A kárpátaljai megyei tanács képviselői megtartották az év első ülését. Csaknem hét tucatnyi kérdés szerepelt a napirenden. Az ülésen 52 képviselő vett részt. Köztük volt az újonnan megválasztott Ceber Roland, aki a lemondott Olekszij Ivancso helyett került be a képviselő testületbe. Az ülés kezdetén okleveleket és kitüntetéseket adtak át azoknak az ismert kárpátaljaiaknak, akik a hátországban és a fronton, a győzelemért harcolva dolgoznak a régió javára. Emellett ünnepélyesen gratuláltak a megválasztott nagyköveteknek, akik Kárpátalját és Ukrajnát fogják képviselni a nemzetközi színtéren. Az ülésen benyújtott képviselői indítványok közül az ülés támogatta a KMKSZ frakciónak a megyei közigazgatás vezetőjéhez intézett kollektív felhívását, amely az oktatási intézményekben folyó biztonságos oktatási folyamatra, valamint az egészségügyi intézmények zavartalan működésére vonatkozik. Ez a kormány által az óvóhelyek építésére és berendezésére vonatkozó építési szabványokat érinti. Tavaly novemberben megváltoztatták az egy főre jutó minimális területet. Korábban ez 0,5-0,6 négyzetméter volt, de most megduplázták a nagyságát. Ha az óvóhelyek nem felelnek meg az előírt szabványoknak, akkor szeptember elsejétől veszélybe kerül az jelenléti oktatás. Több napirendi pontot zárt ülésen tárgyaltak. Ezek közül néhány az Ungvári Nemzetközi Repülőtér tevékenységét érintette. A részleteket nem hozták nyilvánosságra, de a vitát kezdeményező Andrij Seketa szerint a döntések eredményeként a régió több tízmillió hrivnyát takaríthat meg. A repülőtér fenntartásának éves költsége mintegy 30 millió hrivnyát tesz ki. A képviselők összehangoltan dolgoztak. A legtöbb esetben csomagban szavaztak, mivel minden döntést megvitattak és tanulmányoztak a szakbizottságokban. A képviselők eredményes munkája nemcsak az ülésen való szavazást jelenti, hanem valós ügyeket is, például a hadsereg támogatására szánt pénz forrásokat. Az ülésteremben végzett munka után a megyei tanács képviselői a választókörzetekben dolgoznak majd, hogy a következő plenáris ülésre előkészítsék és támogassák a régió számára fontos döntéseket.
Március 16-án tartotta meg soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A Jánosiban megszervezett ülés során Brenzovics László elnök beszámolójában leszögezte: a KMKSZ az egyetlen olyan politikai érdekvédelmi szervezet Ukrajnában, amely már 35 éve áll fenn, és folyamatosan küzdött a kárpátaljai magyarság érdekeinek érvényesítéséért.
Az elnök beszámolójában kiemelte: a KMKSZ igyekezett következetesen kiállni a célja mellett, mely elsősorban a kárpátaljai magyarság jogainak a védelme, megmaradásának és fejlődésének támogatása. Ezen célok mentén dolgoznak most is. Az elmúlt időszakban is folyamatos küzdelmet folytatott a Szövetség annak érdekében, hogy megvédje a kárpátaljai magyarság jogait. Pozitív előrelépés a kisebbségi és nyelvtörvény kapcsán a tavalyi évben elfogadott módosítás. Azonban ezek a módosítások még nem adják vissza az elvett kisebbségi jogokat. A háború kapcsán megjegyezte: a nehéz körülmények ellenére is a KMKSZ igyekszik tenni kötelességét. Mint fogalmazott: az, hogy a Szövetség a háborús körülmények között is meg tudja tartani közgyűléseit, reményt ad a közösségeik megmaradásához.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője köszöntve a megjelenteket elmondta: a kárpátaljai magyarság számtalan nehéz időszakot élt meg, és mindig elszántsággal kellett küzdenie azon jogaiért, melyek megilletik. A 21. században ez fokozottan így van, hiszen a háború miatt szétszakadtak közösségeink. A képviselő köszönetet mondott mindazoknak, akik otthon maradtak és kitartanak. Mint fogalmazott: hisz benne, hogy a nehézségek ellenére sem törnek meg közösségeink. Az ukrajnai kisebbségi jogok kapcsán megjegyezte: vannak reménysugarak, olyan előrelépések, melyek reményt adnak arra, hogy visszakaphatja a kárpátaljai magyar közösség elvett jogait, hisz egyik Európai Unióba igyekvő országnak sem engedhetik meg azt, hogy a kisebbségek ne kapják meg az őket megillető jogokat.
Bacskai József ungvári főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i levelét a külhonban élő magyarok számára.
A köszöntő gondolatokat követően Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke beszámolt az elmúlt évi tevékenységükről. Mint mondta, a magyar kormány támogatásával az elmúlt évben több mint négymilliárd forintnyi összeggel segítették a kárpátaljai magyarságot a különböző szociális, gazdaságfejlesztési és oktatási programok kapcsán. 2023-ban az alapítvány 32 268 pályázatot fogadott be, ebből 35 került elutasításra. A pályázatok közvetítését az alapítvány hivatalosan végzi, melyek után jelentős adót fizet az ukrán államnak, betartva a törvényeket. Az elmúlt évben az alapítvány közel 95 millió 725 ezer hrivnya adót fizetett be az ukrán államnak, ennek egy része a helyi önkormányzatokhoz került, ezzel is segítve a kistérségek működését. Az elnök kifejtette, hogy az idei évben is várható a már eddig működő pályázatok meghirdetése, az oktatási-nevelési támogatásnál kisebb változások lesznek, hiszen áttérnek az elektronikus pályázásra. A pályázatokat április 3-tól május 3-ig lehet majd benyújtani. A határidő után már nem lesz lehetőség rá, hogy pályázhassanak – jegyezte meg Gulácsy Géza.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolóját pozitív hírrel kezdte: a vetőmagprogramban döntés született a pályázatokról. Összesen 389 pályázat érkezett az alapítványhoz, amelyek eredményeit hétfőn teszik majd közzé. Az igazgató elmondta, hogy megjelent egy új kategória, amely a feltételesen, forrás függvényében támogatott pályázat. Az alapítvány munkatársai minden kérdésre készségesen válaszolnak és segítenek majd. Tervben vannak új pályázatok is, amelyekről a későbbiekben fognak részletesebb tájékoztatást nyújtani.
Dr. Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője az oktatási kérdések kapcsán kifejtette: pozitívumot jelent, hogy az ukrán oktatási minisztérium elfogadta a felvételi rendet, s határozat született róla, hogy le fogják fordítani az éven a szaktantárgyak tesztjeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy figyeljék a pontos felvételi hirdetéseket. Elmondta továbbá, hogy a hatályos oktatási törvény értelmében ezentúl az Ukrajna története tantárgyat ukrán nyelven kell majd tanulni az iskolákban. Ebből a tantárgyból már nem lesz a kisebbségi nyelveken kiadott tankönyv sem. Rámutatott még egy égető kérdésre: szigorították az óvóhelyekre vonatkozó szabályozást. Ebből adódóan szeptembertől csak azokban az intézményekben lehet majd jelenléti oktatást szervezni, amelyek óvóhelyei eleget tesznek az előírásoknak, de sajnos a kárpátaljai oktatási intézmények jelentős része ezeknek nem felel meg. A képviselő indítványozta, hogy a KMKSZ frakciói a megyei tanácsban és az önkormányzatokban is adjanak be hivatalos beadványt, melyben kérik a megyei tanácstól, hogy segítse az óvóhelyek kialakítását költségfinanszírozással azokon a településeken, ahol ezt nem tudják megoldani. Orosz Ildikó szerint az elkövetkező időszak problémája lesz az is, hogy az ukrán állam tovább nem támogatja azon iskolák fenntartását, ahol az általános és középiskolai osztályokban kevesebb mint 7 tanuló lesz. Ezen esetekben azt javasolják, hogy az önkormányzatok szállítsák át a diákokat másik iskolába, és vonják össze az osztályokat. A Kárpátaljai Magyar Líceum hálózata kapcsán elmondta, hogy az Viskkel bővül idén szeptembertől.
A beszámolók elfogadását követően a választmány megszavazta a megyei közgyűlés helyszínét és kvótáját, valamint a közgyűlés napirendjét. Ezután levetítették a KMKSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából készült kisfilmet, melyet a TV21 Ungvár munkatársai készítettek 30 + 5 – A megpróbáltatások kora címmel.
Ukrajna Alkotmányának 92. cikkelye értelmében a kisebbségek jogait kizárólag törvényi szintű dokumentumok határozzák meg. Ily módon ezen jogkörök alacsonyabb szintű (pl. határozat, rendelet) dokumentumok által történő szabályozása nem felel meg az Alkotmánynak.
A határozat a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati és egyéb jogainak érvényesítését az egyes településeken az illetékes kistérségi tanács döntésétől teszi függővé, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti e jogok gyakorlati érvényesítését.
A dokumentum az említett jogok érvényesítését az adott kistérség azon anyagi lehetőségéhez köti, hogy az finanszírozni tudja a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésének költségeit. Mindez önkényes értelmezésre, illetve a kisebbségi jogok elszabotálására adhat módot egyes önkormányzatoknak.
A kisebbségi nyelvi jogok érvényesítését az adott nyelv kodifikációjához köti, aminek konstatálása nem tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe.
Egészében véve a dokumentum elvileg sem felel meg Ukrajna Alkotmánya követelményeinek, esetlegessé és önkényessé teszi a kisebbségi nyelvek használatának jogát úgy, hogy a nemzetiségek egyes helyi közösségei különböző mértékű jogokkal rendelkezhetnek majd.
2022. február 24.-e az a dátum, amely a kárpátaljai magyarság emlékezetébe is örökre bevésődött. Azóta már eltelt két év. Bár a háború közvetlen szörnyűségei egy eset kivételével elkerülték eddig Kárpátalját, az itt élőknek is naponta kell megküzdeni a nehézségekkel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a helyi magyar közösségekkel karöltve, és Magyarország is számos módon támogatta a bajbajutottakat és az otthon nélkül maradottakat. A KMKSZ Nagybégányi Alapszervezetének közgyűlésén is visszatekintettek az elmúlt két évre. A kárpátaljai magyarság a történelem során megedződött, ami a jelenleg uralkodó, reméljük átmeneti időszakban is jól látszik. Emberségből, segítőkészségből jelesre vizsgáztak, mindemellett a nemzeti ünnepeinkről sem feledkeztek meg. Sajnos, akár a legtöbb kárpátaljai települést, így Nagybégányt is érezhetően érintette az elvándorlás. Az itthon maradt közösség azonban nem adja fel, sokkal inkább a jövőn munkálkodik, még akkor is, ha a jelenlegi helyzetben, érthető okokból, csak nehezebben teheti azt. Az ilyen közgyűlések például jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy megbeszéljék a felmerülő kérdéseket, vagy ötleteket vessenek fel a jövőt illetően. Az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt év eseményeiről és az általuk szervezett megemlékezésekről is. A KMKSZ Kisbégányi Alapszervezete is közgyűlést szervezett, hogy megbeszéljék az elmúlt év történéseit, összegezzenek és közösen próbáljanak új célokat kitűzni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, akárcsak az elmúlt 35 során, ma is azon munkálkodik, hogy minden nehézség ellenére összefogja az itt élő magyar közösségeket. Ezért is fontosak a közgyűlések és az olyan fórumok, amelyek optimizmust adhatnak az ittenieknek a jövőre vonatkozóan és reményt a megmaradásra.
A határsávban érvényben lévő tartózkodási engedély eltörlését kéri az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek címzett levelében.
Brenzovics László az MTI-hez eljuttatott levelében emlékeztet arra, hogy 2023. december 7-én az ukrán kormány módosította az 1998. július 27-i 1147. számú határozattal jóváhagyott, a határrendészetről szóló rendelet 7. pontját. Eszerint Ukrajna állampolgárai ezentúl a határsávba csak az Állami Határőrszolgálat illetékes szervének engedélyével léphetnek be, tartózkodhatnak és végezhetnek munkát.
A KMKSZ elnöke arra is felhívja a kormányfő figyelmét, hogy a változások jelentősen megnehezítik a kárpátaljai lakosok lakóhelyükre vagy munkahelyükre való eljutását, mivel a határsávon belüli települések többségét helyi utak kötik össze.
A legnagyobb ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet vezetője megjegyzi, hogy Kárpátalja 460 kilométer hosszúságban az Európai Unió négy országával – Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával – is határos.
A módosítás öt kárpátaljai járás lakosait érinti hátrányosan. Ha a megyében élő összes állampolgár, akinek szüksége van az engedélyre, az Állami Határőrszolgálathoz fordul, akkor a túlzott leterheltség miatt a rendeletben meghatározott tíznapos határidőn belül nem lehetséges feldolgozni és elbírálni azokat – fogalmaz a KMKSZ elnöke.
A fentiekre való tekintettel Brenzovics László a határrendészetről szóló rendelet 7. paragrafusa azon szakaszának törlését kéri, amely tartózkodási engedély megszerzését írja elő az állandó jelleggel a határsávban élők és/vagy ott dolgozók számára.
Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, illetve a megyei tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának elnöke is, aki többek között a 2023-as év kihívásairól és az idei év prioritásairól számolt be. Elmondta, hogy a KMKSZ-frakció nehéz éven van túl, sajnos a 2023-as évben hatalmas veszteséget is szenvedett, hiszen váratlanul elhalálozott a frakció vezetője, Barta József, akit nagy tisztelet övezett a megyei tanácsban. Vezetése pedig a KMKSZ-frakció sokszor a mérleg nyelveként volt jelen a megyei tanács döntéseinél.
– Hogyan tudná összefoglalni a KMKSZ-frakció munkáját a megyei tanácsban az elmúlt évben?
– A 2023-as év sajnos szomorú eseménnyel ért véget, hiszen novemberben váratlanul elhunyt Barta József, a KMKSZ alelnöke, aki egyben a KMKSZ-frakció vezetője is volt a megyei tanácsban. József nagyon jól képviselte a kárpátaljai magyarok érdekeit a tanácsban, kiváló egyensúlyt tudott teremteni, erről a megyei tanácsban is hasonlóan gondolkodnak. Lételeme volt, hogy a mi érdekeinkben nap mint nap tegyen annak ellenére is, hogy nem dolgozott már a megyei tanácsnál. A megyében mindenki becsülte és elismerte, az év utolsó ülésén is megemlékeztünk róla, többen méltatták munkáját, tevékenységét. Elfogadtunk egy határozatot, miszerint a megyei ülésszak végéig azon a helyen, ahol ő ült, a következő ciklusig nem ülhet majd más.
A frakció a kialakult kérdésekben egységesen képviselte az ügyet. Elsősorban a kultúra, az oktatás volt a mi csapásvonalunk. Ezen belül 2023-ban is a kárpátaljai magyar érdekeket képviseltük, és megpróbáltuk kihasználni a lehetőségeket. Például amikor arról volt szó, hogy iskolabuszokról dönt a megyei tanács, akkor igyekeztünk az általunk képviselt kistérségek számára is iskolabuszt biztosítani, hogy el tudják látni a szükséges feladatokat. Igyekeztünk a saját kistérségeinkbe is vinni mindazokból a lehetőségekből, amelyeket a költségvetés lehetővé tett.
– Voltak-e vitás kérdések?
– Volt egy kérdés, amit én személyesen is negatívan éltem meg. A tavalyi évtől a megyei tanács fenntartása alá kerültek a kárpátaljai szakképző iskolák. Eddig ezek állami fenntartásúak voltak, és kijevi költségvetésből finanszírozták. Mivel teljesen átvette a tanács a fenntartást és az épületek tulajdonjogát is, így alapszabály-módosításra is sor került, s mint a megyei oktatási, kisebbségi bizottság elnöke megpróbáltam beemelni azt a módosítást az alapszabályba, hogy az ukrán oktatási törvénynek megfelelően, ahol lehet, ott a kisebbségek nyelvét is használhassák, ha erre van igény. Például a 9. osztály után induló szakközépiskolákban az általános ismereti tantárgyak nagy részét lehessen a kisebbségek nyelvén is tanítani, valamint ahol magyar nyelvű kisebbség van, ott magyar nyelvet és irodalmat tanulni. Egyébként húsz évvel ezelőtt ezek még működtek. Amikor ezt a módosító javaslatot benyújtottam, a megyei tanács sajnos leszavazta. Számomra ez érthetetlen, hiszen egy csónakban evezünk, ismerjük egymást. Mégis a tanács azt hagyta jóvá, hogy csak ukránul lehet a szakközépiskolában tanítani. Azt javasoltam, hogy a törvények figyelembevételével kell az oktatás nyelvét elfogadni. Azóta elfogadták a kisebbségi törvényt, most vissza lehetne erre térni, hisz a kisebbségeknél az oktatási folyamat nyelve is lehetne magyar. Más probléma nem igazán volt a tanácsban, hiszen sikerült konszenzusra jutnunk szinte minden kérdésben. Lehet, hogy ebben József személyisége és szerepe is benne volt. A jövőre nézve igyekszünk majd továbbra is helytállni.
– S ha már a jövőt említette, melyek az új kihívások a jövőt illetően?
– Ami most az egyik legfontosabb kérdés lesz az oktatás szempontjából, az az, hogy új szigorítások léptek életbe az óvóhelyek kapcsán. Az egy főre eső négyzetméter számát megemelték, korábban 0,6 négyzetméter volt, most 1,5 négyzetmétert kell biztosítani egy főre. Továbbá minden óvóhelyet légtisztító és szellőzőrendszerrel kell ellátni. Mindezek teljesítése olyan költségvetési vonzattal bír, melyet a kárpátaljai iskolák zöme – biztos vagyok benne – nem fog tudni teljesíteni. Tehát meg kell találni a költségvetésben, hogy ezt hogyan tudjuk segíteni majd. Azt javasoltam, hozzunk létre egy olyan projektet, amire pályázhatnak a kistérségek, hogy fel tudják újítani az óvóhelyeket. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor szeptemberben a kárpátaljai iskolák nagy része nem fog tudni jelenléti oktatásban kezdeni. Ezért javasoltam a megyei tanácsban, hogy ezzel mielőbb foglalkozzunk; úgy néz ki, hogy elfogadták a javaslatot, de pénzt még nem tettek mellé. A megyei tanácsnak, amióta a háború miatt több száz vállalat ide települt, azóta a költségvetésen felül is van jövedelme. Annak nagy részét csak a hadseregnek szoktuk felajánlani, s most is az összes pluszjövedelmet az ukrán hadseregnek ajánlotta fel a megyei tanács. De mivel ez is a háborúhoz kapcsolható kérdés, ezért a pluszjövedelemből a megyei tanács tudná finanszírozni a korszerűsítéseket. Kérdés az, hogy lesz-e hozzá politikai akarat.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője az elmúlt év sikereiről, nehézségeiről, továbbá a jövőben megvalósítandó tervekről nyilatkozott.
– Az elmúlt év tele volt kihívásokkal. Miként élték ezt meg a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és a hozzá tartozó alapszervezetek?
– A 2023-as év számunkra a megpróbáltatások, a beteljesületlen remények éve volt, de ugyanakkor kitartó küzdelem is jellemezte, amelyet a kárpátaljai magyarság és annak meghatározó szervezetei folytattak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért. Itt főképpen a nyelvhasználati jogainkra gondolunk, hiszen szervezetünk biztosítani szeretné az utánunk következő nemzedékeknek, gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelvű oktatás lehetőségét, amint azt a Velencei Bizottság is határozottan ajánlja.
Háborús körülmények közepette élni, működni és összetartani kis közösségeinket nagy energiát követel, hisz életkörülményeink romlottak, a mindennapi megszokott dolgainkat beárnyékolják a különféle korlátozó intézkedések, fegyveres szolgálatra felhívó nyilatkozatok, behívások. A háborús konfliktus sajnos tovább mélyül, a békekötés lehetősége 2023-ban távolodott tőlünk, az agresszor pedig tovább szélesítette háborús arzenálját és hadseregét. Veszteségeink között pedig számos kárpátaljai magyar neve is ott található.
– Kérem, értékelje a KMKSZ BKSZ 2023-as évét.
– A rendkívüli helyzetek közepette is a KMKSZ BKSZ az alapszabálynak megfelelően megszervezte és levezette tisztújító közgyűléseit, a negyedévente sorra kerülő választmányi üléseinken több mint harminc kérdést vitattunk meg és fogadtunk el megfelelő határozatokat. A választmányi és elnökségi üléseinken áttekintettük a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket, pályázati lehetőségeket, kiemelt fejlesztési programokat, az Egán Ede KGFP által meghirdetett pályázatok végrehajtásának menetét.
Örömmel vettük tudomásul és figyelemmel kíséri szervezetünk néhány nagyobb, számunkra rendkívül fontos beruházás megépítésének menetét, így a Vérke megtisztítását vagy a Makkosjánosi Hulladékfeldolgozó munkálatainak befejező szakaszát.
Mind a harmincnégy alapszervezetünkben sikerült megfelelő módon, nagy érdeklődés közepette megszervezni és levezetni az alapszervezeti közgyűléseket. A fő kérdések között, melyeket felvetettek tagjaink a közgyűléseinken, a háború és béke kérdése, a szociális támogatások meghirdetése, a helyi intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése, az anyanyelv használatának megőrzése, valamint az Egán Ede KGFP pályázatai szerepeltek.
Örömmel konstatálhatjuk, hogy alapszervezeteink a régió mind a harmincnégy településén az alapszabálynak megfelelően működnek. Négy településen, Makkosjánosiban, Haranglábon, Guton és Rafajnán új alapszervezeti elnök megválasztására került sor, akik bekapcsolódtak szervezetünk érdekvédelmi tevékenységébe.
A KMKSZ BKSZ érdekszférájába tartozó települések öt kistérségbe, városi és községi tanácsokba egyesültek. A 2020-as évben levezetett választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt sikeresen szerepelt, s ennek eredményeképpen minden kistérségi tanácsban megalakultak a párt frakciói, amelyek néhol ellentámadásos helyzetben, de eredményesen működnek. Itt főképpen a Beregszászi Városi Tanácsban működő „KMKSZ” – UMP-frakcióra várnak éles viták, melyeket az itt fennálló harsány kisebbség megengedhetetlen módon próbál elmérgesíteni, s országunk ellenségéve nyilvánítani az anyaország kormányát, amely fegyvereken kívül mindenben segíti Ukrajnát és az ukrajnai állampolgárokat. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – írta nagy költőnk, Petőfi Sándor, és reméljük, mindenki számára világos lesz, hogy ki az ukrán nép igazi barátja, és kik azok, akik provokatív módszereket vetnek be ellenünk.
Szervezetünk az elmúlt évben is megtartotta – a körülményeknek megfelelően – a betervezett rendezvényeit. A rendkívül feszült helyzetben az emberek igénylik az együttlét örömét, a közösség erejét, s annak megfelelően január 1-jétől, Petőfi születésnapjának megünneplésétől az év végi karácsonyi időszakig megszerveztük ünnepségeinket, rendezvényeinket, megemlékezéseinket.
Ismerjük a hagyományőrzés jelentőségét és fontosságát az ember életében, s ennek jegyében egy sor rendezvényt szerveztek alapszervezeteink, főképpen a Tisza melléki községekben: Badalóban, Haláboron, Tiszacsomán, Gecsében, Csetfalván, Váriban, Orosziban, Benében, valamint Guton. Örömmel tapasztaltuk, hogy a felnövekvő nemzedék is aktívan vesz részt a helyi kulturális életben és kapcsolódik be a helyi folklóregyüttesek munkájába Tiszacsomán, Gecsében, Orosziban, Guton, Borzsován, Haláboron és másutt.
Középszintű szervezetünk közösségépítő és -erősítő céllal a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark bázisán szervezett juliálist, amelyen részt vettek az alapszervezeteink képviselői, jelenleg működő folklóregyütteseink, néprajzosok és ismert zenészek.
Külön ki szeretném emelni az általunk támogatott BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet tevékenységét, amely egyházi és világi művekből összeállított előadásaival lélekemelő hangulatot teremtett számos település templomában és iskolájában, tudatosítva a jelenlévőkben, hogy „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát”. E két intézmény az, amelynek megtartása és ereje jelentősen hozzájárulhat a kárpátaljai magyarság megmaradásához, elősegítve a nehéz idők túlélését. És ne hagyjuk persze a többi jelentős intézményünket, gondolok itt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházra, egyházi líceumainkra, amelyek immár harminc éve állnak tartóoszlopként a kárpátaljai magyarság életében.
– Milyen problémák leküzdése vár önökre a jövőben?
– Az eddig elmondottak alapján jogosan lehetnénk teljes mértékben bizakodók is, ha nem éreznénk mindennap a háború ránk nehezedő sötét árnyát, ha nem éreznénk a szülőföldjüket elhagyó sorstársaink hiányát. Úgy gondolom, a KMKSZ küzdeni tudásban, kitartásban jól vizsgázott az elmúlt időszakban, s mindent megtett azért, hogy megkönnyítse a szülőföldjükön maradottak életét. Ezt a kitartó munkát kell megőriznünk a jövőben is.
Ahhoz, hogy bizakodóan tekinthessünk a jövőbe és itt tudjuk elképzelni a jövőnket, szükség van arra, hogy a kisebbségek számára kedvezően realizáljuk a nemzeti közösségekről szóló törvény pontjait, valamint a decemberben elfogadott módosításokat az oktatási és nyelvhasználati törvényben.
Mivel az elemzők többsége Ukrajnában a helyzet rosszabbodására számít, így fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük és biztosítjuk intézményrendszerünk működését, a lakosságunk szociális támogatásának kiszélesítését. Itt elsősorban nemzetközi szervezetekre, illetve Magyarország segítségére számíthatunk. El kell mondanunk, hogy az anyaországunk eddig is jelentős támogatást nyújtott, ez a segítség eljutott a kisiskolásoktól a nyugdíjas pedagógusokig, a nagycsaládosoktól a műtéti beavatkozáson átesett személyekig.
– Meglátása szerint a jövőben kikre számíthatunk a közös és hatékony munka érdekében?
– Biztató jelként tudjuk értékelni vezető magyarországi politikusok nyilatkozatait arról, hogy a magyarnak maradás elősegítése nemzetpolitikai kihívássá vált Magyarországon, és garantált a kárpátaljai intézményrendszer támogatása is.
Ennek reményében fontos dolog, hogy együtt keressük a kiutat a jelenlegi súlyos helyzetből, szem előtt tartva a maroknyi magyarság érdekeit és jövőjét a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteivel, egyházi vezetőivel, a működő civil szervezetek vezetőivel és persze azokkal a kistérségekkel, amelyekben jelentős számú magyar él, és vezetőivel együtt lehet működni.
Megtartani a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarságot – ez a közös feladatunk, közös célunk, hisz „nekünk itt van jussunk borban és búzában!”
Évértékelő interjú Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval készült évértékelőben a Szövetség tevékenységéről, Magyarország és Ukrajna viszonyának alakulásáról és a kárpátaljai magyarság előtt most, az évkezdéskor felsejlő, reménykedésre okot adó lehetőségekről olvashatnak.
– A KMKSZ működését milyen mértékben befolyásolja a jelenlegi háborús helyzet?
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc évvel ezelőtt azért alakult, hogy képviselje a kárpátaljai magyarság érdekeit, segítse a megmaradását és fejlődését. Ennek a feladatának minden körülmények között igyekezett eleget tenni. Nyilván most vagyunk a legsúlyosabb helyzetben, éppúgy, mint Ukrajnának valamennyi polgára, hiszen ez a háború mindenre kihat, így a KMKSZ tevékenységére is. Mindennek ellenére sikerült a szervezetet életben tartani, a KMKSZ él, működik, s azt hiszem, többé-kevésbé megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a tagságunk és magyar közösségünk támasztott velünk szemben. A KMKSZ által létrehozott alapítványokon keresztül a támogatások megérkeztek az igénylőkhöz. A Szövetség képviselői a különböző tanácsokban folytatták a tevékenységüket, és sikerült ebben a rendkívül nehéz időszakban jogsegélyszolgálatot nyújtani a rászorulóknak. Indítottunk egy olyan programot is, amelyben segítettük azokat a betegeket, akik nem tudják finanszírozni a kezelésüket. Nem utolsósorban, aktívan részt vettünk azokban a tárgyalásokban, egyeztetésekben, amelyek végül az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény módosításához vezettek.
– A Szövetség alapítványaival szemben folytatott bűnvádi eljárások már befejeződtek?
– Újabb fejlemény nincs, azonban ezeket az ügyeket nem zárták még le. Arról, hogy mi a szándék, nincs tudomásunk. Máig nem született vádirat az ügyészség részéről, és azt nem terjesztették a bíróság elé. Mindezek ellenére az alapítványok az elmúlt évben működtek, mint ahogy működnek jelenleg is. Ezeknek az alapítványoknak rendkívül nagy szerepe van, hisz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül folytatódnak a különböző szociális támogatási programok, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány által pedig az iskolai és óvodai programok, valamint ezen keresztül biztosítjuk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését. Továbbá az Egán Ede-alapítvány is működik, és új támogatási programot indít mezőgazdasági vállalkozók számára.
– Nem vegzálják mostanság az alapítványok munkatársait? Mert korábban lehetett ilyen esetekről hallani.
– Az utóbbi időben nem voltak kihallgatások, és újabb dokumentumokat sem kértek az alapítványainktól. Annak ellenére, hogy az említett eljárások még folyamatban vannak, jelenleg az alapítványok viszonylag zavartalanul tudnak működni.
– Elnök úr, az ön ellen 2020-tól folyó bűnvádi eljárással kapcsolatban van valamilyen változás? Mint köztudott, akkor nagyon súlyos vádakkal, hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg, amit azóta sem sikerült bizonyítania az ukrán titkosszolgálatnak.
– Azzal kapcsolatban sem lehet semmit tudni. Ellenem sincs vádirat, tehát egy alvó ügyről van szó, viszont nem zárták le. Ez ügyben a két évvel ezelőtt kialakult helyzet semmit nem változott.
– Most hogyan látja Ukrajna és azon belül a kárpátaljai magyarság helyzetét?
– Mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság helyzete tragikus. A háború második éve tart, nem látjuk a végét, s közben irtózatos rombolást végez. Ukrajna lakossága 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor 52 millió embert tett ki, most különböző becslések szerint 25, legfeljebb 30 millió, tehát megfeleződött. A termékenységi ráta 0,5, ami a legalacsonyabb a világon. Ebből a demográfiai válságból igen nehéz lesz – ha nem lehetetlen – Ukrajnának és Kárpátaljának is kijönnie. S akkor még nem beszéltünk a korfáról. Tudjuk, hogy elsősorban a fiatalok és a nők tartózkodnak külföldön, az otthon maradt lakosságban pedig rendkívüli mértékben felülreprezentáltak az idősebb generációk, és ez egyre inkább így lesz. Azt is tudjuk, hogy az ország véglegesen eladósodott, s keleten rendkívül nagyok a pusztítások. Azáltal, hogy a háború a pénznek a nagy részét elviszi, természetesen az infrastruktúrába sem tudnak befektetni, emiatt ott is rendkívül nagy problémák jelentkeznek már most is, és jelentkeznek majd a jövőben. Mihamarabb békére lenne szükség.
Hasonló folyamatok vannak a kárpátaljai magyarság körében is. Közösségünk jelentős része külföldön tartózkodik, elsősorban Magyarországon, a korfával és a demográfiai helyzettel a mi esetünkben is problémák vannak. Ráadásul negatív módon befolyásolja a helyzetet, hogy nem lehet látni, mikor ér véget a jelenlegi állapot, és mit hoz a jövő.
– Miként értékeli a magyar kormány Ukrajnával és Kárpátaljával kapcsolatos politikáját?
– A magyar kormány, Magyarország kiállt és kiáll azért, hogy visszaadják a kárpátaljai magyarság jogait, ez ügyben konfliktusokat is felvállal. Láthatjuk, hogy ez valamifajta eredményre vezetett, hiszen az ukrán parlament – paradox módon pont a Porosenko-párt által benyújtott javaslatot támogatva – villámgyorsan és jelentős mértékben módosított az oktatási és nyelvtörvényben lévő jogszűkítő intézkedéseken. A mostani állapot sem tökéletes, hiszen számos korábbi jogunkat nem kaptuk vissza, azonban kétségtelen, hogy a törvénymódosítás jó irányba tett lépés. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor mire való volt ebben az ügyben a 2017-től folyamatosan zajló hangzavar, ha ezt már akkor jobban meg lehetett volna oldani.
– Az említetteken túl is rendkívül feszült az ukrán és a magyar kormányzat közötti viszony…
– A két ország közötti feszültség nem új keletű. Még Porosenko elnök idején kezdődött a viszony romlása. Mi, kárpátaljai magyarok valamennyien érzékeltük, hogy egy korábban elképzelhetetlen mértékű propagandakampány indult Magyarország és a kárpátaljai magyarság ellen, ami folyik jelenleg is. Mindenfajta alaptalan és teljesen abszurd vádakkal támadták Magyarországot, ami óhatatlanul rontotta a két ország kapcsolatát. Ugyan Magyarország tett gesztusokat: történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját folytatja Ukrajna vonatkozásában, melyben hangsúlyosan szerepel Kárpátalja is; többször járt Ukrajnában Novák Katalin elnök asszony is – azonban ezek a gesztusok nem hoztak érdemi javulást. A két kormányzat esetében van egy kardinális nézetkülönbség a háborúval kapcsolatban. Magyarország elismeri Ukrajna területi egységét és elítéli az orosz agressziót, támogatott mindenféle szankciós intézkedést Oroszország vonatkozásában és befizet azokba az alapokba, amelyekből az EU támogatja Ukrajnát, azonban fegyvert nem szállít és folyamatosan sürgeti a mihamarabbi tűzszünetet és békét. A magyar politika döntéshozói kezdettől úgy vélik, hogy ez a háború a frontokon nem nyerhető meg. Ez az álláspont nyilván feszültséget okoz a két ország között.
A másik ok pedig az, hogy másfajta véleménye van Magyarországnak Ukrajna EU-csatlakozásáról is. Szerintük Ukrajna nem kész az EU-csatlakozásra, ezt meg kellene fontolni. Ugyanakkor a magyar kormány nem gördített akadályt korábban a társulási szerződés és most a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé sem. A legutóbbi hírek szerint érintkezésbe lépett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és az ukrán elnöki adminisztráció vezetője, tárgyalásokat készítenek elő Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között. Mindez reménykeltő, ha sikerül jól előkészíteni a találkozót, ott pozitív folyamatok is elindulhatnak a két ország között. Sajnos ilyen hosszas torzsalkodás után igen nehéz lesz normalizálni a viszonyt.
– Mit gondol Magyarországnak a kárpátaljai magyar közösséget megcélzó támogatáspolitikájáról?
– Ez számunkra nagyon fontos dolog. Azt hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság intézményeit anyaországi támogatás nélkül rendkívül nehéz lenne fenntartani. Ezek a támogatási formák már 2014 után megjelentek, hiszen az akkori ukrajnai forradalom és a kialakuló belső feszültségek jelezték azt, hogy nehéz időszak következik. Emiatt a többi határon túli közösségre is kiterjesztett támogatási rendszereken túl a kárpátaljai magyarság speciális támogatásformákban is részesült, amelyek elsősorban a tanárok, az orvosok és a kulturális területek dolgozóinak a támogatását célozzák. Ezenkívül nagyon fontos az oktatási-nevelési támogatás is. Mindezeknek köszönhetően a kárpátaljai magyarok jelentős támogatáshoz jutnak, illetve a támogatási programjaink után befizetett adóból – ami ugyancsak jelentős – az ukrán költségvetés mellett profitálnak az önkormányzatok is. Ezek a támogatási formák a jövőben is folytatódnak.
– Ön szerint van remény arra, hogy a háború befejezése után újra egy gyarapodó, fejlődő közösség legyen a kárpátaljai magyarság, Ukrajna pedig egy élhető ország?
– Gulácsy Géza (a KMKSZ alelnöke – a szerk.) írta valahol, hogy a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény – ebben van igazság. Azt hiszem, valamennyi kárpátaljai magyarnak az a vágya, hogy legyen béke Ukrajnában. Azonban be kell valljuk, hogy a béke megteremtése után sem vár ránk könnyű időszak. Őseink az első és a második világháború után is rendkívül nehéz időket éltek át; ebből a tapasztalatból is látszik, hogy nemcsak maga a háborús időszak, hanem az utána következő sem egyszerű. Eddig még minden háborút béke követett, reménykedjünk abban, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik, s akkor újra hozzáfoghatunk a dolgok helyreállításához. A kárpátaljai magyarság többször bizonyított története folyamán, most is látjuk, hogy a háborús viszonyok ellenére sem esett szét mint közösség és fenn tudja tartani az intézményeit. Ha kedvezőbb lesz a környezet, akkor reménykedhetünk abban, hogy magyar közösségünk meg tud maradni a szülőföldjén és újra fejlődni tud.
Ukrajna törvényéről az Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az Európa Tanács és annak szervei által a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak egyes területeit illetően
A Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Ezért üdvözli a 2023. december 8-án az Ukrajna Legfelső Tanácsa által számos törvényben a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő módosítások megejtését, melyek ezen ambíciók megvalósulása irányába mutatnak.
A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére.
Pozitívumnak tekinthető, hogy a törvény konkrét tartalommal tölt meg egyes, korábban meghatározatlan jogi kategóriát. A jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel.
Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyének vonatkozásában szavatolják az egyes kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvű oktatásban való részesülésének jogát. Ugyancsak pozitívnak tekinthető, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.
Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A nyelvi jogok települési szintű alkalmazása továbbra is a többségi döntéshez kötött, vagyis azok realizálása a települések nagy részében illuzórikussá válik.
A törvény a nyelvi jogokkal való élés lehetőségét a kisebbség „hagyományos” letelepedettségének fogalmához köti. Ennek szintjét 10%-ban állapítja meg. Ily módon az ennél kisebb arányszámban, tehát a szórványban élő kisebbségek gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát.
A jogszabály csupán a kisebbségek nyelvi jogait érinti, míg más vonatkozások abból teljesen kimaradnak. Továbbra sem rendelkezik a törvény a nemzeti szimbólumok szabad használatáról. Nem rendelkezik a jogszabály a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem.
A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan. Ez elsősorban az anyanyelvű oktatásnak az államnyelv melletti érvényesítési joga esetén további kérdéseket vet fel.
A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Egy perces néma csenddel emlékeztek a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői a szövetség nemrég elhunyt alelnökéről, Barta Józsefről, a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának vezetőjéről. A róla készült kisfilm bemutatását követően online elnöki beszámolójában Brenzovics László úgy fogalmazott: Barta József halála nagy űrt hagyott maga után a szövetségben, de a KMKSZ-nek folytatnia kell a kárpátaljai magyarság érdekvédelmével kapcsolatos munkáját, amelynek többek között Barta József tevékenységének köszönhetően körvonalazódnak az eredményei. Bocskor Andrea Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a KMKSZ és a KMPSZ vezetőivel számos fórumon jelezték a 2017-óta kezdődött, kisebbségekre vonatkozó ukrajnai jogszűkítéseket. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke hozzászólásában azokról a kárpátaljai magyar oktatást érintő módosítási javaslatokról beszélt, amelyet a szövetség az Ukrán Oktatási Minisztériumnak küldött meg. Gulácsy Géza általános alelnök az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány tevékenységét összegezve elmondta: az alapítvány az idén több mint 32 ezer pályázatot fogadott be. Ezek mintegy 95 százaléka már ki lett fizetve. Berki Marianna irodaigazgató az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány idei munkájáról számolt be és ismertette az új pályázati lehetőségeket. Molnár László, kulturális titkár elmondta: a KMKSZ nemrég avatott Kölcsey-emléktáblát Badalóban és jelenleg is tart a beregszászi színházzal közösen gyermekek számára szervezett előadássorozat, amelyet Kárpátalja 11 magyar településén mutatnak majd be. Molnár László ismertette a KMKSZ 2024-es rendezvényeinek programtervét, amelyet a választmány jóváhagyott. Az ülés néma főhajtással zárult a háború áldozatai emlékére.