,7 százalékát szerezte meg, meghaladva 5 évvell korábbi teljesítményét, amikor is a hivatalos eredmények szerint a leadott szavazatoknak csak 97,7 százalékát tudhatta magáénak.
A 2021-es teljesítménnyel pedig világrekordot állított fel, legalábbis az Interrecord rekordrögzítő oldal szerint.
Orosz sajtóbeszámolók szerint Csecsenföldön, ahol az elnök szavai szerint nincsenek „köcsögök”, a választási részvétel 94,42 százalékos volt, 711 ezer 973 voksot húzott be Kadirov.
Az orosz választók három napon keresztül szavazhatnak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.
Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát. Az előrehozott választás jogával mintegy 150 ezren éltek, az ország hét régiójában pedig 2,6 millióan jelentkeztek online voksolásra.
Az Állami Duma 450 ötéves mandátumáért 14 párt 5822 jelöltje és 10 független jelölt mérkőzik meg, 225 képviselőt egyéni választókörzetben, és ugyanennyit listán fognak megválasztani. Egyéni választókörzetekben 2020 jelölt indul. Listán átlagosan 17, egyéniben pedig kilenc aspiráns küzd egy-egy mandátumért.
Az előrejelzések szerint a választásokon a kormányzó Egységes Oroszország megőrzi többségét, de az egyik nagy kérdés az, hogy megtartja-e az alkotmányos többségét is. Az előrejelzések szerint a parlament mind a négy frakciója – vagyis a kormánypárt mellett a kommunistáké, a jobboldali populista liberális demokratáké, valamint a baloldali populista Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért – is megmaradhat, és átlépheti az ötszázalékos bekerülési küszöböt az Új Emberek elnevezésű új párt is.
A választásokban nem vehetnek részt három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz kötődő szervezet tagjai, amelyeket nyáron szélsőségesnek ítéltek és betiltottak. Navalnij egyébként „okos szavazás” néven projektet kezdeményezett a választókörzetekben az Egységes Oroszországéval szemben legesélyesebb jelölt támogatására.
Az orosz hatóságok az „okos szavazásra” vonatkozó anyagok eltávolítására szólítottak fel több – főleg amerikai – IT-céget. Mivel ezek nem engedelmeskedtek, az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai nagykövetet, akivel közölték, hogy „kategorikusan elfogadhatatlan” az orosz belügyekbe való beavatkozás.
Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerdán elmondta, hogy a szövetségi listákon szereplő jelöltaspiránsok közül 306-ot töröltek, köztük 211-et az illetékes pártok saját döntése alapján. Közölte, hogy az általa vezetett testülethez több mint 5300 bejelentés érkezett – ebből több mint 4800 a parlamenti választással kapcsolatban –, ami csaknem a duplája a 2016-ban feljegyzett mennyiségnek. 93 panasz választáson való részvételre történő kényszerítésre vonatkozott.
Pamfilova közölte, hogy az Oroszországban „idegen ügynöknek” minősített tömegtájékoztatási eszközöknek a választásokról való tudósításhoz fűződő jogát nem korlátozzák. Az ilyen megítélés alá tartozó szervezetek részt vehetnek a megfigyelésben.
Beszámolója szerint a választások megfigyelésére 17 nemzetközi szervezet kapott meghívást, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). Az ODIHR volt az egyetlen, amely ezt elutasította, mert 500 megfigyelőt akart küldeni, míg Moszkva 60 helyet ajánlott fel.
Pamfilova csütörtökön arról számolt be, hogy a szavazóhelyiségek 96 százalékában több mint százezer videokamera működik. Potenciálisan ezekben adhatja majd le voksát a jogosultak 96-98 százaléka. A videomegfigyelés rendszerét egy nappal a választások megkezdése előtt ellenőrizték.
A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint reggel nyolckor nyitották meg.
