a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozata „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvénnyel kapcsolatban
2022. december 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 324 képviselő támogatásával második olvasatban is elfogadta „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” című törvényt. A törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, illetve újabbakat is eszközöl. Így például nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem. A törvény a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket (azok közösségeit, szervezeteit) bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jogok érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is.
Meglátásunk szerint a törvény jelen formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az Alkotmány rendelkezései, illetve Ukrajna a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához. Az elfogadott törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmánya november 5-én a jánosi Helikon Hotel konferenciatermében ülésezett 85 választmányi tag jelenlétével. Néhányan, köztük Brenzovics László KMKSZ-elnök és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő online csatlakoztak a fórumhoz. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, beszámoltak a szervezet munkájáról, döntést hoztak a 2023. évi tisztújító közgyűlések menetrendjéről, valamint ismertették és elfogadták a tervezett rendezvényeket.
„Visszatekintve, a kárpátaljai magyarság számára sikeres volt az elmúlt harminc év: megmaradtunk mint közösség, létszámban nem fogyatkoztunk meg jelentősen, új intézményeket hoztunk létre, a főiskola, a színház, a líceumok, a tévé, az újságok mind működőképeseknek bizonyultak, újratermeltünk értelmiségieket, sikeres gazdaságfejlesztési programot vezényeltünk le, jelentős mértékben megújult a kárpátaljai magyarság infrastruktúrája” – húzta alá beszédének kezdetén Brenzovics László, s köszönetet mondott Magyarország Kormányának töretlen támogatásáért és a kárpátaljai magyarság melletti kiállásáért, s kérte, hogy a helyi magyar közösség támogatása a következő évben se csökkenjen, továbbá tartsák meg a bevált programokat, beleértve az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot.Ukrajna elmúlt három évtizede azonban nem nevezhető sikertörténetnek – konstatálta a KMKSZ elnöke rámutatva, hogy a gazdasági stagnálás, a lakosság számának és életszínvonalának katasztrofális csökkenése, az oktatási, a szociális és az egészségügyi intézmények degradálása ellenére mégis lehetett itt élni, mert béke volt… 2022. február 24-ig, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. A Választmány állva egyperces csenddel emlékezett a háború áldozataira.
Brenzovics László elmondta, hogy bár a kárpátaljai magyarság lojális állampolgárai Ukrajnának, a magyarellenes megnyilvánulások tovább folytatódnak mind a médiában, mind a társadalomban, folytatódik a magyarság vegzálása is, s mindezt felerősíti a háborús feszültség. A munkácsi vár bástyáján állt Turul-emlékmű – mely „példázza a kárpátaljai magyarság sorsát az elmúlt száz évben” – barbár módon történt eltávolítása kapcsán emlékeztetett, hogy a KMKSZ ebben a kérdésben az ügyészséghez fordult.„Intézményeink tovább működnek, a magyar iskolákba beiratkozottak száma nem csökkent jelentősen, mint ahogyan a főiskolára és a szakképzési intézményekbe beiratkozottak száma sem. Működnek az önkormányzataink, képviselőink, polgármestereink, működnek a médiáink a nehéz helyzet ellenére. Hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik ilyen körülmények között is megfelelőképpen végzik a dolgukat” – jelentette ki a KMKSZ elnöke beszámolójában, majd a jobb, élhetőbb és békés jövőbe vetett hit fontosságát kiemelve hozzátette: „De élni kell, és nekünk pedig képviselni kell a kárpátaljai magyarság érdekeit a lehetőségek szerint. Amire azonban jelenleg a legjobban szükségünk lenne, az a béke. A kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény. Tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára, reménykedjünk!”
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt megyei frakciójának munkájáról számolt be. Felszólalásában hangsúlyozta azt a példaértékű állásfoglalást, amely jellemzi a megyei tanács működését a háború kitörését követően. A frakciók – egy politikai erő kivételével, mely igyekszik destabilizálni a helyzetet Kárpátalján – ugyanis egyetértettek abban, hogy a háború idején „nem politizálnak, nincs többség és ellenzék, nincsenek pártok, hiszen egy párt van: Ukrajna”. Barta József összefoglalta és kifejtette a megyét befolyásoló meghatározó kérdéseket, többek között a menekültkérdést, a költségvetés felhasználását, az erdészeti ágazatot érintő reformot, s kiemelte a külföldről – elsősorban Magyarországról – érkezett humanitárius segélyszállítmányok jelentőségét.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója összegezte az Alapítvány munkáját, részletezve a magyarországi támogatások és pályázatok állását. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány 2022-ben eddig összesen 31 ezer pályázatot fogadott be a különböző programcsomagok keretében. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtést kezdeményezett a háború miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe került vidékünkön élő, súlyos betegséggel küzdő, illetve fogyatékkal élők megsegítésére. Ennek kapcsán Magyarország támogatását is kérték, jelenleg az illetékesek visszajelzésére várnak.
„Nagyon örülök annak, hogy ebben a nehéz, háborús időszakban is azt láthatom, hogy önök, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a kárpátaljai magyar közösség kitartanak, s látszik az, hogy a közösség él és élni akar” – fogalmazott beszédében Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. A vidékünkről származó politikus elmondta, hogy jelenleg Brüsszel figyelme Ukrajnára, a háborúra és a helyzet kezelésére irányul. Míg az európai politikusok többsége az Ukrajnába érkező további fegyverszállítmányokkal és az Oroszország elleni szankciókkal próbál megoldást találni a helyzetre, nagyon kevés szó hangzik el a békéről – húzta alá Bocskor Andrea. „Mi minden erőnkkel azon vagyunk, s minden fórumon azt hangsúlyozzuk, hogy a béke és a stabilitás megteremtése lenne elsősorban fontos, s természetesen minden egyes erőnket arra koncentráljuk, hogy az önök, az otthon maradottak helyzetén segíteni tudjunk” – szögezte le a képviselő.
Gulácsy Géza ezt követően ismertette a 2023. évi tisztújító közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését április 22-ére jelölték ki, az aktuális helyzethez és szabályokhoz igazodva.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ következő évi rendezvényeinek tervezetét, melyet kiegészítve Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról való Badalóban szervezendő megemlékezéssel a jelenlévők elfogadtak.
Zárszavában Brenzovics László köszönetet mondott mindazoknak, akik kifejtik munkájukat ebben a rendkívül nehéz helyzetben. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a mai rendezvénnyel is bizonyította azt, hogy él, működik, létezik. A nehéz helyzetben mindig fontos a türelem. Ezt az időszakot nekünk, a KMKSZ-nek és a kárpátaljai magyarságnak is túl kell élnie. Reménykedjünk abban, hogy hamarosan béke lesz!” – hangsúlyozta az elnök.
A törvénytervezet, amelynek megvitatásából ez úttal is kihagyták a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezeteket, szinte teljes egészében megegyezik az egy esztendővel ezelőtt közzétett változattal, azzal az eltéréssel, hogy míg az előző célja a kisebbségi jogok garantálása volt, a jelenlegi már csak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságait kívánja meghatározni.
A tervezet, amely a nemzetközi jogban elfogadott nemzeti kisebbségek fogalma helyett, a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja, továbbra is jelentős jogszűkítést jelent az Alkotmányban és más nemzetközi megállapodásokban rögzített normákhoz, illetve az eddigi gyakorlathoz képest, s a közelmúltban elfogadott oktatási és nyelvtörvényben kodifikált korlátozások megerősítését jelenti a nyelvi, oktatási, média stb. jogok területén. Nem biztosítja a jogszabálytervezet többek között a nemzeti szimbólumok szabad használatát, a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását, ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, s kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is.
A törvénytervezet a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbséghez tartozó személyek egyedileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jog érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is. A tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megdöbbenéssel értesült a magyarság ellen elkövetett újabb provokációról. Ismeretlen tettesek a KMKSZ és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nevében – fiktív e-mail-címről – provokatív tartalmú valótlan pályázati felhívást tettek közé, melyet a helyi sajtónak és az állami adminisztrációnak is megküldtek.
Szövetségünk az ügyben feljelentést tesz az illetékeseknél.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli az Európai Tanács azon döntését, melynek értelmében a tagországok jelentős része, köztük Magyarország is, támogatta Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát. A kialakult háborús helyzetben valamennyi ukrán állampolgár számára reménykeltő, hogy Ukrajna a jövőben teljes jogú EU tagországgá válhat.
A KMKSZ üdvözli az Ukrajna és Magyarország közötti megromlott kapcsolatok helyreállítását célzó törekvéseket, melyet a közelmúltban lezajlott magas szintű egyeztetés is jelez. Örömmel értesültünk arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon tárgyalt Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. Mindenképp biztató, hogy a felek egyetértettek a párbeszéd folytatásának szükségességében. Ukrajna elnöke eredményesnek nevezte a magyar kormányfővel való tárgyalást.
Ugyanakkor nyugtalanságra ad okot az, hogy az ukrán sajtóban újra erősödött a magyarellenes médiakampány, és tovább folytatódott a magyarok lejáratása.
A KMKSZ köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak mindazokért az erőfeszítésekért, amelyeket az ukrajnai háborús helyzetben a béke helyreállítása és a humanitárius helyzet enyhítése érdekében tesz. Nagyra értékeljük a menekültek megsegítése céljából hozott intézkedéseket, illetve a kárpátaljai lakosok és az ide érkezők megsegítését célzó felajánlásokat is.
Előremutatónak tartjuk, hogy idén is folytatódnak az anyaország által indított szociális programok és gazdasági támogatások, melyek az elmúlt években is nagyban segítették az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozata
A kárpátaljai magyarok ellenzik a háborút és kiállnak Ukrajna egységessége mellett.
Országunk keleti részén immár 8 éve tart a fegyveres konfliktus, amely több tízezer ártatlan életet követelt, s arra kényszerítette a különböző korosztályú, nemzetiségű és vallású embereket Ukrajna minden részén, hogy elhagyják otthonaikat, családjukat és barátaikat.
A kárpátaljai magyarok számára rendkívül fontos az ukrajnai béke fenntartásának kérdése, különösen az esetleges katonai agresszió és a teljes körű háború kilátása fényében, amelyet semmilyen körülmények között nem lehet megengedni. Az egyetlen kiút a válságból a diplomáciai megoldás, s ehhez minden, a nemzetközi jog által előírt feltétel adott.
Ne engedjünk a pánikhangulatnak és a provokációknak, őrizzük meg nyugalmunkat és bízzunk a holnapban.
A kárpátaljai magyarok szeretik kis szülőföldjüket, Kárpátalját, emlékeznek annak történelmi múltjára, és reménykednek a békés jövőben egy független, szuverén és szabad Ukrajnában.
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség az alábbi nyilatkozatot fogadta el Ukrajna Elnöke által 2021. december 2-án a Verhovna Rada elé terjesztett, az állampolgárságot érintő törvényjavaslattal kapcsolatban:
Folyó év december 2-án Ukrajna Elnöke egy 5 törvénytervezetből álló, a többes állampolgársággal kapcsolatos jogviszonnyal, illetve a más állam polgárságával is rendelkező ukrán állampolgárok jogállásával kapcsolatos, 6368–6372 számokkal jegyzett törvényjavaslat-csomagot terjesztett a Verhovna Rada elé. Ezekben többek között az Alkotmánynak az egységes állampolgárságra vonatkozó tételét mint az ország közigazgatási egységei állampolgársága meglétének tilalmát, és nem az ukrán állampolgárok többes állampolgárságának kizárását értelmezi, valamint megerősíti, hogy az ukrán állampolgár – függetlenül bármilyen más állampolgárságától – az Ukrajnával való jogviszonyban kizárólag csak ukrán állampolgárnak tekintendő. Valamint javasolja az ukrán állampolgárság megszerzési jogának megadását mindazok számára, akik származásuk, illetve születési helyük szerint erre jogosultak, meghatározza az ilyen állampolgárosodás feltételeit és eljárásrendjét.
E törvénytervezetek szerint ukrán állampolgárságukból kiléphetnek mindazok, akik megszerezték más állam polgárságát, illetve ennek jogérvényes ígéretével rendelkeznek, és ehhez az adott személynek nem kell állandó jelleggel külföldön élnie, mint ahogy ezt a jelenleg hatályos vonatkozó jogszabály megköveteli. Ugyancsak az állampolgársági törvénykezés liberalizációja irányába mutat az a kezdeményezés, mely szerint – az érvényes szabályzástól eltérően – nem vonná maga után az ukrán állampolgárság elvesztését más állam polgárságának felvétele.
Ugyanakkor az állampolgárság elvesztésének okaként írja elő nagykorú ukrán állampolgár által külföldi személyi okmánynak Ukrajna területén olyan használatát, melynek következménye Ukrajna nemzetbiztonságának, nemzeti érdekének veszélyeztetése, valamint meghatározza más állam polgársága megléte, illetve nem megléte deklarálásának kötelezettségét mindazok számára, akik az állami, illetve önkormányzati szektorban dolgoznak, vagy ott szándékoznak munkát vállalni. Ilyen deklarálási kötelezettséget helyeznek kilátásba e törvénytervezetek a választási folyamatban bármilyen szinten és szerepben részt venni szándékozók, és a politikai pártok tagjai számára is.
E törvényjavaslatok szerint mindazok, akik ilyen formában bevallják más állam polgárságának meglétét, illetve az arra illetékes állami szerv azt bizonyítottnak találja, az állam, illetve az önkormányzat tevékenységével összefüggő állásukból azonnali hatállyal elbocsáttatnak, illetve a munkafelvétel iránti kérvényük elutasításra kerül. Mindazok, akik nem, illetve nem időben tesznek eleget deklarációs kötelezettségüknek, vagy szándékosan nem hiteles információt közölnek, közigazgatási és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
Szervezeteink üdvözlik Ukrajna Elnökének az ukrán állampolgárság felvételének, illetve annak megőrzésének és az abból való elbocsájtás megkönnyítésére, egyszerűsítésére irányuló törvénykezdeményezését. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk azt a tényt, hogy e liberalizáció együtt járjon az Ukrajna területén élő többes állampolgárok radikális munka- és politikai jogvesztésével, gyakorlatilag e személyeknek a közügyektől való eltiltásával, illetve a közéletből való kizárásával. Úgy véljük, hogy ilyen jogi szabályozás elfogadása összeegyeztethetetlen Ukrajna Alkotmányának diszkriminációt tiltó, és az egyenlő bánásmód elvével és előírásaival. Ilyen szabályozás elfogadásával Ukrajna alapjaiban sértené meg az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. és 25. cikkében, valamint az Európa Tanács emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményének 14. cikkében, és az ahhoz csatolt 12. Jegyzőkönyvben a diszkrimináció tilalmára és a közügyekben való korlátozások nélküli részvételre vonatkozó alapvető emberi jogokat.
Ezért Ukrajna Elnökének javasoljuk e törvénytervezetek visszahívását, napirendről történő törlését.
Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Joe Biden amerikai elnökhöz és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz intézett nyílt levelében, amelyet szerdán tettek közzé, amikor Biden a Fehér Házban fogadta Zelenszkijt.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kiadott, illetve a Washington Times című amerikai konzervatív napilapban is közzétett nyílt levélben a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: az amerikai-ukrán együttműködésnek közös egyetemes értékeken kell alapulnia, amibe beletartozik az etnikai kisebbségek alapvető jogainak tiszteletben tartása is.
Brenzovics leszögezte: Ukrajna 1991-es függetlenségének első 25 évében biztosította az etnikai kisebbségek alapvető jogait; azt, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, és a kisebbségi nyelvek – észszerű kereteken belüli – használhassák a közügyekben. A magyar politikus szerint azonban a dolgok megváltoztak a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolásával, mert ezt követően az ukrán kormány, ellensúlyozandó az orosz hatást Kelet-Ukrajnában, radikálisan változtatott kisebbségi politikáján. Bár – mint a KMKSZ elnöke írja – ezek az intézkedések elsősorban a kelet-ukrajnai, oroszul beszélő lakosságot célozzák, az anyanyelvhasználatra vonatkozó radikális korlátozások más etnikai csoportokat is sújtanak.
A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az oktatásra és az államnyelvre vonatkozó 2017-es törvény szigorúan korlátozza az etnikai kisebbségeket anyanyelvük használatában az oktatásban is. Felidézi továbbá, hogy a július 1-től életbe lépett új ukrán törvény korlátozza – mint fogalmazott – az „őslakos” kisebbségek meghatározását. Ezenkívül a „nemzeti közösségekre” vonatkozó jelenlegi ukrán törvénytervezet is homályos fogalmakra épül, amelyek inkább korlátozzák, semmint védik a meglévő jogokat – állapította meg a KMKSZ vezetője.
A KMKSZ elnöke szerint azzal, hogy a tervezet „kisebbségek” helyett „közösségekről” beszél, látszólag megpróbálja megkerülni Ukrajna kötelezettségvállalásait a nemzetközileg elismert kisebbségi jogi eszközök biztosítása terén.
Brenzovics emlékeztet arra: az Európa Tanács (ET) alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság – amelynek tagja az Egyesült Államok is – megállapította, hogy Ukrajna nem tett eleget a kisebbségek nyelvi jogai biztosításának, és intézkedéseket javasolt Ukrajnának annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő szintű oktatást a kisebbségi nyelveken.
A magyar politikus emlékeztet arra is: az ET Parlamenti Közgyűlése és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólította Ukrajnát, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogait, illetve azt, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés őket. A KMKSZ elnöke hangsúlyozza, hogy Ukrajna eddig teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ET ajánlásait.
A KMKSZ elnöke szerint az etnikai kisebbségi csoportok elleni gyűlöletbeszédet és -bűncselekményeket megtűrik. Az elmúlt három évben – miképp Brenzovics emlékeztet – ultranacionalista csoportok felgyújtották a KMKSZ irodáját, „állítsuk meg a szakadárokat!” – feliratú hirdetőtáblákat tettek ki magyar közösségi vezetők képeivel, és olyan honlapot működtettek, amelyen a magyar közösségi vezetők címeit gyűjtötték, „Ukrajna ellenségeinek” bélyegezve őket, mindezt büntetlenül.
Brenzovics szerint az ukrán hatóságok is megfélemlítik a magyar kisebbséget. Ezzel kapcsolatban felidézi: tavaly, hamis vádak alapján, fegyveres kommandósok tartottak razziákat magyar kisebbségi intézményekben Kárpátalján. A KMKSZ elnöke úgy véli, Zelenszkij szándékosan ösztönözte a magyarellenes érzéseket azzal, hogy a Donyec-medencei helyzethez hasonlította a magyar etnikai közösséget, miközben „jól tudta, hogy ez az összehasonlítás abszurd”.
„A nemzeti kisebbségek Ukrajnában nem új jövevények, ez a régió több mint ezer éve a hazánk. Kárpátaljai magyarokként nem akarunk különleges vagy kiváltságos bánásmódot. Nem akarjuk, hogy az állam ellenségeinek címkézzenek minket, mindig is hűségesek voltunk Ukrajnához. Csak azt akarjuk, hogy elismerjenek minket őslakos nemzeti kisebbségnek, ami vagyunk, hogy megőrizhessük nyelvünket és kulturális identitásunkat, és hogy egyenlő állampolgárként együttműködhessünk a többségi lakossággal annak érdekében, hogy sikeres jövőt biztosítsunk Ukrajnának” – fogalmazott Brenzovics.
Joe Biden amerikai elnök azt mondta: az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy olyan külpolitikát folytasson, amely a nemzeti érdekeken és az emberi jogi alapelveken egyaránt alapul – idézte fel a KMKSZ elnöke. Brenzovics szerint ennek értelmében az Egyesült Államoknak Ukrajnával kapcsolatban is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az etnikai kisebbségek jogait, illetve egyenlő bánásmódban részesítsék őket.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is – emelte ki Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a Joe Biden amerikai elnökhöz és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz intézett nyílt levelében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1630522080
[modified] => 1630521780
)
[title] => Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal is – Brenzovics László
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29392&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29392
[uk] => 29446
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29394
[image] => Array
(
[id] => 29394
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited.jpg
[original_lng] => 218554
[original_w] => 2400
[original_h] => 1500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-1536x960.jpg
[width] => 1536
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-2048x1280.jpg
[width] => 2048
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited.jpg
[width] => 2400
[height] => 1500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630572723:8
[_thumbnail_id] => 29394
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5671
[_red_post] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a0627e4d398fffd43ae0cbeca4b82052] =>
[_oembed_time_a0627e4d398fffd43ae0cbeca4b82052] => 1634135575
[_oembed_aca7480ca37d55f8eec5d81871d93e90] =>
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban üdvözli Ukrajna elnökének kezdeményezését, mely újabb törvényben rendezné az országban élő nemzeti közösségek helyzetét. A KMKSZ meggyőződése, hogy az országban akkor lesz béke és a stabilitás, ha az Alkotmányban foglalt nemzetiségi jogok biztosítva és alkalmazva lesznek.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli az Ukrajna és Magyarország közötti megromlott kapcsolatok helyreállítását célzó törekvéseket, melyet a 2021 januárjában megtartott magas szintű külügyminiszteri találkozó is jelez. Mindenképp biztató, hogy a felek egyetértettek a párbeszédek folytatásában, s Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba külön biztosította kollégáját, Szijjártó Pétert arról, hogy az ukránoknak „Semmi alapjuk nincs feltételezni azt, hogy az ukrajnai magyarok hajlanának a szeparatizmusra”. Hasonló véleményen van Kárpátalja megye volt kormányzója, a megyei közgyűlés jelenlegi elnöke, Olekszij Petrov is, aki az ukrán sajtónak adott interjúiban többször is kijelentette, hogy „Kárpátalján nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió van jelen”. Szövetségünk számára épp ezért érthetetlen, hogy miért indított eljárást mégis a magyarság intézményei ellen szeparatizmus vádjával az Ukrán Biztonsági Szolgálat. Továbbra sem érthető közösségünk számára, hogy a 2020. november 30-án végrehajtott házkutatásokat és vádakat a biztonsági szervek mire alapozzák.
Úgy véljük, ezek a cselekmények károsan hatnak nemcsak az ukrajnai magyar kisebbségre, de az ország nemzetközi megítélésére is, s nagyban hátráltatják Ukrajna és Magyarország jószomszédi viszonyának helyreállítását.
Szövetségünk megdöbbenéssel tapasztalja, hogy egyre több olyan törvénytervezetet regisztrálnak, mely korlátozná a kisebbségek jogait, ellentétes Ukrajna Alkotmányával és törvényeivel. A nemzetiségi szimbólumok (nemzeti trikolór, himnusz, címer) használatát a kulturális autonómia keretén belül Ukrajna Alkotmánya és az 1992-es nemzetiségi törvény is biztosítja. A Szürtei kistérségben a nemzeti imádság eléneklése kapcsán indított eljárás és a hazaárulással való megvádolás példátlan eset a független Ukrajna eddigi történetében. A KMKSZ továbbra is úgy véli, a szürtei eset is annak a koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásnak a része, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése. Szövetségünk ismételten felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra, s felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a kárpátaljai magyarok ellen folytatott koncepciós eljárásoknak.
Aggasztónak tartjuk az elmúlt hetekben bekövetkezett intézkedéseket az ukrán vezetés részéről a sajtószabadság korlátozása terén. Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus országban a működési engedéllyel rendelkező médiacsatornák betiltását bírósági eljárás keretében kell megvizsgálni.
Nyugtalanságra ad okot az is, hogy az ukrán sajtóban újra erősödött a magyarellenes médiakampány, és folytatódnak a magyarellenes akciók: feljelentik iskoláinkat, névtelen fenyegetőleveleket kapunk és még hosszan sorolhatnánk.
Örömmel értesültünk, hogy idén is folytatódnak az anyaország által indított szociális programok és gazdasági támogatások, melyek az elmúlt években is nagyban segítették az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését, s amiért hálával és köszönettel tartozunk a magyar kormánynak.
