Jens Stoltenberg NATO-főtitkár meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a szövetség július 11–12-i vilniusi csúcstalálkozójára.
Stoltenberg ezt február 24-én mondta el az észtországi Tallinnban tartott sajtótájékoztatón.
„Meghívtam Zelenszkij elnököt, hogy vegyen részt a NATO júliusi csúcstalálkozóján. Nagyon remélem, hogy személyesen is ott lehet, de ez természetesen a helyzettől függ” – közölte.
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
January yielded many positive results in our work with partners. Despite numerous challenges and obstacles, Ukraine was able to maintain international attention on our fight for independence and strengthen our country's resilience.
A NATO bejelentette, hogy következő csúcstalálkozóját a litvániai Vilniusban tartja 2023. július 11–12-én.
A hidegháború óta a legösszetettebb és legkiszámíthatatlanabb biztonsági környezettel állunk szemben. A vilniusi találkozó lehetőséget nyújt a szövetséges állam- és kormányfők számára, hogy megállapodjanak az elrettentés és a védelem megerősítésére irányuló további lépésekről, és felülvizsgálják a védelmi kiadások jelentős növelését, valamint hogy folytassák az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat. A fokozódó stratégiai verseny korában az Európa és Észak-Amerika közötti transzatlanti kötelék a NATO-ban továbbra is alapvető fontosságú az egymilliárd polgárunk biztonsága szempontjából – áll Jens Stoltenberg főtitkár közleményében.
Polska wyśle na Litwę kontyngent Wojsk Specjalnych do ochrony Szczytu NATO.
Decyzja uzgodniona przez Prezydenta @AndrzejDuda, Premiera oraz Szefa MON jest też efektem uzgodnień prezydentów Polski i Litwy dotyczących szerszej współpracy wojskowej - Szef BBN @JacekSiewierapic.twitter.com/xtrSPl9gFS
Lezajlott a NATO madridi csúcstalálkozója. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagjai döntöttek a szövetség új stratégiai koncepciójáról és az általános katonai stratégiáról is.
Döntöttek a NATO új stratégiai koncepciójáról a szövetség madridi csúcstalálkozóján. A tagállamok azt határozták, a megerősített elrettentés és védelem lesz a középpontban – számolt be Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa az Infostartnak.
A tudományos munkatárs szerint az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének a mostani csúcstalálkozó a hidegháború óta a legfontosabb megbeszélése volt, mivel Európába visszatért a háború, amire a stratégiai koncepció és az általános katonai stratégia átgondolásával kell reagálni.
Szerinte a szövetség számára a legnagyobb kihívás az Oroszország jelentette katonai fenyegetés, mivel ez a legintenzívebb fenyegetés jelenleg. De fontos még Kína szerepe, hisz attól lehetett tartani, hogy Amerika és Kína nagyhatalmi versengése erős nyomot hagy a a NATO stratégiai koncepcióján.
Csiki Varga Tamás kiemelte, a NATO azt tűzte ki célul, hogy stratégiai partnerséget köt Kínával. A nem katonai fenyegetések közül pedig az Európától délre fekvő térség instabilitása kapott nagyobb figyelmet.
A kutatóintézet munkatársa végezetül arról is beszélt, hogy a 22 állam létrehozott egy egymilliárd euró értékű kockázati tőkealapot, melynek célja, hogy a NATO a kettős felhasználású vagy tisztán katonai technológiákat a legjobb mértékben tudja hasznosítani, illetve maga is fejleszteni.
A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Madridban, a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.
„Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte Jens Stoltenberg.
Záró sajtótájékoztatóján a főtitkár ismét sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
Mint mondta, a szövetségesek foglalkoztak azzal is, hogy miként enyhítsék az élelmiszerválságot, hogyan juttassák ki a gabonát Ukrajna területéről földi és vízi úton.
A csúcsértekezlet csütörtöki ülésnapjáról elmondta: áttekintették a terrorizmus elleni harcban elért eredményeket, és megerősítették elkötelezettségüket e küzdelem folytatásához.
„Iraki missziónk segít elkerülni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy döntöttek Mauritánia támogatásáról is határbiztonságának fokozása, valamint az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelme érdekében. Emellett határoztak Tunézia és Jordánia segítéséről is.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: Finnország és Svédország jövő kedden írja alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét Brüsszelben.
A házigazda Spanyolország miniszterelnöke a szövetség egységének és összetartásának üzenetét nevezte a legfontosabbnak a madridi csúcstalálkozó eredményei közül . „Megmutattuk az európai és a transzatlanti kötelék erejét, valamint minden meghozott döntésünk a béke és életformánk megőrzésére irányul” – jelentette ki Pedro Sánchez.
A kormányfő bejelentette: a dél-európai ország fokozatosan fogja növelni védelmi kiadásait, és 2029-re teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékét fordítsák erre a célra.
Joe Biden amerikai elnök értékelésében történelminek nevezte a madridi csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben.
Bejelentette egy mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását Kijev számára, hangsúlyozva, hogy készek annyi ideig támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges.
„A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével” – fogalmazott a Egyesült Államok elnöke, és Oroszországot tette felelőssé a világban kialakuló élelmiszerválságért.
Pozitívan értékelte a NATO új, tíz évre szóló stratégiai koncepcióját elfogadó csúcstalálkozót Franciaország elnöke is, kiemelve, hogy két, eddig semleges ország NATO-tagságáról döntöttek, amely „a lehetséges legvilágosabb stratégiai üzenet Oroszországgal szemben”.
Emmanuel Macron hangsúlyozta: amint a helyzet indokolja és lehetővé teszi a visszatérést a párbeszédhez, kész ismét egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel Franciaország felelőssége, hogy együttműködjön a sürgős humanitárius kérdésekben.
A francia államfő további katonai támogatást is bejelentett Ukrajna számára: hamarosan újabb hat Caesar önjáró löveget küldenek, ezzel 18-ra emelve számukat.
Olaf Scholz német kancellár arról beszélt a tanácskozás befejezését követően, hogy Moszkva fenyegetést jelent a nemzetközi rendre, de a NATO megfelelően reagált a megváltozott politikai helyzetre.
Mint mondta, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséhez Németország 15 ezer katonával és 60 légi járművel járul hozzá, emellett létrehoznak Rostockban egy parancsnokságot a Balti-tenger védelmére.
Kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin állítását, miszerint a NATO birodalmi politikát folytatna. A NATO egy védelmi szövetség nem jelent fenyegetést senki számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy épp az orosz elnök az, aki birodalmi politikát folytat szomszédaival szemben.
Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a nyugati országoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és a demokráciák győzzenek az értékekről szóló globális vitában.
Ha ezt nem sikerül elérni, az orosz elnök abban a helyzetben lesz, hogy további agressziós cselekményeket kövessen a volt Szovjetunió egykori tagjai ellen – mutatott rá.
Mint mondta, nem minden ország tekinti az orosz inváziót Vlagyimir Putyin felelősségének, ezért le kell bontani azokat a „mítoszokat”, melyek a nyugati szankciókat teszik felelősség az élelmiszerválságért, vagy a NATO-t okolják az ukrán konfliktusért.
A brit kormányfő szólt a védelemre fordított kiadások növelésének fontosságáról és bejelentette: országa az évtized végére a GDP 2,5 százalékára növeli az erre fordítandó összeget.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján videókapcsolás útján szerdán elmondott beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország “terrorját a békés ukrán városok ellen”, és “keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben”.
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján videókapcsolás útján szerdán elmondott beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország “terrorját a békés ukrán városok ellen”, és “k...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1656598020
[modified] => 1656597413
)
[title] => Zelenszkij a NATO-csúcson: a háborúnak nem szabad elhúzódnia (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=52383&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52383
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 52384
[image] => Array
(
[id] => 52384
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5.jpg
[original_lng] => 104138
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/zeli-5.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1656586614:10
[_oembed_84cf9e1470c1bc5dcf8691ebe61c4284] =>
[_oembed_time_84cf9e1470c1bc5dcf8691ebe61c4284] => 1656586535
[_thumbnail_id] => 52384
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1317
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0a3133510ad884a382a82d737ea0a416] =>
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Volodimir Zelenszkij elnök részt vesz és felszólal a NATO-vezetők csúcstalálkozóján, amelyet 2022. június 28-30-án Madridban tartanak – jelentette be csütörtökön Mircea Geoana NATO-főtitkár-helyettes, adta hírül az rbc.ua hírportál a La Republica című olasz lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár-helyettes azt mondta, hogy a madridi csúcstalálkozó „valóban transzformáló lesz”. Mint jelezte, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea és Japán vezetői először szólalnak fel egy ilyen csúcstalálkozón. „Zelenszkij elnök így vagy úgy, de jelen lesz a csúcson” – biztosított Mircea Geoana.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára. Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg. „Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár. Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában és a globális biztonságot. Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló – fogalmazott, és kifejtette, hogy a NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt – tette hozzá. Elmondta: a szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától – közölte. A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat. Információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, megismételte az Ukrajna feletti repülési tilalmi zónára vonatkozó kérését, valamint egyszázalékos eszköztámogatásra kért ígéretet a NATO-tagállamok vezetőitől. „Az emberek és városaink megmentéséhez Ukrajnának katonai segítségre van szüksége, korlátozások nélkül jelentette ki” – az ukrán elnök. Kifejtette, hogy Ukrajna az őt támogató országoktól tankjaik és repülőgépállományuk egy százalékára tartana igényt – mondta. „A háború alatt a legrosszabb az, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: a NATO cserbenhagyta Ukrajnát, az ország ugyanis kérése ellenére nem kapott egyetlen vadászgépet sem.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Lettország, Litvánia és Észtország parlamenti határozatot fogadott el a zóna létesítésére szóló javaslatról, amelyet a mai NATO-csúcstalálkozón fognak felvezetni.
A balti államok vezetői már korábban is szorgalmazták a repüléstilalmi övezet kialakítását Ukrajna légterében, mivel határozott meggyőződésük, hogy az ukrán elnök erre vonatkozó kérését a NATO-nak teljesítenie kell.
Zelenszkij úgy gondolja, ezzel garantálni lehetne, hogy az orosz katonai gépek képtelenek legyenek behatolni az ukrán légtérbe, amellyel szerinte véget lehetne vetni a folyamatos bombázásoknak és légi csapásoknak.
Ugyanakkor a repüléstilalmi zóna kizárná a nem NATO kötelékbe tartozó rakétákat, helikoptereket és drónokat, emellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kiemelte, hogy a követelés teljesítése háborúhoz vezetne, amellyel Olaf Scholz német kancellár, illetve Joe Biden amerikai elnök is egyetért, így a kérést korábban a NATO és több tagállam is elutasította.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy a „légtérzár légi háborút jelentene” és a „békefenntartónak nevezett szárazföldi csapatok küldése is problémás béke híján”, majd hozzátette, hogy mindezek „új dimenziót nyitnak” a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében.
Repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez teljes körű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, és még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – mondta. „Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését. Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelme megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. A NATO azért erősíti meg a keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki. Kérdésre válaszolva közölte: vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – figyelmeztetett. Elmondta: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit. Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón. A NATO-csúcsra érkezve Boris Johnson brit miniszterelnök leszögezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök átlépte a vörös vonalat. „Nagy-Britannia a nyugati szövetségeseivel együtt növelni fogja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, és arra törekednek, hogy megakadályozzák az orosz elnök hozzáférését az aranytartalékaihoz” – tette hozzá. Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök kijelentette: nagyon örül a Szlovákiába telepített, új NATO-hadtestnek, amely véleménye szerint, megerősíti országa védelmét és biztonságát. Alexander De Croo belga miniszterelnök a jelen lévő újságíróknak elmondta: országa a következő három évben még többet fog befektetni a védelembe. „A NATO nem vesz részt ebben a háborúban, így Belgium sem, de mindent megteszünk azért, hogy meggyengítsük Oroszországot” – tette hozzá De Croo. Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűneire utalva a belga kormányfő vizsgálatokat és büntetőeljárást szorgalmazott: „bizonyítékokat kell szereznünk, elemeznünk kell azokat, és eljárást kell indítanunk a felelősök ellen. Ha Oroszország vegyi fegyvert vet be, annak súlyos következményei lesznek” – hívta fel a figyelmet. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok szerint Ukrajna vegyi fegyvereket vethet be, ami arra készteti őket, hogy ők maguk is ehhez folyamodjanak. Bettel szerint „veszélyes”, hogy az orosz elnök fontolgatja azok esetleges alkalmazását. Janez Jansa szlovén kormányfő nem számít arra, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. „Személy szerint nem hiszem, hogy az orosz hadsereg szándékosan vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be” – jelentette ki. Ugyanakkor – tette hozzá – aggodalomra ad okot, hogy az orosz erők vegyi üzemeket és hasonló létesítményeket támadnak, ez nagyszabású katasztrófához vezethet. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette: Putyin „törvénytelenül és brutális eszközökkel indított háborút egy baráti és demokratikus ország ellen”. Mint mondta, a szövetségesek közös „elhatározása”, hogy megmutassák az orosz elnöknek, hogy szörnyű hibát követett el, és felszólítsák arra, hogy azonnal vessen véget az inváziónak. Egils Levits lett elnök amellett érvelt, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítésének kell lennie a szövetségesek csütörtöki tanácskozása egyik legfőbb témájának. Levits azt is elmondta, hogy a NATO-tagok megvitatják a következő lépéseket, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. „Oroszországnak meg kell buknia” – tette hozzá. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-nak meg kell dupláznia az Ukrajnának nyújtott segítségre irányuló erőfeszítéseit, és a védelmi kiadások további növelésére buzdított a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében. „Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút” – szögezte le.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
The hell with it … even though Starlink is still losing money & other companies are getting billions of taxpayer $, we’ll just keep funding Ukraine govt for free
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre.
Joe Biden amerikai elnök részvételével tartanak rendkívüli NATO-csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben, ahol lengyel kérésre újfent terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozása. A balti államok és Varsó az ukrajnai békemisszió ötletét is tovább szorgalmazzák.
Mindkét, már korábban is beharangozott terv megvalósulása a háborús helyzet fokozódását, mintsem enyhülését eredményezné.
A légtérzár tervét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban számos alkalommal megfogalmazta, így kérve a NATO-tól a civil lakosság védelmét. Ez azonban lényegében hadviselő féllé tenné a katonai szövetséget – erre már Jens Stoltenberg főtitkár is figyelmeztetett. – Sem szárazföldön, sem levegőben nem hatolunk be Ukrajnába. Egy repüléstilalmi övezet megvalósításához viszont arra lenne szükség, hogy NATO-vadászgépeket küldjünk az ukrán légtérbe, amelyek a repüléstilalom biztosítása érdekében orosz gépeket lőnének le.
Úgy értékeljük, hogy ez a lépés egy teljes háborúhoz vezetne Európában, sok ország részvételével – mondta a norvég diplomata a szövetség külügyminisztereinek e havi, rendkívüli találkozóján. Stoltenberg a múlt héten a védelmi miniszterek ülésén megismételte ezt az álláspontot: mint fogalmazott, a szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra. Németország, Franciaország és az Egyesült Államok is ellenzi a légtérzár létrehozását. Olaf Scholz kancellár egy németországi rendezvényen a múlt héten az oroszországgal való, közvetlen katonai konfrontációval tette egyenlővé a repüléstilalmi zóna megvalósulását.
– Joe Biden amerikai elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyazon véleményen vagyunk: elkerülendő, hogy a NATO és Oroszország között katonai jellegű összecsapás történjen – húzta alá. Emlékezetes, Macron elnök a múlt héten ukrán menekülteket látogatott meg Franciaországban, ahol kijelentette, hogy legitimnek tekint minden ukrán kérést, de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.
A lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország szintén elutasította. A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott: jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között. A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO- és EU-csúcson.
Miért veszélyes a légtérzár? A közhiedelemmel ellentétben a légtérzárlat nem csupán egy katonai „félmegoldás”, hanem az ellenség légi fölényének visszaszorítására irányuló hadművelet, mely közvetlen és folyamatos összecsapásokat von maga után. A felek, akik egy ilyen zóna kialakításáról döntenek, vállalják, hogy bármely katonai objektumot – legyen az vadászgép vagy légvédelmi rendszer –, amely az adott légtérben tevékenykedik, kiiktatnak.
Jelen helyzetben a repüléstilalmi zóna bevezetésének ötlete több sebből is vérzik. Egyrészt az eddigi információk alapján az orosz haderő nem támaszkodik olyan mértékben légierejére, ami indokolttá tenné a zárlatot, a nagyvárosok ostrománál rendszerint a tüzérségi csapásokra helyeződik a hangsúly. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország és Belarusz területén olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek vannak, melyek kiiktatása nélkül nem lehet létrehozni a repüléstilalmi zónát. Amennyiben a NATO-egységek ezeket, valamint a zónát megsértő objektumokat támadnák meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának – így a világ két legnagyobb nukleáris hatalma kerülne közvetlen konfliktusba egymással.
A légtérzárlat jelenleg tehát kevésbé szolgálná a civil lakosság védelmét, sokkal inkább eredményezné a konfliktus további eszkalálódását, mely így ukrajna határain túlra is átgyűrűzne.
A repüléstilalmi zóna bevezetése ezáltal kritikus lépést jelentene egy újabb világháború kitörése felé, ez pedig teljesen ellentétes egész Európa érdekeivel.
#Ukraine: French ?? VAB armored personnel carriers are in Ukraine and are already being used by the Ukrainian army- the APCs seen are armed with AA-52 7.62x51mm machine guns. According to the French Armed Forces minister, Ukraine is receiving significant quantities of these APCs. pic.twitter.com/ffYjkNpxJ4
— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) July 28, 2022
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
