Az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében – erről az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága tájékoztatott szerdán.
Az uniós szerv döntése arculcsapásnak tekinthető a külhoni magyaroknak, hiszen hiába gyűjtöttek össze több mint 1 millió aláírást, a brüsszeli bürokrácia mégsem kíván foglalkozni a problémáikkal. A kisebbségi jogokra máskor oly érzékeny Brüsszel szerint a külhoni magyarokat nem illeti meg semmilyen uniós szintű védelem.
A Minority SafePack nevű kezdeményezés arra irányul, hogy felszólítsa az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére.
Miután az Európai Unió Törvényszékének korábbi ítéletét követően az Európai Bizottság tavaly januárban bejegyezte az európai polgári kezdeményezést, és összegyűlt az annak sikerességéhez szükséges egymillió aláírás, úgy döntött, hogy nem teszi meg a számára lehetséges jogalkotási lépéseket. Az uniós bizottság indoklása szerint ugyanis a szóban forgó polgári kezdeményezés érintette területeken – a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása – eddig megtett intézkedések elegendőek e kezdeményezés céljának eléréséhez. Az európai polgári kezdeményezést benyújtó szervezet az Európai Bizottság döntését támadta meg a Törvényszéken.
A Törvényszék megállapította, hogy az Európai Bizottság eleget tett kötelezettségének a vitatott kezdeményezés tekintetében, amikor úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további jogszabályokra. Az ítélet szerint a brüsszeli testület egyebek mellett jogosan ítélte úgy, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Modern Nyelvek Európai Központja (ECML) által kitűzött célok, tevékenységek és elvégzett feladatok szintén hozzájárulhatnak a kezdeményezésszervezők szándékainak megvalósításhoz, elkerülve ezzel az erőfeszítések megkettőzését és az erőforrások pazarlását. Ezen túlmenően az Európai Bizottság jogosan vélte úgy, hogy az integrációval és a társadalmi kohézióval kapcsolatos cselekvési terve tartalmazza a nemzeti kisebbségek jobb társadalmi integrációjának elősegítését a foglalkoztatáson, az oktatáson és a szociális lehetőségeken keresztül.
Az uniós testület továbbá helyesen ítélte meg azt is, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv –, amely megkönnyíti a médiatartalmak vételét és továbbadását az Európai Unió egész területén – tagállami betartása hozzájárul a kezdeményezés céljának eléréséhez, nevezetesen a különböző tagállami eredetű és nyelvű audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés javításához – tette hozzá ítélete indoklásában az uniós törvényszék.
A határozat ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amely kizárólag jogkérdésekre korlátozódhat – tájékoztattak.
Vincze Lóránt: A kisebbségi jogokért való küzdelem folytatódni fog
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem az Európai Unióban a luxembourgi döntéstől függetlenül folytatódik.
Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, a FUEN elnöke a nyilatkozatban meglepőnek nevezte az uniós törvényszék döntését, amely – mint írta – nincs összhangban az e tárgyban hozott korábbi ítéleteivel. A FUEN és a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, illetve jogászaik elemezni fogják a Törvényszék érvelését, és döntenek a megtehető lépésekről, közöttük a fellebbezésről – tájékoztatott Vincze Lóránt, majd hozzátette: a FUEN addig is folytatja munkáját az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok nyelvi és kulturális sokszínűségének védelme és támogatása érdekében. Továbbra is törekszik megtalálni a kisebbségek számára előnyös javaslatok megvalósításának módját – mondta a FUEN erdélyi magyar elnöke.
Lendületet kaphat a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Minority Safepack és a nemzeti régiók polgári kezdeményezése azzal, hogy Magyarország adja a V4-ek és az Európa Tanács elnökségét – mondta Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott a Tolna megyei Tengelicen.
Szili Katalin a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) kétnapos, jubileumi konferenciáján hozzátette: a Minority Safepacket az Európai Bizottság elutasítása után az Európai Unió Bírósága fogja tárgyalni, a nemzeti régiók kezdeményezést támogató aláírások számlálása a napokban fejeződik be. Kifejtette: Magyarország az Európa Tanács öt prioritását jelölte ki a magyar elnökség idejére, köztük a nemzeti kisebbségek védelmét.
„Az EU alapvetően az unió lakosságának öt százalékát jelentő migráns közösségekkel kíván foglalkozni, a tíz százalékot kitevő, őshonos kisebbségekkel nem. Ezért azt szeretnénk, hogy a 47 országot tömörítő Európa Tanács egy állásfoglalással elismerje a magyar elnökség által megfogalmazott alapelveket”
– mondta.
Szili Katalin úgy vélekedett: az EU a polgári kezdeményezéseket nem nagyon veszi figyelembe, ezért az Európa jövőjéről szóló párbeszédbe be kell vonni az Európa Tanács álláspontját is. A politikus a konferencia fővédnökeként szólt arról is, hogy a KMÚEK fontos missziót lát el azzal, hogy hiteles tájékoztatást tud adni a nemzetpolitika kérdéseiről.
Hangsúlyozta, hogy a magyarság ma már világnemzet, a világ minden táján vannak magyar közösségek, amelyek között az intézményes párbeszédet a Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja. Felhívta a figyelmet arra is:
nagyon fontos, hogy a környező országokban jövőre esedékes népszámlálásokon mindenki merje vállalni a nemzeti identitását.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos ismertette: ez említett alapelvek között szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, hogy legyen kötelező államalkotó tényezőnek tekinteni a kisebbségeket, és az is, hogy az állampolgárság nem feltétlenül azonos a nemzethez tartozással.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette:
Magyarország ma olyan helyzetben van, hogy tud és akar tenni az egész nemzetért.
Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság programjai jelentős eredményeket értek el a határon túl. Kiemelte a Határtalanul elnevezésű programot, amelynek köszönhetően csaknem félmillió diák utazott el az anyaországból határon túli magyar területekre. 112 ezer külhoni és anyaországi diák vett részt középiskolai vetélkedőkön, és 1400 iskolához juttattak el közel 100 ezer forint értékű sporteszközcsomagot. Ismertette: 2021-ben hat alprogramban kétmilliárd forint támogatás áll rendelkezésre, és már 2500 pályázatot támogattak.
A miniszteri biztos kijelentette: ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem maradhat meg.
A 2005-ben létrehozott KMÚEK tengelici tanácskozására, amelynek témája a külhoni magyar újságírás helyzete volt, a Mura-vidék kivételével minden határon túli régióból érkeztek magyar újságírók, akik – ahogy Klemm József társelnök mondta – „felvállalják azt, hogy a magyar közösség érdekét szolgálják amellett, hogy szakmailag minél magasabb szintet képviselnek”.
Vincze Loránt, RMDSZ európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke szerint: miközben a Bizottság a közös európai értékekre való hivatkozással védi a különböző kisebbségeket, ugyanakkor közülük éppen az őshonos kisebbségeket hagyják ki, azzal az indoklással, hogy a kisebbségvédelem tagállami kompetencia.
Az RMDSZ-es EP-képviselő – aki nemrégiben vehette át a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést – megjegyezte: ha ez az összes típusú kisebbségre igaz lenne, az egész európai kisebbségvédelem feleslegessé válna. Vincze Loránt arról is beszélt: a FUEN a Minority SafePack méltatlan félresöprésére válaszul felvetette, hogy az uniós alapszerződés megváltoztatása jelenthet megoldást az őshonos kisebbségek védelmére, ez ugyanakkor azt is jelentené, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna a tagállamokkal szemben…
Vincze Loránt neve a Minority SafePack uniós állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének sikerességével fonódott össze, annak dacára, hogy az őshonos kisebbségek védelmének kérdését végül az Európai Bizottság gyakorlatilag egy mozdulattal söpörte le az asztaláról, indoklásuk szerint azért, mert ezen a téren nincs semmilyen tennivaló.
– Minden háttérlobbi ellenére az őshonos kisebbségek kérdése közös európai üggyé vált.
– Az Európai Bizottság önmagával is ellentmondásba keveredett, hiszen az őshonos nemzeti kisebbségek kivételével minden más kisebbség ügyét nem kezeli pusztán tagállami hatáskörként.
Az uniós csatlakozást megelőzően egyetlen tagállam sem akarta megoldani önszántából őshonos kisebbségei védelmét, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kritériumok betartását a csatlakozás után nem ellenőrzi az Európai Unió.
Ambiciózus megoldás lehet az uniós alapszerződés módosítása is az őshonos kisebbségek védelme érdekében, ez azonban azt is jelentené, hogy az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indíthatna az ügyben az egyes tagállamokkal szemben.
– Ön 2013 óta tevékenykedik a FUEN elnökeként. Hogyan tekint vissza az elmúlt közel egy évtized kisebbségvédelmi munkájára?
– A FUEN a legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezet Európában, több mint száz tagja van 37 országból, és a létszám folyamatosan bővül. A szervezet legfontosabb célja a kisebbségi jogok bővítése, betartatása Európa-szerte, és ennek érdekében folyamatosan együtt dolgozunk az ENSZ-szel, az EBESZ-szel, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval. Az elmúlt évtized legfontosabb projektje mégis a Minority SafePack kezdeményezés lett, hiszen ez vált olyan eszközzé, amely révén az Európai Uniót szeretnénk rávenni arra, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális jogaival foglalkozzon, intézkedéseket fogadjon el. Ezzel az erőfeszítésünkkel nem értünk még célba, hiszen az Európai Bizottság végeredményben elutasította a jogalkotást.
– Ez a kisebbségvédelem európai kudarca?
– Hogyha ezt az évtizedet úgy tekintem, hogy honnan indultunk és hová jutottunk, akkor kijelenthetjük, hogy a kisebbségvédelmet mégiscsak az unió napirendjére helyeztük, a következő lépések pedig attól függnek, mennyire sikerül ezt az ügyet napirenden tartani. Ugyanis olyan még sosem fordult elő, hogy bármely többségi nemzet az őshonos kisebbségek ügyét önszántából meg akarta volna oldani Európában.
– Akkor a kisebbségvédelem Európában is az őshonos kisebbségek magányos harca a többségi nemzetekkel szemben…
– Minden azon múlik, hogy a kisebbségek mennyire erősek, elszántak, milyen támogatókat tudtak szerezni, hogy egy adott országon belül, vagy Európában előrelépést érjenek el. Ebből a szempontból fontos a FUEN szerepe, amely összefogta a közös érdekeket, és az RMDSZ kezdeményezésére megfogalmazott egy közös indítványt a Minority SafePack révén, amelyet még egyes többségi nemzetek, mint a németek vagy a hollandok is magukévá tettek. Magyar vonatkozásban pedig egy nagyon fontos paradigmaváltást jelentett a ’90-es, vagy a 2000-es évek elejéhez képest, hogy a magyar kisebbségek problémái ebben az európai keretben jelenhettek meg.
– A Minority SafePack sorsával kapcsolatban az a különös érzésünk támadhat, mintha kifordult volna a dolgok logikája. Lezajlott egy sikeres aláírásgyűjtés annak kapcsán, hogy az EU-ban problémák vannak az őshonos kisebbségek jogainak védelmével, utóbb azonban az Európai Bizottság azzal az indoklással söpörte le az asztaláról a kezdeményezést, hogy semmilyen probléma sincs…
– Profánul fogalmazva: a Minority SafePack kezdeményezését az Európai Bizottság sem lenyelni, sem kiköpni nem tudta. Miközben a Bizottság a közös európai értékekre való hivatkozással védi a különböző kisebbségeket, ugyanakkor közülük éppen az őshonos kisebbségeket hagyják ki, azzal az indoklással, hogy a kisebbségvédelem tagállami kompetencia. Ha ez az összes típusú kisebbségre igaz lenne, az egész európai kisebbségvédelem feleslegessé válna. Ebből is látszik, hogy az Európai Bizottság önmagával is ellentmondásba keveredett, ezért is fellebbeztük meg semmisségi eljárást kezdeményezve ezt a döntést.
– Mi állhatott a döntés hátterében?
– A hivatalos indokláson túl nagyon sok folyosói beszélgetés is lezajlott, amelyekből kiderült számunkra, hogy több olyan tagállam is volt, amely igen erőteljesen lobbizott a kezdeményezés ellen. Világossá vált, hogy az Európai Bizottság sokat emlegetett függetlensége fabatkát sem ér, amikor az őshonos kisebbségekről van szó, mert akkor rögtön román, spanyol belügyi kérdéssé válik a probléma. Történelmi érzékenységre hivatkoztak azok a biztosok, akik végül egy nyakatekert indoklással elutasították ezt a javaslatot, miközben közel két évszázaddal vagyunk a nemzetállamok kialakulása után. Az elmúlt időszakban jóval bonyolultabbá váltak a társadalmak, amelyek nem törekszenek nemzeti homogenitásra, és mára a számadatok is azt tükrözik, hogy az őshonos kisebbségek gazdasági, kulturális hozzáadott értéket képviselnek.
– A FUEN erre válaszul azt a merész célt tűzte ki, hogy módosítsák az uniós alapszerződést az őshonos kisebbségek védelme érdekében. Mennyire reális ez a cél?
– Ezzel rámutattunk a probléma egy lehetséges megoldására. Szeretném hangsúlyozni, hogy a FUEN kezdettől betartotta a játékszabályokat az európai porondon. A polgári kezdeményezések jogi kerete arra adott lehetőséget, hogy a jelenlegi alapszerződés által biztosított mozgástérben javasoljunk jogi megoldásokat. Lényegében erről szólt az elmúlt tíz évünk tevékenysége is. Ez nem tetszett a Bizottságnak. Ezért álltunk elő azzal a javaslattal, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok és az unió megosztott kompetenciája legyen, hogy az EU-nak közvetlenül legyen lehetősége beavatkozni ebben a kérdésben. Fontos felidézni, hogy a koppenhágai kritériumrendszer tartalmaz kisebbségvédelmi kitételeket, amelyeket a csatlakozni kívánó országoknak figyelembe kell venniük. A már csatlakozott tagállamok ugyanakkor ezekről hajlamosak megfeledkezni.
– Az alapszerződés módosítása azt is jelentené, hogy akár kötelezettségszegési eljárás is indulhatna ilyen ügyekben…
– A tiltakozó tagállamok általánosságban érvelnek amellett, hogy az unió kívülről ne akarjon beleszólni belügyekbe. A román külügy például évtizedek óta hangoztatja azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, minek is akarna bárki ebbe kívülről beleszólni. Holott úgy Románia, mint Szlovákia gyakorlatilag a belépés kényszere alatt dolgozta ki a meglévő kisebbségi jogokat biztosító szabályozásokat, amelyeket már nem helyezhetnek ugyan hatályon kívül, de senki nem ellenőrzi a betartásukat. Uniós kompetencia hiányában pedig hogyan is indulhatna egy számonkérő vizsgálat, vagy kötelezettségszegési eljárás.
– A nemrégiben Önnek adományozott Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés kapcsán hosszan méltatták az elmúlt időszakban végzett munkáját. Ön mihez kapcsolja az elismerést?
– A kitüntetés természetesen megtisztelő, mégsem csak a magaménak, hanem az elmúlt években az őshonos kisebbségek jogaiért küzdők közös elismerésének érzem. Annál is inkább, mert ez egy olyan munka, amelyet nagyon ritkán kísérnek sikerek. Sajátosan olyan ez a terület, hogy ha egyet lépünk is előre, utána sokáig egy helyben topogunk. Mégis fontos, hogy az elmúlt időszakban közelebb kerültünk a céljainkhoz, annak elismertetéséhez, hogy az őshonos kisebbségek értékalkotó közösségek, amelyek hozzájárulnak az illető társadalom sikerességéhez. Ennek a gondolatiságnak a mentén szeretném munkámat folytatni a jövőben is.
Vincze Loránt 1977-ben született Marosvásárhelyen. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán végzett, majd a Bukaresti Egyetem közigazgatás és elektronikus kormányzás mesteri szakán szerzett oklevelet. 2009 és 2018 között Brüsszelben az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek munkatársa, később a Szövetség külügyi titkára. 2016 óta tölti be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét, és vitte sikerre a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést.
Az Európai Unió (EU) szerint kisebbség és kisebbség között is van bizony különbség: az egyik kapcsán van hatásköre az EU-nak, a másik kapcsán nincs – írta Szánthó Miklós, a magyarországi Alapjogokért Központ igazgatója a Facebookon azzal kapcsolatosan, hogy míg a nemzeti kisebbségek kérdését az Európai Bizottság elutasította, addig más kisebbségek esetén minden eszközzel be kíván avatkozni a tagállamok szuverén törvényhozásába az Európai Bizottság (EB).
Az Európai Bizottság 2021. január 14-ei közleménye szerint a következő indokkal visszautasítják a Minority Safepack nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést: „…az Unió nem rendelkezik általános jogalkotási hatáskörrel kimondottan a nemzeti kisebbségek védelmének terén. Az EUSZ 2. cikke a „kisebbségekhez tartozó személyek jogaira” az Unió egyik alapértékeként hivatkozik, amelyet tehát tiszteletben kell tartani az uniós szakpolitikák végrehajtásakor. Az Alapjogi Charta 21. és 22. cikke nem biztosít hatáskört a nemzeti kisebbségek védelmével a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos jogalkotásra”
?Érdekes – az Unió szerint kisebbség és kisebbség között is van bizony különbség: az egyik kapcsán van hatásköre az…
„Az Unió nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel az olyan kérdésekben, mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek közoktatásban vagy máshol történő használata” – írta Szánthó Miklós kiemelve az Európai Unió által alkalmazott kettős mércét.
Magyarország május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePacket. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte, a magyar elnökség egyik kiemelt területe lesz a nemzeti kisebbségek ügye, amely témában több természetes szövetségese is lehet Magyarországnak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük. A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen. Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során az Európa Tanács kiemelt témakörei közé. Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben Magyarországon, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hogy határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Aláírásgyűjtést kezdett a Pro Civis polgári társulás a Felvidéken annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) bírálja felül az – európai kisebbségvédelem uniós jogrendjének kialakítását célzó – Minority SafePack kezdeményezéssel kapcsolatban januárban hozott negatív döntését – közölte az MTI-vel Őry Péter, a civil szervezet vezetője hétfőn.
Az Európai Unió (EU) országaiban mintegy 50 millióan élnek egy-egy nemzeti őshonos kisebbség tagjaként. A Minority SafePack kezdeményezés azért indult, hogy az ő védelmük érdekében jöjjön létre uniós szintű szabályozás. A kezdeményezés a támogatására összegyűlt aláírásoknak köszönhetően sikeres lett, és azt tavaly decemberben hozott döntésével az Európai Parlament (EP) is megtámogatta. Ennek ellenére az EB január 15-én úgy döntött, hogy nem indít jogalkotást a kezdeményezés javaslatai alapján. „Az Európai Bizottság ezen döntését nem fogadhatjuk el, és nem hagyhatjuk szó nélkül” – szögezte le az általuk indított aláírásgyűjtésről szólva Őry Péter. Kifejtette: a szlovákiai magyar őshonos nemzeti kisebbség politikai pártjainak, civil és társadalmi szervezetei elöljáróinak aláírásaival megtámogatott nyilatkozatukban arra szólítják fel az EB-t, hogy vizsgálja felül a Minority SafePack sikeres polgári kezdeményezést elutasító döntését. Hozzáfűzte: a Pro Civis polgári társulás a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, ezért ők indítják a támogató aláírások gyűjtését a Felvidék magyarok által lakott régióiban. A nyilatkozatban egyebek mellett megállapítják, hogy a Minority SafePack kezdeményezés – amelyet több mint egymillió uniós állampolgár támogatott aláírásával – legitim igényeket fogalmazott meg, s az a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) szervezésében kisebbségi szolidaritási mozgalmat alakított ki Európában, úgy, hogy nagyon sok kisebbségi közösség közös ügyévé tette az európai kisebbségvédelmet. A dokumentumban rámutatnak: meggyőződésük, hogy az EB olyan javaslatcsomagra mondott nemet, amelynek célja egy olyan Európa megteremtése, amely valós értékként tekint a nyelvi és kulturális sokszínűségre, illetve védi és támogatja is azt. Mindezek alapján felszólítják az EB-t, hogy javítsa ki korábbi döntését, és vegye újra napirendre a Minority SafePack javaslatait, illetve felkérik az EP-t és a Régiók Bizottságát, hogy ismét tűzzék napirendre a kisebbségvédelem ügyét és nyomatékosítsák azt az EB irányába.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Magyarországnak továbbra is ki kell állnia az európai őshonos nemzeti kisebbségek mellett – mondta Pánczél Károly (Fidesz), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke szerdán az MTI-nek, annak kapcsán, hogy az Országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről szóló határozati javaslatot.
Az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét célzó Minority SafePack aláírásgyűjtése 2017-ben indult az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezésében, amelyet a nemzeti összetartozás bizottsága és az Országgyűlés is támogatott.
Pánczél Károly hozzátette: az aláírásgyűjtés 2018 tavaszán sikerrel zárult, a kezdeményezők a szükséges egymillió helyett 1,1 millió érvényes támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze a szükséges hét helyett tizenegy tagállamban. Az Európai Parlament is támogatta a kezdeményezést, de az Európai Bizottság teljes egészében elutasította azt, ezzel pedig semmibe vette az európai polgárok akaratát – fogalmazott a politikus. Hozzátette: a bizottság a döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy foglalkozzon az európai őshonos nemzeti kisebbségek nyelvének, hagyományának, kultúrájának védelmével.
A bizottsági elnök jelezte: az őshonos nemzeti kisebbségek ügye „nem csak magyar ügy”, összesen 50 millióan élnek őshonos nemzeti kisebbségiként valamely uniós tagállamban. Pánczél Károly közlése szerint az Európai Bizottság döntése után szolidaritási mozgalom indult el Európában, ehhez csatlakozna a határozati javaslattal Magyarország is.
A határozati javaslat szerint az Országgyűlés továbbra is kiáll a külhoni magyar közösségek és az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek mellett. Pánczél Károly elmondta azt is, a bizottság egyhangú döntéssel támogatta a határozati javaslatot és reményei szerint a három hét múlva esedékes szavazáson is a legtöbb frakció támogatni fogja azt. A bizottság elnöke szólt arról is, hogy a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága az Európai Unió Bíróságán indított eljárást az Európai Bizottság (EB) elutasító döntése ellen.
Az európai polgári kezdeményezés jogintézménye lehetővé teszi, hogy az Európai Unió állampolgárai közvetlenül felkérjék az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogalkotási javaslatot a hatáskörébe tartozó területen. A polgári kezdeményezést a 27 uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia. A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni az adott országra vonatkozó, minimálisan szükséges számú aláírást.
A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki videótanácskozásán.
Az online ülésnek két központi témája volt: a Minority Safe Pack kezdeményezés helyzete, amit a FUEN jelenleg az Európai Unió bíróságán keresztül próbál meg napirendi kérdéssé tenni az Európai Bizottság munkájában, valamint a kárpátaljai magyarság és az ukrajnai kisebbségi jogok helyzete.
[type] => post
[excerpt] => A nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalko...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1616837100
[modified] => 1616835563
)
[title] => A kárpátaljai magyarság helyzete volt az egyik központi témája az európai parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja ülésének (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=20720&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20720
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 20721
[image] => Array
(
[id] => 20721
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport.jpg
[original_lng] => 690124
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/eu-csoport.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1616828364:10
[_oembed_df40716e506d6eddc64c385f6dcb009d] =>
[_oembed_time_df40716e506d6eddc64c385f6dcb009d] => 1616828205
[_thumbnail_id] => 20721
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5969
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d17130c8f605eecd0deefe62b8e111aa] =>
[_oembed_time_d17130c8f605eecd0deefe62b8e111aa] => 1616828365
[_oembed_881a1ce7ee675d8619708f2346a6ef83] =>
[_oembed_time_881a1ce7ee675d8619708f2346a6ef83] => 1616829903
[_oembed_b7ed7862f57ada40e95102081e9125fc] =>
[_oembed_time_b7ed7862f57ada40e95102081e9125fc] => 1616829903
[_oembed_152fb8485263be9a000f7d720b5d74df] =>
[_oembed_time_152fb8485263be9a000f7d720b5d74df] => 1616829904
[_oembed_ca4e7a166d22fa1bec64aea56bac40a7] =>
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Székelyföldi önkormányzati vezetők a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés újbóli napirendre tűzését kérik az Európai Bizottságtól egy közös nyilatkozatban.
A Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatának elnöke, valamint a székelyföldi városok polgármesterei által jegyzett nyilatkozat megállapítja: a romániai magyar közösség várakozással tekintett az ország EU-csatlakozására. Ettől nem csupán gazdasági fejlődést és gyarapodást várt, hanem anyanyelvük és kultúrájuk védelmét és érvényesülését, közösségi jelképeik szabad, zavartalan használatát biztosító jogokat is.
Az önkormányzati vezetők megdöbbenésüknek és értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság 2021. január 15-én eldöntötte: nem indít jogalkotást a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés javaslatai alapján.
„Megerősítjük kiállásunkat a külhoni magyarok, a magyarországi nemzetiségek és az európai kisebbségek ügye mellett, és együtt tiltakozunk velük az Európai Bizottság döntése ellen, amely a kisebbségi sorban élő közösségek ellen történelmi igazságtalanságot követett el, figyelmen kívül hagyva jogos és építő jellegű, az európai nyelvi és kulturális hagyaték védelmét célzó javaslataikat” – áll a nyilatkozatban.
A tanácselnökök és a polgármesterek egyben üdvözölték, hogy a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés láthatóan már teljesítette a polgári kezdeményezések feltételrendszerét, és hamarosan egy újabb, az őshonos kisebbségek érdekeit szolgáló kezdeményezés kerül az Európai Bizottság asztalára.
„Ez is mutatja: az európai kisebbségek, köztük a külhoni magyar közösségek, a székelyek és a Magyarországon élő nemzetiségek nem adják fel küzdelmüket, és megoldásokat várnak az uniótól” – áll a dokumentumban.
Az önkormányzati vezetők felszólították az Európai Bizottságot, hogy javítsa ki korábbi döntését, és vegye ismét napirendre a Minority SafePack javaslatait. Az Európai Parlamentet és a Régiók Bizottságát arra kérték, hogy ismét tűzzék napirendre az európai kisebbségvédelem ügyét, és nyomatékosítsák ezt az Európai Bizottság felé. Azzal a kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a méltányosság elve, a jó kormányzás és az európai alapértékek mentén támogassa a jogalkotásban a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést. Európa regionális, tartományi és megyei önkormányzataihoz azzal a kéréssel fordultak, hogy csatlakozzanak az európai kisebbségvédelem ügyéhez, és adjanak hangot erre vonatkozó támogató álláspontjuknak.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
A határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott szerint „politikai bohózat”, hogy az Európai Bizottság (EB) nem irányoz elő jogi aktusokat a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
Szili Katalin az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának csütörtöki ülésén beszélt erről, emlékeztetve: az EB ezzel figyelmen kívül hagyta a polgárok akaratát, az uniós bíróság és az Európai Parlament (EP) döntését is.
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani.
Ezt a döntést az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést, amelynek szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást. Az Európai Bizottság január közepén azonban közölte, nem irányoz elő jogi aktusokat a kezdeményezéssel kapcsolatban. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: az EU minden hetedik polgára nemzeti kisebbséghez tartozik, ami Spanyolország lélekszámával megegyező közösséget jelent. „Ez olyan, mintha az unió egy államával egyszerűen nem foglalkozna” – hangoztatta Szili Katalin, majd úgy fogalmazott: a Minority SafePack „kis lépés lett volna az EU-nak, de nagy lépés lett volna az őshonos kisebbségeknek”.
Ha ez a kérdés az EB érvelése szerint nem tartozik a hatáskörükbe, akkor az afrikai származású emberek alapvető jogai miért tartoznak? – tette fel a kérdést Szili Katalin, akinek az álláspontja szerint az EB és az EU bürokráciája gyakorlatilag „mazsolázik” a kisebbségi kérdésekben és politikai ügyet kreál belőlük. „A gazdasági kohézión túl vannak más ügyek is” – mutatott rá.
A miniszterelnöki megbízott szerint Magyarországnak az EU Tanácsának közelgő soros elnökeként ezt a kérdést napirenden kell tartania, majd jelezte azt is, hogy a kisebbségi nyelvek 25 éves európai chartája megújításra érett.
Szili Katalin beszámolt arról is, hogy az eddigi 75 európai polgári kezdeményezésből 70 esetében nem gyűltek össze a szükséges aláírások, a másik „négy és fél esetében pedig elutasító volt az Európai Bizottság”.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke a többi közt arról beszélt, hogy az EB a kezdeményezést elutasító döntésével nemcsak politikai hibát vétett, hanem az jogilag is több ponton kifogásolható. Elmondta, hogy az EB érvelése cinikus, mert számos helyen jelenleg is jogsértések érik az őshonos kisebbségeket. Jelezte: semmisségi eljárás indítását tervezik a döntés ellen, aminek – álláspontja szerint – jó esélye lehet az európai törvényszéken.
