Oroszország ukrajnai háborúja a globális biztonságot fenyegeti – közölte Olaf Scholz német kancellár Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott pekingi találkozóján kedden, és Kína közbenjárását kérte a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében.
Olaf Scholz a kínai elnökkel tartott pekingi megbeszélésén leszögezte, hogy az atomfegyverekkel fenyegetőzés nem megengedhető.
A két vezető megerősítette, hogy a Kína és Németország ellenzi a nukleáris fegyverek bevetését, továbbá elkötelezettek az ENSZ Alapokmányának betartása mellett.
„Kína a válság békés megoldásához szükséges összes erőfeszítést támogatja és bátorítja, továbbá egy kellő időben megtartott, Oroszország és Ukrajna által is elismert nemzetközi békekonferencia megtartását is támogatja egyenlő részvétel biztosításával a felek számára, és az összes béketerv tisztességes megvitatásával” – szerepel a kedden kiadott kínai közleményben.
A német kancellár arra szólította fel a kínai államfőt, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra.
Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának Oroszország ukrajnai háborúja jelenlegi szakaszában az ukrán hadsereg egyik legnagyobb nehézségét a lőszerhiány jelenti.
„Kína szavának súlya van Oroszországban. Ezért arra kértem meg Hszi elnököt, hogy használja fel befolyását, hogy Putyin végre befejezze ezt az őrült hadjáratot, vonja vissza csapatait és vessen véget ennek a szörnyű háborúnak” – írta az X-en a kancellár.
Hszi Csin-ping kínai elnök májusban látogat először Európába a koronavírus-járvány lecsengése óta. Célja kifejezetten Párizs, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztessen – tudta meg a Politico több, névtelenséget kérő, európai tisztségviselőtől.
Az időzítés nem véletlen, ugyanis tavasszal lesz hatvan éve, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatot létesített egymással. A találkozó azonban most nem lesz olyan ünnepélyes, mint az 50. évfordulón, ugyanis mindkét fél neheztel a másikra.
Hszi Csin-ping útjának két fontos célja lesz
A brüsszeli lap nyugati és kínai forrásokból úgy tudja, hogy Hszi egyik célja meggyőzni Európát arról, hogy vegye be Oroszországot is az Ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásokba, különben bojkottálja a békefolyamatot.
Mint ismert, a francia elnök egyre keményebb hangot üt meg az orosz állammal szemben, ami növeli a NATO és az Oroszország közötti feszültséget. Emiatt a Nyugat és Oroszország közötti kínai közvetítés szerepe is megnő. Hszi Csin-ping májusban Vlagyimir Putyinnal is találkozik.
A kínai elnök másik célja pedig az, hogy helyreállítsa Kína kapcsolatait Európával. Ennek egyik lehetősége ez az út, amivel gesztust gyakorolhat az egyik fontos európai partnerének.
Feszült a kínai–francia kapcsolat
Az Egyesült Államok egyre inkább veszélyben érzi világgazdasági primátusát, ezért próbálja meg rávenni szövetségeseit, hogy csatlakozzanak az ázsiai ország ellen indított kereskedelmi háborújához. Ez pedig lehet, hogy nincs olyan messze, tekintve, hogy a rengeteg állami támogatása következtében Kína elárasztja olcsó elektromos autóival Európát, amivel a nyugati gyártókat nehéz helyzetbe hozza.
Ráadásul az is csorbított Kína megítélésén, hogy Hszi stratégiai partnerséget kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aminek keretében jelenleg is segíti Oroszországot, sőt, vélhetően azt is tudta, hogy mikor indít inváziót Ukrajna ellen. Hszi az újraválasztása utáni első útja Moszkvába vezetett, amit Putyin májusban viszonoz az új elnöki ciklusában.
Kínát az is rosszul érintette, hogy az orosz–ukrán háború második évfordulója előtt az Európai Unió olyat tett, amit addig soha: több kínai vállalatot is feketelistára helyezett az Oroszországgal való kapcsolataik miatt.
Kína ugyanakkor szeretné biztosítani, hogy az európai befektetések nála maradjanak, mivel a gazdasága gyengélkedik. Nem véletlen, hogy Hszi találkozik Olaf Scholz német kancellárral is, aki áprilisban látogat el hozzá.
Ha Macron tartja a 2018-as ígéretét, miszerint minden évben ellátogat Kínába, akkor várhatóan idén még egyszer találkozik Hszivel.
Hszi Csin-ping kínai elnök május elején Párizsban találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel, ez az első európai útja a járvány óta. A hírt a Politico közölte.
Mint megjegyezték, a kínai vezető látogatása egybeesik Párizs és Peking diplomáciai kapcsolatának 60. évfordulójával, mivel Kína Hszi Csin-ping Vlagyimir Putyinnal kötött „határtalan partnerségén” keresztül igyekszik helyreállítani megrongálódott kapcsolatait Európával.
A Politico saját forrásaira hivatkozva írja, Kína megpróbálja meggyőzni Európát, hogy engedje meg Oroszországnak, hogy leüljön a jövőbeni béketárgyalások asztalához, esetleg Svájcban, ellenkező esetben Peking bojkottálja az ilyen találkozókat.
Hszi Csin-ping kínai elnök és Joe Biden amerikai elnök megünnepelték az országaik közötti diplomáciai kapcsolatok 45. évfordulóját.
Hszi Csin-ping kínai elnök és Joe Biden amerikai elnök a közelmúltban ünnepelte a nemzetek közötti diplomáciai kapcsolatok 45. évfordulóját – jelentette a kínai külügyminisztérium. Üzenetében Hszi elnök kiemelte, hogy a különböző kihívások ellenére mindkét ország általában véve fejlődött, növelve polgáraik jólétét, és hozzájárulva a globális békéhez, stabilitáshoz és jóléthez.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok felvételét Hszi a kétoldalú és nemzetközi kapcsolatok történetében jelentős eseménynek nevezte. Bár a kapcsolatok az utóbbi időben feszültek voltak, a Biden-kormányzat tisztviselői Pekingben tett látogatások és a kínai kollégákkal való találkozók révén erőfeszítéseket tettek a bizalom és a kommunikáció helyreállítására. Ezek az erőfeszítések a Xi és Biden között novemberben San Franciscóban tartott nagyszabású csúcstalálkozóban csúcsosodtak ki, amelyet a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek enyhítésének lehetőségének tekintettek.
Hszi elnök kifejezte készségét arra, hogy Biden elnökkel együtt dolgozzon a kínai-amerikai kapcsolatok kölcsönös előnyökre való irányítása, valamint a világbéke és a világfejlődés előmozdítása érdekében.
A Bidennel folytatott eszmecseréjén kívül Hszi elnök újévi üzenetet váltott Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel is. Mindkét vezető „barátság évének” nyilvánította 2024-et országaik számára.
Szilveszterkor Hszi elnök üdvözletet váltott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kína és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulója alkalmából. Mivel Oroszország az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik, gazdasági függősége Kínától egyre nő.
Ez az év egyben a Kínai Népköztársaság megalapításának 75. évfordulója is, amelyet Mao Ce-tung a Csang Kaj-sek vezette Kínai Köztársaság erőinek polgárháborús legyőzése után ünnepelt. Annak ellenére, hogy soha nem írtak alá békeszerződést ennek a háborúnak a lezárására, Xi újévi beszédében kijelentette, hogy Kína „újraegyesítése” Tajvannal elkerülhetetlen. Ez a kijelentés mindössze két héttel azelőtt hangzott el, hogy a demokratikusan kormányzott sziget új vezetőt választ.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Kína számára „megkerülhetetlen irányvonal az anyaország teljes újraegyesítése” – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság alapítója és első vezetője születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.
Az anyaországot újra kell egyesíteni, és elkerülhetetlenül újra is fogjuk egyesíteni – fogalmazott Hszi a rendezvényen elmondott beszédében a Kínai Kommunista Párt magas rangú tisztségviselői előtt. Kínának mélyíteni kell az integrációt Tajvannal, elő kell mozdítania a kapcsolatok békés fejlődését a Tajvani-szorosban, és „határozottan meg kell akadályoznia, hogy Tajvant „bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától” – idézte az elnök szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Január közepén elnök- és parlamenti választásokat tartanak Tajvanon. Peking álláspontja szerint a tajvani választás kínai belügy, és a szigeten szavazók számára a kérdés az, hogy a háborút vagy a békét választják. A tajvani függetlenedés irányába tett kísérlet háborút jelent Kína szerint. A pekingi kormány szerint Laj Csing-tö, a tajvani elnöki poszt megszerzésére legesélyesebb jelölt veszélyes szeparatista, akinek felhívását a tárgyalásokra több alkalommal is visszautasították.
Bár Hszi Csin-ping beszédében nem utalt olyasmire, hogy a szigetet katonai erővel szereznék vissza, az utóbbi másfél évben Kína két nagyszabású hadgyakorlatot is tartott Tajvan közelében, és hadihajói és harci repülőgépei rendszeresen megjelennek a Tajvani-szorosban.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök hétfőn Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel a két ország gazdasági kapcsolatainak további megerősítése céljából – adta hírül az MTI.
Kína kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést és elmélyíteni a kétoldalú kapcsolatokat – mondta vendégének Hszi.
A kínai államfő felajánlotta, hogy fokozza a koordinációt és az együttműködést Kína és Belarusz között a többoldalú szervezetekben, például az ENSZ-ben és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben.
Lukasenka elmondta Hszinek, hogy a világ hálás lesz Kínának azért az erőfeszítéséért, hogy az országokat bevonja Hszi zászlóshajójának számító Egy övezet, egy út kezdeményezésébe, „ellentétben a nyugati országokkal, amelyek megpróbálnak mindent tönkretenni” – áll a belorusz állami média jelentésében.
Belaruszt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada, Hollandia és számos más ország is szankciókkal sújtja az Ukrajna elleni orosz agresszió támogatása és a belső politikai elnyomás miatt.
Joe Biden amerikai elnök jövő héten személyesen tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel – jelentette be a Fehér Ház pénteken.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető megbeszélésének témái között szerepel majd a kétoldalú viszony értékelése, a kommunikációs csatornák fenntartásának fontossága, valamint regionális és globális ügyek.
„Építve a 2022 novemberében Bali szigetén tartott találkozóra a két vezető megvitatja majd, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság miként kezelheti felelősséggel a közöttük zajló versenyt, és tud együttműködni azokon a területeken, ahol érdekeik találkoznak” – fogalmaz a Fehér Ház szóvivője által aláírt közlemény.
Az Egyesült Államok és Kína viszonyát számos, az elmúlt egy évben történt geopolitikai fejlemény tette feszültebbé, ide tartozik az idén februárban az Egyesült Államok felett megsemmisített állítólagos kínai hírszerző léggömb, valamint Kína szélesedő kapcsolatai Oroszországgal, Iránnal és Észak-Koreával a folytatódó ukrajnai, és az októberben kezdődött közel-keleti fegyveres konfliktusok közepette.
Joe Biden és Hszi Csin-ping a tervek szerint jövő szerdán folytat négyszemközti megbeszélést az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szombaton kezdődő San Franciscó-i csúcstalálkozójának keretében.
A Fehér Ház az elmúlt hónapokban többször kifejezte Joe Biden szándékát arra, hogy ismét találkozzon a kínai elnökkel, és adminisztrációjának több tagja is Pekingben járt az elmúlt időszakban, hogy a szakpolitikai együttműködés kérdéseiről egyeztessen.
Olaf Scholz német szövetségi kancellár videokonferenciát tartott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amelyen többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról tárgyaltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentés szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban a megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy nukleáris háborút nem szabad kezdeményezni, és nem is lehet megnyerni.
A vezetők közötti beszélgetés további témái között szerepelt a közel-keleti háború, a kétoldalú kapcsolatok és a gazdasági együttműködés.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Putyin megtette első komoly külföldi látogatását, de nem kapta meg a kívánt figyelmet Pekingtől. Kína visszafogottsága a Kreml diktátorával szemben arra utal, hogy Hszi Csin-ping nem tekinti Putyint legközelebbi partnerének – közölte Mikola Davigyuk politológus a 24-es tv-csatornának. Véleménye szerint a Kreml diktátorának az „Egy övezet, egy út” fórumon tett látogatása csak azt hangsúlyozta ki, hogy Moszkva és Peking a világpolitika eltérő súlykategóriájában szerepel.
Putyin elsősorban gazdasági javaslatokat hozott Kínába, köztük az „északi-tengeri útvonal” ötletét és egy új gázvezeték építését. A Moszkvával 200 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolító Kína azonban úgy tűnik, nem nagyon érdeklődik ezek iránt a projektek iránt.
„Kínát nem érdekli a „Szibéria ereje–2” gázvezeték. Ehelyett Oroszország bizonyos, jelenleg Oroszországhoz tartozó területeinek visszafoglalása érdekli. Putyin a látogatás előtt leszögezte, hogy „a Kínával fennálló minden területi vitát konstruktívan kell megoldani”. Ez pedig azt jelenti, hogy az összes korábban „vitatott” terület fokozatosan Kínához kerül” – feltételezi Davigyuk.
Figyelemre méltó, hogy Kína a területek visszaszerzése mellett a szovjet haditechnológiák megszerzésében is érdekelt. A legfrissebb hírek szerint pedig Oroszország Kínának adta át tengeralattjárók építési technológiáit, amellyel korábban Pekingnek voltak gondjai.
Kína nem veszi komolyan Putyint
Magáról beszél az a tény is, hogy Hszi Csin-ping szerdán tartotta meg a legtöbb találkozóját partnereivel, így Putyinnak egy napot várnia kellett.
„Tegnap mindenki találkozott Hszi Csin-pinggel, aki akart – még Chile 35 éves elnöke is. Putyin viszont a sor végén állt. Az „Egy övezet, egy út” egy nagy kínai esküvő, amelyen Putyint nem emelték ki jelentős vendégként” – jegyezte meg a politológus. A Kreml diktátora, hogy ne unatkozzon, a Hszi Csin-ping-el való találkozóra várva Laosz, Mongólia, Thaiföld, Pakisztán és Magyarország vezetőivel találkozott. Figyelemre méltó, hogy ahhoz, hogy Orbánnal találkozzon, Putyinnak körülbelül 10 000 kilométert kellett repülnie. A kínai-orosz kapcsolatok fontos aspektusa az is, hogy Peking nem kíván nyíltan a „gonosz tengelyének” része lenni Oroszországgal, Észak-Koreával és Iránnal együtt. Gazdaságilag Oroszország a légvárakon kívül semmit sem tud felajánlani Kínának, miközben Kína több milliárd dolláros beruházást hajt végre szerte a világon. Peking bővíti befolyási övezeteit, miközben Oroszország befolyása „összeomlik” – hangsúlyozta Davigyuk.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Kína és Szerbia szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egy övezet, egy út kezdeményezés pekingi harmadik nemzetközi fórumán – jelentette az RTS szerb televízió.
A ceremónián részt vett Aleksandar Vucic szerb és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Vucic hangsúlyozta, hogy a megállapodás új távlatokat nyit a kétoldalú kapcsolatokban, minden téren előrelépést látnak a bilaterális viszonyban.
Szerbia 2014 óta tárgyal a csatlakozásról az Európai Unióval. Legkésőbb a csatlakozás pillanatában a balkáni országnak fel kell majd mondania a harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményeit. A csatlakozási tárgyalások azonban évek óta állnak.
Vucic az utóbbi években kiépítette országa kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Belgrád emellett nem csatlakozott az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Moszkvával szemben elrendelt szankciókhoz.
A kétnapos pekingi csúcstalálkozón, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz, több mint 140 ország, illetve nemzetközi szervezet négyezernél is több küldöttje vesz részt.
Az Egy övezet, egy út (más néven Új selyemút) egy széleskörű kínai infrastruktúra fejlesztési program, amely főként Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országaira összpontosít.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
