Az izraeli hadsereg gázai csapatkivonása előtt nem lehet szó semmilyen újabb, a túszok elengedéséről szóló tárgyalásról – jelentette ki csütörtökön az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet szóvivője.
Gázi Hamad a sajtónak nyilatkozva azt mondta, a palesztin és az izraeli fél között az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével zajló tárgyalások során csupán „kis előrelépés történt”.
A Hamász bejrúti irodájához köthető források szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a tűzszüneti javaslatokat, a Hamász pedig a maga részéről nem fogadta el azt az izraeli ajánlatot, mely az alku részeként lehetővé tenné a terrorszervezet vezetésének távozását az övezetből.
Szerdán a Gázai övezetben tüntetést tartottak és eddig példátlan módon gázai palesztinok követelték az izraeli túszok elengedését a háború lezárása érdekében.
A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret.
Mindenkinek el kell ismernie a palesztinok jogát saját államuk megalapítására, ennek a jognak a megtagadása elfogadhatatlan – jelentette ki az ENSZ főtitkára szombaton az el nem kötelezett országok ugandai csúcstalálkozóján a Gázai övezeti háborúra utalva.
António Guterres hozzáfűzte: ennek a jognak a megtagadása beláthatatlanul hosszú időre nyújt el egy olyan konfliktust, amely komolyan fenyegeti az egész világ békéjét és biztonságát, súlyosbítja a világ megosztottságát, szítja a szélsőségességet.
Az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese és fő támogatója a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában szintén támogatja és támogatta korábban is a kétállami megoldás megvalósítását, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon meg egy palesztin állam.
Ezt Joe Biden amerikai elnök újra elmondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, amikor pénteken telefonon beszéltek egymással, hozzátéve, hogy a palesztin állam létrejötte része a közel-keleti tartós békéről és Izrael tartós biztonságáról szóló elképzelésének.
Netanjahu viszont ismét elutasította a kétállami megoldást, és azt is, hogy Izrael csökkentse a Hamász elleni katonai műveleteinek intenzitását. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora a telefonbeszélgetés után újságíróknak azt mondta: „nyilvánvalóan másképp látjuk a kérdést, de az elnök még mindig hisz a palesztin állam megvalósíthatóságában, még ha az nagyon nehéz lesz is”.
Netanjahu hivatala is beszámolt szombaton a telefonbeszélgetésről, és úgy fogalmazott, hogy „a miniszterelnök biztonsági okokra hivatkozva elutasította a palesztinok önállóságát a Gázai övezetben, a terület felett Izraelnek kell ellenőrzést gyakorolnia”.
Csütörtökön Netanjahu arról beszélt, hogy Izraelnek Ciszjordániát is teljesen katonai ellenőrzése alatt kell tartania biztonsága érdekében, tehát ennélfogva is kizárandó a palesztin szuverenitás.
A Hamász is visszautasította szombaton az amerikai elnök szavait, egyik tisztségviselőjük, Izzat ar-Risik azt mondta: „szemfényvesztés, amit az elnök mond, és a palesztinok nem dőlnek be neki”.
Biden „teljes mértékben partner a népirtó háborúban, népünk semmi jót nem vár tőle” – tette hozzá.
Egy heti késlekedés és az amerikai vétó elkerülését célzó intenzív tárgyalások után az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határozatot fogadott el, amely a Gázai övezetnek szánt humanitárius segítség felgyorsítására szólít fel, és sürgős lépéseket szorgalmaz „az ellenségeskedések fenntartható beszüntetése feltételeinek megteremtésére”.
Az Egyesült Államok tartózkodott, hogy a tizenöttagú testület képes legyen elfogadni az Egyesült Arab Emírségek által kidolgozott határozattervezetet. A többi tag a tervezet mellett szavazott, kivéve Oroszországot, amely szintén tartózkodott.
A Washington megnyerését célzó intenzív tárgyalások eredményeképpen a tervezet nem vonja kétségbe Izrael jogát arra, hogy ellenőrizze a 2,3 milliós gázai lakosságnak szánt összes humanitárius segélyt.
Izrael ellenőrzi az egyiptomi Rafah és az izraeli ellenőrzés alatt lévő Kerem Salom átkelőket. Az ellenségeskedések beszüntetésről szóló gyengített szövegváltozat a tanács több tagjának csalódást okozott, így a vétójoggal rendelkező Oroszországnak, valamint több arab, illetve az Iszlám Együttműködés Szervezete tagállamainak, amelyek diplomaták szerint úgy értelmezik a döntést, mint amely felhatalmazza Izraelt az október 7-i támadás utáni további fellépésekre a Hamász ellen.
Az elfogadott határozat „sürgős lépéseket” sürget, hogy haladéktalanul szavatolják a biztonságos, akadálytalan és kiterjesztett hozzáférést a humanitárius segítséghez,
és teremtsék meg az ellenségeskedések beszüntetésének fenntartható feltételeit. Az eredeti szövegtervezet „az ellenségeskedések sürgős és fenntartható beszüntetésére” szólított fel a segélyszállítmányokhoz való hozzáférés érdekében.
Az elfogadott változattal a tanács lényegében teljes mozgásszabadságot biztosít az izraeli fegyveres erőknek a Gázai övezetben folytatott további tisztogatáshoz – jelentette ki a szavazás előtt a BT ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
Szkeptikusan fogadta a Biztonsági Tanácsban elfogadott határozatot António Guterres, a világszervezet főtitkára, aki kijelentette: reméli, hogy a dokumentum megnyithatja az utat a humanitárius fegyverszünet előtt, ugyanakkor „haladéktalanul sokkal többre van szükség”.
„A humanitárius tűzszünet az egyetlen, amely révén kielégíthetők a gázaiak szükségletei és véget lehet vetni a mostani rémálomnak” – mondta New Yorkban António Guterres.
Azonnali humanitárius tűzszünetet sürgetett kedden az ENSZ az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúban. A határozatot az ENSZ-közgyűlés 193 tagjának több mint háromnegyede támogatta, nem sokkal azután, hogy a javaslatot az Egyesült Államok a múlt héten megvétózta a Biztonsági Tanácsban.
Az Egyesült Államoknak a Közgyűlésben nincsen vétójoga. Washington most is a határozattervezet ellen szavazott Izraellel és nyolc másik országgal együtt. A tervezetet 153 tagállam támogatta, míg 23 ország tartózkodott.
Az ENSZ-közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, de politikai súlyuk van, és a háborúról kialakult általános képet tükrözik.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás előtt kijelentette, hogy a határozat több aspektusával – így a rettenetes gázai humanitárus helyzet sürgős megoldásának szükségességével, a polgári személyek védelmével és a túszok szabadon engedésével – az Egyesült Államok egyetért.
Hozzátette azonban: „Minden azonnali tűzszünet a legjobb esetben időleges, a legrosszabb esetben pedig veszélyes lenne az izraeliek számára, akik szüntelen támadások alanyai lennének, és veszélyes lenne a palesztinok számára is, akik megérdemlik az esélyt, hogy jobb jövőt építsenek maguknak, a Hamásztól szabadon”.
Az ENSZ-ben tartott szavazás előtt Joe Biden amerikai elnök kijelentette a 2024. évi választási kampány egyik rendezvényén, hogy Izrael elveszíti a nemzetközi támogatást a válogatás nélküli légitámadások miatt.
Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője a szavazás előtt leszögezte: „A tűzszünet csak egy dolgot jelentene: a Hamász, az Izrael és a zsidók megsemmisítésére esküdött népirtó terroristák túlélésének biztosítását.”
Izrael a levegőből támadja a Gázai övezetet, ostromzárat állított fel és szárazföldi offenzívát indított a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása megtorlásául. Izrael szerint a Hamász fegyveresei 1200 embert öltek meg és 240 embert hurcoltak túszként a Gázai övezetbe. A gázai egészségügy-minisztérium szerint 18 205 palesztin halt meg és megközelítőleg ötvenezren sebesültek meg.
Az ENSZ-közgyűlés határozata valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli elengedését követeli, és felszólítja a harcoló feleket, tartsák be a nemzetközi jogot, különös tekintettel a polgári személyek védelmére.
Tűzszünetet sürget a Gázai övezetben kialakult katasztrofális humanitárius helyzet miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, az ENSZ-főtitkár, valamint a dohai fórum résztvevői.
Fotó: AFP
A WHO főigazgatója „katasztrofálisnak” nevezte az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború hatását a gázai egészségügyi ágazatra nézve vasárnap a szakosított ENSZ-szervezet igazgatótanácsának rendkívüli ülésen, mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek kisebb területekre tömörülnek megfelelő élelem, víz, menedék és higiéniai feltételek nélkül, ami „ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez”.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a 34 tagú testület előtt elmondta, hogy összefoglalva, az egészségügyi szükségletek drámaian megnövekedtek, az egészségügyi rendszer kapacitása pedig a korábbi harmadára csökkent.
Az Afganisztán, Marokkó, Katar és Jemen által javasolt, a WHO által jelenleg vizsgált indítvány felmentő egészségügyi személyzet és ellátmány szabad beutazását követeli, és a WHO-t bízná meg a kórházak újjáépítéséhez szükséges finanszírozás biztosításával.
Tedrosz szerint azonban „szinte lehetetlen” teljesíteni ezeket a kéréseket, tekintettel a biztonsági helyzetre. „Az egészségügyi létesítmények ellátása rendkívül nehézzé vált a rossz biztonsági helyzet és a nem elegendő külső utánpótlás miatt” – mondta. A WHO főigazgatója egyúttal „mélységes” sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok vétója megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodását a tűzszünetről.
Izrael vasárnapra virradóra és nap közben is folytatta gázai offenzíváját, miután az Egyesült Államok megvétózta a tűzszünetet, és keresztülvitte 100 millió dollár értékben harckocsilőszerek eladását Izraelnek. A tűzszüneti indítványt António Guterres ENSZ-főtitkár terjesztette be a múlt héten egy ritkán igénybe vett jogkörével élve, azzal az indoklással, hogy „a humanitárius rendszer összeomlásának komoly veszélyével állunk szemben”.
Guterres a dohai fórumon vasárnap azt mondta „a helyzet rohamos ütemben katasztrófa felé tart, amelynek potenciálisan visszafordíthatatlan következményei lehetnek a palesztinok egészére, valamint a régió békéjére és biztonságára nézve”. Guterres Dohában úgy nyilatkozott, hogy nem tesz le a gázai humanitárius tűzszünetre való újabb és újabb felhívásról, és hozzátette, hogy a háború aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét és tekintélyét.
Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi a dohai konferencián azt mondta: Izrael olyan politikát folytat a palesztinok Gázából való kiszorítására, amely szerinte megfelel a „népirtás jogi definíciójának”. A Ciszjordániával határos Jordánia a palesztinok nagy részét befogadta Izrael 1948-as megalakulása után. A külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael olyan gyűlöletet keltett a térségben, amely hosszú ideig kísérteni fogja azt, és meghatározó hatással lesz a következő generációkra. „Amit Gázában látunk, az nem egyszerűen csak ártatlan emberek megölése és megélhetésük elpusztítása (Izrael által), hanem szisztematikus törekvés Gáza lakosságának eltávolítására” – mondta Szafadi. „A világ még nem jutott el arra a pontra, ahová el kellene jutnia … a háború leállításának egyértelmű követeléséhez; egy olyan háború leállításáénak, amely megfelel a népirtás jogi definíciójának” – fogalmazott.
Szafadi elmondta azt is, hogy az arab miniszterek küldöttségének és Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a múlt pénteki washingtoni tárgyalásain komoly nézeteltérések merültek fel az amerikai kormányzat Izraelnek nyújtott katonai támogatásával és a tűzszünetre való felszólítás elutasításával kapcsolatban.
Az izraeli kormány egyik szóvivője visszautasította, „felháborítónak és hamisnak” nevezte a jordániai külügyminiszter nyilatkozatát, különösen azt az állítást, hogy Izrael ki akarná szorítani a palesztinokat a Gázai övezetből.
Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdurrahman asz-Száni sejk a dohai fórumon kijelentette, hogy országa továbbra is nyomást gyakorol Izraelre és a Hamászra a fegyverszünet érdekében, annak ellenére, hogy annak esélyei „csökkennek”.
Az Egyesült Államok és Izrael ellenzi a tűzszünetet, mert szerintük az csak a Hamásznak kedvezne. Washington ehelyett a harcok szüneteltetését támogatja a polgári lakosság védelme és a Hamász által az október 7-i, Izrael elleni támadás során ejtett túszok szabadon bocsátása érdekében.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Izrael elutasította a tartós tűzszünet iránti követeléseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén.
„Mindenki, aki a tűzszünetet támogatja, az alapjában véve a Hamász terroruralmának folytatását támogatja a Gázai övezetben” – jelentette ki Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet a New York-i tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy egy tűzszünettel Izrael nem tudja megvédeni polgárait.
Mint fogalmazott, nem lehet egyszerre tűzszünetet követelni és azt állítani, hogy megoldást keresnek a konfliktusra.
Emellett a radikális iszlamista Hamász nem partner egy megbízható békéhez – szögezte le. „Nem veszik észre, hogy a tűzszünet és a béke iránti követelés önellentmondás?” – vetette fel Erdan. Kijelentette, hogy az erőszak csak akkor érhet véget, ha a Hamász átadta a túszokat és az Izrael elleni, október 7-i támadásban részt vett terroristákat.
António Guterres ENSZ-főtitkár és a BT-ülést vezető Vang Ji kínai külügyminiszter ugyanakkor átfogó, tartós fegyvernyugvást sürgetett a Gázai övezetben, azt hangoztatva, hogy az erőszak „olyan sorscsapásba fordulhat át, amely felemésztheti az egész régiót”.
Vang azt is bejelentette, hogy Kína további humanitárius segélyeket küld a palesztin térségbe. A szaúdi külügyminiszter szintén úgy fogalmazott, hogy az átmeneti tűzszünet elégtelen, tartós fegyvernyugvás kell a Gázai övezetben.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy Washington az ideiglenes tűzszünet meghosszabbításában reménykedik, és sürgette Izraelt, hogy önvédelmi jogának gyakorlása során tegyen meg minden lehetséges intézkedést a polgári áldozatok elkerülésére.
„Minden a Hamász kezében van. Az izraeliek azt mondták, hogy ha (a Hamász) naponta tíz túszt elenged, akkor (a tűzszünetet) meghosszabbítják egy-egy nappal” – mondta Linda Thomas-Greenfield. Egyben közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is attól tart, hogy a konfliktus kiszélesedhet.
Az amerikai ENSZ-nagykövet szóvá tette a másik palesztin lakosságú övezet, Ciszjordánia helyzetét is. Mint mondta, Washington aggasztónak tartja az izraeli telepesek túlkapásait a helyi palesztin lakosokkal szemben. Hozzáfűzte, hogy Washington ellenzi a zsidó telepek kibővítését Ciszjordániában.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Csütörtök délelőtt tíz órakor kezdődik a Gázai övezetben a legalább négynapos, de akár tíz napig is eltartó tűzszünet izraeli, palesztin és egyiptomi források egybehangzó jelentése szerint.
A katari fővárosba érkezett szerdán Dedi Barnea, a Moszad izraeli hírszerző szolgálat vezetője, hogy még a tűzszünet életbe lépése előtt megbeszéljék a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe elhurcolt izraeli túszok elengedéséről született megállapodás tisztázatlan részleteit.
Izraelben a tűzszünet kezdetéig a legfelsőbb bíróságnak határoznia kell az izraeli börtönökből szabadon engedendő palesztinok ügyében benyújtott esetleges petíciókról, a bíróság jóváhagyhatja, elhalaszthatja, vagy megakadályozhatja az illetők elengedését, de a korábbi hasonló esetek alapján az a tapasztalat, hogy a bíróság nem tart vissza egyetlen bebörtönzöttet sem.
A szabadon engedendő izraeli túszokat a palesztinok a nemzetközi vöröskeresztnek adják át, a szervezettől pedig az izraeli hadsereg fogja átvenni őket. A gyerekekkel először kapcsolatba kerülő katonákat szakpszichológusok készítik fel erre a feladatra. Ugyanis az első órákban a gyerekeket csak katonák kísérik, családtagjaik és egészségügyi szakemberek még nem lesznek ott.
A tűzszünet életbe lépése előtt még folynak a harcok az izraeli hadsereg és a Hamász fegyveresei között. Egy izraeli katonai szóvivő bejelentette, hogy az izraeli csapatok elfoglalták a Hamász egyik parancsnokságát az övezet északi részén, Seik Zajed negyedben.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) azt közölte, hogy két iskolaépülete teljesen romba dőlt az izraeli támadásokban.
Az egyik épületben életét vesztette tizenöt olyan civil – kilenc gyerek és négy nő –, aki az övezet északi részéből menekült délre, és csak az iskolában tudta meghúzni maghát. Húszan megsebesültek. Mintegy ezren kerestek menedéket az épületben.
David M. Satterfield, a közel-keleti humanitárius ügyekért felelős amerikai megbízott szerint „a lehető leghamarabb” engedélyezni kell az övezet északi részéből elűzött gázaiak hazatérését. Izraelben azonosították egy huszonöt éves izraeli nő, Seni Gabai holttestét, akit az október 7-i terrortámadás óta eltűntként tartottak nyilván.
Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Tzahi Hanegbi elmondta, hogy Izrael elérte a gázai szárazföldi hadművelet összes célját, de „ez még csak a kezdet”. Erről a The Times of Israel számolt be.
Megjegyezte, hogy a szárazföldi hadművelet következtében terroristák ezrei haltak meg, köztük a Hamász vezetőségének magas rangú tagjai.
„A biztonsági kabinet által kitűzött összes cél megvalósult, és ahogy a miniszterelnök mondta, ez csak a kezdet. Elhatároztuk, hogy látni fogjuk a csata végét, és a csata vége a Hamasz végét is jelenti. Nem állunk meg addig, amíg a Hamász és a „Palesztin Iszlám Dzsihád” teljes katonai és vezetői potenciálját meg nem semmisítjük” – mondta Hanegbi.
[type] => post
[excerpt] => Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Tzahi Hanegbi elmondta, hogy Izrael elérte a gázai szárazföldi hadművelet összes célját, de „ez még csak a kezdet”.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1700343120
[modified] => 1700313656
)
[title] => Izrael azt állítja, hogy a gázai szárazföldi hadművelet terén minden célját elérte
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95740&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95740
[uk] => 95650
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 95651
[image] => Array
(
[id] => 95651
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518.jpg
[original_lng] => 102698
[original_w] => 1280
[original_h] => 808
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518-768x485.jpg
[width] => 768
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518-1024x646.jpg
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518.jpg
[width] => 1280
[height] => 808
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518.jpg
[width] => 1280
[height] => 808
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/original-2023-11-17t185329518.jpg
[width] => 1280
[height] => 808
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700306456:5
[_thumbnail_id] => 95651
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1728
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5c273e245e9f86b963cd31ab2d6e60b1] =>
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Nincs helye hosszú tűzszünetnek, amíg nem engedik el az izraeli túszokat – szögezte le az izraeli külügyminisztérium közleményében, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára válaszoltak szerda éjjel.
Izrael elutasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elfogadott, tűzszünetre felszólító határozatát mindaddig, amíg nem teljesítik a határozat másik követelését, a Gázai övezetbe hurcolt mintegy 240 izraeli túsz szabadon bocsátását.
A külügyminisztérium válaszában felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy ragaszkodjon az összes túsz gyors szabadon bocsátásához a határozatban foglaltak szerint.
„Izrael felszólítja a Biztonsági Tanácsot és a nemzetközi közösséget, hogy álljanak ki határozottan a az összes izraeli elrabolt gyors szabadon bocsátása mellett, amint azt a határozat kimondja”– hangsúlyozta az izraeli közlemény.
Izrael azt várja a Biztonsági Tanácstól, hogy egyértelműen ítélje el a Hamászt, és foglalkozzon azzal, hogy Gázában más biztonsági helyzetet kell teremteni. Nincs helye hosszan tartó humanitárius fegyverszünetnek, amíg 239 túsz a Hamász terroristáinak kezében van – közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Gázai övezetben hosszú fegyverszünetet és az összes elrabolt izraeli visszaküldését követelő határozatáról Izrael Külügyminisztériuma.
„A Biztonsági Tanács döntése elszakad a valóságtól, és nem lesz értelme a gyakorlatban. Izrael egyébként is a nemzetközi jog szerint jár el, miközben a Hamász terroristái el sem fogják olvasni, és nem is tartják be a határozatot”– jelentette ki Gilád Erdán, Izrael ENSZ-nagykövete.
„Sajnálatos, hogy a tanács továbbra is figyelmen kívül hagyja, nem ítéli el, sőt még csak meg sem említi a Hamász október 7-én elkövetett tömegmészárlását, amely a gázai háborúhoz vezetett. Ez szégyen. A Hamász stratégiája a humanitárius helyzet szándékos rombolása a Gázai övezetben, a palesztin áldozatok számának növelése, hogy aktivizálja az ENSZ-t és a Biztonsági Tanácsot Izrael megállítása érdekében. Ez nem fog megtörténni” – tette hozzá Izrael ENSZ-képviselője.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Nincs helye hosszú tűzszünetnek, amíg nem engedik el az izraeli túszokat – szögezte le az izraeli külügyminisztérium közleményében, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára válaszoltak szerda éjjel.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1700143560
[modified] => 1700140998
)
[title] => Izrael nem egyezik bele a tűzszünetbe, amíg nem engedik el a túszokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95494&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95494
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 93129
[image] => Array
(
[id] => 93129
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[original_lng] => 105463
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700133799:5
[_thumbnail_id] => 93129
[_edit_last] => 5
[views_count] => 844
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_72dfdf7a56723f98e7c94d773c71a0f2] =>
Extraordinary!
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter közölte hétfőn, hogy Oslo segítene helyreállítani egy izraeli–palesztin diplomáciai csatornát, ezzel kínálva politikai megoldást az évtizedek óta tartó konfliktusra.
Norvégia közvetítőként vett részt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) között az első hivatalos izraeli-palesztin béketárgyalásokon, amelyeket 1993-ban a norvégiai Oslóban rendeztek meg titokban.
A skandináv ország azóta is szerepet vállal a közel-keleti diplomáciában, jelenleg a palesztin területekre irányuló segélyeket koordináló nemzetközi bizottság (AHLC) elnöke.
Barth Eide elmondta, hogy több ország szerint az AHLC egy potenciális diplomáciai csatorna lehetne a felek között.
„Most több oldal – amerikai, európai, arab és a konfliktusban érintett több fél – is arra kíváncsi, hogy lehet-e az AHLC újra egy diplomáciai csatorna. Ez a háború mindenkit arra emlékeztet, hogy nincs más út, csak a kétállami megoldás, amelyben már a 30 évvel ezelőtti oslói megállapodások után reménykedtünk” – mondta a norvég külügyminiszter az NRK közszolgálati televíziónak.
Véleménye szerint a „borzalmas és drámai gázai helyzetből” akár a „politikai folyamatokhoz való visszatérés” is következhet, azzal a feltétellel hogy a háború nem terjed át a Közel-Kelet más országaira. „Mi ebben reménykedünk, és ha az érintettek is ezt akarják, akkor Norvégia természetesen kész támogatni ezt minden lehetséges eszközzel” – tette hozzá Barth Eide.
Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök szombaton beszélt Ebrahim Raiszi iráni elnökkel a Gázai övezeti helyzettel kapcsolatban egyebek között arról, hogy „a kétállami megoldást újra meg kell vitatni, és jelezte, hogy Norvégia évek óta elkötelezett ebben a kérdésben”.
„Már most gondolnunk kell arra, hogy ezután mi következik. Diplomáciai kezdeményezésekre és megoldásokra van szükség” – mondta Störe a norvég miniszterelnöki hivatal által vasárnap kiadott közleményében. A skandináv ország, amely az Egyesült Államok szoros szövetségese, több békefolyamatban is szerepet vállal, egyebek között Kolumbiában és Venezuelában.
Norvégia október 13-án jelentette be, hogy hetvenmillió norvég koronával növeli a Gázai övezet civil lakosságának nyújtott humanitárius segély összegét. Oslo tavaly több mint 900 millió norvég koronával támogatta a palesztinokat, ez tartalmazott humanitárius, illetve hosszú távú fejlesztési segélyt és az ENSZ palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) támogatását.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
