Peking ellenlépéseket helyezett kilátásba kedden annak kapcsán, hogy Washington diplomáciai bojkottot jelentett be a jövő februárban, a kínai fővárosban sorra kerülő téli olimpiára.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: Kína határozott tiltakozását fejezte ki az Egyesült Államok felé a bojkott miatt. Hozzátette: amennyiben az amerikai fél kitart amellett, hogy politikai ügyet csináljon a pekingi téli ötkarikás játékokból, úgy Peking komoly ellenlépéseket tesz. A tervezett intézkedésekről a szóvivő további részleteket nem közölt, hangsúlyozta azonban: az Egyesült Államok megfizet majd a helytelen lépésért.
Csap úgy vélekedett: Washington ideológiai elfogultság, hazugságok és szóbeszédek alapján próbálja megzavarni az olimpiai játékokat, a bojkottal azonban csupán saját, ártó szándékát teszi világossá, tovább rombolva saját hitelét.
A Fehér Ház hétfőn jelentette be, hogy egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a februári téli olimpiára és a paralimpiára az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen folyó „népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi sérelmekről szóló vádakat, és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja a területen alkalmazott intézkedéseket.
Washington mindazonáltal támogatásáról biztosította az amerikai sportolókat, akik részt vesznek majd a játékokon.
Az Egyesült Államokhoz csatlakozva kedden Új-Zéland is bejelentette, hogy nem küld diplomáciai képviselőket a jövő évi eseményre.
A kínai külügyminisztérium hongkongi kirendeltsége „bajkeveréssel” vádolta Washingtont pénteken, arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök ideiglenes menedéket ajánlott fel az Egyesült Államokban tartózkodó hongkongiaknak.
A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadása szerint a kínai külügyminisztérium hongkongi irodájának közleményében az olvasható: az amerikai döntés „kendőzetlen beavatkozás Hongkong ügyeibe és Kína belpolitikájába, továbbá lábbal tiporja a nemzetközi jog és kapcsolatok alapelveit”. A hivatal szóvivője a közleményben hozzátette: „Az úgy nevezett menedék felajánlásával Hongkongot próbálják lejáratni, illetve Kínát bemocskolni, olyan tevékenységet folytatva, amely a város virágzásának és stabilitásának lerombolását célozza”. Aláhúzta továbbá: „Peking kész szembeszállni a külföldi beavatkozással, megvédeni a nemzetbiztonságot, és folytatni a Hongkongot kormányzó ‘egy ország, két rendszer’ elv alkalmazását”.
A Joe Biden által csütörtökön aláírt rendelet az Egyesült Államokban tartózkodó, több ezer hongkongi számára teszi lehetővé, hogy vízumuk lejárta után akár 18 hónapig maradjanak az országban. A döntést az amerikai fél a Hongkongban 2020 júniusában életbe lépett nemzetbiztonsági törvény alapján a városban tevékenykedő ellenzéki törvényhozók és aktivistákkal szembeni hatósági fellépéssel indokolta.
Tavaly az Egyesült Királyság szintén felajánlotta segítségét a hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvény életbe lépését követően. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal csaknem 3 millió hongkongi rendelkezik. A SCMP május végén arról számolt be, hogy az ehhez szükséges jelentkezést, amely január 31-től indult el, négy hónap alatt több mint 34 ezer hongkongi nyújtotta be.
Az utóbbi években több külföldi kormányzat – köztük az Egyesült Államok – is aggodalmát fejezte ki a hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően. A többi közt aggályosnak tartják a pekingi központi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott, majd tavaly június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, valamint a hongkongi választási rendszer átalakítását. A lépések a bírálatok szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
„A találkozók előtt nem erre az üzenetre számítottunk” – vallotta be a Greenpeace képviselője, aki pozitívan csalódott.
Kína és az Egyesült Államok készen áll az együttműködésre egymással és más országokkal, hogy megfékezzék a klímaváltozást. A megegyezés több tárgyalást követően született meg, amelyek Xie Zhenhua, klímaügyi követ és amerikai kollégája, John Kerry közt zajlottak Sanghajban ezen a héten – írja a CNN.
A vasárnap napvilágot látott, közösen kiadott közleményből kiderül: a károsanyag-kibocsátás érdekében konkrét cselekvési tervet követnek majd. A jövő héten az amerikai elnök, Joe Biden tart virtuális klímacsúcsot, amin Kína is részt vesz, ám azt egyelőre nem tudni, Hszi Csin-ping kínai elnök is csatlakozik-e a gyűléshez.
“Az Egyesült Államok és Kína elkötelezett az együttműködés mellett egymással és más országokkal, hogy hatékonyan szálljanak szembe a klímaváltozással, amely komoly és sürgető lépéseket követel” – áll a nyilatkozatban.
A szövegben az is helyet kapott, hogy mindkét nemzet tovább tárgyalja “a 2020-as években szükséges konkrét lépéseket, amelyek a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és a Párizsi Egyezményben megállapított átlaghőmérséklet-emelkedés határának megtartására irányulnak.”
A két nemzet arra is ígéretet tett, hogy segíteni fogják a fejlődő országokat a szénalapú energiáról a megújuló energiaforrásokra való átállásban.
Li Shulo, a Greenpeace környezetvédelmi csoport szenior klímatanácsadója “pozitívnak” nevezte a nyilatkozatot, hozzátéve: „Nagyon egyértelmű üzenetet küld arról, hogy ebben a kérdésben Kína és az Egyesült Államok együtt fog működni. A sanghaji találkozók előtt nem erre az üzenetre számítottunk.”
Az Egyesült Államok szorosan együtt fog működni az Európai Unióval, hogy ellensúlyozza Kína agresszív fellépéseit a kereskedelem területén – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően szerdán.
Antony Blinken sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, sem az Egyesült Államok, sem Európa nem képes egyedül érdemben fellépni Kínával szemben a kereskedelem területén. Kijelentette, Kínának teljesítenie kell a kereskedelem területén az uniónak tett ígéreteit, köztük, hogy megnyitja gazdaságát. Kiemelte azt is, hogy az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és ázsiai partnereiknek olyan szövetség kialakítására kell törekedniük, amelynek esélye van arra, hogy „figyelmen kívül hagyja” Pekinget. „Tudjuk, hogy szövetségeseinknek összetett kapcsolatuk van Kínával, amely nem minden esetben egyezik tökéletesen a miénkkel. Washington azonban nem fogja arra kényszeríteni szövetségeseit, hogy válasszanak az Egyesült Államok és Kína között” – fogalmazott.
Blinken röviden kitért arra is, hogy az Egyesült Államok és Németország álláspontja között határozott nézeteltérés van az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítésének tekintetében. Arról tájékoztatta német kollégáját, Heiko Maas külügyminisztert, hogy a vezeték építésben részt vevő vállalatok szankciókkal nézhetnek szembe az Egyesült Államok részéről – közölte az amerikai külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tájékoztatójában kiemelte: miközben a NATO továbbra is „nagyon nehéz kapcsolatot” ápol Oroszországgal, a szövetségesek és partnerei közötti egyetértés és együttműködés tovább erősödött. Úgy vélte, hogy az évek óta gyakorolt nyomás, valamint a párbeszéd folytatására tett erőfeszítések ellenére Oroszország fokozta a belső elnyomást és agresszív fellépését külföldön. Szavai szerint Moszkva aláássa és destabilizálja szomszédait, köztük Ukrajnát, Grúziát és a Moldovai Köztársaságot, támogatja a fehérorosz vezetést, és megpróbál befolyást szerezni a nyugat-balkáni régióban. Oroszország fellépésére reagálva a NATO kollektív védelmének legnagyobb megerősítését hajtotta végre az elmúlt időszakban, egyebek mellett fokozta védelmi képességét a hibrid hadviselés és a kibernetika területét érintően is – közölte. Tájékoztatása szerint a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO folytassa a hiteles és hatékony elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, tekintettel az orosz rakétatelepítések jelentette – egyre növekvő – veszélyre is.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok szorosan együtt fog működni az Európai Unióval, hogy ellensúlyozza Kína agresszív fellépéseit a kereskedelem területén - jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1616616600
[modified] => 1616616667
)
[title] => Blinken: az Egyesült Államok együttműködik az EU-val Kína agresszív kereskedelmi fellépéseinek ellensúlyozására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=20565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20565
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 20566
[image] => Array
(
[id] => 20566
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1.jpg
[original_lng] => 391066
[original_w] => 1300
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/blinken-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1616609467:12
[_thumbnail_id] => 20566
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1723
[_oembed_b2640464eaa7ccb15b4cf3f85a4abddd] =>
Productive time spent in Kyiv with President @ZelenskyyUa and all those with whom I met. The United States is resolute in the face of Russian aggression and in our support for the reform work needed to ensure a sovereign, democratic, and prosperous future for Ukraine. pic.twitter.com/RaHlRbynM9
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 6, 2021
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
Congratulations to @KatalinNovakMP, Hungary's first female president. You have made history, and I am confident our partnership will achieve results in the years to come. I look forward to working together to advance our shared values and strengthen Allied unity.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 10, 2022
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Bekérette a kínai külügyminisztérium a Pekingben állomásozó amerikai nagykövetség ügyvivőjét kedden, miután Washington magas rangú kínai politikusok ellen hirdetett szankciókat a hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter helyi idő szerint hétfőn jelentette be, hogy szankciókat vezetnek be 14, a kínai népgyűlésben elnökhelyettesi posztot betöltő vezető ellen.
Cseng Cö-kuang kínai külügyminiszter-helyettes a bejelentésre reagálva kedden bekérette Robert Fordent amerikai ügyvivőt. A külügyminisztérium közleménye szerint Cseng „ugyanolyan mértékű” ellenintézkedéseket is kilátásba helyezett „az ország szuverenitásának, biztonságának és fejlődési érdekeinek védelme érdekében”. A külügyminiszter-helyettes kiemelte: „Hongkong ügye Kína belügye, az Egyesült Államoknak pedig semmilyen indoka nincsen a beavatkozásra”.
Kedden a kínai kormányzat hongkongi és makaói ügyekért felelős irodája is közleményben ítélte el az amerikai lépést, azt hangsúlyozva, hogy a vitatott nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a hongkongi társadalom ismét stabilizálódott.
A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a külföldiekkel folytatott, a nemzetbiztonságot veszélyeztető összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján ötven évre nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak 1997-től számítva, amikor a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város visszakerült az anyaországhoz.
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
A kínai vállalatok „észszerűtlen elnyomásának” befejezésére szólította fel Washingtont a kínai kereskedelmi minisztérium – derül ki a minisztérium internetes oldalán hétfőn megjelent közleményből, amellyel egy múlt heti amerikai rendeletre reagáltak.
A minisztérium továbbá azt szorgalmazta, hogy az amerikai kormányzat biztosítson igazságos és diszkriminációtól mentes környezetet a kínai vállalatok számára az Egyesült Államokban folytatott tevékenységhez.
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten írt alá rendeletet, amely megtiltja az olyan kínai cégekbe irányuló amerikai befektetéseket, melyek Washington szerint kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel. A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye erről úgy fogalmaz: „minden alapot nélkülöz, és nem felel meg a jogi irányelveknek az, ahogyan az amerikai vezetés figyelmen kívül hagyja a tényeket, és meghatározza, hogy az érintett cég a kínai hadsereg irányítása alatt állnak”. Hozzáteszik: Kína tőkepiaca az elmúlt években egyre népszerűbbé vált világszerte, egyebek mellett az Egyesült Államokban is – a befektetők körében, ami a kínai gazdaságba vetett bizalmat, valamint a tőkepiac reformjának és megnyitásának elismerését tükrözi.
A minisztérium szerint az Egyesült Államokban egyesek ürügyként használják fel a nemzetbiztonságot arra, hogy meggátolják az amerikai befektetők belépését a kínai piacra. Ez azonban „nem felel meg a gazdasági törvényeknek, és csupán azt érik el vele, hogy egyes cégek elessenek bizonyos piaci lehetőségektől, és a befektetők érdekei sérüljenek” – fogalmaznak a közleményben.
Az amerikai-kínai kapcsolatok az elmúlt időszakban egyre feszültebbé váltak egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmet, a koronavírus-járvány kezelését, Hongkong autonómiáját, Tajvan státusát, valamint emberi jogi kérdéseket illető szóváltások és intézkedések mentén. A kínai külügyminisztérium múlt pénteken gratulált Joe Biden demokrata jelöltnek „az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez”.
Óvatosan reagált a kínai külügyminisztérium hétfőn Joe Bidennek amerikai elnökválasztáson elért sikerére.
„Tudomásul vettük, hogy Joe Biden győzelmet hirdetett” – mondta Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő. Amikor azonban arról kérdezték, hogy mikor gratulál Hszi Csin-ping kínai államfő a demokrata párti politikusnak, azt válaszolta: „Az elnökválasztás végleges eredményét az amerikai törvények és eljárási rend szerint határozzák majd meg”. Arra, hogy a kínai vezetés eddig miért nem reagált Biden győzelmére, Vang azt válaszolta, hogy a nemzetközi szokásnak megfelelően járnak el.
Az amerikai-kínai kapcsolatokról szólva a szóvivő úgy fogalmazott: mindkét félnek javítania kellene a kommunikációját a fennálló nézetkülönbségek kezeléséhez, továbbá bővíteniük kellene az együttműködést, és a kölcsönös tisztelet alapjain elősegíteni a kapcsolatok egészséges fejlődését. Biden Tajvannal és az ujgur népcsoporttal kapcsolatban Kínával szemben megfogalmazott kritikáját illetően Vang aláhúzta: Peking világosan amellett foglal állást, hogy megvédi szuverenitását és érdekeit.
A Global Times című lap egy vasárnapi vezércikkében az amerikai-kínai kapcsolatok további alakulását latolgatva hangsúlyozta: Kínának nem szabad illúziókat dédelgetnie arról, hogy Biden megválasztása enyhülést hozna, ugyanakkor nem szabad feladnia a kapcsolatok javításába vetett hitet sem. A cikk szerzője rámutatott: Donald Trump amerikai elnök a választási kampánya részeként nyomást gyakorolt Kínára, „buborékokat” kialakítva a kétoldali kapcsolatokban. „Biden megválasztásával lehetőség nyílik ezeknek a buborékoknak a felszámolására” – tette hozzá.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Kína szankciókkal sújtja a tajvani fegyvereladásban részt vevő amerikai cégeket – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.
A szankciók egyebek mellett a Boeing és a Lockheed Martin repülőgépgyártókra, valamint a Raytheon védelmi- és légiberendezés-gyártóra vonatkoznak. A szóvivő hozzátette: szankcionálni fogják a fegyvereladáshoz számottevően hozzájáruló más amerikai entitásokat és magánszemélyeket is.
Peking már a múlt héten kilátásba helyezte, hogy az ország nemzeti érdekeinek védelmében megteszi a szükséges lépéseket, illetve tiltakozását fejezte ki a fegyvereladás terve ellen. Felszólította továbbá az amerikai vezetést, hogy szakítsa meg katonai kapcsolatait Tajvannal.
Washington október 21-én hagyta jóvá azt a tervet, amely alapján az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár értékben adna el rakétákat, manőverező robotrepülőgépeket és tüzérségi fegyvereket Tajvannak.
Az egyre feszültebb amerikai-kínai kapcsolatok kereszttüzében az elmúlt hónapokban két magas rangú amerikai tisztségviselő – Alex Azar egészségügyi miniszter és Keith Krach gazdaságfejlesztésért felelős külügyi államtitkár – látogatott a Kína által sajátjának tekintett szigetre, Peking heves ellenkezését váltva ki. Az amerikai kormány 41 évvel ezelőtt azért szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait a tajvani vezetéssel, hogy az ne álljon a Kínai Népköztársasággal folytatott kapcsolatai útjába, de azóta is igyekszik nem hivatalos eszközökkel támogatni Tajvan status quojának fenntartását.
Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven elnök vezette kormány elutasította az egy-Kína elvét magában foglaló 1992-es egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapjának tekint. A kínai kormány azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Washington a parti őrség hajóit telepíti a Csendes-óceán nyugati vidékére – jelentette be pénteken Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki a döntést biztonságpolitikai okokkal magyarázta.
Közleményében O’Brien azt állította, hogy Kína törvényellenesen zaklat hajókat és jogtalanul folytat halászatot a térségben. A nemzetbiztonsági tanácsadó bejelentette azt is: Washington fontolóra veszi, hogy a következő pénzügyi évben a parti őrség gyorsreagálású hajóit telepítse a dél-csendes-óceáni térségben fekvő Amerikai Szamoára. Amerikai Szamoa az Egyesült Államok külbirtoka.
A közlemény az Egyesült Államokat csendes-óceáni hatalomként írta le és hangsúlyozta, hogy Kína „törvényellenesen, be nem jelentve és szabálytalanul folytat halászatot és közben zaklatja a más országok kizárólagos gazdasági övezeteiben tevékenykedő hajókat”. Az amerikai álláspont szerint Peking ezzel nemcsak az Egyesült Államok, hanem más csendes-óceáni országok szuverenitását is megsérti s egyben fenyegetést jelent a térség stabilitására is.
Robert O’Brien kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az Egyesült Államok „kiegyensúlyozza ezt a destabilizáló és ártalmas tevékenységet”. A közlemény mindazonáltal arra nem tért ki, hogy az amerikai hajók bázisa hol lesz, és pontosan hány hajót is vezényelnek oda.
Két rakétát lőtt ki Kína a Dél-kínai-tengerre – közölte a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap csütörtökön bennfentes forrásra hivatkozva.
A SCMP-nek a kínai hadsereghez közel álló forrása szerint a szerdán reggel kilőtt rakéták közül az egyik egy „repülőgéphordozó-romboló” volt, egyértelmű figyelmeztetésként az Egyesült Államoknak.
Egy nappal korábban ugyanis Kína szerint egy amerikai U-2-es kémrepülőgép berepült az általa önkényesen kijelölt azonosítási övezetbe, miközben a kínai haditengerészet éppen ötnapos gyakorlatot tartott az ország északi partszakaszánál fekvő Pohaj-tengeren.
A lap forrása elmondta: a rakéták kilövésével Kína arra a potenciális kockázatra akart válaszolni, amelyet az amerikai katonai repülőgépek és hadihajók egyre gyakoribb látogatásai jelentenek a Dél-kínai-tengeren.
Egy DF-26B típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az északnyugati Csinghaj tartományból indítottak útnak, míg a másik, DF-21D típusú rakétát a keleti Csöcsiang tartományból lőtték fel. Mindkét rakétát a Hajnan és a Paracel- (Hszisa-)szigetek közötti területre irányították.
A hajnani tengeri hatóságok még pénteken közölték, hogy az érintett területen hétfőtől szombatig hadgyakorlatok miatt tilos a közlekedés.
Ahogyan a SCMP rámutat: a DF-26 rakétatípus tiltott fegyvernek számít a Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború végén megkötött INF-szerződés alapján, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozására irányult. Washington a múlt évben kilépett a szerződésből, és döntését azzal indokolta, hogy Kína használ a szerződés által tiltott fegyvereket.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadicélokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen.
A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, szerdán pedig 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte az érintett vállalatok „segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren”.
Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.
International waters of #AzovSea & #BlackSea are blocked by ?? https://t.co/WG21RVMKs2. Our partners showed a strong response to ?? by supplying arms to ??.Now we expect unified reaction also:when RUS ships can’t enter world’s ports,they’ll understand the price of their impudence
