Azonnali hatállyal, kényszerűen lemondatták a Nemzeti Tömörülés (RN) arcát, Marine Le Pent megyei közgyűlésben lévő mandátumáról, miután első fokon a párizsi bíróság bűnösnek találta sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. Ettől Le Pen továbbra is parlamenti képviselő marad, hiszen parlamenti mandátumát nem érinti a döntés.
A Lille-i Közigazgatási Bíróság megfosztotta Pas-de-Calais megye közgyűlésében lévő mandátumától Marine Le Pent, miután még március 31-én hűtlen kezelés és sikkasztás miatt bűnösnek ítélte a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) arcát a párizsi bíróság – számol be róla többek között a Le Monde.
A lille-i bíróság június 4-én megerősítette, hogy Le Pen mandátumát mint a megye tanácsosa elvették, ami ellen még májusban fellebbezett a politikus, azonban ezen kérelmét a bíróság szerdán elutasította.
Mint a bíróság az erről szóló sajtóközleményben írja: Le Pen azonnal elvesztette mandátumát, miután büntetőjogi ügyben elítélték, az ítéletet pedig ideiglenesen végre is hajtották, azzal ugyanis alkalmatlanná vált a tanácsosi mandátum betöltésére.
A Nemzeti Tömörülés arcát és korábban várományos elnökjelöltjét még március 31-én ítélte el a párizsi bíróság sikkasztásért és hűtlen kezelésért, amiért az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott forrásokat a párt nem az EP-képviselőket segítőkre költötte, hanem ebből fizette a párt egyes alkalmazottait – például Le Pen testőre hivatalosan a párt EP-képviselőit segítette, valójában azonban Brüsszel és Strasbourg helyett végig Le Pen mellett tartózkodott.
A bíróság emiatt pénzbírságot szabott ki a francia politikusra, valamint öt évre eltiltotta a közügyektől, így Marine Le Pen számára veszélybe került, hogy a következő, 2027-es elnökválasztáson elindulhasson. Az ítéletet ráadásul ideiglenesen végre is hajtják, így hiába fellebbezett ellene, azt továbbra is végrehajtják a bíróság döntéséig.
Az ítélet ellenére Marine Le Pen a Nemzetgyűlésben szerzett parlamenti mandátumát nem veszítette el, így továbbra is parlamenti képviselő, azonban a megyei közgyűlésben viselt tanácsosi mandátumától azonnali hatállyal megfosztották.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jóváhagyta Donald Trump elnök adminisztrációjának rendeletét, amely kizárja a transznemű személyeket a katonai szolgálatból. A szabályozás korábban egy szövetségi bíróság döntése miatt nem léphetett életbe, ám az igazságügyi minisztérium szerint ez a döntés aláásta az elnök alkotmányos jogköreit – számolt be az Index.
Benjamin Settle seattle-i amerikai szövetségi bíró korábban megállapította, hogy Donald Trump amerikai elnök transznemű katonák tilalmára vonatkozó rendelete sértheti a törvény előtti egyenlő védelemhez való jogot, így megtiltotta az amerikai hadseregnek, hogy végrehajtsa azt, amíg a rendelet jogi vitája le nem zárul.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága – amely 6–3-as konzervatív többséggel rendelkezik – kedden azonban helyt adott az igazságügyi minisztérium kérésének, megszüntetve a szövetségi bíró rendeletét – közölte a Reuters.
A döntés több ezer jelenleg szolgáló katona elbocsátását vonhatja maga után.
A testület nem döntött az ügy jogi érdeméről, az eljárás az alacsonyabb szintű bíróságokon folytatódik, és a jövőben visszakerülhet a legfelsőbb bíróság elé.
Az amerikai igazságügyi minisztérium azért fordult a legfelsőbb bírósághoz, mert állításuk szerint a szövetségi bíró elvette a Donald Trump vezette végrehajtó hatalom jogkörét. Szerintük ugyanis a végzés nem egyeztethető össze a védelmi minisztérium szakmai, katonai ítéleteinek kijáró jelentős tisztelettel.
Donald Trump rendelete szerint „az a tény, hogy egy férfi azt állítja magáról, hogy nő, és azt követeli másoktól, hogy tiszteljék ezt a hazugságot, nem áll összhangban a katonai szolgálatban megkövetelt alázatossággal és önzetlenséggel”.
A Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta a „Bírósági rendszer és bírák státusza” törvény módosításait, valamint néhány egyéb jogszabályt, amelyek a Kijevi Városi Körzeti Közigazgatási Bíróság és a Kijevi Városi Fellebbviteli Közigazgatási Bíróság létrehozását és működését szabályozzák. Az 12368-1-es számú törvénytervezetet 234 képviselő támogatta – számolt be Jaroszlav Zseleznyak.
A törvény elfogadása az egyik kulcsfontosságú feltétele volt a Nemzetközi Valutaalap számára.
A dokumentum előirányozza egy speciális körzeti közigazgatási bíróság és egy speciális fellebbviteli közigazgatási bíróság létrehozását. Ezek a bíróságok a Körzeti Közigazgatási Bíróság feladatait fogják ellátni.
Ukrajna Legfelsőbb Bírói Képesítési Bizottságának egy hónapon belül ki kell hirdetnie a bírói pozíciók betöltésére irányuló pályázatot a törvény hatályba lépését követően.
Jack Smith különleges ügyész indítványt nyújtott be, hogy ejtsék az összes szövetségi vádat Donald Trump volt elnök ellen. A vádak többek között a titkos dokumentumok kezelésével és a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérletekkel voltak kapcsolatosak – írta meg a Cnbc.
Trump ellen 2023 júniusában emeltek először vádat egy miami szövetségi bíróságon 37 bűncselekmény miatt. Ezek között szerepelt nemzetvédelmi információk szándékos visszatartása és az igazságszolgáltatás akadályozása. Augusztusban további négy vádpontban emeltek ellene vádat a 2020-as választási eredmények megfordítására tett kísérlete miatt.
Az ügyet hónapokra felfüggesztették, miután Trump jogi csapata azzal érvelt, hogy egy volt elnök nem vonható felelősségre a hivatali ideje alatt elkövetett tetteiért. Trump mindvégig tagadta bűnösségét és politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást.
Trump mostani győzelme az igazságügyi minisztérium álláspontja alapján azt jelenti, hogy hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni.
Ez a tilalom kategorikus, és nem függ a vád tárgyát képező bűncselekmények súlyosságától – írta Smith irodája a beadványban. Hozzátették: „A kormány álláspontja a vádlott elleni vádemelés érdemi része tekintetében nem változott. A körülmények azonban igen.”
Az igazságügyi minisztérium irányelve szerint a kongresszusnak jogában áll felelősségre vonni egy elnököt, ha bűncselekményt követ el. Ennek célja, hogy a hivatalban lévő elnökök anélkül végezhessék feladatukat, hogy jogi ügyek akadályoznák őket.
Smith és csapata várhatóan lemond, mielőtt Trump hivatalba lép.
A különleges ügyészi szabályzat előírja, hogy Smithnek jelentést kell benyújtania a főügyésznek, amelyben megmagyarázza a váddal kapcsolatos döntést.
A legfelsőbb bíróság konzervatív bírái júliusi döntésükben átfogó új mentelmi jogot adtak az elnöknek a büntetőeljárás alól. A liberális bírák különvéleményükben azzal érveltek, hogy a döntés felhatalmazza az elnököket arra, hogy jogi következmények nélkül rendeljenek el szövetségi büntetőjogi vizsgálatokat riválisaik ellen.
Trump szóvivője, Steven Cheung közleményében üdvözölte a döntést: „Az igazságügyi minisztérium mai döntése véget vet a Trump elnök elleni alkotmányellenes szövetségi ügyeknek, és jelentős győzelem a jogállamiság számára.”
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a Nemzeti Tömörülés (RN), annak vezéralakja, Marine Le Pen és 24 párttársának pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használtak.
Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.
A bíróságon a Nemzeti Front (FN, a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben, amely november 27-ig tart.
A vádlottakat közpénzek hűtlen kezelésével, illetve ebben a bűncselekményben való bűnrészességgel vádolják, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbüntetéssel sújtható, valamint mellékbüntetésként a politikai választásoktól tízéves eltiltás is kiszabható, ami akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.
„Nincs ok arra, hogy eltiltsák őt a választásoktól, hiszen Francois Bayrou-t, akit ugyanezen bűncselekmények miatt vontak felelősségre, és aki szintén egy politikai párt (a centrista MoDem) elnöke, felmentették. Ami az egyik politikusra vonatkozik, annak a másikra is vonatkoznia kell” – mondta hétfőn Sébastien Chenu RN-es képviselő az RTL rádióban. Az ellenzéki politikus szerint Marine Le Pen a perben „számos új elemet” fog bemutatni.
Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
A bíróság azt vizsgálta, hogy a centrista pártnak az EP büdzséjéből 2005 és 2017 közötti időszakban fizetett európai parlamenti asszisztensei valójában milyen munkát végeztek a centrista pártnál, illetve az európai pénzeket a párt Párizsban dolgozó munkatársainak kifizetésére használták-e fel. A nem legálisan felhasznált európai parlamenti összeget 1,4 millió euróra becsülte a francia igazságszolgáltatás. Az ügyészség gyanúja szerint Bayrou pártelnök volt a centrista párt feltételezett illegális finanszírozásának a felelőse, ő azonban tagadta, hogy bármilyen rendszerszerű csalás történt volna az uniós pénzekkel, a bíróság álláspontja szerint pedig nem volt bizonyítható, hogy a pártelnök tudott az uniós pénzek törvénytelen felhasználásáról.
A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében „valódi rendszert vezettek be, amelyen keresztül a Nemzeti Front működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit”.
Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá –, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal.
A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kell megjelennie a bíróságon.
A vádlottak többsége tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a parlamenti asszisztensek munkáját „összevonták”. Az RN a kezdetektől politikai eljárásnak minősíti a párt elleni támadásokat.
Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.
[type] => post
[excerpt] => Megkezdődött hétfőn a párizsi büntetőbíróságon a Nemzeti Tömörülés (RN), annak vezéralakja, Marine Le Pen és 24 párttársának pere, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2005 és 2017 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727778180
[modified] => 1727748944
)
[title] => Megkezdődött Marine Le Pen és párttársainak pere
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128248&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128248
[uk] => 128200
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128201
[image] => Array
(
[id] => 128201
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[original_lng] => 18058
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/1727695815-3124-large.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727738145:12
[_thumbnail_id] => 128201
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1503
[_oembed_265049ae099420ee8502b0be93b724b4] =>
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Azzal vádolják a republikánusok jelenlegi elnökjelöltjét, hogy a hallgatási pénzt, amelyet a 2016-os elnökválasztás előtt fizetett Stormy Daniels egykori felnőttfilmesnek, jogi kifizetésként könyvelte el közvetítőjének és meghamisította üzleti feljegyzéseit. Erre azért volt szükség, hogy eltitkolja intim kapcsolatát Danielsszel.
Nem halasztották el Donald Trump tárgyalását, így az hétfőn megkezdődik, és ezzel ő lesz az első volt amerikai elnök, aki büntetőügyben áll bíróság elé. Azzal vádolják, hogy meghamisította üzleti feljegyzéseit, hogy leplezze a Stormy Daniels egykori felnőttfilm-sztárnak nem sokkal a 2016-os választások előtt kifizetett hallgatási pénzt.
A 77 éves Trumpra legfeljebb négy év börtön vár, ha elítélik, de elkerülheti a börtönbüntetést, és helyette pénzbírságot kaphat. Trump ártatlannak vallotta magát.
Trump történelmi jelentőségű tárgyalása az elnökválasztási kampánya hátterében zajlik, és végső soron azt eredményezheti, hogy a republikánusok várható jelöltje hónapokkal azelőtt, hogy a szavazók novemberben az urnákhoz járulnának, elítélt bűnözővé válhat.
Ez példátlan, semmi ehhez fogható nem volt még – mondta Alex Keyssar, a Harvard Egyetem Kennedy Schooljának történész- és közpolitikai professzora a BBC-nek.
A tárgyalás, amely hétfőn kezdődik az esküdtek kiválasztásával, várhatóan hat-nyolc hétig fog tartani, és Trumpnak a korábbi fixerének (intéző – a szerk.), Michael Cohennek fizetett pénzek körül fog összpontosulni. Az 57 éves Cohen azt állítja, hogy arra utasították, hogy fizessen Danielsnek 130 ezer dollárt (csaknem 48 millió forint), cserébe azért, hogy hallgasson a Trumppal való állítólagos viszonyáról, amit az ügyészek a 2016-os választások „jogellenes befolyásolására” tett kísérletnek minősítettek.
A hallgatási pénz kifizetése nem törvénytelen
Bár a hallgatási pénz fizetése nem törvénytelen, a manhattani kerületi ügyészség azonban azt állítja, hogy Trump bűncselekményt követett el azzal, hogy a Cohennek kifizetett pénzt jogtalanul jogi költségként könyvelte el. Összesen 34 rendbeli, első fokon elkövetett üzleti feljegyzések meghamisításával vádolják. Az ítélethozatalhoz mind a 12 esküdtnek egyet kell értenie abban, hogy Trump bűnös vagy ártatlan egy adott vádpontban.
A manhattani tárgyaláson várhatóan az ügy középpontjában álló szereplők, köztük Cohen, Daniels és Trump személyes ügyvédje – aki részben a botrány miatt került börtönbe – fognak tanúvallomást tenni. A szakértők véleménye megoszlik a vád erősségét illetően, amely az üzleti feljegyzések meghamisításával kapcsolatos bűncselekmények vádjának újszerű, jogi megközelítését foglalja magában.
Trump több sikertelen kísérletet tett az esküdtszéki tárgyalás elhalasztására és áthelyezésére Manhattanből, ahol túlnyomórészt demokraták ülnek.
Az üggyel kapcsolatos heves megjegyzései, amelyeket többször is politikai indíttatásúnak minősített, arra késztették a bírót, hogy hallgatási kötelezettséget rendeljen el, amely megtiltja neki, hogy nyilvánosan nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban álló személyekről, beleértve a tanúkat is.
A végzést azután hosszabbították meg, hogy Trump online támadta a bíró lányát és „veszett Trump-gyűlölőnek” nevezte őt. A Trump-kampány szerint a hallgatási kötelezettség alkotmányellenes volt, és sértette a szólásszabadsághoz való jogát.
Ha ezt megússza Trump, akkor sem lélegezhet fel
Ez a büntetőügy csak egy a négy közül, amelyekkel Donald Trumpnak idén szembe kell néznie. De ez lehet az egyetlen per, amelyre a Joe Biden elnökkel való 2024-es választási visszavágója előtt kerül sor.
Mivel első ízben elkövetett bűncselekményről van szó, szakértők szerint még ha Trumpot el is ítélik, nem valószínű, hogy börtönbe kerül.
Még ha így is lenne, az amerikai törvények szerint akkor is betölthetné az elnöki tisztséget.
„De az elítélése az első alkalom lenne, hogy egy bűnöző a nagyobb pártok jelöltjeként indul az elnökválasztáson” – mondta Keyssar. „Ami figyelemre méltó ebben az egészben, hogy úgy tűnik, hogy ez nem zavarja a választók jelentős részét” – tette hozzá Keyssar, megjegyezve, hogy Trump népszerűsége nem szenvedett csorbát a büntetőjogi vádak miatt.
A lehetséges bírósági dráma azonban a hírciklus középpontjába helyezi őt, alig néhány hónappal a választások előtt. „És ez a fokozott figyelem azt jelenti, hogy a bíróságról érkező bármilyen apró hír – jó vagy rossz Trump számára – szerepet játszhat a volt és a jelenlegi elnök közötti versenyben” – mondta Hans Noel, a Georgetown Egyetem kormányprofesszora. „Arra számítok, hogy ez egy nagyon szoros választás lesz” – mondta végül.
[type] => post
[excerpt] => Azzal vádolják a republikánusok jelenlegi elnökjelöltjét, hogy a hallgatási pénzt, amelyet a 2016-os elnökválasztás előtt fizetett Stormy Daniels egykori felnőttfilmesnek, jogi kifizetésként könyvelte el közvetítőjének és meghamisította üzleti fel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713181440
[modified] => 1713175884
)
[title] => Donald Trump lett az első amerikai exelnök, aki büntetőügyben áll bíróság elé
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109816&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109816
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109817
[image] => Array
(
[id] => 109817
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[original_lng] => 121704
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/trump-birosag.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713165084:12
[_thumbnail_id] => 109817
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1248
[_oembed_2caf8257062d765daf1df27deb082085] =>
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
A területi toborzási és szociális támogatási központban való megjelenés elmulasztása miatt kiszabott bírság emeléséről a bíróság dönthet, a megfelelő törvénytervezetet már a tárgyalja a parlament – közölte szombaton Roman Kosztenko, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkárára az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a bizottsági titkár elmondta: „Ilyen döntést a bíróság hozhat. Ez a törvénytervezet jelenleg a rendészeti bizottság előtt van. A fő törvénytervezettel párhuzamosan terjesztették elő – ezek a közigazgatási törvénykönyv módosításai. Most a rendészeti bizottság fogja vizsgálni ezeket a normákat És akkor majd kiderül, milyen normákkal és cikkekkel kerül majd az ülésterembe.”
„A Legfelső Tanács azon dolgozik, hogy párhuzamosan tárgyalja a mozgósításról szóló törvényjavaslatot és más kapcsolódó törvényjavaslatokat” – emlékeztetett Roman Kosztenko.
Az ENSZ legfelsőbb bírósága közölte, hogy hatáskörrel rendelkezik az Ukrajna által Oroszország ellen indított per tárgyalására – írja a BBC.
Kijev néhány nappal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körűen megszállta Ukrajnát, a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult.
Bár az ügy középpontjában az 1948-as népirtási egyezmény áll, Kijev nem azzal vádolja Moszkvát, hogy népirtást követett el Ukrajnában, hanem azzal, hogy hamisan használja fel a népirtásról szóló egyezményt az Ukrajnában jelenleg is zajló, brutális megszállása igazolására.
Oroszország ugyanis azt állítja, hogy azért avatkozott be Ukrajnában, hogy megakadályozza a keleti Donbasz régióban az oroszok ellen elkövetett népirtást.
Ukrajna viszont amellett érvel, hogy nem állt fenn a népirtás veszélye az ország keleti részén, ahol 2014 óta harcol az oroszok által támogatott erőkkel. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyezmény értelmében az invázióra még az sem adna okot, ha valóban népirtás zajlana.
Moszkva azzal védekezett, hogy Ukrajna kerülőútként használja az ügyet, hogy ítéletet kapjon Oroszország katonai akciójának általános jogszerűségéről, és kérte az ügy elutasítását.
Az ügyben eddig 32 állam nyújtott be beadványt a hágai bíróságon, ami rekordnak számít. Huszonnégy európai ország mellett Ausztrália és Kanada hivatalos nyilatkozattal támogatta Kijevet.
Pénteken a bírák kimondták, hogy az ICJ-nek van hatásköre dönteni az Ukrajna által indított ügyben arról, hogy Kijev nem követett el népirtást.
A BBC cikke ugyanakkor hangsúlyozza, az ügyben a hágai bíróság arról ebben az ügyben nem fog dönteni, hogy Oroszország kelet-ukrajnai inváziója népritásnak minősül-e.
Az ENSZ 1948-as népirtási egyezménye a népirtást „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport mint olyan teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándékkal elkövetett bűncselekményként” határozta meg.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei jogilag kötelező erejűek, de a bíróság maga nem hajthatja végre őket.
Az izraeli miniszterelnököt háborús bűnök elkövetése miatt bíróság elé fogják állítani Izrael Gázai övezet ellen indított offenzívája miatt – jelentette ki hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök.
„Netanjahu nem pusztán háborús bűnösként, hanem a gázai mészárosként kerül majd bíróság elé, úgy, ahogy egykor Slobodan Milosevic szerb elnök” – szögezte le Erdogan az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli ülésén, hozzátéve: „Gáza palesztin föld és mindig a palesztinoké marad”.
Az államfő ugyanakkor megismételte bírálatát a nyugati országokkal szemben is, melyek szerinte vakok és süketek és feltétel nélküli támogatást nyújtottak Izraelnek abban, hogy még több gyereket ölhessen meg, valamint aláhúzta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Izrael nukleáris fegyvereit sem. Izrael hivatalosan sosem ismerte el, hogy rendelkezik atomfegyverrel.
Bírálta emellett az ENSZ-t is, azt vetve a világszervezet szemére, hogy elbukott és immár nem képes békét és reményt adni az embereknek.
Ennek ellenére méltatta António Guterres ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit, úgy vélte, hogy a főtitkár elképzeléseit a Biztonsági Tanács (BT) tagjai nem veszik figyelembe. Megismételte a BT reformjára vonatkozó terveit is, kiemelve, hogy a szervezet öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország – nem jelentik az egész világot.
Erdogan a gázai háború októberi kitörése óta többször terrorista államnak nevezte Izraelt, mely szerinte háborús bűncselekményeket követ el a Gázai övezetben, és azt hangoztatta, hogy nem tartja terrorszervezetnek az övezetet irányító Hamászt.
Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek bíróság előtt kell felelnie 2025 elején 2007-es győztes elnökválasztási kampányának gyaníthatóan törvénytelen líbiai finanszírozása ügyében – jelentette be péntekeken a korrupciós ügyekkel foglalkozó országos pénzügyi ügyészség.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt hivatalban.
A más ügyek miatt is eljárás alatt álló exelnöknek – aki tagad minden vádat – a párizsi büntetőbíróságon négy hónapon át kell majd válaszolnia a vádpontokra, a tervek szerint 2025. január 6. és április 10. között – olvasható a közleményben.
A 2011-ben meggyilkolt Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőtől származó, feltételezett támogatás ügyében 2018 márciusában indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás, közpénzzel való visszaélés és bűnszervezetben való részvétel gyanúja miatt. A vádhatóság szerint az exelnök szemet hunyt afelett, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők megpróbáltak pénzügyi támogatást szerezni a líbiai rezsimtől a 2007-es elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben.
A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy a 2007-es kampányához összesen 50 millió eurót kapott a Kadhafi-rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszírozási limitnek.
Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett el vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012. májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal közzétett egy volt líbiai főhivatalnoknak tulajdonított dokumentumot, amely szerint Tripoli beleegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát.
A 2012-es választáson aztán Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól.
A gyanúsítást akkor a volt francia elnök gyalázatosnak, a dokumentumot pedig hamisítványnak minősítette.
A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több egykor vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként szereplő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen ötmillió eurót Sarkozynek, aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
A nyomozást 2018 januárban törvénytelen kampányfinanszírozás gyanújával kiszélesítették, miután Nicolas Sarkozy volt kampánystábjainak tagjai is azt vallották, hogy jelentős összegű támogatások érkeztek készpénzben 2007-ben, s őket abból feketén fizették ki.
A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg bűnszövetkezetben való részvétellel. A vádlottak padján a volt elnök mellett ott lesz három volt miniszter is: Claude Guéant-on kívül Brice Hortefeux, aki a belügyi tárcát vezette, és Eric Woerth, aki a gyanús elnökválasztási kampány pénztárosa volt, majd Nicolas Sarkozy pénzügyminiszternek nevezte ki.
