Örményország augusztus 1-jével felmondta a Jereván közelében lévő, legnagyobb nemzetközi repülőterére telepített orosz határőrökről szóló szerződést – jelentette be Nikol Pasinján miniszterelnök kedden.
Az örmény határőrség levélben értesítette orosz kollégáit arról, hogy az örmény határőrök saját maguk is képesek ellátni a szolgálatot a Zvartnoc repülőtéren – mondta sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője megerősítette az intézkedést. A kapcsolatok minden szinten folytatódnak – jelentette ki Peszkov, de nem tért ki a részletekre.
Egy kétoldalú megállapodás értelmében orosz katonák a Szovjetunió felbomlása óta állomásoznak a Jerevántól nyugatra fekvő Zvartnoc Nemzetközi Repülőtéren, felügyelve az Örményországban állomásozó orosz csapatok utánpótlását.
„Örményország kifejlesztette a saját biztonsági kapacitásait, és saját erőből tudja biztosítani a repülőteret” – jelentette ki a múlt héten Armen Grigorján, az örmény nemzetbiztonsági tanács titkára. A repülőtéren áthaladó orosz katonai szállítások is jelentősen csökkentek – tette hozzá.
Nikol Pasinján szerint a kérdés inkább technikai, mintsem politikai vagy geopolitikai jellegű.
Örményország és hagyományos szövetségese, Oroszország között mindazonáltal hűvösebbé vált a viszony.
Jereván kifogásolta, hogy Moszkva ígérete ellenére nem nyújtott segítséget, amikor az elmúlt években Azerbajdzsán területeket foglalt vissza az örmények lakta szakadár azerbajdzsáni beékelődésből, Hegyi-Karabahból, sőt az orosz békefenntartók jelenléte ellenére tavaly ősszel egynapos villámháborúval vissza tudta foglalni az enklávét.
Nikol Pasinján február elején az örmény közrádióban azt mondta: Örményország nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta.
Február végén pedig bejelentette, hogy Örményország felfüggeszti részvételét a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB).
„Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság” – mondta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a The Daily Telegraph című brit napilapnak adott interjújában. A kormányfő leszögezte, Jerevánnak át kell gondolnia a biztonsági kapcsolatait, ugyanis Moszkva több alkalommal cserben hagyta.
Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, és az ország katonai együttműködési projektjei nem irányulnak egyetlen ország ellen sem – közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a The Daily Telegraph című brit napilapban megjelent interjúban.
Pasinján nemrég arról beszélt az örmény közrádióban, hogy országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, és emiatt Jerevánnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával.
Azt is felvetette, hogy érdemes-e fenntartania tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében. A brit napilapnak adott interjúban Pasinján arra is kitért, hogy ő Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni offenzívájának kezdetétől fogva azt mondta, hogy nem állhat szövetségesként Moszkva mellett.
Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság – mondta az örmény kormányfő a napilapnak.
Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, és az ország katonai együttműködési projektjei nem irányulnak egyetlen ország ellen sem – közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a The Daily Telegraph című brit napilapban megjelent interjúban.
Pasinján nemrég arról beszélt az örmény közrádióban, hogy országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, és emiatt Jerevánnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával. Azt is felvetette, hogy érdemes-e fenntartania tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.
A brit napilapnak adott interjúban Pasinján arra is kitért, hogy ő Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni offenzívájának kezdetétől fogva azt mondta, hogy nem állhat szövetségesként Moszkva mellett.
„Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság” – mondta az örmény kormányfő a napilapnak.
Arról is beszélt, hogy Örményországnak nem áll szándékában fontolóra venni a NATO-tagságot.
Az örmény kormányfő azt is elmondta, hogy reméli, hogy a szomszédos Azerbajdzsán továbbra is elkötelezett tartós békeszerződés megkötése mellett az azeri elnöknek a határok kijelöléséről szóló kijelentései ellenére.
Örményország és Azerbajdzsán az elmúlt 30 évben két háborút vívott egymással a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabah feletti fennhatóságért.
Azerbajdzsán 2020-ban jelentős területeket szerzett meg, majd 2023. szeptember 19-én egynapos villámháborúban teljesen ellenőrzése alá vonta a területet, és megszüntette az önhatalmúlag kikiáltott „Hegyi-Karabahi Köztársaságot”, amelynek szinte teljes lakossága, százezer ember Örményországba menekült.
Az Azerbajdzsánnal kötendő hosszú távú békemegállapodás kilátásairól elmondta, hogy az egyezmény „alapvető elemeiben” már a tavalyi év végén megállapodtak, és akkor „úgy tűnt, hogy nagyon közel vagyunk a békeszerződés végleges szövegéhez”.
A nemrég ötödször is hatalmas többséggel újraválasztott Ilham Aliyev azeri elnök azonban a múlt héten kijelentette, hogy csapatai nem vonulnak vissza a határ menti területekről.
Örményország nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, emiatt Jereván kénytelen az Egyesült Államokkal és Franciaországgal szorosabbra fűzni a kapcsolatait – mondta Nikol Pasinján örmény kormányfő az örmény közrádióban pénteken.
„Világosan kell látnunk, hogy kivel tudunk ténylegesen fenntartani haditechnikai és katonai kapcsolatokat” – fogalmazott Pasinján, akit az örmény haderő reformjáról kérdeztek.
„Korábban ez a probléma egyszerű volt, mert nem is merült fel maga a kérdés sem: 95-97 százalékban az Oroszországi Föderációval ápoltunk védelmi kapcsolatokat. Most már ez nem lehetséges objektív és szubjektív okok miatt” – mondta az örmény kormányfő. Azt mondta, hogy Oroszország cserben hagyta Örményországot, amikor Azerbajdzsán tavaly szeptemberben villámháborúban visszafoglalta a hivatalosan hozzá tartozó, de örmény többségű, szakadár Hegyi-Karabahot, ahonnan a helyi örmények szinte kivétel nélkül elmenekültek az offenzívát követően.
Pasinján kitért arra is, hogy Örményországnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával. Felvetette, hogy érdemes-e fenntartani a tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.
Örményország, amely határos Georgiával, Azerbajdzsánnal, Iránnal és Törökországgal, egy nagy orosz katonai támaszpontnak is helyet ad második legnagyobb városában, Gyumriban, és más orosz katonai létesítmények is vannak a kaukázusi országban.
Korábban Azerbajdzsán azzal vádolta Franciaországot, hogy egy új háború magvait veti el azzal, hogy fegyverekkel látja el Örményországot. Az Egyesült Államok is jelezte, hogy szívesen erősítené a katonai kapcsolatokat Jerevánnal. Pasinján januárban együttműködési lehetőségekről tárgyalt Javier Colominával, a NATO-főtitkár kaukázusi és közép-ázsiai különmegbízottjával.
Oroszország álláspontja szerint a hegyi-karabahi örmény fegyveresek azért szenvedtek vereséget, mert az örmény kormányfő rosszul mérte fel országa helyzetét a térséget jellemző komplex rivalizálásban. Moszkva arra intette Jerevánt, hogy a Nyugat igyekszik éket verni Örményország és Oroszország közé.
A Dél-Kaukázus térségének biztonsági helyzetéről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Granadában Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel.
A két vezető az Európai Politikai Közösségez tartozó országok vezetőinek tanácskozásán vett részt, amelyhez számos két-, illetve többoldalú megbeszélés kapcsolódott.
Ez volt kettejük első személyes találkozója – emlékeztetett Zelenszkij az X közösségi oldalon. Hozzátette, hogy Ukrajna számára fontos a kaukázusi térség stabilitása, továbbá Kijev baráti viszonyt szeretne fenntartani a régió országaival.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beszámolt arról, hogy Zelenszkij nem sokkal korábban telefonon beszélt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel is, aki nem vett részt a granadai találkozón. Hozzátette: Kijevnek alapvető érdeke, hogy Oroszország befolyása korlátozottabbá váljon a térségben.
A hegyi-karabahi helyzet fontos téma volt a csütörtöki granadai csúcson. Az uniós vezetők jelentős része elítélte Azerbajdzsán katonai beavatkozását, és támogatásáról biztosította a menekülteket befogadó Örményországot. Különmegbeszélést folytatott Pasinjánnal Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Olaf Scholz német kancellár is.
Ezen a megbeszélésen jelen volt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniót megdöbbentette Azerbajdzsán döntése a fegyveres beavatkozásról, és az EU eltökélt abban, hogy segíti Örményországot a hadművelet következményeinek enyhítésében.
A megbeszélés után kiadott közös nyilatkozat szerint a résztvevők állást foglaltak Örményország függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartása mellett, és leszögezték, hogy a menekültek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor hazatérhessenek, és kultúrájukat megőrizve, szabadon élhessenek korábbi lakhelyükön, szükség esetén nemzetközi ellenőrzés alatt.
Aláhúzták annak fontosságát, hogy Örményország és Azerbajdzsán viszonyát normalizálják, továbbá felszólítottak a határok megnyitására nemcsak a két ország, hanem Örményország és Törökország között is.
Pasinján a megbeszélésen élesen bírálta, hogy Aliyev távolmaradt a granadai csúcstalálkozóról. Jelezte, hogy korábban arra számított, a spanyol városban megállapodásra jutnak Bakuval a feszültség enyhítéséről.
A többségében örmények lakta, szakadár Hegyi-Karabahban Azerbajdzsán a múlt hónapban hajtott végre hadműveletet, amelynek következtében a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó terület lakosságának jelentős része Örményországba menekült.
Megerősítette az örmény választási bizottság vasárnap az egy héttel korábbi országgyűlési választások eredményét; ezzel hivatalossá vált a Nikol Pasinján kormányfő vezette párt győzelme.
A Polgári Szerződés nevű párt a szavazatok 54 százalékát szerezte meg. A Robert Kocsarján korábbi államfő körül tömörülő ellenzéki szövetség 21 százalékot ért el. A 66 éves Kocsarján ennek ellenére fogadkozott, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a választás eredményét.
Tigran Mukucsján, az örmény választási bizottság elnöke fölszólította Kocsarjánt, hogy mutasson be „megalapozott bizonyítékokat”, amelyek alapján meg kívánja támadni az eredményt, mert az állítólagos szabálytalanságok puszta fölsorolása nem lesz elegendő. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői azt állapították meg, hogy az örmény országgyűlési választás demokratikus volt, jól szervezett, és megfelelt a nemzetközi előírásoknak.
A hivatalos végeredmény alapján Pasinján pártja 71 képviselői helyet szerzett az összesen 107 mandátumból.
Örményországban az után írtak ki előrehozott választásokat, hogy tavaly ősszel, szeptember 27. és november 9. között Azerbajdzsán katonai offenzívával jókora területeket foglalt el a vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban. A nagyjából 6500 halálos áldozattal járó, hathetes harcokat lezáró, Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodást Örményországban sokan kapitulációnak tartották, és tömegtüntetéseken követelték a kormány lemondását, mondván, a kormány „elárulta az örmény nemzeti ügyet”.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Tovább mélyítheti a belpolitikai válságot az előrehozott választás eredménye.Nikol Pasinján ügyvezető miniszterelnök hétfő hajnalban az előző napi örményországi választások győztesének hirdette pártját, fő riválisa, Robert Kocsarján volt államfő azonban az állítólagos csalások miatt nem ismerte el az előzetes eredményeket.
Az AFP francia hírügynökség szerint a szavazatok 62 százalékos feldolgozottsága alapján Pasinján pártja, a Polgári Szerződés 57,1 százalékot szerzett, míg a Kocsarján vezette szövetség, az Armenia mindössze 19,3 százalékot.
„Már láthatjuk, hogy meggyőző győzelmet arattunk a választáson, és meggyőző többségünk lesz a parlamentben” – jelentette ki Pasinján, és hétfő estére Jereván központjába hívta a támogatóit.
Amikor a kormányfő megérkezett pártja kampányközpontjába, a tömeg óriási tapsviharral fogadta, miközben azt skandálta, hogy „Győzelem!”.
Kocsarján már a szavazatszámlálás során tiltakozását fejezte ki az „előre eltervezett csalások” miatt, a gyanús esetek alapos kivizsgálását követelve. „Ezen kérdések teljes körű tisztázásáig a blokk nem ismeri el az eredményeket” – szögezte le.
319 bejelentés érkezett
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint 319 bejelentés érkezett szabálytalanságokról.
Több szakértő attól tart, hogy komoly tüntetések, akár zavargások is kirobbanhatnak, miután a meglehetősen kemény választási kampány tovább fokozta a megosztottságot az országban a tavaly őszi hegyi-karabahi konfliktust követő, egyébként is rendkívül feszült időszakban.
Az előrehozott választásokon nagyjából 2,6 millió szavazó adhatta le voksát több mint kétezer szavazóhelyiségben.
Fej-fej mellett voltak
Az utóbbi napokban a közvélemény-kutatások fej-fej mellé mérték a két nagyobb blokkot, a Gallup intézet pénteki felmérése azt mutatta, hogy Kocsarján szövetségére a lakosság 28,7 százaléka szavazna, Pasinján párjára pedig 25,2 százalékuk.
Hegyi-Karabah
A voksolást azért kellett kiírni, mert súlyos belpolitikai válsághoz vezetett az egykori szovjetköztársaságban, hogy a szomszédos Azerbajdzsán tavaly ősszel nagy területeket foglalt el a vitatott hovatartozású, addig nagyrészt örmény ellenőrzés alatt álló, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban.
A hat héten át tartó harcokban 6500-an haltak meg, s Örményországban tömegtüntetéseken követelték a kormány lemondását, azt skandálva, hogy a kormány „elárulta az örmény nemzeti ügyet”. Nikol Pasinján miniszterelnök végül, a feszültséget enyhítendő, lemondott, és új választásokat írtak ki.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Nikol Pasinján ügyvezető örmény miniszterelnök utasítást adott, hogy ajánlják fel Azerbajdzsánnak túszként a fiát, Asotot a Hegyi-Karabah területéért vívott tavalyi háborúban foglyul ejtett örmény katonák helyett.
„Utasítottam az illetékes szerveinket, hogy hivatalosan javasoljuk az azerbajdzsáni félnek, hogy a fiam kész túszként Bakuba menni a foglyaink helyett” – mondta a politikus az ország északnyugati részén fekvő Sirak tartomány egyik településén, ahol híveivel találkozott.
Egy nappal korábban Szerzs Szargszján, a köztársaság harmadik államfője bírálta Pasinjánt amiért azt mondta: a fogságban lévő örmény katonáknak még egy-két hónapot várniuk kellhet kiszabadulásukra. Szargszján erre reagálva kezdeményezte, hogy a kormányfő fiát cseréljék be az örmény hadifoglyokra.
Asot Pasinján a Facebook-oldalán azt írta, hogy készen áll ilyen cserére.
Az Azerbajdzsántól korábban egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben tavaly szeptember 27-én kiújultak a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel szerzi vissza a hivatalosan mindvégig azeri területnek számító Hegyi-Karabahot, és sikerült is jelentős területeket visszafoglalnia.
Az örmény miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök novemberben állapodott meg a szeptember végén kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról. Az egyezmény értelmében Jerevánnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, korábban megszállt járást, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók vették át a demarkációs vonal és a tűzszüneti vonal mentén.
Örményországban már hetekig tömegtüntetéseken követelték a hegyi-karabahi vereségért felelőssé tett Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását. A kormányfő újévi üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az embereknek meg kell barátkozniuk az új helyzettel, és óva intett a felfordulástól és pániktól országában, de a feszültség nem csillapodott.
Idén márciusban több száz ellenzéki tüntető vett körül kormányépületeket Jerevánban, hogy lemondásra kényszerítsék az örmény miniszterelnököt.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Nikol Pasinján vasárnap bejelentette: áprilisban lemond tisztségéről, szabaddá téve ezzel az utat az előrehozott választások előtt.
„Áprilisban le fogok mondani, nem azért hogy távozzak (a hatalomból), hanem, hogy előrehozott választásokat tarthassunk. A választásokig ügyvezető kormányfő leszek” – mondta Pasinján, Armavir nyugat-örményországi tartomány Aragac nevű településének lakosaival tartott fórumon.
Az Interfax orosz hírügynökség szerint Pasinján fogadkozott, hogy veresége esetén tiszteletben fogja tartani a voksolás eredményét. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem nyeri el a szavazópolgárok bizalmát, úgy át fogja adni a hatalmat a megválasztott politikai erőnek. Pasinján a belpolitikai válság ellenére továbbra is népszerű, különösen az ország vidéki térségeiben.
Az örmény törvények értelmében az előrehozott választás megrendezéséhez fel kell oszlatni a parlamentet, ehhez pedig a miniszterelnök lemondása kell.
A kormányfő március 18-án jelentette be az elnökkel és a három parlamenti frakció képviselővel tartott konzultációk után, hogy június 20-ra tűzik ki az előrehozott választások időpontját a belpolitikai válság rendezése érdekében. Az ellenzék azonban közölte, hogy ennek ellenére sem hagy fel a tiltakozó megmozdulásokkal. Szombaton és vasárnap is tüntetések voltak Jereván belvárosában Pasinján ellen.
Örményországot válságba sodorta az, hogy hadserege vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinjánnak nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel.
„Áprilisban le fogok mondani, nem azért hogy távozzak (a hatalomból), hanem, hogy előrehozott választásokat tarthassunk. A választásokig ügyvezető kormányfő leszek” – mondta Pasinján, Armavir nyugat-örményországi tartomány Aragac nevű településének lakosaival tartott fórumon.
Az Interfax orosz hírügynökség szerint Pasinján fogadkozott, hogy veresége esetén tiszteletben fogja tartani a voksolás eredményét. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem nyeri el a szavazópolgárok bizalmát, úgy át fogja adni a hatalmat a megválasztott politikai erőnek. Pasinján a belpolitikai válság ellenére továbbra is népszerű, különösen az ország vidéki térségeiben.
Az örmény törvények értelmében az előrehozott választás megrendezéséhez fel kell oszlatni a parlamentet, ehhez pedig a miniszterelnök lemondása kell.
A kormányfő március 18-án jelentette be az elnökkel és a három parlamenti frakció képviselővel tartott konzultációk után, hogy június 20-ra tűzik ki az előrehozott választások időpontját a belpolitikai válság rendezése érdekében. Az ellenzék azonban közölte, hogy ennek ellenére sem hagy fel a tiltakozó megmozdulásokkal. Szombaton és vasárnap is tüntetések voltak Jereván belvárosában Pasinján ellen.
Örményországot válságba sodorta az, hogy hadserege vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinjánnak nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalt telefonon az elmúlt két nap során Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A moszkvai tájékoztatás szerint az 2020. november 9-i és a 2021. január 11-i háromoldalú nyilatkozat nyomán létrejött fegyvernyugvási megállapodással kapcsolatban mind az azeri, mind az örmény vezető nagyra értékelte a Hegyi-Karabahba vezényelt orosz csapatok hatékonyságát. A megbeszéléseken ugyancsak szó esett a dél-kaukázusi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az ezzel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport tevékenységéről.
Putyin emellett a kétoldalú együttműködés kérdéseit is megvitatta külön-külön a tárgyalópartnereivel.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben idén szeptember 27-én azeri offenzíva indult. Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett és másnap 0 órától életbe lépett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. Január 11-én a felek újabb közös közleményt fogadtak el, ezúttal elsősorban a közlekedés fejlesztéséről.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
