Az Európai Bizottság felszólította Washingtont, hogy tartózkodjon az Oroszországgal Ukrajnáról folytatott béketárgyalások során az „egyoldalú” területcserétől, hangsúlyozva, hogy minden megállapodásnak megbízható biztonsági garanciákat kell tartalmaznia Kijev számára, számolt be az Euractiv egy névtelen magas rangú bizottsági tisztviselőre hivatkozva.
Elmondta, hogy minden megállapodásnak „a legerősebb biztonsági garanciákat” kell tartalmaznia Ukrajna számára, beleértve „az (ukrán) fegyveres erőkre vonatkozó korlátozások mellőzését és harmadik országok támogatását”.
„Az orosz álláspontot területi csereként mutatják be, de ez meglehetősen egyoldalú cserének tűnik” – mondta vasárnap az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselője.
Hozzátette, hogy a területi engedmények helyett „Ukrajna számára a biztonsági garanciák kulcsfontossságúak”.
Emlékeztetőül, Kaia Kallas, az Európai Unió külügyminisztere augusztus 11-re összehívta az európai külügyminiszterek találkozóját, hogy megvitassák a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor tervezett tárgyalásaival kapcsolatos következő lépéseket.
Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes online megbeszélést tartott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságának vezetőjével. A találkozón a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) és a SZAP (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség) körüli helyzetről esett szó.
Kacska tájékoztatta a tisztségviselőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójáról, amelyen részt vett az összes rendvédelmi és korrupcióellenes szerv vezetője.
Biztosította az európai tisztségviselőt arról, hogy a kormány „nagyon komolyan veszi” a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket, és figyelmesen követi a nyilvánosság és a szakmai körök véleményét.
Az Elnöki Hivatal közlése szerint aktív munka folyik az összes érintett fél véleményének és álláspontjának összegyűjtésére és elemzésére a törvénnyel kapcsolatban.
Az európai integrációs átalakulások – különösen a jogállamisági ütemtervben meghatározottak – továbbra is prioritást jelentenek számunkra. Ukrajna folytatja az ebben a dokumentumban rögzített célok elérésére irányuló lépések végrehajtását. Az EU-val és minden érintett intézménnyel folytatott őszinte és átlátható párbeszéd, valamint az Európai Unióhoz való közeledés a személyes prioritásom
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kacska továbbá tájékoztatta Koopmant arról is, hogy mielőbb szeretne nyílt és őszinte párbeszédet folytatni a tárgyalócsoportok szakértőivel, akik a rendvédelmi és korrupcióellenes kérdésekkel foglalkoznak.
[type] => post
[excerpt] => Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes online megbeszélést tartott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságának vezetőjével. A találkozón a NABU (Nemze...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1753302240
[modified] => 1753298335
)
[title] => A miniszterelnök-helyettes biztosította az Európai Bizottságot arról, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok továbbra is prioritást élveznek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157545&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157545
[uk] => 157503
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 157504
[image] => Array
(
[id] => 157504
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg
[original_lng] => 29274
[original_w] => 1000
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-768x478.jpg
[width] => 768
[height] => 478
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg
[width] => 1000
[height] => 623
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg
[width] => 1000
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg
[width] => 1000
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg
[width] => 1000
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1753287536:5
[_thumbnail_id] => 157504
[_edit_last] => 5
[views_count] => 876
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_028ab59c3acfdeda454ded76e1bb8331] =>
Ukraine’s anti-corruption institutions are vital to its reform path. Restricting them would be a significant setback.
Safeguarding the independence of these institutions and continued progress on the rule of law remain key for Ukraine’s EU accession process. https://t.co/rgvwXxETfM
Az Európai Unió aggodalmát fejezte ki Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodával (NABU) és Speciális Korrupcióellenes Ügyészséggel (SZAP) kapcsolatos közelmúltbeli intézkedései miatt, hangsúlyozva, hogy ezeknek a szerveknek függetleneknek kell maradniuk, mivel ez kulcsfontosságú a reformok és a korrupció elleni küzdelem szempontjából – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő jelezte, hogy az Európai Unió aggodalmát fejezi ki Ukrajna korrupcióellenes szervekkel, mindenekelőtt a NABU-val és SZAP-pal kapcsolatos legutóbbi intézkedései miatt. „Ezek a szervek kulcsfontosságúak Ukrajna reformprogramja szempontjából, és függetlenül kell fellépniük a korrupció elleni küzdelem és a közbizalom megőrzése érdekében” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság szóvivője kiemelte, hogy az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, amennyiben előrelépést ér el az átláthatóság, az igazságszolgáltatás reformja és a demokratikus kormányzás terén. Brüsszel arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna EU-csatlakozása erős korrupcióellenes kapacitást és intézményi stabilitást igényel. „Az EU továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és támogatja Ukrajnát a jogállamiság fenntartásában” – mondta Guillaume Mercier.
100 milliárd eurót különített el az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretből (MFF) Ukrajna reformjainak, újjáépítésének, modernizációjának és az uniós csatlakozás felé vezető útjának támogatására – közölte Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben.
A biztos tájékoztatása szerint a forrás a 2028 utáni időszak pénzügyi stabilitását is biztosítja Ukrajna számára. Mint mondta, a támogatást az MFF felső határán túl, külön tételként kezelik, így az nem veszélyezteti más uniós külpolitikai prioritások finanszírozását.
„Aki azt hitte, hogy az európai támogatás idővel gyengülne, tévedett. Az idő nem Oroszországnak dolgozik” – fogalmazott Kos.
Hangsúlyozta, hogy az új költségvetési javaslat erős jelzés az uniós bővítés politikai és geopolitikai prioritásáról. Mint mondta, a csatlakozási tárgyalások Montenegróval, Albániával, Moldovával és Ukrajnával soha nem haladtak ilyen gyors ütemben, és több tagjelölt célja, hogy még az új MFF-ciklus alatt lezárja a tárgyalásokat.
A biztos közölte: a tagjelöltek és a keleti partnerségi országok támogatására szánt keret 42,6 milliárd euróra nőne, szemben a jelenlegi 31 milliárddal. Ez 37 százalékos növekedést jelent. A támogatás kiosztása érdemek alapján és feltételesség mentén történik, vagyis a forrásokat kizárólag a reformkövetelmények teljesítése esetén folyósítják.
A bizottság célja, hogy a következő években több ország is lezárhassa a csatlakozási tárgyalásokat, amit a strukturális és agrártámogatások fokozatos bevezetése, valamint az EU-költségvetéshez való hozzájárulásuk követ majd.
Kos szerint az új MFF nemcsak pénzügyi, hanem politikai alapot is teremt a bővítéshez, hozzájárulva Európa hosszú távú egyesítéséhez.
Az Európai Unió a belső szerződéseiben foglalt korlátozások miatt nem használhatja fel a költségvetését amerikai fegyverek vásárlására Ukrajna számára – jelentette ki szerdán Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kubilius elmondta, hogy az Európai Unió alapszerződései nem teszik lehetővé, hogy a költségvetéséből közvetlenül amerikai fegyvereket vásároljanak Ukrajna számára. Ezért a blokk országainak a nemzeti költségvetésükből származó pénzt kell felhasználniuk erre a célra, beleértve az Európai Uniótól kapott pénzt is.
„Az Európai Bizottság nyomást gyakorolhat az uniós országokra, hogy egy 150 milliárd eurós páneurópai hitelből származó forrásokat általános katonai beszerzésekre használjanak fel, ami potenciálisan felszabadítaná a saját pénzüket Ukrajna katonai felszereléseinek kifizetésére” – jegyezte meg a biztos.
Andrius Kubilius azt is kifejtette, hogy az EU költségvetéséből a 2034-ig terjedő időszakra katonai szükségletekre elkülönített források „legalább negyvenszer kisebbek lesznek, mint az uniós országok nemzeti katonai kiadásai”. Az uniós országok katonai kiadásainak növelését nagyrészt szintén új hadihitelek rovására kellene végrehajtani – tette hozzá a biztos.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió a belső szerződéseiben foglalt korlátozások miatt nem használhatja fel a költségvetését amerikai fegyverek vásárlására Ukrajna számára – jelentette ki szerdán Andrius Kubilius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752693120
[modified] => 1752689847
)
[title] => Az Európai Unió nem lesz képes a költségvetéséből amerikai fegyvereket vásárolni Ukrajnának – uniós védelmi biztos
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156915&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156915
[uk] => 156918
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156916
[image] => Array
(
[id] => 156916
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius.jpg
[original_lng] => 22944
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/kubilius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752685642:2
[_thumbnail_id] => 156916
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1002
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 309216881000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 308025
[1] => 1112048
[2] => 601
[3] => 49646
[4] => 2276
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrius Kubilius
[1] => anyagi forrás
[2] => Európai Bizottság
[3] => fegyvervásárlás
[4] => hitel
)
)
[5] => Array
(
[id] => 156287
[content] =>
Ursula von der Leyen csütörtökön megúszta az Európai Bizottság vezetésével szembeni bizalmatlansági szavazást az Európai Parlamentben.
A csütörtöki szavazásnak Ursula von der Leyen és Manfred Weben tekintélye is a tétje volt, azonban az Európai Bizottság elnökét csak a sajátjai buktathatták volna meg a voksoláson.
A Politico szerint az Európai Bizottság elnöke mellett végül kiállt az Európai Parlament képviselőinek többsége.
A jelen lévő képviselők (553 fő) közül csak 175-en szavaztak igennel, miközben 360 nem voks érkezett 18 tartózkodás mellett.
Az indítvány elfogadásához ráadásul az egyszerű többség nem is lett volna elég, hanem a leadott szavazatok (ez csak 535 voks, mivel a tartózkodások nem számítanak bele) kétharmada kellett volna hozzá. Magyarán 357 igen kellett volna ahhoz, hogy átmenjen a javaslat az EP-n.
Így sem lesz könnyű dolga
Ha elveszítette volna a szavazást, akkor Von der Leyennek és a bizottság többi tagjának le kellett volna mondania, ami káoszba sodorta volna az EU-t – jegyezte meg a Politico. A lap hozzátette, hogy a jelek szerint most az Európai Néppártnak, valamint a szocialisták frakciójának, a Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) liberálisainak és a még a zöldpárti frakciónak a zöme is támogatta a bizottsági elnököt, de ezekben a frakcióban sok olyan képviselő volt, akik távol maradtak a szavazástól.
A voksolás eredménye ellenére a bizottsági elnöknek a későbbiekben sem lesz könnyű a dolga. A Politico szerint az indítvány – amely 2014 óta az első ilyen jellegű kísérlet volt a bizottság elnöke ellen –
egyre nagyobb politikai ellenállást mutat az Európai Bizottság elnökével szemben, aki – Európa nagy részéhez hasonlóan – jobbra tolódott, és ezzel ellentétbe került két olyan nagy frakcióval, amelyek hatalomra juttatták.
Von der Leyen túlélte a szavazást, de az EP frakciói minden szakterületen az Európai Bizottsággal szembeni sérelmeik hangoztatására használták fel az eljárást – legyen szó az átláthatóságról és a hatalom túlzott központosításáról, a zöldmegállapodással kapcsolatos visszalépésről vagy az uniós intézményi eljárások megsértésének vádjáról, összegezte a brüsszeli lap.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Az Európai Bizottság kedden hivatalosan javasolta, hogy Ukrajna 2026. január 1-jétől integrálódjon az EU roaming zónájába.
Az EU roaming zónához való csatlakozás lehetővé teszi az ukránok számára, hogy ukrán mobilhívószámaikat használják hívásokra, SMS-ek küldésére és mobilinternetezésre az EU 27 országában további költségek nélkül. Ugyanilyen feltételekkel vehetik igénybe a szolgáltatásokat az EU polgárai is, amikor Ukrajnában tartózkodnak.
„Azt szeretnénk, hogy az ukrán állampolgárok kapcsolatban maradjanak szeretteikkel az EU-ban és otthon is. Ezért javasoljuk Ukrajna csatlakozását roamingcsaládunkhoz. Ez újabb bizonyítéka rendíthetetlen támogatásunknak Ukrajna és polgárai iránt” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Oroszország elleni 18. szankciócsomag tervezetéhez további intézkedéseket csatoljanak Belarusz ellen, valamint szankciókat vezessenek be azokra a szoftverekre, amelyeket orosz bankok használnak – a frissített tervezet a hét végéig elkészül.
Egy másik diplomata pontosította, hogy a tagállamok szintén javaslatot tettek az Oroszország elleni 18. szankciócsomag kiegészítésére, amelyben szerepel a szankciók esetleges kijátszásának további korlátozása, az orosz cégek kriptovaluta-piaci tevékenységének korlátozása, valamint az orosz diplomaták EU-n belüli mozgásának korlátozása.
„A Coreper még a hét folyamán visszatér a 18. csomag tárgyalásához. Úgy tűnik, a tagállamok már közel járnak a kompromisszumhoz. Ugyanakkor még jelentős mennyiségű munka vár ránk, főleg technikai szinten – ezért valószínűtlen, hogy a szankciókat még ezen a héten elfogadják” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Oroszország elleni 18. szankciócsomag tervezetéhez további intézkedéseket csatoljanak Belarusz ellen, valamint szankciókat vezessenek be azokra a szoftverekre, amelyeket orosz bankok használnak – ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1750158540
[modified] => 1750109771
)
[title] => Az Európai Bizottság a hét végéig módosításokat terjeszt elő a 18. szankciócsomaghoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154087
[uk] => 154044
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 154047
[image] => Array
(
[id] => 154047
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[original_lng] => 357838
[original_w] => 1272
[original_h] => 666
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[width] => 1272
[height] => 666
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[width] => 1272
[height] => 666
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[width] => 1272
[height] => 666
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750098971:5
[_thumbnail_id] => 154047
[_edit_last] => 5
[views_count] => 902
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 128640175002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 601
[1] => 154
[2] => 124
[3] => 52222
[4] => 418582
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Bizottság
[1] => Európai Unió
[2] => Oroszország
[3] => Oroszország elleni szankciók
[4] => szankciós csomag
)
)
[8] => Array
(
[id] => 153201
[content] =>
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy Oroszországot is felveszi a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen elégtelenül fellépő országok „szürkelistájára”. A lista elfogadása ugyan elmaradt a héten, de a bejelentés már jövő hétre várható. Az intézkedés komoly hatással lehet Moszkva pénzügyi kapcsolataira az EU-n belül.
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy Oroszországot is felveszi azon országok „szürkelistájára”, amelyek nem megfelelően lépnek fel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. A listát eredetileg a héten jelentették volna be, de a bizottság szóvivője szerint az elfogadását az utolsó pillanatban halasztották el „adminisztratív-eljárási okokból”. Az új bejelentésre várhatóan a jövő hét elején kerül sor.
A Financial Times által látott korábbi tervezet szerint több új ország is felkerülhet a listára, köztük
Algéria,
Angola,
Kenya,
Elefántcsontpart,
Laosz,
Libanon,
Monaco,
Namíbia,
Nepál
és Venezuela.
Ugyanakkor a bizottság tervezi levonni Barbados, Gibraltár, Jamaica, Panama, Szenegál, Uganda és az Egyesült Arab Emírségek nevét a listáról. A „szürkelista” nem jár automatikus szankciókkal, de fokozott figyelmet és pénzügyi felügyeletet von maga után az érintett országokkal szemben – írja a Bloomberg.
Oroszország esetleges felvétele politikai és gazdasági következményekkel is járhat, különösen az uniós bankok és pénzügyi szolgáltatók együttműködésében.
Az EU a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatékony küzdelem erősebb uniós szintű szabályozása érdekében létrehozott egy új uniós hatóságot, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságot (Authority for Anti-Money Laundering, azaz AMLA). Az AMLA-t megalapító rendelet csak egy eleme annak az összetett jogszabálycsomagnak, amelyet az EU a pénzmosás-megelőzés hatékonyabb szabályozása érdekében fogadott el 2024 májusában.
A „szürkelista” frissítése az AMLA jövőbeni munkáját is befolyásolja, hiszen az új hatóság kulcsszerepet fog játszani az ilyen országokkal kapcsolatos felügyelet és szabályozás megerősítésében.
Az Európai Bizottság szerint az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások keretében az átvilágítási folyamat (az ukrán jogszabályok uniós jogszabályokkal való harmonizálásának ellenőrzése) az Európai Unió számára soha nem látott gyorsasággal zajlik – jelentette be kedden Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatóján az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítójának a kérdésére válaszolva.
A jelentés szerint Mercier hangsúlyozta, hogy az EU bővítési folyamata az Európai Bizottság prioritása, és Ukrajna folyamatos előrehaladással közelít az EU felé, a bővítés történetének legnagyobb átvilágítási sebességét mutatva. „A bővítés továbbra is a bizottságnak az egyik prioritása. Ukrajnával pedig 2024 júniusában megkezdtük a tárgyalásokat. Ukrajna folyamatos előrehaladást mutat az EU-tagság felé. Jelenleg az uniós jog különböző tematikus klaszterein kétoldalú átvilágítást végzünk” – emlékeztetett.
„Ukrajna esetében gyorsított eljárást alkalmazunk – az átvilágítás soha nem látott gyorsasággal zajlik. Ez az Európai Bizottság szakértőinek az ukrán partnerekkel való szoros együttműködésének köszönhetően valósulhatott meg, hogy biztosítsák ennek a szakasznak a leghatékonyabb befejezését” – mondta el a szóvivő. Tisztázta, hogy „ez a munka (az átvilágítási folyamat) őszig folytatódik”.
A sajtós megerősítette, hogy Ukrajna készen áll az első tárgyalási klaszter megnyitására, ehhez azonban mind a 27 EU-tagállam beleegyezése szükséges. „Ukrajna minden feltételt teljesített az első klaszter – az úgynevezett alapklaszter” – megnyitásához. De, ahogy ön helyesen megjegyezte, ehhez minden tagállam beleegyezése szükséges” – mutatott rá Guillaume Mercier.
