Súlyos következménnyel járna, ha London beváltva fenyegetését felfüggesztené a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll végrehajtását – közölte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja Brüsszelben pénteken.
Nagy-Britannia október közepén terjesztett javaslatot az Európai Unió elé az észak-írországi protokoll módosítására. David Frost brit Brexit-ügyi államtitkár utalást tett arra, hogy megállapodás elmaradása esetén a brit kormány akár egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását. Maros Sefcovic pénteken, miután megbeszélést folytatott David Frosttal az északír protokollal kapcsolatos vitákról, sajtótájékoztatóján kijelentette: egy ilyen lépés instabilitáshoz és kiszámíthatatlansághoz vezetne Észak-Írországban. Emellett pedig komoly következményei lennének az EU és Egyesült Királyság kapcsolataira nézve is, mivel az a jegyzőkönyv végrehajtására irányuló konszenzusos megoldásra irányuló uniós erőfeszítések elutasítását jelentené – mondta. Az uniós biztos hangsúlyozta, noha az Európai Bizottság intenzíven dolgozik azon, hogy közeledjenek az álláspontok, az uniós bizottság ez idáig nem látott semmilyen előremutató lépést az Egyesült Királyság részéről. Közölte, a megoldás érdekekében az brüsszeli testület fenntartja a vámellenőrzések könnyítését szolgáló javaslatát. Az úgynevezett „gyors sávok” létrehozásának köszönhetően a vámokkal kapcsolatos bürokrácia felére csökkenne, jelentős könnyebbséget biztosítva a helyszíni szolgáltatók számára – mondta. Tájékoztatása szerint az intézkedés a Nagy-Britanniából származó Észak-Írországban fogyasztott áruk széles körét érintené, hatására mintegy 80 százalékkal csökkennének a vámellenőrzések és 50 százalékkal a vonatkozó vámeljárások. Az elmúlt napokban fellángolt, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében Nagy-Britannia és Franciaország között kialakult viszállyal kapcsolatban Sefcovic közölte, az EU és Nagy-Britannia kereskedelmi és együttműködési megállapodása egyértelműen fogalmaz: az Egyesült Királyság felségvizein engedélyezni kell a halásztatot. Ez azt jelenti, hogy minden jogosult francia hajónak halászati engedélyt kell kapnia – húzta alá. A megbeszélések szakértői szinten november 12-én, Londonban folytatódnak – tájékoztatott az uniós biztos.
Matt Hancock isn’t a ‘celebrity’, he’s the former health secretary who oversaw the UK having one of the highest death tolls in the world from Covid-19 whilst breaking his own lockdown rules.
1/5
— Covid-19 Bereaved Families for Justice UK (@CovidJusticeUK) November 1, 2022
Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a Brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak.
A Financial Timesnak adott, a londoni üzleti lap szombati kiadásában közölt interjúban Emmanuel Macron úgy fogalmazott: ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében, „az nem éppen a hitelesség nagy jele”.
Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A két ország közötti, hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként péntekre bekérették Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, miután Franciaország csütörtökön lefoglalt egy brit halászhajót.
Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik.
A Csatorna-szigetek közül a legnagyobb, a 108 ezer lakosú Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.
Emmanuel Macron a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: ő nem értelmetlen vitákra törekszik a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta felmerült nézeteltérések ügyében, de ezek az ügyek fontosan Franciaország és Nagy-Britannia számára egyaránt, mivel a két ország polgárainak életét érintik.
A francia elnök a magas földgázárakról szólva azt mondta: a keresleti oldalon kialakult feszültségek miatt nem hiszi, hogy van lehetőség az árak csökkentésére, de el kell kerülni azt, hogy a kínálati oldalon is törés következzen be, mert az még tovább növelné az árakat.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországot felelősnek tartja-e a magas európai energiaárakért, Macron kijelentette: nincsenek az árak manipulációjára utaló bizonyítékai, és nem vádol senkit. „Kereskedelmi kapcsolatokról van szó, amelyeket nem szabad geopolitikai célokra használni” – tette hozzá.
Az orosz Gazprom energiaipari vállalat európai befolyását firtató kérdésre úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy Európa túlzottan függ-e egyetlen vállalattól, hanem az, hogy miként teremt alternatívákat. Macron szerint Európa számára csak két alternatíva létezik: a megújuló energiaforrások és az atomenergia.
Az elmúlt héten tartott konstruktív tárgyalások után is komoly nézeteltérések vannak Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll, ezen belül mindenekelőtt az EU Bíróságának szerepe ügyében – közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal utalást tett arra, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit kormány egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását.
London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán. A 499 kilométeres határ a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Az észak-írországi megbékélésről kötött 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként az egykor katonai szigorral őrzött ír-északír határon hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, és ezt a célt szolgálja az észak-írországi protokoll. A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer veszélyezteti az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását, így Észak-Írország pozícióját is az Egyesült Királyságon belül.
A Downing Street vasárnapi ismertetése szerint az elmúlt egy hétben Brüsszelben tartott tárgyalásokon a brit kormány képviselői megállapították, hogy bár egyes „korlátozott területeken” van mozgástér közös álláspont kialakítására, az alapvető problémák ügyében azonban továbbra is jelentősek a nézeteltérések. A tájékoztatás ezek között kiemelten említette azt a változatlan londoni álláspontot, hogy az Európai Unió Bíróságának a továbbiakban nem lehet szerepe az Egyesült Királyság és az EU közötti vitás kérdések megoldásában.
A Downing Street állásfoglalása szerint rövid időn belül tényleges haladást kell elérni, és nem lehet a végtelenségig elhúzni a tárgyalási folyamatot, mert az Észak-Írországban tapasztalható problémák nem múltak el. Hamarosan eldől, hogy sikerül-e szert tenni a nézeteltérések áthidalásához szükséges tárgyalási lendületre, vagy Londonnak életbe kell-e léptetnie az észak-írországi protokoll 16. cikkelyét – fogalmaz a londoni miniszterelnöki hivatal vasárnapi közleménye.
A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalú védelmi intézkedéseket tehet – mindenekelőtt felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát -, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás végrehajtása súlyos problémákhoz, például kereskedelmi fennakadásokhoz vezet.
A Downing Street tájékoztatása szerint az Európai Bizottság tárgyalóküldöttsége kedden további „többnapi intenzív tárgyalás” céljából Londonba utazik.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt héten tartott konstruktív tárgyalások után is komoly nézeteltérések vannak Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll, ezen belül mindenekelő...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635088200
[modified] => 1635078987
)
[title] => Brexit: továbbra is komolyak a nézeteltérések az EU és London között az északír protokoll ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32283&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32283
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 32284
[image] => Array
(
[id] => 32284
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[original_lng] => 106100
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1635068190:10
[_thumbnail_id] => 32284
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1554
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 595
[1] => 15568
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brexit
[1] => Brexit-megállapodás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 31463
[content] =>
Franciaország megfenyegette az Egyesült Királyságot, ha nem tesznek eleget a Brexitben előírt halászati szabályoknak, megtiltják a brit határőröknek az országba beérkező bevándorlók ellenőrzését.
Újból kiéleződött a feszültség az Egyesült Királyság és Franciaország között, nemrégiben ugyanis kiderült, a Brexitben meghatározott szabályok ellenére még mindig francia területeken végzik mindennapi tevékenységeiket halászhajóikkal a britek.
Mindez korántsem tetszik a franciáknak, akik megfenyegették a szigetország kormányát, ha nem teljesítik a Brexitben megfogalmazott pontokat, és nem vonulnak vissza a halászhajók, akkor felrúgják a 2003-ban kötött Touquet-szerződést.
A szóban forgó megállapodás lényege, hogy brit határőrök ellenőrizhetik francia szárazföldön az országba érkező személyeket, köztük a bevándorlókat is, akiknek az Egyesült Királyságon kívül nyújtanak menedéket Pas-de-Calais megyében.
A The Telegraph értesülései szerint október második felében születhet döntés arról, valóban beszüntetik-e a szerződést. Franciaország miniszterelnöke, Jean Castex jelezte, a bilaterális megállapodás jövője foroghat kockán azzal, ha a britek nem fújnak visszavonulót hajóikkal, és tovább folytatják az illegális halászatot.
A Touquet-szerződés felbonátásával mindkét fél rosszul járna, Nagy-Britannia ugyanis több mint 54 millió fontot fizetett Franciaországnak annak érdekében, hogy megerősítsék a bevándorlókkal kapcsolatos ellenőrzési procedúrákat és felfejlesszék a környék hírszerzési szolgálatát.
NEW: We are re-opening the British Embassy in Kyiv, with our Ambassador @MelSimmonsFCDO returning to the city shortly. Thank you to Melinda and your team for your hard work and resilience. We stand with Ukraine ???? pic.twitter.com/PpnRNWN1vt
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
The Foreign Ministers of the Baltic states issue joint statement calling on ?? to release the Leopards.
“This is needed to stop Russian aggression, help ?? and restore peace in Europe quickly. ?? as the leading European power has special responsibility in this regard” pic.twitter.com/sCdkKzM3zV
We, ?? ?? ?? Foreign Ministers, call on Germany to provide Leopard tanks to Ukraine now. This is needed to stop Russian aggression, help Ukraine and restore peace in Europe quickly. Germany as the leading European power has special responsibility in this regard.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
Két haditengerészeti járőrhajót küld a brit kormány Jersey partjaihoz a “helyzet megfigyelésére”, miután kiéleződött a vita Franciaországgal a térség vizeire vonatkozó halászati szabályozásról.
A normandiai partvidék közelében fekvő, széles körű önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területei közé tartozik.
Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nyomán kidolgozott kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (TCA) hivatkozva nemrég új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A francia hatóságok álláspontja szerint azonban Jersey kormányzata erről előzetesen nem konzultált az EU-val, így a rendelkezés a TCA alapján érvénytelen.
Annick Girardin, a francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere az éleződő vitára reagálva a héten alig burkolt utalást tett arra, hogy Franciaország elvághatja Jersey áramellátását. Jersey három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát. Hírek szerint csütörtökön mintegy száz francia halászhajó tart tiltakozást Jersey kikötőjénél, bár a kikötő blokádját a szervezők nem helyezték kilátásba.
A brit kormány azonban szerda este bejelentette, hogy a királyi haditengerészet két járőrhajója is a helyszínre tart, azzal a céllal, hogy “figyelemmel kísérje” a francia halászhajók demonstrációját. A BBC értesülése szerint London a Severn és a Tamar nevű, a dél-angliai Portsmouth kikötőjében állomásozó hajókat vezényelte Jersey szigetéhez. Ennek a járőrhajóosztálynak a tagjai 90,5 méter hosszúak, fedélzeti fegyvereik között tüzérségi és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök vannak.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, amely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való brit kilépés (Brexit) negatív következményeit – közölte az uniós parlament szerdán.
A keddi vitát követően szerda reggel kihirdetett eredmény szerint az EP 660 szavazattal, 5 ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett fogadta el a megállapodást.
A tárgyaló felek 2020. december 24-én egyeztek meg az unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról. A fennakadások elkerülésére az EP elfogadta, hogy a megállapodást január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz a szerdán megadott parlamenti hozzájárulásra volt szükség.
Az EP a megállapodásról állásfoglalást is elfogadott, amelyben a képviselők üdvözölték az egyezmény létrejöttét, de történelmi hibának nevezték a brit kilépést, arra emlékeztetve, hogy egy unión kívüli ország nem élvezheti az uniós tagság előnyeit. Üdvözölték a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodást, és hozzátették, hogy az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályok akár jövőbeli megállapodások számára is mintául szolgálhatnak. Az EP egyetértett a megállapodás halászattal, fogyasztókkal, légi közlekedéssel, energiával és adatvédelemmel kapcsolatos pontjaival is. Sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság a tárgyalások körét nem kívánta kiterjeszteni a kül-, a biztonság- és a fejlesztéspolitikára, és nem vesz részt az Erasmus+ diákcsereprogramban.
Hangsúlyozták, hogy az Ír-sziget békéjének megőrzése az EP egyik fő célkitűzése volt. Ezzel összefüggésben arra szólították fel a brit kormányt, hogy jóhiszeműen járjon el, haladéktalanul és teljes körűen hajtsa végre az általa aláírt megállapodások feltételeit, azon hiteles és átfogó menetrend alapján, amelyet az Európai Bizottsággal közösen határoztak meg. Az Európai Parlament hozzájárulása után ahhoz, hogy a megállapodás május elsejéig véglegesen életbe léphessen, még szükség van az EU Tanácsának – lényegében már csak formalitásnak számító – döntésére.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel egy időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is. A megállapodás a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelem mellett a halászatra, energiaügyekre, biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, amely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619625840
[modified] => 1619617927
)
[title] => Megszavazta az EP az Egyesült Királysággal kötött megállapodást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22563&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 22563
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 22564
[image] => Array
(
[id] => 22564
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1.jpg
[original_lng] => 77596
[original_w] => 1000
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/eu-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1619607127:12
[_thumbnail_id] => 22564
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1953
[_oembed_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] =>
[_oembed_time_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] => 1633016261
[_oembed_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] =>
[_oembed_time_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] => 1643692068
[_oembed_d2f4261189930ecff7cfebe9fc651e51] => {{unknown}}
[_oembed_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] =>
[_oembed_time_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] => 1652122997
[_oembed_11e90a42ebc432cb8ace370c82052eb8] =>
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Megerősítette teljes elkötelezettségét a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll megfelelő érvényesítése mellett a brit kormány és az Európai Unió (EU).
Michael Gove, a brit kabinetirodát vezető miniszter és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke – a kilépési megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság két társelnöke – péntek hajnalba nyúló tárgyalást tartott Londonban a protokoll alkalmazása körüli gondokról.
Ezután kiadott közös közleményükben leszögezték: teljes a kölcsönös elkötelezettség arra is, hogy el kell kerülni a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Írország és Észak-Írország határán.
A találkozó előzményeként Sefcovic levelet intézett Gove-hoz, felpanaszolva, hogy az Észak-Írországban létesített árubeléptető pontok még nem működnek teljes körűen, az ellenőrzés ezeken a pontokon nem a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodásnak és az Európai Unió szabályainak megfelelően zajlik.
Nagyon kevés az áruazonosító vizsgálat, az előírásoknak nem megfelelő áruk is kivétel nélkül beléphetnek, olyanok is, amelyek végcélja nyilvánvalóan Írország – állt a bizottsági alelnök levelében.
A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes – főleg áruforgalmi – szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és Írország határán kell elvégezni, és az áruforgalom továbbra is akadálytalanul áramolhat át az ír szigetet elválasztó határon, amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára.
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. Komoly feszültségeket szít ugyanakkor az Egyesült Királyságon belül, illetve London és Brüsszel között is, hogy az észak-írországi protokoll – éppen azért, hogy ne legyen szükség az ír-északír határon fizikai ellenőrzésre – gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren alakított ki belső határt.
Ezt az észak-írországi felekezetközi kormány nagyobbik pártja, a többségi britpárti unionista mozgalom legnagyobb ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) folyamatosan és hevesen bírálja, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritását.
Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a DUP vezetője a protokoll teljes elvetését követeli.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Hosszú vita után, de nagy többséggel fogadták el tervezetet, amit már csak a Lordok Házának kell jóváhagynia.
Ahogy az várható volt, nagy többséggel jóváhagyta szerdán a brit parlament alsóháza az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodást.
A téli szünetét töltő alsóház a soron kívül összehívott szerdai ülésnapon ötórás vitát tartott az átfogó megállapodásról, és a délutáni voksoláson 521-73 arányban megszavazta az egyezmény törvénybe iktatását kérő kormányzati indítványt.
Az 1246 oldalas megállapodásról többhavi tárgyalási folyamat után múlt csütörtökön állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségei.
A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában.
Az alsóházi szavazás után a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amely várhatóan még szerdán szintén megvitatja és nagy valószínűséggel jóváhagyja a megállapodást.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Az Európai Unió (EU) tagállamainak eddig megszólalói vezetői kivétel nélkül üdvözölték a december 24-én bejelentett Brexit-megállapodást. Az Európai Tanács soros elnökségét december 31-ig ellátó Németország vezetője, Angela Merkel kancellár külön köszönetet mondott az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, és az EU főtárgyalójának, Michel Barnier-nek is.
Az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője, Angela Merkel kiemelte, hogy a csütörtökön kötött megállapodásért „nagy köszönet” jár Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Michel Barnier EU-s főtárgyalónak és munkatársainak. A szövetségi kormány alaposan elemzi a megállapodás szövegét, de ezt a munkát „nem a nulláról kell kezdeni”, mert a bizottság az egész tárgyalási folyamatban szorosan egyeztetett a tagállamokkal.
Ezért „gyorsan meg tudjuk állapítani, hogy Németország támogathatja-e a tárgyalás eredményét” – fejtette ki Angela Merkel, hozzátéve, arra számít, hogy Németország hozzájárul a megállapodáshoz.
A kormány december 28-án délelőtt tárgyalja meg az ügyet, amelyről ugyancsak 28-án a Tanács is tárgyal, és dönt a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról – közölte Angela Merkel. Rámutatott, hogy a megállapodás akkor léphet hatályba véglegesen, ha az Európai Parlament is hozzájárul. Kiemelte, hogy a megállapodás révén új fejezet kezdődhet az EU, illetve Németország és az uniós tagság felszámolása után is „fontos partner” Egyesült Királyság kapcsolatában.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy kifizetődött Európa egysége és ereje. Az Egyesült Királysággal megkötött egyezmény lényeges az állampolgáraik, a halászaik, a termelőik védelme szempontjából. Meg fogunk győződni arról, hogy ez a helyzet – tette hozzá.
Alexander De Croo belga miniszterelnök azt közölte, hogy a létrejött kereskedelmi megállapodás lehetőséget nyújt az Egyesült Királysággal való szoros kapcsolat fenntartására, és tisztességes versenyt biztosít az uniós vállalatok számára. Belgiumnak legfontosabb a gazdasági érdekei lehető legjobb védelmének biztosítása, ugyanis – szavai szerint – meg kell védeni a belga cégeket a tisztességtelen brit versenytől – emelte ki.
„Az elmúlt négy év intenzív vitáit magunk mögött tudhatjuk. Most új, erős kapcsolat kiépítésén dolgozhatunk az Egyesült Királysággal, amely mindig is történelmi partnere volt hazánknak. Itt az ideje, hogy a jövőbe tekintsünk” – fogalmazott. Belgium megkezdi a megállapodás szövegének elemzését, csakúgy, mint a többi 26 uniós tagállam és az Európai Parlament – tette hozzá a belga miniszterelnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök „nagyszerű hírnek” nevezte a „nehéz tárgyalások” után született megállapodás létrejöttét az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli partnerségéről. Rutte elismerését fejezte ki Michel Barnier uniós főtárgyalónak és Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnöknek „fáradhatatlan erőfeszítéseikért”. „A megállapodás, amelyet alaposan tanulmányozni fogunk, mindannyiunk számára nagyon fontos” – tette hozzá a holland miniszterelnök.
Jó hírnek nevezte Guiseppe Conte olasz kormányfő a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást. Nagy-Britannia továbbra is központi partnere marad az EU-nak és Olaszországnak. „Az európai kereskedelem, illetve az állampolgárok érdekeit és jogait garantálja (a megállapodás)” – írta Twitter-üzenetében.
Pedro Sánchez olasz kormányfő üdvözölte a megállapodás elvét. „Spanyolország és az Egyesült Királyság folytatja a tárgyalásokat az áruk és az emberek szabad mozgásáról Spanyolország és Gibraltár között” – hangsúlyozta. Madrid, London és Gibraltár az EU és az Egyesült Királyság közötti gazdasági megállapodásról folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan tárgyal a háromoldalú szerződésről. A dél-spanyolországi brit beékelődés 100 százalékban függ az importtól, 34 ezer lakosát csak így tudja ellátni élelmiszerrel, és naponta mintegy 15 ezer vendégmunkás jár át dolgozni Spanyolországba.
António Costa portugál miniszterelnök kijelentette: „Melegen üdvözöljük az Egyesült Királysággal a január 1. utáni kapcsolatokról megkötött megállapodást. Az Egyesült Királyság nemcsak jó szomszédunk és szövetségesünk, de fontos partnerünk is marad”.
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint karácsony küszöbén jó hír a megállapodás, amely véget vet a Brexit utáni viszonyokkal kapcsolatos bizonytalanságnak. Petrícek a Twitter mikroblog portálon meggyőződését fejezte ki, hogy az Európai Parlament jóvá fogja hagyni a megállapodást.
Erna Solberg norvég kormányfő jó hírnek nevezte a megállapodást mind az Egyesült Királyság, mind az EU, mind pedig Norvégia számára. „Egy megállapodás révén mindenki – beleértve Norvégiát – mindent jobban fog tudni előre látni” – írta közleményében.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
Megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – jelentette be csütörtök délután a londoni miniszterelnöki hivatal.
Az egyezség lehetőséget nyújt arra, hogy az Egyesült Királyság és az EU között új kapcsolat jöjjön létre, olyan, amilyet mindig szerettünk volna – egy szuverén Egyesült Királyság és európai partnereink közötti virágzó kereskedelmi és gazdasági kapcsolat – mondta a brit kormányszóvivő.
„A megállapodás biztosítja a 2016-os népszavazás és a 2019-es választások célkitűzéseit, és komoly előnyökkel jár mind az Egyesült Királyság, mind az EU számára” – tette hozzá a brüsszeli Politico szerint.
A brit kormányszóvivő az MTI tudósítása szerint kiemelte azt is, hogy a jövő héttől – a brit EU-tagság januári megszűnése után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után – az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.
A szóvivő kiemelte azt is, hogy jövő péntektől – a brit EU-tagság januári megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után – az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.
A jövő héttől életbe lépő új brit bevándorlási szabályok alapján azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje 2021. június 30.
Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodás létrejöttének bejelentése után tartott csütörtök esti sajtótájékoztatóján külön kitért az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra.
Úgy fogalmazott: jóllehet az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és földrajzi értelemben változatlanul Európához kötődik, nem utolsósorban annak a négymillió EU-állampolgárnak is köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek, már benyújtották a letelepedett státusra szóló kérvényüket és hatalmas mértékű hozzájárulást nyújtanak az ország életéhez.
Közép-európai idő szerint négy órakor Boris Johnson Twitteren erősítette meg az egyezség hírét.
Az Independent kormányzati forrása szerint az egyezmény garantálja, hogy Nagy-Britannia már nincs az EU vonzásában, nem kötik az uniós szabályok, nincs szerepe az Európai Bíróságnak és a szuverenitás ügyében meghúzott egyetlen „vörös vonalat” sem lépték át. „Ez azt jelenti, hogy politikailag és gazdaságilag is teljes mértékben függetlenek leszünk 2021. január 1-jén” – mondta.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről született megállapodás tisztességes, kiegyensúlyozott és igazságos – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben.
Ursula von der Leyen Michel Barnier-vel, az EU főtárgyalójával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a nehéz, hónapokon át tartó tárgyalások után létrejött megállapodás biztosítani fogja, hogy az unióból kilépett Egyesült Királyság a jövőben is szoros partnere marad a huszonhét tagországból álló Európai Uniónak.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke tavaly 668 milliárd font (267 ezer milliárd forint) volt.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről született megállapodás a szabadkereskedelmi egyezmények új generációját jelenti – jelentette ki Michel Barnier, az EU főtárgyalója Brüsszelben csütörtökön.
Barnier Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a kialkudott megállapodás teljesen új partneri viszonyt és gazdasági kapcsolatokat alakít ki az Egyesült Királysággal.
A végtelenül összetett és mindezidáig példa nélküli megállapodás Nagy-Britanniának biztosítja a független tengerparti állam státusát, ugyanakkor megvédi az uniós halászok jogait is – közölte az uniós főtárgyaló.
A hozzávetőleg kétezer oldalas megállapodás teljes szövegét várhatóan a következő napokban teszik közzé.
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint az átfogó egyezményen belül vám-, illeték- és kvótamentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás is létrejött.
A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.
Az áttörés nem kis részben a halászati vitában elért kompromisszum eredménye.
A Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtóértekezletén Boris Johnson elmondta: a megállapodás alapján az Egyesült Királyságra jutó részarány a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből a jelenlegi hozzávetőleg 50 százalékról öt és fél év alatt kétharmadhoz közeli szintre emelkedik, utána pedig a tudományos, környezetvédelmi és állománymegőrzési meggondolásokon túl megszűnnek az elvi mennyiségi korlátok.
A vitarendezési és jogalkotási mechanizmus ügyében a londoni tájékoztatás szerint sikerült érvényt szerezni annak a brit célkitűzésnek, hogy az Európai Unió bíróságának ne legyen ügydöntő hatásköre a brit törvényhozási folyamatra.
A megállapodást a brit parlamentnek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A brit kormány csütörtök este bejelentette, hogy a londoni alsóház december 30-án soron kívüli ülésen vitatja meg az Európai Unióval elért egyezményt és szavaz is róla.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
