Vlagyimir Putyin orosz elnök idézte elő a migránsválságot a fehérorosz–lengyel határon fehérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval együtt, a menekültek ugyanis nem véletlenül vetődtek oda– jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy televíziós műsorban, adta hírül pénteken az Ukrajinszki Novini hírportál.
A jelentés szerint az RNBO-titkár az 1 + 1 tévécsatorna csütörtök estipolitikai talkshowjában szerepelve mutatott rá, hogy „az emberek ott nem véletlenül jelentek meg. Ez mesterségesen kreált válság, amit Putyin Lukasenkóval közösen nem véletlenül készített elő az Európai Unió számára.”
Danilov azt is közölte, hogy az ukrán hírszerzés szerint Fehéroroszország területén jelenleg 15 ezer migráns tartózkodik, de – mint vélekedett – a számuk növekedni fog. „Többen lesznek, hogy nyomás alá helyezzék az EU-t” – mutatott rá. Mint jelezte, a hétvégén menekültügyi tanácskozás lesz Luckban, amelyre Lengyelország és Litvánia kijevi nagyköveteit is meghívják.
Az RNBO-titkár hangsúlyozta, hogy a menekültkérdést illetően nagy segítség lett volna az EU részéről Ukrajna számára, ha a NATO még 2008-ban megadta volna a tagsági cselekvési tervet Ukrajnának.
Валентині Матвієнко. «Рабі, подножці, грязі Москви», людині без честі, проклятій своєю Батьківщиною, варто пам’ятати:??має вистачити тільки одного ресурсу – на виплати репарацій і контрибуцій ??, на масові поховання своїх військових і на справедливість вироку Гаазького трибуналу.
Стратегія деокупації Криму – час нової редакції. Черговість засобів деокупації – політико-дипломатичних, військових, економічних тощо – вимагає зміни пріоритетів.
«Український рій» «імені Матіаса Руста» – десятки моделей, тисячі дронів. Ударні БПЛА на озброєнні ЗСУ дальністю польоту більш як 3000 км. 1987 рік, червона площа, москва, літак, Руст. pic.twitter.com/iAXhDLNn4C
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
Brüsszel nem akar pénzt adni a magyar határvédelmi kerítésre – írta a Magyar Nemzet.
A portál közölte: az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán Brüsszelben bejelentette, hogy a testület megkapta Orbán Viktor migrációs témájú levelét, hamarosan válaszolnak is a magyar miniszterelnöknek. A szóvivő elmondása szerint Ursula von der Leyen elnök és a bizottság álláspontja hosszú ideje ismert és világos az ügyben: nem finanszíroznak kerítéseket uniós pénzből.
A testület emlékeztetett: Ursula von der Leyen október 22-én egy hasonló kérdésre válaszul már leszögezte, hogy az EU nem ad pénzt falakra és szögesdrótokra. A bizottsági elnök az októberi uniós csúcstalálkozón nyilatkozott így. „Az EU pénzügyi eszközökkel támogatja a határvédelmet, de ezeket nem lehet kerítésépítésre fordítani” – mondta akkor.
Szerdán Brüsszelben a szóvivői szolgálat a magyar miniszterelnök levelére reagálva azt is hozzátette: nem az a kérdés, hogy az unió támogatja-e a külső határok védelmét, hiszen erre rendelkezésre állnak EU-s források. „A kérdés az, hogy a kerítésekre jár-e pénz” – szögezték le, az Európai Bizottság tavaly meghirdetett migrációs csomagját is szóba hozva.
A szóvivő úgy fogalmazott: a csomag elemei is lehetővé teszik, hogy az uniós értékek alapján, a közösségi joggal összhangban védjék a külső határokat.
A tálib fordulat miatt az Afganisztánból a szomszédos országokba irányuló migráció „pillanatnyilag nem akut téma” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a hét vezető ipari hatalmat összefogó G7 csoporthoz tartozó országok vezetőinek tanácskozása után.
A kancellár tájékoztatóján kiemelte, hogy Németország szükség esetén készen áll az együttműködésre a menekültek ellátásában az Afganisztánnal szomszédos országokkal, akár Iránnal is. Elmondta, hogy Németország felfüggesztette az afganisztáni fejlesztési programokat, azonban az ENSZ úgy döntött, hogy munkatársainak egy részével és a helyi segítőkkel folytatják a munkát. Ezért most az ENSZ szervezeteit, köztük a menekültügyi főbiztosságot (UNHCR) kell támogatni, és mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a kabuli repülőtér a katonai mentőműveletek befejezése után működhessen polgári repülőtérként, különben nem tudják bejuttatni az országba a segélyszállítmányokat, például a gyógyszereket – mondta Angela Merkel. Elmondta, hogy „nagyon intenzív” tárgyalásokat folytatnak erről. Rámutatott, hogy a kabuli az egyetlen nemzetközi repülőtér Afganisztánban. Ismertette: Németország 100 millió euró azonnali támogatással járul hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz, és további 500 millió eurót is elkülönít erre a célra.
Angela Merkel közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök a G7-csúcson nem jelölt meg új időpontot a katonai műveletek lezárására az ismert dátumon, azaz augusztus 31-én kívül. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Németország az Egyesült Államok nélkül nem tudja folytatni állampolgárai, az afgán segítők és családjuk evakuálását.
A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és családjuk evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. A művelet központja a kabuli reptér, ahonnan Taskentbe menekítik őket a Bundeswehr egységei. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba.
A legutóbbi, kedden nap közben készített összesítés szerint 3800 embert juttattak el az üzbegisztáni fővárosba. A német állampolgárok többségét sikerült kimenekíteni, így már az afgán segítőkre összpontosítanak.
Ötvenhat republikánus képviselő levélben szólította fel Joe Biden amerikai elnököt, hogy tétlensége miatt mentse fel alelnökét, Kamala Harrist az illegális bevándorlás megfékezésének feladata alól.
„Annak ellenére, hogy olyan határválság közepén vagyunk, amelyet ez az ország két évtizede nem látott, Harris alelnök még nem mutatott kellő érdeklődést, hogy ezzel közvetlenül foglalkozzék” – fogalmazott levelében az 56 republikánus törvényhozó. „A 85 nap alatt, amióta az alelnök feladata ennek a válságnak a megoldása, még nem látogatott el a határra, és nem találkozott a határőrség munkatársaival, az amerikai bevándorlási hivatal (ICE) tisztségviselőivel és a helyi rendvédelmi tisztviselőkkel sem” – tették hozzá. Mint írják: „Ez az ország egy perccel tovább sem engedheti meg magának Harris alelnök tétlenségét”.
Joe Biden demokrata párti elnök március végén bízta meg alelnökét, Kamala Harrist a bevándorlás megfékezésének feladatával. Szakértők és politikus egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy nem enyhül a migrációs válság az amerikai-mexikói határ mentén. Kamala Harris a múlt héten Mexikóba és Guatemalába utazott, ahol arra kérte a bevándorlókat, hogy „ne menjenek az Egyesült Államokba”. E kijelentései miatt az alelnök bírálatokat kapott a demokrata párt balszárnyától.
Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) jelentése szerint májusban több mint 180 ezer illegális határátlépőt vettek őrizetbe az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ezt Greg Abbott texasi republikánus kormányzó „történelmi rekordnak” minősítette. Abbott egyébként bejelentette, hogy folytatja az előző elnök, Donald Trump által megkezdett fal építését a határon. A Fox televíziónak nyilatkozva a texasi kormányzó hangsúlyozta: Kamala Harris még egyszer sem beszélt vele a határon kialakult válság ügyében. A 180 034 letartóztatás egyszázalékos növekedést jelent áprilishoz képest, amikor is 178 622 embert vettek őrizetbe, ami három százalékkal volt nagyobb a márciusi 173 348-hoz képest.
Szakértők szerint Joe Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte Donald Trump „Maradj Mexikóban!” nevű programját, amely arra kötelezte a közép-amerikai migránsokat, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a menedékkérelmüket.
Biden ezenkívül leállította – a szintén Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.
A levelet megfogalmazó törvényalkotók hibásnak tartják azt a megközelítést, hogy a Biden-adminisztráció „kizárólag a közép-amerikai országokra fordítja figyelmét”, ugyanis – mint írják – „sok migráns próbál meg átkelni a déli határunkon a világ minden országából, beleértve Oroszországot, Brazíliát, Kubát és Haitit is”. A republikánus képviselők szerint a közép-amerikai országokban „nem történt olyan drámai változás az elmúlt hónapokban, amely a déli határnál, a bevándorlók számát tekintve ekkora különbségeket eredményezne a tavalyi évhez képest”.
Donald Trump volt amerikai elnök múlt heti közleményében jelentette be, hogy a hónap végén a mexikói határához látogat. „A Biden-adminisztráció az Egyesült Államok történelmének legerősebb, legbiztonságosabb és leginkább biztosított határát örökölte tőlem, és csupán hetek alatt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb határválságává változtatta azt. Ez egy valóságos katasztrófaövezet” – fogalmazott Trump, aki hozzátette: „amit Biden és Harris tett és folytat jelenleg is a határunkon, az súlyos és szándékos kötelességszegés”.
Olaszország nem javasolta, hogy az Európai Unió fizessen Líbiának a migránsok megállítására – cáfolta a sajtóértesülést a római kormányhivatal kedden, hangsúlyozva, hogy az Európába tartó migránsok országainak támogatása megfékezheti az indulásokat.
A miniszterelnöki hivatal képviselője hangoztatta, hogy Líbiával kapcsolatban „jelenleg nincsen kezdeményezés olyan megállapodás megkötésére mint Törökországgal történt”. Az Európai Unió és Törökország 2016 márciusában kötött megállapodást a migrációs válság kezeléséről. Brüsszel hatmilliárd euróval segítette Ankarát.
A római kormányhivatal leszögezte: semmilyen hasonló javaslatot nem tettek annak érdekében, hogy hasonlóképpen fékezzék meg a Líbiából indulókat. Róma ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a Földközi-tenger déli térségére, valamint pénzügyi segítséget kell nyújtania a migránsok kiindulási pontjainak számító afrikai államoknak.
A baloldali la Repubblica című lap értesült úgy, hogy Mario Draghi miniszterelnök a Brüsszel és Líbia közötti „anyagi megállapodást” már a következő uniós csúcson napirendre akarja tűzni. Az újság azt írta, hogy az olasz diplomácia vezetője, Luigi Di Maio a következő napokban a líbiai kormánnyal Tripoliban egyeztet, és az olasz politikussal egy időben Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is Líbiában lesz.
Líbiából a napokban újraindult a migráció a dél-olaszországi partok felé. Az Il Giornale című jobboldali napilap 70 ezerre becsüli az indulásra készen állók számát. Az újság a többi között a Bija néven ismert emberkereskedő szabadon engedésével magyarázza a tömeges indulásokat. Az egyik legnagyobb líbiai fegyveres és emberkereskedő szervezetet irányító férfi áprilisban szabadult a börtönből az új líbiai kormány engedélyével.
Olaszországba az év eleje óta csaknem 13 ezren érkeztek, többségük a déli „belépőkapunak” tartott Lampedusa partjaira. A sziget alig kétszáz fős táborában még hétfőn is 1750-en voltak. A belügyi tárca négy karanténhajót küldött a migránsok ideiglenes elhelyezésére, a hajók azonban egyelőre a rossz idő miatt nem tudtak kikötni.
Sajtóértesülések szerint Mario Draghi legkésőbb szerdán tart szűk körű kormányülést a migrációs helyzetről a belügyi, a külügyi és a védelmi tárca vezetőjével. A tervek között szerepel, hogy az érkezőket karanténhajók helyett úgynevezett Covid-hotelekben, vagyis kaszárnyákban és a Vöröskereszt intézményeiben helyezik el.
Luciana Lamorgese belügyminiszter a 2019-es máltai megállapodás újraindítását szorgalmazta. A tárcavezető ezen kívül a tengeren hajóra vett emberek „automatikus és szolidáris európai szétosztási rendszeréről” beszélt az EU belügyi biztosával, Ylva Johannsonnal.
Olasz hírügynökségi jelentések szerint a líbiai diplomácia vezetője, Najla Mangus – aki az észak-afrikai ország első női külügyminisztere – úgy nyilatkozott, hogy „Líbia nem lehet Európa határőre”. Mangus egyébként áprilisban Rómában már egyeztetett Lamorgesével.
Az affaritaliani.it című politikai hírportál elemzése szerint a Mario Draghi vezette kormány gyenge pontjának nem a járványhelyzet kezelése, hanem a migráció számít. Ez a téma osztja meg legjobban a bal- és a jobboldali kormányerőket, miközben hétről-hétre egyre több migráns érkezése várható. A hírportál megjegyezte, hogy Róma korábban Berlin segítségére számíthatott, de az őszi választások előtt Angela Merkel nem mutat hajlandóságot az olaszországi migránsok átvételére.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Olaszország nem javasolta, hogy az Európai Unió fizessen Líbiának a migránsok megállítására - cáfolta a sajtóértesülést a római kormányhivatal kedden, hangsúlyozva, hogy az Európába tartó migránsok országainak támogatása megfékezheti az indulásokat.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620765600
[modified] => 1620759405
)
[title] => Olaszország az afrikai államok anyagi támogatását szorgalmazza az EU-nál a migráció megfékezésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23262&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23262
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23263
[image] => Array
(
[id] => 23263
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik.jpg
[original_lng] => 245236
[original_w] => 870
[original_h] => 483
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik-300x167.jpg
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik-768x426.jpg
[width] => 768
[height] => 426
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik.jpg
[width] => 870
[height] => 483
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik.jpg
[width] => 870
[height] => 483
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik.jpg
[width] => 870
[height] => 483
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/migrik.jpg
[width] => 870
[height] => 483
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620748605:10
[_thumbnail_id] => 23263
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2110
[_oembed_be5ace22a4688cc911230d9ede08e74c] =>
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Az Európai Unió tagállamainak szolidaritást kell mutatniuk a migránsok, elsősorban is azok iránt, akik az elmúlt napokban nagy számban érkeztek Olaszországba – jelentette ki Ylva Johansson, belügyekért felelős uniós biztos hétfőn, az ENSZ menekültügyi főképviselőjével, Filippo Grandival közösen tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Az uniós biztos az újságíróknak elmondta: telefonon egyeztetett Luciana Lamorgese olasz belügyminiszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy nagyon nagy számban, kétezernél is többen érkeztek a délolasz partokhoz vasárnap, így Olaszországnak segítségre van szüksége a migránsok áttelepítéséhez.
Johansson kifejtette: az Európai Unió elvárja Törökországtól, hogy feltartóztassa az országa határain belül tartózkodó migránsokat, és befogadja azokat, akiket Görögországból küldenek vissza. Ezért cserében az EU növelné a Törökországnak juttatott menekültügyi segélyeket.
Filippo Grandi azt hangsúlyozta, hogy az ismét erősödő migrációs hullám is bizonyítja, hogy szükség van az Unió új, szeptemberben javasolt menekültügyi csomagjára, amelyet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága teljes mértékben támogat. „Európának kiszámítható menekültügyi szabályozásra van szüksége. Ezen belül olyan tagállami mechanizmusokra is, amelyek elősegítik a veszélyes útvonalakon érkező menekültek biztonságát, és helyet kell adni azoknak a civil szervezeteknek is, amelyek a tengeri mentést végzik” – jelentette ki Grandi. Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy az erőszakos visszaküldéseket meg kell állítani, és minden, ezzel kapcsolatos jogsérelmet ki kell vizsgálni. Grandi szerint a menekültek áthelyezése az uniós tagállamokba „a legkevesebb, amit az EU megtehet.” Mint mondta, a migránsokat befogadó, Európai Unión kívüli legtöbb ország sokkal szegényebb, mint az uniós tagországok. Hozzátette: szükség van egy emberi jogi megközelítésen alapuló, hazatérést ösztönző mechanizmusra azokra vonatkozóan, akik nem jogosultak a menekültstátuszra, ugyanakkor meg kell teremteni a legális migráció lehetőségeit is.
Az Európai Bizottság múlt év szeptembere végén mutatta be új migrációspolitikai csomagját, amely az európai menekültpolitika újratervezését javasolja. A bizottság javaslatát jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak is.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió tagállamainak szolidaritást kell mutatniuk a migránsok, elsősorban is azok iránt, akik az elmúlt napokban nagy számban érkeztek Olaszországba - jelentette ki Ylva Johansson, belügyekért felelős uniós biztos.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620681300
[modified] => 1620677199
)
[title] => Uniós biztos: az EU-s tagállamoknak szolidaritást kell mutatniuk a migránsok iránt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23216&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23216
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23217
[image] => Array
(
[id] => 23217
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[original_lng] => 158200
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ylva-johansson.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620666399:10
[_thumbnail_id] => 23217
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2633
[_oembed_be5ace22a4688cc911230d9ede08e74c] =>
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
A közvélemény-kutatások szerint Joe Biden amerikai elnök migrációs politikája annyira népszerűtlen, hogy több kongresszusi körzetben is a republikánusok erősödéséhez vezethet – írja a Breitbart News című jobboldali internetes oldal.
A cikk szerint a Heritage Foundation nevű washingtoni konzervatív alapítvány által finanszírozott két közvélemény-kutatás során egyenként 1200 embert kérdeztek meg. Az egyik felmérést a 15 legfontosabb kongresszusi körzetben végezték, a másik kutatást pedig 19 külvárosi körzetben.
Mint írják, az adatokból kiderült, hogy a bizonytalan szavazók 55 százaléka Bident okolja a migránshullámért, 48 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy a demokratákra szavazna, és 67 százaléka ellenzi az Egyesült Államok déli határára épült fal eltávolítását. A közvélemény-kutatások arra is rávilágítottak, hogy a szavazók 76 százaléka határozottan ellenzi, hogy az illegális migránsok szavazhassanak, és 77 százalékuk támogatja a menedékjogi csalást elkövető migránsok kitiltását.
A Breitbart beszámolója szerint a megkérdezettek 77 százaléka egyetértett abban, hogy „igazságtalan, ha az illegális bevándorlók hamarabb jutnak szociális szolgáltatásokhoz, mint az amerikai állampolgárok”. Hatvan százalékuk pedig úgy véli, hogy „az országba belépő illegális bevándorlók rohama komoly közbiztonsági problémává vált, ugyanis erőszakos bűnözők is vannak köztük, akik a rendfenntartó szervek elől menekülnek hazájukból”. A közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy a szavazók 64 százaléka azt szeretné, ha a migránsoknak meg kellene tanulniuk angolul, mielőtt állampolgárrá válnának.
A Heritage Foundation közvélemény-kutatása azt is megkérdezte az emberektől, hogy szerintük a kormánynak mennyi legális bevándorlót kellene évente beengednie az országba. A válaszadók mindössze hat százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi több mint 1 millió fős beáramlás üdvözlendő. A megkérdezettek nagyjából 50 százaléka azt mondta, hogy ezt a számot évente kevesebb mint 250 000-re kellene lecsökkenteni.
25 жовтня на виборчій дільниці я поставлю тобі 5 важливих питань.5 питань, які нам раніше ніхто ніколи не ставив. 5 питань, щоб дізнатися саме твою думку!
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Az Egyesült Államoknak a mexikói határon tartózkodó migránsokkal szemben tanúsított bánásmódja kínzásként és az élethez való jog megsértéseként értékelhető, a helyzet az ENSZ sürgős beavatkozását igényli – jelentette ki az orosz külügyi szóvivő újságíróknak csütörtökön Moszkvában az interfax.ru tudósítása szerint.
Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok déli határán kialakuló migrációs krízishelyzet kezd egy humanitárius válsággal felérni. Rávilágított, hogy az amerikai bevándorlási hatóságok fogdáiban jelenleg mintegy 18 ezer fiatalkorú van.
„Abból indulunk ki, hogy Washingtonnak a migránsokkal szembeni bánásmódja a fogdákban, különösen a fiatalkorúak tekintetében a nemzetközi jogi kötelezettségek súlyos megsértéseként értékelhető” – mutatott rá a külügyi szóvivő.
Zaharova kijelentette, hogy az Egyesült Államok a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény rendelkezéseit sértik.
Az orosz külügyi szóvivő szerint az illegális bevándorlók fogvatartási körülményei sok szempontból kínzásként, illetve embertelen bánásmódként értékelhetők. A kialakult helyzet e nemzetközi ellenőrző mechanizmusok, jelesül az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, illetve az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága figyelmére érdemes – tette hozzá Zaharova.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Egy texasi szövetségi bíró kedden ideiglenesen blokkolta Joe Biden amerikai elnök döntését, amely száz napra leállította volna egyes bevándorlók kitoloncolását az országból. A Biden-adminisztráció várhatóan fellebbezni fog a döntés ellen.
Drew Tipton – akit Donald Trump előző amerikai elnök nevezett ki – egy úgynevezett visszatartó végzést adott ki, amely 14 napra országos szinten blokkolja az elnöki utasítást. A szövetségi bíró szerint a Biden-adminisztráció nem adott konkrét, észszerű indokolást a kitoloncolások leállítására.
Az amerikai elnök még a kampánya során megígérte, hogy ha megválasztják, száz napos moratóriumot vezet be a kitoloncolásokra. Miután Joe Biden hivatalba lépett, az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) egyik vezető tisztviselője feljegyzést adott ki, amelyben elrendelték bizonyos kitoloncolások szüneteltetését. Az indoklásban az állt, hogy a minisztérium így jobban tudja kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a világjárvány okoz az Egyesült Államok és Mexikó határán.
A texasi főügyész azzal érvelt, hogy a moratórium sérti a szövetségi törvényeket, valamint a belbiztonsági minisztérium és Texas állam közötti megállapodást. Ken Paxton azt mondta: a megállapodás előírja, hogy a DHS-nek konzultálnia kell Texasszal és más államokkal, mielőtt bármilyen intézkedést hoz bevándorlás-ügyben.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Joe Biden megválasztott amerikai elnök tizenhét rendelet írt alá már a beiktatása napján, szerdán Washingtonban, egyebek mellett országának a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való visszatéréséről, valamint a bevándorlás kérdéséről.
Az Egyesült Államokban eddig 400 ezer halálos áldozattal járó koronavírus-járvány korlátozása érdekében az új elnök rendeletet ad ki a kötelező maszkviselésről a szövetségi intézményekben és a szövetségi alkalmazottak számára. Antony Fauci legfőbb amerikai járványügyi szakértő már csütörtökön felszólal az Egyesült Államok nevében a WHO végrehajtó tanácsában – közölte szerdai sajtótájékoztatóján új kormányzat Covid-19-járvánnyal kapcsolatos erősfeszítéseinek összehangolásáért felelős Jeff Zients. A bevételi forrásukat elvesztők számára az elnök rendeletben hosszabbítja meg a kilakoltatásra és a szövetségi forrásból fizetett diákhitelek törlesztésére elrendelt moratóriumot.
A demokrata párti politikus, aki elnöksége egyik fő kérdésévé tette az általános felmelegedés elleni harcot, már szerdán levelet küldött az ENSZ-be, hogy az Egyesült Államok egy hónapon belül ismét csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez – jelentette be Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlati kérdésekben illetékes vezetője. Az új elnök visszavonja az előző kormányzat klímaváltozással kapcsolatos deregulációs intézkedését is, így a Donald Trump távozó elnök által az Egyesült Államok és Kanada között építendő Keystone XL kőolajvezeték építésének vitatott tervére kiadott engedélyt, és moratóriumot rendel el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén a Trump-kormányzat által nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre. Biden ígéretet tett arra, hogy elindítja az Egyesült Államot azon az úton, amelyen 2050-ig elérhetik az általános felmelegedését felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának zéró szintjét. A harc nem lesz egyszerű, tekintettel az egyesült államokbeli politikai megosztottságra, a fosszilis üzemanyagokat kitermelő cégekre és az amerikai politika miatt aggódó nemzetközi partnerekre – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Donald Trump tavaly léptette ki országát a 2015-ben Párizsban aláírt nemzetközi klímaegyezményből, azzal érvelve, hogy az túl sokba kerül az amerikai gazdaságnak és kevés kézzelfogható előnye lesz.
A bevándorlási politika terén Biden szintén Donald Trumppal ellentétes utat követ, aki elnöksége egyik prioritásává tette az illegális bevándorlás elleni harcot. Biden visszavonta az elődje által meghozott vitatott bevándorlási rendeletet, amely megtiltotta a belépést az Egyesült Államokba a muzulmán többségű országok állampolgárai számára.
Ez az intézkedés idegengyűlöletben és vallási ellenségeskedésben gyökerezik – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház leendő nemzetbiztonsági tanácsadója. A demokrata párti elnök „ünnepélyesen kihirdeti” a Mexikóval közös határon épülő, a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozott fal munkálatainak felfüggesztését is. Ezzel párhuzamosan Joe Biden bevándorlási törvénytervezetet nyújt be a kongresszusba, amely több mint 700 ezer, még gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatal és más rendezetlen helyzetben lévő bevándorló számára kínálja fel a bizonyos időkorlátok és feltételek melletti honosítás lehetőségét. A reformtervezet előirányozza egyebek mellett pótlólagos források – négy év alatt négymilliárd dollár – biztosítását a határőrizet megerősítéséhez Salvador, Guatemala és Honduras határán, illetve a három ország számára nyújtandó segélyprogramhoz, ezekből az országból érkezik ugyanis a legtöbb bevándorló és menekült.
A tanácsadók szerint a szerdai intézkedéseket további rendeletek és kihirdetések követik a következő napokban.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
