Izsnyéte közössége eddig minden törvény adta módon megpróbálkozott, hogy a munkácsi egyesített területi közösséghez csatlakozzon: aláírásokat gyűjtöttek, lakossági fórumot és testületi üléseket tartottak és felkerestek minden, az ügyükben illetékes hatalmi szervet a megyében. Eredménytelenül. Május 13-án az ukrán kormány elfogadta Kárpátalja távlati tervét, amelyben Izsnyétét végül a gorondi egyesített területi közösséghez sorolták. Ezt a közösség nem hajlandó elfogadni.
A decentralizáció összeférhetetlensége, hogy a kezdetben önkéntes alapon megvalósuló községösszevonási, községi tanácsok megegyezésével, jóváhagyásával zajló folyamat volt, a kistérségek territóriumának és közigazgatási központjának meghatározásáról szóló 2020. évi törvényben foglaltakban már az önkéntességen, a lakosság akaratán nyugvó csatlakozási törekvéseket teljesen hanyagolja, hiszen az említett törvény így fogalmaz: a Miniszteri Kabinet saját hatáskörben a helyiek megkérdezése nélkül, illetve azok szándékaival nem megegyezően is hozhat létre kistérségeket.
Ebből kifolyólag sok olyan eset volt/van Kárpátalján is, amikor a lakosság megkérdezése, vagy a véleményének a hatalom által figyelmen kívül hagyása végett olyan település összevonások történtek/történnek, amelyek hatalmas feszültségeket gerjesztenek az adott község lakosságának körében, esetleg és/vagy hátrányosan érintik valamelyik résztelepülés lakosainak érdekeit.
Az egyik ilyen település Visk volt, amely nemrég nagy küzdelem árán vívta ki, hogy ne a Huszti kistérséghez csatolják, hanem külön kistérséget alkosson Veléte községgel.
Ennél sokkal nehezebb helyzetben találta magát Isznyéte. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Izsnyéte lakosai már több falugyűlésen is egyhangúlag megszavazták, hogy a közigazgatási reform során a Munkácsi kistérséghez kívánnak csatlakozni. Csakhogy az Izsnyétével szomszédos Gorond Sztrabicsóval együttesen saját közigazgatási kistérséget alakított, amelybe minden létező eszközzel szeretné belekényszeríteni Izsnyétét is. Közvetlenül a törvény kormány általi kibocsájtásának előestéjén, május 12-én a tervezetben hivatalosan Isznyéte még a Munkácsi kistérséghez tartozott. Másnap az aláíráskor és kiadáskor már Gorond mellett tüntették fel.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A kormány jogfosztási törekvéseit megelégelve június 3-án az izsnyétei lakosok úgy döntöttek, hogy utcára vonulnak, és tüntetést szerveznek. Az izsnyétei letérőnél, a Munkács–Beregszász útvonalon, a zebrán folyamatosan áthaladva ideiglenesen korlátozták a gépjárműforgalmat, ezzel is felhívták a figyelmet nehéz helyzetükre.
Reggel 09.00 órakor kezdett gyülekezni a tömeg, a rendőrség 12 fővel biztosította a helyszínt. Körülbelül fel óra elteltével több mint 100 izsnyétei ‒ ukránok, magyarok vegyesen ‒ felháborodott lakos gyűlt össze, és vette körbe folyamatos kérdésekkel bombázva a szintén addigra a helyszínre érkező Radis Olekszandert, a Munkácsi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökét. Radisnak nem sikerült megtalálnia a közös hangot a helyiekkel, miközben azok folyamatosan magyarázták érveiket, illetve a jogfosztási sérelmeiket kérték számon tőle. A forgalom korlátozásával pedig azt szerették volna elérni, hogy Petrov Olekszij, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, Kárpátalja kormányzója szintén érkezzen a helyszínre, és végre hallgassa meg őket, illetve adjon racionális magyarázatot arra, hogy Isznyétét miért csatolták a Gorondi kistérséghez a lakosság akarata ellenére, miközben ők egyértelműen (az izsnyétei lakosok 98%) kifejezték akaratukat az iránt, hogy a Munkácsi kistérséghez kívánnak tartozni.
A fokozódó feszültségben több helyi lakos véleményét is megkérdeztük a kialakult helyzetről. Ők azt mondták, hogy sosem volt békesség Gorond és Izsnyéte között. Még a nagyapáik idejét is az egymás közötti állandó verekedés jellemezte. Véleményük szerint az izsnyéteieket a gorondiak lenézik, és mindenféle szitokszót aggatnak rájuk, többek között azért is, mert magyarok, de ezt a véleményt az izsnyétei ukrán lakosság is nagy felháborodással osztja. Azt is elmondták, hogy a szovjetidőkben és kolhozrendszerben is mindent a gorondiak vettek el, holott alig tartozik hozzájuk földterület: „Mi csak azért kellünk a gorondiaknak, mert Izsnyétének van földje, Gorondnak pedig szinte semmi sincs. Nekik a földjeinkre fáj a foguk” ‒ nyilatkozta egy ukrán asszony. Egy idősebb úr véleménye: „Így is már 500 hektárt vettek el tőlünk az utóbbi években, ha kell, puskával is kikergetjük a gorondiakat a földjeinkről.”
Míg Gorondhoz és Sztrabicsóhoz körülbelül 3500–3700 hektár földterület tartozik együttesen, addig Izsnyéte egymagában birtokol majdnem ugyanennyit. Éppen ezért érthető a gorondi „agresszív törekvés”.
A helyiek elmondása szerint elsősorban a gorondi polgármester, Turjanicja Ivan és „társai”, továbbá 3 izsnyétei faluképviselő: Fazekas Jurij, Balogh Mihajlo, Kosztik Natália és családjuk ‒ akik közül egy már 20 éve Gorondon lakik ‒ érdekelt abban, hogy Izsnyéte mindenképpen, a lakosság 98%-ának ellenvéleményét is semmibe véve, a Gorondi kistérséghez tartozzon. Ezeket az embereket magánérdekek vezérlik, amelyek közül az egyik a két település között elterülő homokbánya, amely Gorond felé már kiürült, de az izsnyétei része még tele van ‒ tájékoztatták lapunkat a helyiek.
További aggodalomra ad okot, hogy Gorondon sem kórház, sem tűzoltóság, sem olyan infrastruktúra nincs, amely egy kistérség érdekeit, életminőségét szolgálná. Emellett, Turjanicja Ivan egy korábban Izsnyétén megtartott falugyűlésen azt jelentette ki: hogy az egyesülést követően az izsnyétei magyar általános iskolát beintegrálják a gorondi ukrán intézménybe, így a tanulók Gorondra járhatnak majd iskolába. Az izsnyéteieknél ez végképp „kiverte a biztosítékot”, hiszen sosem volt béke a két település között, főleg a fiatalság körében nem. Szerintük egy ilyen iskolaösszevonás tragédiát eredményezne.
Közben több kilométeres kocsisor torlódott fel mindkét irányból. Az utazó közönség, illetve a helyiek is egyre feszültebbek lettek a kialakult helyzet miatt. Az izsnyéteiek viszont kijelentették: addig nem mozdulnak, míg meg nem hallgatják őket. Elegük van az igazságtalanságból és abból, hogy semmibe veszik a véleményüket, figyelnek rájuk.
Radis Olekszander a tömegben ácsorogva és konzultálva a helyiekkel úgy tett, mintha semmiről semmi fogalma sem lenne ‒ holott ő a munkácsi járási közigazgatási elnök ‒, és konkrét válaszok helyett közhelyes, figyelemelterelő kérdéseket tett fel az izsnyéteiknek: Volt-e már falugyűlés a helyzet megvitatása érdekében? Miért nem akarnak Gorondhoz tartozni? Milyen érdekek vezérlik az Izsnyéteieket Munkács irányában, milyen alapvető dolgok miatt akarnak oda tartozni? stb. Emellett mindenképpen azt szorgalmazta, hogy a tüntetők törvénytelenséget követnek el azzal, hogy korlátozzák a zebrán áthaladva a forgalmat. Azt kérte a tömegtől, hogy hagyják abba a tüntetést, és kezdjenek párbeszédbe. Látva, hogy nem hallgatnak rá az emberek, megkérte Izsnyéte polgármesterét, Orosz Jánost, illetve a megjelent faluképviselőket, hogy alakítsanak egy kezdeményező csoportot, amellyel közösen az izsnyétei községházán megvitatják a problémát – bevonva a helyi lakosságot is –, feltéve ha hajlandóak a tüntetést beszüntetni. A tömeg erre sem hallgatott, egyöntetűen skandálták: „Elegünk van az igazságtalanságból, vártunk már eleget, senki nem hallgat meg minket. Addig nem mozdulunk, míg nem jön ide a kormányzó!”
Közben befutott a Gorond–Izsnyéte–Munkács útvonalon közlekedő helyközi autóbusz, melyet szintén nem engedett át a tüntető tömeg, mire a busz gorondi sofőrje kikiabálva a járműből obszcén szavakkal illette a magyarságot ‒ jól szemléltetve a két település közötti ellentétet.
Orosz János lapunknak elmondta, hogy az izsnyétei emberek már évekkel ezelőtt elhatározták, hogy a decentralizációs folyamatok során, a Munkácsi kistérséghez akarnak tartozni. Ennek érdekében többször tartottak falugyűlést, aláírásgyűjtés is zajlott, illetve határozatokat hoztak. Ezekben az emberek egyöntetűen kijelentették, hogy a Munkácsi kistérséghez szeretnének tartozni. Az ügyben többször voltak – akár 40 fős csoporttal is – az éppen akkor hivatalban lévő kormányzóhoz, azonban mindig süket fülekre találtak, és semmilyen előrelépés nem történt a kormány részéről a probléma megoldására.
Végül egy óra elteltével megalakult a kezdeményező csoport, és a tömeg is lassan szétoszlott, így közösen megérkeztünk Radis Olekszanderral, továbbá az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik munkatársával a községháza udvarára, akikhez kicsit később a munkácsi járási rendőrfőnök is csatlakozott.
Radis, illetve a megjelent izsnyéteiek párbeszédbe kezdtek. A helyiek, valamint a községi tanács munkatársai egy sor olyan érvet sorakoztattak fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a lehető legrosszabb döntés volna, ha Izsnyéte a Gorondi kistérséghez tartozna, nem csupán gazdasági okok miatt, hanem előbb vagy utóbb nemzetiségi konfliktushoz is vezetne, amelyre a múltban már számos példa volt. Emellett egy hatalmas csomag hivatalos dokumentációt: kérelmeket, határozatokat stb. is bemutattak Radisnak, amelyek 2017 óta arra hivatottak, hogy Izsnyéte a Munkácsi kistérséghez csatlakozzék.
Radis itt is próbált ellenérveket felhozni, azonban látva a konkrétumokat, illetve azt, hogy a helyiek mennyire elszántak, ígéretet tett a probléma megoldására, valamint megkérte a községi tanács munkatársait, hogy hivatalos dokumentumban forduljanak Petrov Olekszijhez, az ő közbenjárásával.
Miután elkészült a dokumentum, Radis, illetve egy tucat izsnyetei még aznap délután felvitte azt Ungvárra, a Kárptaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalba a kormányzónak. Lapunk is elkísérte a delegációt. Útközben a falu lakosai tudtomra adták, hogy több mint 1400 aláírást gyűjtöttek össze a Munkácshoz való csatlakozás mellett. A fentebb említett három képviselő viszont az embereket félrevezetve ‒ Beregszászhoz való csatlakozás ellen ‒ gyűjtve az aláírásokat 456 hamis voksot szedett össze. Az Izsnyétei Községi Tanács kíváncsi volt az aláírások valódiságára, ezért tudakolózni kezdtek a megyei adminisztrációnál, hogy hol is vannak az aláírások, illetve mutassák meg őket, hogy egyáltalán léteznek-e. A hivatal munkatársai a kérésre nem tudtak csak 135 aláírást felmutatni az említett 456 helyett. Ez is jól bizonyítja a gorondiak módszereit ‒ fogalmaztak az izsnyétiek.
Több mint 5 óra hosszas várakozást követően Orosz Jánosnak, illetve néhány munkatársának sikerült bejutnia a kormányzóhoz. Közben Radis Olekszander eltűnt ‒ úgy látszik neki csak annyi volt a feladata, hogy lebeszélje az embereket a zebráról.
A mostani látogatást azonban már megelőzte kettő az izsnyéteiek részéről. Akkor ezeket a válaszokat kapták Petrov Olekszij kormányzótól: Akármit is csinálnak, én a Miniszterelnökséghez úgy adom majd be a tervezetet, hogy Izsnyétét Gorondhoz csatolják. Ha esetleg mégis úgy döntene a miniszterelnökség, hogy Izsnyéte a Munkácsi kistérséghez fog tartozni, tudják meg, hogy az az én akaratom ellenére történt. Mellesleg a kormányzónak a hivatalában töltött két hete alatt a két település nevét még egyszer sem sikerült helyesen kiejtenie.
A kormányzóval folytatott megbeszélést követően Orosz János elmondta, hogy semmi meglepő választ nem kaptak: a kormányzónak és a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatalnak már nincs hatásköre az ügyben, így a miniszterelnökséghez kell fordulniuk Kijevben. A polgármester leszögezte: ők készek elmenni már a napokban Kijevbe, és addig fognak harcolni, míg a demokrácia és az izsnyéteiek jogos akarata nem érvényesül.
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Kárpátalján 64 Egyesített Területi Közösség lesz. Az ezzel kapcsolatos döntést az ukrán kormány még május 13-án fogadta el. Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási hivatal vezetője kiegyensúlyozottnak minősítette a kormányzati projektet.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Május 27-én a kabinet befejezte a decentralizációs reform egyik szakaszát, jóváhagyta a kistérségek kialakításának távlati terveit Ukrajna minden megyéjében. Denisz Smihal kormányfő az ülés megnyitóján elmondta, hogy az utolsó három megye: Zaporizsja, Lemberg (Lviv) és Odessza távlati terveinek jóváhagyása a decentralizációs reform fontos szakasza lesz – közölte az Urjadovij portál.
„Az utolsó három megyei távlati tervet
hagytuk jóvá, nem számítva a megszállt
területeket, ezalatt a Krím Autonóm
Köztársaságot értem. Donbasz ideiglenesen elfoglalt területei szerepelnek a
tervben” – mondta a miniszterelnök. Zaporizsja megyében 67, Lemberg megyében
73, Odessza megyében 92 kistérség megalakulását tervezik.
A távlati terv Ukrajna egész területét
magába foglalja. A távlati terveket a megyei adminisztrációk, a regionális fejlesztési
Minisztérium, az önkormányzatok, a Parlament illetékes bizottságai, az érintett
szövetségek, a parlamenti képviselők és a szakértők közösen dolgozták ki. Denisz
Smihal szerint az országos távlati terv jóváhagyása a változás motorja egyes kistérségek
és az egész ország szempontjából: „A távlati tervek képezik a jövőbeni kistérségek
alapját, és ma már a terület 100%-át lefedik. Végrehajtjuk az »erős kistérségek
– sikeres ország« elvét”. A kistérségek számára viszont, hangsúlyozta Denisz
Smihal, ez nem csak felelősség, hanem új
lehetőség is, „amikor az emberek arról döntenek, hogyan legyen kényelmesebben
az életük, hol építsenek iskolát, hol nyissanak óvodákat. Az élet moderátora
most a helyi lakosság, nem pedig egy tisztviselő, akit annyira nem érdekelt,
hogy a közösség számára kényelmes életet biztosítson. Természetesen ez csak egy
része a decentralizációs reformnak, amelyet tovább folytatunk, és
meggyőződésem, hogy sikeresen befejezzük, mert ezt követeli a társadalom” –
mondta a miniszterelnök. Olekszij Csernisov, a kistérségek és területek
kérdéseiért felelős miniszter a határozat elfogadását így kommentálta: „Befejeződött
24 megye távlati terve egyeztetésének összetett folyamata, amely alapja lesz új közigazgatási-területi struktúrának”.
Ismeretes, hogy a kormány már jóváhagyta a Zsitomir, Mikolajiv, Harkiv,
Ivano-Frankivszk, Ternopil, Herszon, Hmelnyickij, Luhanszk, Vinnyica, Csernyivci,
Donyeck, Cserkaszi, Voliny, Kirovohrad, Poltava, Csernihiv, Kárpátalja,
Dnyipropetrovszk, Kijev, Szumi és Rivne
megye kistérségeinek távlati tervét. Roman Lescsenko, földügyekért
felelős elnöki biztos nemrégiben kijelentette, hogy nagy botrány várható az kistérségek
távlati terveivel kapcsolatban, később viszont más véleményt fogalmazott meg,
kijelentve, hogy Ukrajnában a decentralizációs reform logikus befejezéséhez
közeledik és bízik abban, hogy a közeljövőben befejeződik. Denis Smihal
miniszterelnök a hatalom decentralizációjával kapcsolatos alkotmánymódosítást az
idén októberben tervezett helyi választások előtt szeretné napirendre tűzni.
A május 19-én kiadott nyilatkozatában több rendkívül fontos kérdést érint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ): a közigazgatási reform végrehajtása kapcsán a Visk és Veléte egyesülésével létrehozandó kistérség, valamint a Beregszász központú térség kialakításának ügyét; a Beregszászban található egykori laktanya újraindítását célzó tervet; a Vérke-parti várost elkerülő út megépítéséről szóló költségvetést módosító dokumentumot, az új magyar–ukrán határátkelők megnyitása lehetőségének, valamint a határforgalom mihamarabbi újraindításának kérdését.
A TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László, a KMKSZ elnöke nyilatkozott: „Az ukrán parlamentben korábban önkéntes egyesülésekről volt szó, most a közigazgatási reform ügyét áttették a kormány hatáskörébe, amely a hatályos ukrán alkotmány szerint is alkotmányellenes – hiszen erről a Legfelső Tanácsnak kellene döntenie.” A kormány egy ehhez kapcsolódó kérdésben nem támogatta a megyei tanács és a helyi közösség javaslatát, így Visk és Veléte településeket a Huszti kistérséghez kívánják csatolni. „Ez felháborító, hiszen szembemegy mind a helyi emberek, mind a megyei közgyűlés határozatával. Emiatt csak támogatni tudom a viskiek és a veléteiek fellépését, s követeljük azt, hogy állítsák helyre a rendet, és adják meg a jogot Visknek és Velétének, hogy közösen építsék a jövőt” – húzta alá a politikus.
„Porosenko regnálása alatt a magyarellenes kampány csúcsán ötlötték ki, hogy Beregszászba katonaalakulatot kell visszatelepíteni. Az ország, amely a NATO-hoz törekszik csatlakozni, keleti és déli részein konfliktusok vannak, éppen a NATO határától 3 kilométerre, az egyetlen viszonylagosan magyar többségű városba kívánnak katonaezredeket telepíteni – miközben Munkácson és Nagyszőlősön kihasználatlan laktanyák állnak. Ennek részben van egy magyarellenes vonala, részben viszont értelmetlennek látjuk” – fogalmazott a KMKSZ elnöke a nyilatkozatban kifejezett tiltakozás okát magyarázva.
A nyilatkozatban a KMKSZ üdvözli, hogy esély van a Beregszászt elkerülő út megépítésére, ugyanis az illetékesek aláírták a költségvetést módosító tervdokumentációt. Ennek kapcsán Brenzovics László elmondta, hogy ez mutatja meg, mekkora előnyöket nyújthatna a térségnek és az országnak is egy jó magyar–ukrán viszony, hiszen Magyarország több évvel ezelőtt, még Volodimir Hrojszman egykori ukrán miniszterelnök látogatásának alkalmával tett ígéretet az elkerülő út megépítéséhez szükséges hitel biztosítására. „Magyarország kész arra, hogy ezt a hitelt folyósítsa, sőt megvan hozzá mind az ukrán kormány, mind az ukrán parlament jóváhagyása. Ez egy 50 millió euró összegű beruházás Kárpátaljára, amely nagyon fontos logisztikai jelentőséggel bír, hiszen tehermentesítve lenne a Beregszászon áthaladó forgalom, emellett lehetővé tenné, hogy az Asztély–Beregsurány határátkelő teherforgalmat is fogadjon” – mutatott rá.
„A határátkelők kérdésében harminc éve nem történt látványos fejlődés. Volodimir Zelenszkij legutóbbi kárpátaljai látogatása során bejelentette, hogy két új határátkelőt fognak nyitni, ugyanakkor nem esett szó arról, hogy ezek hol lesznek. Később a kormányzó pontosított, hogy Beregdaróc–Beregdéda térségében az M3-as autópálya folytatását fogják megépíteni. Arról azonban, hogy mi lesz a Tisza-híddal, nem volt szó – pedig valószínűleg Zelenszkij is azért ment a csapi határátkelőhöz, hogy megnézze a híd állapotát” – mondta a KMKSZ elnöke, hozzátéve, hogy mindenképpen örvendetes lenne, ha az említett változások megtörténnének, ugyanis ezek jelentenék azt a minőségi előrelépést, amely mindenkinek az érdeke. „Reméljük, hogy ezek a bejelentések ahhoz fognak vezetni, hogy az ukrán–magyar tárgyalások, amelyek ezekben a kérdésekben folytak, újra erőre kapnak, és végül a probléma megoldódik. Erre minden lehetőség megvan, csupán akarat kell hozzá” – szögezte le Brenzovics László.
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felháborítónak tartja a közigazgatási reform végrehajtására vonatkozó minisztériumi döntést, mely Visk és Veléte esetében – figyelmen kívül hagyva a helyi lakosság akaratnyilvánítását – a településeket a Huszti kistérséghez kívánja csatolni. Úgy véljük, hogy a meghozott döntés alapjaiban sérti a települések polgárainak jogait, hisz a 2019-es évben megtartott helyi lakossági fórumon Ukrajna törvényeit betartva egyhangúlag a két szomszédos település egyesítésével külön kistérség létrehozását szavazta meg a közösség, mely bekerült a megye által elfogadott perspektivikus tervbe is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség arra kéri a kormányt, vegye figyelembe állampolgárainak akaratát. Szövetségünk továbbra is hangsúlyozza, hogy egy európai szintű önkormányzati rendszer megteremtéséhez messzemenően figyelembe kell venni a népakaratot, a polgárok és közösségek törvényben előírtak szerint garantált jogait. A KMKSZ a gazdasági, etnikai és történelmi tényezőket figyelembe véve továbbra is elengedhetetlennek tartja egy Beregszász központú kistérség kialakítását.
Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy ismét felmerült a Beregszász területén található egykori laktanya újraindításának terve, mely megvalósulása esetén – a törvényekkel ellentétben – az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását eredményezheti.
A KMKSZ üdvözli a megye új kormányzójának azon bejelentését, mely szerint országunk elnökének kezdeményezésére új határátkelőket kívánnak nyitni az ukrán–magyar határszakaszon, rendkívül biztatónak tartjuk, hogy hosszú idő után az illetékeseknek sikerült aláírni a Beregszászt elkerülő út megépítéséről szóló költségvetést módosító dokumentumot. Bízunk benne, hogy a munkálatok mielőbb elkezdődnek.
A határzár és a karantén miatt a családi kapcsolattartás is teljesen ellehetetlenült Kárpátalja és Magyarország között. Sokan már harmadik hónapja nem látták rokonaikat, szeretteiket, ezért a KMKSZ arra kéri Magyarország és Ukrajna kormányát, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy mihamarabb helyreálljon a határforgalom.
Olekszij Petrov, a Kárpátalja Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kommentálta az Ukrán Miniszteri Kabinet napokban elfogadott és nyilvánosságra hozott, megyénket is érintő távlati tervet.
Visk és Veléte közössége ellenzi a kormány által május 13-án elfogadott, a kistérségekről szóló távlati tervezetet, amelynek értelmében Visket és Velétét Huszt kistérséghez csatolják. A kormány ezen tervezet elfogadásával szembe ment a népakarattal, mely még tavaly indítványozta Visk és Veléte egy kistérséggé történő egyesülését.
A két önkormányzat még tavaly kidolgozta az egyesülésről szóló okmányt, melyet a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elutasított, azzal az indoklással, hogy az további kidolgozásra szorul. A két község az átdolgozott okmányokat idén újra benyújtotta, azonban megdöbbenéssel értesültek a miniszteri kabinet leveléből, hogy Visket és Velétét Huszt kistérséghez csatolnák.
Rendkívüli találkozón vitatták meg május 14-én a kormány által elfogadott felháborító kistérségi egyesülési tervezetet Visk és Veléte önkormányzatainak vezetői, valamint Olekszij Petrov, Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzója. A találkozó helyszíne Ungváron a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal volt. A delegáltak elmondták, hogyha a helyzet megkívánja, készek elmenni akár Kijevig, és a végsőkig harcolni, kiállni jogaik mellett.
A delegáció részletesen beszámolt a kormányzónak az eddig megtett Viski kistérség kialakításért végzett munkáról. Az önkormányzatok képviselői felháborítónak és érthetetlennek tartják, hogy hogyan születhetett egy népakarattal szembemenő tervezet. A két község már tavaly meghatározó lépéseket tett a Visk központú kistérség kialakításáért, ezért teljességgel érthetetlenül állnak a kialakult helyzet előtt.
A megyei közigazgatási hivatal vezetője úgy véli, hogy ez a kérdés a viski kistérségbe tömörülni szándékozók javára kell, hogy eldőljön, amihez az első lépések már megtörténtek. „Beszéltem a közösségek fejlesztéséért felelős minisztérium vezetőségével. Valóban van olyan álláspont, amelyet – többek között – a megyei közigazgatási hivatallal is egyeztetni kell, s amely most a mi távlati tervünket képviseli. Azt, amelyet a Huszti járás településeinek lakosai szavaztak meg. Ezt mi továbbítottuk. Én megírtam a szükséges kísérőlevelet a minisztérium számára. Remélem, hogy meghallanak bennünket, és számításba veszik a változtatásainkat” – mondta el Kárpátalja kormányzója.
Zsanna Mikitjuk, Veléte polgármestere szerint a Visk központú kistérség jól átgondolt, gazdaságilag is kidolgozott tervezet, melyet sok tárgyalás és egyeztetés előzött meg. „Ez egy gazdaságilag indokolt döntés volt a részünkről, ami a távlati terv szempontjából fontos, valós számításokkal rendelkezünk, amelyek azt igazolják, hogy a közösségünk nem fog állami juttatásoktól függni, és hogy közösségünk képes lesz Visk és Veléte fejlődését szolgálni. Különös tekintettel arra, hogy aktívan fejlesztjük a turizmust Velétén, Visken és Sajánban.”
„Visken nem akad senki, aki úgy nyilatkozna, hogy ő a Huszti kistérséghez szeretne tartozni. Nincs ilyen. Ez derült égből villámcsapás volt számunkra. A helyiek nagyon felháborodtak. Ezért tartottunk is egy soron kívüli tanácsülést, és Ukrajna elnökéhez, a Miniszteri Kabinethez és a megyei közigazgatási hivatalhoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy vegyenek ki bennünket a Huszti kistérségből és hozzák létre a Viskit” – mondta el Jaroszláv Hajovics, Visk polgármestere.
2019. szeptember 26-án a megyei tanács három hónapi előkészület és tárgyalás után többségi szavazattal elfogadta Kárpátalján a kistérségek létrehozásának távlati tervét. Kárpátalja utolsó megyeként fogadta el ezt a tervet. Ebben a közös álláspontban benne volt többek között a Viski kistérség is, és meggyezés született abban, hogy ezen kistérségnek a létrehozása logikus, indokolt és teljes mértékben törvényszerű, valamint megfelel minden követelménynek, amelyet a kistérségekkel szemben támasztanak. „A mai napra ebben a tervben már csak a kormánynak van joga módosításokat végrehajtani, melyeket a megyei közigazgatás javaslatára megtehet” – mondta Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első helyettese. Elmondása szerint a 2019-es év végén elfogadott távlati tervet az elmúlt hónapokban többen több oldalból megpróbálták módisítani, lobbizni irányában, azonban a kormány részéről végső terv nem lett elfogadva egészen a tegnapi napig. „Ebben a tervben még a tegnapelőtt 64 kistérség elfogadása szerepelt, többek között a Viski is, tegnap azonban már csak 63-at fogadtak el, ezzel hozzácsatolva Visket és Velétét Huszthoz. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a megyei tanács is, ha szükséges, egy soron kívüli ülést hoz létre, és a kormányhoz benyújtott beadvánnyal fogunk tiltakozni a kialakult helyzet ellen, hiszen sem a megyei tanács határozatát, sem pedig a helyi közösségek akaratát nem vették figyelembe a döntésnél, már pedig a törvény mindig előírja, hogy a kistérségek létrehozása önkéntes alapon működik. Mi az emberek, a közösségek érdekeit képviseljük, ezért kiállunk mellettük, ha kell, és reméljük, a kormány álláspontja is megváltozik” – emelte ki a megyei tanács első helyettese.
Hogy hogyan alakul a Visk központú kistérség sorsa, az mostantól a kormány lépésen múlik.
Folyamatosan tájékozódhatnak olvasóink a viski és velétei eseményekről, pontosabban arról, hogy a két közösség ellenzi a kormány által május 13-án önkényesen elfogadott kistérségekről szóló távlati tervezetet. A döntés értelmében Visket és Velétét a Huszti kistérséghez csatolják, mely döntés szembement azon népakarattal, mely szerint ők már tavaly indítványozták Visk és Veléte egy kistérséggé való egyesülését.
Visk és Veléte vezetősége és a lakosság egy része csütörtökön találkozott a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal első beosztott helyettes vezetőjével, Olekszij Hetmanenkóval, aki személyesen utazott le a probléma megvitatására a mai napra kilátásba helyezett tüntetés elkerülése végett.
Hetmanenko szerint a megyei közigazgatási hivatal igyekszik minden tőle telhetőt megtenni az ügy tisztázása érdekében, s támogatja Visk és Veléte egyesülését. „A mai napon a lakosság egy jelentős része azért gyűlt össze, hogy kifejezze ellenvetését a kormány által elfogadott, a kistérségek létrehozásáról szóló távlati tervvel szemben. A szóban forgó tervezetet három napja küldtük el kidolgozásra. Mi most azért vagyunk itt, hogy az emberek ne zárják le az utat, s hogy orvosoljuk ezt a problémát. A megyei közigazgatás az álláspontját tegnap elküldte a miniszteri kabinet számára, amelyben kérvényezzük a Viski kistérség létrehozását. Ki fogunk állni e mellett a kérelem mellett a miniszteri kabinet előtt, hogy a Viski kistérség önállóan funkcionálhasson.”
Klücskei Szlávik, viski önkormányzati képviselő elmondása szerint megdöbbenten fogadták a kormány által közölt tényeket, Visk és Veléte lakói úgy érzik, kisemmizték őket. Bíznak abban, hogy csak félreértésről van szó. „Szomorú hír ez számunkra, mivel valahol úgy érezzük mi, viskiek és veléteiek, hogy kisemmiztek minket, hiszen komoly folyamat indult el az egyesülésben, pozitív eredményekkel már a küszöbén álltunk a megvalósításnak, amely mára egyenlő lett a nullával. Nagyon reméljük, hogy a jelenlegi ungvári vezetés pozitív visszajelzést ad majd, és bízunk benne, hogy mindez csak félreértés lehetett.
Visk és Veléte vezetői csütörtök délután tárgyaltak a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökével, ahol kérelmezték a döntés elleni fellebbezést.
