Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta 34. közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában hangsúlyozta: a szövetség a rendkívül nehéz körülmények között teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalin beszélt a szövetség éves közgyűlésén. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Számunkra az a legfontosabb, hogy azok a jogok, amik egyébként 2015 előtt is léteztek, biztosítottak legyenek ma is azért, hogy az itt élő nemzeti kisebbségi közösségek az önazonosságukat meg tudják őrizni. Ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, és Európából is olyanok kerüljenek be, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverénen dönthet a saját sorsáról. A KMKSZ 34. közgyűléséről készült részletes beszámolónkat holnapi műsorunkban tekinthetik meg.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón kifejezte Magyarországnak azt a korábbi szándékát és célját, hogy a közép-európai országok közötti politikai, gazdasági, infrastrukturális kapcsolatokat megerősítve, a közös együttműködés révén magasabb szintre emeljék a régió versenyképességét és gazdasági érdekérvényesítő erejét Európában és a világban – közölte a Sándor-palota csütörtökön.
Az államfő szerint Magyarország számára kiemelten fontos a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági és diplomáciai kapcsolatok továbbfejlesztése, valamint a közép- és kelet-európai országok összeköttetése – tették hozzá. Jelezték: a csúcstalálkozón részt vevő államok képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el.
A Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között fekvő 13 ország – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Horvátország, Románia, Görögország és Bulgária – részvételével minden évben megrendezik a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóját és üzleti fórumát – tudatták a közleményben.
Kitértek arra, hogy a magyar államfő több kétoldalú találkozón is részt vett az eseményen.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén Sulyok Tamás kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius segítéséért.
A magyar államfő szerint meg kell állítani a háborút, így Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünetben és a fenntartható, igazságos béke létrejöttében érdekelt, a legfontosabb cél az európai kontinens biztonságának garantálása.
A köztársasági elnök felhívta ukrán partnere figyelmét a Kárpátalján élő magyar kisebbség szerzett jogai mielőbbi visszaállításának fontosságára, és garantálására – írták.
Sulyok Tamás kijelentette: jogászemberként úgy véli, egyszerűen vissza kell térni a korábbi állapotokhoz, és vissza kell adni a magyar kisebbséget megillető, szerzett jogokat. A találkozón mindketten kifejezték elkötelezettségüket a párbeszéd és konstruktív tárgyalások folytatása mellett – áll a közleményben.
[type] => post
[excerpt] => A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén Sulyok Tamás kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius se...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712915280
[modified] => 1712900844
)
[title] => Sulyok Tamással is találkozott Zelenszkij a vilniusi Három Tenger Csúcson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109507&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109507
[uk] => 109501
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109502
[image] => Array
(
[id] => 109502
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large.webp
[original_lng] => 161772
[original_w] => 1000
[original_h] => 571
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large-300x171.webp
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large-768x439.webp
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large.webp
[width] => 1000
[height] => 571
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large.webp
[width] => 1000
[height] => 571
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large.webp
[width] => 1000
[height] => 571
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712853625-1995-large.webp
[width] => 1000
[height] => 571
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712890046:12
[_thumbnail_id] => 109502
[_edit_last] => 12
[views_count] => 347
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 373716
[1] => 1218
[2] => 338195
[3] => 673
[4] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Három Tenger Csúcson
[1] => kárpátaljai magyarság
[2] => Sulyok Tamás
[3] => találkozó
[4] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[2] => Array
(
[id] => 108705
[content] =>
A magyar és az ukrán kormány közös oktatási munkacsoportja újra összeült, azonban továbbra sem sikerült jelentős előrelépést elérni az álláspontok közelítésében. Magyarország továbbra is kitart az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes körű helyreállítása mellett – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén tudatta, hogy továbbra is fennáll a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos súlyos vitás kérdés Kijevvel.
„Ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia azon jogokat a magyar nemzeti közösségnek, amelyekkel kilenc esztendővel ezelőtt már rendelkeztek, amely jogok a garanciáját jelentik annak, hogy a magyar nemzeti közösség meg tudja őrizni identitását az anyanyelvhasználaton keresztül az oktatási rendszerben, a kultúrában, a közigazgatásban vagy éppen a médiában” – sorolta.
„Ennél kevesebbel nem fogjuk tudni beérni, ezt tudják az ukrán partnerek is, még akkor is, ha néha úgy csinálnak, mintha nem tudnák” – jelentette ki. „Ez következetes álláspont Magyarország kormánya részéről. Az elmúlt kilenc évben folyamatosan ezt képviseltük, ebben semmi új, semmi meglepő nincsen” – tette hozzá.
Majd arról számolt be, hogy a nap folyamán újra összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de egyelőre nem közeledtek jelentősen az álláspontok.
Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy jövő héten újra összeül a testület, amelynek vezetői személyesen külön is egyeztetni fognak, és remélhetőleg ennek nyomán közelebb kerül a jogfosztás visszafordítása.
„Egyelőre messze vagyunk még ettől, de én azt gondolom, hogy önmagában az egyeztetések megléte, az egyeztetések ténye is jó hírként kell, hogy értelmeződjön” – vélekedett.
Illetve elmondta, hogy világossá tette a szövetségesek számára, hogy amikor a NATO értékelni fogja az ukrán éves nemzeti program előrehaladását, akkor a magyar kormány hangsúlyosan figyelembe fogja venni ezen szempontokat is.
„Mi nem tudunk eltekinteni Ukrajna teljesítményének értékelésekor attól, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség még mindig nem kapta vissza a korábban elvett jogokat. Ezzel a szövetségeseknek is tisztában kell lenniük, tehát Magyarország minden nemzetközi fórumon, így a NATO fórumain is ragaszkodik ahhoz, hogy a kárpátaljai közösség visszakapja a korábbi jogait” – szögezte le.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a gazdák demonstrációi és az útblokádok miatt sok esetben mára gyakorlatilag lehetetlenné vált a kereskedelmi forgalom a több mint 500 kilométer hosszú ukrán-lengyel határon, ezért minden eddiginél nagyobb nyomás hárul a mindössze 136 kilométeres magyar-ukrán határszakaszra.
„Ez méltatlan állapotokat is előidéz, hiszen az Ukrajnát elhagyni szándékozó kamionok sok esetben 14-16 napot kell várakozzanak, ami a magyar gazdaság szempontjából is komoly kihívást és nehézséget jelent, hiszen számos magyar vállalat, sok iparág komoly ukrán-magyar kereskedelmi kitettséggel rendelkezik” – mutatott rá.
Majd aláhúzta, hogy ezért fontos érdek az embertelen várakozási idők csökkentése. „Határozottan szeretném leszögezni, hogy nem mezőgazdasági termények szállításáról van szó, hiszen Magyarország továbbra is életben tartja a gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából, és ezt fenn is fogjuk tartani, mert számunkra nagyon fontos prioritás a magyar gazdák érdekeinek a megvédése” – mondta.
A miniszter bejelentette, hogy ezért hétfőn a kijevi magyar nagykövet alá fogja írni a megállapodást, amelynek értelmében Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhely fog nyílni, ahogyan azt a kárpátaljai magyarok már régóta kérik.
„Emellett pedig lehetővé tesszük a beregsurányi határátkelőnél az üres kamionok határátlépését, ami jelentős mértékben csökkenteni fogja a terhelést a záhonyi átkelőhelynél, és csökkenteni fogja a magyarországi vállalatok problémáit, akik az Ukrajnából történő beszállításokra is hagyatkoznak” – emelte ki.
Végül arról is tájékoztatott, hogy egyre nő a korábban 120 millió eurós költséggel fejlesztett fényeslitkei átrakodóállomás forgalma is. Itt évente egymillió konténernek megfelelő forgalmat lehet lebonyolítani, ami Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási pont.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => A magyar és az ukrán kormány közös oktatási munkacsoportja újra összeült, azonban továbbra sem sikerült jelentős előrelépést elérni az álláspontok közelítésében. Magyarország továbbra is kitart az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes k...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712253180
[modified] => 1712252143
)
[title] => Nem közeledtek jelentősen az álláspontok a magyar–ukrán oktatási munkacsoport ülésén – Szijjártó
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108705&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108705
[uk] => 108768
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108721
[image] => Array
(
[id] => 108721
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n.jpg
[original_lng] => 184134
[original_w] => 2048
[original_h] => 1366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/434578212-951317299794897-310691846264499819-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712304561:3
[_thumbnail_id] => 108721
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 598
[translation_required_done] => 1
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] =>
[_oembed_time_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => 1712242384
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1218
[1] => 363009
[2] => 426
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kárpátaljai magyarság
[1] => magyar–ukrán oktatási munkacsoport
[2] => Szijjártó Péter
)
)
[3] => Array
(
[id] => 108707
[content] =>
A Fidesz–KDNP közzétette a 2024-es választásokra az európai parlamenti listáját. Az előkelőnek számító hetedik helyen Ferenc Viktória szerepel, így a következő ciklusban is nagy a valószínűsége, hogy képviselve lesz a kárpátaljai magyarság az Európai Unió törvényhozásában. Deutsch Tamás, a FIDESZ- KDNP EP-listavezetője szerint a 2024-es európai parlamenti listája a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata tábor erejét mutatja, hiszen a még erősebb és még hatékonyabb magyar nemzeti érdekképviseletet és a magyar szuverenitás megvédését még keményebb harcokban sikerre vivő csapat állt össze. Közben Bocskor Andrea Európai Parlament képviselője is megerősítette, hogy nem indul a következő választásokon. Facebook bejegyzésében köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Fidesz Magyar Polgári Szövetség részére, hogy a nemzeti listának köszönhetően, első kárpátaljai magyarként lehetőséget kapott, hogy a kárpátaljai magyarok érdekeit képviselje az Európai Parlamentben. Mint fogalmazott, az elmúlt tíz év tele volt kihívásokkal, nagy küzdelmekkel a kisebbségvédelem területén, de számtalan sikerrel és felemelő pillanattal is jó volt együtt, nemzetként gondolkodni, dolgozni a magyarság érdekében. Záró mondatában pedig gratulált Ferenc Viktóriának a jelöltséghez.
Jövő hétfőn írhatják alá a magyar–ukrán határforgalmi megállapodást, új határátkelő nyílhat a két ország között – derült ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki Facebook-bejegyzéséből.
Szijjártó Péter azt írta: néhány hete Ungváron abban maradtak az ukrán tárgyalópartnerekkel, létrehoznak egy munkacsoportot, amelynek feladata lesz, hogy megtalálják a módját annak, miként kapja vissza a kárpátaljai magyar közösség mindazon jogait, melyeket 2015 óta folyamatosan vettek el az ukrán parlament törvénymódosítási döntéseivel.
„Ungváron 11 pontban foglaltuk össze várakozásainkat, 11 ponton van szükség előrelépéshez ahhoz, hogy elmondhassuk, helyreállnak a magyar nemzeti közösség identitásmegőrzéséhez és nyelvhasználathoz fűződő jogai” – közölte a tárcavezető, hozzátéve, csütörtökön Budapesten, Kijevben, Brüsszelben és Ungváron volt virtuális egyeztetés a közös munka folytatásához.
Szijjártó Péter értékelése szerint jó bizalmi alapot ad mindehhez az az előrelépés, hogy hétfőn aláírják a magyar-ukrán határforgalmi megállapodást, amelynek alapján új határátkelő nyílik és bővítik a határátkelők kapacitásait.
A kárpátaljai magyarság mindig abban volt érdekelt, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatai jelentősen javuljanak, és olyan együttműködés jöjjön létre, amely mindkét országnak és a Kárpátalján élő magyarságnak is megfelelő. A két ország közötti kapcsolat a rendszerváltást követően kifejezetten jó volt, az elmúlt években azonban csökkenő tendenciát mutatott az egymás iránti pozitív megnyilvánulás. Sarkítva: ennek egyik oka az, Magyarország nem állt be a fegyvereket szállító országok sorába. A másik pedig a nemzetpolitikai hozzáállás, miszerint oda kell figyelni minden magyar emberre, éljenek azok az anyaországban vagy a világ bármelyik részén. Ez a fajta nemzetközpontú politika a fiatal Ukrajnában csupán a háború kitörésével kezdett feléledni. A 2024-es év fontos eseménnyel indult a kárpátaljai magyarság számára. Január 29-én Ungvárra látogatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy találkozzon ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. A felek a zárt ajtók mögötti találkozón beszélték meg a kétoldalú együttműködés kérdéseit és természetesen a kárpátaljai magyarság ügyét. Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország nem kér többet, csak a kárpátaljai magyarok azon jogainak visszaállítását, melyeket 2015 előtt birtokolhattak. Szijjártó Péter, Dmitro Kuleba és Andrij Jermak a kárpátaljai magyar közösség vezetőivel is találkozott. A jelenlévők köszönetet mondtak Magyarország fáradhatatlan odafigyeléséért és támogatásáért. Hangsúlyozták továbbá, hogy abban érdekeltek, hogy a két ország között baráti viszony legyen. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere több ízben is kifejezte köszönetét Viktor Mikitának, Kárpátalja katonai kormányzójának, hisz elmondása alapján neki is köszönhetően nem rendült meg a megyében élő különböző nemzetiségek több százéves békés együttélése. A magyar delegáció tagjaként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára is Kárpátaljára érkezett. 2020 óta először járt a vidéken, hiszen az ukrán állami szervek három évre kitiltották Ukrajna területéről, több más magyar politikussal egyetemben. Kárpátalján bíznak abban, hogy a mostani találkozó végre olyan irányba mozdítja el a két ország kapcsolatait, melynek köszönhetően az itt élő őslakos, mintegy százötvenezres magyarság ismét gyakorolhatja az amúgy Ukrajna alkotmányában korábban is biztosított jogait.
Kárpátaljai munkalátogatásuk során Andrij Jermak Ukrajna Elnöki Hivatalának vezetője, Dmitro Kuleba külügyminiszter és magyar kollégája, Szijjártó Péter személyesen beszélgetett a magyar közösség vezetőivel.
Andrij Jermak köszönetet mondott a közösségnek a támogatásért és átadta Volodimir Zelenszkij elnök üdvözletét. „A Kárpátalja területén élő magyar nemzeti közösség képviselői Ukrajna állampolgárai, az ukrán társadalom szerves, integrált részei. Mindannyiuknak, akárcsak a többi állampolgárnak, etnikai hovatartozástól függetlenül egyenlő polgári, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális jogokat és szabadságot biztosítanak Ukrajna alkotmánya szerint” – mondta el Jermak. Megjegyezte, hogy Ukrajna ellenségei saját céljaikra használják fel az országunkban élő nemzeti közösségeket. Ellenségeskedést szítanak, és belülről próbálnak problémákat okozni – sikertelenül.
„A teljes körű háború alatt, amelyet Oroszország indított hazánk ellen, az ukrajnai magyarok bebizonyították, hogy Ukrajna igazi hazafiai” – szögezte le.
„Elfogadhatatlan, ami Ukrajnában a kárpátaljai magyarsággal történik” ‒ jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Facebook-oldalán. Felháborodását a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola magyar vezetőjének indokolatlan menesztése, valamint a tanévnyitón a nemzeti szimbólumok használatának és a magyar nemzeti himnusz eléneklésének megtiltása idézte elő.
Az iskola vezetősége a tanévnyitón a magyar zászló kitűzését, de még nemzeti imádságunk eléneklését sem engedélyezte. Válaszként a tantestület és a szülők néma sorfalat állva egy szál nemzeti színű gyertyával, valamint Reményik Sándor Templom és iskola versével tiltakoztak az ukránosító lépés ellen.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közösségi médiafelületén felhívta a figyelmet a Munkácsi kistérségben folyó magyarellenes megnyilvánulásokra, majd sajnálatosnak nevezte, hogy az „önkormányzati hatáskörre” való hivatkozással ez ellen sem a megye vezetése, sem pedig az ukrán kormányzat nem lép fel. A munkácsi városvezetés cinikus intézkedéseivel próbálja ellehetetleníteni a közel 150 éves múltra visszatekintő magyar oktatási intézmény működését.
Továbbá posztjában emlékeztetett, hogy: „Magyarország 32 éve elsőként ismerte el az újonnan létrejött, független Ukrajnát, Ukrajna pedig most a jogszűkítő ukrán törvényekkel asszimilációra vagy távozásra kényszerítené az 1 100 éve a szülőföldjén élő magyarságot.”
Véleménye szerint egy, az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő ország esetében az ukrán önazonosság megerősítése és a háborús helyzet nem szolgálhat alapul az ukrán Alkotmányban, nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kisebbségi jogok szűkítésére. „Határozott gyakorlati intézkedéseket várunk Kárpátalja megye vezetésétől és Zelenszkij elnöktől!” – zárta reakcióját Potápi Árpád János.
A kárpátaljai magyarság szeretné megtartani korábban gyakorolt jogait – erről beszélt a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián Bocskor Andrea, EP-képviselő Brüsszelben. Az Európai Parlamenben megtartott rendezvényen a politikus azt mondta, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A magyarok pedig pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – mondta Brüsszelben Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián. Az Európai Parlamentben megtartott rendezvényen a politikus úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, azonban fontos, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – tiszteletben legyenek tartva a nemzetiségek jogai. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára.
