Március 21-én kezdődik az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója, amelyen az uniós vezetők a biztonságpolitikáról, a közel-keleti helyzetről, a blokk lehetséges bővítéséről és egyéb sürgető témákról fognak tárgyalni. Ukrajna továbbra is a középpontban lesz, amelynek támogatása a legelső napirendi pont.
Az EU számára kiemelten fontos, hogy Ukrajna tovább folytassa a harcot Oroszországgal szemben, ehhez pedig 2022. február 24. óta a blokk és a tagállamok összesen több mint 138 milliárd eurónyi támogatást adtak Kijevnek:
81 milliárd pénzügyi és költségvetési támogatást, valamint humanitárius segélyt;
17 milliárdot az unióban tartózkodó ukrán menekültek megsegítésére;
28 milliárdot katonai támogatásként;
valamint 12,2 milliárdot vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában.
S bár az Európai Parlament február elején megállapodott az „Ukrajna-eszköz” létrehozásról, amely további 50 milliárd pénzügyi támogatást tartalmazna, a csúcstalálkozón egyéb jövőbeli programokról is szó eshet.
Az EU vezetői emellett további kereskedelmi intézkedésekről is tárgyalni fognak (hasonlóan az ukrán vámengedményekhez), valamint a lakosságnak nyújtott humanitárius programok kibővítéséről.
Az Európai Bizottság által szorgalmazott közös uniós védelmi törekvésről és az ukrán hadsereg támogatásának összekapcsolásáról is szó lesz, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok lehetséges kilépése után egyedül a blokk hadiipara lesz képes a fegyverek és a felszerelés leszállítására.
A vezetők a csúcstalálkozón António Guterres ENSZ-főtitkárral is együtt ebédelnek majd.
Rekordszámú résztvevője van az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozójának (COP28), amely hivatalosan is a valaha megrendezett legnagyobb COP, 80 ezer küldöttel – írta pénteken az AFP hírügynökség.
A műszaki és biztonsági személyzettel együtt 104 ezer embernek lesz bejárása a tárgyalásokra kijelölt „kék zónába”, valamint az államok és a szervezetek pavilonjaiba, ami kétszer annyi, mint a COP27-en volt. Az akkor 49 ezer küldöttel döntött rekordot. Ezek a számok nem feltétlenül felelnek meg a Dubajban ténylegesen jelenlévők számának – jegyezte meg a hírügynökség.
A nemzeti küldöttségek csaknem 23 500 fővel képviseltetik magukat, közülük 1336 küldött érkezik Brazíliából, mintegy 620 az eseményt szervező Egyesült Arab Emírségekből, 265 Franciaországból és 158 az Egyesült Államokból.
Számba kell venni még a nemzeti delegációkkal együtt érkező 27 208 üzleti vezetőt, szakértőt, szakmai szervezetek képviselőit és tudósokat, valamint a műszaki személyzet tagjait is. Ők azonban nem lesznek feltétlenül jelen a tárgyalásokon.
A nem kormányzati szervezetek, amelyek a környezetvédelmi aktivistáktól a szakmai lobbiszervezetekig terjednek, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok képviselőit is, több mint 14 ezer akkreditációt kaptak, míg az újságírók mintegy négyezret.
Az ENSZ-nek, hivatalainak, a nemzetközi ügynökségeknek és a háttérben tevékenykedő szervezeteknek több mint 4700 akkreditáció jutott.
Gyakran bírálják a COP résztvevőire vonatkozó egyértelmű összeférhetetlenségi szabályok hiányát.
Az ENSZ az idei évig nem tette kötelezővé, hogy a résztvevőknek tájékoztatást kell adniuk „kötődésükről”, elsősorban munkáltatójukról, valamint arról, hogy pontosan milyen – főleg ha pénzügyi – kapcsolatban állnak azzal a szervezettel, amelyen keresztül akkreditációjukat kérik, ami megnehezítette a lobbisták kiszűrését.
A szervezők azt is közölték, hogy 400 ezer olyan embert regisztráltak, aki napijegyet kért a „zöld zónába”, vagyis az innovációnak szentelt vásárra, amelyet a 2020-as világkiállítás területén rendeznek meg.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Joe Biden amerikai elnök jövő héten személyesen tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel – jelentette be a Fehér Ház pénteken.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető megbeszélésének témái között szerepel majd a kétoldalú viszony értékelése, a kommunikációs csatornák fenntartásának fontossága, valamint regionális és globális ügyek.
„Építve a 2022 novemberében Bali szigetén tartott találkozóra a két vezető megvitatja majd, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság miként kezelheti felelősséggel a közöttük zajló versenyt, és tud együttműködni azokon a területeken, ahol érdekeik találkoznak” – fogalmaz a Fehér Ház szóvivője által aláírt közlemény.
Az Egyesült Államok és Kína viszonyát számos, az elmúlt egy évben történt geopolitikai fejlemény tette feszültebbé, ide tartozik az idén februárban az Egyesült Államok felett megsemmisített állítólagos kínai hírszerző léggömb, valamint Kína szélesedő kapcsolatai Oroszországgal, Iránnal és Észak-Koreával a folytatódó ukrajnai, és az októberben kezdődött közel-keleti fegyveres konfliktusok közepette.
Joe Biden és Hszi Csin-ping a tervek szerint jövő szerdán folytat négyszemközti megbeszélést az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szombaton kezdődő San Franciscó-i csúcstalálkozójának keretében.
A Fehér Ház az elmúlt hónapokban többször kifejezte Joe Biden szándékát arra, hogy ismét találkozzon a kínai elnökkel, és adminisztrációjának több tagja is Pekingben járt az elmúlt időszakban, hogy a szakpolitikai együttműködés kérdéseiről egyeztessen.
Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Uniót alkotó országokra gondol, hanem azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.
Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel.
Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is.
Kérdésre válaszolva a ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai kongresszus két házának részéről. Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá.
Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is.
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
Dél-Korea javaslatot tett egy, a következő hónapokban rendezendő háromoldalú, kínai-japán-dél-koreai találkozóra, amelyen a három ország külügyminiszterei vennének részt – jelentette be kedden a szöuli külügyminisztérium.
A miniszteri csúcs megrendezéséről a három ország külügyminiszter-helyettesei állapodtak meg keddi szöuli találkozójukon. Az egyeztetésen Csung Bjun Von dél-koreai, Nung Zsung kínai és Funakosi Takehiro japán külügyminiszter-helyettes vett részt.
Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozóra – mely négy év óta az első ilyen jellegű rendezvény lenne – decemberben kerülhet sor.
A három ország korábban évente tartott csúcstalálkozót, ám Tokió és Szöul között a viszony 2019-ben megromlott a Japán második világháborús múltja körüli viták miatt.
Szöul szerint még mindig rendezetlen az egykori koreai kényszermunkások és a szexrabszolgaságba kényszerített koreai nők ügye. Jóllehet Tokió azzal érvel, hogy a kártérítési követeléseket rendezték egy 1965-ös, a kapcsolatok normalizálását célzó szerződésben, Szöul további kártérítési igényt jelentett be.
Idén a két ország ismét közeledett egymáshoz, augusztusban pedig Jun Szok Jol dél-koreai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök Camp Davidben, Joe Biden amerikai elnökkel közösen háromoldalú egyeztetésen vett részt.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A 77-ek csoportja és Kína csúcstalálkozója a multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés előmozdítására való felhívással ért véget szombaton Havannában.
„Ezekben a napokban Kuba volt a globális Dél fővárosa, az örök remény tere, azoknak az otthona, akik a legkevesebbet kapják a globális jólétből annak ellenére, hogy a legtöbbet adták hozzá” – mondta Manuel Marrero kubai miniszterelnök, köszönetét fejezve ki a jelen lévő küldöttségeknek a Kuba ellen hat évtizede tartó amerikai embargó során nyújtott támogatásért.
„A csúcstalálkozó megerősítette, hogy Kuba nincs egyedül” – jelentette ki Rodolfo Benítez, a kubai külügyminisztérium multilaterális ügyekért és nemzetközi jogért felelős főigazgatója. „Elmondhatjuk, hogy a havannai csúcstalálkozó sikeres volt” – tette hozzá, kiemelve, hogy a G77 tagállamai meg akarják változtatni a jelenlegi globális rendet, hogy saját fejlesztési modelljüket alkalmazva növekedhessenek.
Szombaton elfogadták a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amelyben hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van a nemzetközi pénzügyi struktúra átfogó reformjára, valamint a globális pénzügyi kormányzás összehangoltabb átalakítására.
„Elutasítjuk az extraterritoriális hatású törvények és rendeletek bevezetését és a gazdasági kényszerintézkedések minden más formáját, beleértve a fejlődő országokkal szembeni egyoldalú szankciókat, és ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezeket haladéktalanul meg kell szüntetni” – szögezi le a zárónyilatkozat, hozzátéve: „megerősítjük továbbá elkötelezettségünket a csoport egységének és szolidaritásának megszilárdítása mellett, hogy elérje célkitűzéseit, és fokozza szerepét a jelenlegi nemzetközi helyzetben”.
Kuba januárban vette át a G77 soros elnökségét. A következő G77+Kína csúcstalálkozóra a tervek szerint 2024 januárjában kerül sor Uganda fővárosában, Kampalában.
Ukrajna nem szerepel az Indiában tartandó G20-as csúcstalálkozóra meghívott országok listáján, mivel ezt a formátumot nem biztonsági kérdések megvitatására hozták létre – jelentette be Subramanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az EFE című spanyol kiadványra hivatkozva.
Mint ahogy azt már korábban megírtuk, Ukrajna nem szerepel a G20-as csúcstalálkozóra meghívott országai között. A jelentés szerint az indiai diplomácia vezetője elmondta, hogy India kilenc országot hívott meg a csúcstalálkozóra: Spanyolországot, Bangladest, Nigériát, Mauritiust, Egyiptomot, Hollandiát, Ománt, Szingapúrt és az Egyesült Arab Emírségeket. Rajtuk és a G20 tagjain kívül más ország nem vehet részt a csúcstalálkozón – tette hozzá.
„A G20 a globális gazdasági növekedés, a fejlődés problémáinak csoportja. Ezen a csúcstalálkozón az energia, a műtrágya és az élelmiszerellátás problémáinak megvitatása lesz napirenden. Ez a G20, nem pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa” – mutatott rá Subramanyam Jaishankar.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna nem szerepel az Indiában tartandó G20-as csúcstalálkozóra meghívott országok listáján, mivel ezt a formátumot nem biztonsági kérdések megvitatására hozták létre – jelentette be Subramanyam Jaishankar.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1692272940
[modified] => 1692268970
)
[title] => Az indiai külügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajnát nem hívták meg a G20-as csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=87372&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 87372
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 87373
[image] => Array
(
[id] => 87373
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1.jpg
[original_lng] => 28832
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/dzhayshankar-ministr-inostrannyh-del-indii-flickr-com-mfarussia-1-1-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1692258170:12
[_thumbnail_id] => 87373
[_edit_last] => 12
[views_count] => 718
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0a0ef48fee6ab59b4aa13f54928acd07] =>
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
Ukrajna a partnereivel együtt azon dolgozik, hogy hivatalos meghívást kapjon a G20-as csúcstalálkozóra, amely szeptember 9-10-én lesz Indiában – jelentette ki Mihajlo Tocsickij külügyminiszter-helyettes egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a helyettes külügyminiszter az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva azt mondta: „Röviden: dolgozunk rajta (a G20-ak meghívóján – a szerk.).” Szerinte nemcsak Ukrajna, hanem a partnerei is dolgoznak ezen.
„Ukrajna úgy véli, hogy amit Oroszország a gabona-megállapodással művel, az nagy kihívás a világgazdaság számára. Ezért dolgozunk a partnereinkkel azon, hogy meghívást kapjunk” – mutatott rá Mihajlo Tocsickij.
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
India úgy döntött, hogy nem hívja meg Ukrajnát a szeptemberi G20-csúcstalálkozóra – írja a Sky News.
A G20-ak honlapján közzétett hivatalos meghívottak listáján nyolc nem tagország szerepel: Banglades, Egyiptom, Mauritius, Hollandia, Nigéria, Omán, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek.
Spanyolországot is várják – annak ellenére, hogy nem tag – állandó meghívottként.
A házigazda országon múlik, hogy melyik nem tagországot hívja meg minden évben. A tavalyi indonéziai csúcstalálkozóra Ukrajnát hívták meg, Volodimir Zelenszkij elnök virtuálisan jelent meg.
Ukrajnát meghívták az év elején a G7-ek exkluzívabb japán csúcstalálkozójára is.
India azonban a háború kezdete óta Oroszország erősebb gazdasági szövetségesei közé tartozik, és a nyugati szankciókat figyelmen kívül hagyva továbbra is nagy mennyiségű orosz olajat importál.
Oroszországot ismét meghívták, annak ellenére, hogy többször felszólították a Kremlt a kormányközi csoportból való kizárására.
Moszkva várhatóan részt vesz, de Vlagyimir Putyin elnök állítólag mérlegeli, hogy személyesen jelenjen-e meg. Egy Kreml-forrás az NBC Newsnak múlt hónapban azt mondta, hogy Putyin még mindig nem zárta ki a lehetőséget.
Tavaly Szergej Sojgu védelmi miniszter jelent meg helyette. A jövő havi csúcstalálkozó lesz az első azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen, mivel azzal vádolja, hogy illegálisan toloncolt gyerekeket Oroszországba.
Az elfogatóparancs technikailag korlátozza Putyin utazási lehetőségeit – a bírósághoz csatlakozott országok elméletileg kénytelenek lennének letartóztatni őt, ha a területükre lép. Ezért döntött úgy, hogy a múlt hónapban kihagyja a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozót.
Dél-Afrikával ellentétben India nem tagja az ICC-nek, így Putyin anélkül vehet részt a találkozón, hogy attól kellene tartania, az indiai hatóságok letartóztatják.
Szaúd-Arábia augusztus elején egy jelentős ukrajnai találkozóra készül, amelyen a nyugati országok, maga Ukrajna és olyan kulcsfontosságú fejlődő országok, mint India és Brazília vesznek részt – írja a Reuters a Wall Street Journal nyomán.
Az augusztus 5-én és 6-án Dzsiddában tartandó találkozóra várhatóan 30 különböző ország magas rangú tisztviselői is érkeznek majd.
