Alekszandar Vucsics szerb elnöknél olyannyira kiverte a biztosítékot, hogy az ENSZ Közgyűlése napirendre vette a srebrenicai népirtás emléknapját, hogy bejelentette, amennyiben a Közgyűlés 193 állama megszavazza a határozatot, abban az esetben országa még aznap bejelenti csatlakozási szándékát az ENSZ Biztonsági Tanácsába. Szerinte erre azért van szükség, hogy Szerbiának lehetősége nyíljon a szerbek ellen elkövetett népirtásokat hangoztatni, s azokról ugyancsak határozatokat fogadjon el az ENSZ.
Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentette, hogy amennyiben az ENSZ Közgyűlése elfogadja a srebrenicai népirtásról szóló határozatot, Szerbia még aznap jelölteti magát az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT) nem állandó tagként – írja a Szabad Magyar Szó.
A szerb államfő felháborodását az váltotta ki, hogy májusban az ENSZ Közgyűlése elé terjesztik az ENSZ határozattervezetét, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás elmélkedésének és emlékének nemzetközi napjává nyilvánítja, májusban pedig meg is szavazhatja az az ENSZ Közgyűlésének 193 tagállama.
Vucsics bejelentette, hogy amennyiben az ENSZ BT elfogadja a Srebrenica-határozatot, Szerbia pedig tagjává válik az ENSZ BT-nek, minden évben javasolni fogja, hogy a nemzetközi szervezet fogadjon el határozatot a Kragujevacon, Kraljevóban, Jajinciben és Jasenovacon elkövetett népirtásról, ugyanakkor ő nem fogja felemlegetni, hogy ezekért a genocídiumokért ki a felelős.
Nem fogjuk emlegetni a németeket, de határozati javaslatokat fogunk előterjeszteni a Szerbia területén, a Kragujevacon, Kraljevóban, Jajinciben elkövetett népirtás miatt. Hogy ezeket ki követte el, bárki kikövetkeztetheti. Nem támadunk senkit, ez civilizációs érték, van, ahol 90-szer többen vesztették életüket, mint Srebrenicában – mondta a szerb elnök. Ezzel kapcsolatban azt is bejelentette, hogy különmegbízottjaként Vuk Jeremic hétfőn átadja a szerb államfő levelét az ENSZ főtitkárának.
A végsőkig küzdeni fogunk, kicsi az esélye, hogy győzzünk, de az eredmény meglepő lesz, amikor kiderül, hogy a világ szabadságszerető népei mekkora ellenállást képesek kifejteni, hogy Szerbia zászlaja mennyire népszerű a szabadságszerető embereknél, s hogy az emberek többé nem akarják homokba dugni a fejüket – fejtette ki Vucsics.
Vucsics szerint amennyiben jelölteti magát, Szerbia meggyőző fölénnyel győzi le a két, kelet-európai NATO-tagállamot, amelyek korábban jelezték, hogy ugyancsak pályáznak a BT nem állandó tagjának tisztségére.
Hatalmas külföldi nyomás nehezedik Szerbiára, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombati, a szerbiai közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében.
A szerb elnök kiemelte: a Nyugat azzal a céllal gyakorol nyomást Szerbiára, hogy destabilizálja az országot, ezért is történnek az ilyen jellegű támadások mindig összehangoltan a média, a civil szervezetek és a különböző, nyomásgyakorlásra alkalmas – például egyházi vagy szurkolói – csoportok részéről. A célok elérése érdekében Szerbia folyamatos démonizálása zajlik, például azt mondják, hogy a választások nem demokratikus módon zajlottak, erre azonban egyetlen bizonyíték sincs vagy azt állítják, hogy rossz a média helyzete – magyarázta.
A nyomásgyakorlás másik módja, hogy Belgrádra mutogatnak, amikor a tavaly szeptemberben Észak-Koszovóban történt, rendőrök elleni támadásról van szó. „Közhellyé vált Szerbiára mutogatni annak érdekében, hogy csökkentsék Albin Kurti (koszovói miniszterelnök) felelősségét a szerbek Koszovóból történő elűzésében” – emelte ki Aleksandar Vucic.
A harmadik mód pedig a különböző „ügyek” kitalálása, amelyekben az derül ki, hogy a kétes ügyekben résztvevők mind Aleksandar Vucic partnerei voltak.
Ha ezt minden nap csinálják, akkor az emberek ezt ellenőrizni fogják – húzta alá, majd hozzátette: az embereknek tudniuk kell, hogy ezek a támadások nem véletlenül történnek.
„Ha Szerbia megtartja a szabad gondolkodásmódját, ezek a dolgok folytatódni fognak” – szögezte le. Véleménye szerint ez a belgrádi hozzáállás nem tetszik a Nyugatnak, amely azt szeretné, hogy olyan bábkormány irányítsa az országot, mint amilyen 2012 előtt volt.
„Ez látszik ezekből a kérdésekből. Ez a kormány elismerné Koszovót, azonnal szankciókat vezetne be Oroszország ellen és megszakítaná a gazdasági kapcsolatokat Kínával” – hangoztatta Aleksandar Vucic. Mint mondta, ezt a baloldali, bábkormány felállítását szeretnék elérni azzal, hogy folyamatosan bűncselekményeket akarnak az ország vezetőihez kötni, hogy embertelennek állítják be az országot, és alapvetően rossz képet festenek Szerbiáról és az ott élők helyzetéről.
Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát kulturális, vallási és történelmi kapcsolatok kötik Oroszországhoz és noha elítélte Moszkva Kijev elleni agresszióját, nem hajlandó csatlakozni az uniós büntetőintézkedésekhez, ahogyan Kínával sem akarja megszakítani a gazdasági kapcsolatokat. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A horvát külügyminiszter Aleksandar Vucicot Oroszország lehetséges csatlósának és szatellitjének nevezte egy televíziós műsorban.
Tiltakozó jegyzéket küldött Szerbia Horvátországnak vasárnap a horvát külügyminiszter egy nappal korábbi kijelentése miatt, amelyben „orosz szatellitnek” nevezte Aleksandar Vucic szerb elnököt. A szerb külügyminisztérium szerint Gordan Grlic-Radman az N1 regionális hírtelevízió horvát csatorna február 24-i híradójában elfogadhatatlanul beszélt Szerbiáról és annak elnökéről. A külügyi tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen nyilatkozatok a gyűlöletkeltés folytatását jelentik, és aláássák a térség békéjét és stabilitását elősegítő közös politikát.
„Szerbia külügyminisztériuma elvárja, hogy Horvátország magas rangú tisztségviselői a jövőben tartózkodjanak az olyan kijelentésektől, amelyek Szerbia belügyeibe történő beavatkozást jelentenek, és folytassák a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok politikáját” – olvasható a tiltakozó jegyzékben.
A horvát külügyminiszter az említett interjúban úgy fogalmazott, hogy egyik lapra tartoznak Szerbia állampolgárai, egy másikra pedig Aleksandar Vucic és a politikája. Hozzátette: a szerb elnöknek el kell döntenie, melyik székre ül, mert „két széken nem lehet, és nem is kényelmes ülni”. Megfogalmazása szerint
Vucic lehet Oroszország csatlósa és szatellitje, de nem szabad engedni az orosz befolyásnak, vagy más olyan, rosszindulatú befolyásnak, amely veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását.
A kijelentésekre Aleksandar Vucic úgy reagált, hogy a horvát külügyminiszter nemcsak Szerbia belügyeibe avatkozik be, hanem sértegeti a szerb népet, és fenyegeti Szerbia állampolgárait. Ana Brnabic miniszterelnök és Ivica Dacic külügyminiszter határozottan elítélte a horvát miniszter kijelentését.
Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia mindeddig nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióval, amit Belgrád azzal indokol, hogy Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz.
A 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a legtöbb mandátumot a szerbiai előrehozott parlamenti választáson a köztársasági választási bizottság pénteki hivatalos és végleges eredményei szerint.
Szerbiában december 17-én tartottak előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi, valamint 65 helyen önkormányzati választást. A szabálytalanságok miatt több helyen meg kellett ismételni a voksolást, illetve a fellebbezésekre is időt kellett hagyni. A határidők lejárta után ült össze a választási bizottság, hogy kihirdesse a végleges eredményeket.
Ezek alapján a jobbközép SNS-nek a következő időszakban 129 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. Ez kilenccel több, mint az előző megbízatási időszakban volt, és ezzel a párt megszerezte az abszolút többséget.
A második helyen a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája végzett, amelynek így 65 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 18 mandátummal.
A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció (13 mandátum), valamint a civilekből álló, A nép egy hangja nevet viselő lista (13 mandátum).
A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe. A bosnyák kisebbség két pártjának kettő-kettő, az orosz, valamint az albán kisebbségnek pedig egy-egy képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hat politikusa ülhet be a parlamenti patkóba. A legnagyobb délvidéki magyar párt az előző választáson öt mandátumot szerzett.
A részvételi arány 58,77 százalékos volt.
A vajdasági tartományi választáson az SNS a voksok 47,31 százalékát, a Szerbia az erőszak ellen a 21,85 százalékát, a VMSZ a 6,47 százalékát, az SPS az 5,05 százalékát, míg a Remény koalíció az 5,14 százalékát szerezte meg. A vajdasági tartományi választáson a részvételi arány 59,19 százalék volt.
A választásra vonatkozó jogszabályok értelmében a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is létrejöjjön.
[type] => post
[excerpt] => A 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a legtöbb mandátumot a szerbiai előrehozott parlamenti választáson a köztársasági választási bizottság pénteki hivatalos és végleges eredményei szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705141800
[modified] => 1705135831
)
[title] => A hivatalosan is Vucic pártja kapta a legtöbb szavazatot a szerbiai választásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100515&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100515
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 100516
[image] => Array
(
[id] => 100516
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic.jpg
[original_lng] => 336597
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/vucic.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705128632:12
[_thumbnail_id] => 100516
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 683
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 5982
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => Szerb Haladó Párt (SNS)
)
)
[4] => Array
(
[id] => 98433
[content] =>
Az előzetes eredmények szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg az előrehozott parlamenti választásokon, ami azt jelenti, hogy meglesz az abszolút többsége az országos parlamentben – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, a párt tagja vasárnap késő este.
Mint mondta, pártja adatai szerint az ellenzéki összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája a voksok 23,5 százalékát szerezte meg, míg a harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 6,5 százalékkal. A parlamentbe az SNS adatai alapján bekerült még a jobboldali Remény koalíció (4,9 százalék), valamint A nép egy hangja nevű pártfüggetlen lista (4,7 százalék). A Szerb Haladó Párt adatai alapján a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) öt vagy hat parlamenti helyet szerzett meg a 250 fős törvényhozásban.
Aleksandar Vucic közölte, hogy a vajdasági tartományi választáson is hasonló eredmények születtek, és a belgrádi önkormányzati választást is a Szerb Haladó Párt nyerte meg, igaz, csak hajszálnyival előzte meg az ellenzéki összefogást. Az államfő szerint a fővárosban A nép egy hangja nevű lista lehet a mérleg nyelve.
A szerb köztársasági elnök arról is beszélt, hogy várhatóan a mostani kormánykoalíció pártjai képezik majd a következő kormányt is, vagyis az SNS, az SPS és a VMSZ.
Kína és Szerbia szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egy övezet, egy út kezdeményezés pekingi harmadik nemzetközi fórumán – jelentette az RTS szerb televízió.
A ceremónián részt vett Aleksandar Vucic szerb és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Vucic hangsúlyozta, hogy a megállapodás új távlatokat nyit a kétoldalú kapcsolatokban, minden téren előrelépést látnak a bilaterális viszonyban.
Szerbia 2014 óta tárgyal a csatlakozásról az Európai Unióval. Legkésőbb a csatlakozás pillanatában a balkáni országnak fel kell majd mondania a harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményeit. A csatlakozási tárgyalások azonban évek óta állnak.
Vucic az utóbbi években kiépítette országa kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Belgrád emellett nem csatlakozott az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Moszkvával szemben elrendelt szankciókhoz.
A kétnapos pekingi csúcstalálkozón, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz, több mint 140 ország, illetve nemzetközi szervezet négyezernél is több küldöttje vesz részt.
Az Egy övezet, egy út (más néven Új selyemút) egy széleskörű kínai infrastruktúra fejlesztési program, amely főként Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országaira összpontosít.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati televízió szerda reggeli beszámolója szerint.
A szerb elnök ezt azon a találkozón kérte, amelyen Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió nagykövetei vettek részt.
A KFOR-nak jelenleg körülbelül 4500 katonája tartózkodik Koszovóban, akiknek feladata a békefenntartás, de nem a helyi rendőrség munkájának ellenőrzése vagy felülbírálása.
Észak-Koszovóban vasárnap hajnalban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.
A koszovói rendőrség egy drónnal készített felvételt is közzétett, amelyen a Bajskéban található kolostor udvarán pihenő fegyveresek láthatók. A belügyminisztérium állítása szerint az egyik férfi Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű kisebbségi szerb párt alelnöke. Ezt egyelőre nem erősítették meg, illetve a szerb külügyminiszter szerint a felvétel nem is a múlt vasárnap készült.
Egyelőre nem tudni, hogy ki bérelte vagy bujtotta fel a fegyveres támadókat, ahogyan azt sem, hogy mi volt a támadás indítéka.
Míg a szerb elnök szerint a koszovói rendőrökre felháborodott helyi szerbek támadtak, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint jól felfegyverzett, képzett harcosokról, „terrorista bűnszervezetről” van szó, amelyet Belgrád politikailag és pénzügyileg támogat.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
[type] => post
[excerpt] => A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1695825300
[modified] => 1695818262
)
[title] => A KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban a szerb elnök szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90946
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 90947
[image] => Array
(
[id] => 90947
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[original_lng] => 194653
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695807463:5
[_thumbnail_id] => 90947
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1115
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 113050
[2] => 389
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => KFOR-csapatok
[2] => Koszovó
)
)
[7] => Array
(
[id] => 90063
[content] =>
Március 4-én vagy egy héttel korábban lesznek az előrehozott parlamenti választások Szerbiában – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap késő este a belgrádi Pink Televízióban.
Az elnök hozzátette: a voksolást december 31-ig kiírja. Az utóbbi hónapokban az ellenzék többször is a kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelte. A kormánypárti politikát ellenzők utcai tiltakozásai azt követően kezdődtek el, hogy május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített.
Az iskolai ámokfutás másnapján pedig egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A tüntetők az erőszak ellen léptek fel, de voltaképpen a kormány, a köztársasági elnök és más, magas beosztású tisztségviselők menesztését követelték.
Aleksandar Vucic eleinte határozottan elutasította, hogy engedjen ezeknek a követeléseknek, az utóbbi néhány hétben viszont már arról beszélt, a tervezettnél előbb is urnák elé szólíthatják a szavazópolgárokat.
Szerbiában a legutóbb 2022. április 3-án tartottak előrehozott parlamenti választást, ám a köztársasági elnök már a választás éjszakáján bejelentette, hogy két évvel később újra választásokra lehet számítani.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a görögországi Ukrajna–Balkán csúcstalálkozó keretében találkozott Olekszandr Vučić szerb elnökkel. Az ukrán vezető a hírt a Telegramban jelentette be.
„Nyílt, őszinte, eredményes beszélgetés Vučić szerb elnökkel. Jó tárgyalás. Az ENSZ Alapokmányának tiszteletéről és a határok sérthetetlenségéről” – írta Zelenszkij.
Hozzátette: szó van Ukrajna és Szerbia népének jövőjéről is a közös európai otthonban, valamint a kapcsolatok fejlesztéséről is.
Zelenszkij köszönetét fejezte ki Vučićnak a háború alatt nyújtott humanitárius segítségért és a Szerbiába távozó ukránok támogatásáért.
„Ukrajna elnöke felajánlotta a szerb félnek, hogy támogassák az ukrán békeképletet, és vegyenek részt a nemzetközi krími platform harmadik csúcstalálkozóján ez év augusztus 23-án” – áll az üzenetben.
„Amíg én vagyok az elnök, nem fogok aláírni egyetlen egy olyan törvényt se, amely lehetőséget ad egy harmadik nem megjelölésére” – nyilatkozta Aleksandar Vučić vasárnap reggel a Pink Televízió vendégeként. A szerb elnök hozzátette, „lehet, hogy egyes mozgalmaknál elfogadható az, hogy egyik nap nőnek érzed magad, másnap pedig férfinak, de Szerbiában ilyen nem lesz”.
Az elnök egyben arra kérte, vagyis felszólította a műsorvezetőt, hogy ne ez legyen az egyetlen téma, és inkább az ország előrehaladásáról gondolkodjanak.
„Annak ellenére, hogy van egy kezdeményezést, amelyért Ana Brnabić miniszterelnök harcol, én arra kértem őt, hogy amíg elnök vagyok, addig ne kelljen aláírnom azt a törvényt, amely szerint az azonos neműek regisztrált élettársi párkapcsolatban élhetnek. Én ezt meg is mondtam neki, és azt is, hogy ezért én vagyok a hibás. Amikor az Európai Unió tagjai emiatt támadnak, akkor engem kell kritizálniuk, nem pedig Ana Brnabićot kell bírálniuk, mivel én voltam az, aki nem engedte. Úgy gondolom, mi egy hagyományos társadalom vagyunk, engem nem zavar az LGBT populáció, hiszen én javasoltam miniszterelnöknek Ana Brnabićot. De ahogy mondtam is, amíg én vagyok az elnök, addig nem lehet” – mondta Vučić.
