Az Európai Unió külügyminiszterei április 22-i találkozójukon politikai megállapodásra jutottak az Irán elleni szankciók megerősítéséről, válaszul Izrael közelmúltbeli tömeges ágyúzására.
Az EU Tanácsának döntése a már meglévő Irán elleni szankciórendszer kibővítését jelenti, amely kiterjed majd a drónok gyártásához szükséges alkatrészek nagyobb listájára, valamint a rakétagyártási technológiára.
Az új rezsim nemcsak magára Iránra fog kiterjedni, hanem az irányítása alatt álló csoportokra és struktúrákra is a Közel-Kelet és a Vörös-tenger teljes régiójában – magyarázta Borrell.
„Politikai megállapodásra jutottunk” – jelentette ki. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező napokban a határozatot jogilag is be kell jegyezni, utána pedig hatályba lép.
Az EU közelgő, 14. szankciócsomagjának meg kell akadályoznia, hogy Oroszország árnyéktanker-flottáján keresztül kijátssza az olajszankciókat – jelentette ki Tobias Billström Svédország külügyminisztere április 22-én.
A hónap elején Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy a 14. csomag már készül, és valószínűleg olyan intézkedéseket tartalmaz majd Oroszország ellen, amelyek a már életbe lépett szankciók kijátszása ellen irányulnak, nevezetesen a tengeri olajkereskedelem tekintetében.
A 14. szankciós csomag elfogadása az egyik legfontosabb dolog. Gondoskodni fogunk arról, hogy mind a cseppfolyósított földgáz (LNG) importtilalmát, mind az orosz árnyékflotta megfékezését célzó intézkedéseket beépítsük – mondta Billström, amikor Luxemburgba érkezett egy miniszteri szintű uniós találkozóra.
Az EU, az Egyesült Államok és a Hetek csoportja (G7) 2022 decemberében 60 dolláros hordónkénti árplafont szabott ki az orosz tengeri olajra a Moszkva fosszilis energiahordozókból származó bevételeinek csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként. Bár kezdetben rendesen működött, Oroszországnak végül sikerült nagyrészt kikerülnie a szankciók hatásait a nem biztosított tartályhajókból álló „árnyékflotta” használatával. Kijev partnerei fokozták erőfeszítéseiket a felső határ betartatására.
A Külügyek Tanácsának április 22-i luxemburgi ülésén Oroszország Ukrajna elleni háborúja lesz a téma, ahol online beszédet mond Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter. A 14. csomagról szóló megbeszélés még korai stádiumban van, és nem valószínű, hogy ezen az ülésen lezárul – jegyezte meg a Reuters.
Mentőövet jelent Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza több mint 60 milliárd dollár összegű segélyt hagyott jóvá, Európában arra készülnek, hogy folytatják a támogatást – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Bloomber amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a 150 milliárd eurós támogatást nyújtó Európa számára a következő lépés a légvédelem megerősítésére vonatkozó követelmények teljesítése és a befagyasztott orosz eszközök felhasználására vonatkozó megoldások kidolgozása lesz. Európa „közel van a politikai megállapodáshoz” az ilyen eszközökre kivetett rendkívüli adók felhasználásával kapcsolatban, az első adót július 1-jén kell kivetni – mondta Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter.
Az Európai Unió országainak külügyminiszterei ma, április 22-én tárgyalnak Ukrajnáról. A tárgyalásokon a megbeszélésen a védelmi miniszterek, valamint Ukrajna külügy- és védelmi minisztere is részt vesz.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította az európai országokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna fegyverekkel, elsősorban légvédelmi felszerelésekkel való ellátására.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Mentőövet jelent Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza több mint 60 milliárd dollár összegű segélyt hagyott jóvá, Európában arra készülnek, hogy folytatják a támogatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713792660
[modified] => 1713785939
)
[title] => Az EU veszi át a stafétabotot Ukrajna támogatásában az USA után – Bloomberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110655
[uk] => 110666
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110657
[image] => Array
(
[id] => 110657
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[original_lng] => 34772
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713777449:3
[_thumbnail_id] => 110657
[_edit_last] => 12
[views_count] => 310
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5ede216c7d8c33898bab426ba4b3cceb] =>
The long-overdue US passage of a $60.8 billion Ukraine package, though welcomed in Europe, prompts a sense of urgency among decisionmakers.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Királysággal arról, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok milliói számára jelentős engedményt téve lehetővé tegyék a Brexit előtt élvezett mobilitást.
A bizottság közölte, hogy most az uniós vezetők jóváhagyását kéri a tárgyalások megkezdéséhez, amelyek részben megszüntethetik a Brexit egyik legvitatottabb elemét, az egymás országaiban való tartózkodás jogának – bár korlátozott ideig és feltételekkel történő – blokkolását – számolt be róla a The Guardian. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Brexit utáni észak-írországi kereskedelmi megállapodásra utalva azt mondta: „Amióta a windsori megállapodás érvényben van, a kapcsolat sokkal konstruktívabbá vált.”
Bizonyára vannak olyan témák, amelyekben szorosabb együttműködésre van lehetőségünk. Az ifjúsági mobilitás témája mindkettőnk érdeke, mert annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy jó viszonyban leszünk, hiszen a következő generációk így nagyon jól megismerhetik egymást – jegyezte meg az elnökasszony.
Négy évig maradhatnának a célországban
A tervezett megállapodás értelmében a 18 és 30 év közötti uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának a célországban – áll az Európai Bizottság részletes közleményében.
Ha megállapodás születik, a részt vevő országokban ifjúsági mobilitási vízumot adnának ki, amelynek lehetséges feltételei között szerepelne az egészségbiztosítás és a megfelelő megélhetési források igazolása, ami világszerte más mobilitási programoknak is jellemzője.
A Bizottság döntése, amely korábban hevesen ellenezte, hogy a Brexit óta az Egyesült Királyságnak tett bármilyen engedményt, áttörésnek számít.
A tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatot először az uniós vezetőknek kell jóváhagyniuk. Erre az első alkalom májusban, az általános ügyekért felelős miniszterek találkozóján adódhat. Ha jóváhagyják, ez azt jelentené, hogy fiatalok milliói érkezhetnének az Egyesült Királyságba, hogy betöltsék a Brexit miatt keletkező űrt a vendéglátóiparban és az egyetemeken is. Az éttermi munkától a síparadicsomi állásokig ismét elérhetővé válna a brit fiatalok számára az uniós országokban végzett szezonális munka.
Az Egyesült Királyság és az EU egyetemeinek is könnyebbé válhat a kutatók toborzása, különösen a Horizont tudományos kutatási programban részt vevőké.
A tervek szerint a rendszer keretében az egyetemi hallgatók hazautazási díjainak rendszere mindkét irányban visszaállna, és megszűnnének az olykor évi 40 ezer fontot is meghaladó tandíjak.
A brit miniszterek azzal érveltek, hogy ez nem jelentene visszalépést a Brexit egyik kulcsfontosságú elemétől, a brit állampolgárok szabad mozgásának megszüntetésétől. Franciaországnak már létezik ilyen megállapodása Kanadával, Ausztráliának pedig az Egyesült Királysággal, és hogy ez fontos módja lenne a kulturális csere előmozdításának a jövő generációi számára.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Királysággal arról, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok milliói számára jelentős engedményt téve lehetővé tegyék a Brexit előtt élvezett mobilitást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713645120
[modified] => 1713584107
)
[title] => A Brexit előtti mobilitás visszaállítását javasolja a brit fiatalok számára Brüsszel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110444&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110444
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110445
[image] => Array
(
[id] => 110445
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[original_lng] => 17958
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713603988:4
[_thumbnail_id] => 110445
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 270
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 595
[1] => 154
[2] => 384981
[3] => 384979
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brexit
[1] => Európai Unió
[2] => fiatalok szabad mozgása
[3] => mobilitás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 110427
[content] =>
Két ciszjordániai zsidó szervezet és négy magánszemély ellen vezet be az EU büntetőintézkedéseket a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélések miatt – döntött az Európai Tanács pénteken. Az EU közlönyében már közzé is tett határozat nyomán vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja az érintetteket, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani.
Szankciókat vezet be az Európai Unió a szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában – döntött a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács pénteken.
A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek. Az egyik szervezet a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport, a másik pedig a Hilltop Youth, egy radikális ifjúsági tömörülés, amelynek tagjai a palesztinok és ciszjordániai falvaik elleni erőszakos cselekményeikről ismertek. A Hilltop Youth két vezető személyisége, Meir Ettinger és Elisha Yered is szerepel a szankciós listán. Mindketten részt vettek palesztinok elleni halálos támadásokban 2015-ben és 2023-ban.
A szankciós jegyzékbe vett szervezeteket és egyéneket vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani. A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében.
Eredménytelennek bizonyult a márciusi felszólítás
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács márciusi következtetéseiben felszólított a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi erőszak azonnali beszüntetésére, valamint a muszlim kegyhelyekhez való hozzáférés biztosítására. Az Európai Tanács határozottan elítélte a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni.
A testület tagjai elítélték továbbá az izraeli kormánynak a megszállt Ciszjordánia területén lévő illegális telepek további bővítésére vonatkozó döntéseit, és sürgették Izraelt, hogy vonja vissza ezeket a döntéseket.
Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.
[type] => post
[excerpt] => Két ciszjordániai zsidó szervezet és négy magánszemély ellen vezet be az EU büntetőintézkedéseket a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélések miatt – döntött az Európai Tanács pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713623460
[modified] => 1713570333
)
[title] => Szankciókat vet ki az EU a szélsőséges izraeli telepesekre
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110427&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110427
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110428
[image] => Array
(
[id] => 110428
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[original_lng] => 83665
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713559533:12
[_thumbnail_id] => 110428
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 169
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 1822
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Izrael
[2] => szankciók
)
)
[5] => Array
(
[id] => 109916
[content] =>
Az Európai Unió az Irán elleni új gazdasági szankciókról tárgyal – írja a Financial Times.
„Az európai fővárosok megállapodtak abban, hogy három dologra összpontosítanak: Irán elítélésére és Izrael nyilvános támogatására, az Irán elleni lehetséges szankciókra vonatkozó tervek kidolgozásában, valamint a Teheránra gyakorolt nyomásgyakorlásban, amely még mindig fennáll” – jegyzi meg az FT.
Ezért április 16-ra rendkívüli videokonferenciát terveznek az EU-országok külügyi vezetőinek, amelyen elsősorban a szankciókról lesz szó.
A kiadvány forrásai szerint az elmúlt napokban az EU tisztviselői „nagyszámú kapcsolatfelvételt” folytattak iráni képviselőkkel, és megpróbáltak „védőmechanizmusokat létrehozni”, hogy megakadályozzák a helyzet további romlását.
Főként Josep Borrell, az EU diplomácia vezetője tárgyalt az iráni külügyminisztérium vezetőjével, Hossein Amir-Abdollahiannal, melynek során felszólította Teheránt, hogy „tartózkodjon a további eszkalációtól”.
Az európai uniós intézmények vezetői és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást, és önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében indokolatlannak és példa nélkülinek nevezte Irán támadását Izrael ellen, és arra szólította fel az iráni vezetést, hogy „haladéktalanul hagyjon fel az ellenségeskedéssel”. „Minden szereplőnek tartózkodnia kell a további eszkalációtól, és a régió stabilitásának helyreállításán kell dolgoznia” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében azt írta: mindent meg kell tenni a regionális helyzet elmérgesedésének megelőzésére. „A további vérontást el kell kerülni” – jelentette ki.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Irán „példátlan drón- és rakétacsapása” Izrael ellen komoly eszkalációt jelent.
Ez – mint kiemelte – újabb ellenségeskedést robbanthat ki a Közel-Keleten. „Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a támadást, és továbbra is azon fog dolgozni, hogy enyhítse és megállítsa további vérontást” – fogalmazott Metsola.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elfogadhatatlannak nevezte az Izrael elleni iráni támadást, ami – mint kiemelte – a helyzet példátlan eszkalációját jelenti, és súlyos fenyegetést hordoz a regionális biztonságra nézve.
Az uniós főképviselő az Európai Unió nevében közzétett nyilatkozatban kijelentette: az EU újólag megerősíti elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett. „Ebben a rendkívül feszült regionális helyzetben a további eszkaláció senkinek sem lehet érdeke. Mindenek előtt a lehető legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel” – fogalmazott.
Az Európai Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a helyzet enyhítéséhez és a régió biztonságához, és e célból szoros kapcsolatot tart fenn valamennyi féllel – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A NATO önmérsékletre szólított fel annak érdekében, hogy a közel-keleti konfliktus ne váljon ellenőrizhetetlenné. Farah Dakhlallah, a NATO illetékes szóvivője közleményében azt írta, a szövetség elítéli Irán éjszakai támadását Izrael ellen, és szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
„Létfontosságú, hogy a közel-keleti konfliktus ne fajuljon el, és ne kerüljön ki az irányítás alól” – fogalmazott a NATO szóvivője.
Vasárnap virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem.
A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel ezelőtti légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
[type] => post
[excerpt] => Az európai uniós intézmények vezetői és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást, és önmérsékletre, valamint a helyzet elmérgesedésének megelőzésére szólítottak fel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713177960
[modified] => 1713137787
)
[title] => Az EU és a NATO is elítélte az Izraelt ért iráni támadást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109798&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109798
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109799
[image] => Array
(
[id] => 109799
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[original_lng] => 544392
[original_w] => 1000
[original_h] => 492
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas-300x148.png
[width] => 300
[height] => 148
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas-768x378.png
[width] => 768
[height] => 378
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/irani-tamadas.png
[width] => 1000
[height] => 492
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713126988:12
[_thumbnail_id] => 109799
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 319
[translation_required_done] => 1
[_oembed_58f0f2d8e13df858517e6d281061bc37] =>
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Az Európai Unió törvényszéke szerdán levette az uniós szankciók listájáról Mihail Fridman és Petr Aven orosz milliárdosokat – számolt be a Politico.
A közlemény szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a két üzletember valóban támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját.
A törvényszék úgy ítéli meg, hogy az eredeti jogi aktusokban kifejtett indokok egyike sem kellően megalapozott, ezért Avennek és Fridmannak a vitatott listákra való felvétele nem volt indokolt – áll a bíróság közleményében.
Fridman és Aven – akik az egyik legnagyobb orosz magántulajdonban lévő befektetési csoport, az Alfa Group főrészvényesei – 2022. február vége óta állnak uniós szankciók hatálya alatt, röviddel azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna teljes körű invázióját.
Az EU a szankciós listára helyezésekor Fridmant az első számú orosz finanszírozónak nevezte, miközben Avenről Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi oligarchájaként beszéltek.
Szerdán azonban a bíróság már azzal érvelt, hogy bár közeli kapcsolat figyelhető meg a két milliárdos és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, nincs elég bizonyíték arra, hogy a két üzletember valóban támogatta a Kreml Kijev elleni háborúját.
Szankcionálásuk kontraproduktív hiba volt. Semmi közük az EU listájához, sem más listához. Reméljük, a mai erős jelzés hallható lesz az EU-ban és azon kívül is – értékelte a Thierry Marembertből, Aaron Bassból és Roger Ghersonból álló háromfős jogi csapat, amely a két orosz milliárdos mögött áll.
2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz sajtó.
Az év során 34%-kal nőtt a rendeletek száma, tavaly 5380-an kapták meg, 2021-ben pedig 4920-an.
Németország utasította ki a legtöbb orosz állampolgárt – 2000-t. Ráadásul ez a mutató egy év alatt 154%-kal nőtt – 2022-ben 785 orosz kapott határozatot az ország elhagyására.
Az orosz állampolgárok kiutasításáról szóló rendeletek számát tekintve a második helyen Franciaország áll. Az év során az ország hatóságai 1115 oroszt deportáltak. Ez csaknem 20%-kal több, mint 2022-ben, amikor 930-an kaptak receptet, de még mindig kevesebb, mint 2021-ben, amikor 1255 oroszt utasítottak ki az országból.
Több tucat ország adott még ki rendeletet az oroszoknak az EU területének elhagyására: Finnország (595), Lengyelország (485), Svédország (460), Litvánia (430), Horvátország (395), Ausztria (300), Hollandia (255) és Észtország (235).
Megjegyzendő, hogy az Eurostat dokumentumai szerint az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó állampolgárokat rendelnek el az EU elhagyására. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik illegálisan léptek be az EU-ba, vagy azok, akik „legálisan léptek be, de idővel illegálisan tartózkodtak az országban”.
Kína kész megerősíteni a kapcsolatokat az Európai Unióval – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken az Alexander De Croom belga miniszterelnökkel folytatott találkozó során.
„Kína kész együttműködni az Európai Unióval az új évben a kínai-uniós kapcsolatok folyamatos fejlődésének előmozdítása érdekében” – mondta Hszi. „Tekintettel a kaotikus nemzetközi helyzetre, több hidat kell építeni Kína és Európa között” – tette hozzá. A két félnek – mondta – „közösen kell előmozdítania a világbékét, a stabilitást és a jólétet”.
De Croo belga miniszterelnök csütörtökön érkezett Kínába. Részt vett az új pekingi belga nagykövetség megnyitó ünnepségén, és találkozott a kínai külügyminiszterrel.
Bár Peking és az Európai Unió fontos kereskedelmi partnerek, az EU a közelmúltban jelezte, hogy a technológia és más területeken csökkenteni kívánja a Kínától való függőségét.
