Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJwb2xpdGljIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM1ODQyO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 27713
[content] =>
fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet
A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint az Európai Unió a jogállamisági mechanizmussal és a 7-es cikkely szerinti eljárással túlterjeszkedik saját hatáskörén. Rodrigo Ballester a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban azt mondta, az uniós intézmények jogértelmezésében hangsúlyossá vált az uniós értékek védelme, erre hivatkozva írják át a játékszabályokat.
Annak kapcsán kérdezték a szakértőt, hogy az Európai Bizottság a napokban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az LMBTQ-közösséghez tartozók alapvető jogainak megsértése miatt.
Az Európai Bíróság ugyanaznap közölte, hogy a lengyel igazságügyi reform bizonyos elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Szintén július 15-én idézte Magyarországot az Európai Bizottság az uniós bíróság elé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés állítólagos korlátozása miatt.
A napokban közzétett jogállamisági jelentéseiben pedig ismét Magyarországot és Lengyelországot bírálta a leghevesebben az Európai Bizottság.
Rodrigo Ballester szerint „Nem korrekt, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban elővesznek néhány ügyet, míg más országok esetében nem hangsúlyozzák ezeket.”
Mint mondta, meglepve tapasztalta például, hogy az újságírók elleni támadások kérdése hiányzik a Spanyolországról szóló jogállamisági jelentésből. Úgy vélte, a Magyarország és Lengyelország ellen az elmúlt tíz évben vívott harc elfogulttá teszi az Európai Uniót.
Kifejtette: „az uniós alapértékek szépen lassan közhelyekké válnak, és a progresszív politikusok azt akarják, hogy ezeket az értékeket úgy értelmezzük, ahogy nekik tetszik”.
Szerinte létezik egy jó kompromisszumos megoldás: a közös kompetenciákkal közösen foglalkozunk, ami pedig az uniós hatáskörön kívül esik, az nemzeti ügy.
„Ezt az elvet azonban most megsértette az a tizenhét miniszterelnök, aki aláírta a Magyarországgal szemben megfogalmazott, az LMBTQ-jogokra hivatkozó nyilatkozatot.” Ez a levél az erkölcsi felsőbbrendűségről szól, illetve arról, hogy a hatáskörök megoszlása, a szubszidiaritás elve gyakorlatilag semmit sem jelent, ha a szent és sérthetetlen LMBTQ-ügyről van szó. Tizenhét tagország tíz másik – a nyilatkozatot alá nem író – országgal került szembe olyan kérdésben, ami nem is EU-kompetencia. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ezekre az értékekre hivatkozva indítanak kötelezettségszegési eljárásokat.
„Ez veszélyes precedens” – mondta Rodrigo Ballester a Magyar Nemzetnek.
