Magyarország levelet küldött az Európai Unió tagállamainak, amelyben azt írták, továbbra sem teljesültek azok a követelések, amelyeket az ukrajnai magyar kisebbség helyzetével összefüggésben fogalmaztak meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a január végi kárpátaljai látogatásán hangsúlyozta: „Nem új jogokat kérünk a kárpátaljai magyarságnak, hanem azokat a jogokat adják vissza, amelyek 2015 előtt már megvoltak”. A külügyminiszter azóta közölte, az ukránoktól kaptak egy válaszdokumentumot ez ügyben, de abban semmiféle előrelépést nem látnak.
Vélhetően ennek tudható be, hogy a magyar kormány most az uniós tagállamoknak is küldött egy levelet, amelyben erről írnak. A dokumentumot az ukrán Radio Szvoboda szerezte meg. Mint írták: a levélben a magyar fél hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az egyik legfontosabb prioritása Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak, és ennek jegyében követelték vissza a 2015 előtti jogokat.
A Radio Szvoboda szerint azt is hangsúlyozták, hogy a kormány legfőképp a magyar nyelv szabad használatát Ukrajnában garantáló jogok visszaállítását követeli, valamint a politikai képviselethez való jog visszaállítását regionális és országos szinten. A dokumentum szerint jelenleg húszezer diák tanul az ukrán iskolákban magyar tanítási nyelvű oktatás mellett, de azt is hozzátették, a magyarok oktatásában – az „előzetes ígéretek ellenére” – nem vették figyelembe a magyar közösség képviselőinek javaslatait, például a tantárgyak meghatározásával kapcsolatban sem.
A levélben szóvá tették azt is, hogy az ukrajnai közigazgatási körzetek átalakítása után megváltozott a régió lakosságának aránya. „A kötelező 10 százalékos arány, amelyet a nemzeti kisebbségeknek el kell érniük a helyi lakosságon belül ahhoz, hogy nyelvi jogokat igényelhessenek, a nemzeti kisebbségek esetében nem indokolt” – írták. Továbbá azt is sérelmezték, hogy a magyar közösségnek nincs saját nemzeti kisebbségi képviselője az ukrán parlamentben.
„Magyarország azt kéri, hogy a magyar közösség kapja meg a politikai képviselethez való jogot, és ezzel összefüggésben, a korábbiakhoz hasonlóan, engedélyezzék a választási kampányokon, népszavazásokon és általában a közéletben a nemzeti nyelv használatának jogát” – szögezték le a levélben. A Radio Szvoboda megkérdezte az ukrán kormányzatot a levélről, de ők nem kívánták kommentálni azt.
Mindez szóba kerülhet Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (videókapcsolaton keresztül történő) találkozóján is, amelyre néhány nap múlva ismét sor kerülhet.
Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.
Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.
„A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Iohannis jó egészséget és békét kívánt a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában élő magyar polgártársainak.
A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszerelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.
„Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel” – hangoztatta Ciolacu.
Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni etnikai hovatartozástól függetlenül.
Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának! – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.
A Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (Federal Union of European Nationalities, FUEN) állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Felidézi, az ukrán parlament, s Legfelsőbb Tanács 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, melyet az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek is élesen bíráltak.
A FUEN szerint a nyilvános nyelvhasználat joga is tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott.
Az egyéb korlátozó rendelkezések között említi, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.
Vincze Loránt rámutat, Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem „valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit”.
„Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani” – szögezi le összegzésképpen a FUEN elnöke az MTI-nek.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1699542480 [modified] => 1699542055 ) [title] => FUEN: Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94822&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 94822 [uk] => 94834 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 94823 [image] => Array ( [id] => 94823 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp [original_lng] => 70192 [original_w] => 1740 [original_h] => 1160 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-1024x683.webp [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2-1536x1024.webp [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp [width] => 1740 [height] => 1160 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/vince-lorant-2.webp [width] => 1740 [height] => 1160 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1699543690:2 [_thumbnail_id] => 94823 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 1103 [translation_required_done] => 1 [_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
A lengyelországi Krakkóban az ukrán ombudsman hivatalának szervezésében az Európai Unió és az Európa Tanács finanszírozásával tartották meg az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelméről, jogi helyzetének javításáról és az európai standardokkal összhangba hozásáról szóló fórumot, melyen a kárpátaljai magyarságot többek között Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának az elnöke képviselte.
A krakkói Premier Hotelben megtartott fórum munkájába sokan részt vettek, többek között Macsej Jancsak, az Európa Tanács ukrajnai irodájának vezetője, Dmitro Lubinec, Ukrajna Legfelső Tanácsának emberjogi biztosa, Olekszandr Ilykov, az európai és euroatlanti integrációt koordináló ukrán kormányhivatal vezérigazgatója, valamint Asot Avaneszjan, az Ukrajnai Nemzetiségi Közösségek Tanácsának elnöke, továbbá az Ukrajnában élő nemzeti közösségek szervezeteinek vezetői kaptak még meghívást.
Kárpátalját Orosz Ildikó mellett Ljah Sándor, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője képviselte, továbbá Zubánics László, az UMDSZ elnöke és Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője. Orosz Ildikó megjegyezte, hogy a kárpátaljai magyarok képviseletében megszólalók között egy új szereplőt is megismerhettek, Vaskeba Boriszt, aki a Kárpátaljai Magyarok Jótékonysági Alapítvány képviseletében volt jelen.
Orosz Ildikó elmondta, hogy a kisebbségek képviselői közül az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kritikát csak ő, illetve Aurica Bojescu, az ukrajnai román pedagógusok szövetségének az elnöke fogalmazott meg. Továbbá Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt a kérdés európai uniós megközelítéséről. Orosz Ildikó prezentációjában ismertette, hogy milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek 1991‒2017 között, valamint azokból mára milyen jogok maradtak meg. Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij államelnök beregszászi látogatásakor azt ígérte, hogy Ukrajna hajlandó minden olyan jogot megadni a kárpátaljai magyaroknak, amilyenekkel rendelkeznek a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek – „tehát tükörtörvényekben is lehet gondolkodni”. Végül azt is vázolta oktatáspolitikusunk, hogy milyen jogokat biztosítanak Magyarországon a nemzeti kisebbségek számára.
„Érdekes volt Dmitro Lubinec emberjogi ombudsman reakciója, aki elmondta, hogy Ukrajnában kisebbségi kérdésekben nem lehet probléma, mert a nemzeti kisebbségek hozzá még egyetlen kérdésben sem fordultak, közöttük a magyarok sem. Valamint alapvetően másként közelítette meg a szinkrontörvények lehetőségét is, mert a két országban működő magyar, illetve ukrán iskolák számát kezdte egymással szembeállítani, nem a jogszabályok biztosította lehetőségeket hasonlította össze” – mondta el Orosz Ildikó, aki emlékeztette az ukrán ombudsmant és a fórum résztvevőit arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok nem menekültek vagyunk, hanem Ukrajna adófizető állampolgárai, az anyanyelvi oktatás lehetőségét pedig biztosítania kell a számunkra az ukrán államnak, akárcsak nemzeti szimbólumaink használatának jogát, hisz ezek az Európai Unióban elfogadott normák.
Orosz Ildikó a krakkói fórumot értékelve hangsúlyozta: „Remélem, a fórum egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy az álláspontok is közeledjenek az európai állásponthoz. Örülök, hogy elmondhattam a véleményemet, ugyanakkor sajnálom, hogy a kárpátaljai magyar közösséget legitimen képviselő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem vehetett részt ezen a fórumon. Bízom abban, hogy meghallgatják és figyelembe is veszik azokat az észrevételeket, amelyeket mi tettünk. Hasonló volt az álláspontja Aurica Bojescunak is, aki az ukrajnai román pedagógusok szövetségét is képviselte, bár ő nem kapott lehetőséget előadás megtartására, de a blokkok után többször is felszólalt és megerősítette a mi álláspontunkat. Elmondta, hogy ők sem kérnek többet, csak szeretnék visszakapni azokat a jogokat, amelyekkel 2017 előtt rendelkezett az Ukrajnában élő román közösség” – összegezte Orosz Ildikó.
Vélemény a 2023. 08. 23-án az Ukrán Legfelső Tanács által első olvasatban elfogadott „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény módosításairól” című törvénytervezetről (a törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó okmányok elérhetőek: https://itd.rada.gov.ua/billInfo/Bills/Card/42516 )
A törvénykezdeményezők szerint a módosító tervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmében megvalósuló törvényi szabályozás tökéletesítése az Emberi Jogok Európai Egyezményének, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménynek, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, valamint a Velencei Bizottság vonatkozó javaslatainak megfelelően. Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi Ukrajna számára az Európai Bizottságnak a teljes értékű európai uniós tagság elérésével kapcsolatos vonatkozó ajánlásának végrehajtását is.
A Törvénytervezet számos ponton javasol módosításokat, melyek jogi szempontból sok esetben visszalépésként értelmezhetők, de semmiképp nem jelentenek megoldást a kisebbségek helyzetére.
Az egyik ilyen módosítással a törvényalkotó gyakorlatilag minden magát nem ukrán nemzetiségűnek valló állampolgárok csoportját a nemzeti kisebbség (közösség) jogállásába helyezné. A magyar közösség szempontjából e módosítás azért tekintendő hátrányt okozónak, mert jogállás tekintetében a valójában őshonos magyar kisebbséget egy szintre helyezi még legalább 100 más nemzetiség, többnyire nagyvárosi diaszpóra kisebbségével, ami jelentősen megnehezíti a gyakorlati jogvédelmet, jogérvényesítést.
Egy másik módosítás szerint „A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai a törvénynek megfelelően korlátozhatók az állambiztonság, területi egység és társadalmi rend érdekében, zavargások és bűncselekmények megelőzésére, a lakosság egészségének megóvására, más személyek jogainak és szabadságainak védelmére, amennyiben az ilyen korlátozások szükségszerűek a demokratikus társadalomban.”
E javaslat a kisebbségekre nézve diszkriminatív, teljes ellentmondásban van a kisebbségek tényleges jogegyenlőségét célul kitűző kinyilatkoztatással, és számos kérdést vet fel. A kezdeményezők szerint a kisebbségekhez tartozó személyekre az állam úgy tekint, mint a társadalmi rendet és az állam területi egységét veszélyeztetőkre? E személyek nem rendelkeznek a többséggel legalább formálisan egyenlő jogokkal? Hogyan szándékozik az állam azonosítani e jogkorlátozás alá eső személyeket?
A „Jog a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvének használatára” című részhez is számos módosítást indítványoznak a tervezet kezdeményezői, melyek ismételten ráerősítenek a kisebbségi nyelvek használatának az államnyelvtörvényben és a médiatörvényben előírt korlátozásaira, melyekkel kapcsolatosan a Velencei Bizottság CDL-AD(2023)021. sz. Véleménye több bekezdésében fogalmazott meg kritikát.
A nyomtatott kiadói termékek kisebbségi nyelveken való kiadása-terjesztése terén meglévő korlátozásokban sem történik érdemi változás. Tehát ez esetben is ismételten törvényi megerősítésre kerül a már korábbi jogszabályokban is előírt diszkriminatív állapot.
Véleményünk szerint a tervezett módosítások elfogadás esetén továbbra is fennmarad az az alkotmánysértő helyzet, hogy nem törvényben, hanem alacsonyabb rendű jogszabályban kerülnek szabályozásra a nyelvhasználati szabályok. És az ukrán jogrend számára továbbra is értelmezés nélkül maradnak az olyan alapvető fogalmak-kritériumok, mint a „kisebbségek által hagyományosan lakott település”, „kisebbségek által jelentős számban lakott település”, „a kisebbség kérésére”, „reális igény”.
A Kisebbségi törvény 5., „Az oktatáshoz való jog” című cikkét a törvénykezdeményező a következő előírást tartalmazó új résszel szándékozik kiegészíteni: „Az állam Ukrajna Miniszteri Kabinetje által megállapított rendben garantálja az ingyenes tankönyvellátást (az elektronikusokat is) a teljes általános középiskolai oktatásban részesülő nemzeti kisebbségekhez tartozók részére.”
A diszkrimináció tilalma elvének fényében e javaslat értelmezhetetlen, hiszen az ukrán jogrendben, a 2017. évi Oktatásról szóló törvény 4. cikk 3. része 2. bekezdése szerint, az állam minden teljes általános középfokú oktatásban részesülő számára biztosítja az ingyenes tankönyvellátást. Ezért e javaslat számos kérdést vet fel. Többek között: e rendelkezés nélkül e személyek nem lennének jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra? Hogyan szándékoznak azonosítani e személyeket? Miért nem a kisebbségi nyelvű oktatásban részesülők a kedvezményezettek, illetve a kisebbségek nyelvein kiadott tankönyvek ingyenesek? Jogosultak-e az ingyenes tankönyvre a magán tanintézményekben oktatásban részesülők?
Összegezve a fentebbieket megállapíthatjuk, hogy a Törvénytervezet nem éri el a kezdeményezők által az indoklásban kitűzött célt, történetesen egyáltalán nem tökéletesíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szabadságai és jogai megvalósulásának törvényi szabályozását.
Véleményünk szerint ez egy sikertelen jogalkotói próbálkozás az európai uniós tagság elérése egyik feltétele teljesítésére, amely arról tanúskodik, hogy a kijevi vezetés a nemzeti kisebbségeket illetően továbbra is ragaszkodik az Oktatási és médiatörvényekben, valamint az Államnyelvtörvényben lefektetett, az Alkotmány szövegét és szellemiségét, valamint számos nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségét figyelmen kívül hagyó politikája folytatásához.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Miután a román parlament mindkét háza elfogadta az új román közoktatási és felsőoktatási törvényeket, Klaus Iohannis román államfő július 4-én is kihirdette. A törvény újdonsága, hogy megalkotása során figyelembe vették a magyar kisebbség képviselőinek javaslatait is.
Az új törvény értelmében például a következő tanévtől a románt mint államnyelvet a magyar nyelvű osztályokban az idegen nyelv oktatásának módszertana szerint oktatják majd. A szakminisztériumnak egy külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák a román nyelvet. Az országos program magába foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, valamint román nyelvű táborok, cserediákprogramok megszervezését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakpolitikusai szerint a törvényalkotók belátták, hogy a kisebbségi nyelvű oktatási rendszer többletköltségekkel jár, ezért a hatékony működéshez többletforrásokat biztosítanak.
Az új közoktatást szabályozó törvény értelmében a román nyelv oktatását már az óvodában különóraként fogja finanszírozni a szakminisztérium, Romániában az elemi iskolákban dolgozó tanítók esetében ez eddig is így volt. A szórványiskolák működését is garantálja a törvény, hisz előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást.
A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó, kisebbségekhez tartozó fiatalok érdekeit is figyelembe vették a törvényalkotók. A diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemekre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok képeznek kivételt. Azokon a szakokon, ahol nincs a kisebbségek nyelvén egyetemi képzés (például nincs magyar nyelvű állatorvosképzés a román felsőoktatásban), külön kvótát kapnak a kisebbségi hallgatók.
„Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik azokat – mondta Klaus Iohannis román államfő az említett törvények ünnepélyes aláírása és kihirdetése után.
Úgy tűnik, Szerbia után Romániában is megnyugtató módon rendezték a kisebbségi nyelvű oktatás helyzetét. A térségben Ukrajna maradt az elrettentő példa. Ideje lenne elgondolkodni háborúban álló országunk törvényhozóinak a sok hazai és nemzetközi konfliktust eredményező ukrán oktatási törvény módosításán. Mert egy civilizált országban a kötelezettségek mellett a jogok is egyformán megilletnek minden állampolgárt, nemzetiségétől függetlenül.
[type] => post [excerpt] => Miután a román parlament mindkét háza elfogadta az új román közoktatási és felsőoktatási törvényeket, Klaus Iohannis román államfő július 4-én is kihirdette. A törvény újdonsága, hogy megalkotása során figyelembe vették a magyar kisebbség képvisel... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1690305720 [modified] => 1690304328 ) [title] => Románia példaértékű oktatási törvényt fogadott el [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=85604&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 85604 [uk] => 85671 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 85605 [image] => Array ( [id] => 85605 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair.jpg [original_lng] => 61578 [original_w] => 780 [original_h] => 438 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair-300x168.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair-768x431.jpg [width] => 768 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair.jpg [width] => 780 [height] => 438 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair.jpg [width] => 780 [height] => 438 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair.jpg [width] => 780 [height] => 438 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/b-iohannisalair.jpg [width] => 780 [height] => 438 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1690362115:2 [_thumbnail_id] => 85605 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 3003 [_hipstart_feed_include] => 1 [translation_required_done] => 1 [_oembed_601c582045c6975a1319b6395f2caafe] =>
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Ukrajnában minden nemzeti kisebbség jogai teljes mértékben biztosítottak, de az országban nincs szervezett orosz nemzeti kisebbség, ezért Ukrajna nem köteles reagálni a Velencei Bizottság nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényével kapcsolatos ajánlásaira – jelentette ki hétfőn Olha Sztefanisina, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott nagyinterjújában.
Felvezetésként a kiadvány emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság a közelmúltban tette közzé a következtetéseit Ukrajna nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényével kapcsolatban. Ukrajnának a testület elsősorban azt javasolta, hogy az Oroszország ellen vívott háború befejezése után újítsa meg az orosz nyelv „kiváltságos státuszát”. Emellett azt is megjegyezte, hogy az orosz nyelv állítólag nagyobb védelemre szorul, mint a román, magyar vagy lengyel.
Sztefanisina elmondta, hogy a Velencei Bizottság következtetése ajánlásokat tartalmaznak. Vagyis ezekre Ukrajna nem köteles reagálni vagy lépéseket velük kapcsolatban – tette hozzá. Egyúttal úgy vélte, Ukrajna az ilyen következtetéseket a Velencei Bizottság nagy tekintélyvesztésének tekinti. Megjegyezte, hogy az ukrán fél számos alkalommal tartott telefonos konzultációt ebben a kérdésben a Velencei Bizottság szakértőivel.
Ukrajna számos fenntartásának adott hangot, és elmagyarázta az összefüggéseket. A Velencei Bizottság következtetéseiben azonban végül megjelent egy ilyen ajánlás. Sztefanisina jelezte, hogy Ukrajna bizonyos jogi árnyalatok tekintetében nem tartja lehetségesnek ilyen vitát. Szerinte ugyanis minden nemzeti kisebbség jogai teljes mértékben biztosítottak az országban.
A miniszterelnök-helyettes emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs szervezett orosz nemzeti kisebbség, ellentétben például a románnal. „És az Orosz Föderáció, és nem csak Ukrajnával összefüggésben, soha nem védte az orosz kisebbségek jogait. Mindig is „orosz nyelvű lakosságról” beszéltek, amelyet „védeni kell”. És valójában a Velencei Bizottság ugyanebből az orosz narratívából indult ki” – mutatott rá.
Sztefanisina megjegyezte, hogy Velencei Bizottság ilyen ajánlásai – kellemetlen történet. Mert van egy bizonyos mozzanat, hogy az Alkotmány előírja az orosz és más nyelvek szabad fejlődésének biztosítását. „A mi Alkotmányunkat 1996-ban fogadták el ezzel a szöveggel, amikor még memorandumok, szerződések és a Független Államok Közössége (FÁK) is létezett, hat évvel a Szovjetunió összeomlása után, ahol az orosz volt az államnyelv (valójában a Szovjetunió népeinek érintkezési nyelve – vb.). Ez a valóság, a háború körülményei között nem változtathatjuk meg az Alkotmányt és így tovább. Mindezt elmagyaráztuk. Nyilvánvalóan ezt az összefüggést figyelembe kellett volna venni” – hangsúlyozta.
A Velencei Bizottság 2023. június 13-án tette közzé a következtetéseit a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényről, amelyekben számos törvényi rendelkezés felülvizsgálatát javasolta. Különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára és a könyvkiadásra, a nemzeti kisebbségek nyelvén való rendezvények lebonyolításának jogára, azok ukrán fordításának kötelezettsége nélkül stb.
Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának mentén rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián szerdán.
Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.
„Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban” – tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
„Fontos hangsúlyoznunk, hogy Oroszország háborúját elítéljük. Elítéljük azt is, hogy a kisebbségi kérdésre hivatkozva zajlik az agresszió, ami rendkívül megnehezíti a nemzeti kisebbségi ügyek képviseletét. Ukrajna mellett állunk, de a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák” – fogalmazott.
„A nemzetközi közösségben megérett az elhatározás a kisebbségi jogok védelmére” – húzta alá Németh Zsolt, aki reményét fejezte ki, hogy a Velencei Bizottság és ezzel együtt a nemzetközi közösség véleményét Ukrajnában is meghallják. Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője hangsúlyozta, a Velencei Bizottság kimondta: baj van a kisebbségi jogok védelme területén Ukrajnában.
Kiemelte: évek óta folyamatos a kisebbségi jogok szűkítése Ukrajnában, a Velencei Bizottság véleménye nyomán és az Európai Bizottság nyomása által a remények szerint Kijev is hajlandó lesz módosítani a kisebbségi törvény azon pontjain, melyek „radikális jogfosztást jelentenek” a korábbi, 1992-es szabályozáshoz képest.
A Velencei Bizottság szerint aránytalan, ahogyan az ukrán nyelvet rá akarják erőltetni a kisebbségekre, különösen negatív hatást váltva ki az oktatás területén. Az EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy a szakértők hangsúlyozták: javítani kell a médiát érintő pontokon is, ugyanis – mint mondta – a törvény bevezetése egyértelmű diszkriminációt eredményezne és nehézséget gördítene az információhoz való hozzájutás elé.
„Azzal, hogy 2024. szeptember 1-jéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lélegzetvételhez jut a kárpátaljai magyar közösség, ugyanis nem kell azonnal áttérni a kétnyelvű oktatásra. Az intézkedés ugyanakkor csak elodázza a problémát, melyet a remények szerint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése után sikerül megoldani” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb problémát az ukrajnai háború mellett az jelenti, hogy Ukrajnában olyan törvényeket fogadtak el az elmúlt időszakban, amelyek jelentős mértékben korlátozták a kárpátaljai magyarság és Ukrajna más kisebbségeinek jogait.
Szavai szerint kettős nyomás alatt van a kárpátaljai magyarság, részben a háborús viszonyok, részben pedig a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán intézkedések miatt. Ukrajnának vissza kell térnie azokhoz az európai normákhoz, melyek korábban Ukrajnában a jogi gyakorlat részét képezték – húzta alá.
Kiemelte: a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségi oktatási törvény olyan helyzetet teremtene, hogy annak 2024 szeptemberéig való elhalasztásának hiányában „lényegében megszűnt volna a magyar nyelvű oktatás”. Mindez káoszt és visszaesést okozott volna a magyar oktatásban, ami elfogadhatatlan – jelentette ki.
„Reméljük, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló időszak elegendő lesz olyan kompromisszum kialakítására az ukrán kormányzati szervekkel, amely kielégíti a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit” – tette hozzá Brenzovics László.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi b... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1687365300 [modified] => 1687433717 ) [title] => Az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak konferenciát Strasbourgban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=82310&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 82310 [uk] => 82329 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 82311 [image] => Array ( [id] => 82311 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg [original_lng] => 244318 [original_w] => 1610 [original_h] => 838 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-300x156.jpg [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-768x400.jpg [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-1024x533.jpg [width] => 1024 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-1536x799.jpg [width] => 1536 [height] => 799 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg [width] => 1610 [height] => 838 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg [width] => 1610 [height] => 838 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1687422918:5 [_thumbnail_id] => 82311 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1320 [translation_required_done] => 1 [_wp_old_date] => 2023-06-22 [_red_post] => 1 [_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Németh Zsolt, az Európa Tanács magyar delegációja elnökének kezdeményezésére ma kerül megrendezésre Strasbourgban az ET-ben a Kisebbségi jogok Ukrajnában a nemrég elfogadott ukrán kisebbségi törvény fényében című rendezvény, amelyen a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösség képviselői vázolják a nemzeti kisebbségek jelenlegi helyzetét Ukrajnában. A kárpátaljai magyarságot dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrajnai román közösséget Aurica Bojescu, az Ukrajnai Román Közösség ügyvezetője képviseli – olvasható Bocskor Andrea EP-képviselő Facebook-oldalán.
A rendezvényen az ukrajnai kisebbségi jogok megvitatása mellett bemutatásra kerül a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet is. A kötet nagy segítséget nyújt a kárpátaljai magyar közösség múltjának megismeréséhez és a jelenben folytatott kisebbségi jogaik mellett kiállás megértéséhez is! – olvasható a közleményben.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye
A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondja: az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. Továbbá: nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. Ezen kívül a szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését, aránytalannak ítélik meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását és bár legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, de kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni.
A Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992. évi Kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, melyeket az új 2022-es törvény már nem garantál, mint pl. a kulturális autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon jogára, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket.
„A vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel ismét elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbítva az átmeneti időszakot. Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni. Bízom benne, hogy Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait, és a korábbi 2017-es és 2019-es kritikai megjegyzéseket is orvosolják” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
Strasbourg, 2023. június 15.
[type] => post [excerpt] => Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbsé... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1686852480 [modified] => 1686868087 ) [title] => A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény nem teljesen felel meg az európai és a nemzetközi standardoknak [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81777&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 81777 [uk] => 81847 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 59333 [image] => Array ( [id] => 59333 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg [original_lng] => 74199 [original_w] => 994 [original_h] => 570 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-300x172.jpg [width] => 300 [height] => 172 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-768x440.jpg [width] => 768 [height] => 440 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg [width] => 994 [height] => 570 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg [width] => 994 [height] => 570 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg [width] => 994 [height] => 570 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg [width] => 994 [height] => 570 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1686897973:8 [_thumbnail_id] => 59333 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2062 [_hipstart_feed_include] => 1 [translation_required_done] => 1 [_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
