Ünnepélyes keretek között beiktatták Magyarország új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást.
A magyar köztársasági elnök beiktatási ceremóniáját a budapesti Szent György téren tartották, az államfő hivatalául szolgáló Sándor-palota tőszomszédságában. Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna lovas felvezetéssel érkezett a térre, ahol a díszegység katonai tiszteletadással várta, majd Magyarország történelmi zászlót díszmenetben vitték a térre.
A magyar Himnuszt Kacsó Hanga népdalénekes énekelte, amit az Országgyűlés új köztársasági elnökről szóló határozatának ismertetése követett.
Ez után Kubik Anna színművész Gyurkovics Tibor Nemzet című művét szavalta.
A beiktatási ceremónián a magyarországi történelmi egyházak képviselői áldásukat adták a köztársásági elnök munkájára.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatásán fellépett a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa is.
Ez után Sulyok Tamás megtartotta ünnepi beszédét.
Sulyok beszédében kiemelte, az elmúlt több mint harminc év lehetővé tette, hogy elődei kikövezzék az utat, amin járnia kell. A jó példákat követni fogja, és igyekszik hozzátenni a maga utcaköveit is.
Beiktatták hivatalába pénteken Finnország új elnökét, a Helsinki és a NATO kapcsolatai szorosabbá tételéért szót emelő Alexander Stubbot.
A parlamentben elmondott beszédében az új elnök a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat jelölte meg Finnország külpolitikájának sarkalatos pontjaiként. Stubb hangsúlyozta, hogy a nukleáris elrettentésnek valódinak kell lennie Finnország vonatkozásában is.
„Abból a feltevésből indulnék ki, hogy nekünk Finnországban valós nukleáris elrettentéssel kell rendelkeznünk, és ez az, amink megvan, mert a NATO gyakorlatilag három fajta elrettentést is biztosít tagságunk által” – mondta.
„Az első katonai elrettentés, vagyis katonák, a második rakéták, vagyis lőszerek, a harmadik pedig a nukleáris elrettentés, amely az Egyesült Államoktól jön” – tette hozzá.
Beszélt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is. „Jelenleg a viszony két szinten épül, például a határrendészeti szerveken keresztül. A másik persze a diplomáciai szint (…) például az orosz nagykövetség munkatársaival” – közölte.
Mint mondta, a politikai viszony helyreállításához az ukrajnai háború lezárására van szükség. Hozzátette ugyanakkor, hogy Helsinki tárgyalásokat folytathatna, ha szövetségesei arra kérnék, vegye fel a kapcsolatot Moszkvával.
Az ukrajnai háborúra kitérve Stubb megjegyezte: a konfliktus helyi jellegűből regionális felé halad, ez pedig kockázatokkal jár például a Dnyesztermellék és Moldova számára. Hangsúlyozta, Helsinki nem hagy fel Kijev támogatásával. Hozzátette, a Nyugatnak többet kell tennie a Ukrajna megsegítése érdekében.
Norvégiában február 11-én tartottak elnökválasztást, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként induló Stubb pedig már a kampány során világossá tette, hogy megválasztása esetén szorosabbá fűzné az idén áprilisban NATO-taggá vált Finnország és az észak-atlanti szövetség közötti kapcsolatokat.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy akár atomfegyverek Finnországon keresztül történő szállítását is engedélyezné, jóllehet felszólalt e fegyverek finnországi tárolása ellen.
„Új korszak vár ránk. NATO-csatlakozásunkkal végleg beléptünk az értékek nyugati közösségébe, ahová lelkileg mindig is tartoztunk függetlenségünk kikiáltása óta” – szögezte le az új elnök. Stubb beiktatása előtt egy nappal az orosz elnök azt mondta, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása miatt több orosz katonát vonnak össze Oroszország nyugati határainál.
Beiktatták hétfőn az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnoki tisztségébe Jurij Szodol altábornagyot – számolt be az rbc.ua hírportál az egyesített erők parancsnokságának Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a parancsnokság személyi átszervezésére február 11-én került sor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök elbocsátotta a tisztségéből Szerhij Najevet, és Szerhij Szodolt nevezte ki a helyére. Kinevezése előtt Szodol az ukrán fegyveres erők tengerészgyalogságának parancsnoki posztját töltötte be. Az orosz teljes körű inváziójának első napjaitól Szodol volt felelős a védelemért a front egyik legnehezebb területén.
Jurij Szodol 1970. december 26-án született a Harkiv megyei Csuhujevben, katonacsaládban. Tanulmányait a Donyeck megyei Mariupolban végezte, 1988-ban érettségizett a középiskolában. Ezzel egy időben felvételizett a Szumi Tüzérparancsnoki Főiskolába, ahol 1992-ben szerzett diplomát.
2002-ben sikeresen diplomázott az Ukrán Nemzeti Védelmi Akadémián is, a szárazföldi erők egységeinek harcalkalmazási és hadműveleti irányítási tanszékén. 2003-ban kezdett szolgálni az ukrán fegyveres erők légideszant erőinél. 2007-ben pedig a 25. különálló légideszant dandár parancsnokává nevezték ki.
A Szodol 2014 óta harcol Oroszország ellen. Kezdetben a 25. különálló légideszant dandár parancsnoki beosztásában. Hadműveleteket vezetett a legforróbb pontokon: a Rubizsnéért folytatott csatákat, Jampol rohamozását, a donyecki repülőtér védelmét és az ukrán erők Debalcevóból való kivonását irányította.
Két héttel a választások után Hollandiában beiktatták az új parlamentet, amely 68 új képviselővel kezdte meg a munkáját szerdán.
A november 22-én tartott előrehozott választásokon a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) aratott győzelmet, 37 mandátumot szerezve a parlament 150 fős alsóházában. A Frans Timmermans korábbi külügyminiszter, majd uniós biztos által vezetett pártszövetség, a Zöld Baloldal és a Munkapárt formációja a második helyen végzett 25 mandátummal.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a harmadik helyre szorult 24 képviselői hellyel. Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) 20 mandátumot kapott.
Hollandiában a parlamenti képviselők ünnepélyes szertartás közepette teszik le esküjüket, amelynek keretében ígéretet tesznek, hogy feladatukat hűen teljesítik, és megerősítik, hogy nem vesztegettek meg senkit mandátumuk megszerzésének érdekében. Emellett hűséget esküsznek a királynak, a királyság statútumának és az alkotmánynak.
Az alsóház 150 képviselői helyéből mostantól 61-et nők töltenek be. A holland választási tanács adatai szerint most először bekerült egy nem-bináris képviselő is a parlamentbe. A képviselők többségének átlagéletkora 40 és 50 év között van, 18 képviselő pedig a 90-es években született.
A választási eredmények alapján Wildersnek legalább két párt támogatására lesz szüksége, hogy kormányt alakíthasson. Az eddigi nyilatkozatok szerint a PVV a VVD-vel, az NSC-vel és a 7 mandátumot szerzett Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű párttal fogna össze, azonban egyelőre csak a BBB jelezte, hogy hajlandó az együttműködésre. A holland törvények nem szabnak időhatárt kormányalakításra.
Beiktatták miniszterelnöki hivatalába Pedro Sánchezt pénteken a madridi Zarzuela palotában.
A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára VI. Fülöp király és a közjogi méltóságok jelenlétében tett esküt az alkotmányra, miután kinevezése megjelent a spanyol állami közlönyben (BOE).
A rövid, néhányperces eseményen mellőzték a vallási jelképeket, a Bibliát és a feszületet, épp úgy, mint Pedro Sánchez legutóbbi két beiktatása alkalmával 2018 júniusában és 2020 januárjában.
A kormányalakítási folyamat következő lépése a koalíciós kabinet összetételének bejelentése, amelyben a PSOE mellett a Sumar, a több baloldali pártot tömörítő formáció kap helyet.
Pedro Sánchezt csütörtökön választotta újra a spanyol parlament alsóháza. Azután kapott lehetőséget a tisztségre, hogy a júliusi általános választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnöke nem szerzett elegendő szavazatot a képviselőktől a miniszterelnöki poszt betöltéséhez szeptember végén.
A szocialista főtitkárt összesen nyolc parlamenti párt képviselői választották miniszterelnökké, köztük két katalán függetlenségi formáció, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), akiknek feltétele ehhez a katalán szeparatistáknak amnesztiát biztosító jogszabály volt.
A törvényjavaslatot, amely megszüntetné „a büntetőjogi, közigazgatási és számviteli felelősségét” azoknak, akik közreműködtek a katalán függetlenségi törekvések előmozdításában a 2012 és 2023 közötti időszakban, hétfőn terjesztette be a szocialista párt a parlamentben.
Az amnesztia ellen két hete zajlanak tüntetések a PSOE madridi székházánál. A hatóságok tájékoztatása szerint csütörtök este négyezren tiltakoztak, akik közül többen ismét összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. Közülük hét embert állítottak elő. A mentősök hét könnyű sérültet láttak el a helyszínen, köztük egy rendőrt.
A Kínai Kommunista Párt megszavazta Li Csiang kínai miniszterelnök kinevezését, és a Hszi Csin-ping kínai elnök közeli bizalmasának tartott politikust rögtön be is iktatták hivatalába.
A kínai döntéshozatalt ismerve abban a legkisebb meglepetés sem volt, hogy a nagyjából 3000, előre kiválasztott képviselő túlnyomó többsége a 63 éves, közismert kínai politikusra szavazott a KKP évente megrendezett egyhetes pekingi népgyűlésén.
Li Csiang a korábbi sanghaji párttitkárt, Li Kecsiangot váltja a miniszterelnöki poszton, aki 2013 és 2023 között kétszer is betöltötte a kormányfői hivatalt.
Li Csiang karrierje túlnyomó részét a hatalmas ország gazdag keleti partján töltötte, ahol állítólag komoly gazdasági tapasztalatokat szerzett, és barátságos, szoros viszonyt ápol a magánvállalkozásokkal. Elődjével szemben az új kormányfőt a hivatalban lévő kínai elnök közeli bizalmasának tartják.
Kína és a KKP vezetőjeként Hszi Csin-ping a tavaly októberi pártkongresszuson már sikeresen eltörölte az életkorral és hivatali mandátummal kapcsolatos korábbi korlátozásokat, ezzel megerősítette és bebetonozta politikai hatalmát a világ második legnagyobb gazdasága élén.
[type] => post
[excerpt] => A Kínai Kommunista Párt megszavazta Li Csiang kínai miniszterelnök kinevezését, és a Hszi Csin-ping kínai elnök közeli bizalmasának tartott politikust rögtön be is iktatták hivatalába.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1678570260
[modified] => 1678563809
)
[title] => Nem húzzák az időt Kínában, már a miniszterelnököt is beiktatták
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73047&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73047
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 73048
[image] => Array
(
[id] => 73048
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[original_lng] => 76588
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1678556610:12
[_thumbnail_id] => 73048
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1148
[_oembed_8452e625c30412af790318e2c5549d05] =>
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A baloldali politikus harmadik ciklusát kezdi meg Brazília elnökekét. Elődje, az októberi választáson elszenvedett vereségét el nem ismerő Jail Bolsonaro nem vett részt a beiktatáson, mert elhagyta az országot.
Luiz Inacio Lula da Silva letette az esküt Brazília új elnökeként – immár harmadszor tölti be az ország legmagasabb tisztségét. A széles körben Lula néven ismert veterán baloldali politikus 2003-2010 között már vezette az országot, és az októberi választáson legyőzte le most Jair Bolsonarót.
A ceremóniát szigorú biztonsági intézkedésekkel várták, mivel attól tartottak, hogy Bolsonaro hívei megzavarják azt, ám végül komolyabb incidens nem történt. Ez talán annak is köszönhető volt, hogy maga Bolsonaro nem vett részt az eseményen, mivel már napokkal korábban elhagyta Brazíliát.
A Lula beiktatásáról szóló BBC-hír emlékeztet, hogy látványos a Bolsonaro-kormány által jegyzett eddigi iránnyal való szakítás a politikában, hiszen például Brazília egyik legismertebb éghajlatvédelmi aktivistáját nevezték ki környezetvédelmi és éghajlatvédelmi miniszternek, feladata pedig, hogy megvalósítsa Lula ígéretét, hogy 2030-ra az erdőirtást teljesen leállítják az Amazonas vidékén.
?? | 8 de Enero: Manifestantes de derecha irrumpen en el edificio del Congreso de Brasil en una masiva protesta reclamando que frenen las medidas dictatoriales de Lula.pic.twitter.com/IZXNyMgsP8
Beiktatták az ügyvivő bolgár kormányt, amely az október másodikán rendezendő előrehozott választásokig irányítja az országot.
Galab Donev újonnan kinevezett miniszterelnök elmondta, hogy hamarosan hivatalba lép Bulgária 100. kormánya, amelynek megoldást kell találnia az örökölt válságokra anélkül, hogy egy működő országgyűlés mechanizmusai állnának rendelkezésünkre.
Az ország államfője kedden ismertette az új kabinet feladatait és prioritásait. Rumen Radev szerint az Donev kormányának a biztonsági kérdéseket, elsősorban az ukrajnai háború továbbterjedését illető kockázatokat kell kezelnie. A háború másik következménye a globális energiaválság, a jelenlegi és a jövőbeli kormányokat két fontos prioritásnak kell vezérelnie: az ellátás biztonságának és az energia árának.
Zavargások közepette beiktatták Srí Lanka új elnökét, Ranil Vikremeszinghét és kormányának tizenhét tagját pénteken, miután az éjszaka folyamán a rendőrség és a katonaság eltávolította az elnöki hivatal előtt hónapok óta táborozó tüntetőket.
Az új elnök – akinek pénteken Hszi Csin-ping kínai vezető már gratulált is kinevezéséhez – a jelenlegi ciklus végéig, 2024-ig töltheti be a tisztséget.
Hírügynökségi értesülések szerint 300-400 tüntető táborozhatott az elnöki hivatal előtt, akik hónapokkal ezelőtt kezdtek bele a helyszíni demonstrációba, még az előző elnök, Gotabaja Radzsapaksza és kabinetje ellen tiltakozva. A hivatalnál táborozókat az ünnepség kezdetét megelőzően, az éjszaka folyamán távozásra szólították föl, azonban az eltökélt tüntetők – akik több mint száz napja a hivatal előtt táboroztak – nem akarták elhagyni a helyszínt.
A rendőri beavatkozásban tizennégyen megsebesültek. Őket kórházba szállították, kilenc embert pedig letartóztattak. A rendőrség szóvivője szerint azért volt szükség több mint ezer katonára és rendőrre a tüntetők eltávolításához, mert csak így tudták biztosítani, hogy az elnöki hivatalban zavartalanul folytatódjék a munka. A tiltakozók eredeti táborát felszámolták ugyan a hatóságok, azok azonban a hivataltól mintegy száz méterre ismét letelepedtek. A péntek délelőtti beiktatási ünnepség idejére nagy létszámú biztonsági csapatokat rendeltek ki a miniszterelnöki hivatalhoz.
Srí Lanka előző elnöke, Gotabaja Radzsapaksza július 13-án elmenekült az országból, lemondólevelét Szingapúrból küldte el.
A 22 millió főt számoló szigetországban március óta folyamatosan zajlanak a tüntetések – két héttel ezelőtt az elnöki és kormányfői rezidenciákat is megrohamozták –, amiért az ország gazdasági csődbe sodródott.
Emiatt nemcsak az alapvető termékek importja szűnt meg, de a benzinkutaknál hosszú órákat állnak sorban az autósok, hogy üzemanyaghoz jussanak. A Vikremeszinghe vezette új kormány céljai között elsősorban a szigetország üzemanyag-állományának helyreállítása, valamint az importkereskedelem fellendítése szerepel.
Radzsapaksza lemondása után az akkori miniszterelnök, Ranil Vikremeszinghe lett az ügyvezető államfő, aki múlt heti kinevezése után azonnali szükségállapotot hirdetett. A pénteki eskütételi ceremóniát további demonstrációk előzték meg, a tüntetők ugyanis a volt elnök szövetségesét látják az új államfőben.
A helyszínre érkező több száz fős tüntető tömeget a katonaság és a rohamrendőrök tartóztatták fel. A szervezők szerint legalább ötvenen megsebesültek, köztük több újságíró, akiket rendőrök vertek meg. Két embert kórházba szállítottak. Az összetűzést követően az elnöki pozícióért is induló ellenzéki politikus, Anura Kumara Disszanajake Twitter-bejegyzésében buzdította követőit: döntsük meg a rezsimet, amely ádáz módon megtámadta a tüntetőket!
Minősített felelősségének nevezte Novák Katalin magyar köztársasági elnök szombaton, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol „közös életünkről és világban betöltött helyünkről”.
A díszegység felvonja Magyarország lobogóját Novák Katalin köztársasági elnök (j) beiktatási díszceremóniáján az Országház elött, a Kossuth téren Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Novák Katalin beiktatási ünnepségén Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren kiemelte: ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd cselekedetei köztársasági elnökként.
Az államfő úgy fogalmazott: együtt vagyunk itt Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.
Kiemelte, hogy egy sötét felleg, a háború vet árnyékot az ország életére. Kifejtette: Ukrajna megtámadása az első döbbenetet követően egyszerre követelt azonnali és ugyanakkor jól átgondolt, hosszú távú válaszokat, Magyarországtól is. Ahogy az első menekültek február 25-én megérkeztek az országba, a magyarok mérlegelés nélkül siettek a segítségükre.
Azóta 700 ezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre, a magyarok több száz millió forint adományt gyűjtöttek össze, ellátást biztosítanak a sebesülteknek, élelmiszert küldenek az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget, fedelet, ételt, munkát biztosítanak a családoknak. Magyarország emberségből jelesre vizsgázott – mondta Novák Katalin, aki szerint tudni kell azt is, mi a válasz a háborúra, s mi a magyar nemzet múltjából és remélt jövőjéből fakadó érdek.
Novák Katalin köztársasági elnök beiktatási beszédet mond a díszceremónián az Országház elött, a Kossuth téren 2022. május 14-én. Mellette Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője, az államfő fő hadsegédje (j). Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Novák Katalin tíz pontba szedve ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait. A putyini agresszió elítélése mellett kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. A magyarok békét akarnak – mondta, követelve a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
Jelezte: Magyarország nem semleges, „az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz.
Az államfő közölte azt is: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségesei áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.
Novák Katalin a béketárgyalások folytatása érdekében közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is.
„Azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok, a meg nem értettség romantikája mellett minél többször tapasztaljuk meg a megértettség és megbecsülés komfortos érzését” – hangsúlyozta, kiemelve: az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy a magyarok ismét emelt fővel élnek, sajátos magyar nézőpontból, magyar szemmel, a magyar érdekeket szem előtt tartva nézik a világot. Ismét van magyar magabiztosság, magyar öntudat, nemzeti büszkeség, ami régóta hiányzott. Őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, vigyázzunk rá, s legyünk figyelemmel arra, hogy a nemzeti büszkeségből ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem – hangsúlyozta.
Az újonnan megalakult Országgyűlés képviselőinek figyelmét arra hívta fel, hogy becsüljék meg a bizalmat, tiszteljék a demokratikus törvényhozás alkotmányos kereteit, törekedjenek a nemzet javát szolgáló döntések meghozatalára.
Emlékeztetett arra, hétfőn miniszterelnököt választ az Országgyűlés, és hamarosan kinevezheti az új kormány tagjait. Magyarország polgáraként azt várja a végrehajtó hatalom irányítóitól, hogy őrizzék meg a magyar emberek biztonságát.
Mint mondta, „a feladatom megtalálni azt a mélységet és magasságot, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van”. Hozzátette: a szuverenitás bölcsője a család, s a nemzet egysége is a családban kezdődik.
Kiemelte: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami a személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában. Itthon és a nagyvilágban is szót emel majd, hogy segítsék a fiatalokat a családalapításban, a hivatásból és a gyermekvállalásból, idősgondozásból fakadó feladatok együttes ellátásában.
„Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot” – mondta, felhívva a figyelmet a nagycsaládok, a főállású szülők, az örökbefogadók és a gyermekeikről egyedül gondoskodók támogatásának fontosságára. Dolgozzunk azért, hogy a felelős gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya – kérte az államfő, aki azt ígérte, szólni fog az élet védelmében, ráirányítja a figyelmet a tehetséges fiatalokra, s számíthatnak rá azok is, akik a többség számára láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élnek. „Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk, hogy érezzük, összetartozunk” – fogalmazott.
Novák Katalin köztársasági elnök (k) a beiktatási díszceremóniáján családja körében az Országház elött, Kossuth téren 2022. május 14-én. Az államfőd mellett jobbra férje, Veres István. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A rendezvényen mások mellett részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepségen elhangzott a Rákóczi-induló Liszt Ferenc által zongorára átírt változata, fellépett Rúzsa Magdi énekesnő, az Angelica leánykar és a Honvéd Táncegyüttes. A fellépők Novák Katalinnal és családjával a színpadon énekelték el a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.
A program nyílt délutánnal folytatódik a köztársasági elnök hivatalában, a budavári Sándor-palotában.
Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta.
Congratulations to @KatalinNovakMP, Hungary's first female president. You have made history, and I am confident our partnership will achieve results in the years to come. I look forward to working together to advance our shared values and strengthen Allied unity.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 10, 2022
Together with the Presidents of the #B9 countries and ???? we issued a joint statement and condemned the mass bombardments of ??Ukrainian cities recently carried out by Russia. ?????????????????????? https://t.co/x2FuIz8v2qpic.twitter.com/pTb3aaqsxR
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
