Lesz miniszterelnök-jelöltje a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amikor az államfő újabb kormányalakítási egyeztetésre fogja hívni a pártokat – jelentette be szerdán közösségi oldalán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az október 5-én megbuktatott, jelenleg ügyvivőként tevékenykedő, Florin Citu vezette kabinetben miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus azt követően tette ezt a bejelentést, hogy sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányfőjelöltje nem tudott parlamenti többséget gyűjteni az általa javasolt kisebbségi kormány jóváhagyásához, és a PNL bejelentette, hogy koalíciós tárgyalásokat kezd egy kormánytöbbség kialakítása érdekében valamennyi demokratikus párttal, a két éve ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) is beleértve.
Egyáltalán nem tartom elvetendő javaslatnak, hogy egy következő koalícióban – legyen az a PNL–USR–RMDSZ vagy a PNL–PSD–RMDSZ – az a legkisebb politikai alakulat adja a miniszterelnököt, amely a stabilitást képviseli. Lehet beszélni arról, hogy a Szövetségnek csak 6-7 százaléka van a parlamentben, de nem ez az érdekes! Sokkal fontosabb onnan megközelíteni a kormányalakítás kérdését, hogy melyik az a politikai alakulat, amely a racionalitás és a következetesség hangja volt az elmúlt időszakban, és amelynek a miniszterelnök-jelöltje integratív személyiség – indokolta az RMDSZ kezdeményezését Kelemen Hunor.
Az RMDSZ a Citu-kabinet megbuktatása utáni első kormányalakítási egyeztetésen is hasonló kezdeményezéssel állt elő, arra hivatkozva, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, ugyanis a következő fél évben olyan fontos döntéseket kell hozni a világjárvány, az energiaárak, a jövő évi költségvetés-tervezet vagy a nemzeti helyreállítási terv megvalósítása terén, amelyeket ügyvivő kormány nem hozhat.
Az RMDSZ akkor – ideiglenes megoldásként – azt javasolta Klaus Iohannis államfőnek, hogy a következő hat hónapra RMDSZ-es miniszterelnökre bízza az ország vezetését, időt adva a román pártoknak arra, hogy megtalálják az együttműködés módozatait.
A román pártok szerdai kormányalakítási tárgyalásai előtt mind a PNL, mind a PSD úgy nyilatkozott, hogy egy koalíciós kormányban igényt tart a miniszterelnöki tisztségre.
Klaus Iohannis román államfő felfüggesztését és leváltását kezdeményezi a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – jelentették be hétfőn a bukaresti parlamentben a nacionalista és vírustagadó szólamokkal tavaly decemberben parlamenti képviselethez jutott párt vezetői.
George Simion, az AUR társelnöke azt állította: más pártok törvényhozóitól is ígéretet kapott arra, hogy aláírják a kezdeményezést. Bejelentette: kedden megkezdik az elnök felfüggesztését célzó aláírásgyűjtést a parlamentben, ugyanakkor az AUR „Iohannis leváltását követelő híveinek százezreit” is arra kérte, hogy online, vagy a párt aktivistái által szervezett akciókon személyes aláírásukkal adjanak nyomatékot a kezdeményezésnek.
Simion azt mondta: a mostani második – szerinte kudarcra ítélt – kormányalakítási kísérlet meghiúsulása esetén tavasszal előrehozott választásokat kell kiírni, és ez kiváló alkalom lehet arra, hogy a választók egyben Iohannis leváltásáról is szavazzanak. Romániában a közvetlenül választott elnököt ugyanis a parlament legfeljebb 30 napra függesztheti fel hivatalából, ez idő alatt pedig népszavazást kell rendezni az elnök leváltásáról.
Az államfő felfüggesztéséről akkor szavaz a parlament, ha ezt a törvényhozók legalább egyharmada – 156 képviselő és szenátor – kezdeményezi. Az AUR-nak kilencszázalékos parlamenti képviselete van.
Ludovic Orban, a két éve kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, aki több mint tíz követőjével együtt kilépett a PNL frakciójából, élesen támadta Iohannist, és már korábban jelezte: kész megszavazni az elnök felfüggesztését, mert szerinte véget kell vetni annak a politikai „ámokfutásának”, amellyel – a PNL jelöltjeként Orban pártelnöksége idején újraválasztott – államfő „semmibe veszi a románok érdekeit”.
A legnagyobb frakcióval rendelkező, két éve ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) óvatosan nyilatkozott az elnök felfüggesztésének lehetőségéről, arra hivatkozva, hogy már két hasonló – Traian Basescu korábbi elnök ellen elindított – kezdeményezéssel „megégette magát”. Sorin Grindeanu, a PSD ügyvezető elnöke jelezte: akkor veszik fontolóra, hogy támogassák-e az AUR kezdeményezését, ha a tavaly decemberben alakult jobbközép kormányból kilépett, és ezzel a jelenlegi kormányválságot előidéző Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is ezt teszi.
Dacian Ciolos, az USR elnöke szerint azonban Romániában elegendő válság van, (teljes jogú) kormánya sincs az országnak, nem kell újabbal tetézni.
Az Avangarde közvélemény-kutató intézet múlt heti felmérése szerint a romániai kormányválság kirobbanását követően egy hónap alatt felére (14 százalékra) esett vissza Klaus Iohannis államfő bizalmi indexe. Florin Citu ügyvivő miniszterelnökben, a PNL elnökében a megkérdezettek alig 7 százaléka bízik, az AUR támogatottsága viszont 14 százalékra emelkedett.
Russia's continued attacks against the Ukrainian?? civilian infrastructure on #Danube, in the proximity of Romania??, are unacceptable. These are war crimes and they further affect UA's capacity to transfer their food products towards those in need in the world.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Nem kapott bizalmat a román parlamentben a Dacian Cioloș kijelölt miniszterelnök által javasolt kormány. A kabinetet csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői és szenátorai szavazták meg. Az USR-elnök Cioloș csak az általa vezetett pártból választott miniszterjelölteket, miután a korábbi koalíciós partnerek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasították az együttműködést.
Romániában azután alakult ki kormányválság, hogy a PNL–USR–RMDSZ koalíciós kormányát vezető Florin Cîţu miniszterelnök az USR ellenkezése dacára, és a párt egyik miniszterét leváltva döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről.
Az USR megvonta a bizalmat Cîţutól, miniszterelnök-cserét követelt a PNL-től, majd miután ezt nem érte el, miniszterei kiléptek a kormányból, és bizalmatlansági indítvánnyal, az ellenzék segítségével megbuktatta a kormányt.
A szerdai vitán Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy a tavaly decemberi parlamenti választások után az új kormánykoalíció stabilitást, fejlődést ígért a társadalomnak, de kilenc hónappal később már botrányok, veszekedések, széthúzások uralják a politikát. Az RMDSZ elnöke a magyar párt nevében elnézést kért választóktól a kialakult helyzetért, s mint fogalmazott: minden parlamenti pártnak ezt kellene tennie.
Miután Cioloș nem szerezte meg a képviselők és szenátorok több mint felének támogatását, elölről kezdődnek a kormányalakítási egyeztetések az elnöki hivatalban. Ha Klaus Johannis második kormányfőjelöltjét is elutasítják, az államfő feloszlathatja a parlamentet.
Szakértők szerint a bukaresti politikai instabilitás negatívan hat ki a román gazdaságra. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a Krónika erdélyi napilapnak azt mondta, a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek, ráadásul ezáltal kérdőjelek merülnek fel az állami adminisztráció kapacitása terén is, hogy levezényelje az uniós források lehívását és elosztását.
– A korábbi európai uniós ciklusokban sem sikerült a forrásokat teljes mértékben lehívni, most szinte kétszer akkora összeg áll rendelkezésre, tehát a korábbiaknál jóval nagyobb erőfeszítésre lesz szükség – hangsúlyozta az elemző.
Klaus Johannis román elnök Dacian Ciolos-nak, az USR-PLUS centrista párt vezetőjének ajánlotta fel kormányalakítást, számolt be a „Jevropejszka pravda” az Agerpres -re hivatkozva.
„A politikai pártok különböző megközelítésekkel álltak elő, különböző javaslatokkal, amelyeket e pártok képviselői ismertettek a nyilvánossággal. Mindezek közül a javaslatok közül egyet elfogadtam, amelyet meg fogok valósítani, nevezetesen úgy döntöttem, hogy Dacian Ciolos-t nevezem ki miniszterelnök-jelöltnek”, – mondta Johannis a pártokkal folytatott konzultációt követően.
Ciolos kijelentette, pártja kész vállalni a felelősséget a kormányért és tárgyalásokat folytatni más pártokkal.
„Célunk – kivezetni Romániát a válságból, és ehhez nagy felelősségre van szükség minden politikai erőtől. Megtartjuk a Nemzeti Iroda ülését, hogy megalakítsuk a tárgyalócsoportot és a lehető leghamarabb alakítsunk ki a mandátumokat”, – mondta.
Ha az új kormány 60 napon belül kétszer nem kap támogatást, az elnök kénytelen feloszlatni a parlamentet és kiírni az előrehozott választásokat.
Kormánya tizenkét tagját – közöttük az egészségügyi minisztert – mentette fel szerdán Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy megpróbálja megerősíteni a kabinetet a koronavírus-járvány kezelése miatti heves bírálatokkal szemben.
A leváltott miniszterek helyett a kormányzó, konzervatív Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) több tagja tette le a hivatali esküt az elnöki palotában.
Ez volt az első kormányátalakítás, amióta az India politikai és gazdasági nagyhatalommá változtatását ígérő Modit 2019-ben újraválasztották.
A várakozások szerint a kormányfő megtartja közeli munkatársait a külügyi, a pénzügyi, a belügyi és a védelmi tárcák élén annak ellenére, hogy a gazdaság mély recesszióban van és széleskörűek az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a gazdaság élénkítésével újból nőni fog a Covid-19-fertőzöttek száma.
A múlt héten meghaladta a 400 ezret az áprilisban és májusban bekövetkezett halálesetek száma. Szakértők szerint a tényleges szám ennél jóval magasabb, és rövidesen várható a harmadik hullám. Milliók vannak továbbra is védőoltás nélkül.
Harsh Vardhan egészségügyi minisztert, a kormány járványellenes erőfeszítéseinek arcát, valamint a helyettesét lemondásra szólították fel.
Rávi Sankar Praszád tájékoztatási és technológiai miniszter, aki a kormány azon erőfeszítéseiért volt felelős, hogy rábírják az amerikai médiaóriásokat az ország törvényeinek betartására, szintén távozni kényszerült. A döntést nem indokolták, a Facebook, a WhatsApp és a Twitter politikáját jól ismerő, nevének elhallgatását kérő illetékes szerint az ágazat várhatóan üdvözli majd a váltást a tárca élén.
Modi menesztette az információ és műsorszórás miniszterét, Prakash Dzsavadekart is, aki egyben a kormányszóvivő tisztségét is betöltötte.
Marad Florin Citu Románia miniszterelnöke, a kormányt alkotó jobbközép politikai alakulatok pedig a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait, hogy elkerüljék a további konfliktusok kialakulását.
Erről kedden állapodtak meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a – Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) illetve a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) fúziójából létrejött – USR PLUS és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői, miután múlt héten az USR PLUS bejelentette, hogy megvonja a bizalmat Citutól egyik miniszterük hozzájárulásuk nélkül történt menesztése miatt.
A kedden aláírt „bizalomerősítő” kiegészítés szerint a miniszterelnök ezentúl csak a koalícióval egyeztetve alakíthatja át kormányát.
Elfogadta Igor Matovic szlovák kormányfő lemondását Zuzana Caputová államfő kedden, majd Eduard Heger volt pénzügyminisztert bízta meg az új kabinet megalakításával.
A miniszterelnöki székből közel egy év kormányzás után távozó Igor Matovic vasárnap jelentette be, hogy a kormányválság rendezése érdekében lemond a kormányfői posztról, illetve kormánytisztséget cserél Eduard Heger pénzügyminiszterrel. A pozsonyi kormány ezt követően kedden határozott saját feloszlatásáról, és ennek a ténynek a bejelentésével a négypárti szlovák kormánykoalíció bizalmát élvező Eduard Hegert javasolta a kormányfői posztra.
Előzetes hírek szerint Heger már kedden ismerteti kormánya várható személyi összetételét az államfővel, ám a megújult kabinet tagjainak listáját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Helyi megfigyelők szerint a kabinet összetételében a négypárti koalíciót alkotó pártok erőviszonyait tekintve az átalakítás után sem várhatóak változások. Amit már most tudni lehet az az, hogy a pénzügyi tárcát Igor Matovic volt kormányfő vezetheti majd.
Elemzői vélemények szerint a kabinet átszervezése és a miniszterelnök személyének cseréje a több hétig tartó koalíciós válság végpontjaként értelmezhető ugyan, de nem jelenti azt, hogy ezzel minden konfliktus lezárult volna a kormánykoalíciót alkotó pártok és képviselőik között. A TASR szlovák hírügynökség által idézett egyik politikai elemző, Aneta Világi szerint a koalíciós válság miatt csaknem minden szereplőnek negatív hozadékokkal kell számolnia, főként a következő parlamenti választásokkal összefüggésében.
Az elemző szerint ez érvényes a koalíció legnagyobb pártjára, a Matovic vezette centrista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalomra éppúgy, mint az immár volt kormányfő távozását leghangosabban követelő két kisebb liberális pártra, a Szabadság és Szolidaritásra (SaS) és az Emberekért (Za ludí) pártra is. Ugyanakkor a negatívumok vélhetően kevésbé éreztetik majd hatásukat a koalíció második legnagyobb pártjára a Boris Kollár vezette jobb-közép Család vagyunk-ra (Sme rodina), amely többé-kevésbé elhatárolódott a koalíción belüli konfliktusoktól.
A szlovák kormánykoalícióban néhány hete az egyes pártoknak a járványkezelésről alkotott részben különböző elképzelései, illetve Igor Matovic és az SaS-t vezető Richard Sulík személyes konfliktusai miatt vált feszültté a helyzet. Ez tovább mérgesedett és koalíciós válsággá fajult azután, hogy Igor Matovic a liberálisok ellenében úgy döntött, hogy Szlovákia vásárol az orosz Szputnyik V, koronavírus elleni vakcinából. A koalíciós válság idején, néhány hét alatt a kormány hat minisztere mondott le vagy jelentette be távozását, s végül ugyanígy tett Igor Matovic kormányfő is.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
A szlovák gazdasági miniszter, Richard Sulík, a négypárti szlovák kormánykoalíció egyik kisebb, liberális pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) az elnöke hétfőn pozsonyi sajtótájékoztatóján jelentette be lemondását. Két héten belül Richard Sulík a kormány harmadik minisztere, aki távozik posztjáról.
Sulík – aki Igor Matovic kormányfő távozása leghangosabb követelőjének számít a koalíción belül – lemondását korábbi ígéretével és azzal indokolta, hogy ezzel teljesíteni akarja azt a feltételt, amelyhez Igor Matovic saját lemondását kötötte vasárnapi bejelentésében.
„Tartom magamat az ígéretemhez, és lemondok, (.) bízom benne, hogy ez a lépésem hozzájárul ahhoz, hogy a kormány egy rekonstrukció után ismét működőképes legyen” – jelentette ki Richard Sulík, aki annak a véleményének is hangot adott, miszerint Igor Matovicnak távoznia kell, mert „nem képes vezetni a kormányt”.
Igor Matovic vasárnap jelentette be, hogy néhány feltétel teljesítése mellett hajlandó lenne lemondani a kormányfői posztról, és más posztot betölteni a kormányban. Távozását több feltételhez kötötte, konkrétan Richard Sulík, Mária Kolíková igazságügyi miniszter (Emberekért), Juraj Seliga, a pozsonyi parlament alelnökének (Emberekért), illetve Jana Bittó Cigánikova (SaS), a parlament egészségügyi bizottsági elnökének lemondásához, valamint ahhoz, hogy a koalíció a tavaly tavaszi választások után kialakult erőviszonyok alapján ossza újra a miniszteri tisztségeket.
Ez utóbbival arra célzott, hogy a kormányfő távozásának követelői – a kormánykoalíció két kisebb, liberális pártja, az SaS és az Emberekért párt – a kormánykoalíció egy évvel ezelőtti összeállításakor a súlyukhoz képest több tisztséget kaptak.
Sulík hétfői sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva elmondta: a parlament egészségügyi bizottságának általuk jelölt elnöke nem mond le posztjáról, és elutasítják Matovicnak azt a feltételét is, hogy a koalíción belül újraosszák a miniszteri posztokat.
Hozzátette: hajlandóak tovább tárgyalni a koalíció jövőjéről, de ha nem lesz megegyezés, és Matovic nem mond le, akkor az SaS többi minisztere is beadja a lemondását csütörtökön, a SaS pedig nem marad a koalíció része. Sulík kijelentette azt is, hogy amennyiben Matovic lemond a kormányfői posztról, de a kormány tagja akar maradni, akkor ő maga is igényt tart egy másik posztra a kabinetben.
Igor Matovic kabinetje a parlamentben akkor is megőrizné többségét, ha a három kisebb kormánypárt bármelyike kilépne a koalícióból, két párt kilépése esetén azonban már elveszítené azt. A koalíció legnagyobb pártja, a centrista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) többször is egyértelműen kiállt Igor Matovic mellett.
A koalíció második legerősebb pártja, a jobbközép Család Vagyunk (Sme rodina) korábban néhány szociális intézkedéshez kötötte megmaradását a koalícióban, és – úgy tűnik – ezekben sikerült megegyezniük.
A szlovák kormánykoalíción belül hetek óta feszült a helyzet az egyes pártoknak a járványkezelésről alkotott – részben különböző – elképzelései, illetve Richard Sulík és Igor Matovic személyes konfliktusai miatt is. A helyzet azután mérgesedett el még inkább, hogy a kormányfő a liberálisok ellenében úgy döntött, hogy Szlovákia vásárol az orosz Szputnyik V vakcinából.
Azóta gyakorlatilag folyamatos a kormánykoalíció két kisebb, liberális pártjának – a kormányfő távozását célzó – nyomásgyakorlása. A kormány koalíciós tanácsa a tervek szerint hétfőn késő délután ül össze.
[type] => post
[excerpt] => A szlovák gazdasági miniszter, Richard Sulík, a négypárti szlovák kormánykoalíció egyik kisebb, liberális pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) az elnöke hétfőn pozsonyi sajtótájékoztatóján jelentette be lemondását. Két héten b...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1616446020
[modified] => 1616443432
)
[title] => Bejelentette lemondását a szlovák gazdasági miniszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=20453&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20453
[uk] => 20487
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 20454
[image] => Array
(
[id] => 20454
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik.jpg
[original_lng] => 73212
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/richard-sulik.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1616484313:2
[_thumbnail_id] => 20454
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2868
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3533b5dc8b99c11f2bfd37c4047e438a] =>
[_oembed_time_3533b5dc8b99c11f2bfd37c4047e438a] => 1618265252
[_oembed_016f0ebcc5ee042ee82afb2dc68e69c0] =>
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Mégsem ért véget a szlovák kormányválság, ugyanis annak ellenére, hogy ezt bejelentették csütörtök délután, a koalíció továbbra sem tudott megegyezni. A tárgyalások folytatódnak − írja a Paraméter.
A kormánykoalíció további működését illető részleteket a négy párt elnöke közösen jelenti majd be − mondta Igor Matovič kormányfő csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján, amelyen Marek Krajčí egészségügyi miniszter is bejelentette távozását. A koalíciós partnerek az orosz vakcina ürügyén követelték az egészségügyi miniszter lemondását. Marek Krajčí rövid nyilatkozatában azt mondta: a két kisebb koalíciós párt az ő távozásához kötötte a kormánykoalíción belül maradását, így nem volt más lehetősége, mint a lemondás.
Forrás: index.hu
[type] => post
[excerpt] => Mégsem ért véget a szlovák kormányválság, ugyanis annak ellenére, hogy ezt bejelentették csütörtök délután, a koalíció továbbra sem tudott megegyezni. A tárgyalások folytatódnak − írja a Paraméter.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1615554780
[modified] => 1615549247
)
[title] => Nincs túl a kormányválságon Szlovákia
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19971&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19971
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 19972
[image] => Array
(
[id] => 19972
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic.jpg
[original_lng] => 16185
[original_w] => 918
[original_h] => 506
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic-300x165.jpg
[width] => 300
[height] => 165
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic-768x423.jpg
[width] => 768
[height] => 423
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic.jpg
[width] => 918
[height] => 506
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic.jpg
[width] => 918
[height] => 506
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic.jpg
[width] => 918
[height] => 506
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/igor-matovic.jpg
[width] => 918
[height] => 506
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615542176:4
[_thumbnail_id] => 19972
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2025
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3533b5dc8b99c11f2bfd37c4047e438a] =>
[_oembed_time_3533b5dc8b99c11f2bfd37c4047e438a] => 1615755216
[_oembed_016f0ebcc5ee042ee82afb2dc68e69c0] =>
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
„Magas profilú”, nem feltétlenül politikusokból álló kormány felállítását jelentette be Olaszországban az egészségügyi, társadalmi és gazdasági vészhelyzet kezelésére az államfő kedd este, miután eredménytelenül zárultak az eddigi kormánytöbbség fenntartásáról szóló egyeztetések. Sergio Mattarella szerdán fogadja Mario Draghit, az Európai Központi Bank előző elnökét, akit várhatóan felkér a kormányalakításra.
Sergio Mattarella bejelentette az eddigi kormánytöbbség végét, két utat jelölve meg, egy másik kormány azonnali felállítását vagy az előrehozott választásokat. Hangsúlyozta, hogy a sürgős lépéseket követelő koronavírusjárvány-helyzetben teljes döntési joggal bíró kormányra van szükség, ami egy választási kampány esetében nem lenne lehetséges. Matterella az összes politikai erő támogatását kérte az új kormány létrejöttéhez. Elemzők szerint Draghi már kész kormánylistával járul az államfő elé szerdán.
A koronavírus-járvány nyomán kialakult kormányválságot a legkisebb koalíciós párt, a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország indította el január 13-án, amikor kivonta minisztereit a kormányból. Giuseppe Conte miniszterelnök január 19-én a felsőházban kért bizalmat, amelyet a függetlenek és más pártok soraiból érkező pár szavazattal kapott meg, ez azonban nem volt elég a stabil kormányzás biztosításához. Sokáig úgy tűnt, Sergio Mattarella harmadszorra is Giuseppe Contét bízza meg kormányalakítással, de a miniszterelnök személyére továbbra is nemet mond az Élő Olaszország, miközben a két nagyobb koalíciós párt, az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt ragaszkodott volna Contéhoz. Kiszivárgott információk szerint Matteo Renzi jelentős reformokat és radikális minisztercseréket követelt a bizalmáért cserébe.
A Quirinale elnöki palota sajtóosztálya által közreadott képen Sergio Mattarella olasz államfõ sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. január 29-én.
A római Il Messaggero felmérése rámutat, hogy az olaszok nem értik a válságot: 69 százalékuknak a rendfenntartó erőkben van a legnagyobb bizalma, 67 százaléknak a pápában, 58 százaléknak a köztársasági elnökben, és csak 9 százalék bízik a pártokban.
A választásokat sürgető Matteo Salvini, a Liga és a jobbközép koalíció elnöke kedd reggeli interjújában kijelentette: „a helyzet teljesen világos, ha a kormánynak nincsen többsége, álljon félre. Elég volt a bársonyszékekért, a minisztériumokért, az utolsó hatalmi sámliért vívott harcból, elég volt a szenvedő olaszok megcsúfolásából. A választás jelenti az első számú utat, adjuk vissza a döntést a népnek!”
