Petrov: „Kárpátalján nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió van jelen”

Petrov: „Kárpátalján nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió van jelen”

18:06 Május 22, 2020

Politika 1053

Українська

Olekszij Petrovot, mint a megyei adminisztráció új vezetőjét, április 23-án mutatták be. 2017–2019 között Ukrajna Nemzetbiztonsági Szolgálata kémelhárítási igazgatóságának vezetője volt. Kárpátaljára Kirovograd megyéből jött át, ahol a Megyei Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjeként szolgált. Az Ukrinformnak adott interjújában Olekszij Petrov kárpátaljai terveiről beszélt.

– Van olyan célja, amelyet Kárpátalján szeretne elérni (megváltoztatni) megvalósítani?

– Nos, itt van az új határátkelő projektje a szomszédos országgal. Megértem, hogy ebben az évben nem fog megvalósulni, mert a magyarok 2021-re tervezték. De ha ebben az évben kormányrendelet keretén belül az ukrán oldalon elindítjuk a folyamatot, az győzelem lesz. A második momentum: minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy a Tisza ellenőrző ponton bevezessék az elektronikus sort. Ez enyhítené a helyzetet, emellett a térség nagyvállalatai, amelyeknek termelési ciklusai két országban is (Ukrajna és Magyarország) zajlanak, nagyban érdekeltek ennek bevezetésében. Ezek a Jabil, a Yazaki, ezek rentábilitása is függ attól, hogy ne vesztegeljenek a határon.

A Kárpátalján elvégzendő feladataim harmadik pontja – a hulladék kérdése. Kezdjük egy hulladékválogató üzemmel, a tervek között szerepel egy hulladék-feldolgozó üzem.

– Jánosiról van szó?

– Az első kört Jánosiban megtették, de a magyar–ukrán alapítvány még nem döntött a pályázat kihirdetéséről, bár a pályázati források már hosszú ideje rendelkezésre állnak, a levegőben lóg az egész. Ezzel kapcsolatban levelet írtam Buhajla főkonzul úrnak, hogy segítsenek a projekt előmozdításában Magyarországon. És részünkről mi is csatlakozunk. De most nem Jánosiról van szó. Kárpátalján két terület felől érdeklődnek a külföldi befektetők, ahol hulladékválogató és -feldolgozó üzemeket akarnak elhelyezni.

– Az Ungvári járásról van szó?

– Igen, és a munkácsiról.

„Kárpátalján nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió van jelen”

– A biztonsági szolgálat annak idején, a 2016–2018-as években, Kárpátalját olyan régióként határozta meg, amelyben nagy a szeparatizmus veszélye. Ezután következtek a KMKSZ-székház elleni támadások. A narratívák egy kicsit megváltoztak, ám mégis: ön érzi ezt a térségben, mint a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője?

– Még akkor, 2016–18-ban, amikor ez történt, azt mondtam, hogy ez nem magyar szeparatizmus. Ami a KMKSZ iroda felrobbantását illeti: Oroszország által bérelt lengyel radikálisok vettek részt a terrorista támadásban, már a bíróság is megbüntette őket. Vagyis, amit Kárpátalján látunk, az nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió. Általában soha nem használom azt a kifejezést, hogy „magyar kérdés”. Van ukrán kérdés, de nem magyar. És egyáltalán, ez nem kérdés, ezek sztereotípiák, szét kell törni őket. Van néhány marginális politikai csoport, amely aktívan veti fel ezt a kérdést, és ezzel manipulálva politikai tőkét szeretne kovácsolni.

– Találkozott már a magyar kisebbség vezetőivel – Brenzovics Lászlóval, Barta Józseffel és Orosz Ildikóval, aki a „fasiszta ukrán hatalom” kifejezésről híres? Ha igen, akkor miről beszéltek?

– Természetesen találkoztam Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével, akivel az magyarok érdekeivel kapcsolatos kérdéseket vitattuk meg. A Beregszászi járásról volt szó (az adminisztratív reform keretén belül nem létezik Beregszászi járás, így a magyar kisebbség két másik járás között osztódik meg – szerk.), bár ez nem a megyei adminisztráció hatásköre, ezzel a szakminisztérium (regionális fejlesztési minisztérium) foglalkozik. Támogatásomról biztosítottam a magyar közösséget, de erről a minisztérium és az Elnöki Hivatal dönt.

– Brenzovics úr és Orosz Ildikó?

– Nem találkoztam velük. A médiából ismerem őket, olvasom, elemzem, döntéseket hozok. Barta Józseffel konstruktív kapcsolatunk van.

– Véleménye szerint milyen a jelenlegi helyzet a térségben a magyar kérdéssel kapcsolatban? Kijev–Budapest szinten mindenki a Zelenszkij–Orbán találkozóra vár, de időközben mi folyik itt? Nincs olyan messze a 2023-as év, amikor a magyaroknak végre kell hajtaniuk az oktatási törvényben előírtakat.

– Az én álláspontom: egyenlő esélyeket kell teremtenünk a külső független tesztelésben résztvevők számára, így védjük az ukránok érdekeit, beleértve azokat is, akik két nyelven beszélnek. Nem látok radikalizmust a kárpátaljai magyarok körében – a Beregszászi járás volt az első, amelyet meglátogattam a megyében. Én ott ukránokat láttam, akik Ukrajnában akarnak élni, nem láttam különösebb vágyát annak, hogy Magyarországra vagy valahova máshová akarnának menni, kivéve az idénymunkákat. Mindenkinek tetszik a kultúra, az éghajlat, a helyszín. Amikor az Állami Regionális Fejlesztési Alap pénzeszközeit osztották el a megyében, feladatul tűztem ki a térség magyar nyelvű területein található objektumok felvételét a névsorba. Így került be a beregszászi járási kórház és a Bátyúi Középiskola. A jövőben is folytatom ezt a támogatást.

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei