Christie Noem, az Egyesült Államok belbiztonsági minisztere több mint 500 000 haiti állampolgár kitoloncolás elleni védelmét tervezi visszavonni, számolt be Reuters.
Christie Noem 2025. szeptember 2-i hatállyal megszünteti körülbelül 521 000 haiti állampolgár ideiglenes védett státuszát (TPS). Az idei év elején már lerövidítette a program időtartamát.
Februárban Noem kezdeményezést nyújtott be a TPS megszüntetésére becslések szerint 350 000 venezuelai, valamint több ezer afganisztáni és kameruni állampolgár számára.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy a haiti körülmények lehetővé teszik az állampolgárok visszatérését.
„Haitiban a helyzet olyan mértékben javult, hogy az ország állampolgárai biztonságosan hazatérhetnek” – mondta a szóvivő.
A kitoloncolás elleni védelem fenntartásának szószólói azzal érvelnek, hogy a haiti körülmények indokolják a folyamatos támogatást. Az országban 2016 óta nem tartottak választásokat, a fővárost, Port-au-Prince-t pedig szinte teljes egészében fegyveres bandák ellenőrzik.
Ismét elfajultak a tüntetések Los Angelesben, ahol az illegális migránsok kitoloncolása miatt kezdődtek tüntetések még pénteken. Kivezényelték a Nemzeti Gárdát, de a védelmi miniszter a tengerészgyalogság bevetését sem zárta ki.
A kaliforniai nagyváros, Los Angeles körzetében a szövetségi bevándorlási hatóság és az együttműködő szövetségi szervek intézkedései nyomán pénteken indult tüntetések mostanra részben erőszakossá fajultak. Donald Trump elnök kezdeményezésére a szövetségi kormány átvette a rendelkezést a kaliforniai Nemzeti Gárda egységei felett, és 2000 fegyverest vezényeltek ki a rend helyreállítása érdekében.
Los Angeles belvárosában villanógránátokat, könnygázt és paprikaspray-t is bevetettek vasárnap a Nemzeti Gárda tagjai a tüntetők ellen, akik kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket.
Pete Hegseth védelmi miniszter szombaton a tengerészgyalogság egységeinek kivezénylését helyezte kilátásba, amennyiben a zavargások folytatódnak. Helyi idő szerint vasárap délután több száz fős tömeg gyűlt össze Los Angeles központi részén, és lezárták a nagyvároson keresztül haladó forgalmas autópálya egy részét.
https://twitter.com/i/status/1931446435343380791
Donald Trump elnök vasárnap az őt kísérő újságíróknak azt mondta, hogy „bármit” hajlandó a helyszínre küldeni annak érdekében, hogy fenntartsák a törvényt és rendet Kaliforniában. Az elnök azt ígérte, hogy az a kaliforniai tisztségviselő, aki akadályozza az illegális bevándorlók kitoloncolását, bűnváddal szembesül majd. Előtte közösségi médiaoldalán ítélte el a bevándorlási hatóság ellen kezdődött zavargást, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „törvényen kívüli zavargások csak megerősítik az elhatározottságunkat”. Kristi Noem belbiztonsági miniszter vasárnap a zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem fogják megengedni „2020 megismétlődését”, ezzel a George Floyd halála után Minnesotából kiindult, országossá vált zavargáshullámra utalt.
Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója törvénytelennek nevezte azt, hogy a szövetségi kormány a Nemzeti Gárdát mozgósította. A demokrata politikus közölte, hogy hivatalosan kezdeményezte a védelmi miniszternél az egységek visszavonását az utcákról, valamint azt, hogy a gárda feletti rendelkezés visszakerüljön a kormányzói kézbe. Gavin Newsom a szövetségi kormánynak a rend helyreállítása érdekében hozott intézkedését az „állami szuverenitás megsértésének” nevezte, valamint azt állította, hogy „nem volt problémánk addig, amíg Trump be nem avatkozott”. Kamala Harris volt alelnök, korábbi kaliforniai szenátor és főügyész „elképedésének” adott hangot közleményében, a történtekért a Trump-adminisztrációt tette felelőssé, és „kegyetlen” politikai programként jellemezte a kormányzat fellépését.
A Los Angeles-ben történteket „túlnyomóan” békés tüntetésként írta le.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnap 50 ezer dollárig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít azonosítani egy maszkos tüntetőt, aki a szombati megmozduláson a hatósági járműveket kődarabokkal dobálta, összetűzésbe keveredett szövetségi hatóság tagjával, valamint „szövetségi tulajdonban okozott kárt”.
A férfiról fényképet is közzétettek. A tüntetők szombaton a Los Angeles megyében fekvő Paramount városban akadályokat emeltek az utcán, gyújtogattak és járműveket rongáltak meg. Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt. A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára. A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt.
A migránsok által elkövetett bűncselekmények fokozták a bevándorlókkal szembeni ellenszenvet a németek körében, és növelte az Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatottságát.
Bizonytalanság övezi Alexander Dobrindt (CSU) német belügyminiszter utasítását, miszerint szigorítani kell a határellenőrzést és több embert kell visszautasítani. Nem tudni, konkrétan mit jelent ez, mely menedékkérőket milyen indokkal utasítják vissza.
Migrációs fordulatot és biztonságot ígért Merz kancellár a választási kampányban.
A bielefeldi terrortámadás után azonban hallgat az új kancellár.
Mahmoud Mehmed, aki egy ünneplő tömegre támadt és válogatás nélkül késelt, kapcsolatban állt iszlamistákkal és veszélyes személyekkel. Lakótársai arról számoltak be, hogy Mehmed bejelentette, az Iszlám Államért akar harcolni. A merénylő folyamatosan terrorizmusról és emberölésről beszélt. A szövetségi ügyészek nyomozást indítottak a 35 éves szíriai állampolgár ellen, aki egy bielefeldi bárban támadt a szórakozókra, és gyilkossági kísérlettel gyanúsítható. Az ügyészek a támadást a német demokrácia elleni, valószínűleg vallási indíttatású merényletnek minősítették.
Az ehhez hasonló esetek hatására egyes fiatalokból álló radikális csoportok fizikai támadásoktól sem riadnak vissza a migránsokkal szemben. A német hatóságok pár nappal a terrortámadás után öt fiatalkorút tartóztattak le, akiket szélsőjobboldali terrorista csoport létrehozásával gyanúsítanak, és közölték, hogy a vádak között szerepel gyilkossági kísérlet és súlyos rongálás.
A szövetségi ügyészek szerint a gyanúsítottak kiskorú fiúk, akik megalapították A német nemzet védelmének utolsó hulláma elnevezésű csoportot.
A csoport „célja elsősorban migránsok ellen elkövetett erőszakos cselekmények, hogy ezzel elősegítsék a német demokratikus rendszer összeomlását” – áll az ügyészek közleményében.
Stefanie Hubig német igazságügyi miniszter szerint a gyanúsítottak fiatal kora aggasztó. Kiemelte, hogy olyan politikára van szükségünk, amely megakadályozza a radikalizálódást, különösen a fiatalok körében.
A belügyminisztérium keddi jelentése szerint a politikai indíttatású bűncselekmények száma tavaly mintegy 40 százalékkal emelkedett, különösen a szélsőjobboldali erőszakos cselekmények számának növekedése volt jelentős.
Donald Trump kormánya igyekszik elérni azt az ambiciózus célját, hogy a Fehér Házba való visszatérésének első évében egymillió migránst toloncoljanak ki, számolt be a The Washington Post olyan jelenlegi és volt szövetségi tisztviselőkre hivatkozva, akiknek közvetlen tudomásuk van az adminisztráció belső terveiről.
Mint ismeretes, ez a szám jelentősen meghaladja a korábbi rekordot – az évente több mint 400 000 deportálást Barack Obama elnöksége alatt. De továbbra sem világos, hogy Trump csapata pontosan hogyan tartja számon ezeket a deportálásokat. Az elemzők úgy vélik, hogy a cél irreális a korlátozott finanszírozás, a munkaerőhiány és a hosszadalmas bírósági eljárások miatt, amelyekkel a legtöbb migráns szembesül a kitoloncolás előtt.
A fő stratéga a Fehér Ház jogtanácsosa, Stephen Miller, aki naponta egyeztet a Belbiztonsági Minisztériummal. A deportáltak számának gyors növelésének egyik módja annak az 1,4 millió embernek a kitoloncolása, akiknek már jogerős bírósági határozatuk van, de nem deportálhatóak, mert származási országuk nem hajlandó visszafogadni őket.
Az adminisztráció 30 országgal is tárgyal azon külföldiek befogadásáról, akik nem az adott állam polgárai. Többek között Mexikóval, Costa Ricával, Panamával és még Ruandával is. A kitoloncolás eseteinek növekedését az illegális határátlépések meredek csökkenése kíséri – márciusban kevesebb mint 7000 esetet regisztráltak, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb mutatója.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium pénteki bejelentése szerint több mint 530 ezer külföldinek – haiti, kubai, nicaraguai és venezuelai állampolgárok – szüntetik meg az ideiglenes jogi státuszát, ami lehetővé tette számukra eddig, hogy az Egyesült Államokban tartózkodjanak. Donald Trump több százezer ukrán állampolgárral is hasonlóan járna el.
Donald Trump az elnökválasztási kampányában tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy több millió külföldit deportál az Egyesült Államokból, akik szerinte illegálisan tartózkodnak az országban. A több mint félmillió dél- és közép-amerikai állampolgár ugyan jogi szempontból legálisan van az országban – az előző kormánynak köszönhetően –, a Trump-adminisztráció azonban úgy döntött, április 24-ig távozniuk kell.
A rendelet megszünteti azt a programot, amit még Joe Biden indított el 2022-ben, ami alapján a háború és/vagy politikai instabilitás sújtotta országokból érkezőknek két évre szóló ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedélyt biztosítanak.
Először a venezuelai állampolgároknak szólt a program, később azonban kiterjesztették Kubára, Haitire és Nicaraguára is. Nemcsak a nevezett országok állampolgárai lehetnek bajban, Donald Trump ugyanis pár héttel a mostani döntés előtt arról beszélt, az ukrán állampolgárok hasonló jogi státuszát is hajlandó megváltoztatni. Az Ukrajnából a háború elől az Egyesült Államokba menekültek száma a BBC szerint 240 ezer főre tehető.
A belbiztonsági minisztérium közlése szerint a humanitárius program keretein belül érkező külföldiek az amerikai munkaerőpiacon károkat okoznak, olcsóbban végeznek el bizonyos munkákat, amivel az amerikai munkavállalóknak is kevesebbért kell dolgozniuk.
Kolumbia elnöke megtagadta az Egyesült Államokból érkező migránsokat szállító repülőgépek fogadását. A szankciókkal való fenyegetés után meggondolta magát.
Gustavo Petro kolumbiai elnök nem egyezett bele, hogy fogadja az Egyesült Államokból katonai repülőgépeken szállított kitoloncolt állampolgárait, de a szankciókkal való fenyegetés után meggondolta magát, számolt be a The Hill, a Reuters és a CBS News.
Gustavo Petro először azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak protokollt kell kidolgoznia a migránsokkal való méltó bánásmódról, mielőtt Kolumbia elkezdi befogadni őket.
„Az Egyesült Államok nem kezelheti bűnözőkként a kolumbiai migránsokat. Lezárom a kolumbiai migránsokat szállító amerikai repülőgépek előtt a légterünket”, kommentálta az ország vezetője X-oldalán.
Ezután Donald Trump elnök elrendelte, hogy 25%-os vámot vezessenek be az Egyesült Államokba belépő összes kolumbiai árura. Azt ígérték, hogy egy héten belül 50%-ra emelik őket – írta a Reuters.
Emellett azzal fenyegetőzött, hogy azonnal visszavonja a kolumbiai kormánytisztviselők és hozzátartozóik vízumát, és megtiltja az Egyesült Államokba való beutazást. Szó volt a Kolumbiából érkező turisták és rakományok vámellenőrzésének megszigorításáról is.
Közvetlenül ezután Kolumbia visszalépett. A CNN értesülései szerint az ország felajánlotta, hogy elnöki repülőgépet küld állampolgárai szállítására.
A dél-olaszországi Brindisi kikötőjébe érkezik meg a következő órákban az a hét egyiptomi és bangladesi migráns, akit pénteken szállítottak az albániai táborokba, de az illetékes olasz bíróságok nem tartják őket illegális bevándorlóknak, így visszatérhettek Olaszországba. Az olasz parti őrség szállítja vissza Albániából a hétfős csoportot, amely alig négy napot töltött Gjaderben, az ott októberben megnyitott kiutasítási táborban.
Az egyiptomi és bangladesi férfiak egy héttel ezelőtt kötöttek ki Lampedusa szigetén, és innen majdnem azonnal Albániába vitték őket tovább. Az olasz hatóságok Egyiptomot és Bangladest biztonságos országként kezelik, ezért az onnan érkezőket illegális bevándorlónak tartják. Így a kiutasításra váróknak kialakított gjaderi táborban helyezték el őket.
A római bíróság azonban határozatában kimondta, hogy Egyiptom és Banglades nem biztonságos ország, a férfiak menedékkérőnek számítanak. Egy Brindisihez közeli menedékkérő-központban helyezik el őket, ahol benyújthatják kérelmüket, de mostantól kezdve teljesen szabadon mozoghatnak Olaszország területén.
Ez már a második eset, hogy bíróság felülbírálja a hatósági döntést. Október 18-án visszaszállíttatták Olaszországba az albániai táborokba érkezett első csoportot is, amelyet szintén egyiptomiak és bangladesiek alkottak. A kormány október 23-án rendeletbe foglalta a szerinte biztonságos államok listáját, köztük ezt a két országot.
A belügyminisztérium korábban a semmítőszékhez fordult jogorvoslatért, hétfőn este pedig bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán is fellebbez.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt vezetője kijelentette: 9300 bíró dolgozik Olaszországban, de az albániai migránstáborokban elhelyezettek „szabadon engedéséről legfeljebb harminc, negyven, ötven bíró dönt saját ideológiai nézeteit követve, vörös zászlót lobogtatva és a baloldali Demokrata Párt tagsági könyvét”.
Salvini úgy vélte, hogy a bírói döntés nem a kormányt, nem Salvinit, nem a belügyminiszter Matteo Piantedosit, nem a kormányfő Giorgia Melonit, „hanem Olaszországot akadályozza az illegális bevándorlók kiutasításában”.
Matteo Salvini azt kérdezte, ha az olaszországi utcákon mostantól szabadon mozgó hét egyiptomi és bangladesi közül valamelyik a jövő héten bűncselekményt követ el, „drogot árul, nőt erőszakol meg vagy meggyilkol valakit, ki lesz felelős? “
Salvo Sallemi, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt szenátusi frakcióvezetője is úgy vélte, „ismét akcióba léptek a vörös bírák”. Kijelentette: „egyes ideologizált bírók maguknak tulajdonítják a döntési jogot arról, melyik ország számít biztonságosnak, miközben arról pontosabb információkkal bír a titkosszolgálati szervekkel és a nemzetközi szervezetekkel szorosan együttműködő kormány”.
A Demokrata Párt (PD) politikusa, egykori EU-ügyi miniszter, Enzo Amendola közösségi oldalán hangoztatta, hogy a következő öt évben nyolcszáz millióba kerülő albániai táborok kudarcot vallottak. A táborokat a Meloni-kormány „ostoba propagandaeszközének” nevezte, “amelyet a migránsok bőrén, az európai jog megsértésével” használnak.
Véleményt mondott a Zöldek és a Baloldal Szövetsége (AVS) európai parlamenti képviselője, Ilaria Salis is, aki szerint egész Olaszországnak szégyellnie kell magát az Albániába „deportált és börtönbe zárt” migránsok miatt. „Szerencsére a bíróságok ismét ellenálltak az olasz kormány rasszista gőgjének” – írta közösségi oldalán Ilaria Salis.
Az uniótól kapott migrációs támogatást a bevándorlók deportálására költi. A civilek szerint a török kormány lépése jogellenes.
Egy húsz civil szervezetből álló csoport felszólította az Európai Uniót, hogy azonnal függessze fel a menekültek kényszertoloncolásában részt vevő török migrációs központok finanszírozását egy, a Politico által végzett vizsgálatot követően.
Az EU több mint 11 milliárd eurót fordított Törökország támogatására és a menekülthelyzet kezelésére, ebből az összegből mintegy 1 milliárd eurót a határbiztonságra és a menekültügyi feldolgozó létesítményekre fordított.
Múlt hónapban kiderült, hogy a török kormány a támogatást arra használja, hogy a határait megsértő szíriaiakat, afgánokat és más, hazájukban veszélyben lévő személyeket begyűjtsön és kitoloncoljon.
Civil szervezetek egy csoportja emiatt az Európai Bizottsághoz nyújtott be panaszt, és azt követelik a blokk vezetőitől, hogy „azonnal állítsák le az összes érintett török létesítmény finanszírozását”, amíg nem kerül sor a teljes, átlátható és független felülvizsgálatra.
Emellett „független nemzetközi vizsgálatot” követelnek, hogy „alaposan megvizsgálják az uniós pénzeszközökkel való visszaélést”.
Török migrációs védelem
A szervezetek azzal is meggyanúsítják Ankarát, hogy a migrációs központokban széles körű emberi jogi visszaélések történtek – például verték az embereket –, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve pedig figyelmen kívül hagyta a nem kormányzati szervezetek, diplomaták és saját munkatársai figyelmeztetéseit.
A bizottság visszafogottan reagált a leleplezésekre, arra kérte Törökországot, hogy „alaposan vizsgálja ki a vélt jogsértéseket”. A civil szervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU „mint elsődleges finanszírozó elsődleges felelősséggel tartozik ezekért a műveletekért”, és „biztosítania kell, hogy minden finanszírozás teljes mértékben összhangban legyen az uniós emberi jogi normákkal”.
Roberto Gualtieri római főpolgármester elrendelte a migránsok és más hajléktalanok ideiglenes utcai alvóhelyeinek felszámolását, amely a Termini pályaudvarral szomszédos parkban sorakozó több tucat sátor lebontásával meg is kezdődött kedden.
A sátrakat, matracokat, személyes tárgyakat a főváros köztisztasági hivatala elszállította. A parkot megtisztították és kerítéssel vették körbe.
A hatóságok érkezésére már csak tizenkilenc bevándorló maradt a helyszínen, kilencen nem rendelkeztek személyi dokumentummal, ezért a migrációs hivatal elszállította őket.
Róma utcáin, terein, parkjaiban megszokott látványnak számítanak a hálózsákokról, takarókról, megtömött papírdobozokról felismerhető ideiglenes szállások, ahol pedig nagyobb a terület, matracokat fektetnek le vagy sátrakat állítanak fel. Több százan éltek már közel tíz év óta a Termini pályaudvar oldalában húzódó parkban is, az ókori városfal mentén, többnyire afrikai bevándorlók, akik a vasútállomásnál működő Caritas menhelyén jutottak ételhez, tisztálkodáshoz vagy szükség esetén orvosi ellátáshoz.
A főváros több kerületében a lakosok régóta tiltakoztak a szabad ég alatt élő migránsok miatt.
A 2021-től főpolgármester Roberto Gualtieri, a baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa, nyáron jelentette be, hogy a 2025-re, a Vatikán által meghirdetett jubileumi szent évre rendezni kívánja a római utcákon kialakult helyzetet. Hangoztatta, hogy erősíteni akarja a közbiztonságot a jövő évi egyházi eseményre, amelyre harmincmillió zarándokot várnak Rómába.
Döntését azonban Roberto Gualtieri nem osztotta meg saját pártjával: a PD meglepetéssel fogadta a hajléktalanok alvóhelyeinek “ledózerolását”.
Marta Bonafoni, a Demokrata Párt országos koordinátora súlyos és aggasztó intézkedésnek nevezte a főpolgármester lépését, amely szerinte “törékeny embereket akar lenullázni”.
Az első sátortábor felszámolása után a szabad ég alatt élő migránsok és más hajléktalanok elkezdtek a külkerületek felé elmozdulni. A főpolgármesteri hivatal korábbi tervei szerint több ponton befogadó központokat hoznának létre, nagyobb, akár hetvenfős sátrakat vagy kétemeletes konténereket.
Az egyik kiszemelt helyszín a Termini előtti téren lenne, egy másik a pályaudvar egykori alagútjában, de ezek ellen a helyi lakosok és kereskedők is aláírásgyűjtést indítottak.
Az Istat statisztikai hivatal 2022-es adatai szerint Rómában több mint 23 ezer a hajléktalanok száma.
Roberto Gualtieri kedden bejelentette indulását a következő 2026-os főpolgármesteri választáson.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Azok a migránsok, akik elhagyják Svédországot 2026-tól 350 000 svéd korona összegben részesülhetnek.
A svéd hatóságok mintegy 34 ezer dollárt terveznek kifizetni a migránsoknak, menekülteknek és menedékkérőknek az országból való önkéntes távozásért és hazájukba való visszatérésért, számolt be a Newsweek.
A törvénytervezet értelmében az országot elhagyók 2026-tól 350 000 svéd korona összegű kifizetésben részesülhetnek.
A migránsok jelenleg, a Svédországból való önkéntes távozásért kompenzációban részesülnek, de ez viszonylag csekély összeg – 10 000 korona egy felnőtt és 5 000 korona gyermekenként, maximum 40 000 korona kaphatnak családonként.
A kompenzáció várhatóan leginkább azok számára lesz érdekes, akik hosszú ideje munkanélküliek vagy alacsony jövedelműek, és az állam szociális támogatásától függenek.
Svédországban nagy az etnikai bűnözés problémája, Afrikából, Afganisztánból és a Közel-Keletről származó emberek bandákhoz csatlakoznak, és kábítószer-kereskedelemmel, lopással és bűncselekmények elkövetésével foglalkoznak.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024