A Képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.
Mike Johnson kedden megjelent levele úgy fogalmaz, hogy az ukrán segély „az országunk határbiztonsági törvényeiben hozott változtatások életbe léptetésétől függ”.
A republikánus politikus azt is világossá tette, hogy átláthatóságot vár el az ukrajnai támogatásokat illetően a kormányzattól.
„Az amerikai embereknek válaszokat kell kapniuk a többször megismételt kérdéseikre, ide értve a kormányzat stratégiáját Ukrajnával kapcsolatban, világosan meghatározott, kézzelfogható célokra van szükség” – fogalmazott Mike Johnson, aki átláthatóságot és elszámoltathatóságot vár el az amerikai adófizetők pénzének ukrajnai felhasználásával kapcsolatban, valamint pontos tájékoztatást a Biden-kormányzattól arra nézve, hogy milyen erőforrásokat igényel a győzelem és a fenntartható béke Ukrajnában.
Mike Johnson levele válasz a Fehér Ház hétfőn küldött felszólításra, amelyet Shalanda Young, az igazgatási és költségvetési hivatal igazgatója jegyez, és amelyben sürgette a Kongresszust, hogy gyorsan szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést.
A levél szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már mintegy 111 milliárd dollárt hagyott jóvá Ukrajna számára. A levél szerint további forrásokra van szükség, és úgy fogalmaz, hogy „ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára”.
A Fehér Ház azzal érvel, hogy az ukrán katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az amerikai hadiipart.
A levél szerint az elnök által Ukrajna számára kért több, mint 61 milliárd dollárból 50 milliárd az amerikai gazdaságot ösztönözné.
Joe Biden elnök ősszel összesen 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítés elfogadását kérte a Kongresszustól, amelyben egy csomagként szerepel az Ukrajna, Izrael, a határőrizet és egyéb célok támogatására szolgáló keret.
[type] => post
[excerpt] => A Képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701863307
[modified] => 1701863310
)
[title] => Ultimátumot kapott Joe Biden az ukránok támogatásával kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97267&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97267
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97268
[image] => Array
(
[id] => 97268
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[original_lng] => 117585
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701856110:12
[views_count] => 1193
[_thumbnail_id] => 97268
[_edit_last] => 12
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Olaf Scholz német kancellár felszólította a lengyel kormányt, hogy foglalkozzon a migránsoknak nyújtott „pénz a vízumért” programmal kapcsolatos vádakkal, amelyek vitát váltottak ki a lengyel politikában, és felerősítették a németországi bevándorlási vitát is – írja a Reuters.
Olaf Scholz német kancellár felszólította a lengyel kormányt, hogy tisztázza a migránsokkal kapcsolatos, állítólagos vízum-botrányt, amely jelenleg politikai vitát vált ki Németországban. A jelentések szerint Németország behívta a lengyel nagykövetet, és megbeszélések folytak Nancy Faeser belügyminiszter és lengyel kollégája között is.
A lengyel kormányt az ellenzéki pártok azzal vádolták, hogy részt vett egy olyan rendszerben, amelyben a migránsok alapos ellenőrzés nélkül, gyorsított eljárásban, közvetítők kifizetése után kaptak lengyel vízumot. Az Európai Unión belüli nyitott határok miatt a Lengyelországba érkezők könnyen átmehetnének más uniós országokba.
Válaszul ezekre az állításokra a lengyel kormány levélben fordult az Európai Unió Bizottságához, azt állítva, hogy a botrányt a média eltúlozta, amelynek célja a kormányzó pártok hírnevének bemocskolása a jövő hónapban esedékes, nagy kihívást jelentő újraválasztás előtt. Scholz azonban szombaton egy rendezvényen ragaszkodott ahhoz, hogy a Lengyelországban zajló vízumbotrányt tisztázni kell, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha a Lengyelországból érkező személyeket egyszerűen átengednék.
Scholz utalt arra is, hogy Németország milyen intézkedéseket hozhatna a Lengyelországgal közös határ szabályozására. Az elmúlt években Németországnak már jelentős migráns- és menedékkérő-áradatot kellett kezelnie Szíriából és Ukrajnából.
Ylva Johansson belügyi biztos is teljes körű felvilágosítást követelt Lengyelországtól a botrányt illetően. A BILD e heti beszámolója szerint levelet írt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszternek az EU-Schengen-övezetbe állítólagosan vásárolt 350 000 munkavállalási vízummal kapcsolatban.
A BILD-hez eljuttatott levelében Johansson kiemelte, hogy a lengyel hatóságok ilyen jellegű intézkedései az uniós jog megsértésének minősülhetnek.
Az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazás, amelyet az őszi lengyel parlamenti választások napján tartanak meg, Lengyelország és a lengyelek sorsáról is dönt – jelentette ki szombaton Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánypárt elnöke.
A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízióban Kaczynski úgy nyilatkozott: a népszavazás „nagyon fontos […] azért, mert Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban”.
A népszavazást a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) javasolta azt követően, hogy az uniós tagországok belügyminisztereinek június eleji értekezletén előzetes megállapodást született a migránsok Európai Unión (EU) belüli áthelyezését célzó, kötelező szolidaritási mechanizmusról.
Piotr Müller kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint a népszavazáson az állampolgároknak egy kérdést tennének fel, amely arra vonatkozna, hogy Lengyelországnak bele kell-e egyeznie a migránsok kötelező áthelyezésébe.
A lengyel parlamenti alsóház (szejm) péntek este megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a népszavazás megtartását a parlamenti választások napján. A jogszabály most az ellenzéki többségű szenátus elé kerül. Az őszi parlamenti választások időpontjáról Andrzej Duda lengyel államfő még nem döntött.
A migrációról szóló népszavazás és a parlamenti választások párhuzamos megszervezését a fő lengyel ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) bírálja, és ellenzi a második legnagyobb ellenzéki frakció, a Baloldal is. Az ellenzéki pártok közül viszont a jobboldali Konföderáció és a Kukiz´15 tömörülések támogatják a megoldást.
Donald Tusk, aki a KO legnagyobb pártjának, a Polgári Platformnak az elnöke, szombaton kijelentette: a PiS „cinikusan, kizárólag a választások miatt találta ki” a migrációs népszavazást.
„A kormánynak nincs valódi migrációs politikája” – vélekedett Tusk.
Június végén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a tervezett népszavazásra utalva kijelentette: kormánya „több millió lengyel állampolgár nevében” elutasítja majd az uniós migrációs mechanizmust.
A mechanizmust Lengyelország és Magyarország sem az uniós belügyminiszterek június eleji, sem az állam-, illetve kormányfők június végi értekezletén nem támogatta.
Korlátozná a külföldiek tartózkodási és munkavállalási lehetőségeit a hamarosan megalakuló finn kormány – derül ki a koalíciót alkotó pártok pénteken bemutatott főbb programpontjaiból.
Riikka Purra, a bevándorlásellenes Finnek pártjának vezetője sajtótájékoztatón azt mondta, „a kormánykoalíciót alkotó pártok között megállapodás született arról, hogy irányváltásra van szükség a migrációs politikában”.
A kormányprogram szerint ezentúl kevesebb külföldi kapna menekültstátuszt, és szigorítani akarják a tartózkodási és a munkavállalási engedély megszerzésének feltételeit.
Terveik szerint a nemzetközi oltalom alatt álló személyek tartózkodási engedélyét ideiglenesre változtatják, és időtartamát az Európai Unió szabályainak betartásával a lehető legrövidebbre csökkentik. Az oltalmazott státuszt visszavonhatják abban az esetben, ha a védelmet élvező ember nem hivatalos okból visszautazna korábbi hazájába, a családegyesítés feltételeit pedig szintén szigorítani tervezik.
Finnországban a finn konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus) nyerte meg az áprilisi parlamenti választásokat. Petteri Orpo kormányfőjelölt, a Kokoomus vezetője csütörtökön jelentette be, hogy többségi kormány megalakításáról állapodott meg a második legtöbb szavazatot megszerző Finnek pártjával, valamint két kisebb jobboldali párttal.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
Az Európai Unión kívüli országok munkavállalóinak németországi bevándorlását megkönnyítő szabályozásra készül a berlini vezetés, a tervezett rendszer alapelemeit szerdán mutatták be.
Az elképzelés központi eleme egy kanadai mintájú pontrendszer, amellyel a képzettség, a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás, a Németországhoz való kötődés és az életkor alapján értékelnék a jelentkezőket.
Ha egy jelentkező megfelelő számú pontot gyűjt az úgynevezett esélykártyán, tartózkodási és munkavállalási engedélyt kaphat akkor is, ha még nincs munkaszerződése, vagyis lehetőséget szerezhet arra, hogy állást keressen és elhelyezkedhessen Németországban.
A képzettség, szakmai végzettség hiánya nem feltétlenül lenne kizáró ok, a munkaerőpiaci igények alapján akár szakképzetlen munkaerő is érkezhetne az úgynevezett harmadik országokból, azaz nem európai uniós tagállamokból.
Hubertus Heil munkaügyi miniszter a terveket ismertető berlini tájékoztatón kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon igyekszik enyhíteni a munkaerőhiányt, amely az 1960-as években született nemzedék nyugdíjba vonulásával egyre súlyosabb lesz. Erősítik a munkavállalók képzésének, továbbképzésének és átképzésének intézményrendszerét és segítik a nők és a fogyatékkal élők minél nagyobb arányú munkavállalását. Ez azonban nem lesz elég, ezért a külföldiek németországi munkavállalását is ösztönözni kell – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus.
Az új szabályozás egy nagyobb szabású reform része, amely kiterjed a honosítás feltételeinek könnyítésére is. Ebben a legfontosabb új elem az, hogy nyolcról öt évre csökkentenék azt az időt, amelyet a német állampolgárság kérelmezése előtt el kell tölteni az országban adófizetőként, állami támogatás nélkül.
A tervek szerint a reformot alkotó jogszabály-javaslatokat még az idén a törvényhozás elé terjesztik. Több kérdésben még az SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) alkotta koalícióban sincs egyetértés, a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU pedig teljes egészében elutasítja az állampolgárság megszerzésének javasolt új szabályait. A jobbközép pártszövetség szerint a túlságosan gyors honosítás miatt elenyészhet a társadalmi beilleszkedésre ösztönző erő, az illegális bevándorlás viszont erősödhet. Az FDP több vezető politikusa is ellenzi, hogy bővítsék az állampolgárság megszerzésének lehetőségeit, arra hivatkozva, hogy előbb inkább az illegális bevándorlás elleni küzdelemben kell eredményeket elérni.
A 2015-ös migránsválság idején az egyetlen észszerű döntést választotta Magyarország, amikor Nyugat-Európa országaival ellentétben, nemet mondott a bevándorlásra – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Fox News amerikai konzervatív televízióban helyi idő szerint csütörtökön este adásba került interjújában.
A csatorna Budapesten tartózkodó műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak adott nyilatkozatában a magyar kormányfő úgy fogalmazott: „ha valaki a magyar állam engedélye nélkül átlépi az ország határát, akkor meg kell védeni magunkat, és megálljt kell parancsolni. Ez veszélyes, és a saját népünket meg kell védenünk minden veszélytől.” Orbán Viktor hozzátette: Magyarországnak minden joga megvan, hogy így döntsön, ugyanis „ez a mi országunk, a mi népünk, a mi történelmünk, a mi nyelvünk.” Nincs olyan alapvető emberi jog, amely azt biztosítaná, hogy bárki beléphet az országba – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszélt arról, hogy a migránsválság idején több európai ország is úgy döntött: új fejezetet nyit a saját történelmében, amit új társadalomnak nevez. Ez az új társadalom „posztkeresztény és posztnemzeti”, amelyben különböző közösségek keverednek, és nem lehet tudni, hogy mi lesz ennek a következménye – tette hozzá a kormányfő. „Szerintem egy rendkívül veszélyes dologról van szó, és minden nemzetnek megvan a joga, hogy e veszélyt vállalja vagy elutasítsa. Mi, magyarok, úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatjuk meg a társadalmunk összekeveredését” – fogalmazott. A miniszterelnök hozzátette: e döntés miatt támadják Magyarországot, és ez az oka annak is, hogy rossz a személyes megítélése. „Fekete bárányként kezelnek az Európai Unióban”- jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy Németország szempontjából mi lett a következménye a migránsok beengedésének, Orbán Viktor úgy válaszolt: „a diplomácia megköveteli, hogy az ember mérsékelt maradjon, de ez az ő döntésük volt. Vállalták a kockázatot és megkapták, amit érdemeltek.” A miniszterelnök kiemelte: ragaszkodik ahhoz, hogy a magyarok maguk dönthessenek a migráció ügyében.
Orbán Viktor szerint a liberálisoknak a közép-európai államok sikereivel van problémájuk. „Egy gazdaságilag, politikailag, kulturálisan és még demográfiai szempontból is sikeres társadalmat építünk” – fogalmazott. Hozzátette: a közép-európai államok teljesen más módon érték el a sikereiket, mint azt a nyugati országok elvárták tőlük. „A nyugati liberálisok nem tudják elfogadni, hogy létezik egy nemzeti-konzervatív alternatíva, amely sikeresebb a mindennapi élet terén, mint a liberális nézetvilág. Ez az oka annak, hogy kritizálnak bennünket” – mondta a kormányfő.
Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden amerikai elnök korábban az ABC News amerikai tévécsatornának adott egyik interjújában „totalitárius gazembernek” nevezte, Orbán Viktor úgy reagált: „ez személyes sértés a magyarokkal szemben, de mivel az Egyesült Államok elnökéről van szó, nagyon szerénynek és tisztelettudóknak kell lennünk.”
A miniszterelnök hozzátette: nem akarják lerombolni a kétoldalú kapcsolatokat az Egyesült Államok és Magyarország között, amelyek „alapvetően nagyon jók”. „A politikát leszámítva minden rendben van. Akkor van probléma, amikor a liberálisok vannak kormányon Washingtonban. Ezt kezelnünk kell, mert értéknek tekintjük a jó amerikai-magyar kapcsolatokat, még akkor is, ha az amerikaiak ezt ma nem úgy látják, mint korábban” – mondta a kormányfő.
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai baloldal az ellenzéki pártszövetséget támogatja a tavasszal esedékes magyarországi választásokon, a miniszterelnök azt mondta: évekkel ezelőtt nem gondolta volna, hogy a „volt kommunista politikai erők és az antiszemita jobboldal koalícióra lép, és együtt indul a választásokon”. Orbán Viktor úgy fogalmazott: meglepte, hogy mindezt a nemzetközi közösség „könnyen befogadta” és – mint mondta – különösen meglepő számára az Egyesült Államok magatartása, amely egy „teljesen új tapasztalat.”
Arra a kérdésre, hogy nem aggasztja-e egy esetleges nemzetközi beavatkozás a magyarországi választásokba, a kormányfő úgy reagált: „nem aggódunk, mert felkészültünk rá. Természetesen a nemzetközi baloldal mindent elkövet majd a magyarországi kormányváltás érdekében, de tisztában vagyunk ezzel, és felkészültünk. Tudjuk, hogyan vegyük fel a kesztyűt, és hogyan vágjunk vissza.”
Magyarország külpolitikai szövetségeseivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „komoly kihívást jelent” számára kezelni azt a helyzetet, hogy már nem Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, és nem Benjamin Netanjahu vezeti az izraeli kormányt. „A magyar keresztény-konzervatív, illetve zsidó-keresztény demokratikus gondolkodás elvesztette két meghatározó nemzetközi támogatóját. Ellentétes erők kerültek hatalomra, ami teljesen új környezetet teremt” – mondta Orbán Viktor.
Tucker Carlson vezető amerikai konzervatív médiaszemélyiség több napot is Magyarországon tölt. A műsorvezető – akit magyarországi látogatása miatt számos támadás ért az elmúlt napokban a liberális sajtó részéről – többek között részt vesz a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tehetséggondozó alapítvány MCC Feszt – Hangot adunk a tehetségnek című rendezvényén: augusztus 7-én előadást tart Esztergomban, emellett stábjával dokumentumfilmet forgat Magyarországról. Carlson egész héten a magyar fővárosból jelentkezik be a Fox News csatornán.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A 2015-ös migránsválság idején az egyetlen észszerű döntést választotta Magyarország, amikor Nyugat-Európa országaival ellentétben, nemet mondott a bevándorlásra - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Fox News amerikai konzervatív televízió...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1628259000
[modified] => 1628255292
)
[title] => Orbán Viktor: a migránsválság idején az egyetlen észszerű döntés az volt, hogy Magyarország nemet mondott a bevándorlásra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28157&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28157
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 28158
[image] => Array
(
[id] => 28158
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju.jpg
[original_lng] => 268965
[original_w] => 1776
[original_h] => 999
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju.jpg
[width] => 1776
[height] => 999
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/orban-interju.jpg
[width] => 1776
[height] => 999
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1628244493:10
[_thumbnail_id] => 28158
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3262
[_oembed_782d4167d4da362e9ab681513ecbe764] =>
[_oembed_time_782d4167d4da362e9ab681513ecbe764] => 1631356307
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640379705
[_oembed_51e88a8bf6d9473aeffdcdbc22bc3064] =>
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint „a Frontex az illegális migráció és a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben nem elég hatékony”. Az uniós szerv tavaly amúgy 2,1 millió eurót költött rendezvénysorozatokra, vacsorákra és luxuséttermekre – hívja fel rá a figyelmet a brüsszeli forrásokra hivatkozó V4NA nemzetközi hírügynökség.
A Frontexet, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget 2004-ben alapították, azóta a szervezet feladatkörei folyamatosan bővültek, ahogy a pénzügyi keret is. 2006-ban a Frontex 19 millió euróból gazdálkodott, míg tavaly már 490 millió euró felett rendelkezett.
Ennek ellenére az uniós számvevőszék állásfoglalása szerint azonban „a Frontex az illegális migráció és a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelemben nem elég hatékony”.
A több mint 50 oldalas elemzés során emlékeztettek arra, hogy „az új megbízatások teljesítése érdekében a Frontex 2027-ig 10 ezer új operatív ügynökkel bővül, és átlagosan 900 millió eurós költségvetése lesz”.
Az EuObserver szerinta Frontex tavaly 2,1 millió eurót költött rendezvénysorozatokra, vacsorákra és luxuséttermekre. Ezen okok miatt az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) új munkacsoportot hozott létre, tizennégy EP-taggal. Az új bizottság célja, hogy az ügynökség működését, tevékenységét és az alapvető jogok tiszteletben tartását vizsgálja, mivel a Frontexszel kapcsolatban felmerült az is, hogy – állítólag – erőszakosan lépett fel az illegális migránsokkal szemben.
Az uniós könyvvizsgálók megállapításai szerint egyébként az ügynökség büdzséjét eddig konkrét kritériumok nélkül határozták meg, így nem is lehetett felmérni a Frontex szükségleteit.
Leo Brincat, az Európai Számvevőszék egyik tagja a Frontexszel kapcsolatban azt nyilatkozta: „köznyelvi kifejezéssel élve úgy gondolom, hogy a Frontex túlnőtte magát. Amikor valamilyen szervezet bővül, természetesen időbe telik a növekedés folyamatának feldolgozása. De a Frontex vezetése túl sok változáson ment keresztül túl gyorsan, és most úgy gondolom, hogy ennek fizetjük meg az árát”.
Az Európai Számvevőszék azután tette közzé a jelentését, hogy a médiában számos vád érkezett a Frontexszel szemben az elmúlt hónapokban a határvédelem elégtelensége miatt.
Az ügynökségnek ráadásul az elmúlt években folyamatosan újabb feladatokkal kell megbirkóznia. Az Európai Bizottság tervei szerint, amit a mediterrán országok is támogatnak, a Frontexnek egyre nagyobb szerepet kellene betöltenie az olyan illegális migránsok visszatoloncolásában, akik nem rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel.
Nem ígérhetünk olyat, hogy nem lesznek menekültek, de kitűzhetünk egy célt, konkrétan egy új menedékkérelmi rendszer felállítását, ezután pedig rajtunk múlik, mikor tudjuk bevezetni – fogalmazott Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Folketingben.
A kormányfő rámutatott, hogy kevés politikus tesz eleget ahhoz, hogy a migránsokat valóban integrálni lehessen, és nem követelnek tőlük eleget. Kijelentette, hogy a bevándorlóknak képesnek kell lenniük ellátni magukat és magukévá tenni a dán nemzeti értékeket – írja a Magyar Nemzet a V4NA hírügynökség információira alapozva.
Mette Frederiksen azt is elmondta: a társadalmi értékek és a kohézió már most komoly próbatétel előtt áll.
Óvatosnak kell lennünk, nehogy túl sokan jöjjenek az országunkba, mert enélkül nem létezhet társadalmi egység – fogalmazott. A társadalmi értékekkel kapcsolatos konfliktusok közé sorolta a bevándorló hátterű emberek által elkövetett bűncselekmények magas számát.
Ötből egy nem nyugati származású férfi megszegte már a büntető törvénykönyvet 21 éves korára. Ötből egy – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: ez nem újdonság, és éppen ez a probléma.
Évek óta fennáll ez a helyzet. A lányokat azért inzultálják, mert dánok. Vagy amikor a lányok viselkedését azért szorítják társadalmi keretek közé, mert túlságosan dánok lettek. De ott van a brønshøji kolbászoskocsi elleni támadás is, amire azért dobáltak petárdákat, mert disznóhúst árul – sorolta Frederiksen.
A Nyheter Idag összeállítása szerint 2020-ban Dánia 531 bevándorlót fogadott be, elsősorban az utazási korlátozásoknak köszönhetően. Ugyanakkor a statisztikákból az is látszik, hogy az északi országok közül Dánia a sor végén helyezkedik el a befogadási statisztikáit illetően – amit az erősen bevándorláspárti Svédország vezet 9621 fővel –, ami új perspektívába helyezi a miniszterelnök által említett társadalmi problémákat.
Denmark has given Ukraine all of its CAESAR self-propelled howitzers. A true friend who knows that our fight is Europe's fight. Tak, Danmark! pic.twitter.com/x4MP65Yvfo
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Az Európai Unió felé tartó menekülthullámok keletkezhetnek Afrikában a koronavírus-járvány miatt, ezért a közösségnek haladéktalanul a kontinens segítségére kell sietnie – mondta a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában.
„Brüsszel nem várhat, amíg összeomlanak egész országok, zavargások kezdődnek és ellenőrizetlen menekülthullámok indulnak” Afrikában – mondta Gerd Müller a Rheinische Post című német lapnak a nemzetközi fejlesztéspolitikai ügyekért felelős tagállami miniszterek tanácsának hétfői videokonferenciája elé időzített nyilatkozatában. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa kiemelte, hogy Afrikában nem csak az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kell küzdeni, mert már a kórokozó megjelenése előtt is „drámai élelmezési és gazdasági válság” volt. A munkanélküliség tömeges, hiány van élelmiszerből és vetőmagból, és a kontinens keleti részén sáskajárás pusztítja a termést. Így „milliók éheznek, mire a vírus megérkezik” – tudatta.
Számos afrikai ország egészségügyi rendszerének a járvány nélküli „normál üzemmód” is túl nagy kihívás – tette hozzá a miniszter, idézve egy ENSZ-tanulmányt, amely szerint az egészségügyre világszerte fordított kiadások csupán 2 százaléka jut az afrikai ellátórendszerekre. Rámutatott, hogy míg Németországban a 83,1 millió lakosra több mint 30 ezer intenzív ellátási ágy és ugyanennyi lélegeztetőgép jut, az 50 milliós Kenyában mindössze 80 kórházi ágy alkalmas intenzív ellátásra, és az egész országban 120 lélegeztetőgép van.
Az európai szolidaritás eddig csak befelé irányult, a kontinens államai között érvényesült, és az EU egyetlen cent pótlólagos forrást sem mozgósított az afrikai élelmezési és gazdasági válság enyhítésére. Ezen változtatni kell, az EU-nak el kell indítania egy azonnali programot Afrika és a közel-keleti térség támogatására – mondta a német miniszter, hozzátéve, hogy segélyekre és a stabilizációt szolgáló hitelekre is szükség van.
Afrika mind az 54 országát együttvéve az utóbbi időszakban hozzávetőleg naponta 7200 új SARS-CoV-2-fertőzést mutattak ki. Az esetek nagyjából felét egyetlen országban, Dél-Afrikában regisztrálták. Az igazolt fertőzések viszonylag alacsony száma legfőképpen a koronavírus-tesztek alacsony számával magyarázható, és azt a reménységet, hogy a fiatal népességű kontinenst elkerüli a járvány, egyre inkább felváltják a várható súlyos fejleményekről szóló figyelmeztetések – áll a Rheinische Post hírportálján közölt összeállításában.
Kiemelt téma lesz az
Európai Unió (EU) menekültügyi szabályozásának reformja a júliusban kezdődő
német soros EU-elnökség idején – jelezte a német külügyminiszter egy vasárnapi
interjúban.
Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati
rádióban elmondta, „nagy szégyenfolt”, hogy évek óta nem sikerül megállapodni a
menekültügyi kérdésekről. „Nem hiszek már abban, hogy lesz olyan szabályozás,
amelyben az EU mind a 27 tagállama hajlandó befogadni bizonyos számú menekültet”
– tette hozzá a német diplomácia vezetője.
Mint mondta, nagyjából minden második tagállam lehet nyitott
menedékkérők befogadására, de a többiek is felelősséggel tartoznak a közösség
iránt. Ennek az elvárásnak úgy kell megfelelniük, hogy küzdenek a menekülésre
késztető okok felszámolásáért, a korábbinál több pénzt fordítanak a menekültügy
területére, és erőfeszítéseiket részben az EU-s keretek között fejtik ki.
A „migrációs téma” továbbra is az egyik leginkább megosztó
ügy az EU-ban, és a soros EU-elnökség alatt is „nagyon foglalkoztat majd
bennünket” – mondta a német külügyminiszter.
Az interjúban kétszer is kifejtette, hogy Németország nem
várja el valamennyi tagállamtól menedékkérők, menekültek befogadását. Aláhúzta:
a német kormány mindig is közös, „európai megoldást” igyekezett elérni, mert
elfogadhatatlannak tartja, hogy csak néhány tagország foglalkozik a nemzetközi
menekültügyi migrációval. Ugyanakkor „már nem ott tartunk, hogy azt mondjuk,
ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki vegyen át menekülteket, viszont azt akarjuk,
hogy akik nem fogadnak be senkit, vállaljanak kötelezettséget más területen” – mondta
Heiko Maas, hozzátéve: ez az egyik feltétele annak, hogy „európai megoldásról”
lehessen beszélni.
Németország a 2015-ös nemzetközi migrációs válság óta az
első számú célpont volt az EU területére menedékjogi kérelem benyújtásának
szándékával érkező emberek körében, rendre a német szövetségi bevándorlási és
menekültügyi hivatalhoz (BAMF) érkezett a legtöbb kérelem. A Die Welt című
német lap a napokban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
kimutatása alapján azt írta, hogy az idén fordulat történt, a január-áprilisi
időszakban nem Németország, hanem a spanyolajkú dél-amerikai országokból
érkezők számának növekedése révén Spanyolország volt az első számú célország. A
spanyol hatóságok 37 471 kérelmet regisztráltak, a legnagyobb csoportokat a
kolumbiai és a venezuelai kérelmezők alkották, egyaránt 32 százalékos
részaránnyal. Németország a második helyen áll 33 714 kérelemmel, a legnagyobb
csoportokat az utóbbi években kialakult szerkezetnek megfelelően a szíriai, az
iraki és az afganisztáni állampolgárok alkották.
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
