Nemcsak az újonnan érkező illegális bevándorlók tesztelése, a számukra előírt karantén biztosítása és későbbi elhelyezésük költsége terheli az olasz államháztartást, de a törvénysértők eltartása is. A fogva tartott személyek helyzetével foglalkozó Antigone közvélemény-kutató minap közzétett felméréséből ugyanis az derült ki, hogy a túlzsúfolt olasz börtönökben fogva tartott személyek 30 százaléka bevándorló – írta az elemzést szemléző Il Giornale jobboldali napilap.
A 2021-es év végi adatok szerint a fogvatartott személyek száma 54 307 volt, melyből 17 315 külföldi. 2020-ban számuk 19 900, 2019-ben 20 200 volt. Az olasz intézményekben fogva tartott külföldi személyek területi eloszlása aránytalan. Egyes esetekben eléri akár a 78 százalékot, de vannak olyan régiók is, ahol alacsony.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a bűnelkövetők 80 százaléka illegális bevándorló: menedékhez való jog nélkül érkezett és tartózkodott Olaszországban.
A bevándorlási hullám jelentősen megemelkedett, figyelembe véve, hogy a belügyminisztérium hivatalos adatai szerint 2021-ban 67 040, 2020-ban 34 154, míg 2019-ben – Matteo Salvini belügyminisztersége idejében – csupán 11 471 személy érkezett Olaszországba. Vészjóslónak nevezte az illegális bevándorlás növekvő tendenciáját Nicola Molteni belügyminiszter-helyettes, a Liga képviselője. A 67 ezerből 40 ezren érkeztek gumicsónakok fedélzetén és tízezren a civil szervezetek hajóin, amelyek a nemzetközi konvenciók megsértésével működnek a Földközi-tenger vizein. Az adatok cáfolhatatlanul jelzik, hogy a Matteo Salvinit követő olasz bevándorláspolitika kudarcot vallott. Az ellenzék soraiban helyet foglaló Giorgia Meloni, az Olaszország Fivérei párt elnöke is több alkalommal követelte Luciana Lamorgese belügyminiszter lemondását a bevándorláspolitikája miatt.
Az illegális bevándorlás növekedésével egyébként egyenes arányban emelkedett a bűnelkövetések száma is – folytatja Molteni. Az olasz hatóságok már korábban is komoly erőket fordítottak a helyi bűnözés visszaszorítására, amely sajnálatos módon az illegális bevándorlók jelenlétével drámaian megnövekedett. Nemcsak a fosztogató elkövetések aránya, hanem a kábítószer-kereskedelem, valamint a nigériai bandákhoz köthető szervezett bűnözés is, amely mára már az egész országot behálózta. A feljelentések 70 százaléka az ország területén illegálisan tartózkodó külföldiek ellen irányult.
Mindez azt bizonyítja, hogy a rendezetlen jogi helyzetűek túlnyomó többsége elkerülhetetlenül a szervezett bűnözés gyűrűjében találja magát. A kérdés felveti a kitoloncolásra váró személyek olasz fogdákban való felhalmozódásának problémáját is. Noha Mario Draghi miniszterelnök mandátuma megkezdését követően ígéretet tett a kitoloncolások felgyorsítására, a 2020 augusztusa és 2021 decembere közötti időszakban csak 4 321 elítéltet sikerült visszajuttatni szülőföldjére.
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
Egyiptom megerősödését nevezte az Európai Unió egzisztenciális érdekének a magyar miniszterelnök kedden Budapesten.
Orbán Viktor a Várkert Bazárban a visegrádi országok és Egyiptom csúcstalálkozója után újságíróknak azt mondta, sokkal rosszabb a migrációs helyzet, mint 2015-ben volt. Ezzel a helyzettel az EU csak akkor tud megbirkózni, ha vannak külső szövetségesei, és Egyiptom az egyik leginkább kézenfekvő szövetséges – mondta. Rámutatott: ha Egyiptom nem tudja folytatni azt a politikát, amellyel megakadályozta a migráció feláramlását Egyiptom irányából, akkor „mindannyian nagyon nagy bajba kerülünk”.
Orbán Viktor azt javasolta az EU-nak, minél hamarabb hívja össze az unió-Egyiptom társulási tanács ülését, továbbá az EU fogadja el Egyiptomot stratégiai partnernek, valamint fogadja el Egyiptomnak a terrorizmus megfékezése érdekében javasolt lépéseit. Fogadjuk el sajátként az Egyiptom által terroristának minősített személyek, szervezetek listáját! – szorgalmazta a kormányfő. Kezdeményezte azon korlátozások feloldását, amelyek nem teszik lehetővé, hogy Egyiptom beszerezze a határvédelemhez szükséges eszközöket.
Nehezebbé válik beutazó vízumot kapnia Franciaországba a marokkói, algériai és tunéziai állampolgároknak, miután az észak-afrikai országok nem működnek együtt az illegális bevándorlók visszafogadásában – jelentette be kedden Gabriel Attal kormányszóvivő az Europe 1 kereskedelmi rádióban.
„Ez egy drasztikus és példátlan döntés, de a döntést azt tette szükségessé, hogy ezek az országok nem fogadják vissza azokat az állampolgáraikat, akiket mi nem akarunk Franciaországban tartani” – fogalmazott a kormányszóvivő. Megerősítette a rádió értesülését, miszerint a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak pedig 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak ezentúl.
A kormány jelezte, hogy a témában 2018-ban kezdődtek tárgyalások az érintett országokkal. „Megvolt a párbeszéd, ezt követték a fenyegetések. És most végrehajtjuk a fenyegetést” – hangsúlyozta Gabriel Attal. Elmondta, hogy a döntés már hetekkel ezelőtt megszületett, s célja, hogy az érintett országok változtassanak a politikájukon, és több kiutasított állampolgárukat vegyék vissza. „Azt szeretnénk, hogy jobb legyen az együttműködésük Franciaországgal annak érdekében, hogy a saját bevándorlási szabályainkat alkalmazni tudjuk” – mondta a kormányszóvivő.
A belügyminisztérium adatai szerint Algéria 2021. január és július között 31 esetben írta a alá a konzuli engedélyt a hazatérésre, és 22 kitoloncolást valósított meg, miközben 7731 kiutasított algériai állampolgár vár hazatérésre. Azaz az algériaiakat érintő kiutasítások 0,2 százalékát tudták a francia hajtóságok végrehajtani. A marokkóiak esetében 2,4, a tunéziaiaknál 4 százalékos ez az arány.
Emmanuel Macron államfővé választásakor azt ígérte, hogy a kiutasítások 100 százalékát végre fogja hajtani Franciaország. Az államfő júniusban azt kérte a kormányától, hogy „nagyon gyorsan” hozzon konkrét intézkedéseket. Prioritásként jelölte meg a terrorizmus miatt elítélt vagy radikalizálódás miatt nyilvántartásba vett, valamint súlyos bűncselekményeket elkövetett, nem érvényes papírokkal rendelkező külföldiek hazatoloncolását.
A jobboldali ellenzék rendszeresen vádolja azzal a kormányt, hogy nem hajt végre elég kiutasítást, elsősorban az észak-afrikai országok irányába.
A konzervatív Köztársaságiak üdvözölték a kormány bejelentését, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje pedig kedden mutatja be a bevándorlásról javasolt népszavazási elképzelését.
A kettős mérce soha nem látott szinten és szemrebbenés nélkül zajlik az európai intézményekben – hívta fel a figyelmet Varga Judit hétfői Facebook bejegyzésében.
Az igazságügyi miniszter felidézte, hogy a nemrégiben meghozott litván migrációs jogszabály-módosítások is több, a hazai szabályozást – részben vagy teljes egészében – lekövető rendelkezéseket tartalmaznak.
„Érdekes, hogy pontosan ugyanezen szabályok kapcsán az Európai Unió Bírósága már megállapította Magyarország kötelezettségszegését. Mégis sehol egy bizottsági felszólító levél, sem egy rossz szó a litván intézkedések ellen” – fogalmazott a politikus.
Ha ez nem lenne elég, a litvánok a nyáron hozzákezdtek egy 550 kilométer hosszú szögesdrótkerítés építésének a belarusz határon – fűzte hozzá.
„Emlékszünk még arra, mi volt 2015-ben, mikor elsőként és majdhogynem egyedüliként Európában kiálltunk határaink védelméért? Akkor a nyugati balliberális politikusok és a brüsszeli buborék magukból kikelve tiltakoztak a magyar szabályozások miatt és a téma azóta sem került le a napirendről” – írta.
Varga Judit szerint meglepő, hogy a „jogállamiság bajnokai” most csendben vannak. „Ezen a példán is látszik, hogy a kettős mérce soha nem látott szinten és szemrebbenés nélkül zajlik az európai intézményekben.
„De nézzük mostani helyzet jó oldalát, a csend felér egy beismeréssel” – fogalmazott bejegyzésében az igazságügyi miniszter.
Magyarország és Lengyelország szorosan együttműködik annak megakadályozása érdekében, hogy egyes nyugat-európai országok rákényszerítsék az Európai Unióra azt az „elhibázott és veszélyes” migrációs politikát, amelynek következményeivel 2015 óta szembesülünk – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint kedden a dél-lengyelországi Karpaczban.
A magyar külügyminiszter lengyel kollégájával, Zbigniew Rauval folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy Afganisztánban egyre romlik a helyzet, látni a jelentéseket egy polgárháború kibontakozásáról, de már az iszlamista tálib lázadók hatalomátvétele előtt is a lakosság fele humanitárius segélyen élt. „Azok a nyugat-európai nyilatkozatok, amelyek minden afgán számára meghívóként értelmezendők, Európa vonatkozásában rendkívül felelőtlenek” – fogalmazott. Rámutatott: a kontinens több irányból is migrációs nyomás alatt áll, már nem csak délről, Afrika vagy a Közel-Kelet irányából, hanem keletről, Fehéroroszországon át is, és ha ehhez még hozzáadódik egy bevándorlási hullám Afganisztánból, annak „beláthatatlan következményei lesznek”.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyar és a lengyel migrációs politika a „józan ész talaján áll”, Magyarország 2015-ben épített kerítést, Lengyelország pedig most tesz így a keleti határán. Kiemelte, a két kormány nem csupán beszél arról, hogy helyben kell segíteni, s erre példaként hozta fel, hogy egy egymillió eurós program keretében magyar-lengyel együttműködésben segítséget nyújtanak jordániai kórházaknak, hogy megfelelően el tudják látni az ott tartózkodó szíriai menekülteket.
Végezetül leszögezte: a jelenlegi nyugat-európai migrációs politika óriási fenyegetést jelent Európa számára a biztonság és az identitás, valamint most az egészségügy szempontjából is, ugyanis egy tömeges bevándorlási hullám jelentősen megnövelné a koronavírus terjedésének kockázatát.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Magyarország és Lengyelország szorosan együttműködik annak megakadályozása érdekében, hogy egyes nyugat-európai országok rákényszerítsék az Európai Unióra azt az "elhibázott és veszélyes" migrációs politikát, amelynek következményeivel 2015 óta sz...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1631039580
[modified] => 1631038074
)
[title] => Szijjártó: Magyarország és Lengyelország szorosan együttműködik a migráció ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29697&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29697
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29698
[image] => Array
(
[id] => 29698
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben.jpg
[original_lng] => 247570
[original_w] => 1809
[original_h] => 1018
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben.jpg
[width] => 1809
[height] => 1018
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/szijjarto-lengyelben.jpg
[width] => 1809
[height] => 1018
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631027275:10
[_thumbnail_id] => 29698
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2535
[_hipstart_feed_include] => 1
[_rss_feed_exclude] => 1
[_oembed_72d73d9197ea5aa79c2a4e08b34a17af] =>
[_oembed_time_72d73d9197ea5aa79c2a4e08b34a17af] => 1631771127
[_oembed_c11f003e82a53932ca5885c40d01341d] =>
[_oembed_time_c11f003e82a53932ca5885c40d01341d] => 1633609938
[_oembed_3e60e40d03b4410ed6950e40a6966309] =>
[_oembed_time_3e60e40d03b4410ed6950e40a6966309] => 1643362513
[_oembed_a806bcf312d89cec7ff9b6d4aff416fb] =>
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Alapvető aggályai vannak az Európai Bizottságnak azzal az új, csütörtökön elfogadott dán törvényjavaslattal, amely lehetővé teszi a menedékkérők áttelepítését Európán kívüli országokba – jelentette ki Adalbert Jahnz, az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön.
A szóvivő a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a menedékjog iránti kérelmek Európán kívüli feldolgozása alapvető kérdéseket vet fel mind a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés, mind pedig a védelemhez való tényleges hozzáférés tekintetében.
Ilyesmi nem lehetséges a jelenlegi uniós szabályok vagy az új migrációs és menekültügyi paktum szerinti javaslatok alapján – közölte, hozzátéve, hogy a menedékkérelem benyújtásához való jog alapvető fontosságú az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság osztja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) aggodalmát Dánia migráció vonatkozásában vállalt kötelezettségeinek betartását és annak kockázatát illetően, hogy a dán törvény aláássa a menekültek nemzetközi védelmére kialakított rendszer alapjait. Az uniós bizottság megvizsgálja a dán szabályozást a további lépések megtétele előtt – mondta.
A dán parlament csütörtökön törvényjavaslatot fogadott el arról, hogy az országba érkező menedékkérőket külföldre, akár Európán kívüli országokba telepítsék át. A jogszabály felhatalmazza a dán hatóságokat, hogy a királyság területére érkező illegális bevándorlókat egy partnerország területén helyezzék el menedékkérelmük elbírálása idejére. Ez a partnerország Európa területén kívül is lehet. Az elmúlt évtizedben szigorú bevándorlási politikát folytató északi ország célja, hogy nullára redukálja az országba érkező menekültek számát, és kizárólag az ENSZ menekültelosztási kvótái alapján fogadjon be embereket.
Denmark has given Ukraine all of its CAESAR self-propelled howitzers. A true friend who knows that our fight is Europe's fight. Tak, Danmark! pic.twitter.com/x4MP65Yvfo
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Az Európai Unió tagállamainak szolidaritást kell mutatniuk a migránsok, elsősorban is azok iránt, akik az elmúlt napokban nagy számban érkeztek Olaszországba – jelentette ki Ylva Johansson, belügyekért felelős uniós biztos hétfőn, az ENSZ menekültügyi főképviselőjével, Filippo Grandival közösen tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Az uniós biztos az újságíróknak elmondta: telefonon egyeztetett Luciana Lamorgese olasz belügyminiszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy nagyon nagy számban, kétezernél is többen érkeztek a délolasz partokhoz vasárnap, így Olaszországnak segítségre van szüksége a migránsok áttelepítéséhez.
Johansson kifejtette: az Európai Unió elvárja Törökországtól, hogy feltartóztassa az országa határain belül tartózkodó migránsokat, és befogadja azokat, akiket Görögországból küldenek vissza. Ezért cserében az EU növelné a Törökországnak juttatott menekültügyi segélyeket.
Filippo Grandi azt hangsúlyozta, hogy az ismét erősödő migrációs hullám is bizonyítja, hogy szükség van az Unió új, szeptemberben javasolt menekültügyi csomagjára, amelyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága teljes mértékben támogat. „Európának kiszámítható menekültügyi szabályozásra van szüksége. Ezen belül olyan tagállami mechanizmusokra is, amelyek elősegítik a veszélyes útvonalakon érkező menekültek biztonságát, és helyet kell adni azoknak a civil szervezeteknek is, amelyek a tengeri mentést végzik” – jelentette ki Grandi. Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy az erőszakos visszaküldéseket meg kell állítani, és minden, ezzel kapcsolatos jogsérelmet ki kell vizsgálni. Grandi szerint a menekültek áthelyezése az uniós tagállamokba „a legkevesebb, amit az EU megtehet.” Mint mondta, a migránsokat befogadó, Európai Unión kívüli legtöbb ország sokkal szegényebb, mint az uniós tagországok. Hozzátette: szükség van egy emberi jogi megközelítésen alapuló, hazatérést ösztönző mechanizmusra azokra vonatkozóan, akik nem jogosultak a menekültstátuszra, ugyanakkor meg kell teremteni a legális migráció lehetőségeit is.
Az Európai Bizottság múlt év szeptembere végén mutatta be új migrációspolitikai csomagját, amely az európai menekültpolitika újratervezését javasolja. A bizottság javaslatát jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak is.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió tagállamainak szolidaritást kell mutatniuk a migránsok, elsősorban is azok iránt, akik az elmúlt napokban nagy számban érkeztek Olaszországba - jelentette ki Ylva Johansson, belügyekért felelős uniós biztos.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620681300
[modified] => 1620677199
)
[title] => Uniós biztos: az EU-s tagállamoknak szolidaritást kell mutatniuk a migránsok iránt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23216&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23216
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23217
[image] => Array
(
[id] => 23217
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[original_lng] => 158200
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620666399:10
[_thumbnail_id] => 23217
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2616
[_oembed_be5ace22a4688cc911230d9ede08e74c] =>
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Az Európai Parlament (EP) több szolidaritást vár el az európai uniós tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban és több forrás kiutalását az EU külső határain fekvő tagországoknak – hangsúlyozta az EP csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában.
Az EP képviselői továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő menekültügyi szabályok nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztásra, miközben az unió frontországaira aránytalanul nagy teher hárul. Arra is rámutattak, hogy több forrás szükséges a kiutasítottak eljárásának gyors és tisztességes lebonyolítására.
A jogszabályokról szóló plenáris állásfoglalásban a képviselők egy szolidaritáson alapuló eljárás létrehozását szorgalmazzák annak érdekében, hogy a menedékjogot mint alapvető jogot tiszteletben tartsák az EU-ban, és hogy a tagállamok egyenlően osztozzanak a menedékkérőkért vállalt felelősségen.
A testület szerint az is probléma, hogy az úgynevezett „első belépési országok” vállalják a legtöbb felelősséget a menekültekért, mert ez különösen nagy nyomást alá helyezi a külső határokon fekvőket, Görögországot, Olaszországot, Máltát, Ciprust és Spanyolországot. A képviselők hangsúlyozták, hogy a menekültek egyik tagállamból egy befogadó tagállamba történő eseti áthelyezése nem helyettesíti a fenntartható közös európai menekültügyi rendszert, és annak megreformálásáig további forrásokat és eszközöket kérnek a frontországok számára.
A határozat leszögezi: a hatékony visszatérítési politika a jól működő uniós menekültügyi és migrációs politika egyik kulcsfontosságú eleme. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a menekültügyi politika hatékonyságát összességében nem a visszatérítési rátában kellene mérni, hanem hogy mennyire tartós az illegális migránsok emberi jogokat tiszteletben tartó visszaküldése. A képviselők szerint a tagállamoknak a harmadik országokból érkezők önkéntes távozását kellene előnyben részesíteniük, de leszögezik, hogy a kísérő nélkül érkezett kiskorúakat csak abban az esetben szabad visszaküldeni, ha a távozás az érdeküket szolgálja.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben azt írta: a baloldali magyar EP-képviselők migránsokat akarnak Magyarországra telepíteni. A politikus szerint a Demokratikus Koalíció és a Momentum támogatja a bevándorlók kötelező elosztását, ezért szavazták meg az állásfoglalást. „Kibújt a szög a zsákból: ha Gyurcsánynén vagy a momentumos képviselőkön múlna, lebontanák a kerítést és minden bevándorlót beengednének” – írta. A képviselő kifejtette, hogy a parlament saját kezdeményezésű jelentésről szavazott, amely a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam megállapításáról szóló úgynevezett Dublin III rendelet végrehajtását tekinti át. A jelentés üdvözli a 2015-ös kvótahatározatot, amely a bevándorlók tagállamok közötti kötelező elosztásáról rendelkezik. Ez volt az a döntés, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva élesen elutasított, majd Szlovákiával az Európai Unió Bíróságán is megtámadott. A határozat ugyanis a kötelező betelepítési kvótával oldotta volna meg a migrációs válságot. „Ebből látszik, hogy ha Magyarországon egyszer baloldali, Gyurcsányné által vezetett kormány alakulna, esetleg a Momentum jutna döntéshozó helyzetbe, azonnal lebontanák a kerítést, és minden bevándorlót beengednének. Ugyan a migrációról szóló vitákban a baloldali magyar EP-képviselők rendre lapítanak, de az ilyen szavazásokon kibújik a szög a zsákból: az európai parlamenti fősodornak megfelelően ők is bevándorláspártiak” – húzta alá Hidvéghi Balázs. Hozzátette: a Dublin III végrehajtásáról szóló jelentés mellett egyébként a kiutasított személyek kitoloncolásáról szóló irányelvről is jelentést fogadott el szerda este az Európai Parlament. A Fidesz-KDNP képviselői – ellentétben a baloldali magyar EP-képviselőkkel – ezt a jelentést is határozottan elutasították, hiszen az olyan megoldási javaslatokat és irányokat fogalmaz meg, amelyek valójában a hatékony és gyors kitoloncolások ellen hatnak.
Mint írta, mindkét jelentés kapcsán alapvető probléma, hogy túlhangsúlyozzák a garanciális elemeket, arról viszont szót sem ejtenek, hogy 2015 óta a menekültügyi szabályok nyújtotta garanciákkal szisztematikusan visszaélnek a gazdasági bevándorlók azért, hogy jogellenesen Európába juthassanak, és itt is maradhassanak.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament (EP) több szolidaritást vár el az európai uniós tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban és több forrás kiutalását az EU külső határain fekvő tagországoknak.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1608280037
[modified] => 1608238173
)
[title] => Az EP több szolidaritást vár el a tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=15924&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15924
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 15926
[image] => Array
(
[id] => 15926
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169.jpg
[original_lng] => 291683
[original_w] => 727
[original_h] => 409
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169.jpg
[width] => 727
[height] => 409
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169.jpg
[width] => 727
[height] => 409
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169.jpg
[width] => 727
[height] => 409
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169.jpg
[width] => 727
[height] => 409
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/ep169.jpg
[width] => 727
[height] => 409
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608230973:10
[_thumbnail_id] => 15926
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2021
[_oembed_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] =>
[_oembed_time_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] => 1632803274
[_oembed_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] =>
[_oembed_time_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] => 1644761767
[_oembed_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] =>
[_oembed_time_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] => 1652808801
[_oembed_d2f4261189930ecff7cfebe9fc651e51] => {{unknown}}
[_oembed_fc14be2dff8f7753655f4744891089a8] =>
[_oembed_time_fc14be2dff8f7753655f4744891089a8] => 1657725404
[_oembed_a1de1489b48388075a1fb5f6796082ab] =>
Az EU 34 millió migránsnak akar lakást, szociális segélyt, állampolgárságot, szavazati jogot adni, ami „maga a Soros-terv” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban.
„Ha 34 millió embernek a baloldaliak Európában szavazati jogot adnak, akkor hosszú időn keresztül számíthatnak arra, hogy az ő szavazatukat és támogatásukat élvezik” – hívta fel a figyelmet.
A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar baloldal szintén azon töri fejét, hogy a „Soros-tervet” Magyarországon is végrehajtja, vagyis behozná a migránsokat, akik aztán rájuk szavaznának. Nem szabad engedni, hogy Magyarországot átalakítsák – hangoztatta.
Orbán Viktor arról is beszélt, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-s költségvetés, valamint a helyreállítási alap gazdasági kérdését külön kell választani a politikai vitákat eredményező jogállamisági rendelettől. „Minden nehézség nélkül el tudjuk fogadni gyorsan a költségvetést és a gazdasági helyreállítási alapot, és a politikai vitákat eredményező rendeletet, amit jogállamisági rendeletnek hívnak, tegyük félre, vitassuk meg később” – mondta, jelezve, Magyarország és Lengyelország erről állapodott meg. A magyar és a lengyel miniszterelnök által Budapesten aláírt közös kormánynyilatkozat szerint azonos álláspontot fognak képviselni a vitán, és egyik ország sem fogad el olyan álláspontot, amelyet a másik nem fogad el – közölte a kormányfő.
„Nekünk ez a megoldás (…), hogy valami nyilatkozatot hozzáfűznek – mint a tacepaóra rajzszöggel feltűznek valami kis emlékeztetőt -, nem fog menni. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a két dolgot külön kell választani” – jelentette ki, reagálva arra, hogy csütörtök esti hírek szerint Varsó kész elállni a vétótól, ha az EU vezetői elfogadnak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatra vonatkozóan.
Azzal a tervvel kapcsolatban, amely szerint elég lenne 25 tagország megállapodása a helyreállítási alaphoz, a kormányfő úgy reagált: az ő tudása szerint ilyen lehetőség nincs, de feltette a kérdést, miért volna baj, ha így történne. Jelezte ugyanis, hogy a költségvetésről később is meg lehet állapodni, Magyarország nem veszít pénzt. A helyreállítási alapról pedig azt mondta: ha tehetné, Magyarország ebben nem venne részt, mert nem tenné jól az ország, ha közösen venne fel hitelt például a magas államadósságú Görögországgal és Olaszországgal, vállalva ezzel, hogy később esetleg helyettük kell majd fizetni. A magyar részvétel szavai szerint szívesség, szolidaritási gesztus lenne.
Arra a felvetésre, hogy Manfred Weber néppárti frakcióvezető javaslata szerint jogállamisági kérdésekben határozzon az Európai Bizottság, ellenvélemény esetén pedig döntsön az EU Bírósága, Orbán Viktor azt válaszolta: „beszél mindenki mindenfajta szamárságot, ez Weber úrra is igaz”. „Nem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, az események között (…) összefüggést tudunk teremteni” – mondta, kifejtve: szemben a mostani helyzettel ezentúl egyszerű többséggel akarnának rákényszeríteni tagállamokra bármit, amire rá lehet húzni, hogy jogállami. Ezzel kapcsolatban megismételte: az Európai Bizottság bevándorlási javaslata a legkendőzetlenebbül tárja fel, hogy 34 millió migránsnak adnának lakást, segélyt, állampolgárságot.
Úgy értékelt: azt akarják elérni, hogy a migrációval kapcsolatos elutasító magyar, lengyel álláspontot le lehessen verni egyszerű többségi szavazással, „erről szól a történet”, erre használnák a jogállaminak nevezett eszközt.
Arra a kérdésre, hogy a Fideszből azóta kilépett Szájer József brüsszeli ügye és a Deutsch Tamás néppárti frakcióból történő kizárására irányuló eljárás a nyomásgyakorlás erősödése-e, a kormányfő azt felelte: ez a nem jóindulatú értelmezése az eseményeknek – különösen a németekre nézve -, de kizárni semmit sem lehet. Közölte ugyanakkor: semmilyen bizonyítékot nem látott az említett esetek és a költségvetési vita összefüggésére.
A koronavírus-járványról szólva Orbán Viktor arról beszélt, minél gyorsabban minél megbízhatóbb vakcinákat kell felkínálni az embereknek, ebben nem akadályozhat politikai megfontolás vagy gyógyszergyártó cégek érdeke, ezért Keleten és Nyugaton is tárgyalni kell. Brüsszelnek lekevertek egy nagy pofont – így kommentálta a kormányfő, hogy az EU-ból kilépett Nagy-Britannia már most tömeges oltásba kezd azzal a vakcinával – a Pfizer/BioNTech-oltóanyaggal -, amelyet az EU is megrendelt közösen.
„Aki kilépett, saját úton jár, saját megoldást keres, hamarabb tudja megvédeni a polgárai egészségét, életét, mint mi, akik bennmaradtunk” – fogalmazott. Megerősítette: amikor lesz vakcina, először az egészségügyi dolgozók, majd a súlyos állapotban lévők kapnak belőle.
A december 11-éig hatályos korlátozásokat követő intézkedésekről elmondta, az operatív törzs hétfő reggeli ülésén születnek meg a döntések, de jelezte, az már az első konzultációin kiderült: a tudósok, orvosok mereven elleneznek mindenfajta nagyobb lélegzetű enyhítést.
A kettős állampolgárságról tartott 16 évvel ezelőtti népszavazásról a kormányfő azt mondta: csorba esett a becsületen, volt egy nagy baloldali magyar- és nemzetellenes kampány, amelynek a maradványai megvannak, mert a baloldal vezető pártjának politikájában még mindig fellelhető, hogy le akarják választani a határon túli közösségeket. A 2004-es csorbát 2010-ben sikerült kiküszöbölni – emelte ki.
A hétvégi romániai parlamenti választásról azt közölte: Románia fontos ország Magyarországnak, élénk a gazdasági együttműködés, „az ott lévő magyarokkal (…) összekapcsoltuk magunkat, ezzel, ha odamegyünk, pénzt viszünk Romániának”. Közös érdeknek nevezte, hogy mindkét országban stabil kormányzás legyen. Az erdélyi magyarokat arra kérte, támogassák a magyar összefogást, az RMDSZ jelöltjeinek listáját.
A héten megjelent brüsszeli stratégia lakást, valamint a politikai döntések jogát adná a bevándorlóknak – hívta fel a figyelmet a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton a Facebookon.
Menczer Tamás a Facebookon megjelent videójában azt mondta, hogy az új brüsszeli stratégiában hét pontban „rajzolják meg a migráció ívét” a migrációpárti bürokraták.
Az első pont – az államtitkár közlése szerint – arról szól, hogy irányítani akarják a migrációs politikát, „tehát irányítani akarnak bennünket”. A második pont szerint nyitott társadalmat akarnak létrehozni, míg a harmadik szerint meg akarják szervezni a migrációt: már a migránsok elindulása előtt programokat akarnak nekik tartani – tette hozzá.
A negyedik pont a pénzről szól, konkrétan megnövelt pénzügyi támogatási lehetőségeket biztosítanának a számukra. Az ötödik pont arról szól, hogy támogatnák a megfelelő és megfizethető lakhatást, vagyis lakást adnának a bevándorlóknak – mondta.
A hatodik pont szerint teljes gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai részvételt biztosítanának, vagyis minden jogot megadnának a migránsoknak. A hetedik pont szerint pedig a migránsszervezeteknek a helyi, regionális és a nemzeti döntéshozatalban való részvételét segítenék elő, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a politikai döntéshozatalt a bevándorlók kezébe adnák – hívta fel a figyelmet.
„Ez tehát a legfrissebb brüsszeli stratégia, Brüsszel szerint aki erre nemet mond, amelyik tagállam erre nemet mond, az nem jogállam. A magyar kormány álláspontja azonban változatlan: mi a migrációra is nemet mondunk és a nyomásgyakorlásra is” – jelentette ki Menczer Tamás.
