Az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi értekezletén Németország azt az álláspontot képviseli, hogy „lehetőleg sok embernek a hazájához közel kell biztosítani a humanitárius ellátás lehetőségét”.
Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültek előre meghatározott csoportokba, kontingensekbe rendezett befogadásáról majd csak akkor lehet tárgyalni, amikor már látható, hogy milyen nemzetközi menekültügyi folyamatok indulnak be a tálib hatalomátvétel miatt.
Minden támogatás „jó és fontos”, amelyet az Afganisztán térségében fekvő országoknak lehet biztosítani a humanitárius segítségnyújtásra. Ugyanakkor az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint egyelőre nem is a határokon átívelő, hanem a belső migráció a „nagy probléma” – tette hozzá Angela Merkel. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egészségügyi és humanitárius szállítmányok Afganisztánba juttatásához „létfontosságú” a kabuli nemzetközi reptér üzemeltetése.
A német kancellár elmondta, hogy a napokban tárgyalásokat folytattak több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország kormányával arról, hogy miként lehet közösen létrehozni „átmeneti, vagy egy erősebb” képviseletet Kabulban azzal a céllal, hogy állandó legyen a kapcsolat a tálib vezetéssel. Ez nem jelent diplomáciai elismerést, csupán a érintkezés csatornáinak megszilárdítását – húzta alá Angela Merkel.
Szólt arról is, hogy kormánya leginkább arra összpontosít, hogy rendezze a német hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek helyi segítői és családjaik helyzetét. Egyelőre a csoport nagysága is bizonytalan, 10 és 40 ezer fő közötti lehet, és nem tudni, hogy mennyien akarják elhagyni a hazájukat.
Sebastian Kurz kijelentette, hogy kormányának álláspontja ismert és változatlan, azaz Ausztria továbbra is elzárkózik újabb afgán menekültek befogadásától. Hozzátette, hogy az osztrák kormány is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a menekülteknek a hazájukhoz minél közelebb biztosítsák a támogatást.
Hat uniós ország – Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország – levélben fordult az Európai Bizottsághoz és azt kéri, hogy az unió ne állítsa le az elutasított menedékkérők Afganisztánba irányuló kitoloncolását – erősítette meg keddi Twitter üzenetében Sammy Mahdi belga bevándorlásügyi államtitkár.
„Lehetséges, hogy egy adott ország egyes régiói nem biztonságosak, de ez nem azt jelenti, hogy annak minden állampolgára jogosult menekültstátusra. Egy magát valamire tartó kormánynak végre kell hajtania a saját döntéseit: azok az afgánok, akikről alapos és független vizsgálat után bebizonyosodik, hogy nem szorulnak védelemre, nem maradhatnak Belgiumban” – húzta alá az államtitkár.
A DeMorgen című belga napilap szerint Mahdi bejelentését több jogvédő szervezet hevesen bírálta. Az államtitkár Twitter-üzenetében erre úgy reagált, hogy „nagyon egyszerű szégyent kiáltani és az Emberi Jogok Európai Egyezményét lobogtatni anélkül hogy tisztában lennének a konkrétumokkal”. Hozzátette: „bizonyos szlogeneken túllépni sokak számára rendkívül nehéznek bizonyul, amikor a migrációról van szó”. A kérdés várhatóan szóba kerül az uniós tagállamok belügyminisztereinek augusztus 18-i rendkívüli tanácskozásán, amelyen ugyancsak megvitatják a Fehéroroszországból Litvániába történő illegális határátlépések megugrását.
Afganisztánban május óta ismét elmérgesedett a helyzet, a radikális iszlamista tálibok májusban átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Mindeközben hónapok óta tartó afgánközi béketárgyalásokon a feleknek továbbra sem sikerül előrelépést elérniük.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A menekültek és a migránsok tagállamok közötti elosztása csakis úgy szabályozható, ha az minden tagállam számára elfogadható, így lehet biztosítani a rászorulók áthelyezését a gyakorlatban – jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében kedden.
Janez Jansa az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődött szlovén elnökségének programját ismertetve hangsúlyozta: országa szerint az Európai Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzésére és őrzésére kell törekedni, illetve fontos a tagállamok együttműködése a migráció származási országaival, valamint a tranzitországokkal. Továbbá fontosnak nevezte a jogszerűtlen migráció elleni fellépés fokozását.
Kijelentette: Szlovénia erősíteni fogja a kapcsolatot és az együttműködést a Nyugat-Balkánnal, a régiónak stratégiai jelentősége van az Unió számára. Ha az Európai Unió nem tud előre lépni a régió európai integrációs folyamatában, olyan országok fogják ezt megtenni, amelyek más értékekkel rendelkeznek, és más érdekeket képviselnek – figyelmeztetett. Jansa szükségesnek mondta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányát jelentő schengeni térség kibővítését, véleménye szerint Bulgária, Románia és Horvátország „indokolatlanul van várólistán”.
A szlovén kormányfő hangsúlyozta: rendkívül fontos a jogállamiság tiszteletben tartása, és annak világossá tétele, hogy mi tartozik ebbe. E tekintetben kölcsönös bizalomra van szükség a tagállamok között – szögezte le. Kifejtette: annak meghatározására, hogy mi sérti a jogállamiságot és az alapjogok tiszteletben tartását, semleges, független és pártatlan igazságszolgáltatásra van szükség, és arra, hogy ne tartsanak túlzottan sokáig a megkezdett jogi eljárások.
Elmondta továbbá, hogy a szlovén EU-elnökség programjának homlokterében a koronavírus-járvány utáni helyreállítás szerepel, illetve az, hogy az EU javítsa ellenállóképességét nem csak az esetleges járványokkal, hanem a biztonságra és értékekre leselkedő valamennyi veszéllyel szemben is. Eszközökre van szükség, hogy az EU hatékonyan válaszolhasson a kibertámadásokra, fontos a zöld és a digitális átállás támogatása, és az, hogy minden állampolgár azonos jogokkal rendelkezzen az EU-ban – mondta. Elengedhetetlen, hogy az EU biztonságot és a stabilitást garantáljon a szomszédságában, illetve előremutatóan működjön együtt a transzatlanti szövetséggel – tette hozzá a szlovén miniszterelnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának szlovén elnöksége folytassa a jogállamisággal kapcsolatban megkezdett munkát. Elmondta, a bizottság még a hónap folyamán közzéteszi második jogállamisági jelentését, amely azonos kritériumok alapján tárja fel a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban von der Leyen fontosnak mondta, hogy Európa megerősítse együttműködését a régióval, mint stratégiai partnerével.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta: „a kölcsönös tisztelet és egyenlőség nem engedheti meg, hogy a kettős mérce legyen Európa zsinórmértéke”. Fontosnak nevezte, hogy a szlovén elnökség a jogállamisági mechanizmussal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, és kiemelten Európa roma közösségeivel foglalkozzon. Biztosítsa a romák védelmét, biztonságát, javítsa esélyegyenlőségüket, valamint összehangolja a nemzeti roma stratégiákat – tette hozzá a képviselő.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában aggasztónak nevezte, hogy „szakadék van” a szlovén elnökségi programban hangsúlyozott közös értékek, illetve a szlovén miniszterelnök által korábban tett nyilatkozatok között. Szlovénia és Magyarország állampolgárai az uniós csatlakozáskor a demokrácia, a jogállamiság, a pluralizmus és az átláthatóság értékeire vágytak. Ezek az értékek nem balliberális találmányok, ahogyan egyes populista politikusok képzelik, hanem közös európai, feltétlen és általános értékek – tette hozzá a jobbikos képviselő.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A menekültek és a migránsok tagállamok közötti elosztása csakis úgy szabályozható, ha az minden tagállam számára elfogadható, így lehet biztosítani a rászorulók áthelyezését a gyakorlatban - jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök Strasbo...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1625602800
[modified] => 1625595649
)
[title] => Szlovén miniszterelnök: a migránsok elosztása csakis minden tagállam számára elfogadható módon szabályozható
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=26759&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 26759
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 26763
[image] => Array
(
[id] => 26763
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa.jpg
[original_lng] => 138997
[original_w] => 700
[original_h] => 393
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/janez-jansa.jpg
[width] => 700
[height] => 393
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1625584849:10
[_thumbnail_id] => 26763
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1485
[_oembed_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] =>
[_oembed_time_c05f1156138ebfff32381e6ef87a3a52] => 1633444346
[_oembed_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] =>
[_oembed_time_8b0517d3d41cc8f51598ff24ac59e453] => 1644785555
[_oembed_d2f4261189930ecff7cfebe9fc651e51] => {{unknown}}
[_oembed_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] =>
[_oembed_time_6201bbbcd615fea8ac15afc9906f4d23] => 1652596317
[_oembed_fc14be2dff8f7753655f4744891089a8] =>
[_oembed_time_fc14be2dff8f7753655f4744891089a8] => 1657548964
[_oembed_a1de1489b48388075a1fb5f6796082ab] =>
A migráció és a mobilitás hozzátartoznak az európai életmódhoz – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős tagja az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a munkaerőhiány enyhítését célzó legális migrációról szóló jelentés szerdai vitájában.
A biztos véleménye szerint az európai polgárok elődei bevándorlók voltak, az uniós intézményekben dolgozók mind migránsok, akik külföldről költöztek Brüsszelbe az új munkalehetőségek végett, ezért üdvözölte, hogy az úgynevezett saját kezdeményezésű EP-jelentés célja az unión kívüli országokból érkezők munkavállalási lehetőségeinek megkönnyítése.
A görög biztos hangsúlyozta: a migráció lehet sikertörténet, csak arra van szükség, hogy szabályozott keretek között működjön, továbbá a kibocsátó és a fogadó ország számára kölcsönösen gyümölcsöző legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok migráns legálisan érkezik az EU-ba: 2019-ben 3 millióan kaptak letelepedési engedélyt munkavállalási okokból. Hozzátette: a munkaerőpiacok változása és a társadalom elöregedése, továbbá bizonyos ágazatokban a szakképzett munkaerő hiánya szükségessé teszi a migrációt. Hangsúlyozta azt is, hogy a migránsok munkavállalása uniós nemzeti hatáskörbe tartozik, a tagállamok dönthetik el, hány bevándorlót fogadnak munkavégzés céljából.
Mint mondta, a bizottság támogatja a munkaerőhelyzet javítását célzó, legális migrációt, például azért is, mert a magas szakképzettségű bevándorlóknak csupán a 25 százaléka választja az EU-t munkavégzés céljából, ami az unió számára kiélezi a tehetségekért folyó globális versenyt. Arról is beszélt, hogy az alacsony vagy közepes szakképzettséget igénylő ágazatokban is magas a munkaerőhiány, azért az uniós végrehajtó szerv megkönnyítené az ilyen végzettséggel rendelkezők bevándorlását. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság év végéig javaslatokat nyújt be arról, milyen készségekre van szüksége Európának, továbbá kialakítaná a nemzetközi szintű tehetségtoborzás csatornáit is.
Szkínász üdvözölte, hogy a Tanács soros portugál elnöksége hétfőn ideiglenes megállapodást kötött az Európai Parlament tárgyalóival az EU-ban munkát vállalni kívánó, magasan képzett, unión kívülről érkezők beutazási és tartózkodási feltételeit megállapító bizottsági irányelvtervezetről, az úgynevezett kék kártya rendszerének reformjáról.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vitával összefüggő jelentés alapállításaiban és felvetéseiben is hibás. „Le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a demográfiai kihívásokra vagy a munkaerőpiaci problémákra a tömeges migráció jelenti a választ” – mondta. A képviselő szerint baloldali és liberális frakciók a multikulturalizmust erőltetik Európa-szerte. A képviselő szerint a tömeges migráció alapjaiban változtatja meg egy társadalom összetételét és kulturális jellegét. „Látható, hogy az eredetileg munkavállalási célú, de tömegessé váló beáramlás milyen problémákat okozott Nyugat-Európában. A nagy, gazdag tagállamok sem képesek megbirkózni a tömeges migrációból fakadó szociális, kulturális, közbiztonsági kihívásokkal. Téves az a beállítás, miszerint a multikulturalizmus szükségszerűen jobb, mint egy homogén, európai társadalom” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette: semmi szükség európai szintű munkavállalási célú migrációs szabályokra, ebben a kérdésben minden tagállamnak magának kell döntenie. „Ha egy ország demográfiai kihívásokkal vagy munkaerőpiaci problémákkal küzd, számos eszköz áll a rendelkezésére. Elég csak Magyarország sikeres családpolitikáját és adópolitikáját megnézni, amivel jó példát mutatunk Európának” – mondta el az EP-képviselő. „A koronavírus-járvány miatt Európa-szerte nőtt a munkanélküliség. Elfogadhatatlan, hogy az európai emberek munkához segítése helyett a bevándorláspárti baloldal migránsokat akar Európába hozni. Az európai embereknek kell ismét munkát adni, és nem képzetlen munkaerővel kell elárasztani Európát” – zárta szavait a képviselő.
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő hozzászólásában tiltakozott az ellen, hogy a kelet-európai munkavállalók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, miközben az EU migránsokat hív be dolgozni. Emlékeztette uniós parlamenti képviselőtársait, hogy mind az úgynevezett kiküldetési irányelvet, mind a mobilitási csomagot úgy írták újra a nyugat-európai országok igényei szerint, hogy hátrányba hozták a kelet-európai munkavállalókat és fuvarozókat. „Szociális dömpingről kiabálnak, miközben csak a saját piacaikat kívánják protekcionalista módon megvédeni” – tette hozzá. Rámutatott, hogy egyedül az EU-s polgárok egyenlő kezelése segítene abban, hogy legyen elég dolgos kéz a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy az egészségügyben. „Amikor azzal szembesülnek, hogy nincs, aki spárgát szedjen a földeken, dolgozzon a vágóhidakon, gondozza az időseket és betegeket, akkor ahelyett, hogy a saját állampolgárink számára méltányos és igazságos munkakörülményeket teremtenének, inkább arról beszélnek, hogy az üres állásokat EU-n kívülről érkezőkkel töltsék be, ami nonszensz” – jegyezte meg a képviselő.
„Vissza kell térni az Európai Unió alapító szerződéseinek szelleméhez, melyek garantálják a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását. Nekünk az unióban az európai polgárok jóléte és megbecsülése az első” – emelte ki Kósa Ádám.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A migráció és a mobilitás hozzátartoznak az európai életmódhoz - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős tagja az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, a munkaerőhiány enyhítését célzó leg...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1621499880
[modified] => 1621498147
)
[title] => Uniós biztos: a migráció és a mobilitás hozzátartoznak az európai életmódhoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23807&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23807
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23808
[image] => Array
(
[id] => 23808
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas.jpg
[original_lng] => 222689
[original_w] => 994
[original_h] => 559
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas.jpg
[width] => 994
[height] => 559
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas.jpg
[width] => 994
[height] => 559
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas.jpg
[width] => 994
[height] => 559
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/margaritis-schinas.jpg
[width] => 994
[height] => 559
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1621487347:10
[_thumbnail_id] => 23808
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1449
[_oembed_f068ca742fe574297b4d914bb79895c1] =>
[_oembed_time_f068ca742fe574297b4d914bb79895c1] => 1621490958
[_oembed_e9f5e85a11b9276a442a75df6b509abd] =>
[_oembed_time_e9f5e85a11b9276a442a75df6b509abd] => 1635953572
[_oembed_4d89e9d2da446aaf62cf6acad2d39bff] =>
[_oembed_time_4d89e9d2da446aaf62cf6acad2d39bff] => 1655196321
[_oembed_837ee38565fd7e455797f4c243ec6174] =>
[_oembed_time_837ee38565fd7e455797f4c243ec6174] => 1657293065
[_oembed_ca70c3c4f2973462ec18f606f1d7e249] =>
Agreement. #EUCO has just decided EU candidate status to Ukraine and Moldova.
A historic moment.
Today marks a crucial step on your path towards the EU.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
62 500 főre megemeli az idei pénzügyi évben az Egyesült Államok által befogadható migránsok létszámának felső határát – jelentette be hétfői közleményében Joe Biden amerikai elnök.
„Ma 62 500-ra módosítom az Egyesült Államok menekültek befogadására vonatkozó felső határát” – fogalmazott Biden. A demokrata párti elnök hozzátette: „Ez eltörli az előző adminisztráció által megállapított, történelmileg is alacsonynak nevezhető 15 ezer fős határt, amely nem tükrözte Amerika, mint menekülteket befogadó és támogató nemzet értékeit.”
Donald Trump volt amerikai republikánus elnök hivatali ideje alatt folyamatosan csökkentették a befogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek. A Trump-kormányzat már 2017-ben 50 000 főben korlátozta a befogadható migránsok számát, 2018-ban évi 45 000-es kvótát állapított meg, amelyet először 30 000-re, majd 15 000-re csökkentettek.
Joe Biden közleményében elismerte, hogy ebben a pénzügyi évben nem érik el – az általa néhány hónappal ezelőtt megígért – 125 000 fős felső határt. Az elnök szerint ugyanis időbe telik, amíg újjáépítik „a menekültek tízezreinek befogadásához és támogatásához szükséges infrastruktúrát”. Elkötelezettségét fejezte ki ugyanakkor amellett, hogy az első teljes költségvetési éve alatt 125 000 főre fogja emelni a felső határt.
„Gyorsan dolgozunk az elmúlt négy év kártételeinek felszámolásán. (.) Fontos, hogy ma megtegyük ezt az intézkedést, amellyel eloszlatjuk a kétségeket a világ menekültjeinek fejéből, akik annyit szenvedtek, és akik izgatottan várják új életük kezdetét” – fogalmazott az elnök
Joe Biden április közepén sürgősségi elnöki rendeletben döntött arról, hogy nem változtat az elődje, Donald Trump által megállapított 15 000 fős felső korláton. A bejelentést követően saját pártja, a demokraták és a menekültügyi szervezetek részéről egyaránt sok kritika érte elnököt.
Trump a bevándorlást akarta korlátozni azzal, hogy az Egyesült Államok által befogadható menekültek számát minden korábbinál alacsonyabb szinten határozta meg. Biden áprilisi döntését pedig arculcsapásként értékelték mindazok, akik abban bíztak, hogy a demokrata párti politikus eltörli elődje bevándorlást korlátozó intézkedéseit. Néhány nappal később a Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy az elnök május 15-ig döntést hoz a plafon megemeléséről.
A menekültek befogadásának meghatározása az amerikai menekültügyi rendszernek pusztán az egyik eleme, és azokra vonatkozik, akik menedékkérelmük ellenőrzése alatt is külföldön vannak, és már regisztrált menedékkérőként érkeznek az országba. Az Egyesült Államok területére illegálisan belépő és ott menedékkérelmet benyújtó emberekre ez a plafon nem vonatkozik.
Joe Biden hivatalba lépése után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely arra ösztönözte a migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Biden hatályon kívül helyezte például Trump „Maradj Mexikóban” nevű intézkedését (amelynek értelmében a migránsoknak Mexikóban kellett volna kivárniuk kérelmük elbírálását), de leállította a határfal építését is, és úgy döntött, hogy a kísérő nélküli kiskorú migránsokat nem küldik vissza a határról. Mindennek következtében évtizedek óta nem látott káosz és válsághelyzet alakult ki az Egyesült Államok déli határain.
Az olaszországi partok felé négyszáz bevándorlóval közeledő Sea-Watch 3 az első civilhajó, amelynek beengedéséről a Mario Draghi vezette új kormánynak döntenie kell, azt is figyelembe véve, hogy a kormánypárttá vált jobboldali Liga a kikötők ismételt lezárását sürgeti – jelentette az olasz sajtó kedden.
A Radio24 hírrádió kedd reggeli elemzése szerint a Sea-Watch 3 érkezése ad választ az új kormány megalakulásával felmerült kérdésre, vagyis arra, hogy Mario Draghi milyen migrációs politikát kíván követni. Az adásban felszólaló Paolo Mieli, több napilap egykori főszerkesztője úgy vélte, ezen az első civilhajón „dől el”, milyenek az erőviszonyok Luciana Lamorgese belügyminiszter és elődje, a Ligát vezető Matteo Salvini között, aki pártjával csatlakozott a Draghi-kormányhoz.
„Ahogyan Draghival fordulat történt az egészségügyi vészhelyzet kezelésében a korábbi járványbiztos leváltásával, a Liga kormányra kerülésével váltásra van szükség a nyitott, sőt kitárt kikötők politikájában is” – nyilatkozott Matteo Salvini.
A Mario Draghi közgazdász vezetésével két hete megalakult új kormány egyik kihívásának kezdettől fogva a migrációs intézkedések számítottak. Draghi nem váltotta le Luciana Lamorgesét, aki 2019 szeptemberében vette át a minisztériumot Matteo Salvinitől. Tavaly Lamorgese eltörölte a Salvini bevezette migrációs-biztonsági törvénycsomagot, amely a „zárt kikötőkre” épült, szigorú szankciókkal a civilhajók felé, és szigorította a menedékkérelmek elbírálását is.
Matteo Salvini egy kedd reggeli rádióinterjúban kijelentette, hogy a kormánynak „vissza kell térnie az országhatárok nyugodt, törvényes és kötelességnek számító ellenőrzésére” . Megjegyezte, az EU összes tagállama ellenőrzi, ki lép be vagy lép ki a határain. Elmondta, hogy találkozót kért Mario Draghitól és Luciana Lamorgesetől annak érdekében, hogy „azokat segítsék, akiknek joguk van rá anélkül, hogy az egyedüli Olaszország váljon az összes csónak és csónakocska érkezési pontjává, miközben a többi európai ország drasztikusan csökkentette az érkezéseket”.
A Sea-Watch nevű német szervezet hajója 363 külföldivel a fedélzetén Máltától és Olaszországtól is kikötési engedélyt kért, hangsúlyozva, hogy a bevándorlók már majdnem egy hete a tengeren hánykódnak. A csoport egyharmada kiskorú. A Sea-Watch 3 nevű hajó arról ismert, hogy korábbi kapitánya, Carola Rackete 2019 nyarán, még Matteo Salvini belügyminisztersége idején, megszegte a kikötési tiltást Lampedusa szigetén, és áttörte az olasz hatósági hajóblokádot.
Lampedusa polgármestere, Salvatore Martello jelezte, hogy a szigeten nincsen több hely, miután az utóbbi huszonnégy óra alatt újabb ötszázan kötöttek ott ki. Lampedusa egyetlen, kevesebb mint kétszáz fős regisztrációs központjában a hétvégén már több mint ezren voltak. Tarthatatlan egészségügyi és biztonsági helyzetről beszélt Nicolo Di Maria, az országos rendőrszakszervezet főtitkára is, akinek adatai szerint a Lampedusán a bevándorlókkal dolgozó rendőrök közül már tízen megbetegedtek koronavírusban családtagjaikkal együtt, miközben a sziget lakosai között hónapok óta egyetlen új beteget sem azonosítottak. Problémaként említette, hogy a folyamatosan érkező csónakok és kisebb hajók ismét eltorlaszolták a sziget kikötőjét, miután tavaly nyáron már több száz migránshajót megsemmisítettek.
Nicola Molteni, a hétfőn beiktatott új belügyi államtitkár, a Liga politikusa, aki a Salvini-féle migrációs intézkedések szellemi atyjaként ismert, a jobboldali Libero napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy „Olaszországnak nincsen szüksége migránsokra”.
Év eleje óta 5033 bevándorló kötött ki az olasz partokon, miközben tavaly március elsején csak 2533-at tartottak számon, Matteo Salvini belügyminisztersége idején, 2019 első két hónapjában pedig mindössze 262 volt a számuk. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) adatai szerint az olaszországi migránstáborokban több mint nyolcvanezren vannak.
Az USA bevándorlási politikájának irányváltása jegyében az új amerikai kormányzat péntektől újra lehetővé teszi, hogy a menedékjogért folyamodók bírósági meghallgatásuk és ügyük elbírálása idejére belépjenek az országba – közölte a washingtoni Fehér Ház. Joe Biden nemrég aláírt egy rendeletet, amely alapján 2022-ben 125 ezer migránst tud majd befogadni az Egyesült Államok.
Joe Biden elnök kormánya e lépéssel szakít az előző elnök, a republikánus Donald Trump korlátozó bevándorlási politikájával. Az Egyesült Államok déli határához érkező menedékkérőknek eddig Mexikóban kellett kivárniuk kérelmük elbírálását, a kérvényezők emiatt átlagosan több mint egy évig a határ közelében felállított sátortáborokban éltek.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint ez az előírás jelenleg is mintegy 25 ezer embert érint.
Az amerikai illetékesek mindazonáltal arra figyelmeztetik a bevándorolni vágyókat, hogy csak saját felelősségükre menjenek a határátkelőhelyekre, ahol a menedékkérőknek regisztráltatniuk kell magukat, s ennek alapján később értesítik őket a határon való átlépésük lehetséges idejéről és helyéről.
Az eddigi eljárás átalakításában a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala (UNHCR) és a világszervezet Gyermekalapja, az UNICEF is segítséget nyújt. „Ez egy olyan terv, amelyről az amerikai kormány egyeztetett és megállapodott a mexikói kormánnyal” – mondta el a dpa német hírügynökségnek Alberto Cabezas, az IOM mexikói szóvivője. „Az ENSZ szervezetei már kinyilvánították, támogatják azt a tervet, hogy a bevándorlók az Egyesült Államokban intézhessék kérelmük elbírálását” – tette hozzá a szóvivő.
Ahogyan korábban az Origo is megírta, Joe Biden egyik legfőbb célja az volt, hogy lebontsa az Egyesült Államok és Mexikó határán lévő jogi falat, amelyet Trump elnök épített, és amely a Mexikóval és Közép-Amerikával kötött menekültügyi megállapodások révén biztosítja az illegális bevándorlás visszaszorítását.
Az eddig hatályban lévő jogi megoldás a migránsokat illetően magában foglalta a Mexikóban maradás politikáját, valamint a közös menekültügyi megállapodásokat Guatemalával, Hondurassal és El Salvadorral, most viszont Biden mindent felrúgott, így gyakorlatilag megnyílt Amerika déli határa a migránsok előtt.
Ennek veszélyeire nem csak konzervatív szakértők figyelmeztettek, hanem baloldal liberálisok is, akik szerint rendkívül veszélyes a migránsok ilyen mértékű beáramlása. Egyrészt jelenleg világszerte tombol a koronavírus-járvány, másrészt pedig nemzetbiztonsági kockázatot is jelent a bevándorlás, ahogy ez egyre többször megmutatkozik Európában is.
Joe Biden viszont pontról pontra követi a Soros György által kidolgozott betelepítési tervet. Az amerikai tőzsdespekuláns még pár éve jelentette be, hogy 500 millió dollárt fordít a migránsok támogatására. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) azóta is minden évben komoly összegeket fordít migránsbarát szereztek támogatására.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
