Ukrajna nem kapott amerikai javaslatokat a háború befejezésére, jelenleg is folynak az egyeztetések a partnerekkel, de ezek csak az eszmecseréről szólnak, nem a konkrét tervekről – jelentette ki hétfőn Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Jermak elmondta: „Az ukrán fél nem kapott semmilyen úgynevezett amerikai javaslatot. Ezeken a konzultációkon, amelyeket Párizsban, Londonban tartottak, és amelyek online zajlanak, bizonyos gondolatok és elképzelések cseréje zajlik.” Megköszönte Donald Trump amerikai elnöknek és csapatának a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit is. Szerinte Trump közvetítői szerepet vállalt, aki párbeszédet próbál folytatni Kijevvel és Moszkvával egyaránt.
„Az amerikaiak álláspontja az, hogy véget vessenek ennek a háborúnak. De minden, ami az információs térben megjelenik, az egyik vagy a másik oldalhoz tartozhat. Az amerikaiak nem résztvevői ennek a háborúnak. Az amerikaiak véget akarnak vetni ennek a háborúnak” – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezető. Óva intett attól, hogy hihetőnek tekintsük az oroszországi kijelentéseket: „Gyakran tesznek teljesen megalapozatlan kijelentéseket.”
Jermak emlékeztetett arra, hogy az ukrán álláspont továbbra is következetes és nemzetközileg elismert elveken alapul. Kijev összes terve – Zelenszkij békeképlete, győzelmi terve, belső stabilitás koncepciója – a nemzetközi jogon alapul. „A tárgyalások célja, hogy megvitassák mindazokat a kérdéseket, amelyeket a háború befejezéséhez meg kell vitatni” – hangsúlyozta az elnöki hivatalvezető.
Javaslatot tett Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság EU-s bővítésért felelős biztosa Ukrajnának arra, hogy vizsgáljon felül néhány, a statárium idején hozott korlátozást.
„Biztosak vagyunk benne, hogy Ukrajna vissza fog térni az alkotmányos normalitáshoz, ha vége a háborúnak és eltörlik a statáriumot. De nagyon erősen javasolnám, hogy vizsgáljanak meg egyes, statárium alatt hozott korlátozást, ezek szükségességével és arányosságával kapcsolatosan” – idézi az EU-s vezető szavait az Ukrainszka Pravda.
Koopman azt nem részletezte, hogy Ukrajna mely intézkedéseit kifogásolja pontosan, csak arról beszélt, hogy szerinte a háború „megváltoztatott egyes demokratikus folyamatokat.”
Az Európai Tanács 2022. június 23-án adta meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt.
A NATO-tagországok külügyminiszterei a november 28-29-i találkozójukon ajánlásokat fogalmaznak meg Ukrajnának a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozóan, az ország a reformok végrehajtása után lesz a NATO tagja – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „A szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A NATO-Ukrajna találkozón megegyezünk az ukránoknak szóló reformjavaslatokról, mivel továbbra is támogatjuk Kijevet a NATO-tagság felé vezető úton.”
Ebben a hónapban Németország és Hollandia vállalta, hogy 10 milliárd eurót ad Ukrajnának, és szövetségesei közül az Egyesült Államok és Finnország, további forrásokat küld légvédelemre és lőszerre, hogy az ukránok megvédjék a városaikat az orosz támadásoktól – vázolta a NATO-főtitkár. „Svédország jövőbeli NATO-csatlakozása mindannyiunkat biztonságosabbá teszi, és felszólította Törökországot és Magyarországot, hogy fejezzék be a ratifikációt” – tette hozzá.
Mint Stoltenberg megjegyezte, a NATO-szövetségesek figyelemmel kísérik és végrehajtják az Ukrajnával és a NATO-tagsággal kapcsolatos döntéseiket, amelyeket az idén júliusban Vilniusban tartott csúcstalálkozón hoztak. „Három fontos döntést hoztunk. Mindenekelőtt lerövidítettük Ukrajna tagsághoz vezető útját egy kétlépcsős folyamatról egylépcsősre, megszüntettük a tagsági akcióterv követelményét Ukrajnára vonatkozóan, így ez a lépés már megtörtént” – emlékeztetett.
Másodszor, folytatta a főtitkár, létrejött a NATO-Ukrajna Tanács, amely egy olyan fontos testület, amelyben Ukrajna és az összes NATO-szövetséges egy asztalnál találkozik azonos jogokkal és kötelezettségekkel, és ez egy olyan testület, amelyben „döntéseket lehet hozni együtt”.
Mint Stoltenberg megjegyezte: harmadszor, az ukrán és a NATO-erők közötti teljes műveleti interoperabilitást biztosító programról állapodtak meg, amely elősegíti Ukrajnának a Szövetséghez való közelítését. „Emellett persze az is, hogy a NATO-szövetségesek F–16-osokat, harckocsikat, tüzérséget szállítanak, kiképzést biztosítanak. Mindez nagyon praktikus azt tekintve, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a NATO-hoz, mert egyre inkább képesek együtt cselekedni és együttműködni a NATO- katonákkal, a NATO doktrínáira és kiképzési eljárásaira alapozva” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
A Velencei Bizottság szerint hiába a módosítás, több ponton egyáltalán nem reagáltak a testület ajánlásaira.
Magyar és román kezdeményezésre kezdte vizsgálni a Velencei Bizottság a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt. Júniusra lezárult a vizsgálat, amelyben megállapították, hogy bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, vagyis történt előrelépés, a jogszabály és általában véve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keret továbbra sincs összhangban az Ukrajnára nézve is kötelező nemzetközi standardokkal, ezért a testület a törvény módosítását javasolta.
Augusztusban aztán a kijevi törvényhozásban módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, amelyet szeptemberben el is fogadtak. A Velencei Bizottság most ezt a módosítást is megvizsgálta. Az NKE sajtóközleménye szerint a testület kimondta, hogy bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi ajánlásokra, ekképpen a módosított jogszabály sem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak.
A következő problémákat sorolták fel:
A törvényben szerepel, hogy kötelező az ukrán nyelvű szimultán tolmácsolás biztosítása a nemzeti kisebbség nyelvén rendezett kulturális eseményeken, ha erre vonatkozó kérés az esemény előtt 72 órával érkezik a szervezőkhöz. Ez aránytalan terhet ró a szervezőkre.
Nem biztosított a médiához való szabad hozzáférés a nemzeti kisebbségek nyelvén is.
Nem világos, hogy milyen szabályok szerint lehet kétnyelvű településtáblákat használni.
A VB korábban azt is bírálta, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek élnek, a nemzeti kisebbségek politikai szervezeteinek államnyelven is meg kell jeleníteni kampányüzeneteiket. A testület júniusi véleménye szerint az ilyen kampányanyagok ukrán nyelven való közzétételére irányuló kötelezettség aránytalan terhet ró a kisebbségi politikai szervezetekre, ez pedig veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek megváltoztatásához az ukrán fél szerint az államnyelv-törvény módosítására lenne szükség, amit nem tettek meg a mostani felülvizsgálatig sem.
A Velencei Bizottság végül ajánlásokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Az Egyesült Államok által a lehető leggyorsabb ukrán európai integráció érdekében megjelölt kiemelt reformok listája javaslat, nem ultimátum – közölte Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta: „Először is, pragmatikus és racionális megközelítést alkalmazunk a partnerek javaslataihoz. Ez egy javaslat, nem pedig ultimátum.” Mint kifejtette: ezek a javaslatok azért születnek, mert a háború bizonyos reformokat igényel a védelmi ipar, a befektetési vonzerő és az igazságszolgáltatás terén.
„Partnereink ezt mondják: nézzétek, ha Oroszország képes erőforrásainak egy részét a háború folytatásába fektetni, és ha Oroszország veszít, Ukrajnának másként kell kinéznie, akkor meg kell értenünk a stratégiai prioritásainkat. Vagyis nekünk és a partnereknek tudniuk kell, hogy hova fektessenek be pénzt” – tette hozzá a tanácsadó.
„Ezeknek a pontoknak a többsége reális. Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának koncepcióként be kell fejeznie az igazságszolgáltatás reformját. Ezek a feltételek mindenképpen reális dolgok, feltéve, hogy nem feledkezünk meg egy dologról – a háború üteméről, intenzitásáról és mértékéről” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
A héten Mike Pyle, a Fehér Ház nemzetközi gazdasági ügyekért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese levelet küldött Ukrajnának azon reformok listájával, amelyeket végre kell hajtania ahhoz, hogy továbbra is segélyeket kaphasson. A reformok a korrupcióellenes testületek (SZAP, NABU, NAZK), az Igazságügyi Főtanács, általában az igazságszolgáltatási hatalmi ág, valamint az állami vállalatok felügyelőbizottságainak működését érintették.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
A G7-ek véleménye szerint Ukrajna jövője szempontjából kulcsfontosságú a következő három hónapban az adónyilatkozat visszaállítása, a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda megerősítése, valamint az alkotmányos igazságszolgáltatás biztosítása, áll a nagykövetek Twitter-üzenetében, amelyet június 10-én, szombaton este tettek közzé.
„A korrupció elleni küzdelem és az intézmények reformjai döntő fontosságúak Ukrajna jövője szempontjából. A G7 nagykövetei továbbra is elkötelezettek a megvalósítás további támogatása mellett” – jegyezték meg a G7 nagykövetei.
A közlemény szerint Ukrajna kulcsfontosságú ajánlásokat kapott a korrupcióellenes intézmények megerősítésére és az igazságszolgáltatási rendszer reformjára vonatkozóan.
A G7 az elkövetkezendő három hónapra azt javasolja, hogy mindent tegyen meg a vagyonnyilatkozat és a politikai pártok finanszírozásával kapcsolatos követelmények visszaállítására, a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda megerősítésére, valamint az alkotmányos igazságszolgáltatás biztosítására.
Nevezetesen a köztisztviselők (kivéve a mozgósított és a harci cselekményekben közvetlenül érintett személyeket) azon kötelezettségének visszaállítását, hogy a hadiállapot idején is nyújtsák be és hozzák nyilvánosságra vagyon- és jövedelemnyilatkozataikat; a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda újra ellenőrizze vagyoni helyzetre és a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatok; a vagyonnyilatkozatokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása a biztonsági rendelkezések megfelelő módosításával; valamint a jelentéstételi követelmények, a politikai pártok finanszírozásának visszaállítása a biztonsági rendelkezések felülvizsgálatával.
A Különleges Korrupcióellenes Ügyészség és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda új jogszabályokat fogadjon el, amelyek célja a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség vezetői és kulcsfontosságú tisztviselői posztjaira kiírt pályázati feltételeinek és működésének tökéletesítése, valamint a fegyelmi felelősségre vonás mechanizmusának létrehozása, az iroda vezetőinek elszámoltathatósága külön fegyelmi bizottság és független könyvvizsgáló bizottság létrehozásával, a vezetői funkciók jóváhagyása.
Megerősíteni a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda intézményi függetlenségét a jogszabályi és szabályozási keret javításával, a létszám növelésével és a megfelelő finanszírozás biztosításával, a telefonbeszélgetések független lehallgatásának lehetőségével, valamint igazságügyi szakértői intézet létrehozásával.
Ami az alkotmányos igazságszolgáltatást illeti, az Alkotmánybíróság bíráinak érdemi alapon történő átlátható megválasztásáról szóló jogszabály elfogadása és végrehajtása szükséges, beleértve a jelöltek becsületességének és szakmai felkészültségének értékelését az előválogatási eljárás során a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
A nyelvtörvényt módosítani kell, a jogszabályt összhangba kell hozni a Velencei Bizottság ajánlásaival – jelentette ki Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke szerdán egy interjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Mint a házelnök a liga.net portálnak nyilatkozva riporteri kérdésre elmondta: a nyelvtörvény normáit összhangba kell hozni a Velencei Bizottság ajánlásaival.
A Velencei Bizottság 2019 decemberében fogadta el az ukrán nyelvtörvényre vonatkozó ajánlásokat. Ezek értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a nemzetiségi kisebbségekről, és amíg ez nem történik meg, addig el kell halasztani a nyelvtörvény már hatályba lépett normáinak alkalmazását.
A bizottsági döntés értelmében Ukrajnának a többi között csökkentenie kell a médiatartalmakra vonatkozó kötelező ukrán nyelvi kvóták mértékét; a természetes személyek számára engedélyeznie kell az egymás közötti kommunikációban a kisebbségi nyelvek használatát, beleértve a nyilvános helyeket.
Mint hírportálunk kedden beszámolt róla, az ukrán nyelvtörvény drákói normáinak hatályba lépése előtt egy nappal, csütörtökön tárgyalja a Legfelső Tanács a jogszabály több cikkelyének módosításához benyújtott tervezeteket, amelyeknek az elfogadása esetén jelentősen enyhülne a totális ukránosítást előíró törvény.
Вдячний @VeniceComm та @giannibuquicch1 за рішення щодо КСУ. 2 схвалені документи дають важливі орієнтири, як уникнути невідворотної шкоди антикорупційній реформі й реформувати КС, щоб нинішня ситуація не повторилась. Позиції Комісії врахують при підготовці судової реформи в ??. pic.twitter.com/c27IWRmJbU
Volodimir Zelenszkij elnök megköszönte a Velencei Bizottságnak Ukrajna Alkotmánybíróságának botrányos döntéséről hozott határozatát, és ezeket figyelembe fogják venni az igazságügyi reform előkészítése során – jelentette be az államfő Twitteren, közölte az Elnöki Hivatal.
„Az elfogadott dokumentumok fontos útmutatásokat tartalmaznak a korrupcióellenes reform károsodása elkerülése valamint az Alkotmánybíróság reformjával kapcsolatban, hogy ne ismétlődhessen meg a jelenleg kialakult helyzet. A bizottság álláspontja figyelembe lesz véve az ukrajnai igazságügyi reform előkészítésekor.”
Zelenszkij felkéri Ukrajna elnökének felügyelete alatt működő, a jogi reformmal foglalkozó Bizottságot, hogy gondosan mérlegelje ezeket az ajánlásokat, és vegye figyelembe azokat az igazságszolgáltatás reformjának további lépéseinek előkészítésekor.
Вдячний @VeniceComm та @giannibuquicch1 за рішення щодо КСУ. 2 схвалені документи дають важливі орієнтири, як уникнути невідворотної шкоди антикорупційній реформі й реформувати КС, щоб нинішня ситуація не повторилась. Позиції Комісії врахують при підготовці судової реформи в 🇺🇦. pic.twitter.com/c27IWRmJbU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 11, 2020
Az elnök kihangsúlyozta, hogy szükség van a korábbi reformok hatékonyságának alapos ellenőrzésére és értékelésére.
A következő lépés – konkrét módszerek kidolgozása az alkotmányos igazságosságba vetett közbizalom helyreállítása érdekében.
Вдячний @VeniceComm та @giannibuquicch1 за рішення щодо КСУ. 2 схвалені документи дають важливі орієнтири, як уникнути невідворотної шкоди антикорупційній реформі й реформувати КС, щоб нинішня ситуація не повторилась. Позиції Комісії врахують при підготовці судової реформи в ??. pic.twitter.com/c27IWRmJbU
Вдячний @VeniceComm та @giannibuquicch1 за рішення щодо КСУ. 2 схвалені документи дають важливі орієнтири, як уникнути невідворотної шкоди антикорупційній реформі й реформувати КС, щоб нинішня ситуація не повторилась. Позиції Комісії врахують при підготовці судової реформи в 🇺🇦. pic.twitter.com/c27IWRmJbU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 11, 2020
