Június 21-én, szombaton szabadon engedték a fehéroroszországi börtönből Szergej Tyihanovszkij ellenzéki aktivistát, Szvitlana Tyihanovszkaja ellenzéki vezető férjét, számolt be a helyi Nasa Niva kiadvány.
Mint megjegyezték, szombaton számos politikai foglyot engedtek szabadon Fehéroroszországban, köztük a 2020-as események egyik központi alakját, Szergej Tyihanovszkijt.
Az újságírók hangsúlyozzák, hogy ez Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottjának minszki látogatásának köszönhetően vált lehetővé.
„A éterre való ország csatorna alapítóját és a 2020-as események egyik főszereplőjét a választások előtt őrizetbe vették. Szergej Tyihanovszkij valamivel több mint öt évet töltött rácsok mögött” – áll a jelentésben.
Sajtóértesülések szerint Tyihanovszkij volt politikai fogoly már elhagyta Fehéroroszországot.
Szintén kiszabadult a börtönből Natalija Dulina, a Minszki Állami Nyelvészeti Intézet docense.
A rakétaelhárító rendszereknek megvannak a maga korlátai, ahogy ez az izraeli háborúban is megmutatkozik. Moszkva Oresnyik rakétákat telepít Belaruszba, a nyugati elemzők a mai napig nem találták meg az orosz „csodafegyver” elleni hatékony védelmet.
Még az idén csaknem egy tucatnyi Oresnyik közép-hatótávolságú (1000–5500 kilométer) hiperszonikus rakétarendszert telepítenek Belaruszba – írta hivatalos belorussziai forrásokra (Alekszander Volfovicsra, a belarusz biztonsági tanács titkárára) hivatkozva az ukrán Kyiv Independent. Ezt elemzők összefüggésbe hozzák egy korábbi döntéssel, amely szerint orosz felügyelet alatt taktikai nukleáris fegyvereket telepítettek Fehéroroszországba.
Az Oresnyik olyan fürtös fegyverrendszer, amely felszerelhető nukleáris robbanófejekkel és nem nukleáris (hagyományos kémiai robbanóeszközökkel vagy kinetikus, pusztán a harci rész többszörös hangsebességgel való becsapódásakor keletkező energiamennyiséggel pusztító harceszközökkel. Megjelenése a nemzetközi helyzetben 2024. november 21-hez köthető, amikor a dnyiprói Juzsmas területén létesített ukrán fegyvergyárat semmisítette meg egy hat robbanófejes, egyenként önállóan a célra vezérelhető (MIRV) csapásmérő blokk.
A hat harceszköz egy másodpercenként csapódott be, és egyenként további hat-hat kinetikus energiájú, nem robbanófejjel pusztított, azaz összesen 36 csapás érte a több emelet mélyen működő ukrán drón- és rakétagyárat.
Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja a közeljövőben Fehéroroszországba tervez látogatni – írja forrásai alapján a Reuters.
Keith Kellogg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is találkozhat. Kellogg lesz a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki hosszú évek óta először keresi fel az autoriter államot.
A találkozó pontos napirendje nem ismert, de bennfentesek szerint Kellogg a látogatást az orosz-ukrán béketárgyalások előmozdítására tett lépésként értékeli. Az amerikai külügyminisztérium és a belarusz nagykövetség nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A Trump-kormányzat alatt legutóbb 2020-ban Mike Pompeo külügyminiszter járt Belaruszban, ami akkor több mint 20 év után az első magas szintű amerikai látogatás volt az országban. Az akkori út célja a két ország közötti kapcsolatok javítása volt, amikor Minszk és Moszkva viszonya mélypontra került.
Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok megszakította kapcsolatait Belarusszal a 2020-as elcsalt választások és az azt követő tüntetések erőszakos leverése miatt. Washington 2022-ben felfüggesztette minszki nagykövetségének működését, miután egyértelművé vált, hogy az ország támogatja Oroszország ukrajnai invázióját.
Trump második elnöksége alatt azonban az amerikai kormányzat újra kísérletet tesz a Belarusszal való munkakapcsolat kialakítására.
Egy amerikai tisztviselő szerint a Trump-adminisztráció belső megbeszéléseket folytatott arról, hogyan lehetne Minszket, ha csak kis mértékben is, eltávolítani Moszkva befolyási övezetéből.
Februárban Christopher Smith külügyminisztériumi helyettes államtitkár és két másik tisztviselő Belaruszba utazott, hogy három politikai foglyot hazahozzon. Smith a látogatást egy potenciális megállapodás első lépéseként jellemezte, amely szerint számos politikai fogoly szabadon bocsátásáért cserébe az Egyesült Államok enyhítené a szankciókat.
Április 30-án Belarusz szabadon engedte Youras Ziankovichot, egy 47 éves amerikai állampolgárt, amit egyes amerikai tisztviselők a kapcsolatok javítására irányuló belarusz szándék jeleként értékelnek. Nyugati diplomaták azonban szkeptikusak az Egyesült Államok Belarusszal való közeledési kísérleteit illetően, mivel az ország továbbra is szorosan kötődik Oroszországhoz.
Lengyelország újabb három hónappal meghosszabbította a Fehéroroszországgal közös határon lévő pufferzóna hatályát. Az erre vonatkozó rendeletet Tomasz Siemoniak, Lengyelország belügy- és közigazgatási minisztere írta alá, számolt be az Ukrinform a lengyel belügyminisztériumra hivatkozva. „A pufferzóna hatékony, ezért érvényességét további 90 nappal meghosszabbították. Az új rendelet június 8-án, vasárnap lép hatályba” – áll a közleményben.
Megjegyzendő, hogy a határövezetben való tartózkodás ideiglenes tilalma garantálja a Határőrség, a rendőrség és a katonai személyzet biztonságát. A pufferzóna kiterjesztése megkönnyíti a határzár korszerűsítését és korlátozza a csempészcsoportok tevékenységét.
A lengyel minisztérium hangsúlyozta, hogy a pufferzóna működése igazolja magát. A közel 372 napos működése után a lengyel-fehérorosz határ illegális átlépésére tett kísérletek száma körülbelül 28%-kal csökkent. 2024. június 13. és 2025. június 1. között közel 22,5 ezer kísérletet jegyeztek fel. A zóna bevezetése előtti időszakban azonban több mint 31,2 ezer ilyen kísérletet regisztráltak.
A pufferzóna segít azonosítani és őrizetbe venni az illegális migráció elősegítőit is. 2024-ben a határőrök országszerte 597 személyt vádoltak meg illegális migráció szervezésével és elősegítésével, köztük Ukrajnából (280), Lengyelországból (87), Fehéroroszországból (50) és Grúziából (30). Közülük 155 embert ideiglenesen letartóztattak.
A pufferzóna hossza jelenleg 78,29 km. Az 59,24 km-es szakaszon 200 m mélységig, a 15,26 km-es szakaszon 2 km-ig, a 3,79 km-es szakaszon pedig 4 km-ig tilos a határzónában tartózkodni.
Fehéroroszország bejelentette: Oroszország 2025 végéig több Oresnyik rakétarendszert telepítene az országba – írja a The Kyiv Independent.
Aljakszandr Volfovics, Belarusz Biztonsági Tanácsának államtitkára szerdán jelentette be, hogy Moszkva több Oresnyik rakétarendszert tervez telepíteni az országba 2025 végéig.
A telepítési helyszíneket már kijelölték, de a rendszerek pontos számát nem közölte.
Az Oresnyik egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (IRBM), amelyet Oroszország kísérleti fegyverként mutat be, és állítólag képes kikerülni a fejlett légvédelmi rendszereket. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető 2024 decemberében kérte Moszkvától tíz ilyen rakétarendszer telepítését.
Oroszország 2024. november 21-én indított először Oresnyik rakétát Ukrajna ellen, amikor Dnyipró városát vette célba.
Bár a rakéta nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, a támadás során nem nukleáris robbanófejjel szerelték fel. Az orosz rakétatámadás azt követően történt, hogy Ukrajna először használt sikeresen amerikai gyártmányú ATACMS-rakétákat oroszországi katonai célpontok ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása szerint megkezdődött az Oresnyik rakéták sorozatgyártása, azonban egy amerikai tisztviselő szerint Moszkva valószínűleg csak néhány darabbal rendelkezik ebből a kísérleti fegyverből.
Belarusz Oroszország kulcsfontosságú szövetségese, és korábban már jelentések szóltak arról, hogy orosz taktikai nukleáris fegyvereket fogad be területén, miután a két ország 2023 májusában megállapodást írt alá. Lukasenka 2023 decemberében azt állította, hogy az orosz nukleáris fegyverek átadása októberre befejeződött.
Ezzel szemben Oleh Ivascsenko, az ukrán külföldi hírszerzés vezetője május 26-án az Ukrinformnak adott interjújában kijelentette, hogy Belarusz rendelkezik ugyan nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas rendszerekkel, de robbanófejekkel nem.
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint emeljék meg 50 százalékkal az Oroszországból és Belaruszból származó azon mezőgazdasági termékekre kivetett uniós vámokat, amelyekre még nem vetettek ki többletvámokat. A cél az EU két országtól való függőségének további csökkentése. Az új vámok által érintett termékek közé tartozik a cukor, az ecet, a liszt és az állati takarmány.
A szöveg 6,5 százalékos vámot ír elő az Oroszországból és Belaruszból importált műtrágyákra, valamint tonnánként 40–45 euró vámot a 2025–2026-os időszakra. Ezek a vámok 2028-ra tonnánként 430 euróra emelkednek. Az indokok között szerepel, hogy az orosz és belarusz műtrágyák értékesítéséből származó jövedelem közvetlenül hozzájárul az Ukrajna elleni háborúhoz.
A várakozások szerint ezek az intézkedések csökkenteni fogják az érintett áruk uniós behozatalát, függetlenül attól, hogy azok a két országból származnak-e, vagy közvetlenül, illetve közvetve ezek exportálják azokat.
Ez a jogszabály az Oroszországból és Belaruszból származó termékekre kivetett vámok fokozatos emelésével meg fogja akadályozni, hogy Oroszország az uniós piacot háborús gépezetének finanszírozására használja fel. Elfogadhatatlan, hogy három évvel azután, hogy Oroszország teljes körű háborút indított, az EU még mindig nagy mennyiségben vásárol kritikus fontosságú termékeket, valójában ezek a behozatalok jelentősen megnövekedtek – kommentálta a döntést a témáért felelős EP-képviselő, a lett néppárti Inese Vaidere. Hozzátette, hogy mindez „fellendíti az olcsó orosz import által sújtott uniós műtrágyagyártást is, ugyanakkor időt ad a gazdáknak az alkalmazkodásra”.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az Oroszországból származó karbamid- és nitrogénalapú műtrágyák EU-ba irányuló behozatala, amely már 2023-ban is magas volt, 2024-ben jelentősen nőtt, olyannyira, hogy az már Oroszországtól való gazdasági függőséget tükrözött. Beavatkozás híján a helyzet káros hatással lehetne az EU élelmezésbiztonságára, és – különösen a műtrágyák esetében – kiszolgáltatottá teheti az Uniót Oroszország esetleges kényszerítő intézkedéseivel szemben.
A rendeletet még a tagállamok Tanácsának is el kell fogadnia, majd pedig kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában.
A litván kormány keresetet nyújtott be Fehéroroszország ellen a Nemzetközi Bíróságon az Aljakszandr Lukasenka rezsimje által kiváltott migrációs válsággal összefüggésben, számolt be az LRT kiadvány a litván külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy 2021 óta Litvánia a Fehéroroszországból érkező illegális migránsok nagyméretű beáramlásával szembesül. Megjegyezték, hogy a belarusz állami tulajdonú vállalatok és különleges szolgálatok többek között:
növelték a Közel-Keletről és más régiókból induló járatok számát;
megszervezték a vízumok kiadását és a migránsok elszállásolását;
egyes migránsokat a litván határig kísértek el.
„Litvánia ezeket a lépéseket a belarusz rezsim szándékos kísérletének tekinti, hogy a migrációt politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja fel Litvániával és az Európai Unióval szemben, válaszul a belarusz demokrácia iránti támogatásukra és az emberi jogi jogsértések miatti szankciókra” – jegyezte meg a litván külügyminisztérium.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az Egyesült Államok kérésére szabadon engedett egy amerikai útlevéllel is rendelkező elítélt ellenzéki politikust – erősítette meg a fehérorosz elnök szóvivője csütörtökön. A kettős állampolgárságú férfi szabadon bocsátásról korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is beszámolt az X-en.
„Donald Trump amerikai elnök vezetésének köszönhetően Fehéroroszország újabb jogtalanul fogva tartott amerikai állampolgárt engedett szabadon” – írta Marco Rubio helyi idő szerint szerda éjjel közzétett üzenetében.
Lukasenka szóvivője csütörtökön Minszkben megerősítette, hogy a szabadon engedett férfi a 47 éves Jurasz Zjankovics.
Az ügyvédként dolgozó ellenzéki aktivistának 11 éves börtönbüntetését kellett volna letöltenie hazájában, Fehéroroszországban állítólagos államcsíny- és gyilkossági tervek miatt. Rubio szerdai bejegyzésében kiemelte: „Egyetlen elnök sem tett még ennyit és ilyen gyorsan az amerikaiak biztonságáért külföldön.”
„Alig 100 nap alatt magas szintű diplomáciai erőfeszítésekkel 47 igazságtalanul fogva tartott amerikai szabadon bocsátását sikerült elérnünk világszerte, többek között Afganisztánban, Oroszországban és Venezuelában.” Fehéroroszországban szerdán elítéltek ezrei büntetésének elengedését vagy csökkentését jelentették be a második világháború végének 80. évfordulója alkalmából. Jogvédők bírálták, hogy az amnesztia nem terjed ki a politikai okokból fogva tartottakra.
A lengyel hatóságok támogatni fogják a belorusz ellenzék száműzetésben lévő koordináló tanácsa szóvivőjének, Angelika Melnyikovának eltűnésével kapcsolatos nyomozást, aki utoljára Lengyelországban volt látható.
Erről Lengyelország belügyminisztériumának szóvivője, Jacek Dobrzyński beszélt.
Dobrzyński elmondta, hogy a lengyel hatóságok néhány nappal ezelőtt értesültek Melnyikova eltűnéséről.
A Koordinációs Tanács előzőleg bejelentette Melnyikova eltűnését. A nővel együtt eltűnt két kislánya, akik 6 és 12 évesek, és vele éltek Varsóban.
Angelika Melnyikova elhagyta Fehéroroszországot, miután kétszer is letartóztatták az országban zajló tüntetések során 2020-ban. A belorusz Koordinációs Tanács szóvivője emellett az ellenzéki vezető, Pavel Latuska mellett dolgozik a Belorusz Nemzeti Válságkezelő Tanácsban, amelynek ő az elnöke.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Az Európai Unió pénteken bejelentette, hogy további 25 magánszemélyt és 7 szervezetet vett fel a Fehéroroszországgal szembeni szankciós listára. A döntés az unió által jogellenesnek minősített elnökválasztáshoz, valamint Aljakszandr Lukasenka elnyomó rezsimének támogatásához kapcsolódik – közölte az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
A brüsszeli közlemény szerint a korlátozó intézkedések a demokrácia és jogállamiság aláásása, az Ukrajna elleni orosz háború támogatása érdekében folytatott belső elnyomás, az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországgal folytatott katonai együttműködéshez való hozzájárulás felelőseire vonatkoznak – számolt be az MTI nyomán az Index.
Az EU jegyzékbe vette a belorusz központi választási bizottságot, annak elnökhelyettesét és titkárát, valamint tagjait, mivel – mint írták – ez a bizottság szervezte az elnökválasztást, amely
nem volt sem szabad, sem tisztességes, és amely az elnyomás és az emberi jogok megsértésének légkörében zajlott.
Az EU jegyzékbe vett kilenc olyan bírót, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között a Lukasenka elnök vezetése ellen tiltakozó vagy ellenvéleményüket kifejező civilek ellen. Az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az elnöki vagyonkezelési igazgatóság vezető tagjaival szemben, továbbá jegyzékbe kerültek a Lukasenka-rezsimet támogató és abból hasznot húzó vállalatok és üzletemberek.
Belaruszt célzott gazdasági szankciókkal is sújtják, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékekre és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.
A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az EU kiáll a belorusz nép mellett, és támogatja azon törekvését, hogy egy békés Európa részeként szabad, demokratikus, szuverén és független Belarusz jöjjön létre.
