A választások elmaradása, a piacok bezárása, a bírságok emelése – avagy mi a célja Ukrajnának a korlátozások további szigorításával?

Ukrajnában hamarosan kezdetét veheti a karantén újabb „epizódja”. Június 27-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgősségi konferenciahívást hívott össze a Miniszteri Kabinet vezetősége, a hatóságok és a helyi önkormányzatok képviselőinek részvételével.

Az ülésen azokat a teendőket vitatták meg, melyeket a járványhelyzet romlása miatt vezetnének be. Az elmúlt napok folyamán számos alkalommal dőlt meg az antirekord a betegek számát illetően. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter elmondta, hogy a május végi adatokhoz képest a betegek száma jelenleg a 2–3-szorosára nőtt. Közölte, hogy amennyiben nem veszik ellenőrzésük alá a helyzetet, a kórházak 2–3 héten belül teljesen megtelnek, s számítani lehet majd a járvány harmadik hullámára is.

Az információk szerint több szigorítás is tervben van: az utcákon önkormányzati járőrök ellenőrzik majd a szabályok betartását, a hatóságok a tömegközlekedési eszközöket is folyamatosan vizsgálni fogják. Az éjszakai klubok kijevi idő szerint 22 óráig lehetnek majd nyitva, bezárják a piacokat, emelik a bírságokat, s az iskolákat illetően is rebesgetik a távoktatás lehetőségét szeptembertől.

A strana.ua hírportál szerint a felsorolt korlátozások csupán töredékei a tervezett szigorításoknak. A hírportál megpróbált utánajárni, hogy miként és mi célból szigoríthatnak az országban bevezetett karanténon.

A kormány úgy véli, hogy a járványhelyzet a korlátozások enyhítése lett rosszabb. „Odesszában dolgoztak a klubok, a fellépők koncerteket adtak, megnyitották az összes strandot. Emiatt a helyzet jelentősen romlott. Míg korábban Odessza az egyik legjobb mutatókkal rendelkezett a járványt illetően, jelenleg rengeteg az egy nap alatt nyilvántartásba vett betegek száma. Biztosak vagyunk abban, hogy ez minden régióban megtörténhet, ahol nincs kommunikáció az emberekkel. Ma azért hívtam össze az ország vezetőségén kívül a megyei vezetőséget is, hogy megbeszéljük, milyen veszélyt hordoz magában a korlátozások figyelmen kívül hagyása” – mondta el az elnök.

Smihal bejelentette, hogy jelenleg a 100 ezer személyre számított betegek száma meghaladja az 50 főt. Arra kérte a megyék képviselőit, hogy vonják be a hatóságokat a szabályok betartásának ellenőrzésébe, javítsanak az információs politikán, korlátozzák az éjszakai klubok nyitvatartási idejét 22 óráig és segítsenek az oktatási intézményeknek felkészülni a távoktatásra. Az iskolák távoktatás formájában való további működésének lehetőségét Alekszej Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára is megerősítette. Elmondása szerint az önkormányzatoknak már el kellett készíteni a rendelkezésükre álló távoktatáshoz szükséges felszerelések listáját.

Érdemes megjegyezni, hogy az ország területén továbbra is az adaptív karantén van érvényben, tehát a korlátozások megyénként változhatnak. A strana.ua egyik forrása azonban elmondta, hogy a kormány tárgyalásokat folytat a szabályok további szigorítását illetően: bezárhatják a piacokat, valamint emelhetnek a bírságokon mind a vállalatok, mind pedig a civil személyek számára.

Bár az országban romlott a járványhelyzet, a hírportál véleménye szerint az intézkedések további szigorításai mögött nem ez áll. Fontos tény, hogy a megbetegedések számának ugrása egyidejűleg történt meg az elvégzett tesztek számának növekedésével, tehát egyszerűen csak több embernél mutatták ki a betegséget. Ezt Szvjatoszlav Protasz, Ukrajna egykori tisztifőorvosa is kijelentette. „Nem az emberek kezdtek el tömegesen megbetegedni, hanem a tömeges tesztelés eredményeképp gyakrabban mutatták ki náluk a vírust” – közölte. Elmondása szerint a betegség a legtöbb személynél tünetmentesen zajlik, ezek az emberek nem fordulnak orvoshoz, tehát a statisztika sem „látja” őket. Ebből kiindulva minél több tesztet végeznek el, az adatelemzési mutatók csak romlani fognak. Véleménye szerint a további szigorítások csak még jobban rontanák a helyzetet, hiszen nyáron könnyebben átvészelné a lakosság a fertőzést, ősszel pedig társulna majd a koronavírus mellé a szezonális influenzajárvány is.

Protasz úgy véli, hogy célszerűbb lenne az intézmények és tömegközlekedési eszközök dolgozóinak vizsgálata, továbbá el kellene végezni a polgárokon az antitestek kimutatásához szükséges tesztet, ennek köszönhetően megtudhatnák, hogy a lakosság hány százaléka esett már túl a betegségen.

Mihail Csapliga politológus, társadalmi aktivista szerint a járvány leküzdésére létrehozott alapítványnak kiutalt 60 milliárd hrivnyát olyan dolgokra fordítják, melyek enyhén szólva messze állnak az egészségügytől. „A karantént pont azért szokták bevezetni, hogy időt nyerjenek az egészségügy számára a járványra való felkészülésben. Nálunk úgy zajlott, mintha egy beteget elaltattak volna, de elfelejtették elvégezni rajta a műtétet, viszont a pácienst továbbra is kómában tartják” – közölte.

Ami az iskolákat illeti, egyes Nép szolgája párti képviselők azt nyilatkozták, hogy nincs szó a szeptemberi távoktatásról, ellenben a strana.ua-nak több Kijev és Cserkaszi megyei pedagógus is azt állította, hogy őket már figyelmeztették a szeptember 1-től folytatódó távoktatás lehetőségére. Csapliga szerint ezáltal a kormány tovább „spórolhat”, hiszen több juttatást is levonhat az oktatásügyben dolgozóktól.

A bírságok növelése sokak elmondása szerint szintén a gazdaság és a vállalkozások elnyomásának érdekében zajlik, hiszen a szigorított ellenőrzések és a megemelt büntetések több üzlet bezárásához vezetnek majd, mivel az intézményeknek sokszor egész napi bevételük megy rá azok kifizetésére.

Csapliga hozzátette, hogy a jelen helyzetben készülődő szigorítások inkább politikai jellegűek. A politológus szerint a hatalmon lévő kormány „korrigálná” vagy elhalasztaná általuk az önkormányzati választásokat, hiszen mindenki számára ismert, hogy a Nép szolgája párt népszerűsége csökken. „Most az a cél, hogy súlyosbítsák a koronavírus-helyzetet. Végül is, hogyan lehet megnyerni a választásokat: az emberek megfélemlítésével és a részvételi arány csökkentésével” – közölte. Elmondta továbbá azt is, hogy a vezetőség ezzel párhuzamosan megoldja a pénzügyi kérdéseket, valamint a tömeges tiltakozások problémáját, amelyek a karanténszabályok szigorításával nem valósíthatók meg.

(VV/strana.ua)