Megkezdődött vasárnap az észak-franciaországi Calais-ban az európai szintű egyeztetés az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem összehangolásáról a német, a holland, a belga, a francia belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság, az Europol és a Frontex képviselői között.
A tanácskozást négy nappal azután tartják, hogy legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A brit felet Párizs kizárta a találkozóról. „Ez túl sok halott, nem fogadhatjuk el, hogy mások is életüket veszítsék” – mondta megnyitó beszédében Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Hozzátette: „az egyeztetés legfontosabb témája az embercsempészek elleni küzdelem, akiket nem érdekelnek a határok és az országok. (…) A probléma egyszerre európai és brit. A jelenség egyre nő, még a Brexit óta is” – tette hozzá német, holland és belga kollégája előtt. Az AFP francia hírügynökségnek egy belügyminisztériumi forrás elmondta: az embercsempészek elleni küzdelemben a fellépések összehangolásának megerősítése a cél, miután olyan nemzetközi hálózatokról van szó, amelyek egyszerre több országban vannak jelen. A találkozón az Európai Bizottságot Yvla Johansson belügyi biztos képviseli és jelen van Natacha Bouchart, Calais polgármestere, valamint az Europol rendőri és a Frontex határvédelmi szerv vezetői. Priti Patel brit tárcavezető meghívását viszont a francia fél pénteken lemondta, válaszul Boris Johnsonnak a Twitteren előző nap közzétett levelére, amelyben egyebek mellett azt javasolta, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő migránsok visszafogadásáról. A brit kormányfő közös rendőri járőrözést is javasolt Franciaország partvidékén. „Pontosan ilyen dolgokat kellene csinálnunk” – erősítette meg vasárnap Sajid Javid brit egészségügyi miniszter a Sky News hírtelevízióban. „A mi politikánk nagyon egyértelmű: ezek a hajókat meg kell állítani. Ezt nem tudjuk egyedül megtenni. Szükségünk van a franciák együttműködésére” – fogalmazott. Az illegálisan érkező bevándorlók 2018 óta próbálnak meg gumicsónakokon átkelni a La Manche-csatornán, amióta a calas-i kikötő és az alagútba vezető infrastruktúra védelmét megerősítette Franciaország. Korábban elsősorban gépkocsikban és teherautókban elbújva jutottak át a migránsok a brit oldalra. A francia belügyminiszter szerint az év első tíz hónapjában harminc embercsempész-hálózatot számoltak fel a hatóságok a tavalyi 22-vel szemben, és január 1. óta 1500 embert vettek őrizetbe, akik ezekben a hálózatokban tevékenykedtek. Párizs szerint az embercsempészek hátországa immáron Németországba helyeződött át. Priti Patel brit belügyminiszter egy Twitter-üzenetben jelezte, hogy a jövő héten sürgős megbeszéléseket kezd európai kollégáival az újabb tragédiák megakadályozására. A brit tárcavezető korábban egyenes utalást tett arra, hogy véleménye szerint végső soron Franciaország felelőssége az illegális átkelési kísérletek megakadályozása. Úgy fogalmazott: a menedékkérőknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogért folyamodniuk, „és senkinek nem kell Franciaországból menekülnie ahhoz, hogy biztonságban legyen”. Priti Patel kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány szoros és eredményes együttműködést folytat a francia hatóságokkal, és ennek eredményeként az idén eddig több mint húszezer illegális átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, több mint négyszáz gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ezekben az ügyekben eddig 65 bírósági ítélet született. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szombaton úgy vélte, hogy Nagy-Britannia feladata a migrációs hullámmal szembeni problémáit megoldania. „Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, mostantól neki kell eldöntenie, hogyan kívánja a határai ellenőrzését megszervezni” – fogalmazott a biztos. A szerdai hajótörés miatt Párizsban eljárás indult, de eddig nem ismeretes sem a tragédia oka, sem az áldozatok személyazonossága. Az AFP hírügynökség úgy értesült, hogy az egyik áldozat egy fiatal kurd nő, aki Irakból indult el vőlegényéhez Nagy-Britanniába. A hajótörést csak egy iraki és egy szomáliai állampolgár élte túl. Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a francia határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.
Támogatni kell európai uniós forrásokkal a közösség területére Fehéroroszország felől érkező illegális migráció feltartóztatását szolgáló lengyelországi határkerítés megépítését Manfred Weber szerint.
Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak a fehérorosz rezsim által az EU felé generált migrációs hullámról elmondta: támogatja, hogy az EU pénzt adjon a közösség külső határának lengyel-fehérorosz szakaszán tervezett kerítésre. Recep Tayyip Erdogan török államfő „zsarolási kísérleteit” a görög-török EU-s külső határon „csak akkor lehetett megállítani, amikor a határkerítés gyakorlatilag megakadályozta az illetéktelen átkelést. Ugyanez vonatkozik most a keleti határra is” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. A lengyel határkerítés kiépítésének támogatását sürgeti a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportjának migrációs ügyekért felelős vezetője, Thorsten Frei is. Az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy támogassa Lengyelországot uniós külső határának védelmében, így szükség esetén a határkerítés megépítéséhez is támogatást kell nyújtania – mondta a frakcióvezető-helyettes a Welt am Sonntagnak. Hozzátette: az is elengedhetetlen, hogy kidolgozzanak egy német-lengyel megállapodást, amelynek alapján vissza lehet fordítani a határon a Németországba Lengyelországból jogcím nélkül belépni szándékozó embereket. „Az EU keleti külső határára nehezedő nyomás enyhül, amint világossá válik, hogy a Németországba vezető út nincs nyitva” – mondta a 16 évi kormányzás után ellenzéki szerepre készülő CDU/CSU politikusa. A Welt am Sonntag összeállítása szerint az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim igyekszik tovább növelni az EU-ba irányuló illegális migrációt. Ezt jelzik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Ez bő kétszeres növekedés a 2019/2020 telén regisztrált 17-hez képest – emelte ki a Welt am Sonntag, rámutatva, hogy erről a három repülőtérről érkezik Fehéroroszországba az EU-ba illetéktelenül bejutni próbáló emberek többsége. Mint írták, német biztonsági körök becslése szerint naponta átlagosan 800-1000 ilyen ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. A járatok száma hétről hétre ingadozik, és időnként egy-két járatot törölnek. Azonban hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba. Ezeket a repülőtereket belföldiből nemzetközivé minősítik át. Az egyik ilyen a lengyel határtól mindössze 20 kilométerre fekvő Grodno repülőtere – mondták a Welt am Sonntag forrásai, hozzátéve, hogy a minszki rezsim orosz támogatással tevékenykedik, így nemcsak a Közel-Keletről, hanem Moszkvából is szállítanak embereket Fehéroroszországba. Az EU és Fehéroroszország határán augusztusban bontakozott ki migrációs hullám. A fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt bevezetett EU-s szankciókkal. Az Európai Bizottság államilag finanszírozott embercsempészetként jellemezte a határon kibontakozott folyamatokat legutóbbi jelentésében. A brüsszeli bizottság ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt. A legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken.
Az illegális bevándorlás európai szintű kezelése érdekében Emmanuel Macron francia államfő új béke és barátsági szerződés megkötését szeretné elérni Afrikával az Európai Unió égisze alatt.
„Az Európai Unió francia elnöksége alatt az egyik legfőbb célom az lesz, hogy megpróbáljak tető alá hozni egy béke és barátsági szerződést Afrikával, amelynek egyik újdonsága az lesz, hogyan tudják az európaiak az afrikai fiatalokat képessé tenni arra, hogy a saját kontinensükön tudjanak boldogulni” – mondta a francia elnök az AFP tudósítása szerint a franciaországi protestáns vállalkozók képviselőivel kedden este Párizsban elköltött vacsoráján.
„A származási országokkal együtt végig kell gondolni egy sokkal jobban megszervezett migrációs politikát, mindenekelőtt Afrikával” – tette hozzá Emmanuel Macron, kiemelve, hogy ehhez az illegális bevándorlás elleni jobb védelemre, a rendszeres visszatoloncolásokra a származási országokba, és a schengeni övezet reformjára van szükség. Francois Clavairoly, a franciaországi protestáns föderáció elnöke a menekültjog fontosságára emlékeztetett, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a befogadást a gyűlöletbeszéddel tagadja meg” Franciaország.
Válaszában Emmanuel Macron elismerte, hogy „javítani kell az integráción, beleértve azok integrációján is, akik már régóta itt vannak, de ugyanakkor meg kell próbálni megelőzni azt, hogy újabb emberek érkezzenek, miután elviselhetetlenné válnak a társadalmaink, az európai kontinens számára, ahol a menedékkérők jelentős többsége nem is jogosult menedékre”.
A francia elnök úgy vélte, hogy „az eleve integrációs válságban lévő társadalmaknak az elmúlt években sokkal erősebb migrációs nyomással kell szembenézniük, sokszor olyan emberek miatt, akik nehezebben integrálható országokból érkeznek”.
„Azok többsége, aki menedékkérelmet nyújt be, olyan országokból érkezik, amelyekkel kiválóak a diplomáciai kapcsolataink, több tíz, sőt százezer vízumot adunk ezeknek az országoknak. Egy év alatt letelepednek, s bár gyakran illegális helyzetben vannak, normális életet tudnak kialakítani. Minden ilyen esetről meg lehet engem emberként győzni, hogy itt kell őket tartani, de elnökként nem mondhatom azt, hogy ezek a helyzetek tarthatók, mégpedig azért nem, mert kiüresítik a menedékjog jelentését” – fogalmazott Emmanuel Macron, jelezve azt, hogy különbséget kell tenni a menekültek és minden más bevándorló között.
Franciaország egy hónappal ezelőtt szigorította a beutazási feltételeket Marokkó, Algéria és Tunézia állampolgárainak. Míg a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak azért, mert az észak-afrikai országok nem hajlandók visszafogadni a kiutasított állampolgáraikat. A döntés diplomáciai válságot okozott Franciaország és Algéria között.
Az európai szabad mozgást biztosító övezet reformján kívül a 2022. január 1-én kezdődő uniós francia elnökség idején Emmanuel Macron személyesen kíván egy európai bevándorlási megállapodás motorja lenni. Szeretné felgyorsítani az EU migrációs és menekültügyi paktumának elfogadását, amelyet már egy évvel ezelőtt bemutatott az Európai Bizottság.
A francia elnök egyébként rendszeresen részt vesz a katolikus, zsidó és muzulmán szervezetek rendezvényein, ez volt az első alkalom, hogy protestánsokkal külön találkozott.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Spanyolország példája mutatja, hogy az illegális bevándorlást nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri útvonalon is meg kell állítani – jelentette ki tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Madridban miután találkozott Santiago Abascallal, a spanyol jobboldali VOX párt vezetőjével.
A megbeszélést követően a külügyminiszter kiemelte, hogy Spanyolország az elmúlt években komoly migrációs nyomás alatt állt, ráadásul idén eddig 50 százalékkal nőtt az Afrikából illegálisan érkezők száma a déli országba. A miniszter szerint ezért minden erőforrást mozgósítani kell annak érdekében, hogy a tengeri útvonalon se lehessen migrációs nyomás alatt tartani az európai térséget.
Mint mondta, ennek legjobb módja, ha az illegális bevándorlók nem is tudnak felszállni az őket a kontinens déli partjaira szállító hajókra, ezért rendkívül lényeges az együttműködés az észak-afrikai országokkal. A térség államainak stabilitása fontos európai érdek a migrációs hullámok megállítása szempontjából.
„A határok védelme, a terroristák kiszűrése és az embercsempészekkel szembeni fellépés a legfontosabb európai feladatok közé tartozik most” – hangsúlyozta.
Emellett pedig arról is beszámolt, hogy „egyre dinamikusabban alakul” a gazdasági együttműködés Magyarország és Spanyolország között. A kétoldalú kereskedelmi forgalom idén eddig 20 százalékkal bővült, és az év végére várhatóan el fogja érni az ötmilliárd eurót – közölte.
A külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán spanyol hivatali partnerével, José Manuel Albaresszel is egyeztetni fog.
