Könnyen indulhatott volna kormányválsággal az év Németországban. A szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata kormánykoalíció legkisebb pártja, az FDP vezetése megkérdezte ugyanis a tagságot arról, hogy feladják-e az együttműködést partnereikkel. A voksolók 52 százaléka végül a koalíció fenntartása mellett döntött.
A koalícióban maradásról tartott szavazást tagjai között a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP). A voksolást azért írták ki, mert a párt nem jutott be a helyi parlamentbe sem Bajorországban, sem Hessenben a tavaly őszi tartományi választásokon, támogatottsága pedig lassú csökkenésben van.
Az egyébként nem kötelező érvényű szavazáson a tagság szűk többsége arra szavazott, hogy maradjanak Olaf Scholz kancellár hárompárti kormánykoalíciójában.
Az alacsony adókat követelő, valamint a vállalkozásokat középpontba helyező politikai alakulat nem szívesen kormányoz a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel, ez a mostani a voksolásból is egyértelműen kiderült. Egyelőre azonban az FDP nem robbantotta fel a koalíciót, ahogy arra sokan számítottak.
A 76 ezer párttagból mindössze 26 ezren vettek részt a szavazáson.
Bijan Djir-Sarai, a párt főtitkára a szavazás után kijelentette, az 52 százalékos eredmény világosan mutatja, hogy a párt folytatni akarja a kormányzást. „A szavazati joggal rendelkező képviselők túlnyomó többsége azt akarja, hogy az FDP továbbra vállalja a kormányzás felelősségét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai kihívások óriásiak, a gazdaságpolitikában, a költségvetési politikában, de a migráció terén is.
Az FDP elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszteri pozíciót tölt be Olaf Scholz kancellár kormányában.
A hárompárti koalíciója azzal az ígérettel került hatalomra, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a 21. századba, ez azonban egyelőre mondhatni visszafelé sült el, a német gazdaság rég nem látott módon bukdácsol, az egyre növekvő migrációs nyomás pedig próbára teszi a lakosság tűrőképességét.
Mindez pedig egyértelműen megtépázta a pártok támogatottságát, mely együttesen is csak a 33 százalékot ér el jelenleg.
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Amint arról tegnap beszámoltunk felmentését kérte Zuzana Caputová államfőtől Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő, aki ezt Pozsonyban, vasárnapi sajtótájékoztatóján jelentette be. Döntését megelőzte, hogy a héten kormányának két minisztere is bejelentette távozási szándékát. A köztársasági elnök a kialakult kormányválságra a megbízott miniszterelnök egyik megoldási javaslatát sem találta elfogadhatónak – számolt be az M1 híradója.
Zuzana Caputová tegnap bejelentette, hogy más megoldása nem lévén ügyvezető kormányt nevez ki Szlovákiában a szeptember 30-ra tervezett előrehozott választásokig tartó időszakra. Az államfő azt mondta: ennek élén a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke, Ódor Lajos áll majd.
Így pedig először az ország történetében magyar nemzetiségű miniszterelnöke lesz Szlovákiának.
Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő korábban döntését azzal indokolta, hogy az államfő nem fogadott el javaslatai közül egyet sem, amelyek – mint mondta – biztonságosabb megoldást jelentettek volna, mint egy szakértői kormány kinevezése. Az ügyvezető szlovák miniszterelnök azután közölte ezt a döntését, hogy csütörtökön és pénteken kabinetjének két minisztere is bejelentette távozási szándékát. Eduard Heger – miután kormánya egy ellene beadott parlamenti bizalmatlansági szavazáson megbukott – tavaly december óta ügyvezető kormány élén látja el feladatait.
Heger, aki egy csütörtökön elmondott rendkívüli televíziós beszédében még azt hangsúlyozta, hogy az instabilitás elkerülése érdekében az ügyvezető kormánynak fenn kell maradnia a szeptemberi választásokig, vasárnap úgy nyilatkozott: lehetőséget akar adni az államfőnek arra, hogy egy szakértői kormány kinevezésével stabilan vezesse az országot a szeptemberi előrehozott választásokig.
[type] => post
[excerpt] => Zuzana Caputová tegnap bejelentette, hogy más megoldása nem lévén ügyvezető kormányt nevez ki Szlovákiában a szeptember 30-ra tervezett előrehozott választásokig tartó időszakra. Az államfő azt mondta: ennek élén a Szlovák Nemzeti Bank jelenlegi a...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1683534780
[modified] => 1683501160
)
[title] => Magyar nemzetiségű miniszterelnöke lesz az ügyvezető kormánynak Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=78146&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78146
[uk] => 78171
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 78147
[image] => Array
(
[id] => 78147
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos.webp
[original_lng] => 51212
[original_w] => 1740
[original_h] => 1293
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-300x223.webp
[width] => 300
[height] => 223
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-768x571.webp
[width] => 768
[height] => 571
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-1024x761.webp
[width] => 1024
[height] => 761
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos-1536x1141.webp
[width] => 1536
[height] => 1141
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos.webp
[width] => 1740
[height] => 1293
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/odor-lajos.webp
[width] => 1740
[height] => 1293
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1683536531:2
[_thumbnail_id] => 78147
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1916
[translation_required_done] => 1
[_oembed_247fea3ac39feb453001703b3badea45] =>
Humbled and honored to be chosen as the next Director General of @UNmigration. I am ready to work with ALL our member states and global partners to unleash the opportunities provided by effective, orderly and humane migration. ?︎ pic.twitter.com/cTpfjjlKHp
I’m honoured to be appointed as Defence Secretary by @RishiSunak
I’d like to pay tribute to the enormous contribution Ben Wallace has made to UK defence & global security over the last 4 years https://t.co/CXWOaYnmUJ
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Demonstrációt szerveztek a szlovák Orvos Szakszervezet Szövetség tagjai november 17-én a pozsonyi kormányhivatal elé. A szlovák kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások egyre gyakoribbá váltak, ugyanis egészségügyi dolgozók ezrei mondtak fel a jelenlegi szlovák ellátási rendszer körülményei miatt.
Októberben több mint 2100 szlovákiai orvos döntött úgy, hogy a jelenlegi körülmények között nem folytatja munkáját, és beadja a felmondását. Az Orvos Szakszervezetek Szövetség azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy nem értenek egyet a szlovákiai egészségügy működésével, és még januárban ismertették az egészségügyi ellátási rendszer javítására tett javaslataikat.
Azoknak az orvosoknak, akik múlt hónapban adták be a felmondásukat, november végén jár le a két hónapos felmondási idejük, így decemberre ténylegesen veszélybe kerülhet néhány szlovák kórház működése. Ugyanis olyan kulcsfontosságú osztályok orvosai nyújtották be a felmondásukat, mint a traumatológia, belgyógyászat, kardiológiai, aneszteziológia, intenzív ellátás, gyermekgyógyászat, nőgyógyászat és az újszülöttosztály.
Eduard Heger kormányfő november 13-án egy tévéműsorban kérte az orvosokat arra, hogy vonják vissza a felmondásukat. Szerinte a jelenlegi kormány annyit tesz az egészségügyért, mint eddig egyetlen kormány sem az elmúlt 17 évben. Ugyanakkor megérti, hogy nemcsak a bérekkel van gond, hanem más téren is fejlesztésekre van szükség. Kiemelte: készen áll a megegyezésre.
A kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások egyre gyakoribbá váltak az utóbbi időszakban, azonban még mindig nem sikerült megegyezniük. Legutóbb szerdán ültek össze a felek, ekkor Peter Visolajsky, az orvosszakszervezet elnöke elmondta: a megbeszélések november 21-én folytatódnak.
A megállapodás még nem született meg, de már közelítünk felé – jelentette ki Visolajsky, hozzátéve: az orvosok az utcán adnak majd hangot követeléseiknek, ezért november 17-re a pozsonyi kormányhivatal elé szerveztek tüntetést.
Az Infostart azt írja: nem véletlenül választották ezt a napot a demonstrációra, mivel 33 éve ezen a napon Prágában békés diáktüntetést tartottak, amelyet a rendőrök erőszakosan fojtottak el. Ezért 1989 óta Csehországban és Szlovákiában is a demokráciáért és a szabadságért vívott harc napja.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Demonstrációt szerveztek a szlovák Orvos Szakszervezet Szövetség tagjai november 17-én a pozsonyi kormányhivatal elé. A szlovák kormány és a szakszervezet közötti tárgyalások egyre gyakoribbá váltak, ugyanis egészségügyi dolgozók ezrei mondtak fel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668783600
[modified] => 1668733435
)
[title] => Már megint kormányválság fenyegeti Szlovákiát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=63016&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63016
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63017
[image] => Array
(
[id] => 63017
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[original_lng] => 35480
[original_w] => 622
[original_h] => 415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/szlovak-parlament-1.jpg
[width] => 622
[height] => 415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1668726294:12
[_thumbnail_id] => 63017
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1117
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3bae04a2fc95bbf53faf0a01f03feb56] =>
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Valószínűsíthető az amúgy is kisebbségben kormányzó francia kormány bukása, miután Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője bejelentette, hogy pártja megszavazza a szélsőbaloldal bizalmatlansági indítványát.
A kormányválságot az váltotta ki, hogy a parlamentben nem volt meg a többség a költségvetéshez, mire Élisabeth Borne miniszterelnök a francia alkotmány egyik ritkán alkalmazott cikkelyét alkalmazva bejelentette a költségvetés szavazás nélküli elfogadását.
A szinte példátlan – és mélyen antidemokratikus – lépés után a szélsőbaloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon bizalmatlansági indítványt jelentett be. Hétfő délután Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakciójának vezetője váratlanul bejelentette, hogy pártja megszavazza az indítványt.
Marine Le Pen szerint azzal, hogy szavazás nélkül fogadják el a költségvetést, a hatalom csődbe jutott, elvesztette a kontrollt az ország felett. Hozzátette: „Senki ne tévedjen, a Nemzeti Tömörülés nem fél a nemzetgyűlés feoszlatásától. Nem a helyünk számít, amikor az ország sorsa forog kockán.”
Így könnyen megbukhat a kormány a bizalmatlansági szavazáson, utána pedig a nemzetgyűlést is feloszlathatják. Ebben az esetben új választásokat kell tartani.
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Szlovákiában mintegy 400 ezer aláírás gyűlt össze ahhoz a petícióhoz, amelynek kezdeményezői népszavazást akarnak az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztéséről, valamint az alkotmány egy részének módosításáról – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a petíciós bizottság közlésére hivatkozva csütörtökön.
A szlovák jogszabályok szerint népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség, az államfő írja ki a petíciós ívek kézbesítését követően, legfeljebb 30 napon belül. Az aláírásgyűjtést a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány kezdeményezte, több más ellenzéki párt is támogatásáról biztosította. „A népszavazás az egyetlen lehetőség, amely Szlovákiában az embereknek megmaradt arra, hogy érdemben hangot adjanak a kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek, s távozásra szólítsák fel” – írták korábbi állásfoglalásukban a petíció kezdeményezői.
A petíciós bizottság csütörtöki közlése szerint az összegyűlt aláírásokat szerdán adják át az államfőnek, akinek ennek alapján még szeptember vége előtt döntenie kell a népszavazás kiírásáról. Az időpont azért lényeges, mivel így a referendumot egy időpontban lehetne megtartani az október 29-re kiírt – az idén először azonos napra kiírt – helyhatósági és megyei választásokkal.
Ez a forgatókönyv jelentősen növelné annak az esélyét, hogy a népszavazáson elégséges számú szavazópolgár vegyen részt, így érvényes legyen. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint egy népszavazás akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak legalább fele részt vesz. Szlovákia történetében eddig nyolc alkalommal volt népszavazás, de ezek közül – a megköveteltnél alacsonyabb részvételi arány miatt – csak egy lett érvényes, a 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazás, amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt. Az aktuális népszavazási kezdeményezés előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által kezdeményezett – petícióhoz mintegy hatszázezer aláírás gyűlt össze egy előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására. A népszavazást azonban nem tartották meg, mivel Zuzana Caputová államfő úgy döntött, hogy nem írja ki, miután az ő beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a népszavazás kérdéseit.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Folytatódott kedden az egyeztetés a pártokon belül és a parlamenti erők között Olaszországban a Mario Draghi vezette kormány sorsáról, amely a szerdára kitűzött parlamenti voksoláson dől el, miközben az olaszok egyharmada akar előrehozott választásokat.
Mario Draghi először a felsőházban mond beszédet szerdán. Szavait a frakciók felszólalásai követik: a parlament közlése szerint a Draghi-beszédről tartandó bizalmi szavazás az esti órákban várható. Így a képviselőházra csak csütörtökön kerülhet sor.
Az Il Giornale című jobboldali napilap három lehetőséget vázolt fel kedden. Az első szerint Mario Draghi nem látja garantáltnak a kormányzás folytatását, és bejelenti lemondását anélkül, hogy megvárná a bizalmi szavazás eredményét. A másik forgatókönyv az, hogy Mario Draghi elegendő biztosítékot kapott a pártoktól a kormányzás folytatásához, és a parlamenti többség támogatásával elkerüli a kormányválságot. Harmadik lehetőség pedig az, hogy Mario Draghi folytatja a kormányzást, de nem a korábbi nemzeti egységkormány élén, hanem egy úgynevezett programkormánnyal, amely adott határidőn belül a legsürgősebb gazdasági intézkedéseket hozza meg, egyebek között kidolgozza a költségvetési csomagot.
A miniszterelnök kedden ismét Sergio Mattarella államfővel egyeztetett a helyzetről.
A pártok álláspontjai nem változtak jelentősen az utóbbi napokban: a politikai válsághelyzetet előidéző Öt Csillag Mozgalom (M5S) továbbra is választ vár Mario Draghitól a július 6-án a miniszterelnöknek átadott kilencpontos követelési listára, amitől a párt a kormányban való részvételt tette függővé. Elemzők szerint az M5S el nem áll készen az előrehozott választásokra, de kormányzati szerep helyett kritikus ellenzéki erőként akar a következő hónapokban politizálni, amitől a jelenlegi 10 és 15 százalék közötti támogatottsága növelését reméli. Az elképzelést megnehezíti, hogy az M5S ugyanakkor nem szívesen mond le az miniszteri és államtitkári posztjairól.
A baloldali La Repubblica címoldala szerint „Olaszország nem akar kormányválságot”.
A közel nyolcezer olaszországi polgármesterből majdnem kétezren írták alá a Mario Draghi maradását szorgalmazó kérelmet.
A Draghi-kormány folytatását sürgeti a Confindustria gyáriparos szövetség is a stabilitás érdekében.
Az Olasz Testvérek (FdI) jobboldali ellenzéki párt elnöke, Giorgia Meloni közösségi oldalán azt írta: „a sajtóból úgy tűnik, mintha egész Olaszország Draghi maradásáért könyörögne […], miközben maga a sajtó is elismeri, hogy ha most szavaznánk, az ellenzék túlnyerne mindenki mást”.
A La Stampa című napilapban megjelent felmérés szerint az olaszok 52,9 százaléka nem akar az ősszel választásokat, ami egyébként még soha nem fordult elő az olaszországi politika történetében. A választást sürgető 30,8 százaléknak hatvanöt százaléka az Olasz Testvérekre, negyven százaléka a Ligára adná szavazatát.
Mario Draghi július 14-én nyújtotta be lemondását az államfőnek, miután az M5S a kormány energiacsomagjának parlamenti szavazásán kivonult az ülésteremből. Az államfő nem fogadta el Mario Draghi lemondását, arra kérve őt, hogy a parlamentben mérje fel az erőviszonyokat a kormányzás folytatásához. Draghi az M5S nélkül is elegendő többséggel bír a parlament mindkét házában, de a jelenlegi válsághelyzet gyakorlatilag pontot tett a 2021 februárjában a közgazdász kormányfő vezetésével megalakult széles kormánykoalíció tevékenységére.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Folytatódott kedden az egyeztetés a pártokon belül és a parlamenti erők között Olaszországban a Mario Draghi vezette kormány sorsáról, amely a szerdára kitűzött parlamenti voksoláson dől el, miközben az olaszok egyharmada akar előrehozott választá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658314140
[modified] => 1658303693
)
[title] => Olasz kormányválság: Tovább egyeztetnek a parlamenti erők
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=53732&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53732
[uk] => 53767
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53733
[image] => Array
(
[id] => 53733
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311.jpg
[original_lng] => 237566
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/olaszorszag-kepviselohaz-olasz-parlament-italia-roma-544311.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658316538:2
[_thumbnail_id] => 53733
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1295
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4dc575a73e7ac3b17a8d9a4ae69c0a93] =>
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
Sinn Féin, Írország legnagyobb ellenzéki pártja bejelentette, hogy jövő héten kedden egy bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kormány ellen, mert az a hét elején elvesztette többségét a parlamentben.
Az országban a Fine Gael és a kormányfőt adó Fianna Faillel pártok kormányoznak együtt a Zöld Párttal, azonban Fine Gael egyik politikusa egy törvényjavaslat miatt távozott a frakcióból. Így a 160 fős parlamentben jelenleg a kormánypártok 79 helyet birtokolnak.
A nyolcpárti kormánykoalíció elveszítette többségét az izraeli parlamentben egy képviselő távozásával – írja az MTI izraeli sajtóforrások alapján. Elemzők szerint a koalíciós kormány így már az új költségvetést sem tudja majd elfogadni, így időközi választás jöhet.
Idit Szilman, a kormánykoalíció elnökségét vivő, Jobbra (Jamina) nevű párt képviselőnője bejelentette, hogy ezentúl nem támogatja a nyolcpárti, baloldali, centrista, jobboldali és egy arab pártból összeállt koalíciót. Szilman a lépésről korábban nem tájékoztatta a koalíció egyik tagját sem, még pártjának vezetőjét, Naftali Bennett miniszterelnököt sem.
Mindeközben Benjámin Netanjáhú volt miniszterelnök, a Likud nevű párt vezetője üdvözölte Szilman döntését, és bejelentette, hogy tárt karokkal várja a Likud soraiban a képviselőnőt.
Az ügy előzménye, hogy a múlt héten Szilman összekülönbözött a baloldali liberális Merec pártot vezető Nican Horovic egészségügyi miniszterrel azon, hogy a kórházakba beengednek-e a pészah nyolcnapos ünnepének idején erjesztett ételt, köztük kenyeret, melyek fogyasztása nem számít kósernek ebben az időszakban. A jeruzsálemi Hadassza kórház vezetése megpróbálta megakadályozni az ilyen, hamec ételek bejutását az intézménybe, noha az izraeli legfelsőbb bíróság korábban határozatban mondta ki, hogy ehhez nincs joga.
Horovic levelet küldött a kórházak vezetőinek az egész országban, melyben figyelmeztetett az alkotmánybíróságként is működő bíróság döntésére. Erre a levélre ragált a most kilépett képviselő.
Horovic engedélyezi a hamecet a kórházakban? Akkor nem engedjük, hogy miniszter legyen – mondta Idit Szilman a Kneszet általa vezetett egészségügyi bizottság ülésén. Hozzátette: szerinte a miniszter átlépett egy határt, és ez az ő felügyelete alatt nem történhet meg.
A ynet nevű portál nyilatkozó politikai források szerint Szilman a Likuddal előzetesen egyeztette a lépését. Az izraeli törvények szerint Szilmant kivált képviselőnek nyilváníthatja pártja, akárcsak a kormány megalakulásakor kilépett párttársát, Amichai Siklit, és ezáltal nem indulhat a következő választáson sem. Elemzők szerint a többség elvesztésével
megkezdődött a kormány felbomlása, és legkésőbb tíz hónap múlva feloszlik, amikor nem lesz többsége az új költségvetés elfogadásához.
De az is elképzelhető, hogy a kormány már ennél is hamarabb feloszlik, és kiírják az újabb, előrehozott választásokat. Netanjáhú visszatérése egyébként azért meglepetés, mert a volt miniszterelnök szénája néhány hónapja még nem állt túl jól.
Megbukott a montenegrói kormány a pénteki bizalmi szavazáson, a 81 képviselő közül 43 támogatta a Zdravko Krivokapic vezette kabinet ellen beadott bizalmatlansági indítványt.
A montenegrói kormánykoalíció egyik kisebbik politikai erejét, az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalmat vezető Dritan Abazovic, valamint az ellenzék nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen január közepén.
A dokumentum benyújtói szerint a miniszterelnök az utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, valamint megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, amivel politikai válságba sodorta az országot, és lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát.
Válaszlépésként Zdravko Krivokapic kormányfő kezdeményezte Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes leváltását. Az erről szóló ülést csütörtökön tartották volna meg, ám a képviselők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését, így az ülés elmaradt.
A pénteki szavazás előtt a kormánykoalíció nagyobb pártjai elhagyták az üléstermet.
A montenegrói alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek most 30 nap áll rendelkezésére, hogy új miniszterelnök-jelöltet bízzon meg a kormányalakítással. Amennyiben nem sikerül senkinek sem kormányt alakítania, előrehozott választást kell tartani az Adria-parti országban.
Zdravko Krivokapic a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék egy hajszállal megverte a balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). A korábbi ellenzéki pártok a 81 tagú parlament 41 helyét szerezték meg. Az új kormányban Európa- és szerbbarát pártok is helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány megalakulása óta.
A montenegrói parlament megbízatási idejének lerövidítését, vagyis voltaképpen a képviselőház feloszlatását követeli a podgoricai kormány – közölte Zdravko Krivokapic miniszterelnök csütörtökön a kormány ülését követően.
A Vijesti.me hírportál beszámolója szerint a montenegrói kormányfő a közösségi médiában jelentette be a kormány döntését, egyben arra szólította fel az ellenzéket, illetve a kormányzó Egyesült Reform Akció (URA) mozgalom képviselőit, hogy adják vissza mandátumukat, és választások keretében kérdezzék meg az állampolgárokat arról, kinek is szavaznának bizalmat. Mint írta: az URA és támogatói alkotmányellenes törekvéseikkel kisebbségi kormányt akarnak létrehozni, a kialakult politikai válságból pedig csak a választások jelenthetnek kilábalást.
A montenegrói alkotmány értelmében a parlament feloszlatását az államfő, a kormány vagy legalább 25 képviselő kezdeményezheti.
A montenegrói kormánykoalíció egyik kisebbik mozgalmát, az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalmat vezető Dritan Abazovic, valamint az ellenzék szerdán nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A dokumentum benyújtói szerint a miniszterelnök az utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, valamint megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, amivel politikai válságba sodorta az országot, és lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát. Válaszlépésként Zdravko Krivokapic kormányfő kezdeményezte Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes leváltását.
A bizalmatlansági indítványt kezdeményező URA szerint ha a kormány elbukik a bizalmi szavazáson, akkor kisebbségi kormányzásra lehet számítani, az új kormányból ugyanis mindenképpen kihagynák a korábban három évtizedig kormányzó, Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS), de a szerb- és oroszbarát Demokratikus Frontot (DF) is. A kormánykoalíció más pártjai korábban kizártnak nevezték a kisebbségi kormány alakítását, és kormányátalakítást vagy előrehozott választásokat javasoltak, ám Zdravko Krivokapic ezeket a lehetőségeket eddig elutasította.
Zdravko Krivokapic a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék egy hajszállal megverte a DPS-t. A korábbi ellenzéki pártok a 81 tagú parlament 41 helyét szerezték meg. Az új kormányban Európa- és szerbbarát pártok is helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány megalakulása óta.
