Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Oroszországot a Greenpeace környezetvédelmi szervezet harminc aktivistájának 2013-as jogellenes letartóztatása és fogva tartása miatt – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.
Az aktivisták 2013 szeptemberében, a holland zászló alatt navigáló Arctic Sunrise hajóval megközelítették az északi-sarkvidéki vizeken elhelyezkedő, az orosz Gazprom olajvállalathoz tartozó egyik fúrótornyot, hogy az olajfúrások ellen tiltakozzanak. Miután két aktivista megpróbált felmászni a torony tetejére, az orosz parti őrség letartóztatta őket, és hajójukat hat napon keresztül a murmanszki kikötőbe vontatta. Ott a tiltakozás összes résztvevőjét őrizetbe vették, és kalózkodás miatt vádat emeltek ellenük. A vádakat később vandalizmusra minősítették át, végül az ellenük folyó eljárást amnesztia keretében megszüntették.
Ítéletében a törvényszék megállapította, hogy „bár az aktivisták kártérítést kaptak a Hollandia és Oroszország közötti, az incidenssel kapcsolatos peren kívüli egyezséget követően, az orosz hatóságok továbbra sem ismerték el, hogy a panaszosok emberi jogait megsértették”.
A bíróság azt is kimondta, hogy az a hatnapos időszak, mialatt a hajójuk orosz ellenőrzés alatt állt, szabadságmegfosztást jelentett az aktivisták számára. Ezt a fogva tartást a hatóságok nem rögzítették nyilvános jegyzékben, ami sértette a kérelmezők szabadsághoz és biztonsághoz való jogát – mutatott rá a határozat.
Az EJEB szerint habár az aktivisták ezt követő és a két hónappal későbbi szabadon bocsátásukig tartó fogva tartását hivatalosan nyilvántartásba vették, ezek az intézkedések önkényesek voltak, mivel nem volt világos, mivel vádolják őket. A bíróság hozzátette, hogy Moszkva megsértette az aktivisták véleménynyilvánítási szabadságát is „a környezetvédelemmel kapcsolatos, jelentős érdeklődésre számot tartó témában”.
A testület szerint a jogsértés megállapítása önmagában elegendő elégtételt jelent a felpereseket ért nem vagyoni kárért.
Tavaly júniusban az orosz parlament megszavazta az EJEB joghatóságának megszűnését az országban. A strasbourgi testület szerint azonban Oroszország a szóban forgó jogsértések idején még tagja volt a törvényszéknek, ezért az ítéletet kötelessége végrehajtani.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerdán kimondta, hogy részlegesen befogadhatók a Luhanszki és Donyecki területen elkövetett feltételezett jogsértések miatt Oroszország ellen indított ügyek.
A döntés nem érinti az ügyek érdemi részét, egyelőre a bíróság csak azt mondta ki, hogy Oroszország felelősségre vonható a szakadár régiókban elkövetett jogsértésekért. A bíróság szerint a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek 2014. május 11-től legalább 2022. január 26-ig, az ügyben tartott meghallgatás dátumáig az Oroszországi Föderáció ellenőrzése alá tartoztak.
Oroszország „jelentős befolyással bírt a szakadárok katonai stratégiájára, jelentős mennyiségben szállított fegyvereket és katonai felszerelést a szeparatistáknak a Donyecki és a Luhanszki »népköztársaság« létrejöttének egészen korai szakaszától a rákövetkező hónapokban és években, tüzérségi csapásokat hajtott végre a szakadárok kérésére, valamint politikai és gazdasági támogatást nyújtott nekik” – állapította meg a strasbourgi bíróság.
Az EJEB döntése megnyitja az utat az ukrán állam által Oroszország ellen indított ügyek, valamint több ezer egyéni ügy előtt, amelyeket korábban felfüggesztettek, a joghatóságról szóló döntésig.
Ez egyértelmű jelzés Oroszországnak – üzente Twitteren Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, aki szerint a bíróság döntése fontos mérföldkő.
Hollandia a Malaysian Airlines MH17-es járatának Kelet-Ukrajna fölötti lelövése miatt indított eljárást a bíróságon Oroszország ellen, az ukrán állam pedig a szakadár hatóságok és az orosz katonaság által szerinte elkövetett visszaélések miatt fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyek a mostani döntés után érdemi szakaszba léphetnek, de a végleges ítéletek meghozatala még legalább egy-két évbe telhet.
A részleges befogadhatóság annyit tesz, hogy egyes egyéni esetekben, gyerekek csoportjainak Oroszországba hurcolásával kapcsolatos ügyekben a bíróság úgy látja, hogy az ukrán állam nem merítette ki oroszországi jogorvoslati lehetőségeit, ezért ezeket nem áll módjában befogadni.
Az EJEB bármilyen ítélete legfeljebb politikai jelentőségű lehet, mivel az orosz törvényhozás júniusban megszavazta a bíróság joghatóságának megszüntetését az országban. A bíróság szerint joghatósága továbbra is fennáll azokban az ügyekben, amelyek az orosz parlament döntése előtt indultak, jóllehet az ítéletek kikényszerítésére Oroszországban nincs semmilyen eszköze – írta az MTI.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Ukrajna a polgári célpontok elleni orosz támadások azonnali beszüntetését követeli. Kérelemmel fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A hírt Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter közölte.
„Azonnal állítsák le a katonai támadásokat Ukrajnában a polgári objektumok ellen, ideértve a házakat, személygépkocsikat, mentőket és más, különösen védett objektumokat, az iskolákat és kórházakat” – mondta a miniszter.
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Lengyelország ismételten és módszeresen visszatoloncolja a migránsokat és menedékkérőket Fehéroroszországba, az érintettek egyéni helyzetének és menedékjogra való jogosultságának figyelembevétele nélkül – hívta fel a figyelmet Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken közzétett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) intézett írásbeli észrevételeiben.
A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt migránsok helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az EJEB a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.
Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a migránsokat kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a migránsokkal és menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, „vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.”
A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek és migránsoknak, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. „Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők és migránsok amúgy is súlyos humanitárius helyzetét” – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek és migránsok „hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.
Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Visszautasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Oroszország keresetét az Ukrajnában élő oroszok nyelvhasználati jogainak semmibevételéről, arra való hivatkozással, hogy a jogtiprás nem jelent visszafordíthatatlan kockázatot az alapjog károsodását illetően – adta hírül az rbc.ua hírportál pénteken az EJEB Twitter-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az orosz kormány csütörtökön nyújtott be nemzetközi panaszt Ukrajna ellen az emberi jogok és szabadságjogok megsértéséről. Oroszország a többi között kérte, hogy az EJEB sürgősségi eljárásban vizsgálja meg beadványát a bíróság eljárásrendi 39. cikke (jogbiztonsági intézkedések) alapján, és követelje Ukrajnától, hogy azonnal vessen véget orosz nyelvű állampolgárai jogkorlátozásának az anyanyelvhasználatot illetően az iskolákban, médiában és interneten.
Az EJEB úgy döntött, a 39. cikknek megfelelően az orosz kereset nem érint olyan problémát, amely komoly kockázatot jelentene az alapjog visszafordíthatatlan károsodását illetően, az Emberi Jogok Európai Konvenciójának megfelelően.
Befogadhatók Ukrajna Oroszország ellen benyújtott, a Krímben elkövetett orosz emberi jogsértésekre vonatkozó panaszai – közölte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön.
Az ukrán kormány beadványa szerint Oroszország 2014. február 27. óta tartó krími katonai jelenléte, illetve a helyi önkormányzat támogatása révén hatékony ellenőrzést gyakorol az Ukrajna szerves részét képező Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol felett. Állítása szerint az Oroszország területén kívül gyakorolt joghatóság az emberi jogok megsértésének adminisztratív gyakorlatát eredményezte egészen 2015. augusztus 26-ig. Az ukrán kormány kérelmének célja annak megállapítása, hogy Oroszország 2014. február 27. és 2015. augusztus 26. között a Krímben szisztematikus jogsértést követetett el, megsértve azzal az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő bíróság megállapította, hogy az ukrán kormány által kifogásolt, a Krímben elkövetett állítólagos jogsértések Oroszországra vonatkoznak, ugyanis a kérdéses időpontban Moszkva joghatóságot gyakorolt a terület felett. A bíróság szerint az ukrán állításokat alátámasztja, hogy a Krímben 2014 januárjától márciusig megnövekedett az orosz katonai jelenlét, az ott állomásozó orosz csapatok fenyegetést jelentettek, és aktívan részt vettek az állítólagos eseményekben.
Az ukrán kérelem befogadhatóságáról szóló döntést követően ítélet egy későbbi időpontban születik – közölték.