Egy olyan megállapodást fog kötni hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök, amely legalább három területen erősíti az ország együttműködését az Európai Unióval a Brexit utáni időszakban – derült ki a brit miniszterelnöki hivatal szombat éjjeli közléséből.
A megállapodás egyik része a brit élelmiszeripari cégek helyzetét javíthatja majd az uniós piacokon, a másik a határátlépés megkönnyítését célozza, a harmadik pedig az ifjúsági mobilitás kérdését javíthatja, de egyelőre a hivatal csak nagyon szűkszavú jelzéseket tett, így nem tudni a pontos részleteket.
A brit kormányfő hétfőn fogadja az EU vezetőit Londonban, hogy újraindítsa a kapcsolatokat a közösséggel.
A találkozó célja, hogy konkrét területeken előrelépést érjenek el, miközben más témák továbbra is érintetlenek maradnak.
Starmer a Munkáspárt tavalyi választási győzelme óta igyekszik javítani Nagy-Britannia viszonyát legnagyobb kereskedelmi partnerével, miután az ország 2020-ban kilépett az EU-ból.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a csúcstalálkozó megállapodással zárul majd, amely javítja a brit termelők helyzetét, akik jelenleg ellenőrzésekkel szembesülnek vagy nem tudják exportálni termékeiket.
A megegyezés emellett megkönnyíti a családok életét is, akik magasabb költségekkel és sorban állással találkoznak utazásaik során.
A miniszterelnök a jövő héten újabb megállapodást köt, amely az ország nemzeti érdekeit szolgálja. Jó lesz a növekedés, a munkahelyek, a számlák és a határaink szempontjából is – közölte a Downing Street 10.
Starmer pénteken felvetette, hogy a csúcstalálkozón ifjúsági mobilitási megállapodás is születhet az Európai Unióval.
A Reuters megjegyzi, hogy közvélemény-kutatások szerint a Brexit egyre népszerűtlenebb a brit választók körében, mivel az ország gazdasága gyengén teljesít az utóbbi években, különösen a nemzetközi kereskedelem területén.
London a letelepedéshez fűződő szabadságjog részleges helyreállítására készül javaslatot tenni az Európai Uniónak a fiataloknak – írta kormányforrásokat idézve a The Times.
A lap szerint a brit javaslatban az szerepel, hogy a 18 és 30 év közötti uniós, illetve brit állampolgárok kétévi időtartamra kölcsönösen letelepedhetnének, tanulhatnának és munkát vállalhatnak az EU-ban és Nagy-Britanniában.
A brit előterjesztés szerint a letelepedési engedélyeket kérés esetén egy évvel meg lehetne hosszabbítani. Ugyanakkor a brit kormány korlátozná azoknak a számát, akik a program keretében Nagy-Britanniába utazhatnának. A The Times kormányforrásai szerint a pontos kvótáról még nincs döntés, de az előzetes tervekben évi 70 ezres szám szerepel.
Ezek a megkötések azonban jóval szigorúbbak lennének az EU által javasolt megoldásnál, amely négyévi tartózkodást tenne lehetővé, és nem korlátozná azok számát, akik a programban részt vehetnének. Az elképzelés mindazonáltal rendkívül népszerű: a The Times online felületén megjelent interaktív kérdőív kitöltőinek 91 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatná a tervet.
A legutóbbi reprezentatív országos felmérés ennél alacsonyabb, de így is több mint kétharmados támogatottságot mutatott ki. A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov 4505 brit állampolgár bevonásával elvégzett minapi vizsgálata szerint a kezdeményezést a brit választók 67 százaléka támogatja, és csak 17 százalék ellenzi.
London szorosabbra fűzné a kapcsolatokat, de nem lépne vissza
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába. Keir Starmer jelenlegi miniszterelnök ugyanakkor többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
Ennek egyik első mozzanataként Starmer részt vett az EU február 3-i informális brüsszeli csúcsértekezletén. Személyében először volt jelen brit kormányfő uniós csúcstalálkozón a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése óta.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Rendszeres kétoldalú külpolitikai egyeztetésekről állapodott meg David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi találkozóján.
David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője megállapodásra jutott arról, hogy Nagy-Britannia és az EU Külpolitikai Párbeszéd (Foreign Policy Dialogue) névvel hathavonta ülésező egyeztető fórumot hoz létre.
Ennek célja a brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az, hogy lehetővé váljon a kétoldalú stratégiai együttműködés és ennek révén a rendszeres stratégiai konzultáció a legfontosabb kérdésekről, köztük az orosz–ukrán konfliktusról, az indiai–csendes-óceáni és a nyugat-balkáni térségről, valamint az úgynevezett hibrid fenyegetésekről.
A londoni külügyi tárca már a luxembourgi EU-külügyminiszteri találkozó előtt közölte: David Lammy részvétele az értekezleten jelzi, hogy a brit kormány szorosabbra akarja vonni az EU-val folytatott külügyi együttműködést, és ez is része az unióhoz fűződő kapcsolatrendszer új alapokra helyezését célzó terveknek.
A hétfői megállapodás közvetlen előzményeként Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október elején a kétoldalú stratégiai együttműködés erősítéséről állapodott meg.
Nincs visszalépés az unióba
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy a Labour-kormány nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába. Keir Starmer ugyanakkor jelezte azt is, hogy a munkáspárti kormány sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
A brit kormányfő egy hétfői londoni üzleti rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott: az előző, konzervatív párti brit kormány a Brexitet követő cirkusz idején elbizonytalanított néhány embert azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia mennyire tekinthető megbízható, stabil, szabálykövető partnernek, és mindeközben feleslegesen sértegette legközelebbi szövetségeseinket.
Starmer szerint azonban ennek vége, a munkáspárti kormány határozottan túllépett ezen a politikán.
Ugyanezen a londoni üzleti rendezvényen Sadiq Khan, a brit főváros ugyancsak munkáspárti polgármestere kijelentette: jóllehet rövid távon Nagy-Britannia valószínűleg nem lesz ismét az EU egységes belső piacának tagja, de nem kell elriadni attól, hogy erről tárgyalások kezdődjenek.
Minden sikeres ország a legközelebbi szomszédaival folytatja a legnagyobb értékű kereskedelmi forgalmat, Nagy-Britannia pedig a tőszomszédságában tudhatja az EU több mint 500 milliós lakosságú piacát – hangsúlyozta a londoni polgármester. Érdemes megemlíteni: Lammy személyében több mint két éve most első ízben vett részt brit külügyminiszter az EU-külügyminiszterek értekezletén.
A brit miniszterelnök szerdán Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, akivel a 2025 tavaszi, Európai Unió és Egyesült Királyság közötti megállapodást készíti elő, melynek egyik fő pontja a fiatalok szabadabb mozgásáról szól. A belügyminiszter, Yvette Cooper viszont ellenzi, ugyanis a bevándorlás csökkenését szeretné elérni.
Keir Starmer a héten az Európai Bizottság elnökével folytatott találkozót arra fogja felhasználni, hogy előkészítse a brit brexitmegállapodás tavaszi felülvizsgálatát, miközben arra figyelmeztet, hogy a szorosabb kapcsolatok elengedhetetlenek lesznek kormánya törekvéseihez − írta meg a The Guardian.
A miniszterelnök szerdán Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel. Yvette Cooper belügyminiszter azonban továbbra is hevesen ellenzi azt a megállapodást, amely lehetővé tenné a fiatalok szabadabb mozgását Európa és az Egyesült Királyság között, azonban ez az intézkedés kulcsfontosságú a tavaszi tárgyalások megkezdéséhez.
Pedro Serrano, az Európai Unió brit nagykövete egy szűk körű ifjúsági mobilitási programot terjesztett elő, mely lehetővé tenné az európai fiatalok számára, hogy beutazhassanak Nagy-Britanniába, és vízummentesen tölthessenek ott el egy évet. Azonban egy átfogóbb megállapodást a brit miniszterelnök már korábban elutasított.
Az Európai Unió különösen nagy hangsúlyt fektet a fiatalok mobilitására − nyilatkozta Anand Menon, az Egyesült Királyság a változó Európában nevű intézmény igazgatója. Utalt arra, hogy az Egyesült Királyságnak is komolyan kell gondolnia a szabad munkaerő áramlását a kontinensen.
A brit miniszterelnök ugyan támogatja az erről szóló megállapodás megkötését, de munkáspárti politikusok szerint fő kritikusa a belügyminiszter, aki a bevándorlás mértékének csökkenését szeretné elérni.
A brit Munkáspárt nem tervezi, hogy csatlakozik az Európai Unió vámszövetségéhez vagy az egységes piachoz, pedig szakemberek szerint ez változtatna a gazdasági növekedési kilátásokon. Emiatt nagy nyomás van Keir Starmeren, hiszen a választók is elvárják, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az Európai Unióval.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A brit kormány elutasította a fiatal brit és uniós állampolgároknak a Brexit után is szabad utazást, tanulást és munkavállalást biztosító keretrendszer bevezetését, illetve az erről szóló megállapodást az Európai Unióval.
A brit kormány szombati bejelentésének előzménye, hogy az Európai Bizottság csütörtökön arra kérte a 27 uniós tagállamot: kezdjenek tárgyalásokat a 18-30 év közötti brit állampolgárokat célzó, úgynevezett ifjúsági mobilitási keretrendszer bevezetése érdekében. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke szerint a Brexit „különösen rosszul érintette azokat az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban élő fiatalokat, akik külföldön szeretnének tanulni, dolgozni és élni”.
Azonban a brit kormány, amely 13 országgal – köztük Ausztráliával és Új-Zélanddal – már elindította külön ifjúsági mobilitási programját, erre reagálva közölte, hogy az egyes országokkal megkötött kétoldalú megállapodásait részesíti előnyben az uniós szintűvel szemben. A megállapodást szorgalmazó Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy amennyiben Nagy-Britannia újra csatlakozni kívánna az Erasmus európai diákcsereprogramhoz, amelyből a Brexit után szintén kilépett, akkor nyitott kapukat dönget.
Felvetette továbbá, hogy az egyetemi tandíjak összegét újra egységesen állapítsák meg az Egyesült Királyságban és az EU-ban az uniós és a brit hallgatóknak.
A brüsszeli végrehajtó testület felhívta a figyelmet arra is, hogy a brit egyetemeken a külföldi diákok éves tandíja jelenleg átlagosan 22 ezer font, míg a briteké csupán 9 ezer. Az uniós tervezet szerint emellett a fiatal uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának az általuk választott országban, és a vízumdíj összege sem lenne a jelenlegihez hasonlóan „kirívóan magas”.
A brit kormány mellett az ellenzéki Munkáspárt is elutasítja egy uniós szintű program bevezetésének lehetőségét. Sir Keir Starmer, a párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az elmúlt időszakban többször is egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy ha pártja kerülne kormányra az idén esedékes parlamenti választások eredményeképpen, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Királysággal arról, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok milliói számára jelentős engedményt téve lehetővé tegyék a Brexit előtt élvezett mobilitást.
A bizottság közölte, hogy most az uniós vezetők jóváhagyását kéri a tárgyalások megkezdéséhez, amelyek részben megszüntethetik a Brexit egyik legvitatottabb elemét, az egymás országaiban való tartózkodás jogának – bár korlátozott ideig és feltételekkel történő – blokkolását – számolt be róla a The Guardian. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Brexit utáni észak-írországi kereskedelmi megállapodásra utalva azt mondta: „Amióta a windsori megállapodás érvényben van, a kapcsolat sokkal konstruktívabbá vált.”
Bizonyára vannak olyan témák, amelyekben szorosabb együttműködésre van lehetőségünk. Az ifjúsági mobilitás témája mindkettőnk érdeke, mert annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy jó viszonyban leszünk, hiszen a következő generációk így nagyon jól megismerhetik egymást – jegyezte meg az elnökasszony.
Négy évig maradhatnának a célországban
A tervezett megállapodás értelmében a 18 és 30 év közötti uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának a célországban – áll az Európai Bizottság részletes közleményében.
Ha megállapodás születik, a részt vevő országokban ifjúsági mobilitási vízumot adnának ki, amelynek lehetséges feltételei között szerepelne az egészségbiztosítás és a megfelelő megélhetési források igazolása, ami világszerte más mobilitási programoknak is jellemzője.
A Bizottság döntése, amely korábban hevesen ellenezte, hogy a Brexit óta az Egyesült Királyságnak tett bármilyen engedményt, áttörésnek számít.
A tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatot először az uniós vezetőknek kell jóváhagyniuk. Erre az első alkalom májusban, az általános ügyekért felelős miniszterek találkozóján adódhat. Ha jóváhagyják, ez azt jelentené, hogy fiatalok milliói érkezhetnének az Egyesült Királyságba, hogy betöltsék a Brexit miatt keletkező űrt a vendéglátóiparban és az egyetemeken is. Az éttermi munkától a síparadicsomi állásokig ismét elérhetővé válna a brit fiatalok számára az uniós országokban végzett szezonális munka.
Az Egyesült Királyság és az EU egyetemeinek is könnyebbé válhat a kutatók toborzása, különösen a Horizont tudományos kutatási programban részt vevőké.
A tervek szerint a rendszer keretében az egyetemi hallgatók hazautazási díjainak rendszere mindkét irányban visszaállna, és megszűnnének az olykor évi 40 ezer fontot is meghaladó tandíjak.
A brit miniszterek azzal érveltek, hogy ez nem jelentene visszalépést a Brexit egyik kulcsfontosságú elemétől, a brit állampolgárok szabad mozgásának megszüntetésétől. Franciaországnak már létezik ilyen megállapodása Kanadával, Ausztráliának pedig az Egyesült Királysággal, és hogy ez fontos módja lenne a kulturális csere előmozdításának a jövő generációi számára.
A kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa szerint az akadályozta meg az Ukrajna elleni orosz invázió sikerét, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból.
Jacob Rees-Mogg, a konzervatívok radikálisan EU-szkeptikus táborának egyik zászlóvivője, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát végigvivő volt kormányfő, Boris Johnson szoros politikai szövetségese a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi közéleti műsorában kijelentette: a Brexit tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia „globális vezető szerepet vállaljon” az orosz invázió elleni fellépésben.
Rees-Mogg szerint ugyanis Boris Johnsont – aki a háború kezdetén a brit kormány élén állt – a Brexit révén már nem kötötte az európai uniós szerződésekben rögzített „jóhiszemű együttműködés” alapelve, és így olyan koalíció létrehozását tudta elősegíteni, amely lehetetlenné tette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét Ukrajnában.
A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy Putyin ukrajnai inváziója „valószínűleg sikerrel járt volna”, ha Nagy-Britanniára is érvényesek lettek volna a „jóhiszemű együttműködés” elvéből eredő uniós kötelmek, és ha ezek miatt Londonnak is követnie kellett volna „a francia-német vonalat” az Oroszországgal szembeni fellépésben.
Rees-Mogg hozzátette: ha most is ez lett volna a helyzet, „ugyanazok a szennyes kompromisszumok születtek volna”, mint 2014-ben, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
A Brexitet követő 11 havi átmeneti időszak után, 2020. december 31-én Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, és ekkor vált teljessé a brit kiválás az EU integrációs szervezeteiből.
A tavaly februári orosz invázió óta London 4,6 milliárd font értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.
Oroszország talán nem szállta volna meg Ukrajnát, ha nem történik meg a brexit – jelentette ki Guy Verhofstadt vezető európai parlamenti képviselő az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének harmadik évfordulóján.
Verhofstadt – az Európai Parlament korábbi brexitügyi koordinátora – azt sugallta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megérezte, hogy a kontinens nem egységes a védelem terén az Egyesült Királyság kilépése után.
„Ez a háború valójában Putyin kísérlete arra, hogy visszaállítsa a régi Szovjetuniót” – jegyezte meg Verhofstadt, írja az Independent.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország talán nem szállta volna meg Ukrajnát, ha nem történik meg a brexit – jelentette ki Guy Verhofstadt vezető európai parlamenti képviselő az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének harmadik évfordulóján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1675271340
[modified] => 1675254177
)
[title] => Verhofstadt szerint, ha nincs a brexit, nem lett volna háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=69239&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69239
[uk] => 69363
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69240
[image] => Array
(
[id] => 69240
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt.jpg
[original_lng] => 116407
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/verhofstadt.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1675321857:8
[_thumbnail_id] => 69240
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2387
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a963b5f72e8af94e6bf1f74ac887cbfb] =>
John McCain was right; Putin is a killer & thug who wants to build a new Russian empire.
Hearing Ron DeSantis calling the invasion of Ukraine a “territorial dispute” McCain would turn in his grave.
What became of the once great Republican Party & is Europe ?? ready for this? pic.twitter.com/C6QVtUOj24
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány olyan, hosszú távú terveken dolgozik, amelyek alapján Nagy-Britannia a svájci típusúhoz hasonló kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval. A legújabb felmérés szerint ugyanakkor rekordmagasságba emelkedett azoknak a briteknek az aránya, akik ma már hibás döntésnek tartják a kilépést az EU-ból.
Jeremy Hunt pénzügyminiszter az elmúlt napokban több nyilatkozatában is arra utalt, hogy a Rishi Sunak miniszterelnök vezette jelenlegi kormány szakítana Boris Johnson volt kormányfő irányvonalával, és a jelenlegi kereskedelmi korlátok zömének felszámolására törekszik.
A BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva Hunt kijelentette, hogy az akadálytalan kétoldalú kereskedelem „nagyon előnyös lenne” a brit gazdaság növekedése szempontjából, és nagyon bízik abban, hogy a következő években sikerül felszámolni a jelenlegi kereskedelmi kötöttségek „óriási többségét”.
Hunt egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy ez nem jelentené Nagy-Britannia visszalépését az unió egységes belső piacára.
A The Sunday Times című lapnak kormányzati tisztviselők azt mondták, a teljesen kétoldalú kereskedelem megteremtéséhez svájci típusú kapcsolatokra kell átállni az unióval.
Az egyik idézett megszólaló szerint ehhez nagyon jó lehetőséget teremt az, hogy a jelenlegi brit kormány és az EU között nagyobb a bizalom, mint a két előző miniszterelnök esetén volt. A lap forrásai is hangsúlyozták: mindez nem terjedne ki az EU és Nagy-Britannia közötti kötetlen utazási és letelepedési szabadság újbóli bevezetésére.
A Brexit-megállapodás vámuniója Nagy-Britannia 2020 elején távozott az Európai Unióból. A brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A Brexit feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodás alapján Nagy-Britannia az unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett – született egy szabadkereskedelmi megállapodás London és Brüsszel között, de megszűnt az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad és kötetlen kétoldalú mozgásának szabadságjoga.
Ezzel szemben Svájcnak a kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az unió egységes belő piacához, így lehetséges az emberek kétoldalú szabad mozgása, tvábbá Svájc hozzájárul az unió költségvetéséhez is.
Pontosan ez az a két elem, amelyről a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának Brexit-tábora hallani sem akar az EU-val fenntartott kapcsolatokban. A britek többsége ugyanakkor ma már sajnálja, hogy Nagy-Britannia kilépett az EU-ból.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felmérésében a válaszadók 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hibás döntésnek tartja a Brexitet, és mindössze 32 százalék helyeselte hazája távozását az unióból. A cég a felmérésében hangsúlyozza, hogy a Brexitet hibás döntésnek tartók aránya soha nem volt ilyen magas, a kilépést továbbra is helyeslők aránya pedig soha nem volt ilyen alacsony a 2016-os népszavazás óta – derült ki az MTI összefoglalójából.
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Az Európai Bizottság négy új kötelezettségi eljárást indított az Európai Unióból kilépett (Brexit) Nagy-Britannia ellen, mivel London az uniós intézmények felszólítása ellenére sem hajtotta végre a Brexit feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi jegyzőkönyv jelentős részeit.
Pénteki sajtóközleménye szerint az EU brüsszeli végrehajtó testülete több mint egy évig tartózkodott jogsértési eljárások megindításától, annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjon a londoni vezetéssel. A bizottság szerint azonban az Egyesült Királyság nem hajlandó érdemi megbeszéléseket folytatni a kereskedelmi megállapodásokat szabályozó jegyzőkönyvről, továbbá a brit parlament az észak-írországi jegyzőkönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadott el, ami aláássa az együttműködést.
A pénteken elindított eljárások egyebek között az Észak-Írországból Nagy-Britanniába irányuló árumozgáshoz kapcsolódó vám-, felügyeleti és kockázatellenőrzési követelmények be nem tartására, illetve a jövedéki adókról szóló uniós jogszabály átültetésének elmulasztására vonatkoznak.
Az Egyesült Királyságnak két hónapja van, hogy választ küldjön Brüsszel aggályaira.
Az Európai Unió és London vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas jegyzőkönyv alapján az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni, amelynek szabad átjárhatóságát az északír konfliktust lezáró nagypénteki megállapodás előírja.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság négy új kötelezettségi eljárást indított az Európai Unióból kilépett (Brexit) Nagy-Britannia ellen, mivel London az uniós intézmények felszólítása ellenére sem hajtotta végre a Brexit feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-íror...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1658517780
[modified] => 1658514832
)
[title] => Brexit: Újabb jogi eljárásokat indított az Európai Bizottság az Egyesült Királysággal szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=53979&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53979
[uk] => 54038
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 13536
[image] => Array
(
[id] => 13536
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351.jpg
[original_lng] => 451231
[original_w] => 1744
[original_h] => 1090
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351-1536x960.jpg
[width] => 1536
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351.jpg
[width] => 1744
[height] => 1090
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/5-2020-11-06t204616351.jpg
[width] => 1744
[height] => 1090
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658570380:5
[_thumbnail_id] => 13536
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2174
[_oembed_feecd65e4f341c74d1d7c042db69f056] =>
[_oembed_time_feecd65e4f341c74d1d7c042db69f056] => 1658504038
[_oembed_c150f449f6833312e24d0cf1b62c2ca0] =>
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
