Martin Jäger, Németország jelenlegi kijevi nagykövete veheti át a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) irányítását – értesült a Der Spiegel. A tapasztalt válságdiplomata korábban Afganisztánban, Irakban és Berlin kulcsintézményeiben is dolgozott, így kivételes rálátása van a globális biztonsági kihívásokra. A döntés Friedrich Merz kancellár személyes választásának eredménye, és egy új, megerősített német hírszerzési irányvonal kezdetét jelzi.
A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (Bundesnachrichtendienst, BND) élén hamarosan vezetőváltás történik: Martin Jäger, Németország jelenlegi kijevi nagykövete veszi át a szolgálat irányítását. A döntés Friedrich Merz kancellár személyes kezdeményezésére született, aki – tekintettel arra, hogy a német hírszerzés közvetlenül a kancellári hivatal alá tartozik – saját hatáskörben jelölhette ki az új vezetőt – értesült a német Der Spiegel.
Noha a szövetségi kormány hivatalosan még nem erősítette meg a hírt, a Spiegel információi szerint a személyi változás már régóta előkészítés alatt áll. A jelenlegi elnök, Bruno Kahl várhatóan Vatikánvárosba kerül, ahol Németország nagyköveteként folytatja pályafutását – ez nem menesztés, hanem egy korábban megfogalmazott személyes kérés teljesítése a Merz-kabinet részéről.
Martin Jäger jelenleg Németország kijevi nagykövete és az egyik legtapasztaltabb válságdiplomata az országban.
Karrierje során dolgozott Afganisztánban, Irakban és Ukrajnában is – utóbbi országban 2023 júliusa óta képviseli Berlin érdekeit. Jól ismeri a hírszerzéssel kapcsolatos diplomáciai és operatív kérdéseket: korábban a német külügyminisztériumban több magas szintű beosztásban is tevékenykedett, Frank-Walter Steinmeier szóvivőjeként is.
De nem csupán a diplomáciai pályán szerzett komoly rutint. Dolgozott a Szövetségi Pénzügyminisztériumban Wolfgang Schäuble idején, majd államtitkár volt Baden-Württemberg belügyminisztériumában, később a fejlesztéspolitikai tárcánál Berlinben. Jäger a magánszférában is kipróbálta magát: 2008 és 2013 között a Daimler AG vezető lobbistájaként dolgozott.
Ukrajnának és Oroszországnak egyaránt világossá kell tennie, valóban készek-e a békére és a háború befejezésére – mondta vasárnap Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. De egy másik érdekes megjegyzése is volt: a védelmi szövetség közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerülhet egy javaslat, amely előírná a tagállamok számára a GDP 3,5%-ának megfelelő közvetlen védelmi kiadást.
A diplomata a Fox News „Sunday Morning Futures” című műsorában arról beszélt, hogy a tartós béke eléréséhez Ukrajnának és Oroszországnak közvetlenül kell egyezségre jutnia – írja az MTI. Kiemelte: Donald Trump amerikai elnök jelenleg azt igyekszik felmérni, hogy a felek – különösen a folytatódó orosz támadások tükrében – valóban komolyan gondolják-e a békefolyamatot.
Ennek szerinte nem pusztán nyilatkozatokban, hanem konkrét tettekben is meg kell mutatkoznia.
Whitaker figyelmeztetett: ha nincs valódi szándék a békekötésre, akkor a háború folytatódni fog, még akkor is, ha a konfliktusnak nincs katonai megoldása – azt kizárólag diplomáciai tárgyalásokkal lehet lezárni.
A nagykövet arról is beszélt, hogy a NATO közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerülhet egy javaslat, amely előírná a tagállamok számára a GDP 3,5%-ának megfelelő közvetlen védelmi kiadást – emellett évente további 1,5%-ot fordítanának a védelmi infrastruktúra fejlesztésére.
Iránnal kapcsolatban azt közölte Whitaker, hogy az Egyesült Államok tárgyalásos rendezésre törekszik a nukleáris program ügyében. Ugyanakkor leszögezte: Amerika álláspontja világos – Irán nem juthat atomfegyverhez. Mint fogalmazott, ezt tárgyalásos úton is el lehet érni, de „adott esetben más eszközök alkalmazása is elképzelhető”. Hangsúlyozta: bármilyen megállapodásnak ellenőrizhetőnek és betarthatónak kell lennie.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, miközben Moszkvát világos figyelmeztetésben részesítették: ha nem csatlakozik a békefolyamathoz, szankciókra és megnövelt fegyverszállításokra számíthat. Mint korábban megírtuk, a brit, francia, német és lengyel kormányfők telefonon egyeztettek Donald Trumppal, hogy hivatalosan is támogassák az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát. A kijevi találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i katonai parádén több tucat külföldi vendéget – köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt – látott vendégül Moszkvában.
A 30 napos tűzszünet hétfőtől, május 12-től lép életbe, erre vonatkozóan az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nincsenek előfeltételei, a harcoknak minden fronton – a levegőben, vízen és szárazföldön – véget kell vetni.
A céljuk nem más, mint a humanitárius enyhülés, a civil áldozatok csökkentése és az eszkaláció megállítása – közölte az EuroNews.
Zelenszkij mellett Kijevben személyesen vett részt Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk, Lengyelország kormányfője is. A vezetők közösen hívták fel Trumpot, aki már korábban is kulcsszerepet vállalt a megállapodás előkészítésében és a tűzszüneti javaslatot sürgette.
A csúcstalálkozón nemcsak a fegyverszünetről született döntés, hanem egy egységes nyugati üzenet is megfogalmazódott Moszkva felé. Emmanuel Macron közölte: ha Oroszország nem tartja be a tűzszünetet, akkor az Egyesült Államokkal az Európai Unióval együttműködve összehangolt, súlyos gazdasági szankciókat léptetnek életbe, és felgyorsítják az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor még pénteken úgy nyilatkozott: Moszkva „elvben nyitott” egy 30 napos tűzszünetre, de azt csak bizonyos feltételek mellett támogatja. Hogy ezek a feltételek mihez kötődnek, egyelőre nem világos.
A Kijevbe látogató vezetők a Függetlenség téren lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák előtt, majd tárgyalóasztalhoz ültek Andrij Sibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője jelenlétében.
Az esemény szimbolikus súlya jelentős, hiszen a nyugati vezetők egy egységes fellépést demonstráltak az orosz agresszióval szemben. Macron, Starmer és Merz közösen, vasúton érkeztek Kijevbe, egyfajta szolidaritási gesztusként, míg Tusk külön úton csatlakozott a delegációhoz. A nemzetközi reakciók egyértelműek: a békét csak közösen, a nemzetközi jog és szuverenitás tiszteletben tartásával lehet elérni.
Mindazonáltal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton az orosz állami televízióban kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni, és már hozzászokott a büntetőintézkedésekhez.
„Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy szerinte hiábavaló próbálkozás szankciókkal megfélemlíteni Oroszországot. Az európai vezetők nyilatkozatának megjelenése előtt az ABC News-nak adott nyilatkozatában Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának.
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
Lengyelország 2030-ig új nagykövetségi épületet szeretne építeni Kijevben a jelenlegi helyén, közölte Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője az Ukrinformnak adott nyilatkozatában.
„Nem ismerem a részleteket, de szeretnénk, ha ugyanott lenne… Építészeti tervek azonban még nincsenek, ezek csak szándékok”, jegyezte meg Vronszkij.
Megjegyezte, hogy „kétségtelenül” az új nagykövetségi épület ugyanúgy illeszkedik majd Kijev történelmi központjának építészetébe, mint ahogy a nemrég épült németországi lengyel nagykövetség épülete a Brandenburgi kapu közelében illeszkedik Berlin építészetébe.
Vronszkij hangsúlyozta, hogy az új nagykövetség épületére szükség van, mivel Kijev „fontos főváros” Lengyelország számára.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
A Fox News amerikai tévécsatorna a húsvéti közvetítésében Kijevet Oroszország részeként mutatta be, amiért Ukrajna hivatalos bocsánatkérést és vizsgálatot követel – közölte vasárnap Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője az Х közösségi oldalon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Külügyminisztérium felszólította a Fox News amerikai tévécsatornát, hogy kérjen bocsánatot az incidensért, amelynek során Kijevet Oroszország részének minősítette. „Botrányos helyzet alakult ki a húsvéti liturgia közvetítése közben, amikor a a következő feliratozás volt látható: „Húsvéti liturgia: Kijev, Oroszország”. Ha ez hiba volt, és nem szándékos politikai kinyilatkoztatás, akkor bocsánatot kell kérni, és ki kell vizsgálatot kell lefolytatni a hibát elkövető személlyel szemben” – kommentálta az esetet Heorhij Tihij.
A Fox News húsvéti liturgiát sugárzott Moszkvából és Kijevből is. Eleinte a feliratozás azt jelezte: „Kijev, Ukrajna”, de a szünet után a feliratot „Kijev, Oroszország”-ra változtatták, ami hatalmas felháborodást váltott ki az ukránok körében.
Az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát az oroszokhoz intézett üzenetét közvetítették, amelyben a „történelmi Rusz” és a „béke” egységére szólított fel, aminek állítólag magában kell foglalnia azokat a területeket, amelyek „áldást kaptak a kijevi keresztelő fürdőben”.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter a The New York Post című amerikai lap állítására reagálva közölte, miszerint nem felel meg a valóságnak a neki tulajdonított kijelentés, hogy Kijev 90%-ban támogatja az amerikai tervet – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint ma a The New York Post cikkében Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának egyik vezető tisztségviselőjére hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna védelmi minisztere azt mondta az amerikai tisztviselőknek, miszerint Kijev „90%-ban” támogatja a Marco Rubio amerikai külügyminiszter által Franciaországban bemutatott tervet.
De a Sky Newsnak adott nyilatkozatában az ukrán védelmi minisztérium kijelentette, hogy „nem hoz politikai döntéseket”, ezért nem tud „százalékos becslést” tenni. „Több elvi álláspontunk van: még március 11-én támogattuk a teljes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, Oroszország pedig nem támogatta a tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, és továbbra is naponta csapásokat mér az ukrán városokra és infrastruktúrára. Ilyen körülmények között nem világos, hogy bárki hogyan tudná „százalékban” megítélni vagy mérni bármilyen párbeszéd előrehaladását” – mondta Umjerov.
A védelmi miniszter megjegyezte: Ukrajna számára a kulcskérdés az, hogy miként tudja biztosítani a tűzszüneti javaslat működését és a megbízható ellenőrzést. „Továbbra is konstruktív párbeszédet folytatunk amerikai partnereinkkel, és teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a háború befejezése mellett” – szögezte le Rusztem Umjerov.
Belgium egymilliárd euró (1,094 milliárd dollár) értékű védelmi segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, szóba került az F-16-os vadászgépek szállításának kérdése is – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Bart De Wever belga miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megköszönte a belga kormányfőnek a védelmi csomagot, és megjegyezte, hogy az ország támogatása jelentős. Az elnök szerint a mai találkozón a felek felvetették a közös termelés és az ukrajnai termelésbe történő beruházás kérdését, ami Európa biztonságát szolgálja majd. Hozzátette: ma már három megállapodást kötöttek az ukrán és a belga gyártók, a vonatkozó dokumentumok aláírása folyamatban van.
„Hálásak vagyunk Belgiumnak a katonai légierőnket erősítő programban való részvételéért is. Dolgozunk az F-16-osok Belgiumból való leszállításán. Belgium a teljes körű invázió első napjaitól kezdve következetesen támogatott minket” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Mint Wever megjegyezte, országa minden évben 1 milliárd eurót szán Ukrajnának védelmi képességeire. A gyártók közötti szerződések aláírását kommentálva kijelentette, hogy Brüsszel érdekelt az ukrán területen történő termelés beindításában, és általában azt tervezi, hogy segít Ukrajnának több önvédelmi képesség kiépítésében, valamint felkészíti Európát Oroszország esetleges agresszív lépéseire.
„Együttműködésre van szükség, hogy a magánszektor érdekes befektetési lehetőségeket lásson, hadiipari komplexumunknak több képességet építsünk ki. Egymilliárd eurós segélycsomag formájában, valamint együttműködés az ön országában befektetésre kész katonai-ipari komplexumokkal” – tette hozzá Bart De Wever.
Ukrajna ellenőrzi a helyzetet a Fekete-tengeren, és Kijev elutasítja annak lehetőségét, hogy Oroszország átvegye az irányítást a gabonafolyosó felett – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Eurovision News műsorszolgáltató francia nyelvű adásának adott interjúban, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön.
„Már régóta nem az oroszok irányítják a fekete-tengeri folyosót. Mi ellenőrizzük a helyzetet a Fekete-tengeren. Az ő fekete-tengeri flottájuk egy része a tenger fenekén van, a másik pedig elrejtőzött, ez a jelenlegi helyzet” – fogalmazott az államfő. Szerinte Oroszország megpróbálja ellenőrzése alá vonni az ukrán gabonafolyosót, de Ukrajna ezt nem fogja megengedni.
„Általánosságban készen álltunk volna egy teljes tűzszünetre. Ők viszont csak be akarnak furakodni a gabonafolyosó ellenőrzésébe, de ez nem fog sikerülni nekik, ebben teljesen biztosak vagyunk” – szögezte le.
Zelenszkij kijelentette, hogy egyelőre nincs egyértelmű ellenőrzési mechanizmus annak megállapítására, hogy Oroszország betartja-e az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításáról szóló megállapodást. Megjegyezte, hogy noha az elmúlt éjjel nem érkeztek jelentések ukrajnai energetikai célpontokat ért csapásokról, az orosz hadsereg továbbra is támadott más civil infrastruktúrát, több mint 100 drónt bevetve. „A monitoring folyamata bonyolult, és a technikai konzultációkon részt vevő küldöttségek még nem határozták meg, hogyan fog zajlani. Nem akarok hazudni – ma éjjel nem voltak támadások az energiarendszer ellen, de más civil infrastruktúrát értek csapások. Ez tragédia, hiszen az oroszok mindennek ellenére továbbra is támadnak, több mint száz drónnal mérek csapást az éjjel. Ugyanakkor őszintének kell lennünk – az energetikai létesítményeket nem érte csapás, és Ukrajna sem mért válaszcsapást orosz energetikai célpontokra” – fejtette ki.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem megbízható partner, ezért nemcsak az egyes támadásokat kell rögzíteni, hanem egy hatékony monitoringrendszert is létre kell hozni. „Véletlen volt, vagy sem, nem tudjuk, mert az oroszoknak senki sem hisz. Egyszerűen nem lehet nekik hinni. Ezért már eleve arról kellett volna megállapodni, hogy semmilyen civil infrastruktúrát ne érjenek támadások, mert ezt sokkal könnyebb lenne ellenőrizni” – mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna az Egyesült Államoktól vár választ és konkrét lépéseket a részleges tűzszünet betartásának ellenőrzése tekintetében. „Nagyon fontos, hogy ki végzi a monitorozást, és ki vállalja a felelősséget. Várjuk az Egyesült Államok válaszát” – mondta.
Zelenszkij az interjúban bírálta Steve Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját, amiért gyakran idézi a Kreml narratíváit.
Szerinte az ilyen kijelentések csak gyengítik az Oroszországra nehezedő nyomást és megnehezítik a béke elérését. „Úgy gondolom, hogy Witkoff valóban túl gyakran idézi a Kreml narratíváit. Ez nem visz közelebb bennünket a békéhez, sőt, gyengíti az Egyesült Államok nyomását Oroszországra. Csak a saját tetteinkkel tudjuk korrigálni ezt az információs teret, és igyekszünk is ezt tenni” – hangsúlyozta. Szerinte az Egyesült Államoknak egyértelmű és határozott álláspontot kell képviselnie Ukrajna támogatásában. „Azt akarjuk, hogy az amerikaiak a mi oldalunkon álljanak. Még ha Amerika most azt a taktikát is választotta, hogy középen marad, akkor a közép valóban közép legyen, nem pedig közelebb állás a Kremlhez” – fogalmazott az ukrán elnök.
Throughout last evening and night, Russia attacked Ukraine with more than 170 drones, including over 100 Shaheds. This massive attack targeted the Dnipro, Kyiv, Sumy, Kharkiv, and Khmelnytskyi regions.
All night in Dnipro, the aftermath of this attack was being dealt with. As of… pic.twitter.com/LWZLXLqG7r
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2025
Ukrajna több vörös vonalat húzott a békemegállapodásról folytatott tárgyalásokhoz. Ezek közé tartozik további területek átadása, az ukrán gyermekek és civilek visszaszállítása, valamint nemzetközi garanciák biztosítása. Azonban ukrán források szerint ezek elfogadására nagyon kis esélyt látnak Oroszország részéről − írta az Ukrajinszka Pravda.
A lap az alábbi vörös vonalakat határozta meg a lehetséges tárgyaláson:
nem hajlandó lemondani további területekről, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök négy ukrán régiót követel,
az oroszok által elrabolt több ezer ukrán gyermek visszatérése Ukrajnába,
a nem hadifogolyként Oroszországban tartott civilek visszaengedése,
nemzetközi biztonsági garanciák
Ukrán tisztviselők szerint Zaporizzsja és Herszon átadásának követelése nem ésszerű, viszont az oroszok által megszállt területek sorsa még nem dőlt el.
Ma, február 24-én Kijevbe érkeztek a balti államok, Spanyolország és Kanada vezetői.
Kijevbe érkezett Lettország és Litvánia elnöke, Edgars Rinkēvičs és Gitanas Nausėda, Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas, Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez, valamint Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau.