Nem lesz békemegállapodás, amennyiben Örményország továbbra is területi igényeket támaszt Azerbajdzsánnal szemben – jelentette ki szerdán Ilham Aliyev azeri államfő az eskütétele után a parlamentben elmondott beiktatási beszédében.
„Nyilvánvaló nem lesz békemegállapodás, ha Örményország nem vet véget területi követeléseinek velünk szemben, és nem hozza normális állapotba jogrendjét” – hangoztatta Aliyev, aki a február 7-én tartott előrehozott elnökválasztáson egymás után az ötödik mandátumát szerezte meg.
Kijelentette, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz Azerbajdzsán területi egységének megőrzéséért. A 2003 óta hatalmon lévő államfő hangsúlyozta, hogy már több mint húsz éve élvezi az azeri nép bizalmát.
Aliyev február elsején Martin Chungonggal, az Interparlamentáris Unió főtitkárával tartott találkozóján arról beszélt, hogy Örményország függetlenségi nyilatkozatában közvetlen felhívások vannak az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah régió elcsatolására, illetve Azerbajdzsán területi egységének megsértésére. Mint mondta, az örmény alkotmány utalásokat is tesz erre a dokumentumra, ahogyan az ország más jogszabályai is.
Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalta az akkor még többségében örmények lakta, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem után a hegyi-karabahi örmény lakosság nagy része Örményországba menekült.
A két ország korábban több háborút vívott egymással a terület feletti ellenőrzés megszerzéséért.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) pénteken közzétett végzésében arra kötelezte Azerbajdzsánt, hogy biztosítson szabad, akadálytalan, gyors és biztonságos visszatérést a Hegyi-Karabahból szeptemberben elmenekült örményeknek, és szavatoljon biztonságot az ottmaradtaknak.
A hágai közlemény szerint a bíróság Örményország szeptember közepén Azerbajdzsánnal szemben benyújtott kérelme alapján hozott döntést. Jereván azzal vádolta Bakut, hogy megsértette a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt.
Ítéletében az ENSZ-bíróság helyt adott Örményország panaszának, és arra szólította fel Azerbajdzsánt, hogy a visszatérés szavatolása mellett biztosítsa, hogy a Hegyi-Karabahban maradt örmények közül azok, akik el kívánják hagyni a területet, biztonságosan megtehessék.
Bakunak szavatolnia kell azt is, hogy mindazok, aki ott maradtak vagy visszatértek, ne szembesüljenek erőszakkal vagy megfélemlítéssel, ami menekülésre késztethetné őket. Azerbajdzsánnak továbbá meg kell őriznie a hegyi-karabahi örmény lakosság nyilvántartási és személyazonossági okmányait, valamint a magántulajdonukról szóló nyilvántartásokat – írták.
A bakui kormánynak jelentést is be kell nyújtania a felsorolt intézkedések végrehajtásáról.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között.
A terület Azerbajdzsántól szakadt el az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán mindvégig saját területének tekintette a hegyi-karabahi enklávét.
A bakui kormány szeptember 19-én jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a területen. Örményország szerint etnikai tisztogatásról volt szó, és az örmény hadsereg nem vett részt a harcokban. Az azeri katonai műveletet követően a mintegy 120 ezer lélekszámú Hegyi-Karabahból az örmény kormány közlése szerint 100 417 ember elhagyta a területet.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
Ilham Aliyev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott – jelentette vasárnap az Azertac azeri hírügynökség az elnöki iroda közleményére hivatkozva.
Aliyev a nap folyamán emellett több, hegyi-karabahi helységben is felvonta az azerbajdzsáni zászlót, a többi között Aghdarában.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.
Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd szeptemberben indított sikeres villámoffenzívája nyomán végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba.
Jóllehet az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, a korábban örmény többségű, mintegy 120 ezres terület az azeri győzelem óta szinte teljesen elnéptelenedett, lakosai tömegesen menekültek Örményországba megtorlásoktól tartva.
Azerbajdzsán megerősítette, hogy őrizetbe vette az önhatalmúlag kikiáltott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság volt elnökét.
Araik Harutjunjánt, aki 2023. szeptember elejéig irányította az enklávét, „hadviselés” és „zsoldosok felbérlése” gyanújával, „a nemzetközi humanitárius elvek megsértése” miatt vették őrizetbe – közölte az azerbajdzsáni főügyészség.
A tájékoztatás szerint „Araik Harutjunjánt Hankendi (Sztepanakert) városában október 3-án vették őrizetbe az állambiztonsági szolgálat emberei”.
Előző nap Örményország elítélte Hegyi-Karabah volt vezetőinek vagy tisztségviselőinek letartóztatását, különösen Araik Harutjunján esetét említve, anélkül, hogy pontosította volna, mikor tartóztatták le. Azerbajdzsán eddig nem erősítette meg ezt az információt.
Örményország bírálta Bakut, mondván, hogy „törvénytelenül” és „önkényesen” tartóztatta le a korábbi hegyi-karabahi vezetőket. A jereváni hatóságok egyben sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „az azerbajdzsáni bűnüldöző szervek továbbra is önkényes letartóztatásokat hajtanak végre”, annak ellenére, hogy megígérték, „tiszteletben tartják az örmények jogait” Hegyi-Karabahban.
Az enklávé egy másik magas rangú tisztviselőjét, korábbi hegyi-karabahi kormányfőt, Ruben Vardanjánt szeptember végén előzetes letartóztatásba helyezték. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a jogait, míg gyermekei azt mondták, hogy „féltik az életét”.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök, Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök találkozója az Európai Unió elnöke, Charles Michel, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök részvételével, amelyet október 5-re terveztek Granadában, elmarad.
„Az ok Franciaország romboló helyzete, valamint Párizs és Berlin nézeteltérése a Törökországgal való találkozón való részvételről. Ilyen feltételek mellett az azerbajdzsáni fél megtagadta a tárgyalásokat” – közölték.
A forrás szerint Örményország, Franciaország, Németország és Charles Michel legutóbbi nyilatkozatai világossá tették, hogy ezen a platformon „azerbajdzsánellenes légkör uralkodik”. A francia külügyminiszter örményországi látogatása során tett nyilatkozatai pedig állítólag azt mutatták, hogy Párizs szinte ellenséges álláspontot foglal el Azerbajdzsánnal szemben.
Az örmény kormány szerint már 93 ezer ember hagyta el Hegyi-Karabahot, és távozott Örményországba az azeriek elől. Ez a 120 ezres egykori lakosságnak több mint háromnegyede.
Azerbajdzsán közben bejelentette, hogy napokon belül beenged egy ENSZ-küldöttséget a kiürülő régióba.
Az örmény etnikumúak kivándorlása Hegyi-Karabahból a régió szeparatista kormányának múlt heti bukása után kezdődött. Csütörtökön Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a kormány ülésén kijelentette: „A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban”.
A politikus egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „cselekedjen” a Hegyi-Karabahban zajló „etnikai tisztogatás” miatt.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert, örmény „Hegyi-Karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.
Azerbajdzsán a 2020. őszi offenzívában az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, majd a múlt héten indított „terrorellenes műveletben” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat.
Az enklávé gyötrelmeit tetézi, hogy egy üzemanyagraktárban történt robbanás és tűz halálos áldozatainak száma 170-re emelkedett. Erről pénteken az Armenpress helyi hírügynökség számolt be a szakadár régió helyi tisztviselőire hivatkozva. A robbanás hétfőn akkor történt, amikor több ezer örmény nemzetiségű menekült el a szakadár területről. A hatóságok nem adtak magyarázatot a robbanás okára.
Az áldozatok száma meredeken nőtt a karabahi hatóságok korábbi, 68 halottról szóló kedd esti bejelentéséhez képest. A mentési munkálatok a robbanás helyszínén jelenleg is tartanak.
A hegyi-karabahi villámháború után Samvel Sarhamanjan, a régió elnöke aláírta a rendeletet, aminek értelmében 2024. január 1-jével a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik, Hegyi-Karabah pedig megszűnik létezni.
A szeparatista Hegyi-Karabah régió elnöke, Samvel Sahramanjan aláírta a 2023. szeptember 19. utáni helyzetből adódó intézkedésekről szóló rendeletet – írja a Szabad Európa örmény oldala. Eszerint a nehéz katonai és politikai helyzettel összefüggésben, figyelembe véve az azerbajdzsáni hatóságokkal kötött megállapodást, a szakadár régió hatóságai úgy döntöttek, hogy
2024. január 1-jével feloszlatják a fennhatóságuk alá tartozó valamennyi állami intézményt és szervezetet, illetve a Hegyi-Karabahi Köztársaság megszűnik létezni.
Hegyi-Karabah lakosságának, beleértve a köztársaságon kívül élőket is, e rendelet hatálybalépését követően meg kell ismerkednie az Azerbajdzsáni Köztársaság által bemutatott reintegrációs feltételekkel, hogy önálló és egyéni döntést hozhassanak a Hegyi-Karabahban való maradás vagy visszatérés lehetőségéről.
A rendelet szövege szerint a kihirdetést követően azonnal hatályba lép a határozat.
Mint köztudott egynapos villámháború zajlott Hegyi-Karabahban, aminek célja az volt, hogy Azerbajdzsán az ott élő örményeket megadásra kényszerítse. A harcoknak civil áldozatai is voltak, valamint több békefenntartó katona is életét vesztette. Hegyi-Karabah örmény vezetése végül tűzszünetet kötött, hogy megállítsák a további vérontást.
A múlt héten bejelentett 500 ezer euró felett az Európai Unió 4,5 millió euró értében további humanitárius segélyt nyújt a hegyi-karabahi lakosságnak, a régióban fellépő élelmiszerhiány kezelésére és az alapvető szolgáltatások biztosítására – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden. A brüsszeli közleményben kiemelték, az Örményország és Azerbajdzsán között múlt héten kiújult konfliktus elmérgesedése – az azt követően bejelentett tűzszüneti megállapodás ellenére – a helyi lakosság tömeges kivándorlását idézte elő Hegyi-Karabahból Örményországba. Eddig mintegy 13 500 menekült lépte át a határt.
Közölték: Hegyi-Karabah enklávéban jelentős élelmiszerhiány lépett fel, nincs áramszolgáltatás, az emberek többsége nem jut ivóvízhez. Az EU összesen ötmillió eurós humanitárius finanszírozása segíteni fogja az Örményországba menekülteket, valamint a Hegyi-Karabahban maradtakat egyaránt.
Az élelmiszert és egészségügyi felszereléseket tartalmazó segélyt a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével juttatják el a mintegy 60 ezer érintetthez. Az EU emellett humanitárius területen tevékenykedő szakértőt is küld a régióba, aki a helyszínen szolgálatot teljesítő partnerekkel együttműködve segíti majd az uniós támogatás hatékonyságát – tájékoztattak.
Az EU a hegyi-karabahi konfliktus 2020-as eszkalációja óta – a kedden bejelentett finanszírozással együtt – már több mint 25,8 millió euróval támogatta az örményországi és azerbajdzsáni humanitárius műveleteket – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Az Európai Tanács hétfői közlése szerint az Európai Unió meghívására kedden Brüsszelben tárgyalnak Azerbajdzsán és Örményország képviselői.
A tárgyalásokat Simon Mordue, az Európai Tanács elnökének diplomáciai főtanácsadója vezeti, azeri és örmény részről, valamint Franciaország és Németország részéről pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadók vesznek részt.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót – számolt be a Report azerbajdzsáni hírügynökség a Belügyminisztérium sajtószolgálati osztályának vezetője, Elshad Hadzsijev kijelentésére hivatkozva, tájékoztatott a Jevropejszka pravda.
Elmondása szerint a lefegyverzett és leszerelt erők Karabahból Lachin-Khankendi és Kalbajar-Basarkechyar irányába történő kivonulását a szeptember 20-án kötött megállapodásnak megfelelően biztosítják autóbuszokkal és személyi járművekkel.
Azerbajdzsán szeptember 19-én „antiterrorista” hadműveletet indított a nemzetközileg elismert területe, Hegyi-Karabah ellen, és másnap bejelentette annak befejezését.
[type] => post [excerpt] => Azerbajdzsán megígérte, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulását azon örmények számára, akik leteszik a fegyvert azt követően, hogy Baku bejelentette, a 24 órás hadműveletet követően ismét ellenőrzése alá vonja a szeparatista régiót. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1695659160 [modified] => 1695645955 ) [title] => Azerbajdzsán azt ígéri, hogy biztosítja a Karabahból való kivonulást a fegyvert letevő örmények számára [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90783&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 90783 [uk] => 90744 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 90746 [image] => Array ( [id] => 90746 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [original_lng] => 27076 [original_w] => 516 [original_h] => 344 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/2022-09-13-v-konflikti-za-nagirnyj-karabah.jpg [width] => 516 [height] => 344 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1695635156:5 [_thumbnail_id] => 90746 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1585 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_aac82fff28808a3a9dc5c51a94201e34] =>
Tűzszüneti megállapodás jött létre a vitatott hovatartozású dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban szerdán, egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán „terrorellenes műveletet” indított a térségben – erősítette meg az azeri védelmi minisztérium.
Nikol Pasinján örmény kormányfő közölte: országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás előkészítésében. Hozzátette: hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást. Ismételten hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat Hegyi-Karabahban.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette az orosz javaslatra létrejött tűzszünet hírét, és közölte, hogy az orosz békefenntartók részt vesznek a megvalósításában.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a tűzszünet közép-európai idő szerint 11 órakor életbe is lépett.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
