Ivan Korcok, korábbi külügyminiszter és Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke maradt a ringben az első forduló után.
Szlovákiában csaknem hatezer választóhelyiség nyílt meg országszerte szombaton reggel hét órakor, és ezzel megkezdődött az ország történetében a hatodik közvetlen államfőválasztás második, döntő fordulója.
A választóhelyiségek a tervek szerint szombaton este tízig tartanak nyitva, a voksoláson mintegy 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, ők közvetlen módon választanak köztársasági elnököt ötéves időszakra.
A két héttel ezelőtti, 51,9 százalékos választói részvétel mellett tartott első fordulóból ketten jutottak tovább: a jelenlegi pozsonyi kormány ellenzéke által támogatott Ivan Korcok, korábbi külügyminiszter, aki két hete a leadott szavazatok 42,51 százalékával megnyerte az első fordulót és Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke, aki az államfőválasztás első fordulójában a szavazatok 37,02 százalékát szerezte meg.
Az államfőválasztás első körében a továbbjutó két jelölt mellett még négyen szereztek 1 százalékot meghaladó szavazatot, többségük a második fordulóban Peter Pellegrini támogatására szólított fel.
A szlovák szabályozás szerint az államfőválasztás második fordulójában a győzelemhez elégséges a szavazáson részt vevők többségének voksa. Az idei megmérettetésen nem induló, jelenlegi államfő, Zuzana Caputová megbízatási időszaka június 15-én jár le.
Az államfőválasztáson a szlovákiai álladó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok személyazonossági igazolványuk bemutatása alapján szavazhatnak, a külföldön élők pedig útlevelük, illetve a külföldi lakhelyüket igazoló okmány bemutatásával. A parlamenti választásoktól eltérően, az államfőválasztáson nem lehet levélben szavazni, csak az ország területén lévő választóhelyiségekben.
A csütörtökön életbe lépett – és a szavazás este tíz órára várható befejezése idejéig tartó – kampánycsend értelmében a voksolás idején részvételi részeredményeket, valamint exit poll felméréseket sem lehet nyilvánosságra hozni. A választás hivatalos végeredményének nyilvánosságra hozatala vasárnap várható.
A csatatérállamokban is kezdi átvenni a vezetést a republikánusok jelöltje, az újraválasztásra készülő Donald Trump – állítja a Breitbart. Egy friss felmérés szerint Trump többséget szerezhet Michiganben a novemberi elnökválasztáson.
Vezeti a közvélemény-kutatásokat és megszerezné az elektori szavazatokat Michigan államban Donald Trump egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint. A vezető jobboldali amerikai újság szerint a michigani válaszadók 47 százaléka szavazna a republikánusok újraválasztásra készülő elnökére, miközben csupán 44 százalék támogatná Joe Biden jelenlegi demokrata párti elnököt, 9 százalék pedig bizonytalan.
A kutatást végző cég elnök-vezérigazgatója, Steve Mitchell szerint a felmérés eredményét nagymértékben magyarázza a tény, hogy Biden nem képes mozgósítani sem a feketéket, sem a fiatalokat. Erre lehet következtetni az adatok nemek és korosztály szerint bontása alapján is, Trump ugyanis elsősorban a 18 és 44 év közötti férfiak körében népszerű.
„A nagy kérdés mind a demokraták, mind a republikánusok számára az, hogy a választások közeledtével a fekete és a fiatalabb szavazók, továbbra is a Republikánus Párttal szimpatizálnak-e” – mondta Mitchell.
„Még ha nem is teszik, a republikánusoknak kedvező, hatalmas, 10 százalékos különbség is elég lehet ahhoz, hogy Trump novemberben megnyerje a választást” – tette hozzá a szakértő.
Michigan állam kiemelt jelentőséggel bír a novemberi elnökválasztás vonatkozásában, mivel úgynevezett billegőállamnak vagy csatatérállamnak minősül, ahol megközelítőleg azonos a két jelölt támogatottsága, ezért a leadott szavazatok közötti kisebb különbség is eldöntheti a választást.
Washingtonban, egyre többen reménykednek abban, hogy talán mégsem Joe Bidennel kell nekivágni a novemberi amerikai elnökválasztásnak.
Az unió helyzetéről mondott beszéde ugyan fellelkesítette a demokratákat, mert igazán energikus, heves és támadó szellemű volt, a hívei szerint bizonyította, hogy nincsen semmi baj az elnök korával és szellemi állapotával.
Az amerikaiakat azonban nem győzte meg, semmit nem javított a megítélésén. A RealClear Polling (RCP) felméréseket átlagoló adata szerint a beszéd előtt, március 7-én 39,2 százalék volt elégedett Biden teljesítményével, nyolc nappal később 39,8 százalék, és hasonló eredményt mutat a többi közvélemény-kutatás is.
Nem javultak a választási esélyei sem, Donald Trump országos szinten 1,8 százalékponttal vezetett, az előnye március 15-re 2,4 százalékpontra nőtt.
Nem akarnak Biden–Trump-versenyt
Az amerikaiak többsége eleve nem akarta a 2020-as elnökválasztás megismétlését, és a demokrata választók 48 százaléka még februárban is úgy nyilatkozott a Rasmussen Reports felmérése szerint, hogy jobb lenne másik jelöltet találni Biden helyett. Ráadásul 47 százalékuk szerint „valószínűleg”, 22 százalékuk szerint „nagy valószínűséggel” le is cserélik őt a novemberi választás előtt.
Ha ez lenne a helyzet, akkor a válaszadók legalább 20 százaléka a volt first ladyt, Michelle Obamát látná a legszívesebben helyette, 15 százalék Kamala Harris alelnököt, 12 százalék Hillary Clintont és 11 százalék Gavin Newsom kaliforniai kormányzót. Obama nem óhajt versenybe szállni, ahogyan Clinton sem, Newsom pedig már a következő, 2028-as választásra készül.
Hogyan lehet lecserélni Bident?
Szakértők és a pártszabályok szerint nem egyszerű a választási ciklusnak ebben a szakaszában lecserélni a Bident, miután Trumppal együtt ő is megszerezte az elegendő számú delegáltat az elnökjelöltséghez.
Biden ugyan elméletileg bármikor visszaléphet vagy egészségi okokból alkalmatlannak minősülhet a választáson való részvételre, ám a helyzet attól függően változik, hogy a ciklus melyik szakaszában történik ez meg – emlékeztetett az ABC News. A párt szavazói már nem igazán határozhatnak a pótlásáról, mivel az előválasztások jelentős részét már megrendezték.
A döntés ezek után az augusztus 19–22. között Chicagóban megrendezendő demokrata konvenció résztvevőinek vagy a demokrata párt 46 millió tagját képviselő vezető testületnek, a Demokrata Nemzeti Bizottságnak (DNC) a kezében van.
„Minden attól függ, hogy mikor történik meg a tragédia” – nyilatkozta a portálnak Elaine Kamarck, a Brookings Institution főmunkatársa, a DNC tagja. Ha például Biden meghalna június közepén, amikor már lezárult az előválasztás, akkor csak a konvenció delegáltjai dönthetnek – magyarázta. „Ha holnap hal meg, akkor maradnak még előválasztások, ahol jelentkezhetnek új jelöltek, akikre lehet szavazni. Az időzítés a kérdés” – tette hozzá.
Kamala Harris nem automatikus csere
Bár Kamala Harris venné át az elnöki posztot, ha Bidennel bármi történne, nem örökölné meg automatikusan a helyét a 2024-es versenyben, sem pedig a konvenciós delegáltjait. Az alelnöknek a többi jelöltaspiránshoz hasonlóan saját kampányt kellene indítania.
Bidennek nincsen komoly kihívója, miután Robert F. Kennedy Jr., az egykori elnök, John F. Kennedy unokaöccse függetlenként indul inkább. A kiesése így azt jelentené, hogy valószínűleg akár több prominens demokrata politikus is beszállna a versenybe. Hatalmas akadállyal szembesülnének azonban: nem lennének képesek elegendő delegátust szerezni, mivel nem szerepeltek a szavazócédulákon az eddigi előválasztásokon.
Ha nem változtatnak a pártszabályokon, akkor ebben az esetben Biden delegáltjai el nem kötelezettként vennének részt a konvención. Ahhoz, hogy új jelölt versenybe szálljon értük, első körben meg kell szereznie a 3936 delegáltból legalább háromszáznak az aláírását, aztán a többség szavazatát.
Végső esetben a pártvezetők döntenek
Ha Biden a konvenció után száll vagy esik ki a versenyből, miután minden valószínűség szerint megszerezte a párt hivatalos elnökjelöltségét, akkor a DNC dönt arról, hogy ki lépjen a helyébe.
Jaime Harrison, a bizottság elnöke egyeztetne a párt kongresszusi vezetőivel és a demokrata kormányzókkal, majd a DNC 483 tagja elé terjesztené a közös javaslatot, akik szavaznának arról, hogy ki legyen az új jelölt. Semmi nem szabályozza, hogy kinek kell ennek a személynek lennie, vagyis nem előírás, hogy az alelnökjelölt vagy az legyen, aki a második legtöbb szavazatot kapta a konvención.
Kényszeríteni nem tudják Bident a visszalépésre
Pocsék támogatottsága ellenére nincsen semmi jel arra, hogy a demokrata párt egyáltalán játszadozna a gondolattal, hogy lecseréli Bident – emlékeztetett az NBC News. Hiába is tennék, mert hiányzik a mechanizmus arra, hogy a konvenció előtt eltávolítsák, arra pedig végképp nincs mód, hogy valaki mást válasszanak helyette.
Minél közelebb kerülünk a novemberhez, annál több alkotmányos, jogi és gyakorlati kérdést vetne fel egy esetleges csere. A szavazólapokat például jóval a választás előtt ki kell nyomtatni, és elképzelhető, hogy már nem lenne idő a pótlásukra. Így nagy valószínűséggel két rossz közül választhatnak novemberben az amerikai szavazók.
Megnyílt közel hatezer választóhelyiség országszerte Szlovákiában szombaton reggel, és ezzel megkezdődött az ország történetének hatodik közvetlen államfőválasztása.
A választóhelyiségek reggel héttől este tízig tartanak nyitva, a voksoláson mintegy 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, akik ötéves időszakra választanak köztársasági elnököt.
A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok személyazonossági igazolványuk bemutatása alapján szavazhatnak, a külföldön élők pedig útlevelük, illetve a külföldi lakhelyüket igazoló okmány bemutatásával. A parlamenti választásoktól eltérően az államfőválasztáson nem lehet levélben szavazni, csak az ország területén lévő választóhelyiségekben.
A vonatkozó szabályozás szerint egy jelölt már az első fordulóban megnyerheti az államfőválasztást, ha megkapja a szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének voksát. A szlovák államfőválasztások történetében mindazonáltal erre eddig még soha nem került sor, és a felmérések most sem valószínűsítik. Amennyiben az első fordulóban nem sikerül megválasztani az új államfőt, akkor a két legjobb eredményt elérő jelölt bejut a második fordulóba, ahol a győzelemhez már elégséges a választáson részt vevő szavazópolgárok többségének voksa.
Amennyiben az idén második fordulóra is sor kerül, azt április 6-án tartják meg. Szlovákiában a választópolgároknak az államfőválasztáson való részvétele rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi négy alkalommal 40 és 50 százalék között alakult. Legutóbb, 2019-ben rekordalacsony volt a részvétel, a választásra jogosultak nem egészen 42 százaléka járult az urnákhoz.
A mostani választáson eredetileg 11-en jelezték indulási szándékukat, de mivel ketten időközben visszaléptek, kilenc jelöltre adhatják le voksaikat a választók. A jelenlegi államfő, Zuzana Caputová megbízatási időszaka június 15-én jár le, és ő nem indul az idei megmérettetésen. A felmérések azt valószínűsítik, hogy Peter Pellegrini, a Hang (Hlas-SD) elnöke, jelenlegi parlamenti elnök és Ivan Korcok korábbi külügyminiszter juthat be a második fordulóba. A szlovákiai államfőválasztáson ezúttal is indul magyar jelölt, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián személyében.
A csütörtökön életbe lépett – és a szavazás befejezéséig tartó – kampánycsend értelmében a voksolás idején részvételi részeredményeket, valamint exit poll felméréseket sem lehet nyilvánosságra hozni. A hivatalos végeredményt várhatóan vasárnap délután hozzák nyilvánosságra.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke X-en megosztott bejegyzésében szarkasztikusan gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a mai napon megkezdődött államfőválasztáson aratott győzelméhez.
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Donald Trump és Joe Biden között dől el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Kedden négy államban, Georgiában, Washingtonban, Mississippiben és Hawaiin folytatódott a republikánus párt előválasztása.
Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök és elődje, Donald Trump is elegendő delegálti szavazatra tett szert az előválasztások során, hogy megszerezzék pártjuk elnökjelöltségét – jelentette a helyi média.
Biden keddre 1968 pártdelegált támogatását szerezte meg, így biztosította helyét a Demokrata Párt elnökjelöltjeként – közölte összesítését a CNN és az NBC amerikai hírcsatorna. A 81 éves Bidennek nem volt kihívója a pártban, így biztos volt, hogy ő lesz a demokrata párti jelölt. Hivatalosan az Illinois állambeli Chicagóban választják majd meg elnökjelöltnek augusztusban.
Trump is keddre szerezte meg a Republikánus Párt elnökjelöltségéhez szükséges delegált támogatását, 1215 támogatóval. A 77 éves Trump maradt az egyetlen republikánus jelölt, miután minden kihívója visszalépett. A Republikánus Párt hivatalos jelöltállító konvenciója júliusban lesz a Wisconsin állambeli Milwaukeeban.
Az év második felében tartják az elnökválasztást Venezuelában – jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) VIII. csúcstalálkozóján pénteken.
A Saint Vincent és Grenadine szigetek fővárosában, Kingstownban zajló fórumon Nicolás Maduro elmondta: az országban 43 politikai párt, társadalmi mozgalom, közéleti és vallási szervezet képviselői olyan megállapodást kötöttek, amely „garantálja a választás megtartását”.
A törvények szerint az elnökválasztás pontos időpontját a központi választási bizottság jelöli ki.
A venezuelai elnök felkérte a CELAC és az ENSZ képviselőit, hogy küldjenek megfigyelőket a választás előkészítésének és lebonyolításának ellenőrzésére.
Ukrajnában a háború alatt lehetetlen elnökválasztást tartani, ebben a kérdésben közmegegyezés van a társadalomban – jelentette ki pénteken Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában, számít be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak elmondta: „Ami az ukrán elnök hivatali idejét illeti. Ma konszenzus van abban, hogy hadiállapot idején lehetetlen egy valóban átlátható, konkurens választási folyamatot biztosítani. Ez egy társadalmi konszenzus. Biztonsági paraméterek, pénzügyi paraméterek, a politikai verseny paraméterei – mindezt ma nem lehet megoldani.”
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó nem zárta ki, hogy megváltozhat a közvélemény az ukrajnai választásokkal kapcsolatban. Akkor ezt a kérdést megvitatjuk – tette hozzá. „Ez nem azt jelenti, hogy a társadalom konszenzusa nem változhat holnap. Változhat, és akkor majd beszélünk róla. De ma Ukrajna elnöke abszolút legitim szereplő. Mert a társadalom legitimnek tekinti, és jogilag is legitim” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető vasárnap bejelentette indulását a 2025-ös elnökválasztáson – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
Lukasenka a hírt a vasárnap kezdődött parlamenti választásokon, voksa leadása után jelentette be újságírók előtt.
„Egyetlen felelősségteljes elnök sem hagyná cserben a népét, mely követte őt a csatába” – szögezte le, hozzátéve: az elnökválasztásig hátralévő egy év során „sok minden változhat”.
Az országban legutóbb 2020-ban tartottak elnökválasztást, melyet az 1994 óta hivatalban lévő Lukasenka vitatott körülmények között, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával nyert meg.
Az ellenzék szerint csalás történt, és a se nem szabad és se nem tisztességes választás után soha nem látott méretű tiltakozó tüntetések kezdődtek el, amelyeket erőszakkal vertek le és több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetők nagy része vagy börtönbe került, vagy külföldre menekült. Mindemiatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Minszk ellen.
Alexander Stubb egykori miniszterelnök bejelentette győzelmét a finn elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában.
Az YLE finn köztelevíziónak a szavazatok 99,3 százalékos összesítésén alapuló, a tévé honlapján közzétett előrejelzése szerint Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 51,7 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto volt külügyminiszter a szavazatok 48,3 százalékával a második helyen végzett.
Stubb kijelentette, hogy győzelmét élete legnagyobb megtiszteltetésének tartja. Úgy fogalmazott, nyugodtnak és alázatosnak érzi magát, ugyanakkor végtelenül boldognak és hálásnak. Haavisto előzőleg már jelezte, úgy látja, hogy vereséget szenvedett és gratulált Stubbnak a győzelméhez.
„Úgy vélem, Finnországnak jó elnöke lesz. Alexander Stubb tapasztalt, a feladathoz értő személy” – jelentette ki Haavisto. A finn igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint a több mint 4,5 millió választópolgár 67,6 százaléka, vagyis több mint 3 millióan járultak a szavazóurnákhoz.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az X-en azt írta: „Meleg üdvözletem Alexander Stubbnak. Finnország közeli barátunk és partnerünk”.
Az új finn elnök március elsejével veszi át a tisztséggel járó teendőket Sauli Niinistö leköszönő államfőtől.
