Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban bírálta az új szlovák kormányt több olyan reformjavaslat miatt, amely a képviselők szerint aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
A 496 igen szavazattal, 70 ellenszavazattal és 64 tartózkodással elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament képviselői megkérdőjelezték Szlovákia képességét a korrupció elleni küzdelemre és az uniós költségvetés védelmére, amennyiben – mint írták – az ország parlamentje elfogadja a büntető törvénykönyv javasolt reformját.
Az EP-képviselőket különösen a büntető törvénykönyv reformjára irányuló gyorsított eljárás indokolatlannak nevezett alkalmazása aggasztja, valamint a korrupciós ügyekkel és súlyos bűncselekményekkel foglalkozó különleges ügyészség megszüntetése. Véleményük szerint ezek a változások veszélyeztetik az igazságszolgáltatási eljárások integritását és aláássák az EU csalás elleni küzdelmét. Felszólították a szlovák kormányt, hogy vizsgálja felül a visszaéléseket bejelentő személyekre vonatkozó jogszabályok javasolt módosításait, mivel az új szabályok visszamenőleges hatállyal megszüntethetik a védelmet. Hangsúlyozták, hogy minden büntetőjogi reformnak biztosítania kell a folyamatban lévő büntetőügyek folytatását és az új ügyek hatékonyságát.
Az EP állásfoglalásában sürgette a pozsonyi kormányt, hogy foglalkozzon a büntetőeljárásról szóló törvény azon paragrafusával, amely jelenleg lehetővé teszi a főügyész számára, hogy megtagadja büntetőeljárás lefolytatását.
Az állásfoglalás szerint az EP-képviselőket aggasztja a civil társadalom és a médiaszabadság szlovákiai helyzete is. Elítélték azt a „helytelen és tiszteletlen nyelvezetet”, amelyet Robert Fico miniszterelnök a jogállamiság helyzetéről szóló tudományos eszmecserén részt vevő joghallgatóval szemben alkalmazott, és arra ösztönözték a politikai vezetőket, hogy előremutató módon és tiszteletteljesen lépjenek fel a nyilvánosságban. Az Európai Parlamentet aggasztják azok a tervek is, amelyek véleményük szerint aláássák a civilek mozgásterét, korlátozzák a civil szervezetek munkáját és megbélyegzik a külföldi finanszírozásban részesülő szervezeteket.
Az EP-képviselők különösen aggódnak a szlovák rádió és televízió (RTVS) tervezett átalakítása miatt, és sajnálatukat fejezték ki a miniszterelnök és több más kormányzati tisztségviselő azon döntése miatt, amely szerint többé nem beszélnek a kulcsfontosságú sajtóorgánumokkal. Felszólították a szlovák kormányt, hogy vessen véget a magánszemélyek és a média képviselői elleni verbális támadásoknak, amelyek – mint emlékeztettek – már a múltban olyan környezet kialakulásához járultak hozzá, amelyben erőszakos bűncselekményeket követtek el.
A G7-es országcsoport és a Globális Dél országai közötti együttműködés mélyítése mellett, valamint a nemzetközi status quo egyoldalú megváltoztatása ellen emelt szót hétfőn a japán külügyminiszter Karuizavában, a világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport külügyminisztereinek tanácskozásán.
„Megmutatjuk a világnak, eltökéltek vagyunk a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend megőrzésében” – fogalmazott Hajasi Josimasza, hozzátéve: a világ „fordulóponthoz érkezett”.
Leszögezte: az országcsoport szigorúan elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját és Moszkva nukleáris fenyegetőzéseit.
A tárcavezető emellett az országcsoport és a Globális Dél kapcsolatainak mélyítéséért szállt síkra. Mint mondta, a közeledéssel a többi között igyekeznének megakadályozni, hogy Oroszország kikerülje a rá kirótt gazdasági szankciókat.
Leszögezte továbbá: elejét kell venni annak, hogy Oroszország fegyverekhez jusson.
A külügyminiszterek vasárnap esti, zárt ajtók mögött rendezett munkavacsoráján Hajasi emellett sürgette a párbeszédet Kínával, kiemelve az éghajlatváltozás és világkereskedelem ügyét, továbbá súlyos aggodalmait fejezte Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramja miatt.
A vasárnap kezdődött, háromnapos tanácskozáson a külügyminiszterek várhatóan megvitatják a kínai hadsereg Tajvan körüli tevékenységét, Észak-Korea rakétaprogramját, valamint a Szudánban nemrég kirobbant erőszakcselekményeket is.
Az Európai Bizottság úgy véli, Lengyelországban szisztematikusan megsértik a jogállamiságot, a testületnek komoly aggályai vannak a bíróságok függetlensége, az emberi jogok, a szexuális reproduktív jogok és a diszkrimináció terén – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
A lengyel jogállamiság „romlásáról” szóló plenáris vita keretében a biztos hangsúlyozta: a bizottság „lépéseket” tett a jogállamiság betartásának biztosítása érdekében Lengyelországban, egyebek között a lengyel bíróságok függetlenségének védelmét célzó eljárásokat indított. Kötelezettségszegési eljárás folyik amiatt is, hogy az országban „LMBTI-mentes övezeteket” vezettek be egyes helyi önkormányzatok. Szkínász szerint az „LMBTI-mentes övezeteknek” nincs helyük az EU-ban, nem egyeztethetőek össze az európai társadalmi modellel.
A lengyel abortuszjogok korlátozásával kapcsolatban elmondta: az EU-ban minden nőnek joga van a magas szintű egészségügyi ellátáshoz, ez magában foglalja a reproduktív egészséget. Hozzátette, a brüsszeli testület kész arra, hogy az uniós szerződésekben beágyazott hatáskörét felhasználva biztosítsa az uniós jogszabályok integritását és sérthetetlenségét.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában nevetségesnek nevezte, hogy lassan minden hónapban sor kerül egy olyan vitára, ahol a baloldali többség Lengyelországot támadja. Az EP-képviselő azt mondta: valójában az lehet frusztráló sok EP-képviselő számára, hogy a kelet- és közép-európai országok saját kezükbe vették a sorsukat, kiállnak a hagyományos, keresztény értékek mellett, és ezért sikeres, stabil és biztonságos országok. „Megértem, hogy idegesíti önöket, hogy ezek az országok nem szorulnak rá a maguk gyámkodására, és elég erősek ahhoz, hogy a saját útjukat járják” – mondta el Hidvéghi.
„Egyszer és mindenkorra meg kell érteni, hogy a tagállamok hozták létre az Európai Uniót, nem pedig fordítva. Ugyan vannak egy páran, akik föderális Európáról ábrándoznak, de a valóság az, hogy továbbra is a tagállamok joga dönteni az igazságszolgáltatás megszervezéséről, a határok védelméről, a családról, oktatásról és egészségügyi kérdésekről” – húzta alá a képviselő.
Alaposan és kimerítően megvitatták a migráció és a jogállamiság kérdését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a V4+Franciaország csúcstalálkozón.
A visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Franciaország vezetőinek egyeztetését követő sajtótájékoztatón a kormányfő kiemelte: Emmanuel Macron a francia EU-elnökség megkezdése előtt áttekintést adott a terveikről és a célkitűzéseikről.
A Várkert Bazárban tartott eseményen a miniszterelnök hangsúlyozta: alaposan és kimerítően beszéltek a migrációról, alaposan, kimerítően és szenvedélyesen a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és külön beszéltek a nukleáris energiáról. Emellett szó volt az ETS energiaelszámolási rendszer jövőjéről is – tette hozzá.
Közölte: nagyon ritka lehetőség, hogy ilyen fontos kérdésekről nyíltan tudnak beszélni. A V4-es országok nevében megköszönte a francia elnöknek a nyíltságát és az előretekintését, azt, hogy megadta az esélyt, hogy már előre gondolkodjanak a francia elnökség legfontosabb céljairól.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte: a francia elnök és közte szoktak lenni komoly viták, „ezek időnként éles viták, amelyeket én azonban szeretek”. Egy vita csak akkor rossz, „ha nincs benne minőség”, ha egy vita minőségi, akkor az jó, és ő arra törekszik hogy Franciaország elnökével minőségi vitákat folytathasson – fogalmazott. Azt mondta: ez azt is jelenti, hogy a tiszteletet mindig megadják Franciaország elnökének, részben a személye miatt, részben pedig azért, mert Magyarországon a francia elnököknek „magasan van az ázsiója”. Magyarországon De Gaulle „egy etalon”, egy iskolateremtő mester; 1998-ban, amikor először nyertek választást, Giscard d’Estaing volt itt kampányolni, Jacques Chirac-kal együtt dolgozott, Nicolas Sarkozy kötődése Magyarországhoz pedig közismert – sorolta. Kiemelte: ezért megtiszteli Macront és Franciaországot azzal, hogy nem kíván a francia belpolitikára semmilyen megjegyzést tenni.
Kitért rá: Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami szabályok rendezik, amelyeket mindig betartanak. „Amikor a politikát kezdtük, akkor még nem ez volt a helyzet, hiszen mi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásból jövünk”, „a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába” – mondta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna „egy igen langyos, kellemes” hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, hogy mit kell tenni, „a piac azonban hideg és kegyetlen” – magyarázta. Hozzátette: „nekünk ott kell helytállni”, és a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg. Orbán Viktor kijelentette: „egyelőre jól állunk”, azonban a költségvetési hiányra figyelni kell.
A ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról közölte: egyelőre úgy látja, hogy ezt az üzletet a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. „Tehát megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről” – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. „Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek ésszerű felhasználásához?” – vetette fel. Kijelentette: „egy politikai zsarolásnak vagyunk az áldozatai”, de a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy hosszú ideig is jól bírja e pénzek nélkül is. Minden programot, amelyet ebből a pénzből akartak indítani, saját költségvetési forrásból elindítottak, a magyar gazdaság és a magyar emberek semmilyen hátrányt nem szenvednek a brüsszeli zsarolás miatt – mondta.
Orbán Viktor azt is mondta: Magyarország volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ha kell, akkor fizikai erővel is meg kell védeni a határt, és ezzel nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát. Közölte: „egyetlen jó szót sem kaptunk, sőt a legdurvább támadásokat kellett elszenvednünk”. Miközben védtük Európa határait, „hátba lőttek bennünket rendszeresen Brüsszelből és néhány európai fővárosból” – fogalmazott. Kiemelte: de Magyarország sosem panaszkodott, siránkozott, sértődött meg, hanem tette a dolgát, tudván, hogy nem csak magát védi, hanem Európát is. Úgy vélte, most, hogy a helyzet megváltozott, ideje valami elszámolást készíteni. Az nem fog menni, hogy a jövőben számos országnak komoly költségeket kell mozgósítania, hogy megvédje magát, a schengeni határt és Európát. Ideje, hogy az Európai Unió mutasson valami szolidaritást – jelentette ki. Azt mondta: „eddig csak mi mutattunk szolidaritást az Európai Unió többi tagállamával és Brüsszellel, ők még velünk nem”. Ideje lenne, hogy tisztességesen elszámoljanak, és az európai védekezés költségeinek arról a részéről, amely egy-egy országra esik, tisztességesen elszámoljanak, és legalább a felét megkapják annak a költségnek, amibe Európa védelme eddig a magyar állampolgároknak került – mondta Orbán Viktor.
Miután az Európai Bizottság nem tett eleget annak, hogy alkalmazza a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendeletet az érintett országok esetében, az Európai Parlament most jogi keresetet nyújtott be ellene.
A sajtóközlemény úgy fogalmaz: “a tavaly decemberben uniós szinten elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van”.
Az Európai Bizottság, az unió végrehajtó szerve azonban eddig tartózkodott annak alkalmazásától, ezért az EP jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága bírósági eljárás megindítását javasolta, amelynek előkészítését október 20-án kezdte meg a testület jogi szolgálata.
Sassoli a sajtóközleményben hangsúlyozta: az EP elvárja az Európai Bizottságtól, hogy következetesen járjon el és tegyen eleget ígéreteinek. “A szavakat tettekre kell váltani” – fűzte hozzá.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs zárókonferenciáján elmondta: a bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki a mechanizmussal kapcsolatban, az unió bírósága pedig december elején lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy az eszköz jogi szempontból elfogadható-e.
Hangsúlyozta: a bírósági határozat megszületéséig a testület nem hoz intézkedéseket. A januárban életbe lépett mechanizmust ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.
A rendelet szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. A jogszabály nemcsak egyedi esetekben, hanem akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van az uniós források kezelésére.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Miután az Európai Bizottság nem tett eleget annak, hogy alkalmazza a jogállamisági kondicionalitási mechanizmusról szóló rendeletet az érintett országok esetében, az Európai Parlament most jogi keresetet nyújtott be ellene.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635688200
[modified] => 1635684865
)
[title] => Az Európai Parlament jogi eljárást indított az Európai Bizottság ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32656&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32656
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 32658
[image] => Array
(
[id] => 32658
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3.jpg
[original_lng] => 105566
[original_w] => 978
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3.jpg
[width] => 978
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3.jpg
[width] => 978
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3.jpg
[width] => 978
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/eu-3.jpg
[width] => 978
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1635677666:10
[_thumbnail_id] => 32658
[_edit_last] => 10
[views_count] => 7883
[_oembed_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] =>
[_oembed_time_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] => 1635681007
[_oembed_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] =>
[_oembed_time_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] => 1642865602
[_oembed_d2f4261189930ecff7cfebe9fc651e51] => {{unknown}}
[_oembed_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] =>
[_oembed_time_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] => 1652270551
[_oembed_fc14be2dff8f7753655f4744891089a8] =>
[_oembed_time_fc14be2dff8f7753655f4744891089a8] => 1656491165
[_oembed_df9ad50d0a4c4e8e36148de9e06e461c] =>
[_oembed_time_df9ad50d0a4c4e8e36148de9e06e461c] => 1662474340
[_oembed_a1de1489b48388075a1fb5f6796082ab] =>
A Fidesz értékelése szerint az EU-csúcson született megállapodással Magyarország és a magyar emberek győztek, a magyar baloldal ugyanakkor megint csak ártani akart saját hazájának.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: az EU-csúcson a magyar miniszterelnöknek sikerült megvédenie a nemzeti érdekeket és elérnie azt, hogy a Magyarországnak járó pénzeket hazánk és a magyar emberek megkapják.
Ugyanakkor leszögezte: az elmúlt napokban kemény viták voltak Európában és sorozatos zsarolások, támadások érték hazánkat, a Magyarország elleni hadjáratban pedig „vastagon benne volt” az egész magyar baloldal is. „Gyurcsány, Gyurcsányné és az egész baloldal ezúttal viszont túl messzire ment: a többi bevándorláspártival együtt megint ártani akartak Magyarországnak” – fogalmazott. Gyurcsány Ferenc, Gyurcsányné Dobrev Klára, a momentumosok, a szocialisták és az egész baloldal mindent megtett azért, hogy Magyarországot megbüntessék és a hazánknak járó pénzeket elvegyék. „Ez azt jelenti, hogy a magyar baloldal azért dolgozott heteken át, hogy saját hazájukat megtámadják és ezzel tudatosan meg akarták károsítani a magyar embereket” – mondta.
Szerinte Soros György megrendelésére akarták politikai feltételekhez kötni a magyaroknak járó pénzek kifizetését, amivel azt akarták elérni, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat, ha például nem enged be migránsokat. Hollik István hangsúlyozta: a magyar miniszterelnöknek a bevándorláspártiak és a magyar baloldal közösen indított támadásait sikerült kivédenie és elérnie azt, hogy az EU tegye most félre ezeket a „mesterségesen gerjesztett” politikai vitákat, hiszen Európában súlyos a járványhelyzet és sok tagállamnak azonnali pénzügyi segítségre van szüksége az egészségügyi és gazdasági védekezéshez.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szégyennek nevezte, hogy a bevándorláspártiak a magyar baloldallal együtt még ezt a súlyos járványügyi helyzetet is a Magyarország elleni támadásra használták fel.
Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a diplomataútlevéllel cigarettát csempésző Legény Zsolt, volt MSZP-s országgyűlési képviselő ügyéhez, Hollik István azt mondta: ez az ügy „feltette az i-re a pontot” a baloldal 2020-as teljesítményét illetően. A baloldal ebben a súlyos járványhelyzetben kamuvideót készített, áramot lopott és cigit csempészett – fogalmazott a fideszes politikus. Hollik István szerint az ügy felháborító és jól mutatja a baloldal lényegét, vagyis azt, hogy nem tudnak semmi mást, csak „lopni csempészni és kamuzni”. Közölte: a Fidesz-KDNP nyitott arra, hogy a diplomataútlevelek kiadásának rendszerét felülvizsgálják.
Egy másik kérdésre válaszolva Hollik István azt mondta: a Fidesz-KDNP támogatja, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) üresen álló épületét egy olyan alapítvány kapja meg, amely oktatási tevékenységet folytat majd.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Magyarország győzött az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában, mindez azt bizonyítja, hogy Brüsszelben is ki lehet, sőt ki is kell állni a magyar érdekekért – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön.
Bár a döntés a csütörtöki-pénteki csúcsértekezleten születik, a megelőző konzultációkon a 27 európai ország között teljeskörű egyetértés alakult ki abban, hogy jó és mindenki által támogatható az a megoldás, amelyet a német kormány, az Európai Tanács soros elnöke, illetve a lengyel és a magyar kormány alakított ki – közölte.
Szerinte a két ország szövetsége óriási sikert és eredményt ért el abban, hogy ne lehessen – különösen most, egy minden európai polgár számára megpróbáltatást jelentő járvány idején – feltételekhez kötni az európai uniós támogatásokat. A politikus magát az elképzelést is embertelen elgondolásnak nevezte, hogy a járvány időszakában, a járvány eddigi negatív hatásainak orvoslására, a gazdasági nehézségek helyreállítását célzó támogatásokat önkényesen meghatározott politikai feltételekhez kössék.
Úgy értékelte: megvédték a magyarok pénzét és megakadályozták azt, hogy „a brüsszeli bürokraták a bevándorlók kötelező, Magyarországra történő betelepítésével vagy áttelepítésével megzsarolják, megzsarolhassák Magyarországot” és csak így juthasson hozzá az ország a jog szerint járó forrásokhoz. Azt is sikerült elérni, hogy Brüsszel nem alkalmazhat egyetlen tagállammal szemben sem kettős mércét, azaz nem lehet elvenni „újfajta nyugati önkénnyel lebonyolított eljárásban a magyaroknak járó pénzt, nem lehet így egy zsarolási eljárásban ránk kényszeríteni Brüsszel akaratát” – fogalmazott.
Szerinte nemcsak Magyarország és Lengyelország számára győzelem a megállapodás, hanem valamennyi tagállam számára az, mert így vissza tud térni az Európai Unió ahhoz, hogy a sikeres európai együttműködés alapja a hosszútávú alapvető kérdésekben, például a költségvetési kérdésekben történő teljeskörű egyetértés.
A magyarországi baloldal részéről „rosszat akartak Magyarországnak”, de ez a törekvésük végül most nagy valószínűséggel nem jár eredménnyel – mondta Deutsch Tamás.
Egyelőre nincs megoldás az EU-s források körüli kérdésekre – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője a csütörtökön kezdődő EU-csúcs tervezett témáiról szólva kiemelte, hogy a hétéves keretköltségvetés (MFF) és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alappal (NGEU) kapcsolatban már a júliusi csúcson folytatott „nehéz tárgyalásokon” világos volt, hogy nemcsak az összegek meghatározása, hanem a felhasználásukat jogállami feltételekhez kötő mechanizmus is „probléma”.
Magyarország és Lengyelország jelezte, hogy a csomagot a jelenlegi formájában nem tudja elfogadni. Ezért „keressük a megoldásokat, hogy miként lehet feloldani ezt a blokádot, természetesen a jogállamisági mechanizmus megtartása mellett” – fogalmazott Angela Merkel. „Sajnos, egyelőre nem tudom megmondani, hogy ez sikerül-e” – tette hozzá.
Az sem biztos, hogy az EU-csúcs kezdetéig megtörténik az áttörés az EU és a közösségből távozott Egyesült Királyság új kapcsolatrendszerét szabályozó megállapodás ügyében. Az Európai Bizottság elnöke és a brit kormányfő szerda este Brüsszelben együtt tekinti át a helyzetet. A megegyezésre van még esély, de „nem hiszem, hogy holnapra már tudjuk, hogy sikerül-e” – mondta a német kancellár. Kiemelte: az EU felkészült arra is, hogy a brit fél elfogadhatatlan feltételei miatt eredmény nélkül ér véget a tárgyalási folyamat. Jelezte: az EU-nak fontosabb a belső piac egysége és a méltányos verseny elvének érvényesítése, mint a megállapodás az Egyesült Királysággal.
A kancellár arról is szólt, hogy az EU új klímavédelmi célkitűzésének ügyében sem biztos a megállapodás a kétnaposra tervezett EU-csúcson. A soros elnökség támogatja a bizottság javaslatát, miszerint 2030-ra nem 40, hanem legkevesebb 55 százalékkal kell csökkenteni az éghajlatváltozást erősítő gázok kibocsátását 1990-hez képest, az viszont nagyban függ a pénzügyi kérdésekben elért eredményektől, hogy sikerül-e valamennyi tagország támogatását elnyerni az új célkitűzéshez – mondta Angela Merkel.
Újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében – jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, megismételve, hogy tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen elfogadott budapesti nyilatkozathoz.
Morawiecki újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az uniós források ügyében a költségvetési és a jogállamisági kérdéskört nem szabad „összekeverni”. „Ezt az álláspontot egyértelműen megerősítem” – tette hozzá.
Megjegyezte: jogilag az Európai Tanács záró következtetései bírnak kötelező érvénnyel, nem pedig egy „megállapodás”. A lengyel kormányfő ezzel feltehetőleg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége közötti, a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó megállapodására utalt, amelyet novemberben nagyköveti szinten, minősített többségi szavazással, lengyel és magyar ellenszavazat ellenére fogadtak el a tagállamok.
Morawiecki lehetségesnek vélte, hogy a költségvetés ügyében az e heti uniós csúcstalálkozó után egy újabb állam- és kormányfői értekezletre lesz szükség. „Készülünk arra, hogy a tárgyalások, megbeszélések hosszú hónapjai következhetnek” – jelentette ki. Hozzáfűzte: Varsó átmeneti uniós költségvetés eshetőségével is számol. „Ebben a szakaszban semelyik forgatókönyvet sem lehet kizárni” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, számol-e azzal, hogy a helyreállítási alapot 25 uniós tagállam részvételére szűkítenék, Morawiecki úgy válaszolt, hogy „különféle lehetőségekkel számol”. Aláhúzta: Lengyelország és Magyarország álláspontja a keretköltségvetés és a helyreállítási alap kérdésében egységes. Hozzátette: tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt budapesti nyilatkozathoz.
„Szinte naponta tárgyalok a magyar miniszterelnökkel, de a soros német elnökséggel is” – mondta. Kiemelte: ezen egyeztetések ténye „mit sem változtat” azon az állásponton, amelyet Lengyelország az uniós alapszerződésnek a jogállamiságról szóló 7. cikke, valamint az uniós eszközök lehívásának feltételrendszere közötti „demarkációs vonalra, teljes elválasztására” vonatkozóan megfogalmazott.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében - jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, megismételve, hogy tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen elfogadott budapesti n...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1607457931
[modified] => 1607450180
)
[title] => Morawiecki: újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=15273&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15273
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 15274
[image] => Array
(
[id] => 15274
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169.jpg
[original_lng] => 114877
[original_w] => 815
[original_h] => 458
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169.jpg
[width] => 815
[height] => 458
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169.jpg
[width] => 815
[height] => 458
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169.jpg
[width] => 815
[height] => 458
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/mateus169.jpg
[width] => 815
[height] => 458
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1607442980:10
[_thumbnail_id] => 15274
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2796
[_oembed_d2432d0f2647af7d96879363f1bb1106] =>
It is here, in war-torn Kyiv, that history is being made. It is here, that freedom fights against the world of tyranny. It is here that the future of us all hangs in the balance. EU supports UA, which can count on the help of its friends - we brought this message to Kyiv today. pic.twitter.com/Us7k9xTq5f
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Rozmawiałem z nowym premierem UK @RishiSunak zapewnił, że nasza współpraca w zakresie gosp., finansowym, bezp. energ. oraz dalszego wzmacniania @NATO i wsparcia ?? będzie kontynuowana. Już wkrótce kolejne ??-?? konsultacje międzyrządowe. pic.twitter.com/zeqoVsGz6Q
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Lengyelország a kormányprogramokból is tudná finanszírozni a járvány utáni gazdasági beruházásokat, ha az Európai Unió (EU) helyreállítási alapjáról folytatott tárgyalások zátonyra futnának – jelentette ki pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Morawieckit arról kérdezték sajtóértekezletén, van-e kormányának „B terve” arra az esetre, ha eredménytelennek bizonyulnának a tárgyalások az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi alapról.
„A kormány készül az ilyen eshetőségre” – válaszolt a lengyel miniszterelnök, felidézve: a koronavírus-járvány tavaszi szakaszában is már a beruházások fellendítését célzó állami alapot létesítettek az önkormányzatok által felügyelt közutak fejlesztésére, a digitalizációra, a környezetvédelemre, az iskolák és a kórházak korszerűsítésére.
A kormány jelenleg új programot készít az említett, már folyamatban lévő beruházási projektek fenntartására, valamint újabb beruházásokra, a projekteket az uniós forrásokból is fedezni akarják – közölte Morawiecki, hozzátéve: amennyiben „akármilyen zavarok keletkeznének”, ezt a projektet kormányprogramokkal akarják helyettesíteni.
A kormányfő szerint kabinetje már megmutatta, hogy képes az ilyen megoldásra. Utalt a járvány során elfogadott, több szintű „gazdaságvédelmi pajzsra”, a pénzügyi, a hitel- és garancia eszközök „megfelelő összeállítására”, a munkahelyek védelmét célzó infrastrukturális projektekre.
A lengyel és a magyar miniszterelnök múlt heti közös állásfoglalásában kilátásba helyezte: szükség esetén készek megvétózni a jogállamisági feltételrendszert tartalmazó költségvetési csomagot.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője csütörtökön kijelentette: a csomagba foglalt helyreállítási alapot az EU valamennyi tagállamának összefogása helyett akár 25 tagország együttműködésével is létre lehet hozni, mégpedig a megerősített együttműködés nevű eljárás révén.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő aznap úgy látta: az említett eljárás az uniós alapszerződések megkerülését jelentené, a helyreállítási alap nem olyan téma, amelyre ezt a mechanizmust alkalmazni lehetne. A megerősített együttműködést az alapszerződésekben meghatározott célokra szánták, és nem lehet kihatással a benne nem részt vállaló tagállamokra, a közös piacra – érvelt Müller.
