Franciaországban a részleges szenátusi választásokon az ellenzéki jobboldal megerősítette a többségét, a kormánypárti frakció kisebb lett, míg Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek három szenátorral sikerült visszatérnie a felsőházba.
„A szenátus továbbra is a demokrácia alapvető ellensúlya lesz” – jelezte vasárnap este közleményében Gérard Larcher, a szenátus elnöke.
A szenátusi többség, amelyet a jobboldal és centrista szövetségesei alkotnak, megerősödött – értékelte az eredményt Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak (LR) szenátusi frakcióvezetője. „Az LR marad nagyon messze a legjelentősebb csoport” – tette hozzá.
Az LR az eddigi 145 fős többségét 151-re tudta növelni, amelyhez az abszolút többséget a centristák csoportjának támogatásával tudja biztosítani.
A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választották újra vasárnap hat évre:
170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon).
A további 178 szenátori helyet 2026-ban újítják meg.
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.
A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb, mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta – a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva – mindig jobboldalú többségű volt.
Emmanuel Macron államfő 2016-ban alapított pártjának 24 fős frakciója tovább zsugorodik. Bruno Retailleau szerint az eredmény „újabb vereség a köztársasági elnöknek”.
A kormányból egyetlen tag, Sonia Backes, az állampolgársági kérdésekért felelős államtitkár indult a szenátusi választásokon, és kikapott Új-Kaledóniában a függetlenségpárti Robert Xowietől.
A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció növelheti létszámát, a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban az előző önkormányzati választásokon jól szereplő Zöldek térnyerésének köszönhető.
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés három helyet tudott megszerezni.
A szenátus részt vesz a törvényhozási folyamatban, megosztva a hatalmat a nemzetgyűléssel, de az utolsó szót mindig a parlament alsóháza mondja ki. A felsőház különlegessége viszont az, hogy a nemzetgyűléssel ellentétben nem oszlathatja fel a köztársasági elnök.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója. Az előzetes felmérések szerint Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója végezhet az élen, így a következő öt évben is az elnöki többség rendelkezhet a legnagyobb frakcióval a parlament alsóházában, nem biztos azonban, hogy meg tudja őrizni az eddigi abszolút többségét.
A múlt vasárnapi első fordulóban a rekordalacsony, 47 százalékos részvétel mellett az elnöki koalíció mindössze 21 ezer szavazattal végzett az élen az első fordulójában a kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali összefogás (NUPES) előtt. Mindkét szövetség 25 százalékos támogatottságot kapott. A mandátumbecslések szerint a kormánypárt 265 és 305 közötti helyre számíthat az 577 fős nemzetgyűlésben, míg a NUPES 140-180 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az 577 választókörzetben öt képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, négyet a baloldali összefogás színeiben, egyet pedig a kormányzó szövetség részéről, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. Három további körzetben pedig a baloldali jelöltek már győztesnek tekinthetők, miután olyan nagy fölénnyel végeztek az első fordulóban, hogy a másik fordulóba mellettük továbbjutott ellenfeleik visszaléptek. A még nyitott 569 körzetben az az 1148 jelölt jutott be a második fordulóba a 6293 induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Mintegy harmaduk volt képviselő az előző nemzetgyűlésben. Hét helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten. Az elnöki Együtt! koalíciónak 402 helyen maradtak állva a jelöltjei, ezek felében az első helyen, de összességében százzal kevesebb körzetben, mint öt évvel ezelőtt. A baloldalnak 377 körzetben vannak képviselőjelöltjei a 2017-es 146-hoz képest, s 270 helyen az Együtt! jelöltjeivel állnak szemben. Baloldali győzelemhez a NUPES-nek a körzetek több mint nyolcban százalékában győznie kellene, de a felmérések alapján erre nagyon kicsi az esély. A szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjei 208 körzetben maradtak versenyben, elsősorban az ország északi részén, ami kétszer annyi, mint 2017-ben, de csak húsz helyen nyerték meg az első fordulót, s nem kívánnak koalícióra lépni más párttal. Marine Le Pen pártja számára ugyanakkor siker, hogy 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat várhatóan 20 és 50 közötti képviselővel. A szuverenista jelölteknek az elnöki többség jelöltjeivel kell megmérkőzniük 108 körzetben, 62 helyen a baloldali összefogással állnak szemben, 25 helyen pedig a konzervatívok az ellenfeleik. A konzervatív Köztársaságiak frakciója a felére csökkenhet a korábbi száz képviselőről, miután 11,3 százalékos támogatottsággal a negyedik helyen végeztek az első fordulóban, s csak alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni. Két hónappal ezelőtti újraválasztása után Emmanuel Macron a két forduló előtt „stabil többséget” kért a választóktól a kormányzáshoz a második mandátuma idejére. „Semmi sem lenne rosszabb, mint francia rendetlenséget társítani a világban tapasztalható rendetlenséghez” – mondta az elnök, „erőt és határozottságot” kérve „a szabadság, egyenlőség, testvériség, szekularizáció” megtartásához. „Meg kell védenünk az intézményeinket mindazokkal szemben, akik vitatják és gyengítik azokat” – tette hozzá, egyszerre üzenve az erősebb parlamentre építő VI. köztársaságot szorgalmazó baloldali összefogásnak és vezetőjének, a miniszterelnöki székre pályázó baloldali radikális Jean-Luc Mélenchonnak, valamint Marine Le Pen pártjának. Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, s az eredménytől függően kisebb-nagyobb kormányátalakítás is várható.
Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
Vasárnap este 8 óráig lehetett szavazni, az első eredmények exit-poll mérések alapján készülnek.
Nagyon fontos körülmény, hogy Marion Maréchal, aki Éric Zemmour legközelebbi szövetségese, bejelentette, hogy felszólítják híveiket, hogy a második fordulóban Marine Le Penre szavazzanak. Később ezt Zemmour maga is megtette.
Az április 24-ei, második fordulót alapvetően Jean-Luc Mélanchon szavazói fogják eldönteni. Öt évvel ezelőtt Macronra szavaztak döntően a második fordulóban, most viszont a kommunista Mélanchont messze nemcsak baloldaliak támogatták. Inkább globalizációellenes, nehéz körülmények között élő emberek. Vagy pontosabban, azok is. A kommunista Mélanchon felszólította ugyan támogatóit, hogy ne szavazzanak Marine Le Penre, kérdés, hogy jelen esetben ez mennyit ér. Mivel Marine Le Pen programja sokkal érzékenyebb szociálisan, mint a bevándorlással kapcsolatban ugyan baloldali, de az adózásban, a szociális kérdésekben ultraliberális Macron, könnyen lehet, hogy Mélanchon támogatói inkább Marine Le Pen felé fordulnak.
A jobbközép egyébként máris szakad, Pécresse bejelentette, hogy Macronra szavaz a második fordulóban, Éric Ciotti, a Republikánusok második legerősebb embere viszont azt, hogy nem.
Marine Le Pen összefogásra szólította fel az embereket: mindazokat, akiknek elegük van Macron (sikeresnek nehezen nevezhető) öt évéből, arra kérte, hogy szavazzanak rá.
Este fél 11 körül már a végeredményhez nagyon közeli listát tett közzé a Figaro. Eszerint a 12 jelölt a következő eredményt érte el:
Emmanuel Macron: 28,3%
Marine Le Pen: 23,6%
Jean-Luc Mélenchon: 21,2%
Eric Zemmour: 7,2%
Yannick Jadot: 4,8%
Valérie Pécresse: 4,7%
Jean Lassalle: 3,3%
Fabien Roussel: 2,5%
Nicolas Dupont-Aignan: 1,8%
Anne Hidalgo: 1,7%
Philippe Poutou: 0,7%
Nathalie Arthaud: 0,6%
Vagyis, a két hagyományos tömb képviselője szégyenteljes eredményt ért el: a balra tolódott LR (Republikánusok) jelöltje, a jobbközép Valérie Pécresse még az 5%-os lélektani határt sem tudta átlépni, a hagyományos baloldal, a PS (szocialisták) jelöltje, a párizsi főpolgármesternő, Anne Hidalgo 1,7%-ot kapott.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649669400
[modified] => 1649691219
)
[title] => Emmanuel Macron és Marine Le Pen küzd meg a francia elnöki posztért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=46106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46106
[uk] => 46147
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46107
[image] => Array
(
[id] => 46107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[original_lng] => 132705
[original_w] => 727
[original_h] => 468
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-300x193.jpg
[width] => 300
[height] => 193
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649680419:4
[_thumbnail_id] => 46107
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2201
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 17
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Sürgős
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 272
[1] => 33372
[2] => 33371
)
[tags_name] => Array
(
[0] => első forduló
[1] => francia választások
[2] => Marine Le Pen
)
)
[3] => Array
(
[id] => 34799
[content] =>
Éric Zemmour világhírű francia esszéista bejelentette, hogy elindul a jövő évi francia elnökválasztáson. Zemmour jelenleg a harmadik helyen áll a felmérések szerint az elnökjelölti versenyben, úgy, hogy máig még be sem jelentette indulását.
Kampányával egyesítheti a jobboldali szavazókat, és ezzel a választás nagy esélyesévé léphet elő. Az elnökjelölt a migráció ellen szólal fel már hosszú évtizedek óta. Orbán Viktor és a magyar példa nagy tisztelője, többször is kiállt a magyar miniszterelnök és a kormány Brüsszel elleni küzdelme mellett, az illegális bevándorlás és az LMBTQ-propaganda ellenében is. Bemutatjuk Éric Zemmour-t.
Zemmour ma egy élőben közvetített videóban jelentette be indulását.
Franciaországot már nem reformálni kell, hanem megmenteni. Úgy döntöttem, indulok az elnökválasztáson. (…) Éljen a Köztársaság, és különösen éljen Franciaország! – mondta egy íróasztal mögött ülve a könyvtárban, szemben egy hatalmas rádiómikrofonnal, Charles de Gaulle-ra utalva ezzel. Már bejelentésével az Ötödik Köztársasághoz, a hagyományos jobboldalhoz való visszatérést hangsúlyozta. Közben zenei aláfestésként Beethoven 7. szimfóniája szólt.
Éric Zemmour Montreuilben született 1958. augusztus 31-én, egy berber eredetű zsidó családban. Mindenekelőtt francia zsidóként azonosítja magát. Drancy-ben, később a párizsi Château Rouge kerületben nőtt fel, a Párizsi Intézetben diplomázott. Pályafutását 1986-ban kezdte a Le Quotidien de Paris-ban, a Philippe Tesson vezette újság politikai szekciójánál.
Miután az újság 1994-ben megszűnt, szerkesztő lett az Info-Matinnál, ahol egy évig maradt. Ezután 1996-ban politikai újságíróként csatlakozott a Le Figaro szerkesztőségéhez.
Zemmour 1997-ben a Marianne és 1999-ben a Valeurs Actuelles szabadúszó újságírója is volt. 2009-ben a Le Figaróból a Figaro Magazinba költözött, ahol heti rovatot írt.
Zemmour elsősorban azért népszerű, mert a francia társadalom neuralgikus pontjaira világít rá kritikáiban, sokszor szarkasztikusan fogalmazva.
Kritikáit legújabb könyvében is kifejti, amiben a fehér, katolikus Franciaország halálát vizionálja, ironikus, szarkasztikus stílusban, ami fokozza népszerűségét – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Cseke Bence.
A jobboldali szavazótábor egyesítésén dolgozik. A Republikánusok a 2017-es szétesésük óta ugyanis nem találnak magukra, nincs nagy formátumú vezetőjük (Nicolas Sarkozy óta) – utalt Cseke Bence arra, hogy a konzervatív Republikánusok legesélyesebb jelöltjét, Xavier Bertrand-t mindössze 13-14 százalékon mérik a közvélemény-kutatók.
[type] => post
[excerpt] => Éric Zemmour világhírű francia esszéista bejelentette, hogy elindul a jövő évi francia elnökválasztáson. Zemmour jelenleg a harmadik helyen áll a felmérések szerint az elnökjelölti versenyben, úgy, hogy máig még be sem jelentette indulását.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1638474360
[modified] => 1638472996
)
[title] => Bevándorlásellenes, magyarbarát, Orbán Viktor nagy tisztelője - ő az új francia elnökjelölt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34799&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34799
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 34800
[image] => Array
(
[id] => 34800
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[original_lng] => 88939
[original_w] => 770
[original_h] => 513
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/eric-zemmour.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638465908:12
[_thumbnail_id] => 34800
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1716
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 47207
[1] => 33372
[2] => 47206
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Éric Zemmour
[1] => francia választások
[2] => jobboldali elnökjelölt
)
)
[4] => Array
(
[id] => 30242
[content] =>
Franciaország már megkezdte az előkészületeket a 2022. április 10-re tervezett elnökválasztásra. És az utóbbi években magától értetődő volt, hogy a szélsőjobboldaliak fő jelöltje az ultra-jobb „Nemzeti Párt” (korábban „Nemzeti Front”) vezetője Marine Le Pen.
Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal komoly vetélytársa akadt, aki jelentősen gyengítheti Le Pen elnöki esélyeit azzal, hogy elvonja a szélsőjobboldal támogatóinak szavazatait. Eric Zemmour tévésztárról, íróról és újságíróról van szó, aki jobboldali nézeteket vall, kemény felszólalásairól és botrányairól híres.
És ez éppen abban az időszakban, amikor Le Pen ügyei nem valami fényesek, a 63 éves Zemmuor népszerűsége egyre csak nő. Például az előző évben közzétett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek mintegy 10%-a készen állnak első körben Zemmourra szavazni. És ez annak ellenére, hogy hivatalosan még nem is regisztrált elnökjelöltként, bár valószínűleg hamarosan megteszi.
Marine Le Pen népszerűsége még egyelőre magasabb, de nem sokkal – a válaszadók 19%-a készen áll rá szavazni, ami természetesen nem elegendő ahhoz, hogy 5 évre beköltözhessen az Elysee palotába.
Anna Hidalgo-nak, Párizs polgármesterének, aki a szocialista párt színeiben szintén indul az elnöki posztért – 7%-a van. Ugyanilyen a népszerűségi mutatója Yannick Jadot-nak, a francia „zöldek” jelöltjének.
„A közvélemény kutatás eredményei olyanok, mint egy bombarobbanás”, – kommentálta a felmérést megrendelő Challenges heti kiadvány. A tv-sztár Marine Le Pen tarkójánál liheg, és gyökeresen megváltoztatja az erőarányokat”.
Ilyen körülmények között valószínű, hogy Le Pennek le kell mondania arról a bejelentésről, hogy soha nem fog kommunikálni Zemmourral, mint ellenféllel, mert ő okozza a legnagyobb veszélyt.
Egy másik, szintén a héten közzétett közvélemény kutatás eredményei szerint a Zemmournak 8%-os támogatottsága van. Sőt, a közvélemény kutatást végző Elabe szociális ügynökség szerint a válaszadók többsége, aki készen áll arra, hogy az első fordulóban Eric Zemmourra szavazzon, Marine Le Pen ideológiai támogatói.
A Nemzeti Párt vezetőjének népszerűsége azonban csökken. A folyó hétig népszerűsége meghaladta a 20%-ot, ami szinte egyenlő volt Emmanuel Macron jelenlegi elnök mutatójával, aki két elődjével ellentétben abban bízik, hogy még egy kadenciát tölthet az Elysee palotában.
Marine Le Pen népszerűségének csökkenését több közvélemény kutatások is megerősítette. A politológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a Nemzeti Párt nem minden támogatója támogatja Le Pen azon erőfeszítéseit, hogy megkapja a mainstreami (fő irányvonalú) státuszt. Ez viszont csak a szélsőjobb retorika és program bizonyos enyhítésével lehetséges. Egyébként az ultraradikális Zemmour fényében Le Pen egészen kimértnek és nyugodtnak tűnik.
Maga Eric Zemmour pedig, mint mindig, elég agresszíven viselkedik. Többször kritizálta Le Pent, és azt állította, hogy nem tudja legyőzni Macront. Például a szeptember 15-én a BFMTV rádióban felszólalva kijelentette, hogy semmi kifogása Marine Le Pen ellen, de mindenki tudja, „úgy gondolom, ő maga is tudja, hogy nem tud győzni. Marine Le Penre szavazni annyi, mint Macronra szavazni, mivel ő arra számít, hogy a második fordulóban vele kerül szembe és újra legyőzi”.
Ugyanakkor, amikor Marine Le Pen népszerűsége csökken, a magát „bonapartistának” nevező Eric Zemmouré továbbra is nő. Valószínűleg a tőle megszokott agresszív kijelentéseinek köszönhetően. A héten például ismét a francia sajtó címlapjára került, mivel azt javasolta, hogy a külföldiek franciaországi asszimilációjának ösztönzése céljából be kell tiltani, hogy az újszülötteknek idegen személynevet adhassanak.
Természetesen neki is vannak gyenge pontjai. Például áprilisban egy nő azzal vádolta, hogy erőszakkal megcsókolta. A Mediapart szerint pedig több francia nő szexuális zaklatással vádolja Eric Zemmourt. Emellett viszont abszolút nincs tapasztalata a politikában, és emellett nincs párt mögötte, és ezért nincs megbízható és stabil „támogató csoportja” és „szakemberi kovácsműhelye”.
Egyetlen régióban sem sikerült győznie a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnap tartott második fordulójában nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll eredményekből.
Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal.
A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron pártja, amely a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem érte el.
