A brit kormány pozitívan áll hozzá a palesztin állam majdani elismeréséhez, de a jelenlegi helyzetben a gázai harcok tűzszünettel való lezárását tartja a legfontosabbnak – közölte pénteken a brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter.
„Kívánatosnak tartjuk a palesztin államiságot, és olyan körülményeket akarunk teremteni, amelyek között végre terítékre kerülhet egy ilyen, hosszú távú politikai megoldás” – jelentette ki Peter Kyle a Sky News hírcsatornának adott nyilatkozatában, mindazonáltal aláhúzta: jelenleg azokra a dolgokra kell összpontosítani, amelyek enyhítik a gázaiak súlyos szenvedését.
Keir Starmer brit miniszterelnök „elmondhatatlan és védhetetlen” humanitárius katasztrófának nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élők szenvedését és éhezését.
Emmanuel Macron francia elnök közvetlenül ezután jelentette be, hogy Párizs az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán el fogja ismerni a palesztin államot.
Ugyancsak csütörtökön Mark Carney kanadai miniszterelnök azt vetette az izraeli kormány szemére, hogy nem sikerült megakadályoznia a gázai humanitárius helyzet súlyos romlását, hozzátéve, hogy kormánya szerint az övezetbe szánt humanitárius segélyek szétosztását az izraeli hatóságok helyett ismét a nemzetközi szervezeteknek kellene felügyelniük.
Az X-en közzétett üzenetében a kormányfő kiemelte: jelentős mennyiségű, kanadai finanszírozású segélyt még mindig nem osztottak szét a rászorulók között, pedig a humanitárius segélyek megvonása a nemzetközi jogba ütközik.
Carney emellett ismét felszólította a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezetet, hogy engedje el a túszul fogva tartott izraeli túszokat, valamint felszólította az izraeli kormányt, hogy tartsa tiszteletben a Gázai övezet és Ciszjordánia területi egységét. Ottawa továbbra is a kétállami megoldásban látja a konfliktus hosszútávú megoldását – tette hozzá.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szintén „katasztrofálisnak” minősítette a gázai humanitárius helyzetet, és felszólította Izraelt, hogy ne akadályozza az övezetbe szánt humanitárius segélyek bejutását.
Pénteken kiadott közleményében Albanese leszögezte: a gázai helyzet „immár a világ legszörnyűbb félelmein is túltesz”, és az ott élőket humanitárius katasztrófa fenyegeti.
„Nem lehet figyelmen kívül hagyni, sem védeni, hogy Izrael nem engedi be a segélyszállítmányokat, de azt sem, hogy élelemre és vízre várakozó civilek, köztük gyermekek halálát okozzák” – fogalmazott.
Hozzátette: hazája mindent megtesz a tűzszünet megkönnyítése érdekében, és arra törekszik, hogy az izraeli és a palesztin nép békében és biztonságban, a „nemzetközileg elismert határok” között élhessen egymás mellett.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter pártjának, a Forza Italiának egy pénteki római tanácskozásán azt mondta Franciaország tervezett lépésére reagálva: a palesztin államiság elismerése csak egyidejűleg történhet azzal, hogy az elismerendő állam elismeri Izraelt. „Egy olyan palesztin állam létrehozása, amely nem ismeri el Izraelt, nem fogja megoldani a problémát” – jelentette ki.
A német kormány számára Izrael biztonsága a legfontosabbak közé tartozik, ezért Németország rövid távon nem tervezi a palesztin állam elismerését, számára utóbbinál fontosabb a kétállami megoldás elérése, aminek már régen meg kellett volna történnie, és ha végre megtörténik, akkor ennek utolsó momentuma volna a palesztinok államának elismerése – közölte pénteken Berlinben egy kormányszóvivő.
Reagálva arra, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felháborodott a palesztin állam Párizs által tervezett elismerésén, mert szerinte az csak a palesztin terroristákat fogja bátorítani, Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter pénteken kijelentette: Párizs nem jutalmazni akarja a Hamászt, hanem éppen hogy elítéli tetteiért. A Hamász mindig elutasította a kétállami megoldást, Párizs lépésével „a béke híveinek ad igazat” – szögezte le Barrot.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a Palesztin Hatóság által kiadott egyik pénteki közleményében „a palesztinok ügyéért folytatott küzdelem egyik csatagyőzelmeként” értékelte pénteken Párizs bejelentését.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet ugyancsak pénteken arról adott hírt, hogy a Gázai övezetben a múlt héten megvizsgált, hat hónapos és ötéves kor közötti gyermekek, valamint terhes és szoptató nők egynegyede alultáplált, és úgy vélte, hogy az izraeli hatóságok a „példa nélküli szintet elérő kiéheztetést” „fegyverként használják” a gázaiak, köztük a betegek és az egészségügyben dolgozók ellen is.
Caroline Willemen, az MSF gázavárosi kórházának koordinátora azt mondta: naponta 25 alultáplált ember jelentkezik náluk. Május 18-a óta az alultápláltak száma a kórházban megnégyszereződött, a súlyosan alultáplált, öt év alatti gyermekek száma pedig megháromszorozódott – tette hozzá.
A szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy folytatódnak a támadások a segélyosztásokon sorban állók ellen.
Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) vezetője kedden arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg humanitárius segélyre váró több mint ezer ember halálát okozta a Gázai övezetben május vége óta, és az áldozatok többsége az Izrael és az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) segélyosztó pontjainál halt meg.
„Azok, akik a GHF ételosztásaira mennek, tudják, hogy éppen annyi esélyük van egy zsák lisztet kapni, mint egy golyót a fejükbe” – fogalmazott pénteken Mohammad Abu Mugajszib, az MSF egyik gázai tisztségviselője.
A gázai egészségügyi hatóságok közlése szerint mind ez idáig több mint százan haltak éhen az övezetben, és ezeknek az elhalálozásoknak a zömét az utóbbi néhány hétben jegyezték fel.
[type] => post
[excerpt] => A brit kormány pozitívan áll hozzá a palesztin állam majdani elismeréséhez, de a jelenlegi helyzetben a gázai harcok tűzszünettel való lezárását tartja a legfontosabbnak – közölte pénteken a brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1753522560
[modified] => 1753495050
)
[title] => A brit kormány nyitott a palesztin állam elismerésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157768&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157768
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 157769
[image] => Array
(
[id] => 157769
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz.jpg
[original_lng] => 545896
[original_w] => 2560
[original_h] => 1771
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz-300x208.jpg
[width] => 300
[height] => 208
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz-768x531.jpg
[width] => 768
[height] => 531
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz-1024x708.jpg
[width] => 1024
[height] => 708
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz-1536x1063.jpg
[width] => 1536
[height] => 1063
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz-2048x1417.jpg
[width] => 2048
[height] => 1417
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/hamasz.jpg
[width] => 2560
[height] => 1771
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753484251:12
[_thumbnail_id] => 157769
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 207
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 332368781000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2498
[1] => 319290
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nagy-Britannia
[1] => palesztin állam
)
)
[1] => Array
(
[id] => 157348
[content] =>
Healy azt is közölte, hogy a német védelmi miniszterrel, Boris Pistoriusszal megállapodott a kritikus fontosságú légvédelmi rakéták Ukrajnának történő átadásáról.
A brit védelmi miniszter, John Healy az Ukrajna védelmével foglalkozó Kapcsolattartó Csoport ülésének elnökeként „50 napos kampányt” sürgetett Ukrajna felfegyverzésére – számolt be róla az Interfax-Ukrajna.
„Az új megállapodással párhuzamosan, amely garantálja, hogy Ukrajna mindent megkap, ami az önvédelemhez szükséges, Trump elnök is elindította a visszaszámlálást – 50 napot kap Putyin, hogy beleegyezzen a békébe, vagy pusztító gazdasági szankciókkal kell szembenéznie. És mint ennek a Kapcsolattartó Csoportnak a tagjai, nekünk is aktívabbá kell válnunk ebben az 50 napban – fegyverekkel kell ellátnunk Ukrajnát a harctéren, és segítenünk kell abban, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz kényszerítsük” – mondta Healy.
Healy azt is közölte, hogy a német védelmi miniszterrel, Boris Pistoriusszal megállapodott a kritikus fontosságú légvédelmi rakéták Ukrajnának történő átadásáról.
Hozzátette, hogy a NATO Átfogó Segélycsomagja keretében Nagy-Britannia további 40 millió fontot ad át Ukrajnának.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Németország és az Egyesült Királyság közös projektet indított, amelynek keretében 220 ezer darab 35 mm-es lőszert juttatnak el Ukrajnába a német gyártmányú Gepard légvédelmi rendszerekhez, továbbá modern drónokat is finanszíroznak az ukrán hadsereg számára – jelentették be a két ország védelmi minisztere.
„A légvédelem terén Borisszal megállapodtunk egy olyan partnerségről, amely lehetővé teszi létfontosságú rakéták biztosítását Ukrajna számára” – jelentette be John Healey.
Pistorius hozzátette, hogy a 220 ezer Gepard-lőszer finanszírozását Németország biztosítja, és azok rövid időn belül megérkeznek Ukrajnába.
Emellett Pistorius hangsúlyozta, hogy a nyugati szövetségeseknek segíteniük kell Ukrajnát abban, hogy meggyengítse Oroszország légi haderejét, még a fenyegetés megjelenése előtt.
Ezért finanszírozzuk a nagy hatótávolságú, ukrán gyártású drónrendszerek szállítását is, amelyek már most is bizonyítanak a harctéren – megsemmisítik az orosz repülőgépeket, drónokat és rakétákat még azok elindítása előtt
Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár új angol–német szerződést ír alá, amely kölcsönös segítségnyújtást írt elő fegyveres támadás esetén, számolt be a Bloomberg.
A megállapodás aláírásának alapja Keir Starmer és az akkori német kancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz találkozója volt, amelyre 2024 augusztusában került sor Berlinben. Akkoriban a brit miniszterelnök a jövőbeli megállapodást „egy hatalmas újraindítás elemének nevezte, amely az elkötelezettség új szintjére épül”.
Ahogy a brit miniszterelnöki hivatal is megjegyzi, mindkét ország elkötelezi magát egy közös projekt megvalósítása mellett, amelynek célja egy nagy hatótávolságú, több mint 2000 km-es hatótávolságú Deep Precision Strike rakétarendszer létrehozása a következő évtizedben.
A szerződés védelmi vonatkozása Oroszország agresszív politikájának, valamint az Egyesült Államok NATO-elkötelezettségével kapcsolatos aggodalmaknak köszönhető Donald Trump elnöksége alatt. Berlin ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az új paktum nem helyettesíti a NATO-szerződés 5. cikkelyét.
Németország számára, amelynek nincsenek saját atomfegyverei, szimbolikus jelentőséggel bír az is, hogy az Egyesült Királyság Európa két atomhatalmának egyike.
A megállapodás magában foglalja Németország azon kötelezettségvállalását is, hogy az év végéig törvényt fogad el, amely megtiltja a Nagy-Britanniába irányuló illegális migráció elősegítését. A vezetők külön tárgyalnak majd a transzatlanti kereskedelemről – a közelmúltbeli USA-Egyesült Királyság megállapodás fényében Merz az EU és az USA közötti megállapodásról szóló tárgyalások felgyorsítását szorgalmazza.
A megállapodáson kívül az országok több mint 200 millió font értékű közös beruházásokat is bejelentenek, beleértve a STARK védelmi gyártóüzemének megnyitását Swindonban, a német Cognigy vállalat befektetését az Egyesült Királyság piacán, valamint a Siemens Energy bővítését 200 alkalmazott és 100 gyakornok felvételének tervével.
[type] => post
[excerpt] => A német kancellár és a brit miniszterelnök Londonban írta alá az elmúlt évtizedek legjelentősebb kétoldalú megállapodását. A szerződés a katonai együttműködésen túl az energiaügyekre, a gazdaságra és a migrációra is kiterjed. Friedrich Merz és Kei...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752860460
[modified] => 1752825632
)
[title] => Nagy-Britannia és Németország kölcsönös védelmi szerződést írt alá
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157066&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157066
[uk] => 156948
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156949
[image] => Array
(
[id] => 156949
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large.jpg
[original_lng] => 74870
[original_w] => 845
[original_h] => 567
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large-768x515.jpg
[width] => 768
[height] => 515
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large.jpg
[width] => 845
[height] => 567
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large.jpg
[width] => 845
[height] => 567
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large.jpg
[width] => 845
[height] => 567
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/222521-1-large.jpg
[width] => 845
[height] => 567
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752814833:12
[_thumbnail_id] => 156949
[_edit_last] => 12
[views_count] => 469
[_algolia_sync] => 316874878000
[_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Franciaország és Nagy-Britannia megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
Emmanuel Macron francia elnök állami látogatáson – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Londonban tartózkodik, és csütörtökön, látogatásának utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozón vesz részt Keir Starmer brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
A londoni védelmi minisztérium a brit–francia csúcs előtt kiadott tájékoztatásában közölte: Macron és Starmer a találkozón megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
Az új deklaráció a tárca ismertetése szerint most első ízben kimondja, hogy jóllehet Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de alkalmazását a brit és a francia kormány összehangolhatja.
A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.
A brit védelmi tárca által ismertetett csütörtöki deklaráció leszögezi, hogy Európában csak Nagy-Britanniának és Franciaországnak van nukleáris fegyverzete, és ez az elrettentő erő jelentős mértékben hozzájárul a NATO és az euro-atlanti térség általános biztonságához.
Az önálló brit hadászati nukleáris ütőerőt jelenleg négy Vanguard osztályú tengeralattjáró hordozza. Ezek a tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétával szerelhetők fel, és a rakéták mindegyikét nyolc nukleáris robbanófejjel lehet ellátni.
A brit kormány ugyanakkor a minap bejelentette, hogy nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas F-35A harci repülőgépeket vásárol.
London a tervek alapján legalább tizenkét ilyen repülőgépet kíván beszerezni.
Az F-35-ös típuscsalád e változata hagyományos és nukleáris fegyverzet hordozására egyaránt képes, és Nagy-Britannia ezeknek a repülőgépeknek a hadrendbe állításával csatlakozik a NATO kettős képességű harci gépekből álló légi nukleáris csapásmérő kapacitásához – fogalmazott a londoni kormányfői hivatal minapi közleménye.
A brit kormány az F-35A repülőgépek beszerzésének bejelentése előtt tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelését, amely megállapítja, hogy ismét növekszik Nagy-Britannia és szövetségesei nukleáris fenyegetettsége.
Az 55 oldalas tanulmány szerint ennek a fenyegetésnek az elhárítása valószínűleg még bonyolultabb feladat lesz, mint a hidegháború idején, mivel jelenleg több országnak van a korábbinál több nukleáris fegyvere, és a nemzetközi fegyverzetkorlátozási rendszerek ezzel nem tudtak lépést tartani.
Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába, hogy megerősítse a tűzszünetet Oroszországgal az elszántak koalíciója terveinek végrehajtása részeként – jelentette ki csütörtökön John Healy brit védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál az Express.co.uk brit kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Healy elmondta: „A miniszterelnök (Nagy-Britannia – a szerk.) mindig is világossá tette, hogy kész csapatokat küldeni Ukrajnába a tűzszünet megerősítése érdekében.” Hozzátette, hogy Franciaország és Nagy-Britannia várhatóan biztosítja a katonai kontingens nagy részét, bár a tervhez az Egyesült Államok támogatására is szükség van.
Korábbi jelentések szerint Nagy-Britannia felhagyott a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének tervével, mivel Donald Trump amerikai elnök vonakodott támogatni a javaslatot, de a védelmi miniszter megjegyzései azt mutatják, hogy Londonban nem vetették el az ötletet.
A brit védelmi miniszter azt is elmondta, hogy 50 000 katonából álló erőt hoznak létre Európa védelmére, miközben Nagy-Britannia és Franciaország fokozza katonai együttműködését. „A mai francia–brit csúcstalálkozón a két ország közötti elrettentés kérdését is megvitatjuk majd az európai szélsőséges fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta John Healy.
Az Egyesült Királyság két orosz tábornokot és egy szervezetet szankcionált, amiért szerintük az orosz haderő vegyifegyvereket kezdett el használni Ukrajnában.
A szankciós intézkedés célpontja Alekszej Rtiscsev, az orosz vegyvédelemi erők parancsnoka és helyettese, Andrej Marcsenko, valamint az orosz Alkalmazott Vegyületek Kutatóintézet.
London azzal gyanúsítja az érintetteket, hogy vegyianyaggal töltött gránátokkal és tüzérségi lövedékekkel látták el az orosz haderőt, melyeket a katonák ukrán állások ellen használtak.
A holland és német hírszerzési szervek a múlt héten adtak ki jelentést arról, hogy az orosz haderő széles körben kezdett el használni vegyi fegyvereket ukrán lövészárkok és bunkerek ellen
Nagy-Britannia hivatalosan helyreállította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, amit David Lammy brit külügyminiszter damaszkuszi látogatása pecsételt meg.
A tárca tájékoztatása alapján Lammy biztosította a szíriai vezetést, hogy az Egyesült Királyság támogatja a szíriai kormány azon törekvéseit, amelyek a lakosság számára biztonságosabb és prosperálóbb jövő megteremtésére, valamint a regionális biztonság megerősítésére irányulnak.
A brit külügyminiszter szombaton találkozott Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai államfővel és Aszaad Haszan es-Sibani külügyminiszterrel. A megbeszéléseken hangsúlyozta egy befogadó és reprezentatív jellegű szíriai politikai átmenet jelentőségét.
Lammy a közleményhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: alkalma nyílt személyesen meggyőződni arról a figyelemreméltó előrelépésről, amelyet a szíriaiak az elűzött volt elnök, Bassár el-Aszad brutális rezsimjének megbuktatása óta elértek az ország és saját életük újjáépítésében.
Nagy-Britannia hivatalosan helyreállította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, amit David Lammy brit külügyminiszter damaszkuszi látogatása tett hivatalossá – számolt be a Portfolio.
A londoni külügyminisztérium szombati közleménye szerint a brit-szíriai diplomáciai viszony újrafelvétele alkalmából David Lammy külügyminiszter Damaszkuszba utazott.
A tárca tájékoztatása alapján Lammy biztosította a szíriai vezetést, hogy az Egyesült Királyság támogatja a szíriai kormány azon törekvéseit, amelyek a lakosság számára biztonságosabb és prosperálóbb jövő megteremtésére, valamint a regionális biztonság megerősítésére irányulnak.
A brit külügyminiszter szombaton találkozott Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai államfővel és Aszaad Haszan es-Sibani külügyminiszterrel. A megbeszéléseken hangsúlyozta egy befogadó és reprezentatív jellegű szíriai politikai átmenet jelentőségét.
Lammy a közleményhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: alkalma nyílt személyesen meggyőződni arról a figyelemreméltó előrelépésről, amelyet a szíriaiak az elűzött volt elnök, Bassár el-Aszad brutális rezsimjének megbuktatása óta elértek az ország és saját életük újjáépítésében.
A brit külügyminisztérium állásfoglalása szerint Aszad bukása lehetőséget teremt az új szíriai kormány számára, hogy teljeskörűen feltárja a korábbi elnök vegyifegyver-fejlesztési programját és megsemmisítse ezeket a fegyvereket.
Brit miniszter 14 éve nem járt Szíriában, ahol 2011-ben tört ki polgárháború. Az es-Saraa vezette lázadók végül tavaly decemberben döntötték meg Aszad uralmát.
Meghaladta a tízmilliárd fontot az Ukrajnának nyújtott brit katonai segélyek összértéke. A londoni külügyminisztérium hétfőn ismertetett időszaki összesítése szerint Nagy-Britannia a háború kezdete óta 10,8 milliárd fontot fordított az ukrán fegyveres erők támogatására fegyverszállítások és pénzügyi juttatások formájában − adta hírül az MTI.
A tárca kiemeli a segítségnyújtás egyes elemeit részletező beszámolójában azt a 2,26 milliárd font értékű hitelcsomagot, amelyet London a Nagy-Britanniában zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából állított össze. A brit kormány ebből a forrásból eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.
A hitelt Ukrajna teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja. A külügyminisztériumi tájékoztatás szerint London ebből a finanszírozási forrásból vásárol Ukrajna számára 350 ASRAAM (Advanced Short Range Air-to-Air Missiles) típusú, rövid hatótávú, Nagy-Britanniában gyártott légvédelmi rakétát 70 millió font értékben.
Ezeket a fegyvereket eredetileg a brit királyi légierő (RAF) Typhoon és F−35 harci repülőgépeiről indítható levegő-levegő rakétatípusként fejlesztették ki, de a brit védelmi minisztérium és a gyártó, az MBDA konzorcium közös mérnöki stábja olyan módosított légvédelmi rendszereket dolgozott ki, amelyekkel földi indítású eszközként is bevethetők az ASRAAM rakéták.
Kiemeli hétfői ismertetésében a brit külügyminisztérium azt is, hogy Nagy-Britannia 2025-ben százezer drónt szállít Ukrajnának, csaknem tízszer annyit, mint tavaly, és rekordösszeget, 350 millió fontot fordít e katonai drónok beszerzésére brit hadiipari cégektől.
A tárca megerősíti, hogy a brit kormány az idén 4,5 milliárd font, hosszabb távon évente 3 milliárd font katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Ez a támogatási program hivatalosan a 2030–2031-es brit költségvetési évig szól, de a londoni külügyminisztérium hangsúlyozza, hogy Ukrajna brit katonai segélyezése addig tart, ameddig erre szükség van.
