A Nemzetbiztonsági Szolgálat ajánlása alapján a Kulturális Minisztérium Filipp Kirkorov orosz énekest felvette Ukrajna nemzetbiztonságát veszélyeztető személyek listájára, számolt a Kulturális és Információs Politikai Minisztérium sajtószolgálata.
A tárcánál közölték, június 11-én levelet kaptak Nemzetbiztonsági Szolgálattól Kirkorovval kapcsolatban. És ennek megfelelően az erre vonatkozó minisztériumi rendelet alapján felvették az énekest a listára. A kulturális minisztérium közölte, az eljárás automatikus, a jelenlegi jogszabályok szerint a minisztérium nem rendelkezik azon hatáskörrel, hogy eldöntse, felvegyen valakit a listákra vagy sem. Mindez azt jelenti, hogy az énekes nem léphet fel Ukrajnában, és az ukrán tévé- és rádiótársaságok nem sugározhatják. Ezen kívül Ukrajnában tilos azon filmek terjesztése és sugárzása, amelyekben Kirkorov szerepel.
A kulturális minisztérium nem kommentálta, miért került Kirkorov a listára. Ennek oka többnyire az annektált Krím-félszigetre való utazás valamint az orosz agresszió igazolása.
Ron DeSantis Florida republikánus kormányzója hétfőn aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák, vagy letiltják őket – számolt be az amerikai sajtó.
A kormányzó hétfőn a Floridai Nemzetközi Egyetemen, korábban letiltott influenszerek, szenátorok és a szólásszabadság számos szószólója társaságában jelentette be a döntést. „Mi leszünk az első tagállam, amely felelősségre vonja azokat a nagy technológiai vállalatokat, amelyek az amerikai történelemben valójában példa nélkül álló hatalmat gyakorolnak” – mondta DeSantis.
„A mi államunkban sokan vannak, akik megéltek cenzúrát és zsarnokságot Kubában, vagy Venezuelában” – utalt a Floridában élő, kubai és venezuelai gyökerű választókra a kormányzó, akit a 2024-es elnökválasztás egyik lehetséges republikánus jelöltjeként is emlegetnek. Majd hangsúlyozta: „ha a techcégek cenzorai megkülönböztető szabályokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a Szilícium-völgy uralkodó ideológiáját részesítsék előnyben, akkor most majd elszámoltathatók lesznek”.
A július elsején hatályba lépő új törvény például arról is rendelkezik, hogy a bíróságok akár 100 000 dollár kártérítést is megítélhetnek egy magánszemélynek, ha egy közösségi médiaplatform cenzúrázza vagy letiltja a felhasználó tartalmát, vagy letiltja a felhasználó fiókját, illetve ha a cenzúrát és a tiltást nem a törvényben meghatározott módon alkalmazza.
DeSantis példaként megemlítette, hogy számtalan embert távolítottak el a közösségi média felületeiről, akik korábban arról értekeztek bejegyzéseikben, hogy a koronavírus a kínai Vuhan városának egyik laboratóriumából származhat. „Most pedig ez az elmélet központi témává vált” – fogalmazott a kormányzó. Kitért arra is, hogy Doanld Trumpot kitiltották a Twitterről, miközben Ali Hámeneinek, Irán legfőbb vezetőjének változatlanul megvan a Twitter-fiókja.
Ezentúl – a megtévesztő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény alapján – Florida állam főügyésze is keresetet indíthat azon vállalatok ellen, amelyek megsértik az úgynevezett SB 7072 Közösségi Média Platformok elnevezésű törvényt. A jogszabály emellett a jövőben megakadályozza a nagy techcégeket abban, hogy letiltsák a floridai politikai jelölteket. Az állam választási bizottsága napi 250 000 dolláros bírságot szabhat ki minden olyan közösségi médiaplatformot üzemeltető társaságra, amely eltávolítja az állami pozíciók jelöltjeinek fiókjait vagy bejegyzéseit. „A floridaiaknak joguk van bárkit letiltani, a nagy technológiai cégeknek azonban nem az a feladatuk, hogy cenzúrázzanak” – mondta DeSantis. A kormányzó szerint a mostani törvény elfogadása „merész első lépés a nagy technológiai vállalatok zsarnokságának megfékezésére”.
A technológiai cégeket eddig az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott törvény 230. cikkelye védte a számonkéréstől. A passzus kimondja ugyanis, hogy például a közösségi internetes platformokat üzemeltető techcégek nem tartoznak jogi felelősséggel a felhasználók által közölt bejegyzésekért és kommentekért. A tavalyi választási kampányban Donald Trump republikánus elnök és az elnökválasztásból győztesen kikerülő Joe Biden demokrata párti politikus egyetértett abban, hogy valamit kezdeni kell a technológiai cégek sebezhetetlenségét biztosító szabályozással.
DeSantis kiemelte: a törvény előírja a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatok számára azt is, hogy átláthatók legyenek a tartalom moderálását illetően, és felhasználóik megfelelő tájékoztatást kapjanak a változásokról.
„Florida visszaveszi a virtuális nyilvános teret, mint azt a helyet, ahol az információk és az ötletek szabadon áramolhatnak” – ezt Jeanette Nunez floridai kormányzó-helyettes jelentette ki hétfőn. „Szerencsére, Floridában olyan kormányzónk van, aki harcol a nagy tech-oligarchák ellen, akik mesterkednek, manipulálnak és cenzúráznak, ha valaki olyan nézeteket hangoztat, amelyek ellentétesek a radikális baloldali narratívájukkal” – fogalmazott Nunez.
Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart Donald Trump volt amerikai elnök törlése és kitiltása a legnagyobb közösségi médiafelületekről és videómegosztó portálokról. A legnagyobb közösségi oldalak – köztük a Facebook -, valamint mikroblog-szolgáltatók, mint például a Twitter, a Capitoliumnál január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületeken megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Ron DeSantis Florida republikánus kormányzója hétfőn aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azo...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1621945500
[modified] => 1621936670
)
[title] => A floridaiak mostantól beperelhetik a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24153&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24153
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 24154
[image] => Array
(
[id] => 24154
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis.jpg
[original_lng] => 176336
[original_w] => 780
[original_h] => 438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/ron-desantis.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1621925870:10
[_thumbnail_id] => 24154
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2868
[_oembed_4f283e0149402db7b580207ce44f1d74] =>
[_oembed_time_4f283e0149402db7b580207ce44f1d74] => 1621928373
[_oembed_a5191758260fb3d0948d0d255bdd9fd7] =>
Si hace sólo 4 o 5 años alguien me hubiera dicho que saldría en Fox News por decir que un hombre no puede estar...
A múlt héten a nyugati világ szólásszabadságának újabb gyöngyszemével kellett szembesülnünk: felfüggesztette Twitter-oldalát fél napra a platform Francisco José Contrerasnak, a sevillai egyetem jogfilozófia professzorának, a jobboldali Vox képviselőjének, mert a politikus azt mondta, hogy egy férfi nem eshet teherbe. A nyugat szerint ez a vélemény a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik.
Si hace sólo 4 o 5 años alguien me hubiera dicho que saldría en Fox News por decir que un hombre no puede estar…
Francisco José Contreras azt merte írni, hogy egy férfi nem eshet teherbe, ugyanis nincsen méhe vagy petesejtje, amiért ideiglenes felfüggesztés jár a Twitter közösségi hálózaton, a platform szerint ugyanis egy ilyen kijelentés sérti a közösségi irányelveket, és a gyűlöletbeszéd kategóriájába tartozik.
Contreras egy olyan bejegyzéshez kommentelt, amit ő maga osztott meg a közösségi médiában egy transgender férfiról, aki azt közölte, hogy apa lett, miután megszülte kislányát.
Contreras egy május 11-i Facebook-posztban azt írta, hogy üzenetet kapott a Twittertől, melyben közölték, hogy megjegyzésével megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveket. A spanyol politikus kénytelen volt törölni a megjegyzést, és gúnyosan megjegyezte, hogy ez már a fasiszta biológia, legközelebb megpróbálja azt, hogy 2×2= 4.
A Twitter arra is figyelmeztette a bevándorlásellenes párt tagját, hogy ismétlődő hibák esetén állandó felfüggesztésre számíthat – írja a Fox News.
A spanyol politikus azt nyilatkozta a LifeSite Newsnak, hogy nem fogják engedni, hogy a Twitter egy eltorzult és antropológiailag helytelen világképet kényszerítsen rájuk, és továbbra is az igazságot fogják mondani, ugyanis nem lehet a biológiai alapigazságot gyűlöletbeszédnek tekinteni.
A Twitter már a januári választások alkalmával is letiltotta a párt hivatalos oldalát 24 órára, amiért a magas bűnözési rátát összefüggésbe hozták az észak-afrikai bevándorlókkal.
We raise this banner in honor of George Floyd, murdered one year ago today, in solidarity with people around the globe seeking a world without racial discrimination and a future with equal opportunity for all. #BlackLivesMatterpic.twitter.com/cVIkfH5Yra
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) May 25, 2021
On this first day of #Pride2021, @StateDept celebrates the contributions members of the #LGBTQI+ community make to our nation. We recognize that we must make progress and are committed to ending violence, discrimination, and stigma against LGBTQI+ persons worldwide. ?❤️?? pic.twitter.com/NeFz1DpJ80
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) June 1, 2021
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Joe Biden még pénteken négy olyan rendeletet is eltörölt, melyeket elődje, Donald Trump hozott. A volt elnök rendeletei többek közt az amerikai műemlékeket védték és az online cenzúra ellen léptek fel – írja a Newsweek.
Tegnap a Fehér Ház kiadott egy közleményt, melyben jelezték, hogy Joe Biden elnök eltörölte Trump négy rendeletét. Felsorolták a rendeleteket, de semmilyen kommentárt nem fűztek az intézkedéshez.
A következő rendeleteket törölte el Joe Biden, azt nem tudni, pontosan miért:
Donald Trump elnök a január 6-ai, Capitoliumot ért ostrom után írt alá egy rendeletet, amely megtiltja az online cenzúrát. Arra kérte a Szövetségi Kommunikációs Testületet, hogy vizsgálják ki a közösségi oldalak cenzúra-gyakorlatát és azt is, hogy a szövetségi büdzséből futtatott reklámokat gondolják újra.
Tavaly júniusban írt alá Trump elnök egy rendeletet, amely arra utasította egyes szövetségi szervezeteket, hogy lépjenek fel szigorúbban mindenki ellen, aki emlékműveket rongál Amerikában. Erre azután került sor, hogy országszerte számos konföderációs katonáknak és gyarmatósítóknak állított emlékművet rongáltak meg tüntetők.
Trump tavaly július 4-én indította el egy emlékmű építtetését Amerika hőseinek, melynek felavatására 2026. június 4-én került volna sor, a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulóján.
A volt elnök egységesítette volna azt a logórendszert, melyekkel az Egyesült Államok a külföldi országoknak biztosított segélyeket látja el.
A médiaszabadság szlovéniai helyzetét tények ismertetésével tükröző videófelvétel európai parlamenti (EP) bemutatásának megtagadása cenzúrázással ér fel – foglalt állást Janez Jansa szlovén miniszterelnök pénteken az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) e témáról folytatott vitában.
A LIBE-bizottságban a szlovén sajtószabadságról tartottak tárgyalást, amelyen Janez Jansa került volna a célkeresztbe. A szlovén miniszterelnök meg kívánta védeni álláspontját az ügyben, ám a bizottság elnöke letiltotta a Jansa által bemutatni kívánt videót. Az ügyben Hidvéghi Balázs is kifejtette véleményét a jogállamisági eszmék őreiről.
Kaotikus jelenetek zajlottak ma délután az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában: az EP-képviselők Janez Jansa szlovén miniszterelnök részvételével vitáztak volna a szlovén média, valamint jogállamiság helyzetéről, ám az ülés végül megszakadt, mert a kormányfő által kért videót nem játszották le az EP-ben. A több órán át tartó meghallgatáson egyébként számos meghívott mondott véleményt a szlovén helyzetről, például Barbara Strukelj, a szlovén állami sajtóügynökség vezetője, valamint Peter Svetina szlovén ombudsman. Amikor azonban a jobboldali miniszterelnökre, Jansára került a sor, ő hiába kérte, hogy a szlovén médiahelyzetet bemutató videóját játsszák le: a liberális Sophie in ‘t Veld, az ülés elnöke azt megtagadta a miniszterelnöktől, mondván: erre a protokoll szerint nincs lehetőség a LIBE ülésein, ráadásul a szlovénok túl későn küldték el a szakbizottságnak a videót.
Három órával ezelőtt megkapták a felvételt. Feltételezem, hogy az Európai Parlament munkatársait elég jól fizetik ahhoz, hogy megoldják a feladatot. Azt hittem, önök kíváncsiak az érem másik oldalára is – mondta Janez Jansa. Miután kérésének nem tettek eleget, kérte, hogy az ülést halasszák el. Az eset után Jansa Twitteren azt írta:
sajnálatos, hogy a LIBE és Sophie in ‘t Veld a sajtószabadság helyzetét vizsgálja, ám cenzúráznak egy olyan videót, amely a sajtószabadság problémáit, valamit az újságírókat ért atrocitásokat mutatja be.
Az EP-s bürokrácia mértékét jól jelzi, hogy miután Jansa kilépett a virtuális ülésről, a balliberális képviselők tovább hitetlenkedtek a szlovén kérésen. Sophie in ‘t Veld szerint ők „minden tiszteletet megadtak a szlovén miniszterelnöknek”, míg a német baloldali Katarina Barley arról beszélt: Jansa, ha annyira akarja, akár a Twitteren is elküldhetné nekik a videót. Sergey Lagodinsky német zöldpárti politikus ugyancsak megdicsérte In ‘t Veld „helytállását”. Mint mondta, ő maga nem azért jár az EP-be, hogy videókat nézzen. A Momentum EP-képviselője, Donáth Anna csalódottságának adott hangot: szerinte az EP-képviselők heteken át szervezték át a programjukat, csak azért, hogy végre kérdezhessenek a szlovén miniszterelnöktől.
A szlovén EU-elnökség közeledtével az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a brüsszeli sajtó egy része is nyomás alá helyezi Ljubljanát jogállamisági problémákra hivatkozva. Jansa a balliberális Politico újságíróival többször online kommentháborút vívott az elmúlt hetekben, ami miatt – példátlan módon – még az Európai Bizottság berkeiből is bírálták a jobboldali miniszterelnököt. A kritikusok február végén egyébként szlovéniai meghívót is kaptak, hogy tényfeltáró misszió keretében győződhessenek meg az ország helyzetéről – írja a Magyar Nemzet. Az ügy kapcsán Hidvéghi Balázs is kifejtette véleményét az európai baloldal kettős mércéjéről.
Az Európai Parlament jogállamiságot vizsgáló csoportjának ülésén Sophie in’t Veld, az ülést vezető liberális képviselő megtagadta, hogy az üléshez online csatlakozó szlovén miniszterelnök, Janez Jansa videóját levetítsék. A holland liberális képviselő mindenféle eljárási és technikai problémára hivatkozott, de a hosszas ideges magyarázkodás egyértelművé tette, hogy egyszerűen nem akarja levetíteni a videót. Ilyen az, amikor az EP-ben vizsgálják a jogállamiságot: csak a számukra kedvező hangokat akarják meghallani, és cenzúrázzák a másik oldalt. Ez a jól bejáratott recept: csak akkor kardoskodnak a véleményszabadságért, ha az ő véleményükről van szó. Egy ország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét pedig egyszerűen cenzúrázzák. Szégyen! Tényleg ők akarnak minket jogállamiságból oktatni? – írta bejegyzésében a fideszes EP-képviselő.
Főként az agresszor ország információs ármánykodásának kivédésére dezinformáció elleni központot hoznak létre Ukrajnában – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter egy lapinterjúban, adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál.
Az Obozrevatel kiadványnak nyilatkozva a tárcavezető elmondta, hogy Ukrajnának nagy szüksége van egy dezinformáció elleni központra, hogy hatékonyan fel tudja venni a harcot az agresszor országból eredő manipulációkkal és hamis hírekkel. „Ha a dezinformációval szemben kifejtett ellenállásról beszélünk publikációk, információk szétküldésének formájában, akkor a munkát ebben az irányban dezinformáció elleni központ létrehozásával kezdjük” – mutatott rá.
Tkacsenko úgy vélte, Ukrajnának nem kell utánoznia Oroszországot módszereinek az alkalmazásával. Szerinte a botok elleni harc botokkal meglehetősen kilátástalan küzdelem. Mint jelezte, már márciusban bemutatják a dezinformáció elleni stratégiát.
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Kína írásos információt kért az országban tevékenykedő amerikai sajtó munkatársairól.
Kína úgy döntött, korlátozza az országban elérhető amerikai kiadványokat. A rendelet azt követően született, hogy az USA hasonlóképpen cselekedett a kínai médiatartalmakkal.
Az USA-beli sajtóorgánumoknak hét napon belül írásbeli információkat kell benyújtaniuk Kínának az ország területén dolgozó összes alkalmazottról, valamint az Associated Press, az United Press International, a CBS, továbbá a National Public Radio pénzügyeiről és egyéb tevékenységeiről.
