A kárpátaljai megyei tanács képviselői megtartották az év első ülését. Csaknem hét tucatnyi kérdés szerepelt a napirenden. Az ülésen 52 képviselő vett részt. Köztük volt az újonnan megválasztott Ceber Roland, aki a lemondott Olekszij Ivancso helyett került be a képviselő testületbe. Az ülés kezdetén okleveleket és kitüntetéseket adtak át azoknak az ismert kárpátaljaiaknak, akik a hátországban és a fronton, a győzelemért harcolva dolgoznak a régió javára. Emellett ünnepélyesen gratuláltak a megválasztott nagyköveteknek, akik Kárpátalját és Ukrajnát fogják képviselni a nemzetközi színtéren. Az ülésen benyújtott képviselői indítványok közül az ülés támogatta a KMKSZ frakciónak a megyei közigazgatás vezetőjéhez intézett kollektív felhívását, amely az oktatási intézményekben folyó biztonságos oktatási folyamatra, valamint az egészségügyi intézmények zavartalan működésére vonatkozik. Ez a kormány által az óvóhelyek építésére és berendezésére vonatkozó építési szabványokat érinti. Tavaly novemberben megváltoztatták az egy főre jutó minimális területet. Korábban ez 0,5-0,6 négyzetméter volt, de most megduplázták a nagyságát. Ha az óvóhelyek nem felelnek meg az előírt szabványoknak, akkor szeptember elsejétől veszélybe kerül az jelenléti oktatás. Több napirendi pontot zárt ülésen tárgyaltak. Ezek közül néhány az Ungvári Nemzetközi Repülőtér tevékenységét érintette. A részleteket nem hozták nyilvánosságra, de a vitát kezdeményező Andrij Seketa szerint a döntések eredményeként a régió több tízmillió hrivnyát takaríthat meg. A repülőtér fenntartásának éves költsége mintegy 30 millió hrivnyát tesz ki. A képviselők összehangoltan dolgoztak. A legtöbb esetben csomagban szavaztak, mivel minden döntést megvitattak és tanulmányoztak a szakbizottságokban. A képviselők eredményes munkája nemcsak az ülésen való szavazást jelenti, hanem valós ügyeket is, például a hadsereg támogatására szánt pénz forrásokat. Az ülésteremben végzett munka után a megyei tanács képviselői a választókörzetekben dolgoznak majd, hogy a következő plenáris ülésre előkészítsék és támogassák a régió számára fontos döntéseket.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, illetve a megyei tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának elnöke is, aki többek között a 2023-as év kihívásairól és az idei év prioritásairól számolt be. Elmondta, hogy a KMKSZ-frakció nehéz éven van túl, sajnos a 2023-as évben hatalmas veszteséget is szenvedett, hiszen váratlanul elhalálozott a frakció vezetője, Barta József, akit nagy tisztelet övezett a megyei tanácsban. Vezetése pedig a KMKSZ-frakció sokszor a mérleg nyelveként volt jelen a megyei tanács döntéseinél.
– Hogyan tudná összefoglalni a KMKSZ-frakció munkáját a megyei tanácsban az elmúlt évben?
– A 2023-as év sajnos szomorú eseménnyel ért véget, hiszen novemberben váratlanul elhunyt Barta József, a KMKSZ alelnöke, aki egyben a KMKSZ-frakció vezetője is volt a megyei tanácsban. József nagyon jól képviselte a kárpátaljai magyarok érdekeit a tanácsban, kiváló egyensúlyt tudott teremteni, erről a megyei tanácsban is hasonlóan gondolkodnak. Lételeme volt, hogy a mi érdekeinkben nap mint nap tegyen annak ellenére is, hogy nem dolgozott már a megyei tanácsnál. A megyében mindenki becsülte és elismerte, az év utolsó ülésén is megemlékeztünk róla, többen méltatták munkáját, tevékenységét. Elfogadtunk egy határozatot, miszerint a megyei ülésszak végéig azon a helyen, ahol ő ült, a következő ciklusig nem ülhet majd más.
A frakció a kialakult kérdésekben egységesen képviselte az ügyet. Elsősorban a kultúra, az oktatás volt a mi csapásvonalunk. Ezen belül 2023-ban is a kárpátaljai magyar érdekeket képviseltük, és megpróbáltuk kihasználni a lehetőségeket. Például amikor arról volt szó, hogy iskolabuszokról dönt a megyei tanács, akkor igyekeztünk az általunk képviselt kistérségek számára is iskolabuszt biztosítani, hogy el tudják látni a szükséges feladatokat. Igyekeztünk a saját kistérségeinkbe is vinni mindazokból a lehetőségekből, amelyeket a költségvetés lehetővé tett.
– Voltak-e vitás kérdések?
– Volt egy kérdés, amit én személyesen is negatívan éltem meg. A tavalyi évtől a megyei tanács fenntartása alá kerültek a kárpátaljai szakképző iskolák. Eddig ezek állami fenntartásúak voltak, és kijevi költségvetésből finanszírozták. Mivel teljesen átvette a tanács a fenntartást és az épületek tulajdonjogát is, így alapszabály-módosításra is sor került, s mint a megyei oktatási, kisebbségi bizottság elnöke megpróbáltam beemelni azt a módosítást az alapszabályba, hogy az ukrán oktatási törvénynek megfelelően, ahol lehet, ott a kisebbségek nyelvét is használhassák, ha erre van igény. Például a 9. osztály után induló szakközépiskolákban az általános ismereti tantárgyak nagy részét lehessen a kisebbségek nyelvén is tanítani, valamint ahol magyar nyelvű kisebbség van, ott magyar nyelvet és irodalmat tanulni. Egyébként húsz évvel ezelőtt ezek még működtek. Amikor ezt a módosító javaslatot benyújtottam, a megyei tanács sajnos leszavazta. Számomra ez érthetetlen, hiszen egy csónakban evezünk, ismerjük egymást. Mégis a tanács azt hagyta jóvá, hogy csak ukránul lehet a szakközépiskolában tanítani. Azt javasoltam, hogy a törvények figyelembevételével kell az oktatás nyelvét elfogadni. Azóta elfogadták a kisebbségi törvényt, most vissza lehetne erre térni, hisz a kisebbségeknél az oktatási folyamat nyelve is lehetne magyar. Más probléma nem igazán volt a tanácsban, hiszen sikerült konszenzusra jutnunk szinte minden kérdésben. Lehet, hogy ebben József személyisége és szerepe is benne volt. A jövőre nézve igyekszünk majd továbbra is helytállni.
– S ha már a jövőt említette, melyek az új kihívások a jövőt illetően?
– Ami most az egyik legfontosabb kérdés lesz az oktatás szempontjából, az az, hogy új szigorítások léptek életbe az óvóhelyek kapcsán. Az egy főre eső négyzetméter számát megemelték, korábban 0,6 négyzetméter volt, most 1,5 négyzetmétert kell biztosítani egy főre. Továbbá minden óvóhelyet légtisztító és szellőzőrendszerrel kell ellátni. Mindezek teljesítése olyan költségvetési vonzattal bír, melyet a kárpátaljai iskolák zöme – biztos vagyok benne – nem fog tudni teljesíteni. Tehát meg kell találni a költségvetésben, hogy ezt hogyan tudjuk segíteni majd. Azt javasoltam, hozzunk létre egy olyan projektet, amire pályázhatnak a kistérségek, hogy fel tudják újítani az óvóhelyeket. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor szeptemberben a kárpátaljai iskolák nagy része nem fog tudni jelenléti oktatásban kezdeni. Ezért javasoltam a megyei tanácsban, hogy ezzel mielőbb foglalkozzunk; úgy néz ki, hogy elfogadták a javaslatot, de pénzt még nem tettek mellé. A megyei tanácsnak, amióta a háború miatt több száz vállalat ide települt, azóta a költségvetésen felül is van jövedelme. Annak nagy részét csak a hadseregnek szoktuk felajánlani, s most is az összes pluszjövedelmet az ukrán hadseregnek ajánlotta fel a megyei tanács. De mivel ez is a háborúhoz kapcsolható kérdés, ezért a pluszjövedelemből a megyei tanács tudná finanszírozni a korszerűsítéseket. Kérdés az, hogy lesz-e hozzá politikai akarat.
Mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, a katonai behívások és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat kelt a kárpátaljai magyarokban – jelentette ki Bocskor Andrea, az Európai Parlament független képviselője a VIII. Kárpátalja-nap alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Bocskor Andrea közleményében hangsúlyozta, a több mint másfél éve tartó háború rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére.
„A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt a magyarokban” – fogalmazott a kárpátaljai politikus, majd hozzátette: mindez tovább erősíti orosz–ukrán háború befejezésének és a béke szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet.
A brüsszeli Liszt Intézetben kedd este, a VIII. Kárpátalja-napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmonda, a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből.
Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről lehetőség és esély van beszélni Brüsszelben. „Fontos, hogy a kárpátaljai magyar, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió” – tette hozzá az EP-képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédben kiemelte: sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni.
„Remélem, hogy majd egyszer, egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – tette hozzá Brenzovics László.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Párt komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék. Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére, problémáit Brüsszelben is meghallgatják – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint a magyar élet Kárpátalján folytatódik, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által a VIII. Kárpátalja-napon bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című, az 1944 őszén „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készített, és a brüsszeli Liszt Intézetben kiállított festménysorozata is biztosít.
Úgy az előadás, mint a festmények a reménytelenséget és a kárpátaljai emberekre jellemző kitartást, a jövőbe és Istenbe vetett hitet mutatják – tette hozzá Orosz Ildikó.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte, hogy „az ukrán-orosz háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött”.
„Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nem csak nemzetiségi és még csak nem is állampolgársági kérdés” – hívta fel a figyelmet. A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze – mondta.
„Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet” – tette hozzá beszédben Kovács Tamás Iván.
A lengyelországi Krakkóban az ukrán ombudsman hivatalának szervezésében az Európai Unió és az Európa Tanács finanszírozásával tartották meg az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelméről, jogi helyzetének javításáról és az európai standardokkal összhangba hozásáról szóló fórumot, melyen a kárpátaljai magyarságot többek között Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának az elnöke képviselte.
A krakkói Premier Hotelben megtartott fórum munkájába sokan részt vettek, többek között Macsej Jancsak, az Európa Tanács ukrajnai irodájának vezetője, Dmitro Lubinec, Ukrajna Legfelső Tanácsának emberjogi biztosa, Olekszandr Ilykov, az európai és euroatlanti integrációt koordináló ukrán kormányhivatal vezérigazgatója, valamint Asot Avaneszjan, az Ukrajnai Nemzetiségi Közösségek Tanácsának elnöke, továbbá az Ukrajnában élő nemzeti közösségek szervezeteinek vezetői kaptak még meghívást.
Kárpátalját Orosz Ildikó mellett Ljah Sándor, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője képviselte, továbbá Zubánics László, az UMDSZ elnöke és Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője. Orosz Ildikó megjegyezte, hogy a kárpátaljai magyarok képviseletében megszólalók között egy új szereplőt is megismerhettek, Vaskeba Boriszt, aki a Kárpátaljai Magyarok Jótékonysági Alapítvány képviseletében volt jelen.
Orosz Ildikó elmondta, hogy a kisebbségek képviselői közül az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kritikát csak ő, illetve Aurica Bojescu, az ukrajnai román pedagógusok szövetségének az elnöke fogalmazott meg. Továbbá Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt a kérdés európai uniós megközelítéséről. Orosz Ildikó prezentációjában ismertette, hogy milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek 1991‒2017 között, valamint azokból mára milyen jogok maradtak meg. Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij államelnök beregszászi látogatásakor azt ígérte, hogy Ukrajna hajlandó minden olyan jogot megadni a kárpátaljai magyaroknak, amilyenekkel rendelkeznek a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek – „tehát tükörtörvényekben is lehet gondolkodni”. Végül azt is vázolta oktatáspolitikusunk, hogy milyen jogokat biztosítanak Magyarországon a nemzeti kisebbségek számára.
„Érdekes volt Dmitro Lubinec emberjogi ombudsman reakciója, aki elmondta, hogy Ukrajnában kisebbségi kérdésekben nem lehet probléma, mert a nemzeti kisebbségek hozzá még egyetlen kérdésben sem fordultak, közöttük a magyarok sem. Valamint alapvetően másként közelítette meg a szinkrontörvények lehetőségét is, mert a két országban működő magyar, illetve ukrán iskolák számát kezdte egymással szembeállítani, nem a jogszabályok biztosította lehetőségeket hasonlította össze” – mondta el Orosz Ildikó, aki emlékeztette az ukrán ombudsmant és a fórum résztvevőit arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok nem menekültek vagyunk, hanem Ukrajna adófizető állampolgárai, az anyanyelvi oktatás lehetőségét pedig biztosítania kell a számunkra az ukrán államnak, akárcsak nemzeti szimbólumaink használatának jogát, hisz ezek az Európai Unióban elfogadott normák.
Orosz Ildikó a krakkói fórumot értékelve hangsúlyozta: „Remélem, a fórum egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy az álláspontok is közeledjenek az európai állásponthoz. Örülök, hogy elmondhattam a véleményemet, ugyanakkor sajnálom, hogy a kárpátaljai magyar közösséget legitimen képviselő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem vehetett részt ezen a fórumon. Bízom abban, hogy meghallgatják és figyelembe is veszik azokat az észrevételeket, amelyeket mi tettünk. Hasonló volt az álláspontja Aurica Bojescunak is, aki az ukrajnai román pedagógusok szövetségét is képviselte, bár ő nem kapott lehetőséget előadás megtartására, de a blokkok után többször is felszólalt és megerősítette a mi álláspontunkat. Elmondta, hogy ők sem kérnek többet, csak szeretnék visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel 2017 előtt rendelkezett az Ukrajnában élő román közösség” – összegezte Orosz Ildikó.
Beregszászba látogatott augusztus 2-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel is találkozott, többek között Orosz Ildikóval, a Rákóczi-főiskola elnökével. A rövid találkozó során, intézményünk elnök asszonya nem kapott szót, azonban sikerült átadnia az elnök úr számára a beszéde írott változatát és egy, a kisebbség helyzetéről szóló tanulmányt, amelyben javaslatokat is tettek, valamint a főiskola és a KMPSZ eddigi megjelent munkáit a kisebbségi helyzetről Ukrajnában. Az alábbiakban olvasható Orosz Ildikó el nem hangzott beszéde.
Tisztelt Elnök Úr!
Köszöntöm Önt Kárpátalján, mint a Kárpátaljai Megyei Tanács Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által delegált képviselője. Megtiszteltetés a számomra, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, valamint a magyar tannyelvű iskolák pedagógusait is képviselhetem.
A mi közösségünk – mint a régió minden közössége – az orosz agresszió első napja óta az erejéből fakadóan, minden tőle telhetőt megtett a maga frontján. Befogadjuk a menekülteket, valamint a tanáraink és a diákjaink továbbra is folytatják a segítségnyújtást és tolmácsolást a határokon és a különböző pihenőtáborokban, mindemellett a Magyarországon szervezett Nemzeti Multidiszciplináris Teszt lebonyolításában is aktív szerepet vállaltunk.
Pedagógusként és immáron a Kárpátaljai Megyei Tanács hatodik alkalommal újraválasztott képviselőjeként, mindvégig az oktatással és a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságban dolgoztam. Ebből adódóan, alaposan ismerem a régiónk nemzeti kisebbségeinek véleményét, álláspontját és a problémáit, különösen az oktatás és a közéleti nyelvhasználat területén.
A megye nemzeti kisebbségei nevében szeretném megköszönni, hogy egy évvel későbbre halasztották Ukrajna oktatási törvénye 7. cikkelyének a végrehajtását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az intézkedés azonban nem nyújt végleges megoldást a fennálló problémára. Régiónkban a nemzeti kisebbségek oktatási jogai továbbra is korlátozva vannak. Az oktatás nyelvének megválasztásának jogát megyénkben, minden hatalmon lévő állam biztosította, amelyhez tartoztunk, azonban a hatályos oktatási törvény szűkíti ezt a jogot, amely 150 éves hagyománnyal bír.
Kollégáink, a régió pedagógusai többször is felhívták a figyelmet erre a problémára, több ízben tettek javaslatot annak megoldására. Kérem, fogadják el tőlünk ezeket a gondolatokat, amelyeket a korábbi tanulmányainkban már ismertettünk, és megragadva a lehetőséget, röviden ismertetem a tanulmányok lényegét, hogy mit szeretnénk, és hogyan lehetne mindezt megvalósítani.
A múlt héten részt vettem a nemzeti kisebbségek oktatásáról szóló fórumon az Európai Unióban, ahol megismerkedtem az új romániai közoktatásról és felsőoktatásról szóló törvényekkel, melyek minden olyan jogot biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára, amelyekkel végső soron mi is elégedettek lennénk.
Az új törvény értelmében Romániában a románt mint államnyelvet a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatási intézményeiben az idegen nyelv oktatásának módszertana szerint tanítják majd. A szakminisztériumnak egy külön országos program beindításával kell segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák az államnyelvet. A törvény garantálja a szórványiskolák működését is, előírja, hogy amennyiben a tanulók száma nem éri el a 300 főt, akkor is biztosítja a működésükhöz szükséges összes forrást.
A törvényhozók figyelembe vették azon nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok érdekeit is, akik a felsőoktatásban szándékoznak továbbtanulni. Az egyetemi felvételizéskor a diákok azon nyelvet használhatják, amelyen a középiskolában tanultak, kivételt képeznek ez alól a nemzetbiztonsággal kapcsolatos szakok. Azokon a szakterületeken, ahol nincs a kisebbségek nyelvén felsőoktatás, a nemzeti kisebbségi hallgatók külön kvótát kapnak.
Így Szlovákia, Magyarország és Szerbia után Romániában is megoldódott a kisebbségi nyelvű oktatás helyzete. Ukrajna továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket. Itt az ideje, hogy rendezzék ezt a kérdést, és a törvényhozóink elgondolkodjanak az ukrán oktatási törvény vagy a nemzeti kisebbségekről és a közösségekről szóló törvény módosításán, ahogy az már korábban Magyarországon is megtörtént. Magyarország a 2011-ben elfogadott nemzeti kisebbségi törvényében felsorolta a hivatalosan elismert magyarországi nemzeti kisebbségek listáját, amelyek között az ukránok is szerepelnek, jogot biztosítva ezzel a saját anyanyelvű oktatási rendszer létrehozására állami finanszírozásból, valamint az általuk választott képviselő vagy szóvivő delegálására a parlamentbe.
Mi, a régió nemzeti kisebbségi közösségei, nem akarunk mást, csupán azt, amiért az ukrán nép évszázadokon át küzdött: anyanyelvünkön tanulhassunk azon a földön, ahol több mint egy évezrede élünk. Ezért arra kérjük Önöket, hogy oldják meg az adott problémát, amely az országunk számára nemzetközi konfliktus forrása.
Régiónk nemzeti kisebbségeinek képviselői – magyarok, románok, szlovákok – a fronton harcolnak és halnak meg Ukrajnáért, és semmi mást nem akarnak, mint hogy nekik, gyermekeiknek és családjaiknak lehetőségük legyen anyanyelvükön élni, beszélni és tanulni is Ukrajnában. Kívánok mindannyiunk feje fölé békés eget.
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
Egy perces néma csenddel tisztelegtek a háború áldozatai előtt a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői. A szövetség elnöke online tartotta meg éves beszámolóját. Brenzovics László hangsúlyozta: a háború rányomja bélyegét a KMKSZ tevékenységére is. Ennek ellenére sikerült megtartani a tisztújító közgyűléseket az alap- és középszintű szervezetekben, ami azt bizonyítja – ellentétben egyes magyarországi médiumok állításával -, hogy a kárpátaljai magyarság létezik, messze nem mindenki hagyta el szülőföldjét.
Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyar oktatásügyi helyzetet elemezve rámutatott: a központi hatalom kivonult az oktatási intézmények finanszírozása mögül, ezzel hatalmas terhet rótt a kistérségekre, ezeknek ugyanis saját költségvetésből kell fenntartaniuk iskoláikat, óvodáikat. Forráshiány miatt ez sok helyen intézmények összevonásához vezethet – mutatott rá a KMPSZ elnöke.
A KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina, kommunikációért felelős titkár ismertetetett az egybegyűltekkel.
A KMKSZ választmánya egyhangúlag döntött arról, hogy a szövetség tisztújító közgyűlését idén április 22-én tartják a beregszászi főiskolán.
Kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán csütörtökön rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez online formában intézett köszöntő beszédében.
Fotó: facebook.com/potapiarpad
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és szülőföldön való boldogulását elősegítő beruházások megvalósulását.
A magyar nemzet krízistűrő, ez pedig különösen igaz a kárpátaljai magyarokra – fogalmazott a Krízishelyzetek hatása és kihívásai az oktatásban című nemzetközi konferencia témájára utalva Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség aktívan részt vett a belső-ukrajnai menekültek megsegítésében, ellátásában, tagjai pedig „teljes jogú ukrán állampolgárokként részt szeretnének venni a háború utáni demokratikus Ukrajna újjáépítésében is, ahol a korábban meglévő kisebbségi oktatási és nyelvi jogok helyreállításra kerülnek”.
„A szülőföldön való megmaradás záloga a magyar nyelvű oktatás” – húzta alá, hiszen „az óvodában, iskolában erősödnek meg anyanyelvükben, kultúrájukban és identitásukban a felnövekvő nemzedékek”. Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy „Magyarország minden segítséget megadott, és továbbra is megad a kárpátaljai magyar nemzeti közösség tagjainak”.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási programjai keretében továbbra is kiszámítható működési támogatásban részesíti a kárpátaljai egyházi líceumokat, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteket, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és annak intézményeit – jelentette ki.
A légicsapások miatti áramkimaradások enyhítése céljából a Miniszterelnökség 100 millió forint értékben támogatta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények önálló energiaellátásának biztosítását, és a támogatásból generátorokat, áramfejlesztőket, konvektorokat, hordozható hőlégfúvókat vásároltak. 2022-ben több mint 5000 pályázó oktatási dolgozó részesült támogatásban.
Potápi Árpád János megerősítette, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság idén is meghirdeti kárpátaljai szociális programcsomag pályázatát.
Fotó: kmf.uz.ua
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke a magyar nyelvű sajtó képviselőinek elmondta, hogy a háború ellenére sikerült megtartani a 2006 óta hagyományossá vált Rákóczi Napok rendezvénysorozatot, amelynek szerves részét képezi a kétnapos nemzetközi pedagógiai konferencia.
Az oktatást sújtó válságok között az orosz–ukrán háború a legsúlyosabb – fogalmazott, de Ukrajnában a nemzeti kisebbségi oktatás krízise a 2017-ben elfogadott oktatási törvény elfogadásával kezdődött. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és főiskola folyamatosan keresi és kidolgozza az előremutató szakmai megoldásokat, de a válság feloldásához politikai akarat szükséges – mutatott rá Orosz Ildikó.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos ellátogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára január 19-én.
A miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos zártkörű megbeszélést folytatott a Rákóczi-főiskola vezetőségi tagjaival, Orosz Ildikó elnök asszonnyal, Csernicskó István rektorral, illetve a Barta Józseffel és Sin Józseffel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőségi tagjaival.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc látogatásuk során a főiskola és a KMKSZ vezetőitől arról tájékozódtak, hogy a kárpátaljai magyar közösség és a kárpátaljai magyar oktatás helyzete milyen.
Orosz Ildikó és Csernicskó István a főiskola helyzetéről, azokról a mindennapokról számoltak be, amelyek a jelenlegi ukrajnai háborús helyzetben befolyásolják életünket. Tájékoztatták továbbá Szili Katalint és Kalmár Ferencet arról, hogy a Rákóczi-főiskola fejlődik. A főiskola és a hozzátartozó intézmények – a Szakgimnázium, a Frangepán Katalin Gimnázium, az Egán Ede Szakképzési Centrum és a Tulipán Tanoda –is ellátják funkciójukat. A főiskola vezetői további terveket vázoltak fel, annak érdekében. hogy fenntartsák és működtessék a kárpátaljai magyar oktatási rendszert.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
Прибув до Києва, де візьму участь у міжнародному саміті з продовольчої безпеки та зустрінуся з Президентом @ZelenskyyUa. Основна увага – на наслідках військової агресії РФ для ? продовольчої безпеки та довгостроковій підтримці ?? з боку Швейцарії. https://t.co/gDvY63m7Pfpic.twitter.com/K1knMoufwe
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Muito bom estar de novo em #Kyiv, desta vez com o meu colega João Costa para reiterarmos o nosso apoio à reconstrução da Ucrânia. Very good to be back in #Kyiv, with my colleague Education Minister João Costa, to reiterate our support for Ukraine's reconstruction. 🇵🇹🤝🇺🇦 https://t.co/ebYTYSmN6B
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével. A találkozón megvitatták a kárpátaljai magyarság aktuális problémáit. A hírt a miniszterelnök-helyettes Facebook-oldalán olvashatjuk.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Online találkozóra került sor február 8-án a kárpátaljai magyarság képviselői és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának új vezetője között.
Orosz Ildikó, Brenzovics László és Csernicskó István részletesen tájékoztatta Kairat Abdrakhmanovot az ukrajnai nyelv- és oktatáspolitika hatásairól a kárpátaljai magyar közösség helyzetére. A tolmács nélkül zajlott, közvetlen hangulatú megbeszélésen a kárpátaljai magyar közösség képviselői egyebek mellett szót ejtettek az ukrajnai oktatási törvényekről, az államnyelvi törvényről és a decentralizációról, valamint beszámoltak arról, hogy az utóbbi években hogyan szűkülnek az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok jogai.
A Zoom felületen megtartott találkozón az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának munkatársaként részt vett továbbá Eleonora Lotti, Iryna Ulasiuk és Kateryna Haertel.
Az EBESZ 1993. január 1-jén hozta létre a nemzeti kisebbségi főbiztos tisztséget annak szolgálatára, hogy az etnikai, nemzetiségi és nyelvi konfliktusok a lehető legkorábbi szakaszban megelőzhetőek legyenek. E tisztség létrehozása elsősorban válasz a volt Jugoszlávia területén kialakult háborús helyzetre, mivel attól tartottak, hogy hasonló szituáció megismétlődhet Európa más pontjain is, különösen a demokratikus átmenetben levő országokban.
Az egykori kazah külügyminiszter, Kairat Abdrakhmanov 2020. december 4-én kezdte el a munkát az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosaként.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
