Bekérették az észt ideiglenes ügyvivőt az orosz külügyminisztériumba és közölték vele, hogy Moszkva ellenintézkedésként kiutasítja a balti ország nagykövetségének egyik alkalmazottját – közölte szerdán az orosz külügyi tárca.
„A kölcsönösség elve alapján bejelentetett, hogy a moszkvai észt nagykövetség egyik diplomáciai alkalmazottja kiutasíttatik Oroszországból. Az észt fél tudomására hozatott, hogy ellenséges tevékenysége mindig meg fogja kapni a megfelelő választ” – hangzott a minisztérium által kiadott tájékoztatás.
Az orosz diplomáciai tárca emellett határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy március 19-én a tallinni orosz nagykövetség egyik diplomatáját indoklás nélkül nemkívánatos személlyé nyilvánították.
A Postimees című észt napilap március 19-én idézte a tallinni külügyminisztériumot, miszerint az orosz nagykövetség egyik tisztviselőjét persona non gratává nyilvánították. Az újság szerint Tallinn azzal vádolta meg Moszkvát, hogy lépései a köztársaság függetlensége és szuverenitása ellen irányultak.
Ecuador kiutasította Mexikó quitói nagykövetét Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök „szerencsétlen megjegyzései” miatt, amelyet a tavalyi ecuadori választásokról tett.
Az ecuadori külügyminisztérium helyi idő szerint csütörtökön kiadott közleményben nemkívánatos személynek minősítette Raquel Serur Smeke mexikói nagykövetet, és kijelentette: a diplomatának rövid időn belül el kell hagynia az országot.
López Obrador szerdán Fernando Villavicencio ecuadori elnökjelölt tavalyi meggyilkolását a mexikói politikusok, választási jelöltek meggyilkolásához hasonlította.
A mexikói elnök megjegyezte, hogy igazságtalanul keverték gyanúba Villavicencio meggyilkolásával kapcsolatban Luisa González elnökjelöltet, aki az októberi választás előtti kampányban sokáig a legesélyesebb volt, de végül a gyanú miatt veszített, és Daniel Noboa lett az új elnök. López Obrador a két országban uralkodó állapotok összehasonlítását felhasználta a mexikói sajtó támadására is, azzal vádolva a hazai médiát, hogy velejéig korrupt.
Az ecuadori külügyminisztérium a nagykövetet kiutasító közleményében azt írta, hogy a nemzet továbbra is gyászolja Villavincenciót, és a quitói kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy nem avatkozik bele más országok belügyeibe.
2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz sajtó.
Az év során 34%-kal nőtt a rendeletek száma, tavaly 5380-an kapták meg, 2021-ben pedig 4920-an.
Németország utasította ki a legtöbb orosz állampolgárt – 2000-t. Ráadásul ez a mutató egy év alatt 154%-kal nőtt – 2022-ben 785 orosz kapott határozatot az ország elhagyására.
Az orosz állampolgárok kiutasításáról szóló rendeletek számát tekintve a második helyen Franciaország áll. Az év során az ország hatóságai 1115 oroszt deportáltak. Ez csaknem 20%-kal több, mint 2022-ben, amikor 930-an kaptak receptet, de még mindig kevesebb, mint 2021-ben, amikor 1255 oroszt utasítottak ki az országból.
Több tucat ország adott még ki rendeletet az oroszoknak az EU területének elhagyására: Finnország (595), Lengyelország (485), Svédország (460), Litvánia (430), Horvátország (395), Ausztria (300), Hollandia (255) és Észtország (235).
Megjegyzendő, hogy az Eurostat dokumentumai szerint az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó állampolgárokat rendelnek el az EU elhagyására. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik illegálisan léptek be az EU-ba, vagy azok, akik „legálisan léptek be, de idővel illegálisan tartózkodtak az országban”.
Oroszország kiutasítja a moldovai nagykövetség egyik alkalmazottját, válaszul Kisinyov hasonló intézkedésére – közölte az orosz külügyminisztérium pénteken a honlapján.
A tárcához pénteken bekérették Moldova moszkvai nagykövetét, és tájékoztatták a döntésről. A minisztérium tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy korábban nemkívánatos személynek nyilvánították a Kisinyovi orosz diplomáciai képviselet egyik alkalmazottját.
A kisinyovi orosz nagykövetet múlt héten értesítették róla, hogy a diplomáciai képviselet egyik munkatársát persona non gratának nyilvánították.
Az orosz diplomaták pénteken azt is elítélték, hogy Kisinyov megtiltotta egy orosz delegáció belépését Moldovába. A küldöttség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) európai regionális konferenciájának 34. ülésszakán vett volna részt a moldovai fővárosban május 14–17. között.
Az orosz külügyminisztérium a nagykövettel azt közölte, hogy Moldova visszaél a vendéglátó ország státusával, és nyíltan átpolitizálja a FAO tevékenységét. Moszkva szerint az efféle „önbíráskodás” durván sérti azt a kötelezettséget, hogy minden tagállamnak biztosítani kell a részvételt az ENSZ-rendezvényen – adta hírül az MTI.
Szerdán a kolumbiai külügyminisztérium argentin diplomatákat utasított ki, miután Javier Milei argentin elnök egy tévéinterjúban „gyilkos terroristának” nevezte Gustavo Petro kolumbiai elnököt.
„Az argentin elnök kijelentései megrendítették a demokratikusan megválasztott Petro elnök bizalmát, és megsértették méltóságát” – fogalmazott a külügyi tárca a közleményében Milei interjújára utalva, amelyet az a CNN spanyol nyelvű csatornájának adott.
A tárca felidézte, hogy Mieli nem először sértette meg a kolumbiai elnököt, és hangsúlyozta, hogy ez beárnyékolja a két ország közötti nagy múltra visszatekintő „testvéri kapcsolatokat”.
A külügyminisztérium a közleményében hozzáfűzte, hogy az argentin nagykövetséget diplomáciai úton tájékoztatják arról, személyesen kiknek kell elhagyniuk az országot. Az argentin elnök a televíziós interjúban Gustavo Petróval kapcsolatban kijelentette: „nem sokat várhatunk attól, aki gyilkos terrorista, kommunista volt”.
Petro 17 évesen csatlakozott az egykori M-19 marxista gerillamozgalomhoz, és az 1980-as évek közepén illegális fegyvertartásért másfél éves börtönbüntetést kapott.
Petro tagadta, hogy 1985-ben az M-19 mozgalom tagjaival részt vett volna az Igazságügyi Palota ostromában, amelynek mindkét oldalon több tucat halálos áldozata és tucatnyi eltűntje volt. A mozgalom 1990-re megszűnt, Petro pedig politikai pártot alapított, és szerepet vállalt az ország alkotmányának kidolgozásában.
Lettország nemkívánatos személynek minősítette az orosz nagykövetség egyik alkalmazottját, és kiutasította az országból.
A külügyminisztérium kérésére a diplomatának április 10-ig kell elhagynia Lettországot.
Az orosz nagykövetség ügyvivőjét szerdán közleményben értesítették a döntésről.
A lett fél indoklása szerint az orosz diplomatát „a nagykövetség által hosszabb időn át tett elfogadhatatlan és provokatív nyilvános közlések” miatt utasították ki, amelyek éles ellentétben állnak a diplomáciai viszonyokra vonatkozó Bécsi Egyezménnyel.
Az ismételt helytelenítések ellenére az orosz nagykövetség „nem megfelelő nyilvános közléseket tett”, amelyek célja a lettországi állami intézmények lejáratása és a társadalmon belüli gyűlöletkeltés volt – áll a közleményben.
A külügyminisztérium további részleteket nem tett közzé.
Az egykori szovjet köztársaság Lettországban jelentős létszámú orosz kisebbség él.
A szlovén külügyminisztérium csütörtökön értesítette a ljubljanai orosz nagykövetséget arról, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján kiutasít egy orosz diplomatát – számolt be az MTI.
A tárca közleménye szerint a diplomatának március 28-ig el kell hagynia Szlovéniát. A Siol hírportál arról számolt be, hogy a szóban forgó diplomata Szergej Lemesev alezredes, a katonai attasé helyettese.
A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikke lehetővé teszi, hogy a fogadó állam bármikor értesíthesse a küldő államot arról: egyik diplomatája vagy bármelyik alkalmazottja persona non grata, anélkül hogy magyarázatot kellene adnia.
Az Európai Unió tagállamai eddig több száz orosz diplomatát utasítottak ki válaszul az Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúra.
Ljubljana tavaly április elején arra kötelezte Oroszországot, hogy a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkentse a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát. Akkor a 33 fős személyzet 25 tagja távozott.
Észtország nemkívánatos személynek nyilvánította és kiutasította területéről az orosz nagykövetség egyik diplomatáját – jelentette be hétfőn az észt külügyminiszter.
Margus Tsahkna az X-en azzal indokolta a döntést, hogy az orosz nagykövetség egy észt bűnügy dokumentumainak megszerzésével, majd az orosz közösségi médiában való közzétételének elősegítésével beleavatkozott Észtország belügyeibe, de további részleteket nem közölt.
A külügyminiszter egyúttal arra szólította fel az orosz hírszerző szolgálatokat, hogy „a hibrid műveleteket is beleértve fejezzék be az Észt Köztársaság ellen irányuló tevékenységüket”.
A kiutasításról szóló hivatalos iratot az ideiglenes ügyvivőnek adták át, miután tavaly januárban először Oroszország utasította ki területéről a moszkvai észt nagykövetet, majd válaszlépésként Észtország is kiutasította a tallinni orosz nagykövetet.
Today #Estonia declared a member of the Russian embassy’s staff with diplomatic status 𝑝𝑒𝑟𝑠𝑜𝑛𝑎 𝑛𝑜𝑛 𝑔𝑟𝑎𝑡𝑎.
We will not tolerate nor accept any interference by Russia in #Estonia’s internal matters & we´ll respond in a quick & concrete manner. https://t.co/aCCk34cdxU
Moldova kiutasított egy meg nem nevezett orosz diplomatát a Dnyeszter menti szakadár területen az orosz elnökválasztás idejére megnyitott szavazóhelyiségek miatt – közölte a moldovai külügyminisztérium kedden.
A minisztérium a múlt hét végén tartott orosz elnökválasztás lebonyolításához korábban egyetlen chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen.
A minisztérium az elmúlt hét során kétszer is bekérette Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet a szavazóhelyiségek ügyében.
A nagykövet a múlt héten alaptalannak nevezte a külügyminisztérium tiltakozását arra hivatkozva, hogy a szavazóhelyiségek számának növelése „az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt”.
Maia Sandu moldovai elnök hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Dnyeszter menti területeken is megtartott orosz elnökválasztás megsértette Moldova szuverenitását, és kormányzati válaszlépést ígért.
„Nem akarunk kapcsolatot egy olyan rezsimmel, amely minden nap ártatlan embereket gyilkol meg” – mondta.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szakadár terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából, és nemzetközileg el nem ismert, viszont de facto önálló államként működik. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona is tartózkodik a területen, békefenntartó feladatokat ellátva.
Diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen lépések miatt nemkívánatos személynek minősített két orosz diplomatát Ausztria, és felszólította őket, hogy egy héten belül hagyják el az országot – jelentette be szerdán közleményben az osztrák külügyminisztérium.
Velük tizenegyre nőtt az Ausztriából 2020 nyara óta kiutasított orosz diplomaták száma – közölte Alexander Schallenberg miniszter szóvivője.
Mint a korábbi esetekben, most sem ismertették, hogy pontosan milyen lépések miatt, illetve körülmények között hozták meg a döntést.
